Egyetértek.
Ami bosszant (igazából felháborít), hogy ez a dögunalmas, érdektelen, logikátlan sz@r úgy jelent meg, hogy “Isaac Asimov híres trilógiája alapján” készült.
Mindenkinek, aki nem olvasta Asimov méltán híres Alapítvány-regényeit: ennek a sorozatnak nagyon kevés köze van a regényekhez. Az első epizód kb fele hű a regényhez, az azt követő epizódokban már megközelítőleg sem az történik, mint a regényekben. Ez NEM az Alapítvány! A fontosabb szereplők neve és a bolygók neve (Trantor, Terminus, Anakreon, Helicon, Synnax) az Alapítványból jön, a pszichohistória tudománya (ami alig kap szerepet a filmben, ott is inkább valami értelmezhetetlen hókuszpókusznak állítják be) tényleg Asimov találmánya, de itt nagyjából véget is ér a hasonlóság.
Asimov (legalábbis az Alapítványban) nem nagymestere a szép szavaknak, és képszerű leírásoknak (ebben a tekintetben Tolkien szöges ellentéte). Aminek viszont hagymestere, az a történetfonás és a sziporkázó, zseniális párbeszédek (vagy monológok). A történeteiben NULLA a logikátlanság, pörögnek az események, és nem bírod őket letenni. Ennek a “formátumnak” megvan a magyarázata is: az Alapítvány egy-egy fejezete eredetileg folyóiratban jelent meg, ahol korlátozott volt a terjedelem, nem lehetett oldalakat szentelni csak mondjuk a Terminus természeti szépségeinek leírására, viszont fenn kellett tartani az olvasók figyelmét, amit a legjobban pörgős történettel és sziporkázó párbeszédekkel lehet.
Ez oda vezetett, hogy egy Alapítvány-regény kb kész forgatókönyv… Ehhez képest jön egy forgatókönyv-író, aki úgy gondolja, hogy ő jobb történetet fog írni Asimov alapötletéből, mint maga Asimov. És ahelyett, hogy a már majdnem-forgatókönyv-szerű zseniális alapművet adaptálná egy mai modern forgatókönyvvé, teljesen átírja a történetet, hozzákölt egy rakás fölösleget, megváltoztatja (egysíkúvá, lapossá) a karaktereket (még a nemüket is), és óriásit téved: nem, nem tud jobbat írni, mint Asimov - ez egy nagy logikátlan unalmas katyvasz, szájbarágós utalásokkal a jelenkori való világ problémáira és történéseire (legutóbbi epizódban pl. a 9/11-re, de hadd ne spoilerezzek). Plusz megtűzdelve egy halom sci-fis klisével, “déja-vu” jelenetekkel, “kötelező” szexjelenetekkel, és végül, de nem utolsó sorban ordító aktuális “polkorrektséggel”. Az eredmény minden Asimov-rajongónak minimum óriási csalódás, de leginkább felháborító. Aki meg nem olvasta a művet, annak pedig az, ami: egy unalmas, klisés, felejtős scifi-sorozat, egy az ezerből…, de legalább abból a gyengébbik fajta.
Ja, Asimov első Alapítvány-könyvének első három fejezetében több történés van, mint ennek a sorozatnak az eddigi hat (hét?) epizódjában.
Csak remélhetjük, hogy valaki egyszer mégis megfilmesíti az Alapítványt. Ezek után nagy-nagy igazságtétel lenne.