Akusztika a moziszobában

Basszus problémáim vannak. Fontos lenne az alacsony frekvenciákat csillapítani, 35 kg/m3-es anyaggal nem lehet, ha beleolvasunk bármilyen szakmai cikkbe, abból könnyen megérthető hogy nagyon vastag anyag szükséges a csillapításhoz, természetesen egy normál szobára gondolok. Nem hiszem hogy sok ember megengedheti magának a 80-100 m3 feletti lehallgató szobát.
Több gyártót felkutattam az interneten és a következő eredményre jutottam. ( a számok nem teljesen pontosak, de közel vannak a valódi költségekhez.)
1. CM Acoustic, UK: CM 486 BASS STRAP. 70 - 80 Hz-től csillapít, tehát nem igazán megy mélyre. Ár: 35,000 Ft/m2 szállítási költség nélkül.
2. KR Acoustic, Magyar: cc. 43,000 Ft/m2. Csillapításra nincs adat, nagy sűrűségű ásvány gyapot anyagot használ 80 kg/m3. Ha valakinek van kezelés előtti és utáni összehasonlítása, nagyon jó lenne. (esetleg Fapaci?)
3. Real Traps CAD: Mega Traps panel Ár: 85,000 Ft/m2 szállítás és vámok nélkül, nincs EU képviselet. Hasonlóan a CM-hez 60 - 70 Hz-től csillapít. (Sabins érték 15 - 27 között 60 - 200 Hz)
4. GIK Acoustic US EU képviselettel: Monster bass trap. Ár: 63,000 Ft/m2 fuvar nélkül. (Sabins gyengébb mint az előző de nem sokkal.
5. Vicoustic Portugál, hazai képviseletek!: Super bass extreme. Ár: 170,000 Ft/m2 nyilván fuvar nélkül. Itt nem Sabins hanem abszorpciós értéket leltem fel, 70 Hz - 100 Hz, 0,6 - 1,1 100 Hz felett 0,4 - 0,5 érték 250 Hz-ig.
6. Acoustic Field US: Egyetlen játékos aki 40 Hz-től csillapít eredményesen. Sabins érték 24 - 14 között megy (40 - 100 Hz). Ár: 200,000 Ft/m2 vám és fuvar nélkül. Van DIY csomagja is de a carbon anyag így is drága, 350 USD/25 kg.
7. Primacoustic US EU képviselet: MAX TRAP. 200,000 Ft/m2 50 Hz-től jó adatokkal csillapít, jobbak mint a Vicoustic adatai.
Látható hogy ha valaki a négy sarkot csillapítani akarja egy 2,8 m magas szobában akkor közel 1,000,000 Ft költséggel is lehet számolni és ez még csak a mély hangok, illetve 20 - 30 - 40 Hz-nél még speciális rezonátorra is szükség lehet.
Egyébként az Acoustic Field hangmérnöke szerint a technika bekerülési értékével azonos költséget kellene költeni az akusztikára is.

Próbáltam az akusztika oldaláról megközelíteni, összeszedni, rendszerezni
Kiindulásnak teljesen rendben van, amiket összeírtál. Ha csak ennyit megtennének, sokan jóval elégedettebbek lennének a hangzással. Némi kiegészítés:

A lineáris igen, de a vízszintes hangnyomásgörbe nem mindig cél. Részben ízlés kérdése a hangszín, részben pedig függ a hangsugárzás módjától is. A kis méretű dinamikus hangszórókkal szerelt hangdobozoknál a felső tartományt kissé meg szokás dönteni, hallgatva így inkább egyensúlyban vannak az arányok. Becsületes, 25 cm feletti membránoknál erre a trükkre nincs szükség.

Az elsődleges visszaverési pontokra helyezett paneleknél kevés lesz a 30 kg/m3 anyagsűrűség, mert ez már a középső tartományban is alacsonyabb csillapítást produkál, mint a felső oktávokban, a felső basszusokkal meg kb. semmit nem csinál. (Az akusztikai szivacs néven árult szörnyűségekkel megtömött szobákban pont ez a probléma.) Márpedig ezeken a pontokon inkább a középső oktávok visszaverődéseit próbáljuk csillapítani, amire jobb az 50-60 m3/kg sűrűség, ennek kiegyensúlyozottabb az elnyelési karakterisztikája.

A hallgatási pont köré akkor érdemes diffúzorokat tenni, ha legalább 1 m távolságra ülünk tőlük, különben kevésbé érezzük jótékony hatásukat.

A berendezett szoba utózengési görbéje ritkán egyenes és vízszintes, ezért az elnyelők felülete mellett a bennük használt anyagokkal is játszanunk kell kihasználva, hogy minden anyagnak más az elnyelési karakterisztikája. A cél az, hogy a szomszédos oktávok utózengési ideje között ne legyen nagyobb különbség 5-10 %-nál és egyik oktáv értéke se térjen el 30 %-nál jobban bármelyik másik oktáv értékénél. Ha ezt sikerül megvalósítani, jó esélyünk lesz rá, hogy azokat a megszólalási arányokat és hangszíneket halljuk otthon, amiket a stúdiókban beállítottak.

Próbáltam az akusztika oldaláról megközelíteni, összeszedni, rendszerezni, hogy az eddig olvasottak alapján mi lehet a helyes út ha valaki mozi szobát akar építeni/kialakítani (csak a saját véleményem, nyugodtan lehet kiegészíteni illetve vitatni a lentieket.)

1. Első lépésként - amennyiben erre van lehetőség - a szoba magasság-szélesség-hosszúság dimenzióit kell meghatározni, hogy a lehető legkevesebb akusztikai probléma legyen. Ehhez található segítség a neten (lásd lenti linkek).

2. Következő lépésként az építészeti megoldásokat kell kiválasztani. Erről még nem sok mindent találtam, de a gipszkartonozást elkerülve (nem kívánt rezonancia) téglából vagy Ytong-ból építeném fel a mozi szobát. Egy másik fontos kérdés a moziszoba elválasztása a ház többi részétől (hangszigetelési szempontból). Erről sem találtam még részletesebb leírást. (Folyt köv.)

3. Az akusztika esetén a DIY megoldásokat preferálom. Megmérném a szobát mit mutat "csupaszon". Először a négy sarokba építenék a padlótól a plafonig porózus elnyelő anyagból (30 kg/m3, 45x45x60 cm) háromszög alakú basszuscsapdát. Ha később véletlenül ha túl sok lenne a magas frekveciás csillapítás (mivel ez nem csak a mély hangokat fogja csillapítani), akkor ezeket részben vagy teljesen le lehet borítani lyukasztott, rétegelt lemezzel, hogy csak a mély hangokat csillapítsa. A lyukak pl. lehetnek 11cm átmérőjűek, a lyukközéppont távolsága 16cm, de erre vannak kalkulátorok, hogy adott lyukméret és távolság esetén, hogyan fog változni az elnyelés, lásd lent linkek.)

4. Meghatároznám pontosan hová fogom helyezni az 5.1-es hsz-kat. Ehhez pl. a Room EQ szoftver, Room szimulátor része adhat segítséget, ezzel előre le lehet modellezni, hogy a hsz-k elhelyezése esetén, hogyan fog változni a szoba akusztikai szempontból. Tökéletes megoldás nincs, de célszerű olyan elhelyezést választani, ahol a 100Hz alatti tartományban a legkevesebb probléma (hangnyomás kiemelés illetve beszakadás) van, mert ezt a legnehezebb kezelni a későbbiekben.

5. Az elsődleges visszaverődési pontokba (falakra, plafonra) a tükrös módszerrel (front, center, surround hsz esetén) helyeznék szintén porózus elnyelő anyagból paneleket (30 kg/m3, 15cm x 60-70cm x 120-140cm). Létezik már több cégnek is egészségre nem ártalmas (nem porzó) erre a célra alkalmas anyaga, így ezeket már nem kell pl. vetexbe csomagolni (pl. a Knauf Ecose).

6. Ezután a hallgatási pozíció fölé, mögé és mellé (mindkét oldalsó falra) tennék diffúzorokat. Itt is a DIY megoldásokat alkalmaznám. (Lásd lenti linkek)

7. A padlót szőnyeggel borítanám, de ha kemény padló van, az elsődleges visszaverődési pontokba akkor is szőnyeget tennék.

8. Berendezném a szobát a bútorokkal és újra mérnék. A mérések és a hallott eredmény alapján lehet a diffúzor paneleket áthelyezni, ezek számát növelni, esetleg csökkenteni (az elsődleges visszaverődési pontokba elhelyezett elnyelő panelekhez nem nyúlnék).
Ha szükséges még további basszuscsapdát lehet elhelyezni az első és hátsó fal illetve a plafon által határolt sarkokba a 3. pontban leírtak szerint.
Ha az utózengés magas éréket mutat akkor további elnyelő illetve diffúzor paneleket lehet a falra és plafonra feltenni. (Itt csak a mérek-változtatok-mérek-......elvet szabad követni.)

Optimális esetben a hangnyomás görbe közelít a vízszinteshez, de ilyet ne várjunk a cél az lehet, hogy elkerüljük/csökkentsük a nagyobb beszakadásokat és kiemeléseket.
Az utózengés (RT60) értéke 0,3-0,4ms körül legyen.

Szerintem, ha valaki ezt megcsinálja a moziszobájában, nem kerül egy vagyonba és jelentősen javulni fog az akusztika.

Hasznos linkek:
- optimális szobaméret kiválasztásához segítség:
http://www.acoustics.salford.ac.uk/acou ... ntent=best
http://www.acoustics.salford.ac.uk/acou ... ratios.xls
http://www.acoustic.ua/forms/calculator8.en.html

- kalkulátor különböző panelek méretezéséhez:
http://www.acousticmodelling.com/
Density unknown - Pa.s/m2: 5.000 - (mineral wool)
Density 30kg/m3 - Pa.s/m2: 10.000
Density 40kg/m3 - Pa.s/m2: 15.000
Density 50kg/m3 - Pa.s/m2: 30.000
Density 75kg/m3 - Pa.s/m2: 50.000
Density 100kg/m3 - Pa.s/m2: 60.000

- DIY megoldásokhoz leírás:
http://microchips-sound-studio.blogspot ... -resz.html
http://www.powerestudio.com/category/acoustics/
http://arqen.com/sound-diffusers/

- Egy lehetséges -számomra szimpatikus- panelelrendezés, természetesen a DIY készült panelekkel:
http://www.msr-inc.com/downloads/pdf_fi ... 205x11.pdf

- Méréshez használt szoftver (ingyenesen letölthető, de a méréshez egy usb mikrofont is be kell szerezni):
https://www.roomeqwizard.com/

Nagyon korrekt,összeszedett írás,Köszönjük!

Próbáltam az akusztika oldaláról megközelíteni, összeszedni, rendszerezni, hogy az eddig olvasottak alapján mi lehet a helyes út ha valaki mozi szobát akar építeni/kialakítani (csak a saját véleményem, nyugodtan lehet kiegészíteni illetve vitatni a lentieket.)

Próbáltam az akusztika oldaláról megközelíteni, összeszedni, rendszerezni, hogy az eddig olvasottak alapján mi lehet a helyes út ha valaki mozi szobát akar építeni/kialakítani (csak a saját véleményem, nyugodtan lehet kiegészíteni illetve vitatni a lentieket.)

1. Első lépésként - amennyiben erre van lehetőség - a szoba magasság-szélesség-hosszúság dimenzióit kell meghatározni, hogy a lehető legkevesebb akusztikai probléma legyen. Ehhez található segítség a neten (lásd lenti linkek).

2. Következő lépésként az építészeti megoldásokat kell kiválasztani. Erről még nem sok mindent találtam, de a gipszkartonozást elkerülve (nem kívánt rezonancia) téglából vagy Ytong-ból építeném fel a mozi szobát. Egy másik fontos kérdés a moziszoba elválasztása a ház többi részétől (hangszigetelési szempontból). Erről sem találtam még részletesebb leírást. (Folyt köv.)

3. Az akusztika esetén a DIY megoldásokat preferálom. Megmérném a szobát mit mutat "csupaszon". Először a négy sarokba építenék a padlótól a plafonig porózus elnyelő anyagból (30 kg/m3, 45x45x60 cm) háromszög alakú basszuscsapdát. Ha később véletlenül ha túl sok lenne a magas frekveciás csillapítás (mivel ez nem csak a mély hangokat fogja csillapítani), akkor ezeket részben vagy teljesen le lehet borítani lyukasztott, rétegelt lemezzel, hogy csak a mély hangokat csillapítsa. A lyukak pl. lehetnek 11cm átmérőjűek, a lyukközéppont távolsága 16cm, de erre vannak kalkulátorok, hogy adott lyukméret és távolság esetén, hogyan fog változni az elnyelés, lásd lent linkek.)

4. Meghatároznám pontosan hová fogom helyezni az 5.1-es hsz-kat. Ehhez pl. a Room EQ szoftver, Room szimulátor része adhat segítséget, ezzel előre le lehet modellezni, hogy a hsz-k elhelyezése esetén, hogyan fog változni a szoba akusztikai szempontból. Tökéletes megoldás nincs, de célszerű olyan elhelyezést választani, ahol a 100Hz alatti tartományban a legkevesebb probléma (hangnyomás kiemelés illetve beszakadás) van, mert ezt a legnehezebb kezelni a későbbiekben.

5. Az elsődleges visszaverődési pontokba (falakra, plafonra) a tükrös módszerrel (front, center, surround hsz esetén) helyeznék szintén porózus elnyelő anyagból paneleket (30 kg/m3, 15cm x 60-70cm x 120-140cm). Létezik már több cégnek is egészségre nem ártalmas (nem porzó) erre a célra alkalmas anyaga, így ezeket már nem kell pl. vetexbe csomagolni (pl. a Knauf Ecose).

6. Ezután a hallgatási pozíció fölé, mögé és mellé (mindkét oldalsó falra) tennék diffúzorokat. Itt is a DIY megoldásokat alkalmaznám. (Lásd lenti linkek)

7. A padlót szőnyeggel borítanám, de ha kemény padló van, az elsődleges visszaverődési pontokba akkor is szőnyeget tennék.

8. Berendezném a szobát a bútorokkal és újra mérnék. A mérések és a hallott eredmény alapján lehet a diffúzor paneleket áthelyezni, ezek számát növelni, esetleg csökkenteni (az elsődleges visszaverődési pontokba elhelyezett elnyelő panelekhez nem nyúlnék).
Ha szükséges még további basszuscsapdát lehet elhelyezni az első és hátsó fal illetve a plafon által határolt sarkokba a 3. pontban leírtak szerint.
Ha az utózengés magas éréket mutat akkor további elnyelő illetve diffúzor paneleket lehet a falra és plafonra feltenni. (Itt csak a mérek-változtatok-mérek-......elvet szabad követni.)

Optimális esetben a hangnyomás görbe közelít a vízszinteshez, de ilyet ne várjunk a cél az lehet, hogy elkerüljük/csökkentsük a nagyobb beszakadásokat és kiemeléseket.
Az utózengés (RT60) értéke 0,3-0,4ms körül legyen.

Szerintem, ha valaki ezt megcsinálja a moziszobájában, nem kerül egy vagyonba és jelentősen javulni fog az akusztika.

Hasznos linkek:
- optimális szobaméret kiválasztásához segítség:
http://www.acoustics.salford.ac.uk/acou ... ntent=best
http://www.acoustics.salford.ac.uk/acou ... ratios.xls
http://www.acoustic.ua/forms/calculator8.en.html

- kalkulátor különböző panelek méretezéséhez:
http://www.acousticmodelling.com/
Density unknown - Pa.s/m2: 5.000 - (mineral wool)
Density 30kg/m3 - Pa.s/m2: 10.000
Density 40kg/m3 - Pa.s/m2: 15.000
Density 50kg/m3 - Pa.s/m2: 30.000
Density 75kg/m3 - Pa.s/m2: 50.000
Density 100kg/m3 - Pa.s/m2: 60.000

- DIY megoldásokhoz leírás:
http://microchips-sound-studio.blogspot ... -resz.html
http://www.powerestudio.com/category/acoustics/
http://arqen.com/sound-diffusers/

- Egy lehetséges -számomra szimpatikus- panelelrendezés, természetesen a DIY készült panelekkel:
http://www.msr-inc.com/downloads/pdf_fi ... 205x11.pdf

- Méréshez használt szoftver (ingyenesen letölthető, de a méréshez egy usb mikrofont is be kell szerezni):
https://www.roomeqwizard.com/

Hiccusz,
Korábban említetted a Schroeder frekvenciát.
Mit jelent ha egy szobának mondjuk 180 Hz az értéke?

Tudjuk jól, te NEM HOZZÁNK küldöd a mérés után az ügyfeleket, Laci. Ilyen "baleset" még sosem fordult elő. Akkor se ha 40 milkából, s akkor se, ha 40e-ből kéne a kliensnél akusztikát csiholni.
Tévedsz, volt már ilyen, némelyik project meg is valósult. Részemről nincs elvi korlát az ügymenetben, árszint, minőség és bizalom alapján fonódnak a szálak. Én kivitelezéssel nem foglalkozom, jellemzően s.k. (DIY) kivitelezésre biztatom az embereket. Aki pedig erre nem vállalkozik (és a többség ugye nem áll neki fűrészelni, kalapálni), annak tudok ajánlani jól bevált gyártót és kivitelezőt, akikkel több éves korrekt munkakapcsolatunk van.

Küldhetem hozzád az ügyfeleket azzal, hogy a D.C. 150 ezerből megoldja a szobájuk akusztikáját?
Tudjuk jól, te NEM HOZZÁNK küldöd a mérés után az ügyfeleket, Laci. Ilyen "baleset" még sosem fordult elő. Akkor se ha 40 milkából, s akkor se, ha 40e-ből kéne a kliensnél akusztikát csiholni.

Hiccusz,
Korábban említetted a Schroeder frekvenciát.
Mit jelent ha egy szobának mondjuk 180 Hz az értéke?

Azt a frekvencia tartományt hívják így, ahonnét felfelé egy helyiség akusztikai viselkedését annak utózengése jellemzi (inkább), s ami alatt pedig az állóhullámai dominálnak.

Nagyon komoly gondoknak nem nevezném, az előző szobámhoz képest semmiképpen. Ott ez volt a helyzet akusztikai kezelés nélkül, az utólagos -szépnek túlságosan nem nevezhető- beavatkozások ott is hoztak a konyhára, amit talán egy utólagos mérés igazolt volna. Abban a szobában nem volt döntött mennyezet, nem volt könnyűszerkezetes fal, a mérete 5*3*2,6 m volt.
2.png

Megpróbálkozok egy jó autós hasonlattal, hátha összejön. Kb. olyan a két szoba közti különbség akusztikailag, mint egy 1,4-es és egy Type-R Civic.

Minden szoba másként viselkedik akusztikailag, de ennek ellenére jó lenne több mérést berakni, mert talán segítene azoknak, akiknél hasonlóak a méretek és a falszerkezet.
Nálad hogyan alakult a mérés?

Tisztán szakmailag érdekelt, hogy az alacsonyabb frekvencián a magasabb utózengés miatt tapasztalsz-e valamilyen negatív hatást pl. robbanások esetén (semmi rosszszándék nem volt mögötte :-)).

Folyamatosan méregetek itthon, ismerkedem a Room EQ-val. A Room EQ-s méréseim alapján az APO Eq programmal sikerült egészen jól kisímítani a hangnyomás görbét. Az utózengés és lecsengés görbék nagyjából rendbe vannak, de majd teszek fel diagrammokat.

Hiccusz,
Korábban említetted a Schroeder frekvenciát.
Mit jelent ha egy szobának mondjuk 180 Hz az értéke?

A porózusokkal pont ez a probléma, s egyes rezonátorok 1 oktávval feljebb és lejjebb is kifejtik hatásukat. Ha viszont pont arra van szükség, hogy egy adott frekvencián okozta gondot oldjon meg, arra a legpraktikusabb megoldás.

Egy Helmholtz panel rezonátort házilag összeütni nem nagy dolog, s nem is kerül sokba. Falécek, osb, fúró és szövet kell hozzá. No meg egy kalkulátor. http://www.mh-audio.nl/acalculators.asp#showcalc Ráadásul közel sem kell akkora méret, amiről te beszélsz. Egy 120 x 60 x 10 cm panel, a tetején 2 cm-es osb-vel, rajta 20 db 1 cm-es lyukkal 43 Hz-en dolgozik. Még ha ebből több is kell, nem egy érvágás. Az általad indikált 1-200e büdzsé még sok is rá.
Ha már a minap a Film laborban jártál, megtehetted volna, hogy a multicsatornás Dolby Stúdióba benézel. Láthattál volna jó pár membrán rezonátort a falakon. Pedig annak aztán egy párhuzamos fala sincs. Az Arató Akusztika Kft. 2 hétig modellezte és számolta. Mi pedig legyártottuk és installáltuk. Még véletlenül sincs egy ásványgyapot elem sem. Beszédes. Próbáld elengedni a 2.0 sztereó vonalat... :-)

Ugyan miért probléma, ha egy elnyelő széles sávban dolgozik? Vagy azt szeretnéd mondani, hogy a basszus tartományban kizárólag az alap módusokkal kell foglalkozni? Ugye nem? A rezonátorok működéséről érdemes tudni, hogy a sávszélességük növelése a hatásfok csökkenésével jár együtt, tehát vagy nagyot csillapít egy szűk sávban, vagy keveset csillapít egy széles sávban.

Tehát szerinted nem nagy dolog házilag hangolt rezonátort méretezni és gyártani, sőt bőven elég 100-200e Ft arra, hogy a minimum 3 frekvenciára hangolt rezonátorok mellett a tejes spektrumban beállítsd az utózengési időt és semlegesítsd az elsődleges visszaverési pontok hatását. Szívesen látnék erre konkrét példákat és talán mások is. De akár levezetheted nagy lendületedben azt is, hogy egy 125 m2-es falfelülettel rendelkező, csillapítatlan vasbeton szobába mekkora rezonátor felületet szerelnél a módusok semlegesítésére és ez mennyibe kerülne házilagos kivitelezésben, vagy gyári eszközökkel megoldva. Korábban volt egy 20+20 %-os kijelentésed, ami ebben az esetben 25 m2 elnyelő és 25 m2 diffúzor felületet jelent, bár nem tudjuk, ebben benne vannak-e a rezonátorok is. Ezt hogyan hozod ki 100-200e forintból? Még az anyagköltség is több lenne, no meg valakinek le is kellene gyártania. Küldhetem hozzád az ügyfeleket azzal, hogy a D.C. 150 ezerből megoldja a szobájuk akusztikáját?

Lehet, sőt egyre biztosabb, hogy rossz a szemem, de elég sok stúdióban láttam ásványgyapottal töltött akusztikai paneleket és rezonátorokat is. Butaság bármelyik megoldásra felesküdni, vagy elítélni a konkrét eset ismerete nélkül.

Eléggé talányos, hogy miként jön ide a "2.0 sztereó vonal" és miért kellene elengednem... meg hogy a 2 hetes tervezési idő mit is jelent önmagában. A MÜPA akusztikáját 2 évig méretezték és megépítés után is hetekig hangolták. És?

Köszönöm a kimerítő választ

...Még véletlenül sincs egy ásványgyapot elem sem....
Mármint basszus csapdának szánt.

Szerintem 80Hz alatt azért gondok vannak, a mély hangok lecsengési ideje túl hosszú. A mély hangok nem terjengősek?
Nagyon komoly gondoknak nem nevezném, az előző szobámhoz képest semmiképpen. Ott ez volt a helyzet akusztikai kezelés nélkül, az utólagos -szépnek túlságosan nem nevezhető- beavatkozások ott is hoztak a konyhára, amit talán egy utólagos mérés igazolt volna. Abban a szobában nem volt döntött mennyezet, nem volt könnyűszerkezetes fal, a mérete 5*3*2,6 m volt.

Megpróbálkozok egy jó autós hasonlattal, hátha összejön. Kb. olyan a két szoba közti különbség akusztikailag, mint egy 1,4-es és egy Type-R Civic.

Minden szoba másként viselkedik akusztikailag, de ennek ellenére jó lenne több mérést berakni, mert talán segítene azoknak, akiknél hasonlóak a méretek és a falszerkezet.
Nálad hogyan alakult a mérés?

...érdemes tudni róluk, hogy míg a porózus elnyelők széles sávban, több oktávban is hasonlóan működnek, addig a membránok és rezonátorok egyetlen frekvenciára vannak hangolva, ott szépen teszik a dolgukat, de alatta és felette szinte semmit nem csinálnak.A porózusokkal pont ez a probléma, s egyes rezonátorok 1 oktávval feljebb és lejjebb is kifejtik hatásukat. Ha viszont pont arra van szükség, hogy egy adott frekvencián okozta gondot oldjon meg, arra a legpraktikusabb megoldás....hova tegyük a rezonátorunkat, hogy ezek a módusok eltűnjenek? Lehetetlen kihívás.Ugyan már, Laci. Te is tudod, hogy oda kell őket tenni, amelyik dimenzió vonatkozásában felmerül a probléma. Ha hosszanti, akkor előre vagy a hátfalra, ha széltében, akkor az oldalfalra. Ezért a sarok a legideálisabb.A problémát tovább súlyosbítja, hogy míg egy ásványgyapotos elnyelőt, fa diffúzort sokan el tudnak készíteni, vagy olcsón legyártatni, a hangolt elnyelők méretezése és gyártása erős mély víz, csak úszóknak.Egy Helmholtz panel rezonátort házilag összeütni nem nagy dolog, s nem is kerül sokba. Falécek, osb, fúró és szövet kell hozzá. No meg egy kalkulátor. http://www.mh-audio.nl/acalculators.asp#showcalc Ráadásul közel sem kell akkora méret, amiről te beszélsz. Egy 120 x 60 x 10 cm panel, a tetején 2 cm-es osb-vel, rajta 20 db 1 cm-es lyukkal 43 Hz-en dolgozik. Még ha ebből több is kell, nem egy érvágás. Az általad indikált 1-200e büdzsé még sok is rá.Ha lefutottuk a fent említett köreinket és elméleti cikkek olvasása mellett esetleg hajlandóak vagyunk körülnézni a való világban, érdemes bekukkantani néhány profi hangstúdióba, minőségi előadó terembe.Ha már a minap a Film laborban jártál, megtehetted volna, hogy a multicsatornás Dolby Stúdióba benézel. Láthattál volna jó pár membrán rezonátort a falakon. Pedig annak aztán egy párhuzamos fala sincs. Az Arató Akusztika Kft. 2 hétig modellezte és számolta. Mi pedig legyártottuk és installáltuk. Még véletlenül sincs egy ásványgyapot elem sem. Beszédes. Próbáld elengedni a 2.0 sztereó vonalat... :-)

Szerintem 80Hz alatt azért gondok vannak, a mély hangok lecsengési ideje túl hosszú.
Ez szinte minden "kocka" szobáról elmondható. A tökéletes utózengési időre, a lineáris hangnyomás és fázis görbére lehet törekedni, de zárt térben nem fogjuk elérni soha. Elméleti vitákat hetekig lehetne folytatni a basszus tartomány regulázási lehetőségeiről, de a felhasználók többségét elérhető, megfizethető gyakorlati lehetőségek érdeklik. Igen, a porózus elnyelők hatásfoka csökken a frekvencia csökkenésével és 100 Hz alatt hatékonyabbak a membrános és a rezonátoros basszuscsapdák, de mielőtt kötelezővé tesszük az imádatukat, érdemes tudni róluk, hogy míg a porózus elnyelők széles sávban, több oktávban is hasonlóan működnek, addig a membránok és rezonátorok egyetlen frekvenciára vannak hangolva, ott szépen teszik a dolgukat, de alatta és felette szinte semmit nem csinálnak. Aki kicsit tájékozódott már a témában, az tudja, hogy egy szobában számos állóhullám kialakulhat több frekvencián és több irányban. Melyikre méretezzük a membránunkat, hova tegyük a rezonátorunkat, hogy ezek a módusok eltűnjenek? Lehetetlen kihívás. A problémát tovább súlyosbítja, hogy míg egy ásványgyapotos elnyelőt, fa diffúzort sokan el tudnak készíteni, vagy olcsón legyártatni, a hangolt elnyelők méretezése és gyártása erős mély víz, csak úszóknak. Aki már nézegetett ilyen megoldásokat, az szembesült vele, hogy ezek is méretesek, tehát ha a porózus paneleknél felrójuk a nagy helyveszteséget, akkor itt ugyanúgy megtehetjük. Egy barátom szobájában 2 évtizeddel ezelőtt sokat kísérleteztünk membrános elnyelőkkel, az utolsó verzió egy 8 m2 felületű, 40 cm vastag szerkezet lett, tehát nem mondanám rejtett megoldásnak. Ráadásul csak egyetlen módust tudtunk kilőni vele, de szerencsére abban a szobában nem is volt több, mert nem párhuzamosak a falak. Pár évvel ezelőtt egy lakásfelújítás során ment a kukába az egész monstrum a család nem kis örömére.

Igen, vehetünk 300 €-s gyárilag hangolt rezonátort, na de mennyit? Naivitás azt gondolni, hogy egy ilyen, kb fél m2 felületű elem minden gonoszságot elnyel a szobánkban. Gyakorlati tapasztalatom nincs a Hiccuszék által kínált hangolható basszuscsapdákkal, de úgy sejtem, egy szokványos méretű szobába kell belőle legalább 4-6 darab, hogy valami hatása legyen, komoly változáshoz még több. (Szívesen kipróbáltam volna, de Iván csak 2 darabot tudott volna adni, annyival meg szerintem nincs értelme szórakozni.)

Lehet és kell is játszani a hangsugárzók és a hallgatási pont tologatásával is, de azért az látható Iván korrekt eszmefuttatásában is, hogy a viszonylag jó lokalizációk sajnos általában élhetetlenek, tökéletes elhelyezés meg nem létezik. Kevesen tudják másfél méterre elhúzni a hangsugárzókat a falaktól és kevesen hajlandóak 30 fokos szögben nézni a vetített képet csak azért, hogy ne a 38 Hz-es állóhullám csúcsán és az 54 Hz-es módus kioltási pontjában üljenek.

Ha lefutottuk a fent említett köreinket és elméleti cikkek olvasása mellett esetleg hajlandóak vagyunk körülnézni a való világban, érdemes bekukkantani néhány profi hangstúdióba, minőségi előadó terembe. Ha az oda beépített porózus panelek, rafinált építészeti megoldások és hagyományos diffúzorok által létrehozott produkció elég egy stúdiónak, szerintem a házimozisok és hifisták többsége is megelégedhet velük. Persze aki súlyos milliókat akar akusztikára költeni, az előtt is nyitva a pálya, de erősen kétlem, hogy egy ilyen beruházást bárki is bevállalna szakember által végzett mérések nélkül, a szakember pedig ennyi pénzért már inkább komplex építészeti megoldásokat fog javasolni, nem utólag bepakolandó paneleket. Aki pedig megállna 1-2 százezer forintnál (és a túlnyomó többség így van vele), annak maradnak a hagyományos megoldások. Számomra szélmalom harcnak tűnik a rengeteg pozitív beszámolót elméleti síkon cáfolni még akkor is, ha van benne igazság.

Igen, de kb. 85 Hz-ig 0,4 alatt vagyok és sehol sincs 72 cm mély elnyelő.
De süppedős foteljeid vannak. Sőt, gipszkarton is, amelyek képesek membránként működni. Egyszer talán lesz lehetőségem eljutni hozzád,s akkor lesz lehetőségünk erről értekezni.

Akkor ezek szerint nálam fizikai csoda történt, hogy néhány csomag jó helyre rakott 90-es és 50-es kőzetgyapottal sikerült ezt elérni?Szerintem 80Hz alatt azért gondok vannak, a mély hangok lecsengési ideje túl hosszú. A mély hangok nem terjengősek?

Egy dobogóbó simán alkalmas rá. Ezzel együtt nem kétlem, hogy elégedett vagy a szobád hangzásával. De azért 100 Hz alatt nálad is lehetne még reszelni a dolgokat, ahogy mondod.Igen, de kb. 85 Hz-ig 0,4 alatt vagyok és sehol sincs 72 cm mély elnyelő.

Akkor ezek szerint nálam fizikai csoda történt, hogy néhány csomag jó helyre rakott 90-es és 50-es kőzetgyapottal sikerült ezt elérni?
3.png5.png

Nem mondom, hogy ne lehetne még javítani rajta, de én így is elégedett vagyok a kapott eredménnyel, pláne, hogy gyakorlatilag aprópénzből sikerült ezt DIY megvalósítani. Ezek a rezonátorok biztosan jobb hatékonyságúak a kőzetgyapotnál, de DIY módszerekkel egy ilyet legyártani .

Még annyit hozzátennék, hogy a vászon mögötti fal jelenleg csupasz, ha oda is kerülne néhány elnyelő, még jobb lenne a helyzet.
Azt sem értem, hogy miért kellene minden frekvenciát teljesen elnyeletni, nem süket szobáról, hanem moziszobáról van szó .
Egy dobogóbó simán alkalmas rá. Ezzel együtt nem kétlem, hogy elégedett vagy a szobád hangzásával. De azért 100 Hz alatt nálad is lehetne még reszelni a dolgokat, ahogy mondod.

Azért, mert már maga a "basszus csapda" elnevezés sem stimmel. E név hallatán egy átlagember előtt olyan elem kezd kirajzolódni, amely képes magába szívni a mély hullámokat, azokat "benyelni" úgy, hogy ki sem köpi őket. :-) Ez hiú ábránd. Más elven működő megoldást kell tehát keresni, használni. Olyat, amely pont azt használja ki, hogy a falak mentén és sarkokban MINDIG nyomás maximum van! Mechanikai rezonátorok (membrán) vagy akusztikai rezonátorok (Helmholtz) segíthetnek.
Akkor ezek szerint nálam fizikai csoda történt, hogy néhány csomag jó helyre rakott 90-es és 50-es kőzetgyapottal sikerült ezt elérni?

Nem mondom, hogy ne lehetne még javítani rajta, de én így is elégedett vagyok a kapott eredménnyel, pláne, hogy gyakorlatilag aprópénzből sikerült ezt DIY megvalósítani. Ezek a rezonátorok biztosan jobb hatékonyságúak a kőzetgyapotnál, de DIY módszerekkel egy ilyet legyártani .

Még annyit hozzátennék, hogy a vászon mögötti fal jelenleg csupasz, ha oda is kerülne néhány elnyelő, még jobb lenne a helyzet.
Azt sem értem, hogy miért kellene minden frekvenciát teljesen elnyeletni, nem süket szobáról, hanem moziszobáról van szó .

"szinte" miatt lesz valamennyi hatása (kb. az 1/8 lambdáig), de sok nem. S a mély frekis hangok csak itt kezdődnek!!! Más elven működő megoldást kell tehát keresni, használni. Olyat, amely pont azt használja ki, hogy a falak mentén és sarkokban MINDIG nyomás maximum van! Mechanikai rezonátorok (membrán) vagy akusztikai rezonátorok (Helmholtz) segíthetnek.Értem amit írsz és egyet is értek vele de, mégis folyamatosan ajánlák a sarokba helyezett 45x45x60cm-es (padlótól a plafonig) basszuscsapda megoldásokat. Pl. Itt is:http://www.powerestudio.com/bass-traps- ... esonators/

Találtam egy kalkulátort ami szintén azt mutatja, hogy már 30cm vastag porózus anyagnak is van 100Hz alatt is elnyelése.
http://www.acousticmodelling.com/porous.php

További érdekes kalkulátorok:
http://www.acousticmodelling.com

Az a rész azt mutatja meg, hogy aránylik a magassághoz a szélesség és a hosszúság. Mivel az elmúlt pár évtizedben sorra jöttek elő a komoly tudósok arra vonatkozóan elméletekkel, milyen az ideális helyiség dimenzió arányai (Bolt, Louden, Bonello, Sepmeyer, Volkmann, Boner stb.) Máig létezik egy ún. "Bolt tér", amire úgy szoktak tekinteni, hogy amely arány abban benne van, az ideálisnak tekinthető. Mára már egyre több akusztikus kérdőjelezi meg az "ideális" szobaméret létezését. Más kérdés, hogy nem totális hülyeség, hisz mindegyik a problémás rezonanciák minél egyenletesebb eloszlását tűzték ki célul, ami alapvetően kívánatos elvárás.Már értem, ez érdekes.Találtat egy jó oldalt ahol az 50-200m3 közötti szobákhoz magasság-szélesség-hosszúság arányokat javasolnak, egy újabb számítás szerint.
http://www.acoustics.salford.ac.uk/acou ... ntent=best

Miért nem ajánlod a sarkok kőzetgyapottal való kitöltését?
Azért, mert már maga a "basszus csapda" elnevezés sem stimmel. E név hallatán egy átlagember előtt olyan elem kezd kirajzolódni, amely képes magába szívni a mély hullámokat, azokat "benyelni" úgy, hogy ki sem köpi őket. :-) Ez hiú ábránd. Mégpedig azért, mert a porózus anyaggal töltött elnyelő elem azon a működési elven alapszik, hogy a nagy sebességgel közlekedő levegőmolekulákat az (elembe töltött) anyag lelassítja, s mozgási energiájukat hőenergiává alakítja át. Értelemszerűleg tehát ezek a panelek ott fejtik ki leginkább hatásukat (értsd: oda kell őket tenni), ahol a szobában sebesség maximum van. Ahol pedig sebesség maximum van, ott törvényszerűen nyomás minimum is van egyben. Egy hanghullám elnyelése 1/4 lambda távolságon maximális, mert ott van a sebesség maximuma az adott hullámnak. Ez pedig frekvencia függő, amely fordítottan arányos a hullámhosszal. Magyarán, minél alacsonyabb egy hang frekvenciája, annál nagyobb a hullámhossza. Minél nagyobb a hullámhossza, annál nagyobb nyilvánvalóan az 1/4 hullámhossza is. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy egy 120 Hz-es hanghullám hullámhossza 2,875 m, ennek negyede durván 72 cm. Ez azt jelenti, hogy a faltól 72 cm-rel beljebb lévő ponton van a 120 Hz-es hanghullám sebesség maximuma (és nyomás minimuma egyben), tehát az ide elhelyezett (tegyük fel 20 cm vastag) porózus elnyelő elem (és a mögöttes 52 cm légrés együttesen!!) képest azt maximálisan elnyelni! VAGY, egy 72 cm mély, ásványanyaggal töltött elnyelő elemre van szükség! Abban a pillanatban, amint a 72 cm-es ponttól közelíteni kezdünk a fal felé, egyre csökkenni fog a molekulák áramlási sebessége, s egyre kezd növekedni a kialakuló nyomás, míg el nem érjük a falat. Közvetlenül a falnál (minden frekvenciának) nyomás maximuma van, s sebesség minimuma. Egy magas frekis hangnak az 1/4 lambda (tehát kioltási hullámhossza) pár centi (pld. 5kHz-nek kevesebb, mint 2 cm), míg egy alacsony frekvenciásnak akár több méter (40 Hz-nek pld. 2,1 m!). Ebből könnyen belátható, hogy egy 30-40 cm-es, ásvánnyal töltött sarok elem esetén a 120 Hz-es hanghullám molekulái szinte már állnak 30 cm-nél, így be sem tudnak lépni a porózus anyagba, nemhogy elnyelődnének benne. A "szinte" miatt lesz valamennyi hatása (kb. az 1/8 lambdáig), de sok nem. S a mély frekis hangok csak itt kezdődnek!!! Más elven működő megoldást kell tehát keresni, használni. Olyat, amely pont azt használja ki, hogy a falak mentén és sarkokban MINDIG nyomás maximum van! Mechanikai rezonátorok (membrán) vagy akusztikai rezonátorok (Helmholtz) segíthetnek.

A Fórum működési költségeihez járulsz hozzá azzal, ha hirdetéseket jeleníthetünk meg. Kérjük, hogy fontold meg ezen az oldalon az „Adblock” rendszered kikapcsolását.