Érdekes dolgok ezek, tegnap néztem a Polar című filmet, 1080p kemény 5.7GB mérettel. Konkrétan majdnem lemászott a kép a vászonról. Lehet papíron gyenge összetevőkből van, én akkor is penge képet láttam. Igaz a film nagy része erősen túlszaturált színekből építkezik.
Tisztelt Fórumtársak!
Annak érdekében, hogy fenntartsuk ezt a szigetet, szükségünk van bevételre. Te is támogathatsz minket, ha azt szeretnéd, hogy sokáig és stabilan tudjunk működni. Amennyiben élsz ezzel a lehetőséggel, azt mi megköszönjük!
viewtopic.php?f=100&t=199327
Annak érdekében, hogy fenntartsuk ezt a szigetet, szükségünk van bevételre. Te is támogathatsz minket, ha azt szeretnéd, hogy sokáig és stabilan tudjunk működni. Amennyiben élsz ezzel a lehetőséggel, azt mi megköszönjük!
viewtopic.php?f=100&t=199327
Mindent a házimozi projektorokról és vásznakról, A-Z-ig
Re: Mindent a házimozi projektorokról és vásznakról, A-Z-ig
Samsung 65NU7022,Epson TW9400,Focal Electra:1027Be,CC1008 Be,1008Be,Atmos:RevelW560,Oppo UDP205,Marantz AV8802A,Parasound:5125,5250,2x Velodyne SPL12000ultra,Kábelek:Nordost,Shiva, Magus,Blue Heaven,Dream Caster,Hi Diamond 2,LAPP ÖLFLEX,2x AQ Husky,Fapaci&Kontaset,Bydium TI-TAB119"5xMiniDSP
Re: Mindent a házimozi projektorokról és vásznakról, A-Z-ig
Csak gondolkodok.Cinemadness írta: ↑2019.01.26., szomb. 13:11Igen, a 203/205 egyértelműen gyenge, és videofileknek tilos lenne megvásárolni, mert túl sávos, túl sok a négyzetes rece és szenved a túlélesítés összes mellékhatásától. Hogy mennyivel rosszabb, mint az elődök, arra nem tudok válaszolni, nem tudnám mértékegységesíteni. A bilinear és bicubic is csak úgymond nemzeti minimum, arra jók, hogy tisztességesebb legyen a végeredmény NN-nel szemben. Ebből kell kiindulni. Más kérdés, hogy natív lejátszáskor, tévén nézve normál nézési távolságból ebből nem sokat látni. Ezért ha az OPPO más területen tud pluszt nyújtani, lehet létjogosultsága, de objektíve képminőségben jobb/pontosabb akár egy 10 eFT értékű CE/LE Box.
Nyilván jókat mosolyog az ember ha a HDMI kábelig eljutó, már feldolgozott és eleve reménytelen képfolyamot a HDMI kábel majd megjavítja, de ma még szakújságíró szinten is itt tartunk. Amíg a hifit el tudja tartani 90% vudu, addig szerencsére házimoziban már szinte minden mérhető és előre nagy pontossággal modellezhető. HDMI kábel és hang kérdése? Üljünk át egy moziszoba másik székébe, hallgassunk meg néhány jelentet, majd tegyük fel a kérdést újra :-) Egy jól tervezett és kialakított szobában a kábeleknek adjunk 1% esélyt. Ez kb a magánvéleményem.
Az OPPO és a Mediatek már letett az asztalra közös dolgokat.
A bilinear és bicubic is ismert dolog volt számukra - a 103D azt használja.
Na ezek után az OPPO újabb sok millió dollárt fizetett a Mediatek cégnek, hogy csak a 203 és 205 készülékeknek készítsen egy egyedi chippet. Ezt meg is tette. Nem írom le a típusát, fejből nem tudom.
Ez a fránya Mediatek pedig elbaxta! Úgy beszélték meg, hogy a világ legjobbja lesz az OPPO és ehelyett gyakorlatilag szar lett. "A királynőt megölni nem kell félnetek jó lesz" - effektus történhetett.
A baj, hogy az infók a netről származnak. Én is olvastam talán egy oldalon, ahol egy Panasonic lejátszóval hasonlítják össze az OPPO-t, hogy a Pana azért jobb, mert bilinear van NN helyett.
Erről van hivatalos oldalon infó?
Nem lehet, hogy ez csak kacsa?
Sok mindent írnak ám a neten...
Ha igaz, akkor is megvan az oka - a mérnökök nem véletlenül használták.
Én nem vagyok videofil és éppen a 100-ak sorozat két részét néztük meg a családdal.
Bevallom OPPO lejátszóval és 720-as mkv-t.
Eszembe sem jutott, hogy mennyire élesít az OPPO és mennyire recés a kép és maga az OPPO is mennyire gyenge.
720-as volt nem KKKK.
Lehet az én igényeim kicsik...
Re: Mindent a házimozi projektorokról és vásznakról, A-Z-ig
Számomra ebben az a dühítő hogy egy ilyen értékű (preztizsű, etalonnak számító) lejátszóban ezen spórolnak. Mennyivel kerülne többe egy tisztességes algoritmus 5-10.000 Ft-ba? Pláne nagy tételben való beepítéskor??? (Főleg ha az általad leírt CE/LE Box komplett kiker ára 10.000 Ft). Adták volna annyival drágábban akkor iy megvettek volna csakhogy a profitból ne kelljen nekik egy fillért se bukniuk!Cinemadness írta: ↑2019.01.26., szomb. 13:11Ezért ha az OPPO más területen tud pluszt nyújtani, lehet létjogosultsága, de objektíve képminőségben jobb/pontosabb akár egy 10 eFT értékű CE/LE Box.
- Cinemadness
- Nincs visszaút
- Hozzászólások: 204
- Csatlakozott: 2016.02.10., szer. 12:26
- Értékelés: 113
Re: Mindent a házimozi projektorokról és vásznakról, A-Z-ig
Igen, a 203/205 egyértelműen gyenge, és videofileknek tilos lenne megvásárolni, mert túl sávos, túl sok a négyzetes rece és szenved a túlélesítés összes mellékhatásától. Hogy mennyivel rosszabb, mint az elődök, arra nem tudok válaszolni, nem tudnám mértékegységesíteni. A bilinear és bicubic is csak úgymond nemzeti minimum, arra jók, hogy tisztességesebb legyen a végeredmény NN-nel szemben. Ebből kell kiindulni. Más kérdés, hogy natív lejátszáskor, tévén nézve normál nézési távolságból ebből nem sokat látni. Ezért ha az OPPO más területen tud pluszt nyújtani, lehet létjogosultsága, de objektíve képminőségben jobb/pontosabb akár egy 10 eFT értékű CE/LE Box.Csutka írta: ↑2019.01.25., pén. 16:31Hasznos tájékoztató!Cinemadness írta: ↑2019.01.25., pén. 10:41Kiemeltem 2 képalkotó eljárást, a többibe nem hinném, hogy van értelme belemenni, de ezért sem igaz az állítás, hogy: Ugyanazt kell tudnia minden lejátszónak, HTPC-nek és a többinek.
Érdekes dolog, hogy a régebbi OPPO 103 és 105 ha jól tudom szintén bilinear, vagy cubic algót használ talán a HDMI1-es kimeneten.
A HDMI2-es kimeneten pedig az NN-t.
Ezt az OPPO 203 és 205 készülékekben bár gondolom az OPPO mérnökei is tisztában voltak vele, hogy katasztrófa - NN-re változtatták. Ennél nincs két lehetőség, mivel a HDMI2 csak hangot szolgáltat.
A Dune Solo4k is a Sigma chippel a bilinear-t használja.
Valószínűleg a még régebbi OPPO 93 is, abban is Qdeo chip van.
Az írásodat elhiszem ls valóban katasztrófa a 205-ben használt algó, plusz még rá is élesít, az OPPO93 (lehet 105 is) mérföldekkel jobb képminőséget produkál, mint az OPPO 205.
Ez valóban helyes megállapítás és így van?
Nyilván jókat mosolyog az ember ha a HDMI kábelig eljutó, már feldolgozott és eleve reménytelen képfolyamot a HDMI kábel majd megjavítja, de ma még szakújságíró szinten is itt tartunk. Amíg a hifit el tudja tartani 90% vudu, addig szerencsére házimoziban már szinte minden mérhető és előre nagy pontossággal modellezhető. HDMI kábel és hang kérdése? Üljünk át egy moziszoba másik székébe, hallgassunk meg néhány jelentet, majd tegyük fel a kérdést újra :-) Egy jól tervezett és kialakított szobában a kábeleknek adjunk 1% esélyt. Ez kb a magánvéleményem.
Re: Mindent a házimozi projektorokról és vásznakról, A-Z-ig
Én több mint egy éve használom ezt a lézeres Optomát és nagyon meg vagyok elégedve vele.
Föleg mióta váltottam Radiance 0.8 szürke vászonra,azóta a fekete is brutál,a fehérek is jok maradtak,és még mindig böven elég a fényerö 3méteres vászonhoz.
Föleg mióta váltottam Radiance 0.8 szürke vászonra,azóta a fekete is brutál,a fehérek is jok maradtak,és még mindig böven elég a fényerö 3méteres vászonhoz.
Re: Mindent a házimozi projektorokról és vásznakról, A-Z-ig
Optoma lesz az Palikám...
Projektor: 3chip DLP,Digital Projection Highlite 660 /
Lejátszó: Oppo93eu / Védelem,szűrő: Isotek Mirra,Isotek Solus,
Hdmi: Furutech,AudioQuest / Tápkábelek: Furutech,Audioquest
Lejátszó: Oppo93eu / Védelem,szűrő: Isotek Mirra,Isotek Solus,
Hdmi: Furutech,AudioQuest / Tápkábelek: Furutech,Audioquest
Re: Mindent a házimozi projektorokról és vásznakról, A-Z-ig
Gondolom azért Optoma lenne a két projektor és nem BenQ...
Érdekes összehasonlítás lenne mondjuk a nagyon népszerű Epson 9300 és 9400 projektorral.
Egy olyat szívesen olvasnék tőled!
Re: Mindent a házimozi projektorokról és vásznakról, A-Z-ig
Benq UHD65 és UHZ65 teszt
Megnéztem a gépeket élőben ... a DreamCinema-ban.
Hát ... a világ sajnos nem változik. Az olcsó gépek úgy tűnik MINDIG a katalógus adatok "szépségére" lesznek optimalizálva (tipikusan: fényerő), magyarul inkább a felesleges (de a katalógusban "szép") paramétereket "erőltetik" a gyártók, minthogy valóban jó házimozis gépet építenének ... végre.
Ezekben a gépekben azonban a "kevésbé szar" (0,66") 4K DLP chip működik, ami (a mai világban) jó hírnek tekintendő. NEM azért mentem el megnézni a gépeket, mert arra számítottam, hogy jók lesznek, csak arra voltam kiváncsi, hogy annyira szarok-e, hogy valóban reménytelen valami értelmes eredményt kihozni belőlük egy kis átalakítással. Csak remélni mertem, hogy talán van egy kicsi remény arra, hogy egy korrekt kalibrálás és esetleg pár optikai alkatrész módosítása után egy "rendesebb" DLP képéhez hasonló eredményt kapjunk a vásznon...
Nem biztos, hogy mindenki tudja, de a Texas Instruments 12 fokról 17-re növelte a DMD tükröcskéinek a billenési szögét az újabb, 5 mikron pixelméretű chip-ekben. Ez azt jelenti, hogy nagyobb szögtávolság lesz a tükrökről a lencsébe- és a lencsén kívülre visszavert fénysugarak között, tehát vagy a lencse- és a megvilágítás kúpszögét növelhetik a gyártók (a plusz fényerő kedvéért) vagy maradnak a "régi szögeknél" és akkor javul a kontraszt ... ami viszont eleve sokat romlott a kisebb tükörméret miatt. Könnyű megtippelni, hogy melyik utat választotta kb. az összes gyártó ... :-)
Voltak kétségeim, de azért vettem egy nagy levegőt és elmentem megnézni a gépeket ... és meglepetésemre a lézeres fényforrású gép egészen közel van a nézhető szinthez már gyári állapotában is! Persze az optikai rendszer a maximális fényerőre van tervezve, aminek van pár hátránya:
- gyengébb a kontraszt, mint ami elérhető lenne ezzel a DLP chip-pel
- nagy kúpszögű fénysugarak kezelésére képes lencsét építeni nem könnyű, a képen látszik, hogy az optika tervezői "túlvállalták" magukat, a lencse NEM képes a pixeleket elfogadhatóan leképezni a vászonra, konkrétan egy homályos "maszat" a magányos fehér pixelek képe.
Viszont a pixelek kicsik, ha nem a vászon előtt állunk, a gyenge optika NEM érezteti a hatását. Konkrétan teljesen élesnek látszik a kép nétési távolságból (az első sorból)! Ez NEM egy komoly optika ... de a célra úgy tűnik, hogy teljesn jól használható.
A lézeres gépben egyértelmű, hogy a lézerek fényerő-szabályzásán fog múlni a végső kép élvezhetősége, hiszen NINCS elég natív kontrasztja a gépnek ahhoz, hogy elfogadhatóan nézzenek ki a sötét jelenetek. A kontrasztot szemre jóval 2000:1 alá tippelem, a fekete a "problémás" jeleneteken (pl. űrben játszódó képek) tényleg szürke. De a lézerek teljesítményét "tekergeti" a gép a kép fényességének a függvényében! 3 állása van a lézer "piszkálás" erősségének, ebből a legerősebbet nem értem miért tették a gépbe, ezzel a beállítással amikor a Passengers űrhajója közeledik a kamerához, a vásznon konkrétan csak feketeség van. Ülünk pár percet a sötétben és sejtjük, hogy közben pereg a film, de mi SEMMIT nem látunk, csak a fekete vásznat. Mondjuk a fekete tényleg koromfekete ekkor, így beírhat akármekkora kontrasztot a gyártó a katalógusba ... de basszus, mennyire méreten aluli dolog ez?
Az 1-es "lézer dinamika" beállításban viszont NEM láttunk képminőség-romlást, azaz a gép NEM égette be fehér részleteket, teljesen "értelmes" módon játszott a lézerrel és az eredmény olyan közel volt a tökéleteshez, hogy csak pislogtunk. Párszor "szúrtuk" csak ki, amikor változott a lézer teljesítménye, de akkor is csak azért, mert nagyon ismertük a film minden képkockáját. MAGASAN ez a legjobb "dinamikus írisz" amit életemben láttam ... de persze itt nincs mozgó alkatrész a fény útjában, a fényforrás teljesítménye változik. Így már teljesen nézhető volt a kontraszt ... de azért a dolot nem teljesen tökéletes: a Harry Potter éjszakai "varázslós-vonulós" jelenetében nem volt igazán sötét. Ennek a jelenetnek nagyon sötétnek kellene lennie, itt viszont olyan "szürkület jellegű" fényviszonyok voltak a vásznon. De szépen látszott minden részlet a képben ... hát, EZT szerintem bízvást megbocsáthatjuk a gépnek. Ahhoz képest, hogy ezt a várat miből építették, egész szépen megállta a helyét ... ha nem is tökéletesen! És ha nem láttam volna ezt a jelenetet ezerszer, nem hiszem, hogy észreveszem, hogy világosabbnak látszik, mint kellene...
Viszont mindkét gépnek van egy komoly hátránya: a színtér. Mivel fényerőre vannak "gyúrva" ezért a színterük kicsi, a vörös szerintem egyiknél sem éri el a Rec.709 által előírt szaturáltsági szintet ... de ezt szemre nehéz megmondani. Az viszont, hogy a DCI-P3 színtér csak egy távoli álom ezeknek, az biztos, szóval: az UHD széles színteréből (szerintem) SEMMIT nem fogunk látni ezekkel ... gyári állapotban legalábbis. A lézeres géptől többet vártam ... de az UHP lámpa már csak ilyen.
A lézer fényereje viszont döbbenetes. Cinema módban 2000 lumen feletti fényerőt mértünk, ami a szükséges érték többszöröse. Ez azt jelenti, hogy simán "pazarolhatnánk" a gép fényerejét vagy a kontraszt- vagy a színtér növelése érdekében. Ez a gép így jó pl. nagyobb vászonra vetíteni, de ha nem kell ekkora fényerő, akkor VAN benne tuning-potenciál is, a fényes fényforrás miatt. Az UHP-s gép fényereje kb. a fele ... és az még csökkenni is fog, ahogy a lámpa öregszik. Azt aki megveszi, az nézheti és élvezheti, de tuningolni azt csak akkor lehet, ha nagyon kicsi vászonra akar vele vetíteni a tulajdonos.
A lézeres gép nagyon halk és alig jön belőle meleg. Ha a mozi belső terében van a gép, ez is nagy előny.
Mivel a lézer fényforrással a lencse felületén mindig ugyanott halad át a fény (azaz NEM változik az aktívan használt felület mérete- vagy alakja) ezért ennek a kontrasztja simán hangolható lenne a lencse blendézésével. Az UHP-s gépnél ez sem működne (a dinamikus írisz miatt).
Optikailag a két projektor azonos, így a kép élessége is azonos volt a vásznon. Picit jobb ANSI kontrasztot mértünk az UHP fényforrással (aminek az okát nem nagyon értem) de mindkettő képe dinamikus, én NEM láttam valódi különbséget közöttük film nézésekor. A "DLP érzést" mindkettő hozza, ezzel nincs gond.
Egyetlen dolgot nem értek: a lézeres gép annyival jobb, hogy az UHP-s gép gyártása szerintem felesleges macera a gyártónak. A lézer fényforrással kevesebb mint 20% plusz pénzért kapunk egy legalább 5x jobb gépet, amiben ráadásul komoly tuning-potenciál is van. Az a gép sokkal jobban jeleníti meg az UHD fényesség-függvényét is, SOKKAL jobban mutatnak rajta a HDR-es filmek. Ki veszi meg akkor az UHP-s gépet? És miért?
Komolyan mondom, ezt a lézeres gépet én is elfogadnám! A gyári "hangolás" nem optimális ugyan házimozira, de a fényes fényforrás (és a fényerjének a szabályzása) akkora előny, hogy általa "ledolgozható" lenne a gép hátránya és a végén oda lehetne tenni pl. az én gépem mellé ... és nem maradna szégyenben. Magyarul a gagyi DLP chip hátrányát kompenzálja a gép fejlett fényforrása. Felvetődhezne a kérdés, hogy akkor mit tudna egy nagy DLP chip-pel épített gép ezzel a fényforrással ... de ezen talán felesleges gondolkozni, inkább örüljünk annak, hogy végre kapható a boltokban egy olyan projektor, ami nem kerül 10 millába és mégis használható igényes filmnézésre.
A világ fejlődik, végre van LCD (Sony 870) és mostmár DLP is, ami új, boltban kapható és használható. VÉGRE!
Megnéztem a gépeket élőben ... a DreamCinema-ban.
Hát ... a világ sajnos nem változik. Az olcsó gépek úgy tűnik MINDIG a katalógus adatok "szépségére" lesznek optimalizálva (tipikusan: fényerő), magyarul inkább a felesleges (de a katalógusban "szép") paramétereket "erőltetik" a gyártók, minthogy valóban jó házimozis gépet építenének ... végre.
Ezekben a gépekben azonban a "kevésbé szar" (0,66") 4K DLP chip működik, ami (a mai világban) jó hírnek tekintendő. NEM azért mentem el megnézni a gépeket, mert arra számítottam, hogy jók lesznek, csak arra voltam kiváncsi, hogy annyira szarok-e, hogy valóban reménytelen valami értelmes eredményt kihozni belőlük egy kis átalakítással. Csak remélni mertem, hogy talán van egy kicsi remény arra, hogy egy korrekt kalibrálás és esetleg pár optikai alkatrész módosítása után egy "rendesebb" DLP képéhez hasonló eredményt kapjunk a vásznon...
Nem biztos, hogy mindenki tudja, de a Texas Instruments 12 fokról 17-re növelte a DMD tükröcskéinek a billenési szögét az újabb, 5 mikron pixelméretű chip-ekben. Ez azt jelenti, hogy nagyobb szögtávolság lesz a tükrökről a lencsébe- és a lencsén kívülre visszavert fénysugarak között, tehát vagy a lencse- és a megvilágítás kúpszögét növelhetik a gyártók (a plusz fényerő kedvéért) vagy maradnak a "régi szögeknél" és akkor javul a kontraszt ... ami viszont eleve sokat romlott a kisebb tükörméret miatt. Könnyű megtippelni, hogy melyik utat választotta kb. az összes gyártó ... :-)
Voltak kétségeim, de azért vettem egy nagy levegőt és elmentem megnézni a gépeket ... és meglepetésemre a lézeres fényforrású gép egészen közel van a nézhető szinthez már gyári állapotában is! Persze az optikai rendszer a maximális fényerőre van tervezve, aminek van pár hátránya:
- gyengébb a kontraszt, mint ami elérhető lenne ezzel a DLP chip-pel
- nagy kúpszögű fénysugarak kezelésére képes lencsét építeni nem könnyű, a képen látszik, hogy az optika tervezői "túlvállalták" magukat, a lencse NEM képes a pixeleket elfogadhatóan leképezni a vászonra, konkrétan egy homályos "maszat" a magányos fehér pixelek képe.
Viszont a pixelek kicsik, ha nem a vászon előtt állunk, a gyenge optika NEM érezteti a hatását. Konkrétan teljesen élesnek látszik a kép nétési távolságból (az első sorból)! Ez NEM egy komoly optika ... de a célra úgy tűnik, hogy teljesn jól használható.
A lézeres gépben egyértelmű, hogy a lézerek fényerő-szabályzásán fog múlni a végső kép élvezhetősége, hiszen NINCS elég natív kontrasztja a gépnek ahhoz, hogy elfogadhatóan nézzenek ki a sötét jelenetek. A kontrasztot szemre jóval 2000:1 alá tippelem, a fekete a "problémás" jeleneteken (pl. űrben játszódó képek) tényleg szürke. De a lézerek teljesítményét "tekergeti" a gép a kép fényességének a függvényében! 3 állása van a lézer "piszkálás" erősségének, ebből a legerősebbet nem értem miért tették a gépbe, ezzel a beállítással amikor a Passengers űrhajója közeledik a kamerához, a vásznon konkrétan csak feketeség van. Ülünk pár percet a sötétben és sejtjük, hogy közben pereg a film, de mi SEMMIT nem látunk, csak a fekete vásznat. Mondjuk a fekete tényleg koromfekete ekkor, így beírhat akármekkora kontrasztot a gyártó a katalógusba ... de basszus, mennyire méreten aluli dolog ez?
Az 1-es "lézer dinamika" beállításban viszont NEM láttunk képminőség-romlást, azaz a gép NEM égette be fehér részleteket, teljesen "értelmes" módon játszott a lézerrel és az eredmény olyan közel volt a tökéleteshez, hogy csak pislogtunk. Párszor "szúrtuk" csak ki, amikor változott a lézer teljesítménye, de akkor is csak azért, mert nagyon ismertük a film minden képkockáját. MAGASAN ez a legjobb "dinamikus írisz" amit életemben láttam ... de persze itt nincs mozgó alkatrész a fény útjában, a fényforrás teljesítménye változik. Így már teljesen nézhető volt a kontraszt ... de azért a dolot nem teljesen tökéletes: a Harry Potter éjszakai "varázslós-vonulós" jelenetében nem volt igazán sötét. Ennek a jelenetnek nagyon sötétnek kellene lennie, itt viszont olyan "szürkület jellegű" fényviszonyok voltak a vásznon. De szépen látszott minden részlet a képben ... hát, EZT szerintem bízvást megbocsáthatjuk a gépnek. Ahhoz képest, hogy ezt a várat miből építették, egész szépen megállta a helyét ... ha nem is tökéletesen! És ha nem láttam volna ezt a jelenetet ezerszer, nem hiszem, hogy észreveszem, hogy világosabbnak látszik, mint kellene...
Viszont mindkét gépnek van egy komoly hátránya: a színtér. Mivel fényerőre vannak "gyúrva" ezért a színterük kicsi, a vörös szerintem egyiknél sem éri el a Rec.709 által előírt szaturáltsági szintet ... de ezt szemre nehéz megmondani. Az viszont, hogy a DCI-P3 színtér csak egy távoli álom ezeknek, az biztos, szóval: az UHD széles színteréből (szerintem) SEMMIT nem fogunk látni ezekkel ... gyári állapotban legalábbis. A lézeres géptől többet vártam ... de az UHP lámpa már csak ilyen.
A lézer fényereje viszont döbbenetes. Cinema módban 2000 lumen feletti fényerőt mértünk, ami a szükséges érték többszöröse. Ez azt jelenti, hogy simán "pazarolhatnánk" a gép fényerejét vagy a kontraszt- vagy a színtér növelése érdekében. Ez a gép így jó pl. nagyobb vászonra vetíteni, de ha nem kell ekkora fényerő, akkor VAN benne tuning-potenciál is, a fényes fényforrás miatt. Az UHP-s gép fényereje kb. a fele ... és az még csökkenni is fog, ahogy a lámpa öregszik. Azt aki megveszi, az nézheti és élvezheti, de tuningolni azt csak akkor lehet, ha nagyon kicsi vászonra akar vele vetíteni a tulajdonos.
A lézeres gép nagyon halk és alig jön belőle meleg. Ha a mozi belső terében van a gép, ez is nagy előny.
Mivel a lézer fényforrással a lencse felületén mindig ugyanott halad át a fény (azaz NEM változik az aktívan használt felület mérete- vagy alakja) ezért ennek a kontrasztja simán hangolható lenne a lencse blendézésével. Az UHP-s gépnél ez sem működne (a dinamikus írisz miatt).
Optikailag a két projektor azonos, így a kép élessége is azonos volt a vásznon. Picit jobb ANSI kontrasztot mértünk az UHP fényforrással (aminek az okát nem nagyon értem) de mindkettő képe dinamikus, én NEM láttam valódi különbséget közöttük film nézésekor. A "DLP érzést" mindkettő hozza, ezzel nincs gond.
Egyetlen dolgot nem értek: a lézeres gép annyival jobb, hogy az UHP-s gép gyártása szerintem felesleges macera a gyártónak. A lézer fényforrással kevesebb mint 20% plusz pénzért kapunk egy legalább 5x jobb gépet, amiben ráadásul komoly tuning-potenciál is van. Az a gép sokkal jobban jeleníti meg az UHD fényesség-függvényét is, SOKKAL jobban mutatnak rajta a HDR-es filmek. Ki veszi meg akkor az UHP-s gépet? És miért?
Komolyan mondom, ezt a lézeres gépet én is elfogadnám! A gyári "hangolás" nem optimális ugyan házimozira, de a fényes fényforrás (és a fényerjének a szabályzása) akkora előny, hogy általa "ledolgozható" lenne a gép hátránya és a végén oda lehetne tenni pl. az én gépem mellé ... és nem maradna szégyenben. Magyarul a gagyi DLP chip hátrányát kompenzálja a gép fejlett fényforrása. Felvetődhezne a kérdés, hogy akkor mit tudna egy nagy DLP chip-pel épített gép ezzel a fényforrással ... de ezen talán felesleges gondolkozni, inkább örüljünk annak, hogy végre kapható a boltokban egy olyan projektor, ami nem kerül 10 millába és mégis használható igényes filmnézésre.
A világ fejlődik, végre van LCD (Sony 870) és mostmár DLP is, ami új, boltban kapható és használható. VÉGRE!
Re: Mindent a házimozi projektorokról és vásznakról, A-Z-ig
Halkan mondom, hogy ez pont a "nehéz" eset volt, mivel a 2560pixeles géhez írt script-nek először 5160pixel méretre kellett FELSKÁLÁZNIA a képet. Az egyszerű skálázás (tapasztalataim szerint) akkor "bukik" a legnagyobbat, amikor kicsi a skálázási arány. Itt csupán 33% nagyítás kellett és bilineáris algoritmust kellett használni, mert csak az volt elég gyors ahhoz, hogy másodpercenként 24 képet átskálázzon közel 15 megapixel felbontásra.Cinemadness írta: ↑2019.01.25., pén. 10:41Talán Pali említette anno, hogy a gyári nvidia VGA skálázói, amit a rezgős cucchoz alkalmazott mit produkálnak egy tisztességes algóval szemben.
Valóban szemmel láthatóan JOBB a fejlett skálázás eredménye, de az is tény, hogy a pixelszám megduplázása még a gyengébb skálázási algoritmus ellenére is jobb képet eredményezett. De mivel a különbség csak olyan közelről látszott, amilyen közel NEM akarok ülni a vászonhoz, ezért pillanatnyilag a rezgőtükör dobozban pihen ... de NEM VÉGLEGESEN. Ha pl. egyszer lesz egy 3 chip-es FullHD DLP-m, akkor majd előveszem. De a jelenlegi, nagyobb felbontású (1chip-es) géphez teljesen felesleges lenne használni.
Mondjuk azt nem gondoltam volna, hogy bármilyen gyári eszköz használ Nearest Neighbour algoritmust bármihez is, ez annyira "övön aluli", hogy NAGYON nem tételeztem fel ilyesmit. De hát ért engem már meglepetés máskor is... :-)
Re: Mindent a házimozi projektorokról és vásznakról, A-Z-ig
Hasznos tájékoztató!Cinemadness írta: ↑2019.01.25., pén. 10:41Kiemeltem 2 képalkotó eljárást, a többibe nem hinném, hogy van értelme belemenni, de ezért sem igaz az állítás, hogy: Ugyanazt kell tudnia minden lejátszónak, HTPC-nek és a többinek.
Érdekes dolog, hogy a régebbi OPPO 103 és 105 ha jól tudom szintén bilinear, vagy cubic algót használ talán a HDMI1-es kimeneten.
A HDMI2-es kimeneten pedig az NN-t.
Ezt az OPPO 203 és 205 készülékekben bár gondolom az OPPO mérnökei is tisztában voltak vele, hogy katasztrófa - NN-re változtatták. Ennél nincs két lehetőség, mivel a HDMI2 csak hangot szolgáltat.
A Dune Solo4k is a Sigma chippel a bilinear-t használja.
Valószínűleg a még régebbi OPPO 93 is, abban is Qdeo chip van.
Az írásodat elhiszem ls valóban katasztrófa a 205-ben használt algó, plusz még rá is élesít, az OPPO93 (lehet 105 is) mérföldekkel jobb képminőséget produkál, mint az OPPO 205.
Ez valóban helyes megállapítás és így van?
Re: Mindent a házimozi projektorokról és vásznakról, A-Z-ig
Cinemadness írta: ↑2019.01.25., pén. 10:41Köszi a választ!
Meg annyit hogy hangban detto nincs semmi jelentősége a HDMI kábel minőségének, vagy az valami más miatt befolyasolhatja a hangminőséget. Csupán a tisztánlátás végett!
Köszi!
- Cinemadness
- Nincs visszaút
- Hozzászólások: 204
- Csatlakozott: 2016.02.10., szer. 12:26
- Értékelés: 113
Re: Mindent a házimozi projektorokról és vásznakról, A-Z-ig
Nagyon nem, hiszen a szoftveres (és ezáltal hardveres) rész kizárhatatlan, mivel a gyári BD lemezek 4:2:0-ba tömörített infót tartalmaznak. A Luma/fényerő térkép: 1920x1080 pixel, ezzel szemben a Chroma szín infó/színtérkép: 960x540 felbontású. Utóbbi esetben a létező összes lejátszó hardver elvégzi valamilyen formában a csökött 1080p jel chroma felskálázását. Maga a folyamat és annak képminőségre értendő végeredménye házimozi-videotech szempontból ahány lejátszó, annyiféle lesz, erős függésben resample algoritmusoktól. Nyilván minél jobb az algoritmus, annál szebb a chroma térkép "találgatás" végeredménye.Csutka írta: ↑2019.01.22., kedd 20:52Miért is?
Bemegyaz egyes, kijön az egyes. Mi lenne e különbség? Digitális átvitel!!!
Ha nem jön ki, akkor nincs kép.
Eddig mindenki ezt bizonygatta.
Természetesen a szoftveres mókányolások kikapcolva.
Ugyanazt kell tudnia minden lejátszónak, HTPC-nek és a többinek.
Gyakorlatban 1080p>1080p 4:2:0 jelből lesz 4:2:2, vagy PC alapon YCC/RGB 4:4:4, attól függően a képmegjelenítő mit képes visszaadni, vagy miről mire konvertálja a bejövő jelet. Tudvalevő a tévék jelentős hányada élből felezi a 4:2:2 feletti jelet, ezzel akár sutba dobva a munkát, amit a lejátszó elvégzett. Ezért ha javítani akarunk a képminőségen, nagyon fontos a teljes lánc technikai képességét figyelembe venni. Pl az elméleti maximum PC alapú NGU-hoz hasonlítható algoritmus 4:4:4 fogadásra képes projektoron, ahol a képmegjelenítő megtartja a sub-pixeleket, így megvalósítva a lehető legjobb minőségű és legpontosabb felnagyítást felesleges konverziók nélkül.
Hiába a natív felbontás, mérhető az algoritmusok közötti képminőség különbség, szemben HDMI kábelekkel nulla képre gyakorolt hatásával.
Az emlegetett OPPO érdekes módon nearest neighbor algót használ chroma upsamplingre, ami az elérhető leggyengébb minőség, szinte katasztrófa. Ráadásul erre még rá is élesít teljesen feleslegesen, növelve a recésedést. Amiért néhányan az Egreat lejátszót jobbnak látjátok, az az egy fokkal jobb bilinear vagy bicubic algó, természetesen és lágyabban élesítve. De még ezek a slálázók is olyan gyengék a madvr algóihoz képest, hogy döbbenet.
Nyilván ennél érdekesebb és brutális mértékben nagyobb különbségek vannak nem natív lejátszáskor. SD>HD, 720>1080/2160p vagy HD>UHD megtörténik első körben a chroma térkép felnagyítása a luma méretére, majd chroma-luma a képmegjelenítő méretére. Ez már olyan erőforrásigényes eljárás lehet, ahol 1080p>1080p-hez képest döbbenetes minőségi eltérések vannak lejátszók és PC eszközök között, és ahol egy asztali masina a korlátozott videoprocesszora miatt elvérzik.
Talán Pali említette anno, hogy a gyári nvidia VGA skálázói, amit a rezgős cucchoz alkalmazott mit produkálnak egy tisztességes algóval szemben. Minden kábelbe vetett forint pocsékolás, elsősorban jobb proji, jobb vetítési környezet kell minőségű ugráshoz. Másodsorban natív filmlejátszó környezetbe egy kihegyezett PC hozhat kissé jobb minőséget, és óriásit, ha nem natív a képmegjelenítés.
Kiemeltem 2 képalkotó eljárást, a többibe nem hinném, hogy van értelme belemenni, de ezért sem igaz az állítás, hogy: Ugyanazt kell tudnia minden lejátszónak, HTPC-nek és a többinek.
Re: Mindent a házimozi projektorokról és vásznakról, A-Z-ig
Pár dolog PROJEKTOROKRÓL ( ) még mielőtt elfelejtem ...
Van egy új tuning ötletem ... de ez igazából már csak egy apróság. Az etendue-vel kapcsolatban megemlítettük, hogy akkor romlik, amikor "kontrollálatlanul" engedjük a fénykúpot kitágulni. A gép átalakításai után az egyetlen ilyen hely már csak a reflektor fókuszpontja és a tüköralagút bejárata közötti pár milliméteres szakasz maradt (ahol egyébként a színkerék szűrői is forognak) ... de azt is megbeszéltük, hogy valamennyire MUSZÁJ engedni a fénykúpot "kitágulni" azért, hogy a lámpa fényét homogenizáljuk. Enélkül élvezhetetlen lenne a kép (a felületi inhomogenitások miatt).
A minap eszembe jutott, hogy a lámpa fényfoltja alapvetően körszimmetrikus. A ("kúpos") tüköralagút bejárata viszont (kb.) négyzet alakú. Más is látja itt az ellentmondást? Kör v.s. négyzet! Fura, hogy eddig ezt nem gondoltam át ... de enyhítő körülmény, hogy más sem tette ezt meg! :-)
Szóval az ötlet az, hogy egy olyan "betétet" (üvegtestet) teszünk a tüköralagút "szájába", amelynek KÖR keresztmetszetű a "bejárata", de a kimeneti oldal már téglalap formájú (azaz illeszkedik a tüköralagút formájához). A két pont között "fokozatosan" alakul át az üvegtest keresztmetszete.
Miért lesz ez jó? Mert a lámpának a tüköralagút sarka felé tartó sugarai eddig "kontrollálatlanul" kitágulhattak egészen a tüköralagút sarkáig, ezután viszont már NEM fogják elérni a tüköralagút sarkát, hanem belül visszaverődnek az üvegtest falán. A visszaverődéskor (mivel az ferde felületről történik) jól lecsökken majd a szögük ... tehát ismét "kilaposítottunk" egy adag fényt. Ezek a sugarak ezután már át tudnak majd jutni a szűk íriszeken, tehát ismét nőtt a "kontrasztos fényerő"! A világot most sem váltottuk meg, de a (talán) 15-20% plusz fény "jól jön" majd ... és konkrétan "ingyen" van, hiszen azt a fényt hasznosítottuk a kontrasztos kép vetítéséhez, ami eddig simán elveszett (fennakadt az íriszeken). Öröm és bódottá! :-)
Más téma: széles színtér.
A DCI-P3 színtérre konvertáló színszűrő működik, de elég sok fényt elveszít miatta a gép. Gyakorlatilag azt mondhatjuk, hogy be kell kapcsolni a második lámpát ahhoz, hogy kompenzáljuk a fényveszteséget. A vicc az, hogy viszont a széles színtér előnye tényleg szemmel látható, azaz SOKKAL dögösebb színeket képes a gép megjeleníteni UHD forrásból ... persze ha vannak ilyen színek a forrásanyagban. A Planet Earth, a Lucy egyes jelenetei, a Passengers végén a csillagködök brutál színesek, illetve a Hihetetlen Család második részében is nagyon-dögös-vörös lett a hősök ruhája. Picit úgy érzem, hogy az az egész film arra "játszik", hogy DCI-vörösben "fürdesse" a vásznat. Lehet, hogy direkt lett ilyen, pl. hogy odaadhassák széles színterű tévék mellé "reklámanyagnak". Mindenesetre ha valaki DCI színteret akar demózni, ez a film kiváló választás (szerintem)!
Nem feladatom megmondani, hogy a DCI színtérben való vetítés megéri-e a színszűrő beépítését és a második lámpa bekapcsolását, ezt mindenkinek magának kell eldöntenie. Az viszont tény, hogy a különbség tényleg szemmel látható, tehát az UHD formátum "jobb pixel" irányvonala (a széles színtér) tényszerűen működik a gyakorlatban.
Az is valószínűnek látszik, hogy BÁRMILYEN típusú UHP lámpás projektorról is beszélünk, a fényerő kb. megfeleződik akkor, ha a DCI színtérhez szükséges "tisztaságra" szűrjük a színeket. Ez sajnos NEM a projektor típusától függ, hanem a lámpa spektrumától, az pedig igen hasonló bármely gyártó UHP lámpájáról is beszélünk. Kár, hogy a Xenon lámpa nem terjedt el házimoziban ... azzal nem lenne ilyen gond. De az UHP-s és egylámpás és főleg a kicsi fényerejű (azaz "gyárilag házimozis") gépek esetén borzalmasan sötét képet kapunk, ha DCI színtérre "reszeljük" a színeket. Ha ezt a gyár teszi meg helyettünk, az sem változtat a dolgon, ezért NEM jellemző, hogy az UHP lámpás 4K gépek DCI színtérben tudjanak vetíteni. A megoldás háromféle lehet:
- csak részlegesen szűrjük a fényt ... így viszont csak részleges DCI színteret kapunk ... ami nem biztos, hogy baj, csak tény. Az UHD Prémium minősítéshez elég 90% DCI színtér lefedés, az teljesen "sima ügy".
- nagyobb és/vagy több lámpát használunk, így a szűrő "pazarlása" után is marad megfelelő fénymennyiség. Erre alkalmasak a kétlámpás, ipari gépek.
- Kicseréljük az UHP fényforrást LED-re vagy valamilyen lézerre. Ezt viszont házilag megcsinálni nem lenne egyszerű.
Jelen pillanatban a legjobb és legegyszerűbb megoldásnak a nagyobb fényerejű (és/vagy dupla) UHP lámpa használatát látom.
Megmértem a gép színterét a színszűrővel és a vörös alappont (az általam használt vetítési felületen) gyakorlatilag "telibe" találta a DCI vöröspontot a szűrővel. A zöld színben még valamivel szaturáltabb is volt a gép, mint amit a DCI színtér követel, tehát (viccesen) mondhatnánk, hogy 100% feletti lett a DCI színtér "lefedettsége". Ez alapján elméletileg lehetne még nagyobb (mondjuk BT.2020) szintérre kalibrálni a gépet, így kihasználhatnánk azt a pici "pluszt" a DCI színtéren kívül ... de mivel gyakorlatilag az összes otthon vetített anyag a mozikból származik (azaz DCI színtérben készült, tehát nem lehet DCI színtéren kívüli színű pixel) ezért ennek kb. semmi értelme nem lenne a gyakorlatban.
Más téma:
Talán már említettem, hogy megmértem, a gép színeinek változását az íriszek állásának a függvényében. Itt az az alapvető gond az, hogy a nagyobb szögű fénysugarak nem merőlegesen mennek át a színkerék színszűrőin, ilyen szög mellett viszont más hullámhosszakat (is) átenged az interferencia-szűrő. Emiatt a vörös szín szaturáltsága lecsökken az íriszek kinyitásakor (ferde szögben a "narancsosabb" vörös is átjut a színkeréken).
Durva, de ha "rendesen" beszűkítjük az íriszeket, akkor a merőleges-közeli sugarakat a színkerék "túlszűri", azaz a vörös SOKKAL szaturáltabbá válik, mint nyitott íriszekkel. Pusztán ettől több, mint félútig elmozdul a vöröspont a DCI vöröspont felé. Lehet, hogy a színszűrőt úgy lehetne optimálisan beépíteni a gépbe, hogy CSAK a nagyobb szögű fénysugarak haladjanak át rajta (mivel csak ezeknek van "szüksége" a plusz szűrésre) de a kis szögű fénysugarak kerüljék el a szűrőt (ezek már eleve DCI-közeli színekben "pompáznak" ... csak ezekből sajnos viszonylag kevés van). Így minimalizálható lenne a szűrő által okozott fényveszteség és TALÁN egyetlen lámpával is "értelmes" fényerejű (és kontrasztú) képet lehetne vetíteni DCI színtérben. Ilyen "differenciált" színszűrési rendszer tudtommal egyetlen gyári gépben sincsen ... bár erre csak az 1 chip-es DLP gépeknek lenne szüksége ... mivel csak ezekben van színkerék.
Jár az agyam, még mindig nem vagyok biztos abban, hogy mi lesz végül az optimális megoldás ... de annak örülök, hogy biztosan VAN megoldás. Jelen pillanatban tehát ott tartunk, hogy egy ilyen 2560 pixeles, kétlámpás (ipari) DLP projektorral az UHD előnyeiből:
- a széles (DCI-P3) színtér 100%-ban kihasználható (bár itt még köthetünk később kompromisszumot a nagyobb fényerő, a jobb kontraszt vagy az "egylámpás" használat érdekében),
- a 4K felbontást csak részben tudjuk kihasználni (de a kiváló optika miatt a kép még így is élesebb, mint az általam látott legjobb 4K projektorral (Sony 870) volt),
- a HDR viszont ... hát ... ott még lenne mit "reszelni". A mai (pici chip-es) 4K DLP-ket szénné alázza a gép natív kontraszra (azokat persze nem nehéz) de a színszűrő által okozott fényveszteség miatt mindenképpen nyitnunk kell az íriszeken, ami valamennyit ront a kontraszton. A nagyobb színtér tehát picit gyengébb kontrasztot jelent ... és fordítva. Ezen nem változtathatunk, de legalább mi magunk dönthetjük el, hogy "meddig" megyünk el a színtér tágításával (azaz kevesebb- vagy több fényerőt "áldozunk be" a nagyobb színtér "oltárán") és nem a mások "erőszakolják" ránk az ő döntésüket.
Az is felmerült az agyamban, hogy úgy (is) kompenzálhatnánk a színszűrő veszteségét, hogy egyszerűen nagyobb lámpákat teszünk a gépbe. A 300W-os lámpát nem nagyon van az embernek "szíve" maximumon járatni, de ha mondjuk 350W-os lámpát tennénk a lámpaház(ak)ba, azoknak a folyamatos, 300W-on járatás csak egy könnyed, "vasárnap délutáni séta" lenne (gyakorlatilag ez nekik az "eco mód" :-). A több fény (részben) kompenzálná a DCI-szűrő fényveszteségét ... és semmit nem kellene ehhez "reszelni", csupán a következő lámpa vásárlásakor nagyobb teljesítményű modellt választani. Ennél egyszerűbb tuning nincs a világon ... :-)
Tény, hogy vannak még nyitott kérdések ... de szerintem alakul a dolog.
Van egy új tuning ötletem ... de ez igazából már csak egy apróság. Az etendue-vel kapcsolatban megemlítettük, hogy akkor romlik, amikor "kontrollálatlanul" engedjük a fénykúpot kitágulni. A gép átalakításai után az egyetlen ilyen hely már csak a reflektor fókuszpontja és a tüköralagút bejárata közötti pár milliméteres szakasz maradt (ahol egyébként a színkerék szűrői is forognak) ... de azt is megbeszéltük, hogy valamennyire MUSZÁJ engedni a fénykúpot "kitágulni" azért, hogy a lámpa fényét homogenizáljuk. Enélkül élvezhetetlen lenne a kép (a felületi inhomogenitások miatt).
A minap eszembe jutott, hogy a lámpa fényfoltja alapvetően körszimmetrikus. A ("kúpos") tüköralagút bejárata viszont (kb.) négyzet alakú. Más is látja itt az ellentmondást? Kör v.s. négyzet! Fura, hogy eddig ezt nem gondoltam át ... de enyhítő körülmény, hogy más sem tette ezt meg! :-)
Szóval az ötlet az, hogy egy olyan "betétet" (üvegtestet) teszünk a tüköralagút "szájába", amelynek KÖR keresztmetszetű a "bejárata", de a kimeneti oldal már téglalap formájú (azaz illeszkedik a tüköralagút formájához). A két pont között "fokozatosan" alakul át az üvegtest keresztmetszete.
Miért lesz ez jó? Mert a lámpának a tüköralagút sarka felé tartó sugarai eddig "kontrollálatlanul" kitágulhattak egészen a tüköralagút sarkáig, ezután viszont már NEM fogják elérni a tüköralagút sarkát, hanem belül visszaverődnek az üvegtest falán. A visszaverődéskor (mivel az ferde felületről történik) jól lecsökken majd a szögük ... tehát ismét "kilaposítottunk" egy adag fényt. Ezek a sugarak ezután már át tudnak majd jutni a szűk íriszeken, tehát ismét nőtt a "kontrasztos fényerő"! A világot most sem váltottuk meg, de a (talán) 15-20% plusz fény "jól jön" majd ... és konkrétan "ingyen" van, hiszen azt a fényt hasznosítottuk a kontrasztos kép vetítéséhez, ami eddig simán elveszett (fennakadt az íriszeken). Öröm és bódottá! :-)
Más téma: széles színtér.
A DCI-P3 színtérre konvertáló színszűrő működik, de elég sok fényt elveszít miatta a gép. Gyakorlatilag azt mondhatjuk, hogy be kell kapcsolni a második lámpát ahhoz, hogy kompenzáljuk a fényveszteséget. A vicc az, hogy viszont a széles színtér előnye tényleg szemmel látható, azaz SOKKAL dögösebb színeket képes a gép megjeleníteni UHD forrásból ... persze ha vannak ilyen színek a forrásanyagban. A Planet Earth, a Lucy egyes jelenetei, a Passengers végén a csillagködök brutál színesek, illetve a Hihetetlen Család második részében is nagyon-dögös-vörös lett a hősök ruhája. Picit úgy érzem, hogy az az egész film arra "játszik", hogy DCI-vörösben "fürdesse" a vásznat. Lehet, hogy direkt lett ilyen, pl. hogy odaadhassák széles színterű tévék mellé "reklámanyagnak". Mindenesetre ha valaki DCI színteret akar demózni, ez a film kiváló választás (szerintem)!
Nem feladatom megmondani, hogy a DCI színtérben való vetítés megéri-e a színszűrő beépítését és a második lámpa bekapcsolását, ezt mindenkinek magának kell eldöntenie. Az viszont tény, hogy a különbség tényleg szemmel látható, tehát az UHD formátum "jobb pixel" irányvonala (a széles színtér) tényszerűen működik a gyakorlatban.
Az is valószínűnek látszik, hogy BÁRMILYEN típusú UHP lámpás projektorról is beszélünk, a fényerő kb. megfeleződik akkor, ha a DCI színtérhez szükséges "tisztaságra" szűrjük a színeket. Ez sajnos NEM a projektor típusától függ, hanem a lámpa spektrumától, az pedig igen hasonló bármely gyártó UHP lámpájáról is beszélünk. Kár, hogy a Xenon lámpa nem terjedt el házimoziban ... azzal nem lenne ilyen gond. De az UHP-s és egylámpás és főleg a kicsi fényerejű (azaz "gyárilag házimozis") gépek esetén borzalmasan sötét képet kapunk, ha DCI színtérre "reszeljük" a színeket. Ha ezt a gyár teszi meg helyettünk, az sem változtat a dolgon, ezért NEM jellemző, hogy az UHP lámpás 4K gépek DCI színtérben tudjanak vetíteni. A megoldás háromféle lehet:
- csak részlegesen szűrjük a fényt ... így viszont csak részleges DCI színteret kapunk ... ami nem biztos, hogy baj, csak tény. Az UHD Prémium minősítéshez elég 90% DCI színtér lefedés, az teljesen "sima ügy".
- nagyobb és/vagy több lámpát használunk, így a szűrő "pazarlása" után is marad megfelelő fénymennyiség. Erre alkalmasak a kétlámpás, ipari gépek.
- Kicseréljük az UHP fényforrást LED-re vagy valamilyen lézerre. Ezt viszont házilag megcsinálni nem lenne egyszerű.
Jelen pillanatban a legjobb és legegyszerűbb megoldásnak a nagyobb fényerejű (és/vagy dupla) UHP lámpa használatát látom.
Megmértem a gép színterét a színszűrővel és a vörös alappont (az általam használt vetítési felületen) gyakorlatilag "telibe" találta a DCI vöröspontot a szűrővel. A zöld színben még valamivel szaturáltabb is volt a gép, mint amit a DCI színtér követel, tehát (viccesen) mondhatnánk, hogy 100% feletti lett a DCI színtér "lefedettsége". Ez alapján elméletileg lehetne még nagyobb (mondjuk BT.2020) szintérre kalibrálni a gépet, így kihasználhatnánk azt a pici "pluszt" a DCI színtéren kívül ... de mivel gyakorlatilag az összes otthon vetített anyag a mozikból származik (azaz DCI színtérben készült, tehát nem lehet DCI színtéren kívüli színű pixel) ezért ennek kb. semmi értelme nem lenne a gyakorlatban.
Más téma:
Talán már említettem, hogy megmértem, a gép színeinek változását az íriszek állásának a függvényében. Itt az az alapvető gond az, hogy a nagyobb szögű fénysugarak nem merőlegesen mennek át a színkerék színszűrőin, ilyen szög mellett viszont más hullámhosszakat (is) átenged az interferencia-szűrő. Emiatt a vörös szín szaturáltsága lecsökken az íriszek kinyitásakor (ferde szögben a "narancsosabb" vörös is átjut a színkeréken).
Durva, de ha "rendesen" beszűkítjük az íriszeket, akkor a merőleges-közeli sugarakat a színkerék "túlszűri", azaz a vörös SOKKAL szaturáltabbá válik, mint nyitott íriszekkel. Pusztán ettől több, mint félútig elmozdul a vöröspont a DCI vöröspont felé. Lehet, hogy a színszűrőt úgy lehetne optimálisan beépíteni a gépbe, hogy CSAK a nagyobb szögű fénysugarak haladjanak át rajta (mivel csak ezeknek van "szüksége" a plusz szűrésre) de a kis szögű fénysugarak kerüljék el a szűrőt (ezek már eleve DCI-közeli színekben "pompáznak" ... csak ezekből sajnos viszonylag kevés van). Így minimalizálható lenne a szűrő által okozott fényveszteség és TALÁN egyetlen lámpával is "értelmes" fényerejű (és kontrasztú) képet lehetne vetíteni DCI színtérben. Ilyen "differenciált" színszűrési rendszer tudtommal egyetlen gyári gépben sincsen ... bár erre csak az 1 chip-es DLP gépeknek lenne szüksége ... mivel csak ezekben van színkerék.
Jár az agyam, még mindig nem vagyok biztos abban, hogy mi lesz végül az optimális megoldás ... de annak örülök, hogy biztosan VAN megoldás. Jelen pillanatban tehát ott tartunk, hogy egy ilyen 2560 pixeles, kétlámpás (ipari) DLP projektorral az UHD előnyeiből:
- a széles (DCI-P3) színtér 100%-ban kihasználható (bár itt még köthetünk később kompromisszumot a nagyobb fényerő, a jobb kontraszt vagy az "egylámpás" használat érdekében),
- a 4K felbontást csak részben tudjuk kihasználni (de a kiváló optika miatt a kép még így is élesebb, mint az általam látott legjobb 4K projektorral (Sony 870) volt),
- a HDR viszont ... hát ... ott még lenne mit "reszelni". A mai (pici chip-es) 4K DLP-ket szénné alázza a gép natív kontraszra (azokat persze nem nehéz) de a színszűrő által okozott fényveszteség miatt mindenképpen nyitnunk kell az íriszeken, ami valamennyit ront a kontraszton. A nagyobb színtér tehát picit gyengébb kontrasztot jelent ... és fordítva. Ezen nem változtathatunk, de legalább mi magunk dönthetjük el, hogy "meddig" megyünk el a színtér tágításával (azaz kevesebb- vagy több fényerőt "áldozunk be" a nagyobb színtér "oltárán") és nem a mások "erőszakolják" ránk az ő döntésüket.
Az is felmerült az agyamban, hogy úgy (is) kompenzálhatnánk a színszűrő veszteségét, hogy egyszerűen nagyobb lámpákat teszünk a gépbe. A 300W-os lámpát nem nagyon van az embernek "szíve" maximumon járatni, de ha mondjuk 350W-os lámpát tennénk a lámpaház(ak)ba, azoknak a folyamatos, 300W-on járatás csak egy könnyed, "vasárnap délutáni séta" lenne (gyakorlatilag ez nekik az "eco mód" :-). A több fény (részben) kompenzálná a DCI-szűrő fényveszteségét ... és semmit nem kellene ehhez "reszelni", csupán a következő lámpa vásárlásakor nagyobb teljesítményű modellt választani. Ennél egyszerűbb tuning nincs a világon ... :-)
Tény, hogy vannak még nyitott kérdések ... de szerintem alakul a dolog.
Re: Mindent a házimozi projektorokról és vásznakról, A-Z-ig
Akkor viszont a forrásanyag van "elcseszve". Azt is emberek által írt szoftverek kódolják ... amelyekben hibák is vannak. Sportszerű nehezítés! :-)
Re: Mindent a házimozi projektorokról és vásznakról, A-Z-ig
[/quote]
A DTS-ben vannak olyan kódolási paraméterek, amelyeket szabadon választ ki az, aki a hangot összetömöríti. Lehet, hogy egyes dekóderek (pl. egy szoftveres hiba miatt) "allergiásak" egyes tömörítési paraméterekre, azaz elrontják a dekódolást akkor, ha ezek be vannak kapcsolva. A dolog azért "problémás" mert a megkapott adatblokk egyébként teljesen rendben van, az ellenőrző összegek is stimmelnek, tehát a dekóder JÓNAK ítéli az adatokat, ezért is kísérli meg a dekódolásukat. A probléma tehát ekkor NEM magukkal az adatokkal, hanem a dekódoló szoftver hibás működésével van. Ezért SEM pl. a HDMI kábel okolható. Ugyanez a hangsáv simán szólhat tökéletesen egy másik lejátszón, amelyikben nincs benne a fent említett szoftveres hiba.
Az viszont jó hír, hogy a fenti esetben a hibásan dekódolt hang valószínűleg annyira torz és élvezhetetlen, hogy fel sem merül a lehetőség, hogy azt valaki élvezettel hallgassa. Magyarul azonnal észrevesszük a problémát ... kb. ugyanúgy, mintha a hang meg sem szólalt volna.
[/quote]
Köszönöm a választ!
Visszagondolva korábban a Yamaha DSP A1 digitális coax bemenetről is ugyanezt produkálta ezekkel az anyagokkal.
A DTS-ben vannak olyan kódolási paraméterek, amelyeket szabadon választ ki az, aki a hangot összetömöríti. Lehet, hogy egyes dekóderek (pl. egy szoftveres hiba miatt) "allergiásak" egyes tömörítési paraméterekre, azaz elrontják a dekódolást akkor, ha ezek be vannak kapcsolva. A dolog azért "problémás" mert a megkapott adatblokk egyébként teljesen rendben van, az ellenőrző összegek is stimmelnek, tehát a dekóder JÓNAK ítéli az adatokat, ezért is kísérli meg a dekódolásukat. A probléma tehát ekkor NEM magukkal az adatokkal, hanem a dekódoló szoftver hibás működésével van. Ezért SEM pl. a HDMI kábel okolható. Ugyanez a hangsáv simán szólhat tökéletesen egy másik lejátszón, amelyikben nincs benne a fent említett szoftveres hiba.
Az viszont jó hír, hogy a fenti esetben a hibásan dekódolt hang valószínűleg annyira torz és élvezhetetlen, hogy fel sem merül a lehetőség, hogy azt valaki élvezettel hallgassa. Magyarul azonnal észrevesszük a problémát ... kb. ugyanúgy, mintha a hang meg sem szólalt volna.
[/quote]
Köszönöm a választ!
Visszagondolva korábban a Yamaha DSP A1 digitális coax bemenetről is ugyanezt produkálta ezekkel az anyagokkal.
Re: Mindent a házimozi projektorokról és vásznakról, A-Z-ig
A DTS-ben vannak olyan kódolási paraméterek, amelyeket szabadon választ ki az, aki a hangot összetömöríti. Lehet, hogy egyes dekóderek (pl. egy szoftveres hiba miatt) "allergiásak" egyes tömörítési paraméterekre, azaz elrontják a dekódolást akkor, ha ezek be vannak kapcsolva. A dolog azért "problémás" mert a megkapott adatblokk egyébként teljesen rendben van, az ellenőrző összegek is stimmelnek, tehát a dekóder JÓNAK ítéli az adatokat, ezért is kísérli meg a dekódolásukat. A probléma tehát ekkor NEM magukkal az adatokkal, hanem a dekódoló szoftver hibás működésével van. Ezért SEM pl. a HDMI kábel okolható. Ugyanez a hangsáv simán szólhat tökéletesen egy másik lejátszón, amelyikben nincs benne a fent említett szoftveres hiba.MGMART írta: ↑2019.01.23., szer. 15:42Szoktam letölteni előzeteseket a https://thedigitaltheater.com/ -ról ahol PCM , Dolby Digital és DTS hangsáv is választható a letöltött trailer alá.A letöltött digitális jel ( hang és kép) hdmi-n jut el a processzorba a médialejátszóból.Ami gáz hogy sok esetben a többcsatornás DTS hansáv átmegy ,szól is csak torz.A többi hibátlan.Akkor most hogy van ez ,kérdezem tisztelettel mindenkitől akinek ötlete van rá?
Az viszont jó hír, hogy a fenti esetben a hibásan dekódolt hang valószínűleg annyira torz és élvezhetetlen, hogy fel sem merül a lehetőség, hogy azt valaki élvezettel hallgassa. Magyarul azonnal észrevesszük a problémát ... kb. ugyanúgy, mintha a hang meg sem szólalt volna.
Re: Mindent a házimozi projektorokról és vásznakról, A-Z-ig
Szoktam letölteni előzeteseket a https://thedigitaltheater.com/ -ról ahol PCM , Dolby Digital és DTS hangsáv is választható a letöltött trailer alá.A letöltött digitális jel ( hang és kép) hdmi-n jut el a processzorba a médialejátszóból.Ami gáz hogy sok esetben a többcsatornás DTS hansáv átmegy ,szól is csak torz.A többi hibátlan.Akkor most hogy van ez ,kérdezem tisztelettel mindenkitől akinek ötlete van rá?gyulaipal írta: ↑2019.01.23., szer. 13:28
- A HDMI kábel azért nem számít, mert (normál esetben) tömörített (ac.3, DTS, stb.) adatok mennek át rajta és a kitömörítés előtt a fogadó eszköz (az adatokban levő hibaellenőrző kód, ellenőrző összeg, "CRC") segítsétével meggyőződik róla, hogy egyetlen adat sem tér el az eredeti értékétől (azaz csak hibamentes adatblokkot tud kitömöríteni a fogadó fél). Ha az adatokban hiba van, akkor a kitömörítést meg sem kísérli az eszköz (borzalmas digitális zaj is lehetne a végeredmény, ami egy másodperc alatt tönkretehetné a hangfalakat) ezért ezt NEM kockáztatja meg a dekódoló egység, így ekkor semmit nem hallunk. A sikeresen kitömörített hang csak hibamentes bemeneti adatokból származhat, így viszont már tökmindegy, hogy az adatok (drága vagy olcsó) HDMI kábelen, LAN-on, USB-n vagy rádióhullámokon (Wifi) jutottak el a fogadó oldal bemenetére. A lényeg, hogy az adatok hibamentesek. Ha ezek után valaki elhiszi, hogy egy pendrive-on hazavitt mp3 muzsika jobban szól, mint ha ugyanazt email-ben küldte volna haza ... nos, akkor én tovább nem vitatkozom.
Online
- -KP-
- V.I.P.
- Hozzászólások: 5746
- Csatlakozott: 2003.06.02., hétf. 23:53
- Értékelés: 1551
- Tartózkodási hely: Bonyhád
Re: Mindent a házimozi projektorokról és vásznakról, A-Z-ig
Nem erről van szó. Úgy értettem, hogy elég értékes hozzászólások születtek több témában, amik itt fognak maradni. Aki pedig a másik témában keresi majd, annak nem fogja kidobni a kereső..Tonyka írta: ↑2019.01.23., szer. 14:51Sosem ertettem ezek a hozzaszolasokat. Lehet tartani valamilyen szinten egy - egy topik tartalmat. Kerdeznem toled, amikor beszelgetsz az eletben, mondjuk a munkadrol, nem szoktal elkanyarodni a tematol? Ha beszelgetsz csak 100%-ban az adott temat erinted? Ha valaki veletlen bekerdez mas ugyben akkor megmondod neki most nem errol beszelunk, menj mashova. Sztem termeszetes, h sokszor tobb temat erintunk beszelgetes kozben. Alapveto emberi tulajdonsag, legalabb is en igy tapasztaltam eddig meg. Egy beszelgetest nem lehet teljes egeszeben kordaban tartani. Sem az eletben, sem egy forumon.
Re: Mindent a házimozi projektorokról és vásznakról, A-Z-ig
Sosem ertettem ezek a hozzaszolasokat. Lehet tartani valamilyen szinten egy - egy topik tartalmat. Kerdeznem toled, amikor beszelgetsz az eletben, mondjuk a munkadrol, nem szoktal elkanyarodni a tematol? Ha beszelgetsz csak 100%-ban az adott temat erinted? Ha valaki veletlen bekerdez mas ugyben akkor megmondod neki most nem errol beszelunk, menj mashova. Sztem termeszetes, h sokszor tobb temat erintunk beszelgetes kozben. Alapveto emberi tulajdonsag, legalabb is en igy tapasztaltam eddig meg. Egy beszelgetest nem lehet teljes egeszeben kordaban tartani. Sem az eletben, sem egy forumon.
Samsung 65NU7022,Epson TW9400,Focal Electra:1027Be,CC1008 Be,1008Be,Atmos:RevelW560,Oppo UDP205,Marantz AV8802A,Parasound:5125,5250,2x Velodyne SPL12000ultra,Kábelek:Nordost,Shiva, Magus,Blue Heaven,Dream Caster,Hi Diamond 2,LAPP ÖLFLEX,2x AQ Husky,Fapaci&Kontaset,Bydium TI-TAB119"5xMiniDSP
Online
- -KP-
- V.I.P.
- Hozzászólások: 5746
- Csatlakozott: 2003.06.02., hétf. 23:53
- Értékelés: 1551
- Tartózkodási hely: Bonyhád
Re: Mindent a házimozi projektorokról és vásznakról, A-Z-ig
Van ám itt minden. Hangfalas téma, htpc , lejátszók stb. Kár hogy soha nem lesznek átmozgatva a helyükre ...
Re: Mindent a házimozi projektorokról és vásznakról, A-Z-ig
Már említettem, hogy csináltam egy pár festett falat vászonnak is, olcsó megoldásnak, ideiglenesen jó volt, kb olyan, mint egy kínai vászon, ami sima fehér pvc. De fodesznél volt az, hogy megcsináltuk az általam festett bútorlapot, vetítővászonnal való beborítását. Képeket is csináltam, bár tudjuk, hogy a valóságot nem adja vissza teljesen, de azért így is látni valamit.
https://avx.hu/forum/viewtopic.php?f=46 ... 7#p1826392
Nagyon sok pozitív visszajelzésem is van, de nem fogom idelinkelni. Próbáld ki te is, majd megtudod.
Sony VPL-XW5000ES, Sony VPL-XW7000ES
SepiSreens Jolly Frame 136" 0.8 ALR 4K
Zidoo Z2000 Pro
Anthem AVM70 15.2ch.
EMOTIVA XPA Gen3 7ch + 2x BasX500.
MILLER & KREISEL S150/MP950/IC95/M5
SVS SB4000 2db.
AQ, IsoTek, Techly,
https://avx.hu/forum/viewforum.php?f=46 ... i-házimozi
SepiSreens Jolly Frame 136" 0.8 ALR 4K
Zidoo Z2000 Pro
Anthem AVM70 15.2ch.
EMOTIVA XPA Gen3 7ch + 2x BasX500.
MILLER & KREISEL S150/MP950/IC95/M5
SVS SB4000 2db.
AQ, IsoTek, Techly,
https://avx.hu/forum/viewforum.php?f=46 ... i-házimozi
Re: Mindent a házimozi projektorokról és vásznakról, A-Z-ig
Szepi, Te hangosan szídod a "szar festett falat" de eddig még egyetlen érvet sem tudtál eddig felhozni ellene. Szerintem lezárhatjuk ezt a dolgot, úgysem tudjuk meggyőzni egymást.
Inkább essen szó a másik "mumusról", hogy a digitális kép- és hangtárolás esetén számít-e egyáltalán bármit is pl. a lejátszó? Felmerült a lehetőség, hogy sokan feleslegesen költenek jelentős összeget egy jobb minőségű lejátszóra. Ezt érdemes tisztázni...
Röviden a személyes véleményem (azonban azt jelzem, hogy volt idő, amikor komolyan foglalkoztam a témával):
- A HDMI kábel azért nem számít, mert (normál esetben) tömörített (ac.3, DTS, stb.) adatok mennek át rajta és a kitömörítés előtt a fogadó eszköz (az adatokban levő hibaellenőrző kód, ellenőrző összeg, "CRC") segítsétével meggyőződik róla, hogy egyetlen adat sem tér el az eredeti értékétől (azaz csak hibamentes adatblokkot tud kitömöríteni a fogadó fél). Ha az adatokban hiba van, akkor a kitömörítést meg sem kísérli az eszköz (borzalmas digitális zaj is lehetne a végeredmény, ami egy másodperc alatt tönkretehetné a hangfalakat) ezért ezt NEM kockáztatja meg a dekódoló egység, így ekkor semmit nem hallunk. A sikeresen kitömörített hang csak hibamentes bemeneti adatokból származhat, így viszont már tökmindegy, hogy az adatok (drága vagy olcsó) HDMI kábelen, LAN-on, USB-n vagy rádióhullámokon (Wifi) jutottak el a fogadó oldal bemenetére. A lényeg, hogy az adatok hibamentesek. Ha ezek után valaki elhiszi, hogy egy pendrive-on hazavitt mp3 muzsika jobban szól, mint ha ugyanazt email-ben küldte volna haza ... nos, akkor én tovább nem vitatkozom.
A lejátszó minősége viszont (sajnos) NAGYON IS SZÁMÍTHAT:
1.) A lejátszó lényegében egy számítógép, ami emberi lények által írt kódot (algoritmust) futtat. A hang (és különösen a kép) kitömörítése nagyon bonyolult feladat, a kitömörítő algoritmusban lehetnek (sőt, szinte mindig vannak) hibák. Ezért kell a szoftvert néha frissíteni, hogy a hibák száma csökkenjen (remélhetőleg :-). Hihetünk benne, hogy a drágább lejátszót jobban tesztelték és jobban odafigyeltek a hibák megtalálására és javítására.
2. Egy ideális világban elegendő számítási teljesítmény lenne minden eszközben ahhoz, hogy matematikailag "korrekt" módon kitömörítse az anyagot. Ekkor nem igazán lehetne különbség a lejátszók között (miután a hibákat javította a gyártó a szoftverben). A valóságban ezen eszközök csak "cseles" egyszerűsítések alkalmazásával képesek pl. a képet kitömöríteni (pl. egész aritmetikát használnak lebegőpontos számok helyett, nem vesznek figyelembe bonyolultan dekódolható részeket a bemenő adatfolyamban, szélsőséges esetben nem dekódolják a tartalom legkisebb helyiértékű bit-jeit hordozó részét). Magyarul (tipikusan az olcsó eszközök) KÖZELÍTÉSEKET használnak a kitömörítés során, ezek hatása pedig látszódhat a képen. A jobb lejátszóban jobb elektronika van, amely (valószínűleg) korrektEBB módon tudja kitömöríteni a filmet. Emiatt a lejátszó minősége nagyon is számíthat ... azonban nem gondolom, hogy akár a legszarabb lejátszó is képes lenne annyit rontani a képen, mint pl. egy szar projektor. Vagy mondjuk a BrilliantColor.
A legtöbb tulajdonos bekapcsolt BrilliantColor-ral használja a DLP projektorát és ezt tök normálisnak gondolja, hiszen fényesebb lesz ettől a kép és javul a kontraszt. Ha azonban valaki megméri műszerrel, hogy ettől mennyit romlik a kép (pl. színhelyesség) akkor nyilvánvalóvá válik, hogy a BrilliantColor képromboló hatásának maximum pici töredékét okozhatja akár a legolcsóbb lejátszó is. Ha már az igényességről beszélünk, akkor most megkérdezem, hogy ki az igényes a Tisztelt Publikum szerint:
- aki sok pénzt kifizet egy (mondjuk 4K DLP) projektorért meg egy drága lejátszóért ... majd egy gombnyomással tönkreteszi a képet (a BC bekapcsolásával) ... tehát végül "gyengébb" képet néz,
- vagy az, aki olcsóbb, de jól kiválasztott eszközöket használ, azok jól be vannak állítva, így a tudásuk maximumát hozzák ... és így végül a kép tényszerűen jobb lesz a vásznon?
Szerintem nagyon is kérdéses, hogy melyikük az igénytelen. A "családlátogatásra" érkező szomszéd az eszközök külső megjelenése alapján ítél, ha őt kell elkápráztatni, akkor a külső a lényeg. A kereskedő ellenben akkor gondol "frankó gyereknek" ha a drágábbik eszközt veszed meg, így több hasznot realizálhat. Szerintem a kép- és hangminőség a lényeg. Ez igénytelenség?
El kell fogadnunk, hogy mindenki másképp gondolkozik és mást érez "igényesnek". Ahogy valaki említette, ha "csilliárdos" lennék, valószínűleg én is összevásárolnék drágább eszközöket ... de nem vagyok biztos benne, hogy boldogabbá tenne a "mozizás" mint most, amikor annak is nagyon tudok örülni, hogy egy nyamvadt színszűrővel natív DCI-P3 színterű projektort csináltam a 10 éves vackomból. Nem hiszem, hogy nagyobb sikerélmény egy vastag pénztárcával bemenni a boltba és megvenni valamit, mint házilag "megreszelni" egy eszközt és örülni ha a dolog (véletlenül) működik. Engem ez a "reszelgetés" boldoggá tesz, ha emiatt igénytelennek gondolnak mások, hát azt is örömmel vállalom. Az esetleges sikerélmény bőven kárpótol mindenért. :-)
Ja, az is "csacskaság" (szerintem legalábbis) hogy "igényes" HTPC kell ahhoz, hogy jó képet vetíthessünk (és jó hang szólhasson) a moziban. Ha a gép látható helyen van, akkor persze egy szép dobozt kell neki venni, meg a hűtés zajára is érdemes odafigyelni, de amúgy minden más lehet "alap" minőségű, ha digitális adatok feldolgozására használjuk a gépet (analóg zenehallgatás esetén TALÁN lehet más a helyzet, de ezzel én nem foglalkoztam, nem tudok értelmes véleményt alkotni). Persze el lehet költeni százezreket egy HTPC-re is, de ha ezt a pénzt az ember inkább egy jobb projektorra (vagy hangfalra, esetleg a szoba akusztikai kezelésére) költi, akkor (szerintem) sokkal jobb lesz a végeredmény.
Általánosságban: szerintem annál többet számít egy eszköz a végső minőség szempontjából, minél "nagyobb" átalakítást csinál a "jelen" (a digitális világban ez már inkább "adat" a legtöbb esetben). A "nagy" átalakítást (illetve annak eredményét) nagyon el lehet rontani.
A legnagyobb átalakítás amikor fizikai formák között alakítjuk át a jelet. A hangfal az elektromosságból mechanikai rezgést csinál, a projektor a digitális jelből fényt. Ezek a legnagyobb átalakítások, ezeket lehet a legjobban és a legrosszabbul is megcsinálni. A mozi két legfontosabb eszköze emiatt a projektor és a hangfal(szett). Ha ezek az eszközök jók, akkor is el tudja rontani a "munkájuk" eredményét a mozi belső tere: a visszavert fényeket (denevérbarlang) és hangokat (akusztikai kezelés) érdemes második körben optimalizálni, hogy ezek NE rontsák el a jó projektor képét és a jó hangfalak hangját. Ha csak ennyit megtenne mindenki, már sokkal jobb lenne az átlagos házimozi minősége!
A többi eszköz is nyilván számít, de az azokra elköltött pénz (szerintem) már "töredék" hasznot hoz a jó hangfalak és projektor, illetve a sötét belső terű, akusztikailag kezelt mozi előnyeihez képest. De ebben szerintem kevesen fognak velem egyetérteni ... és ez talán jól is van így. :-)
Inkább essen szó a másik "mumusról", hogy a digitális kép- és hangtárolás esetén számít-e egyáltalán bármit is pl. a lejátszó? Felmerült a lehetőség, hogy sokan feleslegesen költenek jelentős összeget egy jobb minőségű lejátszóra. Ezt érdemes tisztázni...
Röviden a személyes véleményem (azonban azt jelzem, hogy volt idő, amikor komolyan foglalkoztam a témával):
- A HDMI kábel azért nem számít, mert (normál esetben) tömörített (ac.3, DTS, stb.) adatok mennek át rajta és a kitömörítés előtt a fogadó eszköz (az adatokban levő hibaellenőrző kód, ellenőrző összeg, "CRC") segítsétével meggyőződik róla, hogy egyetlen adat sem tér el az eredeti értékétől (azaz csak hibamentes adatblokkot tud kitömöríteni a fogadó fél). Ha az adatokban hiba van, akkor a kitömörítést meg sem kísérli az eszköz (borzalmas digitális zaj is lehetne a végeredmény, ami egy másodperc alatt tönkretehetné a hangfalakat) ezért ezt NEM kockáztatja meg a dekódoló egység, így ekkor semmit nem hallunk. A sikeresen kitömörített hang csak hibamentes bemeneti adatokból származhat, így viszont már tökmindegy, hogy az adatok (drága vagy olcsó) HDMI kábelen, LAN-on, USB-n vagy rádióhullámokon (Wifi) jutottak el a fogadó oldal bemenetére. A lényeg, hogy az adatok hibamentesek. Ha ezek után valaki elhiszi, hogy egy pendrive-on hazavitt mp3 muzsika jobban szól, mint ha ugyanazt email-ben küldte volna haza ... nos, akkor én tovább nem vitatkozom.
A lejátszó minősége viszont (sajnos) NAGYON IS SZÁMÍTHAT:
1.) A lejátszó lényegében egy számítógép, ami emberi lények által írt kódot (algoritmust) futtat. A hang (és különösen a kép) kitömörítése nagyon bonyolult feladat, a kitömörítő algoritmusban lehetnek (sőt, szinte mindig vannak) hibák. Ezért kell a szoftvert néha frissíteni, hogy a hibák száma csökkenjen (remélhetőleg :-). Hihetünk benne, hogy a drágább lejátszót jobban tesztelték és jobban odafigyeltek a hibák megtalálására és javítására.
2. Egy ideális világban elegendő számítási teljesítmény lenne minden eszközben ahhoz, hogy matematikailag "korrekt" módon kitömörítse az anyagot. Ekkor nem igazán lehetne különbség a lejátszók között (miután a hibákat javította a gyártó a szoftverben). A valóságban ezen eszközök csak "cseles" egyszerűsítések alkalmazásával képesek pl. a képet kitömöríteni (pl. egész aritmetikát használnak lebegőpontos számok helyett, nem vesznek figyelembe bonyolultan dekódolható részeket a bemenő adatfolyamban, szélsőséges esetben nem dekódolják a tartalom legkisebb helyiértékű bit-jeit hordozó részét). Magyarul (tipikusan az olcsó eszközök) KÖZELÍTÉSEKET használnak a kitömörítés során, ezek hatása pedig látszódhat a képen. A jobb lejátszóban jobb elektronika van, amely (valószínűleg) korrektEBB módon tudja kitömöríteni a filmet. Emiatt a lejátszó minősége nagyon is számíthat ... azonban nem gondolom, hogy akár a legszarabb lejátszó is képes lenne annyit rontani a képen, mint pl. egy szar projektor. Vagy mondjuk a BrilliantColor.
A legtöbb tulajdonos bekapcsolt BrilliantColor-ral használja a DLP projektorát és ezt tök normálisnak gondolja, hiszen fényesebb lesz ettől a kép és javul a kontraszt. Ha azonban valaki megméri műszerrel, hogy ettől mennyit romlik a kép (pl. színhelyesség) akkor nyilvánvalóvá válik, hogy a BrilliantColor képromboló hatásának maximum pici töredékét okozhatja akár a legolcsóbb lejátszó is. Ha már az igényességről beszélünk, akkor most megkérdezem, hogy ki az igényes a Tisztelt Publikum szerint:
- aki sok pénzt kifizet egy (mondjuk 4K DLP) projektorért meg egy drága lejátszóért ... majd egy gombnyomással tönkreteszi a képet (a BC bekapcsolásával) ... tehát végül "gyengébb" képet néz,
- vagy az, aki olcsóbb, de jól kiválasztott eszközöket használ, azok jól be vannak állítva, így a tudásuk maximumát hozzák ... és így végül a kép tényszerűen jobb lesz a vásznon?
Szerintem nagyon is kérdéses, hogy melyikük az igénytelen. A "családlátogatásra" érkező szomszéd az eszközök külső megjelenése alapján ítél, ha őt kell elkápráztatni, akkor a külső a lényeg. A kereskedő ellenben akkor gondol "frankó gyereknek" ha a drágábbik eszközt veszed meg, így több hasznot realizálhat. Szerintem a kép- és hangminőség a lényeg. Ez igénytelenség?
El kell fogadnunk, hogy mindenki másképp gondolkozik és mást érez "igényesnek". Ahogy valaki említette, ha "csilliárdos" lennék, valószínűleg én is összevásárolnék drágább eszközöket ... de nem vagyok biztos benne, hogy boldogabbá tenne a "mozizás" mint most, amikor annak is nagyon tudok örülni, hogy egy nyamvadt színszűrővel natív DCI-P3 színterű projektort csináltam a 10 éves vackomból. Nem hiszem, hogy nagyobb sikerélmény egy vastag pénztárcával bemenni a boltba és megvenni valamit, mint házilag "megreszelni" egy eszközt és örülni ha a dolog (véletlenül) működik. Engem ez a "reszelgetés" boldoggá tesz, ha emiatt igénytelennek gondolnak mások, hát azt is örömmel vállalom. Az esetleges sikerélmény bőven kárpótol mindenért. :-)
Ja, az is "csacskaság" (szerintem legalábbis) hogy "igényes" HTPC kell ahhoz, hogy jó képet vetíthessünk (és jó hang szólhasson) a moziban. Ha a gép látható helyen van, akkor persze egy szép dobozt kell neki venni, meg a hűtés zajára is érdemes odafigyelni, de amúgy minden más lehet "alap" minőségű, ha digitális adatok feldolgozására használjuk a gépet (analóg zenehallgatás esetén TALÁN lehet más a helyzet, de ezzel én nem foglalkoztam, nem tudok értelmes véleményt alkotni). Persze el lehet költeni százezreket egy HTPC-re is, de ha ezt a pénzt az ember inkább egy jobb projektorra (vagy hangfalra, esetleg a szoba akusztikai kezelésére) költi, akkor (szerintem) sokkal jobb lesz a végeredmény.
Általánosságban: szerintem annál többet számít egy eszköz a végső minőség szempontjából, minél "nagyobb" átalakítást csinál a "jelen" (a digitális világban ez már inkább "adat" a legtöbb esetben). A "nagy" átalakítást (illetve annak eredményét) nagyon el lehet rontani.
A legnagyobb átalakítás amikor fizikai formák között alakítjuk át a jelet. A hangfal az elektromosságból mechanikai rezgést csinál, a projektor a digitális jelből fényt. Ezek a legnagyobb átalakítások, ezeket lehet a legjobban és a legrosszabbul is megcsinálni. A mozi két legfontosabb eszköze emiatt a projektor és a hangfal(szett). Ha ezek az eszközök jók, akkor is el tudja rontani a "munkájuk" eredményét a mozi belső tere: a visszavert fényeket (denevérbarlang) és hangokat (akusztikai kezelés) érdemes második körben optimalizálni, hogy ezek NE rontsák el a jó projektor képét és a jó hangfalak hangját. Ha csak ennyit megtenne mindenki, már sokkal jobb lenne az átlagos házimozi minősége!
A többi eszköz is nyilván számít, de az azokra elköltött pénz (szerintem) már "töredék" hasznot hoz a jó hangfalak és projektor, illetve a sötét belső terű, akusztikailag kezelt mozi előnyeihez képest. De ebben szerintem kevesen fognak velem egyetérteni ... és ez talán jól is van így. :-)
Re: Mindent a házimozi projektorokról és vásznakról, A-Z-ig
Az Oppo jó képben, de rommá lehet verni egy f@sza HTPC-vel, hangban rejlik a fő erőssége, meg az egyszerű viszonylag stabil működésben, és a lemez használatban. Van köze a vetítéshez, a projektor által kibocsájtott képet látom rajta. Nem nagy durranás az anyaga valóban. Teljesen passzív anyag, egy semleges textúrával. Szégyenlem roppantul, de egyelőre ez van.
Samsung 65NU7022,Epson TW9400,Focal Electra:1027Be,CC1008 Be,1008Be,Atmos:RevelW560,Oppo UDP205,Marantz AV8802A,Parasound:5125,5250,2x Velodyne SPL12000ultra,Kábelek:Nordost,Shiva, Magus,Blue Heaven,Dream Caster,Hi Diamond 2,LAPP ÖLFLEX,2x AQ Husky,Fapaci&Kontaset,Bydium TI-TAB119"5xMiniDSP