igen,sajnos,ezt is nekünk kell bekalkulálni. nekem egyszer egy barom kb 35-40-el kigyorsításkor, mentem út szélén,aztán gondolt egyet és ráfordult az autópálya felhajtóra elém bevágva. satufék,farát keresztebtettem, így megálltam. egy gumi bánta szövetig, de bármi lehetett volna. néztem utána, hogy menni kéne aztán a stopliscipővel pofánverni, de gyorsabbavl2 írta: ↑2021.10.20., szer. 10:22csak óvatosan és belegondolva mi mennyire fontos, éri meg
Alpokban lefele néha én is csusztam meg, 1szer elméreteztem egy kanyart és inkább kifutottam az útról - szerencsére puha föld volt, nagyon hamar megfogta a kereket
..1szer kerültem kórházba: autós nem vett észre, nem számított rá, hogy odaérek olyan gyorsan, simán kigurult elém, biciklistöl átrepültem + szelvedöjet törtem, ...kórházban magamhoz térve, ez Mo.-on
és ez az a körülmény, ami semennyire nincs a kezünkben: a többi résztvevö milyensége, figyelme, saját sávban maradása
nem számítanak gyorsan érkezö kerékpárosra stb.
de ilyenkor,ha lenne stukker, valsz gondolkodás nélkül utánalőnék.Szalon esete se elszigetelt. bicajúton rendszeresen úgy kezelnek,mintha nem is léteznél, ha jönnek ki. ezért nem járok bicajúton, ha az lakott részen van.
egyébként lejtőn még egy veszélyes dolog van, a kátyú. nem nagyra gondolok, elég egy kicsi, hogy eldobja az orrát. mi elég rendesezresn járunk bükkbe,de ahhoz nem elég rendszeresen,hogy memorizáljuk, hol lesz kátyú. meg ha megyünk is,több körünk van,aztán idővel keveredik. de pl a vargahegyről lefele miskolctapolca fele évek óta járunk,de van egy kanyar,ami még mindig megtréfál (memória kihagy). elég hosszan kanyarodik és szűkül az íve. mindig benézem. ha pofaszél van,csak nem tekerek és kimozogja a bicaj,de van,hogy rá kell fékezni. és egyszerűen nem sikerül bevésni,hogy kell ott menni
egyébként tényleg sokat javult a bicajkezelése,de ezt említettem is nemrég. de nem erre volt kihegyzeve,hogy nem tudna bicajozni, nem is neki szól, úgy általánosan 
