Mindent a házimozi projektorokról és vásznakról, A-Z-ig

[R_Andras]

Sziasztok,

Gondoltam hátha van olyan fórumtárs, aki épp projektort szeretne venni.
Ma délben kezdődött az Amazonon az ún. Prime Day. Ha valaki megrendeli a Prime szolgáltatást, nem is kell befizetnie, hanem 30 napig ingyenes, csak a 30 nap lejárta előtt kell lemondani.
Aki Prime tag most jelentős kedvezményekkel vásárolhat pl. projektort is.
Ami most különösen kedvező az az itthon kicsit 750 ezer Ft. alatt kapható Acer V7850 4K DLP projektor, amelyet a tesztelők is elég jónak tartanak. Most az Amazon.de-n 1200 euró az ára (kb. 390 ezer Ft.!)
Az EPSON TW7300-as modellért is igen kedvező a 470 ezer Ft-os jelenlegi vételár.
Ezeket az árakat az amazon.de-n találtam.
Jó nézelődést :)

[G-Gabi]

Elmúlt három évben 2-szer kérte szűrő tisztítását.
Ennek ellenére homályosnak látom a lencsét.
Lehet a szememmel van a baj

[szepi0808]

Srácok elérkezett a pillanat.
2500óra
Projektoromba izzót kellene cserélni.
Izzóm van, kihez vigyem takarítani izzó csere előtt ?
Gyors, nem szakbarbár hamar készen van, lehetőleg Pesten.

Nem bisztos, hogy kell tisztítani, ha a filter rendszeresen volt tisztítva.

[G-Gabi]

Srácok elérkezett a pillanat.
2500óra
Projektoromba izzót kellene cserélni.
Izzóm van, kihez vigyem takarítani izzó csere előtt ?
Gyors, nem szakbarbár hamar készen van, lehetőleg Pesten.

[gyulaipal]

Hopp.

pár perce mégis csak bevillant egy "ötletecske" az agyamba. Apróság, de egy KICSIT ez is segíthet.

Említettük a múltkor, hogy a 3 chip-es gépek egyik komoly előnye, hogy PONTOSAN a lámpa fókuszpontjában lehet a tüköralagút belépési felülete, így sokkal kisebb felületen képes belépni ugyanannyi fény (tehát a tüköralagút "kúposabb" lehet ami még egy kis plusz kontrasztot jelent, nagyobb "kontrasztos" fényerő mellett).

Az 1 chip-es gépek lámpájának pontos fókuszpontjában viszont a színkerék interferencia-szűrőinek a felülete van. így a fény pár milliméter plusz utat tesz meg mire eléri a tüköralagút bejáratát, ezalatt viszont a fénykúp tágul, így már nagyobb belépési felület kell a tüköralagútra, emiatt valamivel kevésbé lehet az kúpos, így valamivel kevesebbet javul a "kontrasztos" fényerő.

Az "ötletecske" lényege az, hogy egy PICIT közelebb visszük a lámpát a tüköralagút bejáratához, csak annyival, hogy a fókuszpont PICIT a színkeréken "túlra", azaz a tüköralagút bejáratához PICIT közelebb kerüljön. A színkeréken ettől valamivel nagyobb lesz a fényfolt, de mivel a "tuning" tüköralagút belépési felülete kicsi, ezért nem hiszem, hogy ebből gond lesz (a tüköralagútba végül valóban bejutó fény nem lényegesen nagyobb felületén ment át a színkeréknek mint a gyári megoldásban). Viszont a fényerő ettől nagyon is növekedhet ... és 10-20 százalék plusz "kontrasztos" fényerő nekünk már jelentős mennyiség lehet.

Persze fizikailag nem a lámpát gondoltam közelebb vinni a színkerékhez, hanem a lámpa előtt levő "golyóálló üveg" helyére akarok tenni egy 1-2mm-rel vastagabb üveget (persze reflexió-gátló bevonattal legőzölve kétoldalról). Az üvegben lassabban szűkül a fénykúp, így a fókuszpont az üveg plusz vastagságának kb. a felével előre tolódik. És 1mm itt már nagyon is sokat számíthat...

Egy próbát ez a dolog megér (szerintem). A világ persze most sem lesz megváltva, de a 21:9-es gépben nagyon kicsi a tüköralagút bejárata, ezért ha pontosabban lenne fókuszálva a lámpa fénye a belépési felületre, akkor a tüköralagút átalakításakor elveszített fény egy részét visszanyerhetnénk. Ez pedig nekem elég jól hangzik... :-)

Persze a lámpák (a Philips gyártmányúak biztosan) szoktak fényesedni az első párszáz órában, a lenti mérések pedig egy teljesen új lámpával készültek. Nekem életem legfényesebb Barco lámpájában 270 óra volt, de az jóval fényesebb is volt ekkor, mint a "tesója" (100 vetített órával). De szép is lenne ha a jelenlegi lámpa is fényesedne egy kicsit ... :-)

[gyulaipal]

Kedveskéim,

"giga-kontraszt-tuning-21:9-es" Barco mérési eredmények. :-)

Érdemes lesz megfigyelni, hogy a gép (viszonylag) kevés fényt veszít el az íriszek (teljes) beszűkítésekor (a gyári állapotban mérhető érték töredékét). Ennek oka a (két dimenzióban) kúpos tüköralagút, amelynek viszont kisebb a belépő felülete. A gép maximális fényereje így kisebb lett (hiszen a lámpa fényének egy része "elvéti" a tüköralagút belépési felületét) ... viszont a megmaradt fényerőből már kevesebbet veszítünk el később, az íriszek szűkítésével.

A gép maximális fényerőhöz tartozó kontrasztjára 4250:1-et adott a mérés, tehát ez a kontraszt is sokat javult. Ennek oka a kúpos tüköralagút, emiatt NEM kerül az "off" állapotba billent tükrökről visszavert fény a lencse szabad felületének a közelébe, így kevesebb szórt fény jut a lencsébe.

A mért értékek táblázata, első oszlobban az íriszek NYITÁSÁNAK "kattintásai" (manapság már a "legszűkebb" állapotból indulva) a második oszlopban a kép felületi fényessége (lux, 275cm képszélességnél) majd a harmadik oszlopban a mért kontrasztok:

"katt" lux kontraszt
0 108 25300:1
1 123 24700:1
2 136 21900:1
3 146 19600:1
4 156 17200:1
5 166 14800:1
6 176 12700:1
7 185 10700:1
8 190 9060:1
9 195 7500:1
10 199 6470:1
11 203 5460:1
12 206 4580:1
13 207 4250:1

Látszik, hogy az íriszek legszűkebb pozíciójához közeledve már csak a fényerőt veszítjük (de a kontraszt alig javul) és 7-8 "kattintás" után pedig már csak a kontrasztot veszítjük (de ALIG nyerünk plusz fényerőt). A gépet tehát a 2..8 kattintás közötti tartományban érdemes használni.

A fenti táblázat összes kontraszt-értéke a gép (műszerrel mért) minimális kontrasztjából van számolva. Az abban a mérésben levő mérési hiba tehát az összes többi adatot is "terheli". Márpedig pont az "induló" kontraszt mérése a legnehezebb, mivel a műszer által mért két érték között ekkor több nagyságrendnyi a különbség. Ha pl. nullponti hibája van a műszernek, akkor a feketeszint mérése nem volt pontos, így viszont az összes többi mért adat is (ugyanúgy) pontatlan lesz.

Ezzel szemben viszont a VÁLTOZÁSOKAT igen megbízhatóan megmutatja a fenti méréssorozat, tehát az garantálható, hogy a gép kontrasztja 6x jobb lesz a beszűkített íriszekkel, illetve az is biztos, hogy ekkor még rendelkezésre áll a maximális fényerő több, mint fele. Márpedig EZEK az igazi változások a gyári állapothoz képest! A módosítások előtt a gép fényereje rohamosan (kb. tizedére) esett vissza az íriszek beszűkítésekor, tehát a gép gyakorlatilag HASZNÁLHATATLAN volt kontrasztos kép vetítésére. Hiába adott meg tehát a gyártó 8000:1 maximális kontrasztot a gépre (és hiába tudja is ezt a gép a valóságban) ha a fényerő annyira visszaesett, hogy ekkor csak (mondjuk) 100-120cm széles kép vetítésére volt alkalmas a gép!

Az igazi lényege tehát a "tuningnak" az, hogy a módosított gép "használható" fényerő mellett lett képes (meglepően) jó kontrasztú képet vetíteni. De ehhez le kellett mondanunk a maximális fényerő egy részéről, a dupla lámpa használatáról és a 21:9-en kívüli képfelületről.

Mértem (maximális) fényerőt a plafonon levő, 16:9-es gépen is, ugyanezzel a lámpával (az összehasonlíthatóság kedvéért). Ezzel a géppel a maximális mért fénysűrűség 199lux lett, ez 21:9-es gép (most megmért) képszélességére átszámolva 280 lux-ot jelentene, ami magyarul 35% plusz fénysűrűség. Ha a magasabb képfelületet (16:9 v.s. 21:9) is figyelembe vesszük akkor ez a gép összességében már kb. 80%-kal több fényt képes a vászonra sugározni. A különbség abból adódik, hogy ennek a tüköralagútjába jóval nagyobb felületen léphet be a fény. Viszont ennek a gépnek a kontrasztja nem is éri utol a 21:9-es gépét...

Hát ... kb. ennyi. Ha majd lesz egy kis időm (és akkor még itt lesz a műszer) akkor a 16:9-es gép fényerő-kontraszt diagramját is végigmérem majd, de igazából erre egyre kevesebb motivációt érzek, mivel szemmel látom, hogy a kontraszt egyik gép esetén sem igazi probléma. Azt is látom, hogy a vetített kép egyéb paramétereivel sincsen igazi gond (élesség, felbontás, ANSI kontraszt, színek) így a vetített kép utolsó valódi problémája a szivárvány maradt, ami viszont azért nem idegesít mert úgysem tehetek ellene semmit (és már meg is szokta a szemem, csak akkor látom ha direkt nézem).

Ennél rosszabb sose legyen! Szerintem a "vetítés" témaköre egy időre meg van oldva ... jöhet a mozi belső terének a "szépítése". :-)

[gyulaipal]

Kedveskéim,

Baba-Barco mérési eredmények (feltéve, hogy az új fórummotor is úgy akarja! :-).

Megj: az 1400 pixeles gépben immár a FullHD gép "High Contrast" optikája van.

A lencse cseréje után láthatóan sokat javult a kontraszt, de persze a fényerő is lecsökkent. Kiváncsi voltam, hogy egy műszer mit mutatna, így kölcsönkértem Hiccusz-tól a "krómozott félhomálymérőt" (ezúton is köszönet érte! :-). Az eredmények engem megleptek ... bár azt sejtettem, hogy jó mérési adatokat fogok kapni, mivel az szemmel is látszott, hogy "valamit" tud ez a gép. :-)

A "high contrast" lencsével mért kontraszt: 6600:1.

Ugyanezzel a lencsével a FullHD gép a gyári speckó szerint 5000:1 kontrasztot ér el.

Az 1400 pixeles DMD tehát kb. 30% kontrasztot "ver" az 1080p chip-re. Elméletileg is ennyit kellene neki (hiszen kb. ennyivel jobb a nagyobb mikrotükreinek a felület/kerület aránya). Úgy tűnik, hogy a fizika tényleg működik ... vagy esetleg a gyári speckó a valóságnál kisebb kontrasztot ad meg a FullHD gépre?

A lényeg az, hogy ez egy igen "becsületes" kontraszt, és persze (az egyszerű, de üveg) optika miatt az ANSI kontraszt is kiváló ... nem véletlenül tűnt szemmel is nagyon dinamikusnak a kép! :-)

A megvilágítás-oldalon (ekkor még) SEMMI nem történt, ekkor még csupán 2 változtatás volt a gépben:
- szűkebb íriszű lencse
- BrilliantColor szegmensek "kiiktatása" (azaz tisztán RGB vetítés)

A mért fényerő: 820lumen (!!!) volt ebben az állapotban.

Namost a gépben egy kiváló minőségű, de azért mégis csak 1500 órát "futott" lámpa van, lehetetlen, hogy ez egy új lámpához képest mondjuk 80%-nál több fényt adjon, tehát MINIMUM 1000lumen-t tudna a gép egy új lámpával. És persze ez a (gyárilag) kalibrált fényerő, tehát teljesen korrektek a színek, NEM tiszta zöld a kép...

Vicces visszagondolni, hogy a BrilliantColor "fényes" szegmenseinek a "kiiktatása" előtt minimum kétszer fényesebb volt a gép (de persze bekapcsolt BrilliantColor-ral, ami valamivel gyengébb minőségű videóképet is jelent egyben). Ha ezeket a szegmenseket ismét "szolgálatba helyeznénk" akkor lenne kb. 2000 lumen valós, D65-re kalibrált fényerőnk a HighContrast lencsével. Kertmozizni nem is lenne rossz! Persze ekkor a CMS is többet rontana a kontraszton (a fényes szegmenseken több zöld fény jut át, mint piros, ezt a CMS-nek kell korrigálnia) tehát ekkor lecsökkenne a kontraszt kb. 5000-5500:1 "környékére" ... na de ez még mindig BORZALMASAN JÓ eredmény lenne ekkora fényerő mellett! Lehet, hogy valamit mégis csak tudnak ezek a Norvég fiúk ... és persze a 13 mikronos mikrotükrök is a DMD-n ... :-)

Ezután logikus volt a megvilágítás oldalt is "kezelni", hogy kevesebb "felesleges" fény rontsa a kontrasztot a DMD felületén. Ezzel az "egyszerűsített" optikai rendszerrel (szerintem) nincs jó pozíció egy írisznek a gépen belül, így a lámpaházba tettem egy íriszt. Ennek (ha jól van méretezve) akkor NEM szabadna csökkentenie a fényerőt, de a kontrasztnak "maximalizálódnia" kell ...

... de persze az írisz (első próbálkozásra) NEM lett jól méretezve. Emiatt kb. 20% fényerő azonnal ment a "levesbe" .., viszont a kontraszt is "felugrott" 9000:1-re.

A maximális kontrasztot a lencsében levő (gyári) írisz mérete korlátozza. Most már tudjuk, hogy ez a korlát 9000:1 körül van, ezt tehát NEM tudjuk túllépni a lencse darabokra szerelése (és az íriszének a további szűkítése) nélkül. Mivel NEM fogok darabokra bontani egy vadi új állapotú Avielo lencsét, ezért ez a gép 9000:1-nél jobb kontrasztot NEM fog tudni vetíteni. De ha ügyesek vagyunk, akkor ennél sokkal "rosszabb" sem lesz végül ... márpedig ez már igen jól hangzik! :-)

Ha pontosan a megfelelő méretű íriszt lenne a lámpaházban, akkor visszakapnánk a teljes fényerőt a kontraszt romlása nélkül. De nincs kedvem sokat szórakozni ezzel az írisszel, 5-10% fénycsökkenést örömmel bevállalok a 9000:1-es kontraszt kedvéért ... úgysem fog nagy képet vetíteni a gép a hálószobában.

Hogyan produkálhat ilyen döbbenetes eredményeket egy ilyen kis "projektorocska"? A magyarázat (szerintem) több "faktor" együttese:

- a lámpa ebben a gépen viszonylag nagyobb teljesítményű (300W) tehát több fotont "termel" a gép számára.

- Minimum 20-30% plusz fényerőt nyer a gép az "egyszerűsített" (de nagyon minőségi) optikai rendszer miatt (TIR prizma hiánya, kevesebb fénypazarló tükör a fény útjában, stb.). Persze így lens shift sincs ... de hát valamit valamiért.

- A 13 mikronos billenőtükröcskék nagyobb felülete több fényt ver vissza a lencsébe és a peremükön kevesebb fényt szóródik szét. Emiatt a kisebb felbontású DMD javítja a kontrasztot és a fényerőt. De persze a felbontás kisebb...

Egy biztos: szerintem ezzel a géppel (így már) akkor is nagy örömmel mozizunk majd a hálószobában, ha a FullHD gépet végül nem sikerül életre kelteni. A kisgép által vetített képminőség szemre teljesen azonos a nagygépek képével, nem kis öröm lesz ezt élvezni esténként... :-)

[gyulaipal]

Az elmúlt napok "eredményei":



- Frissítettem firmware-t a FullHD Baba-Barco-n. A frissítés előtt a Power led világítása volt a gép egyetlen "életjele". A frissítés után már a Power led sem ég. Mondjuk sokkal rosszabb NEM lett a gép, hiszen eddig sem vetített ... és most sem vetít. De jó hír az, hogy LEHET rajta frissíteni a szoftvert ... szóval TALÁN nem a jó verziót próbáltam rátenni. De igazából ez csak a "kaki" visszamagyarázása a tehénbe. Ennek a gépnek hardveres baja van ... ha ezt sikerül megtalálni és javítani, akkor még lehet belőle működő gép, de egy új firmware ezen sajnos nem hiszem, hogy segítene...



- Tettem egy "normális" állapotú (1500 órás de még jó fényerejű) lámpát a "prezis" Baba-Barco-ba. A nagy "agytépések" közepette teljesen elfelejtettem, hogy ebben a gépben egy nagyon öreg és gyenge fényű lámpa volt. Komolyan mondom, az eredmény DÖBBENET. A 270cm széles kép fényereje nagyon jó lett. És ugye egy csomó fény (21:9-ben közel a fény fele) "landol" a felső-alsó fekete csíkokban. 16:9-es tüköralagúttal ez simán "vinné" a 3m képszélességet még így, a "spéci" szegmensek nélkül is. Hiába, ezen a gépen egy nagy nyílású, azaz "fényerős" optika van. Persze a kontraszt ezzel a lencsével nem olyan jó, de a (mostmár) jó fényerő, a "dögös" és pontos színek (tiszta RGB vetítés) és a jó ANSI kontraszt nagyon dinamikus képet eredményeznek. A tüköralagút módosítása lenne a következő lépés, de ezt még nem tudom kiszedni a gépből mert kellene hozzá egy célszerszám. Folyamatban...



- Kész a 21:9-es gép. Nem nyúlok hozzá többször, mert szerintem ennél jobb már nem lesz a gép. A tüköralagút bejárata még alacsonyabb lett, így kevesebb fény jut be, de ami bejut, azt még "laposabbá" teszi a függőlegesen is (az eddiginél erősebben) "kúpos" tüköralagút. A DMD-re eső "lapos" sugarak felületi fényessége így még nagyobb lett, tehát a "kontrasztos" fényerő elérte azt a maximumot, amit én (amatőrként) ki tudok hozni a gépből. Eredmény: jó lámpával (maximum teljesítménnyel) teljesen bezárt íriszekkel vetítve is elfogadható a fényerő. A képfelület megilágítása ekkor elég egyenetlen (a szélek sötétebbek) de pl. a HP7 sötét képein ez észrevehetetlen. Viszont a kontraszt az elég jó ... :-). "Normál" film nézésekor két kattintást kell nyitni az íriszeken ahhoz, hogy minden paraméter "elfogadhatóvá" váljon, ez a régi "számozás" szerint 14 kattintás lenne. Ahogy a gép "fejlődik", az íriszek egyre inkább "becsukódnak" ... hiszen egyre inkább az optikai tengely közelében halad a gépben a fény. A különböző írisz-pozíciókra a "történelmi" kontraszt adatok:



6 kattintás ... 9000:1



9 kattintás ... 15000:1



11 kattintás  ... 23000:1



14 kattintás  ...  izé ... ezt szerintem meg kellene mérni ... nem mintha bármit is számítana, csak úgy a "poén" kedvéért. A lényeg a valóságban NEM ez, hanem hogy pl. 11 kattintásnál már jó fényerőnk van, ez SOKKAL többet számít mint a plusz (felesleges) kontraszt fényerő nélkül. De hát sokan élnek a számok bűvöletében... :-)



Egy biztos: már NEM aggódom azon, amin a gép megvásárlásakor aggódtam, hogy a gyenge kontraszt miatt élvezhetetlen lesz a kép. :-)



Hát ... egy ideig most ennyi ... 

[gyulaipal]

Jelentem "megreparáltam" a Baba-Barco sérült optikáját.



A dolog kevésbé volt bonyolult. mint azt gondoltam. A lencsetag-csoportokat elöl lehet kiszedni az őket tartó fémcsőből. Amikor a gépet elejtette az egyik előző tulaj, a lencse legkülső beállító gyűrűje kapott egy jó nagy ütést (mivel a koccant először a talajra). A fémház amihez ez a gyűrű csatlakozik, három kis "papucs" segítségével csatlakozik a lencseházhoz. Az egyik kis "papucsot" tartó (vékonyka) csavar elgörbült, ezért biztosan, de sajnos FERDÉN tartotta az első lencsetagot. Ezért volt borzalmasan homályos a kép.



Sajnos a csavar- és a ház furatának a belső menete is rendesen megsérült, ennek házi javítására NEM láttam esélyt, ezért kicsit "sufnisan" oldottam meg a dolgot: egyszerűen kiszedtem a sérült csavart (és a hozzá tartozó "papucsot"). Innentől a külső lencsetag (márom helyett már) csak két ponton van rögzítve, ezért e két pont összekötő szakasza körül szabadon "billeghet" (a hozzá rögzített fókuszáló gyűrűvel együtt). Ez nem nagy öröm, de legalább azt jelenti, hogy (az eddigi állapottól eltérően) végre az egyik LEHETSÉGES helyzete lett a "JÓ" helyzet ... így már csak az volt hátra, hogy "rávegyük" a lencsetagot, hogy a "jó" helyzetbe "akarjon" állni. :-)



A problémás taghoz rögzített fókuszáló gyűrűnek (szerencsére) nem túl sok helye van a körülötte levő zoom-gyűrűben "billegni" (1mm lehet a "lötyögése") ezért a külső gyűrű "leszűkítésével" (a belső felületére ragasztott pár réteg öntapadós bársonytapéta által) simán "fixálni" lehetett a "billegős" lencsetagot ... immár a JÓ POZÍCIÓBAN. Magyarul most (ha nem is a gyári megoldás által) de MERŐLEGESEN áll a lencsetag az optikai tengelyre ... és ez akkor is igaz marad, ha a gép fókuszán állítunk.



Eredmény: (végre, valahára) éles a kép. Mostmár szépen látszanak a gép pixelei a vásznon és még ha nem is ugyanolyan élesen definiált közöttük a "csirkeháló", mint amilyen a nagyobb gépek picire "íriszelt" optikájával szokott lenni (hiszen ez egy "fényerős" optika) de a gép simán hozza az 1400 pixeles felbontás alapján elvárható képélességet. Mivel ez egy teljesen üveg optika, így az ANSI kontraszt is nagyon jó, ezért a képnek ugyanolyan "elsöprő" dinamikája van, mint a nagygépek esetén. A jól bevilágított jelenetek tényleg nagyon jól néznek ki a vetített képben ... és a "tisztán RGB" vetítés miatt a színek is nagyon "dögösek".



273cm széles képet vetítettem a géppel, amiben a 2000 órát futott 250W-os "TK" (azaz "TotálKáros") lámpa volt (220W-on meghajtva) és élvezhető volt a látvány (persze a szemem NEM égett ki :-). Meglepő módon a Star Wars 7 elején az éjszakai "harcolós" jelenet is nagyon jó élmény, persze a fekete nem fekete, de a magas ANSI kontraszt (pl. a lézerfegyverek villanásai során) nagyon jó "kis" dinamikát ad a képnek. A korlátozott felbontás miatt kicsit messzebbről (FullHD-hoz képests 37% plusz távolságról) kell nézni ennek a kis vacaknak a képét, hogy a pixeleket ugyanakkorának (ne :-) lássuk ... de ezen kívül az élmény szerintem perfekt.



Egyre inkább azt érzem, hogy érdemes lesz további energiát befektetni a kis gép "pofozgatásába" HA a másik (FullHD) gépet végképp nem sikerül életre kelteni. Ha 16:9 képformátumra és "kúposra" lesz alakítva a kis prezis gép tüköralagútja, illetve ha megkapja a FullHD gép (gyárilag "blendézett") optikáját, akkor ez egy nagyon jól használható kis gép KELL, hogy legyen ... de persze a FullHD gép "életre keltése" sokkal nagyobb "durranás" lenne ... csak sajnos arra egyre kevesebb esélyt látok ...

[gyulaipal]

Kenatti jól beszélt, az ár fontos szempont ... de néha "az őrület szentesíti az eszközt". Mostanra elég sok energiát öltem egy alapvetően ÉRTÉKTELEN gép piszkálásába ... de hát nem csak kenyéren él az ember ... úgyhogy:



Baba-Barco Tuning



Rájöttem, hogy nem érdemes azon gondolkodni, hogy a tervezők miért pont úgy programozták a gépben a BrilliantColor-t, hogy az elvegye az "energiát" a piros (és kisebb mértékben a kék) szegmensről. Ehelyett inkább azt kell kitalálni, hogy a gépnek ezt a "viselkedését" (amin változtatni úgysem tuduk) hogyan fordíthatjuk a saját "hasznunkra".



Nos, ha az "átlagnál" TÖBB áramot kap a vörös (és a kék) szegmens (kikapcsolt BC-vel) viszont a speciális szegmensek "idején" alig "pislákol" a lámpa, akkor ez azt jelenti, hogy "megszüntetett" speciális szegmensekkel a gép KEVESEBB fényerőt veszít majd el, mint amekkora veszteség e szegmensek hosszából következne. Ezek ebben a gépben ezek igen rövidek, összesen csak kb. 20%-át foglalják el a színkerék kerületének, de ezzel a lámpavezérléssel lehet, hogy 20% helyett csak 8-12% (?) fény megy majd "veszendőbe" akkor, ha ezeket a szegmenseket megszüntetjük. Magyarul egy hasonló, de RGBRGB színkerekes géphez képest kb. 90% fényerőnk MEGMARADHAT még úgy is, hogy "letakarjuk" a speciális szegmenseket és kikapcsoljuk a BC-t. EZ már nem is hangzik olyan tragikusan ... főleg, mivel ez is az eddig "problémásnak" tartott lámpavezérlés következménye! Így nézve mégsem rossz ez a lámpavezérlés!!! :-) 



De azért egy "probléma" ezután is megmarad. A BrilliantColor "igazándiból" két módszert KOMBINÁLÁSÁVAL növeli meg a DLP fényerejét:



- (ki)használja a speciális szegmenseket (cián, fehér, sárga)



- a szegmensváltások idejét is vetítésre használja a BC (hiszen pl. a vörös és a zöld szegmens határán azért sejthető, hogy "kb. sárga" szín fog átjutni a színkeréken). Emiatt nő a fényerő, de a színek pontossága (tipikusan) romlik.



Ebben a gépben a második "szolgáltatás" külön kapcsolható azzal, hogy "videó" módba tesszük a BC-t. Ekkor a gép használja a speciális szegmenseket, de a szegmensváltások idejé NEM ... így egészen pontos színeket vetít bekapcsolt BC-vel is ... de persze csökkent fényerővel és csökkent kontraszttal.



Ha viszont a BC-t "computer" üzemmódba tesszük, akkor "mindent bele" módba kapcsol a gép és így maximális a fényerő (és a kontraszt) ...de a képminőség nem az igazi, a színek pontatlanabbak és a fényerejük is gyengébb.



További érdekesség, hogy ebben a gépben a BC alapvetően az RGB szegmensekkel vetít és CSAK akkor használja a "speciális" szegmensek fényét, amikor az RGB szegmensek fényereje már nem elég a feladathoz. Magyarul csak a kép (leg)fényesebb pixeleiben van jelen a speciális szegmensek fénye. Ez szöges ellentétben van pl. a DPI M-Vision működésével ami a fehér szegmens használatát "erőlteti" folyamatosan (ezzel viszont hatékonyan csökkentve a képben a szivárványt). Ha a Baba-Barco-ban ha bekapcsoljuk a BC-t "Computer" üzemmódban, ezután "visszaveszünk" a kontraszt beállítását, akkor egy ponton eljutunk oda, hogy a gép már CSAK az RGB szegmenseket használja vetítésre, azokat viszont "padlógázon" azaz kihasználja a szegmensváltások idejét is.



Nos, akkor ennyi elméleti előkészítés után fogtam egy darab speciális fényvisszaverő (és öntapadó) szalagot és leragasztottam vele a gép 3 speciális szegmensét, csak úgy "próba-szerencse" alapon. Magyarul a gép speciális szegmensein ezután NEM jut át fény ...



A módosítás eredményei:



- "tisztán" RGB vetítés, azaz a fehérszint PONTOSAN az R+G+B fényerők összege ... pont mint a (jobb) 1 chip-es házimozis gépek BC nélkül (vagy a 3 chip-es DLP-k).



- A kikapcsolt BC miatt a színek nagyon tiszták és pontosak lettek, hiszen a gép NEM használja a szegmensváltások "kétes színű" fotonjait (BC kikapcsolva). Ez mostantól egy "tisztán" RGB gép. 



- Persze a fényes szegmensek megszüntetése miatt a fényerő csökkent ... viszont ezután NEM is érik el "haszontalan" fotonok a DMD felületét, így (kikapcsolt BC-vel) a kontrasztot sem rontják már ezek a "felesleges" fotonok. A kontraszt emiatt PONTOSAN ANNYIT javult, amennyit a (maximális) fényerő csökkent. A változás szemmel is nagyon lárszik ... de a kontraszt most is elég gyenge, kb. 2000:1 körül lehet ... ez nem túl jó, de azért nem is tragikus, "tuningalapnak" elfogadható. Ez alapvetően egy prezentációs gép ... de a mai házimozis DLP-k sem jobbak kontrasztra ... sajnos.



Kipróbáltam a gépet BC-vel is (kontraszt mindig a szükséges mértékben visszavéve). A gép mindkét BC üzemmódban (video, computer) tökéletesen működik, videó módban kicsit, computer módban jobban vissza kell venni a kontrasztot. Ezután "tökéletesen" vetít a gép a speciális szegmensek nélkül is ... csak persze a BC képre gyakorolt hatása is azonnal megjelenik a képben, magyarul szemmel látszik, hogy megnő a fehérszint (és a másodlagos alapszínek fényereje) az RGB alapszínekhez képest ... azaz a képminőség tipikus "BC-s romlása" azonnal látható. Egy gond van csak: ekkor a gép elveszi az energiát az RGB szegmensekről, ezért annak ELLENÉRE, hogy a szegmensváltások fényét is pluszban kihasználja a gép (az RGB szegmensek csökkent árama miatt) a fehérszint nem nő, hanem CSÖKKEN. Magyarul a BC (maximális fokozaton történő) bekapcsolásával a kép sötétebb is lesz és a minősége is romlik. Lehet, hogy logikusabb a BC-t kikapcsolni ezen a gépen? :-)



Persze TALÁN létezik egy olyan beállítás (alacsonyabb fokozatba kapcsolt BC-vel) ahol a gép egy nagyon pici plusz fényerőt nyerhet a BC bekapcsolásával ... de még ha van is ilyen beállítás, ez a nyereség olyan kicsi lehet, hogy szemmel nem látszik meggyőzően, ezért műszer kellene ennek a megtalálásához. Ha egyszer lesz nálam műszer, majd megpróbálkozom a dologgal ...de ez a gép így már semmiképpen sem a fényerő bajnoka ... viszont a képminősége most teljesen azonos az RGB színkerekes Barco-k (kikapcsolt BC mellett elérhető, azaz maximális) képminőségével ... hiszen ezen a gépen is ugyanaz a szín-dekódoló rendszer (és CMS is) dolgozik. Egy tegnap még prezentációs kis vacaktól szerintem ez így nem is rossz ... :-)



Azért azt NE gondolja senki, hogy ez a gép most ugyanolyan jó lenne, mint az RGBRGB színkerekes (de sajnos agyhalott) FullHD-s (kis)gép. Sajnos ez nem igaz, mert



- a "gyárilag" RGB színkerekes gép a lámpa által "megtermelt" teljes fénymennyiséget vetítésre tudja használni (hiszen ott nincsen "megvakított" szakasza a színkerék kerületének).



- a FullHD gép ki tudja használni a szegmensváltások idejét is vetítésre (ami megint egy kis plusz fényt jelent, de a kép picit romlik)



- jelenleg (még) a Baba-Barco a natív 4:3 képaránnyal vetít, azaz fekete "csíkok" vannak a 16:9-es kép felett- és alatt, ezeken a felületeken is egy csomó fény elvész jelenleg.



Összességében tehát jóval fényesebb lenne a FullHD (natív 16:9) gép akkor, ha működne ... és mivel abban gyorsabban "váltakozik" a szegmensek színe, a szivárvány is kevésbé látszana a képben. Milyen kár, hogy az a gép halott ... egyelőre legalábbis.



A problémák egy részén azonban segíthetünk, pl. tehetünk a gépbe 16:9-es tüköralagutat, ezzel máris eltűnt a 4:3 képarányból származó hátrány ... de a másik két hátrány házilag (szerintem) NEM orvosolható. És persze ebben a gépben csak 1400 pixel van egymás mellett, ebből sem lesz 1920 pixel soha.



Viszont ebben a gépben gyárilag 300W-os a lámpa, azaz ez a gép (a módosítás után) több fotont "pazarol el", de ezzel (kb.) arányosan többet is termel a (gyári teljesítményű) lámpája. Ha egyszer fényesebb kép vetítésére lenne szükség, még mindig lehetne tenni a gépbe egy 300W-os lámpavezérlőt (és persze ugyanekkora lámpát) és innentől kezdve kb. a FullHD gép fényerejét hozná ez a kis vacak (azonos kontraszt mellett) ... de közben több áramot fogyasztana, gyorsabban befűtené a szobát (ami nyáron elég kellemetlen).



Persze jelen pillanatban egy nagy íriszű (HB azaz "Hight Brightness") lencse van a kis "prezis" gépben, ennek a nagy felületén több fény jut át, mint a FullHD gép gyárilag sokkal szűkebb íriszű (HC azaz "Hight Contrast") lencséjén (ezért most kb. fele a kontraszt, viszont sokkal fényesebb a kép). Minden, amit eddig a fényerőről írtam, az úgy értendő, hogy HA a FullHD gép lencséjét áttennénk ebbe a gépbe, akkor a fentiek lennének érvényben...



De a lencse "transzplantációnál" többet is tehetünk.



- ha a "szűkebb" lencse lenne a gépben, egy csomó fény NEM jutna át annak szűkebb íriszén, azaz a fényerő lecsökkenne (a kontraszt viszont kb. a duplájára javulna). A fényerő csökkenését azonban (nagyrészt) megelőzhetnénk úgy, hogy "bekúposítjuk" a gép tüköralagútját. A gyári tüköralagút falai párhuzamosak és most hatalmas, kb. 8*6mm-es a belépő felülete. Emiatt a gép az öreg lámpák nagyobb fényfoltját is kiválóan hasznosítja (2000 órás lámpával is jó a fényerő) viszont így a jobb állapotú lámpa fénye is kitölti a nagy lencse-írisz teljes felületét, tehát a szűkebb íriszű lencsével mindenképpen sokat csökkenne a fényerő, új lámpával is. Egy kúpos tüköralagúttal (mondjuk 4*3mm-es belépő felülettel) az optikai tengely közelébe "fókuszálhatnánk" a fényt, így szinte MINDEN olyan foton, ami bejutott a tüköralagútba, a "High Contrast" lencse szűkebb íriszén is könnyedén átjutna, azaz ekkor a "HC" lencse úgy duplázná meg a kontrasztot, hogy közben gyakorlatilag NEM is csökkentené a fényerőt. Persze új lámpával is egy PICIT kevesebb fény jutna be (a kisebb felületen át) a tüköralagútba, ITT tehát veszítenénk valamennyi fényt  ... de ez csak pár százalék veszteség lenne, a dupla kontraszt érdekében ez szerintem teljesen elfogadható. Öreg lámpával már nagyobb lenne a fényveszteség (a nagyobb fényfoltból több "lógna le" a kisebb belépő felületről) de ezzel a géppel nem egy nagymoziban akarunk vetíteni, hanem egy hálószobában, maximum 1,6-1,8m széles képet, így ez sem nagy gond. Ehhez nem kell nagy fényerő ... de a dupla kontraszt nekem nagyon is tetszik. Főleg mivel tegnap bekapcsoltam a "nagygépet" (egy ismerősnek mutattam meg a képét) és hát ... izé ... meglepődtem. Nem mondom, hogy 2000:1 kontraszttal ne lehetne jókat mozizni, mert nagyon is LEHET ... de azért a 20000:1 feletti kontraszt egy másik világ. Most, hogy megszokta a szemem a kisgép kb. 10x gyengébb kontrasztját, a nagygép feketéi "koromfeketének" tűntek (pedig a valóságban azok is kicsit szürkék). Döbbenetesen dinamikusnak éreztem a nagygép képét ... és persze azután a Baba-Barco-t újra bekapcsolva ismét jött a "szürkeség". Mondhatjuk, hogy a 2000:1 egy mozizáshoz teljesen elfogadható kontraszt, de CSAK akkor, ha nincs a közelben egy kb. 10x jobb kontrasztú gép, ami minden bekapcsolásnál "elszomorítaná" az embert (a kb. 10x sötétebb feketéivel :-). Valamit tehát KELL "kezdeni" a Baba-Barco kontrasztjával ... és fogok is, különösen mert ez úgyis egy "EMÚM" kategóriás gép ("Ennek Már Úgyis Mindegy" :-). 



Ami szerintem vicces, az az, hogy ennek a gépnek pár tényszerű előnye is van a nagygépekhez képest. Kevesebb optikai alkatrész van a fény útjában, ezért (számításaim szerin) kb. 20%-kal kevesebb fény is veszik el ezeken (a reflexiók által). Ez azt jelenti, hogy ennek a gépnek kb. 800 órás lámpával lehet olyan fényes a képe, mint egy nagygépnek egy gyári új lámpával. Persze nincs lens shift, nem telecentrikus az optikai rendszer ... de ezek engem nem igazán zavarnak.



A másik "előny", hogy ebben a gépben gyárilag nincs motorral mozgatott írisz a lencsében. Ha tehát alufóliából "gyártanánk" egy szűkebb íriszt a lencsébe, akkor az NEM MUSZÁJ, hogy kör alakú legyen. Említettük már, hogy kúpos tüköralagúttal (az oldalfalak döntési szögétől függően) "eltorzul" a fényfolt alakja, azaz kör helyett ellipszis alakú lehet a fényfolt (viszont így maximalizálható a füköralagútba bejutó fény mennyisége). Ha a fényfolt ellipszis alakú, akkor simán lehetne a lencse írisze is ugyanilyen formájú, így (szinte) minden foton hasznosulhat (és mégis maximális kontraszt mellett). HA tehát egyszer mégis íriszt kell majd "gyártani" egy ilyen gépbe, akkor az szerintem NEM lesz kör alakú. De remélem, hogy enélkül is sikerül elfogadható szintre "húzni" a kontrasztot (a fene sem akar ennyire szétszedni egy ilyen drága lencsét...).



Megnéztem és a  (gyárilag 5000:1 kontrasztú) FullHD gépben is párhuzamos falú tüköralagút van (de MIÉRT????) ezért ott is egy csomó "felesleges" fény éri el a DMD felületét (bár belül a megvilágításban még lehetne valahol egy szűkebb írisz, de mivel ez nem egy telecentrikus optikai rendszer, ennek én kevés esélyét látom, szerintem itt bárhova is tennénk egy íriszt a megvilágításban, az besötétítené a kép sarkait). Ilyen egyszerű optikájú gépben "biztonságosan" (szerintem) CSAK a tüköralagút falainak a megdöntésével lehet lecsökkenteni a DMD megvilágításának a kúpszögét. Ezt viszont a FullHD gépben SEM tette meg a gyártó, "sajnos" ott is jó nagy felületen lép be a fény a tüköralagútba. Magyarul abban a gépben is egy csomó FELESLEGES fény éri el a DMD felületét ... és még így is 5000:1 kontrasztot hoz az a kis gép (katalógus szerint). A kúpos tüköralagút (a fókuszáló hatása által) "hasznos" fénnyé fogja alakítani a jelenleg "felesleges" fényt, így az szépen hasznosulni fog, tehát megnő majd a fehérszint. Ráadásul az "off" állapotú tükröcskékről visszavert (szűkebb) fénykúp is térben távolabb kerül majd a lencse felületétől, emiatt kevesebb szórt fény jut majd át a lencsén, azaz feketébbé válik majd a fekete is. E két hatás összeszorzása által simán nyerhetünk igen komoly mennyiségű plusz kontrasztot. A nagygépek (kb.) megfelezett írisz-átmérő mellett már 15000:1 körüli kontrasztot hoznak. Amit ott el lehetett érni, annak szerintem (minimum) itt is "mennie" kellene ... pedig annak már a fele is bőven tökéletes lenne (egy hálószobában). Komoly különbség az is, hogy ennek a gépnek a DMD-jén "hatalmas", kb. 13 mikronos "billenőtükröcskék" vannak (nem pedig "nyomi" kis 7 mikronosak, mint a 2560 pixeles gépekben). Ezek a "tükröcskék" még a 0,95"-es DMD (kb. 10 mikronos) tükreinél is nagyobbak, így a felület-kerület arány "durván" jobb kb. mindennél, amit az ember egy házimoziban (manapság) használni szokott (persze ennek a csupán 1400 pixeles felbontás az "ára'"). Ez is elméletileg DarkChip3 kategóriás DMD (bár ez egy "prezis" gép, simán lehetséges, hogy ebből "kispórolták" a drágább chip-et mert feleslegesnek tartották?) szóval HACSAK a DMD nem tartalmaz valami "elcseszett" műszaki megoldást, akkor azonos "tuning" után ez a kis "vacak" akár durván jobb kontraszttal is "reagálhat" az optikai módosításokra, mint a (2560 pixeles) nagygépek (a "nyomi" kis tükröcskéikkel). Meglepne, ha pár egyszerű módosítással ne lehetne ezt a gépet a gyakorlatban elfogadható kontrasztú géppé alakítani. De ha esetleg "hirtelen" egy olyan jó kontrasztot kapunk, amire normális ember nem is számított, nos, én akkor sem fogok meglepődni. Vagy ha nem ez történik, akkor legalább megtudjuk, hogy a 13 mikronos DMD-k technológiai okokból nem igazán alkalmasak kontrasztos kép vetítésére. Meglátjuk. :-)



Hát ... egyelőre itt tartunk. A fentiek ugyan konkrétan egy Baba-Barco-ról íródtak, de bármelyik másik, speciális szegmenseket is tartalmazó színkerékkel szerelt (prezis?) gép átalakítható házimozis használatra, teljesen hasonló módszerekkel. 



A "problémám" nekem már csak az, hogy (még) van egy nagyon picike (de létező) "matematikai" valószínűsége annak, hogy a FullHD gépet sikerül (szoftveresen) életre kelteni. Amíg ez az esély a nullánál nagyobb, addig nem merek a FullHD géphez "hozzányúlni" (hiszen az a gép ha működne, sokkal "komolyabb" és értékesebb lenne mint ez az 1400 pixeles kis "prezis vacak"). Amíg viszont a FullHD gép lencséjét nem "transzplantálhatom" a "kis vacakba" addig azzal a géppel sem tudok továbblépni. Egyelőre marad a várakozás ... vagy esetleg a prezis gép lencséjének a megjavítása. De az sem egyszerű...

[kenatti]

Az ár az elég fontos tényező sokaknál. Talán nem is agyalnánk ha az nem számítana.



Persze nem csak az fontos inkább az ár/érték/cél/öröm ideális aránya. Ez meg mindenkinél más. Van aki siman kifizet millákat vászonra van aki meg lefest egy falat.



Az a jó hogy mindenki azt csinál úgy is amit akar, itt meg elmondja elolvassa megvitatja a dolgokat másokkal. Ettől mindenki picit előrébb juthat az úton. Mert ez egy út mint a high-end zenehallgatásban...folyton keresgélünk és mindig lesz jobb, szebb, mozisabb stb.



A pénztárca legtöbbünket ahogy irtad limitalni fog valahol.

[TSanyi]

5 hours ago, kenatti said:




Valószínűleg túl sok embert nem izgat ez a dolog túlzottan az előnyök ellenére sem (anamorf vetítés) és az is valószínű, hogy inkább nézik alul felül csíkkal 16:9 en a cinemascope-os anyagokat is, ahogy én is tettem sok éven át. Háát ez van mindenkinek el kell jutnia egy bizonyos szintre, kompromisszumokkal vagy anélkül.



Persze ha valaki egyszer kipróbálja akár túlvetítéssel akár anamorf optikával akkor azért megváltozik ez.



Szerény véleményem szerint bármely utat is választjuk érdemes. Nekem sokkal több élményt adott mindkét verzió még kompromisszumokkal is.



 





A legjobb ha az ár a kompromisszum!


Legalábbis képminőséget illetően, a bukszára gyakorolt hatása apasztóbb.

[kenatti]

Valószínűleg túl sok embert nem izgat ez a dolog túlzottan az előnyök ellenére sem (anamorf vetítés) és az is valószínű, hogy inkább nézik alul felül csíkkal 16:9 en a cinemascope-os anyagokat is, ahogy én is tettem sok éven át. Háát ez van mindenkinek el kell jutnia egy bizonyos szintre, kompromisszumokkal vagy anélkül.



Persze ha valaki egyszer kipróbálja akár túlvetítéssel akár anamorf optikával akkor azért megváltozik ez.



Szerény véleményem szerint bármely utat is választjuk érdemes. Nekem sokkal több élményt adott mindkét verzió még kompromisszumokkal is.



 

[Hiccusz]

1 órája, TSanyi írta:




Gondolom addig tetszet a lencsés megoldás míg a Barco nem jelent meg a Cinemascopos verzióval,...





Valójában a Projectiondesign-nak volt először ilyen gépe, de igen, akkor.

[TSanyi]

10 hours ago, Hiccusz said:




 



Volt idő, amikor magam is nagy híve voltam az anamorf optikás vetítésnek, de ez ma már hisztori. Ha nincs meg a zseton a natív 2.37:1-es DMD-vel szerelt Barco Orion CinemaScope-ra (4.8M), akkor marad a kompromisszumos szolúsön.





Gondolom addig tetszet a lencsés megoldás míg a Barco nem jelent meg a Cinemascopos verzióval, azaz nem volt jobb. 



Szerencsére ha valaki nem ragaszkodik a zsír új vetítőhöz ( Igaz a 2 év gari ugyanúgy jár a váárlás időpontjától!) Itt az apróban talál ilyen 2.37-es Cinemapscopos vetítőt (ennek a nagyobb testvérét) 2.39M-ért.

[gyulaipal]

23 minutes ago, Hiccusz said:




Ugyan a DMD chip teljes magasságán át vetítesz ilyenkor (tehát akár azt is mondhatnánk, kihasználod a "teljes" sorfelbontást), de valójában amit konkrétan megjelenítesz rajta, az 30%-kal kevesebbnyi képi információ (felbontás).





... kivéve ha 4K forrásból KORREKT módon konvertált anyagot vetítesz. Ez pl. HTPC és MadVR segítségével sima ügy és akkor valóban kihasználod a DMD összes pixelét. Feltéve persze, hogy valós 4K-ban forgatott és master-elt filmet nézel. Az meg ma még ritka. De ez "tök" jó dolog lenne ... ha a fent említett probléma-lista nem lenne a képben. Így viszont szerintem már nem éri meg a dolog...



... kivéve ha valamiért nincs más megoldás. Amikor kényszerhelyzet van, akkor azt kell tenni amit a helyzet megkövetel. Ha valaki most azt mondaná, hogy 8m széles 21:9 kép vetítése a feladat, akkor nem lenne más ötletem, mint hogy visszarakjam a gépbe a gyári tüköralagutat (a "kontrasztos fényerő" fogalma innentől kezdve azonnal elfelejthető, ehhez mindenképpen dupla lámpa kellene) és vennék két új, "bika" lámpát Batyo-tól, beraknám őket a gépbe és szereznék valami elfogadható anamorf optikát a lencse elé. EZ a feladat CSAK így lenne megoldható (olcsón legalábbis, de egyébként nyilván az is jó megoldása a feladatnak, hogy veszünk egy Loki-t, bekapcsoljuk a dupla lézert és kész ... csak EZT a megoldást valamivel nehezebb kifizetni :-).



Szóval az anamorf optikának is megvan a helye bizonyos feladatok megoldásában, csak arra kell használni amire való... szerintem.

[Hiccusz]

3 órája, Hiccusz írta:




Picit mindkettőt kiegészíteném:



Előnyök:



nincs többé fekete sáv, amelynek révén jócskán mozisabb az összhatás


nagyobb egyidejű (érzett) kontraszt, amely abból ered, hogy a mélyfekete keret (legtöbbször bársony) közvetlenül a hófehér kép szélével érintkezik. Nyilván ez csak "pszeudó". Olyannyira, hogy mivel egy újabb optikai elemet tettünk a kép útjába, valójában nemhogy nem nőtt, de csökkent a kontrasztunk!


nem romlik el (a manuálisak). Ha vigyáz rá az ember, akkor örök darab.


Hátrányok:



drága. Egy jobb optika simán 7 számjegyű.


az "olcsó" nehézkesen mozgatható (mivel manuális).


mivel a BD-n 16:9-ben van rögzítve a 2.35:1 film, a natív (film)kép magassága pixelekben magnifikálva lesz a teljes DMD képmagasságra, tehát 800 sorfelbontás van 1080 magasságon megjelenítve. Az eredmény, csökkent "érzett" felbontás.


az előző eredője, mivel a képi hibák is nyilvánvalóan felnagyítódnak (grain, stb.)


cinemascope tartalom megszűnése esetén a 16:9 kép leesik a vászonról. (pld. a lejátszó/erősítő/processzor menüje)


változó képarányú filmek nézése terra cumi (márpedig vagy egy tucat is van belőlük, hogy rohadjanak meg)


olcsóbb verziók fehér homogenitása elégtelen


mivel az esetek többségében nincs elég hely a házimoziban széltében, hogy impresszíven magas lehessen a 16:9, azok túl alacsonyak lesznek, hiszen azok magassága immáron a 2.35:1 magasságával válnak egyenlővé. Tehát szükségszerűen oldalt keletkezik (nem kis) fekete sáv. S pont a sávok elkerülése volt a cél első körben, csak épp most oldalt jött elő minden olyan tartalomnál, amely magasabb, mint a 2.35:1 (1.78:1, 1.85:1, 2:1, 1.2:1, 1.33:1). Idővel ez arra ösztökélheti a júzert, hogy oldalról maszkolást vezessen be (plusz pénzért)


a hordótorzítás minimalizálásához minél távolabbról való vetítés kell. Ez pedig sok esetben nem megoldható. 


olcsóbb anamorf objektíveknél előfordulhat, hogy "be" és "ki" állásnál újra és újra fókuszálni kell a képet (mivel egyes prizmákon ilyen lehetőség nincs).


projektor váltásnál ügyelni kell arra, hogy a gépek objektívjei (azok mérete) nagyon ne térjenek el egymástól, különben "szivacs" van. Arról már nem is beszélve, hogy ha nincs már elég hely a jelenlegi anamorf optika és a mozi hátfala között az új gépnek, akkor gombhoz a kabátot esete áll fenn.Vagy jöhet az egész előbbre hozása, újabb lyukakkal :-)





+ 1 hátrány:



hajlított vászon kell hozzá, amely további gondokat vet fel. Egyrészről ugye, kevesen ügyelnek arra, hogy a vászon hajlítási rádiusza (minimum közel) azonos legyen a lencse/prizma tagok rádiuszával, versus a vetítési/installációs távolság meghatározása. Másrészről, ha kimegy a lencse, s jön a 16:9 vetítés (vagy 4:3, stb.), akkor ugye meg pont sík vászonfelület kéne. Úgyhogy sehogy sem jó igazán. Erre sokan azt lépik, hogy nem mozgatják ki a lencsét NEM anamorf képarány esetén sem, s kroppolják a képet alul-felül. Ekkor ugye elvész 30%-nyi képi infó, de legalább a geometriával nem kell p...ölni. A kroppolási tevékenység viszont minden esetben manuális, amely megint csak unalmas és fárasztó manőver folyton elvégezni ki-be.

[Hiccusz]

1 órája, kenatti írta:




Én csak "sajnálom" elveszni a DMD chip alsó felsó 30% nyi felbontását és fényerejét.





Ugyan a DMD chip teljes magasságán át vetítesz ilyenkor (tehát akár azt is mondhatnánk, kihasználod a "teljes" sorfelbontást), de valójában amit konkrétan megjelenítesz rajta, az 30%-kal kevesebbnyi képi információ (felbontás). A fényerő nyereség sincs 30%, mivel az anamorf optika (tagjai) kb. 5-8%-nyit "levesznek". Engem az jobban zavar, hogy emellett még a kép minőségébe is belerondít a többség, feltéve, hogy nem egy minőségi darabról beszélünk. Márka nélkül tudnék mondani zilliárd forintos anamorf megoldást, amely bontrányos konvergencia (kromatikus) hibát produkált egy luxus autó áráért. Ha  amúgy is csak 800 natív sorfelbontás van egy cinemascope formátumú BD-n, akkor azzal, hogy semmit sem teszek be a fény útjába (viszont túlvetítek) ésszerűbbnek tűnik, mint az anamorf lencsés vetítési módszer. Más kérdés, hogy ezt csak tág zoom átfogású vetítőkkel lehet megtenni, amelyek ezen felül még fényáramban is képesek (a túlvetítésből adódó) fényveszteséget kompenzálni, miközben motoros lencse funkcióval (és memóriával) rendelkeznek.



Volt idő, amikor magam is nagy híve voltam az anamorf optikás vetítésnek, de ez ma már hisztori. Ha nincs meg a zseton a natív 2.37:1-es DMD-vel szerelt Barco Orion CinemaScope-ra (4.8M), akkor marad a kompromisszumos szolúsön.

[kenatti]

Köszi mindkettőtöknek az érdemi hozzászólást.



Ezek alapján több az ellenérv mint ami mellette szól. Persze a legjobb az lenne ha eleve nativ 21:9 chipel szerelt projektort (is) lehetne venni nem zsiliárd Ft ért.



Az hogy akor a 16:9 anyagoknál oldalt van csík meg ízlés és döntés kérdése. Én speciel kb 95% ban 21:9 et nézek és inkább abban az 5 % elfogadom a csíkokat oldalt, mint 95% ban alul felül....persze lehet maszkolni alul is de oldalt is....



Ez persze egyéni prferencia. Én csak "sajnálom" elveszni a DMD chip alsó felsó 30% nyi felbontását és fényerejét.



4k tartalomból már konvertáltam cinemascopos 16:9 esre méretezett (így a vízszites felbontás 1080 sor, veszteség nincs) nyújtott anyagot melyet aztán lencsével szétnyújtottam.



Nem volt rossz szemre, de való igaz sokkal jobb sem mintha csak kb 800 soros valódi felbontás lenne. Ez inkább volt technikai/érdekességi kérdés számomra.



Nem is konvertálok semmit, mert az én esetemben zéró különbség adódik pedig 3.3 méteres képet vetítek 4.5 méterről.



Mindenesetre nem baj ha picit megmozgattuk a témát.

[gyulaipal]

Hiccusz összefoglalója az anamorf témáról nagyon alapos, ahhoz nincs mit hozzátenni ... KIVÉVE ha a "kontraszt-tuningolt" DLP-k is bejönnek a képbe. Márpedig be fognak jönni hamarosan, mert kevesen NEM áldoznak majd be 20-25% fényerőt az akár 2x-3x jobb on/off kontraszt kedvéért. 



Adjuk hozzá az egyenletrendszerhez a natív 21:9 képformátumra való átalakítás lehetőségét és vegyük figyelembe azt is, hogy manapság egy belépő 1080p DLP használtan 100eFt alatt "meglőhető" akár itt az apróhirdetésekben. Ezek a tények ÖSSZESSÉGÜKBEN azért eléggé "átrajzolják" ezt az egész anamorf kérdést. Szerintem legalábbis. De ezt most részletezem. A fő szempontok:



- mint talán már említettem, számításaim szerint (elvben) UGYANOLYAN fényes lesz az "AZONOS KONTRASZTÚ" kép akkor, ha egy 16:9-es gép tüköralagútját 21:9-esre cseréljük majd blendézzük a gép optikáját, mint ha ugyanazt a gépet meghagynánk eredeti (16:9-es) állapotában és anamorf prizmát tennénk elé (és annyira blendéznénk, hogy végül AZONOS legyen a kontrasztja). Viszont a valóságban az anamorf optika egy kis fényt elveszít, ezért végül a valóságban HALVÁNYABB lesz a rajta keresztül vetített "kontrrasztos" kép. Mivel a módosított gép SEMMILYEN optikai paramétere NEM ROMLIK a módosítástól ezért azzal MINDEN OPTIKAI PARAMÉTERBEN JOBB 21:9-es képet lehet vetíteni ... és még fényesebbet is  ... kivéve persze, hogy ekkor NEM nő 33%-kal a (függőleges) pixelszám. Ebben az anamorf optika a jobb.  



- az anamorf optika 33% plusz pixelszáma helyett viszont a rezgőtükör 100% plusz (valós) pixelszámot ad, ráadásul a felbontás nem csak függőlegesen nő, hanem vízszintesen is. A nagyobb pixelszám sem indokolja tehát az anamorf optikát (szerintem). Erre is van már jobb megoldás ... bár bonyolultabb is.



- a fekete sávokat a natív 21:9 átalakítás is megszünteti és ugyanolyan jó lesz a szemmel érzékelt kontraszt is



- ha valakinek két projektora van, az sem romlik el gyakrabban mint 1db hiszen fele annyit használja őket darabonként.



Az anamorf optika előnye az egyszerűség, ez örökre előnye is marad, de ezen kívül bármelyik másik előnyét (ma már) le lehet "pipálni" valamilyen más megoldással, ráadásul olcsóbban és jobban. 

[Hiccusz]

1 órája, kenatti írta:




Pali!



Teljesen igazad van, és aki teheti biztos elgondolkodik majd ezeken.





Picit mindkettőt kiegészíteném:



Előnyök:



nincs többé fekete sáv, amelynek révén jócskán mozisabb az összhatás


nagyobb egyidejű (érzett) kontraszt, amely abból ered, hogy a mélyfekete keret (legtöbbször bársony) közvetlenül a hófehér kép szélével érintkezik. Nyilván ez csak "pszeudó". Olyannyira, hogy mivel egy újabb optikai elemet tettünk a kép útjába, valójában nemhogy nem nőtt, de csökkent a kontrasztunk!


nem romlik el (a manuálisak). Ha vigyáz rá az ember, akkor örök darab.


Hátrányok:



drága. Egy jobb optika simán 7 számjegyű.


az "olcsó" nehézkesen mozgatható (mivel manuális).


mivel a BD-n 16:9-ben van rögzítve a 2.35:1 film, a natív (film)kép magassága pixelekben magnifikálva lesz a teljes DMD képmagasságra, tehát 800 sorfelbontás van 1080 magasságon megjelenítve. Az eredmény, csökkent "érzett" felbontás.


az előző eredője, mivel a képi hibák is nyilvánvalóan felnagyítódnak (grain, stb.)


cinemascope tartalom megszűnése esetén a 16:9 kép leesik a vászonról. (pld. a lejátszó/erősítő/processzor menüje)


változó képarányú filmek nézése terra cumi (márpedig vagy egy tucat is van belőlük, hogy rohadjanak meg)


olcsóbb verziók fehér homogenitása elégtelen


mivel az esetek többségében nincs elég hely a házimoziban széltében, hogy impresszíven magas lehessen a 16:9, azok túl alacsonyak lesznek, hiszen azok magassága immáron a 2.35:1 magasságával válnak egyenlővé. Tehát szükségszerűen oldalt keletkezik (nem kis) fekete sáv. S pont a sávok elkerülése volt a cél első körben, csak épp most oldalt jött elő minden olyan tartalomnál, amely magasabb, mint a 2.35:1 (1.78:1, 1.85:1, 2:1, 1.2:1, 1.33:1). Idővel ez arra ösztökélheti a júzert, hogy oldalról maszkolást vezessen be (plusz pénzért)


a hordótorzítás minimalizálásához minél távolabbról való vetítés kell. Ez pedig sok esetben nem megoldható. 


olcsóbb anamorf objektíveknél előfordulhat, hogy "be" és "ki" állásnál újra és újra fókuszálni kell a képet (mivel egyes prizmákon ilyen lehetőség nincs).


projektor váltásnál ügyelni kell arra, hogy a gépek objektívjei (azok mérete) nagyon ne térjenek el egymástól, különben "szivacs" van. Arról már nem is beszélve, hogy ha nincs már elég hely a jelenlegi anamorf optika és a mozi hátfala között az új gépnek, akkor gombhoz a kabátot esete áll fenn.Vagy jöhet az egész előbbre hozása, újabb lyukakkal :-)

[kenatti]

29 minutes ago, gyulaipal said:




- 33% plusz pixelszám a vásznon



- kb. 20-25% plusz fényerő.



Hátrányok:



- képgeometriai torzítás ("széthúzós" anamorf optikánál kompenzálható a vászon görbítésével)



- csökkent ANSI kontraszt (por az üvegen, polírozási hibák, reflexiók)



- színhibát szoktak okozni az anamorf optikák a kép szélein (és picit néha középen is) tehát valamivel "homályosabb" kép.





Pali!



Teljesen igazad van, és aki teheti biztos elgondolkodik majd ezeken.



 



 

[gyulaipal]

Kenatti,



szerintem érzelemmentesen kell megnézni ezt az egész dolgot. Előnyök-hátrányok listára gondolok.



Anamorf vetítés előnyök (mindegy, hogy "széthúzós" vagy "összenyomós" anamorf optika):



- 33% plusz pixelszám a vásznon



- kb. 20-25% plusz fényerő.



Hátrányok:



- képgeometriai torzítás ("széthúzós" anamorf optikánál kompenzálható a vászon görbítésével)



- csökkent ANSI kontraszt (por az üvegen, polírozási hibák, reflexiók)



- színhibát szoktak okozni az anamorf optikák a kép szélein (és picit néha középen is) tehát valamivel "homályosabb" kép.



Igazából a fenti listából majdnem mindenre azt mondhatjuk, hogy ízlés kérdése ... kivéve talán a 33% plusz pixelszámra, mert az tényszerűen ennyivel több képi információt jelent a vásznon és ezt SEMMILYEN más módszerrel NEM tudjuk pótolni (kivéve a rezgőtükör, azzal ennél több is pótolható de az más téma). Szóval az összes többi dolog vagy pótolható (fényerő) vagy kompenzálható (képgeometria) vagy nem igazán kell vele törődni (ha az nézői élmény még így is jobb akkor mindegy, hogy mennyi az ANSI kontraszt meg hogy picit színes a pixelek széle).



Az anamorf optika volt már "jó dolog" a történelem egyes periódusaiban, de most szerintem pont azt a fázist éljük amikor van másik, (szerintem) jobb megoldás a "problémára". Ebay-ről egy használt, de működőképes 2560 pixeles Barco lassan egy rendesebb anamorf optika áráért beszerezhető ... és akkor van egy projektorod ami éles, kontrasztos, színhelyes, "hihető" képet vetít. Ez nekem jobb dolognak tűnik mint egy anamorf optika amit odatesznek egy alapvetően gyenge gép elé. De hát kicsit minden ízlés kérdése... :-)



Más téma: BABA-BARCO!!!!



Sikerült (persze NEM nekem :-) feloldani a kódolását az "egyszerűbb" (1400*1050 pixel felbontású, "félig prezentációs") Baba-Barco-nak. Köszönöm a segítségét annak aki tudja, hogy róla beszélek! :-)



Tapasztalatok:



- ez tényleg egy Baba-Barco! Ugyanaz a menü, ugyanaz a CMS, minden ugyanaz, mint a nagygépekben, csak ez a gép "picike", formás, szexi! :-)



- A gép most tökéletesen működik, az általam szerkesztett tápellátással szépen forog a lámpa ventillátora, nincsenek "vészleállások", stabil a gép működése.



- A gépben jelenleg a "komoly" (FullHD) Baba-Barco 220W-os ballasztja hajtja a lámpát, ezért 220W a maximális lámpateljesítmény



- A Titan "leharcolt" lámpáját tettem bele, amiben több mint 2000 vetített óra van és már alig jön belőle fény (kb. 40% fényerőt hoz egy rendes lámpához képest). Gondoltam azért már úgysem kár...



- 270cm széles vetített képnél a fényerő (még ezzel a gyakorlatilag HALOTT lámpával is, 220W teljesítménynél) BRUTÁLIS. Hihetetlen fényereje van ennek a kis vacaknak ... de mondjuk ez valahol érthető is, hiszen sem TIR prizma sem más "fénypazarló" alkatrész nincs benne, ráadásul ebben a "közepes" fényerejű színkerék van).



- A színkerék RGBCYW szegmenseket tartalmaz, azaz fehér szegmens is van rajta. Nem hosszú ugyan, de mivel van mellette sárga és cián is, így jelentős mennyiségű fény jut át a három "speciális" szegmensen együtt (ezért is ilyen durván fényes a gép).  Emiatt a fehérszint jóval magasabb mint az R+G+B fényerők összege. Sajnos.



- Ez a színkerék tehát NEM igazán optimális videó vetítésére ... és a BrilliantColor (szerintem) NAGYON elcseszett megvalósítása ezt már csak tovább rontja.



- A gond az, hogy a BrilliantColor itt NEM CSAK azáltal növeli meg a fényerőt, hogy "használatba veszi" a speciális szegmenseket (és kihasználja a szegmensváltások idejét is a vetítésre) hanem még pluszban azáltal is, hogy "elveszi" az áramot a vörös- és a kék szegmensekről. Namost sok marhaságot hallottam már életemben, de ilyet még soha. Gondolom a gép szoftverét író szakemberek is tudták, hogy a racionalitás határára tévedtek ezért 10 fokozatban állíthatóvá tették a BC "erősségét" ... de sajnos a BC már a legkisebb fokozaton is elvesz a vörös fényerejéből (ha ez csak a magasabb "fokozatokban" történne meg, talán "megbocsáthatóbb" lenne a dolog). Mentségükre legyen mondva, hogy ez egy alapvetően "prezis" gép, de súlyosbító körülmény, hogy a 2560 pixeles gép is elvben ilyen, mégis "tökéletes".



Hát ... most fel van adva a "lecke". Alapvetően két megoldás van erre a BC-s problémára:



- kikapcsoljuk a BC-t és megszüntetjük a "speciális" szegmenseket (pl. legőzöltetem őket alumínium bevonattal, onnantól kezdve egy árva foton nem jut majd át rajtuk, tehát a kontrasztot sem rontják majd ... viszont a fényerejüket is "elbukjuk", kb. 40-45%-ára csökkenne a gép fényereje ... viszont az igaz, hogy a hálószobában ennyi fény is BŐVEN elégséges lenne ... még most, a "halott" lámpával is).



- Keresünk valamilyen "kompromisszumos" beállítást, ahol a kép (még) nem romlik láthatóan a BC-től, viszont a fényerő növekszik (ezáltal több lehetőség van a kontraszt tuningolására, hiszen azzal mindig fényerőt veszítünk). A gond az, hogy ha megmaradnak a speciális szegmensek, akkor a TELJES rajtuk átjutó fénymennyiség eléri majd a DMD felületét, tehát ez a TELJES fénymennyiség rontja a kontrasztot (hiszen a BC alacsony fokozatán ennek a fénynek csak a töredéke juthat ki a lencsén). Magyarul nagyobb fényerőről "indulunk" ugyan, de jóval gyengébb kontrasztból kell valami "értelmes" végeredményt elérni ... és a vörös- és a kék relatív fényereje mindenképpen gyengébb lesz, mint ha "tiszta" RGB színekből vetítene a gép. A "végére" tehát lehet, hogy elérnénk az RGB szegmensekkel elérhető kontrasztot ... de a kép minősége tényszerűen gyengébb lenne. 



A tragédia a dologban csak az, hogy simán lehetett volna "perfekt" képet vetítő gépet építeni úgy is, hogy vannak speciális szegmensek a színkeréken ... de ezt a gépet mégis "elrontották" egy béna szoftveres megoldással. Ez azért nem szokott jellemző lenni ebben a kategóriában ... bár az is tény, hogy ez a gyártó legolcsóbb és legkisebb gépe ... volt vagy 10 évvel ezelőtt ... és ez egy prezentációs "kisgép", akárhogy is nézzük. Más gyártók hasonló (korabeli) gépeihez képest ez még így is egy "csoda" ... de hát én a ProjectionDesign nagygépeihez hasonlítok, azok pedig jobbak.



A másik tragédia a dologban az, hogy a gép alacsony fokozaton járatott (vagy kikapcsolt) BC-vel viszont UGYANOLYAN (!!!!) képet vetít, mint a "nagyvasak". Ugyanazok a színek, ugyanaz az "elegancia" és "természetesség" ott van a képben, ami a nagyvasak képét olyan vonzóvá teszi. Sajnos viszont ekkor a kontrasztot jelentősen lerontja a másodlagos szegmenseken átjutó FELESLEGES fénymennyiség, ezért a sötét jelenetek "szürkék". Pedig ott "csillog" a "csoda" a szürkeség alatt... :-(



Ami még említésre méltó, hogy a gép lencséje "totálkáros". Amikor a gépet elejtették (és összetörték a külső burkolatát) a lencsében is elmozdulhatott valami, ezért a kép egy része tiszta homály. A zoom állítása valamennyivel javítja a dolgot, kipróbálásra ez így elfogadható volt. de a lencsét mindenképpen javítani vagy cserélni kell. A lencsébe szemből benézve látszik, hogy SOKKAL NAGYOBB benne a (fix) írisz mint a másik (FullHD ... de halott) gép lencséjében (amit viszont NEM törtek össze). Annak a gépnek a gyári kontrasztja a duplája, így egyértelmű, hogy az a gép kontrasztos kép vetítésére van tervezve, azaz REMÉLHETŐLEG a megvilágítás-oldal is gyárilag blendézve van benne.  



Azt hiszem, hogy ha végül teljesen le kell mondani a FullHD gép "életre keltéséről" akkor a legegyszerűbb az lesz, ha a prezis gép "lelke" (alaplap, színkerék, DMD) átköltözik a FullHD gép "testébe". Abban "szervileg" minden tökéletes (az optika is) tehát ez a legegyszerűbb megoldás. A tüköralagút is cserélendő, de azon módosítani is kell (16:9-re kell csökkenteni a magasságát a jelenlegi 4:3-ról) és kb. kész is vagyunk...



Álmaimban persze a FullHD gép is életre kel ... de egyre jobban félek, hogy ez csak egy szép álom marad... de hát ez van, ezt kell szeretni. :-)

[kenatti]

Csak ötlet és tudom sokaknak ellentmondásos, sőt nem ajánlott megoldás a 21:9 vetítéshez.



Már most sem natív a DLP chip (legalább is a többség) azaz 16:9 csak alul felül fekete csík van (azaz azon a területen nem dolgozik a chip) kb 30% fény így elveszik, hisz a lámpa, a fényút stb az mind 16:9 re van optimizálva. Ha a 16:9 es optika után tennénk megfelelő prizmát vagy lencsét akkor elvileg a chip full 16:9 ben (azaz teljes fényerő kihasználással) nyújtott módon dolgozná fel a 21:9 képet melyet aztán a lencse ill prizma szétnyújt. Ez eddig nem újdonság, meg macera, én is próbáltam és van fényveszteség, kb ott jön ki mintha "túlvetíteném" a képet.



Igaz sokaknak nincs lehetősége a túlvetítésre mert nem tud elég távolról vetíteni vagy nem olyan az optika a projiban.



Egyik ismerősömnél próbáltunk olyan lencsét ami nem szétnyújtotta a képet hanem összenyomta (azaz fix vetítési szélességű volt, tehát a kép szélessége nem csak a magassága lett zsugorítva). Ebben az esetben egyértelmű volt a fényerő növekedése kb 20% al (a többi sajnos a plusz otikán elveszik). Másik hátrány, hogy ez csak azoknak jó akik túl tudnak vetíteni és kell a plusz fényerő.



Tudom Palival már beszéltük ezt a dolgot és Ő ellenzi a plusz optika felhelyezését (ronda, veszteségek stb) és hála neki ez már nálam sem gond de sokaknak lehet ez még érdekes.



Valahogy ezek a prizmák és lencsék nem terjedtek el. Sokan 16:9 vászonra vetítenek és kihasználatlanul van alul felül a vászon meg a DLP chip is.



Tudom, mert én is évekig így vetítettem és csak most, hogy festettem magamnak 21:9 falat kerettel jöttem rá mennyivel nagyobb élmény a nagyobb méret miatt! Igaz ez csak 21:9 filmekre igaz. Sajnos beáldozza az ember a 16:9 anyagot, de arra is van megoldás, igaz a kép ekkor nem olyan nagy.



Nyilván az adott proji optikáján nem lehet olcsón változtatni és tök jó irány a gép 21:9 re alakítása, de lehet egy plusz optika is hozhatna eredményt!



Ez személyes és lehet téves meglátás de hát kíváncsi vagyok a véleményetekre:)



Na essetek nekem 



Pali, bocs de ez engem még mindig izgat de most már nem magam miatt hála neked:)

[gyulaipal]

Kedveseim,



említettem, hogy nem akarok sokat "vacakolni", megcsináltam a natív 21:9-es gépet. Gyorsan és hatékonyan. A dolog MAJDNEM tökéletes lett ... de még kicist azért kell rajta "hangolni". 



A fő "attrakció" az, hogy most NAGYON kúpos lett a gépben a tüköralagút. A fény belépésére szolgáló felület kb. 3,3mm*4mm. A "gond" az, hogy a 4mm a felület magassága. Ez azért gond, mert a kb. 3,3mm széles belépési felület kb. 6,6mm "kúposságot" jelent a tüköralagút függőleges lapjaiban, azaz a tüköralagút szinte "V" alakú felülnézetből. Ez KEGYETLENÜL (egyharmad méretre) "összehúzza" a fényfolt szélességét ... a magassága viszont nem változott a fényfoltnak, mivel a felső- és alsó lapok párhuzamosak maradtak.



A kívánt hatást (bizonyos szempontból) elértük, hiszen nagyobb lett a(z "összehúzott") fényfolt felületi fényessége a közepén ... így az extrém kontrasztos kép jóval fényesebbé vált. 



A rossz hír az, hogy jelen beállítás mellett már hiába nyitjuk nagyra az íriszeket (amikor nagyobb fényerőre van szükség) a keskeny fényfolt miatt a maximális fényerő lecsökkent. Magyarul a gép most CSAK "nagyon kontrasztos" kép vetítésére használható optimálisan ... de mondjuk 5-6m széles 21:9 kép vetítésére már (valószínűleg) nem lenne elég a fényereje. Persze emiatt idősebb lámpával is csak korlátozottan lenne használható. Ez nekem nem tetszik. Az elegáns megoldás az lenne, ha a gép MINDIG az adott írisz-méret mellett lehetséges maximális kontraszttal ÉS fényerővel IS vetítene. Ehhez viszont még "dolgozni" kell a gépen.



A megoldás az lesz, hogy csökkentjük a függőleges oldalak "kúposságát" (így a fényfolt valamivel szélesebb lesz) ... viszont ezután "kompenzáljuk" a felületi-fényesség csökkenését a felső- és alsó lapok "kúposításával" (ettől a fényfolt alacsonyabb lesz és így "visszanyerjük" az eredeti felületi fényességet ... vagy akár még egy kicsit többet is) tehát a NAGYON kontrasztos kép fényereje nem csökken, inkább még tovább növekszik. A fényfolt viszont (a jelenlegi erősen "nyújtott" forma helyett) sokkal "kerekebb" lesz, ez pedig azért jó, mert így az alakja jobban hasonlít majd az íriszek formájára, azaz mindig KITÖLTI majd a fényfolt az íriszek felületét ... ez pedig optimális kontrasztot ÉS fényerőt is jelent egyszerre. Persze a gép maximális fényárama még ezután SEM fogja elérni az eredetit, kb. 70-75%-nál több fény SOHA NEM fog bejutni a "kúpos" tüköralagút kisebb méretű belépő felületén ... viszont ekkora fényerőnél már (kb.) 10000:1 kontrasztunk lesz ÉS a 21:9 képarány miatt kb. olyan fényes is lesz a kép mint amilyen az átalakítás előtt volt. A gép tehát kb. 10000:1 kontrasztról és kb. az eredeti felületi képfényességről fogja "indítani" az íriszek szűkítésének a folyamatát. A "szűkítés" végére kb. 30000:1 kontrasztig fogunk eljutni ... de persze ekkor már a fényerő éppen csak hogy elég lesz a kb. 3,2m képszélességhez. 



A dologban az a csoda, hogy annak ellenére, hogy a kontraszt javítása kedvéért most is fényt kellett feláldozni, mi (ügyesen) CSAK azt a fényt áldoztuk fel, amelyik a felső- és alsó fekete csíkok vetítésére "szolgált" az átalakítás előtt. Bizonyos értelemben tehát a gép "káros" fényét áldoztuk fel ... így így javítottuk 4x-esére a kontrasztot a felületi fényesség csökkentése nélkül.