gyulaipal moziszobája

Most olyat írok, ami sokakat meg fog lepni.

Összeraktam a "tuning" projektor és az alkatrészeket CSAVAROKKAL egymáshoz rögzítettem. Így már NEM a gravitáció tartja össze a gépet! És ugyanez igaz a gép tetejére is! A helyén van és csavarok tartják! :-)

Ezután átalakítottam a plafonkonzolt a mozi előtti folyosón. A lényeg:

- (ideiglenesen) megszüntettem a rezgőtükröt, tehát a gép "egyenesen" vetít, mindenféle "trükk" nélkül (a "trükkök" most belül vannak a gépben).

- Átalakítottam úgy a konzolt, hogy egy projektort EGYETLEN SZEMÉLY képes legyen BIZTONSÁGOSAN leszedni és feltenni.

A rezgőtükör egy csoda, de a 2560 pixeles natív felbontás mellett (kb. fél év tesztelés után azt mondom, hogy) FELESLEGES. Ha majd egyszer lesz 3 chip-es gépem, azonnal ismét "szolgálatba" fogom "helyezni" a rezgetést (mivel ott az 1080p felbontás a maximum, ahhoz nagyon jó és kell is a rezgőtükör) ... de az még odébb van, így egyelőre elcsomagoltam a rendszert.

A gépet feltettem a folyosó plafonjára, tehát végre NEM a mozifotelek közötti papírdobozokon áll és NEM a moziba "fújja be" a meleg levegőt. A jelen időjárás mellett ez már kellemetlen volt ... és úgysem volt ötletem további "tuningra'". Feltettem hát a gépet a plafonra szépen, gondosan, véglegesen ... és mindent beállítottam.

A gép most olyan SZÉLES képet vetít, ami éppen csak "cipőkanállal" fér be a ferde tető alá, a fehérre festett felületre. Így kb. 320cm széles lett a kép, de CSAK 21:9 képarány esetén "fér el" a kép a rendelkezésre álló (függőleges) helyen. Ha a kép ennél magasabb, akkor először a ferde tető takar(na) bele a kép bal felső sarkába, majd ha még magasabb lenne a kép, akkor alul a hangfalakra, felül a plafonra vetítenénk egy részét ... az meg elég csúnyán nézne ki, ebben szerintem mindenki egyetért.

Elég nagy macera lenne mindig "zoom-olgatni" meg "tologatni" a képet a HTPC-n, ezért létrehoztam külön-külön "Pan and Scan" beállításokat az általános képformátumokhoz az MPC-HC-ben. Ezek (egy kattintással) pont akkorára kicsinyítik a képet, hogy az beférjen a fehér felületre felül- és alul, illetve ha olyan széles az adott kép, hogy pontosan középre vetítve a ferde tető már belevágna a bal felső sarkába, akkor (pár centivel) eltolják a képet jobbra, hogy NE vágjon bele sehol, semmi (a sötétben senki emberfia nem mondja meg, hogy a 3 méteres kép közepe 5 centivel jobbra el van tolva, azt viszont mindenki azonnal észrevenné ha a ferde tető belevágna a kép sarkába ugyanennyit). Ezzel a kis "trükkel" sikerült elérni, hogy a 16:9 és az 1,85:1 filmek is MAXIMÁLIS MAGASSÁGGAL jelennek meg (függőlegesen kitöltik a teljes épfelületet, 1242 pixelen) és a kép SZÉLESSÉGE változik az oldalaránnyal. Magyarul ekkor kétoldalt vannak "szürke csíkok" (de a gép jelen kontrasztja mellett ezek NEM feltűnőek).

A maximális magasság által kb. 15% plusz felbontást nyerünk (irányonként) egy natív 21:9-es géphez képest. Ez leírva kevésnek hangzik, de szemmel nézve RENGETEG. Ha a 21:9 kép magasságára "kicsinyítem" le a 16:9-es képet, igazi "egérmozi" érzésünk lesz. Persze a felbontás így is "gyenge" a natív 4K-hoz képest (a 16:9-es kép kb. 2208*1242 pixelen jelenik meg, 1,85:1-nél pedig kb. 2300*1242 a felbontás) de a pixelek mindig ugyanakkorák ... és a kép felületi fényessége sem változik a képaránnyal (mivel nem kell zoom-olgatni és plusz optikát sem kell a fény útjába tolni, ez egy tisztán szoftveres megoldás).

A kép pixelsűrűsége az első sorból nézve is teljesen jó (azaz "nyomokban" sem látszanak a pixelek) ezért én nagy gondot NEM látok a jelenlegi megoldással sem ... kivéve persze ha arra gondolok, hogy használhatnánk "dedikált" projektort a 16:9 vetítésére (akkor a teljes, 2560*1440 felbontás ott lenne a 16:9-es képben, még nagyobb fényerő mellett) és persze egy natív 21:9-es gép is "jobban" tudná vetíteni a 21:9-es filmeket (nagyobb kontraszt mellett is fényesebben). Tényszerűen jobb lenne így a rendszer ... de a kép minőségét/fényerejét (és különösen a kontrasztot) én már most sem érzem "problémának". A mozi belső terén azonban rengeteget kell még dolgozni ... ezért talán logikusabb lenne azzal foglalkozni első körben.

Miután így elrendeztem a dolgokat magamban és (egyelőre) "befejezettnek" nyilvánítottam a vetítési rendszert, lefeküdtem aludni ... majd másnap reggel mégis csak jött egy jó tuning-ötlet (bár azt igazából NEM én találtam ki, részletek a "mindent a projektorokról" topic-ban, lehet, hogy érdemes azt elolvasni a továbbiak előtt).

Most (picit) megint NEM tudom, hogy mit csináljak ... de nagyon vicces lenne kb. 24 órával az ünnepélyes "felrakás" után ismét leszedni a gépet a plafonról. Az a gép egy ideig most ott marad, ez NEM kérdés... :-)

A másik (most "leszedett") gép viszont teljesen gyári állapotban van. Emiatt biztosan NEM lenne logikus a plafonon levő (végre) fényes, kontrasztos, színes, DÖGÖS képet vetítő géphez hozzányúlni, ha a padlón ott van egy 16:10-es oldalarányú, halvány és gyenge kontrasztú gép. Ha valamit piszkálni akarok, akkor CSAK ezt a gépet érdemes tuningpolni (és nem pedig a végre KÉSZ gépet "tönkretenni" :-).

Magyarul a gyári gépet alakítom majd át natív 21:9 oldalarányra úgy, hogy "üvegtest" lesz benne tüköralagút helyett. Persze olyan, aminek a felső- és alsó fala is döntött és a színkerékhez jó közel lesz a "bejárata". Így kiderül majd, hogy van-e igazi "értelme" ennek. Ha DURVA plusz fényerőt lehet nyerni az üvegtest használatával (magyarul ha a "hagyományos" tüköralagút vesztesége tényleg jelentős) akkor majd (egyszer a jövőben) megcsinálom ugyanezt a plafonon levő géppel is. Ha viszont esetleg csak pár százalék plusz fényt nyerünk az üvegtest használatával, akkor nem érdemes vele vacakolni. Főleg nem most.

Most tényleg a mozit kellene először "kultúrált" állapotba hozni.

- kellene építeni skyline diffúzorokat a plafonra ("szexi" lenne a kinézetük és ingyen meg tudom őket csinálni, mivel van egy csomó 5cm vastag, grafitos (azaz fekete) polisztirol lapom, ami az építkezésből megmaradt ... csak az elvágásukhoz kellene építeni egy gépet). Ezzel a plafon el lenne "intézve".

- Be kellene fejezni az elsődleges reflexóktól mentes zóna kialakítását az oldalfalak visszaverési pontjainak a csillapításával. Mivel 3 komplett ("pufi") mozifotel nemrég kikerült a moziból (és még további kettőt ki lehet vinni ha kell) így NEM lenne túlcsillapítva a helyiség pár plusz elnyelő elemtől.

- "Lapos" dobozba kellene átépíteni a surround hangfalakat (hogy a falakhoz "simuljanak") és lejjebb is kellene tenni őket . Sokkal nagyobb lenne az akusztikus tér és kevésbé jönnének "felülről" azok a hangok amelyeknek oldalról kellene jönni.

- Át lehetne gondolni egy Atmos/DTS:X/Auro 3D hangrendszer kialakítását. Nem mindha ettől függne az ember élete (a magyar 3D hang nem jellemző) de ha pl. az Auro tényleg olyan jól "keveri fel" a hangokat a plafonra, akkor akár javulhatna is ettől az élmény.

- A frontok- és a center is elég "szomorkásan" néznek ki, ezeket is "rendes" dobozokba kellene tenni.

- A (7 éves) lányom elég komolyan táncol/énekel egy musical stúdióban. A mikrofonba való éneklést viszont szinte csak az élő fellépések során van alkalma gyakorolni. Emiatt logikus lenne egy színpad kialakítása, így a mozi egyben "színházi gyakorlótér" funkciót is betölthetne.

Szerintem mondhatjuk, hogy BŐVEN lenne olyan teendő ami fontosabb és sürgősebb a második gép 21:9-re (és "üvegtestesre") alakításánál. Azt is meg fogom csinálni, de NEM fogok kapkodni, csak szépen, lassan, öregesen... :-)

... azért a dolgok néha mégsem olyan egyszerűek, mint azt az ember elsőre gondolja.

A kicsi gépekben (úgy tűnik, meglepetésemre) nincsen TIR prizma a DMD előtt. Meglepő, de ezek "szteroidon nevelt Samu-nak" tekintendőek, azaz igen egyszerű az optikai rendszerük (csak persze a legnagyobb, 0,95"-es DMD van bennük és üveg az optika). Emiatt rendelkeznek a "Samu-szinten" egyszerű vetítési rendszer hátrányaival ... de az előnyeivel is ... viszont így sajnos a lencséjük MÉGSEM kompatibilis (optikailag) a nagygépekkel!

A TIR prizma hiánya miatt az Avielo Spectra 5000:1 kontrasztot tud, miközben a szinte ugyanolyan (de lens shift-es, tehát TIR prizmás) "haverja" (Avielo Prisma) "csak" 4000:1-et. A prizma hiánya miatt a Spectra kevesebb fényt "pazarol el", ezért lehet fényesebb ÉS kontrasztosabb is egyszerre ez az "egyszerűbb" felépítésű gép ... hiszen ott SEMMI nincs a DMD és a lencse között ami a fényt szórná vagy pazarolná ... de persze ezekért az előnyökért a lens shift hiányával "fizetünk".

Marad tehát a gépek (legalább egyikének) a megjavítása ... vagy egyszerúen el kell könyvelnem, hogy egy (valószínűleg) kevés órát "futott" 220W-os UHP lámpát (és hozzá egy VIDI-s vezérlőt) plusz egy leharcolt (de szépen működő, 1600 órás) 300W-os UHP lámpát vettem ennyi pénzért. Ez sem hangzik borzalmasan, ezekért a "portékákért" kb. reális a pénz, amit kifizettem ... de azért bevallom "jobbra" számítottam... :-). Tudom, hogy használt (és különösen működésképtelen) gépeket "összevásárolgatni" nagy kockázat, BALGASÁG lenne arra számítani, hogy mindig csak aprócska hibái lesznek ezeknek a gépeknek és egy-egy öt perces javítás után mindig minden azonnal tökéletes lesz. A valóságban ennek kicsi az esélye ... de azért az sem túl valószínű, hogy mindig "pofára essünk". Pár ilyen "rizikós" vásárlás után az összegyűjtött "alkatrészekből" valószínűleg össze lehet rakni egy működőképes gépet ... de ez most elsőre (sajnos) nem jött össze. Ettől viszont NEM fog elmenni a kedvem ... mert most viszont van otthon egy "komplett Baba-Barco" amiben minden alkatrész jó, KIVÉVE az alaplapot. Ezek után már (majdnem) BÁRMILYEN hibával rendelkező gépet megvehetek (csak persze NE az alaplap legyen hibás) és sima ügy lesz a javítás. Minden rosszban van valami jó ... :-)

Viszont jó hír, hogy a 16 éves gyerek szobájába került az a 3db "plázás" mozifotel, amire nekem nem volt szükségem és eddig csak a helyet foglalta a moziban. Végre csökkent a zsúfoltság, lehet haladni a mozi "szépítésével"...

Vendég

klassz

Kedveskéim,

kicsit felgyorsultak az események errefelé mostanában.

1. Vettem két (hibásként hirdetett) "Baba Barco" projektort.

2. Reménykedtem benne, hogy a kettőből legalább egy működő gépet össze tudok "legózni" ... izé ... de sajnos úgy tűnik, hogy tévedtem.

Az egyik gép 1080p felbontású, szinte új, kiváló kis projektor esztétikailag tökéletes állapotban ... csak sajnos "agyhalott" szegényke. Valószínűleg az előző előtti tulaj szoftvert akart frissíteni rajta. Viszont (az alaplapot kivéve) van egy komplett "szett" gyári új alkatrészem ... :-)

3. A másik gép 1400*1050 felbontású, az elég csúnyán össze van törve kívülről. Abban a gépben 1600óra van. Sajnos azonban ez a legkisebb gondja szegénynek. Vannak (részeben már csak voltak) vele nagyobb problémák is:

- A gép le van "kódolva" és csak egy (kizárólag szakszervíz rendelkezésére álló) szoftver által generáltatott "kulccsal" lehet feloldani a "zárolását". Amíg ez (valahogyan) meg nem történik, addig a gép nem fog vetíteni ... márpedig nem hiszem, hogy a márkaszervíz ezt a "kikódolást" olcsóbban megcsinálja, mint amennyiből vehetek egy másik gépet.

- A gép leáll(t) pár másodperc után, pirosan villogó státusz LED-del (túlmelegedésre vagy ventillátor hiba). Kiderült, hogy a lámpát belülrő hűtő ventillátor nem forgott, mert nem kapott feszültséget. Ezt a hibát "elegánsan" megoldottam azzal, hogy beforrasztottam egy új vezetéket, ami a gép legnagyobb (és "eszetlenül pörgő") ventillátoráról hoz feszültséget ennek a pici ventillátornak. A dolog "bejött", a gép azóta már NEM áll le pirosan villogó státusz "lámpával" pár másodperc után ... így tehát már lenne idő beírni a "varázskódot" ... ha tudnánk. De nem tudjuk ... és nem is hiszem, hogy meg fogjuk tudni. Kivéve ha ezt most esetleg olvassa valaki, akinek megvan az a gyári szoftver ami a gép által kiírt (és mindig változó) számból kiszámolja a gép feloldására használható (aktuális) "kulcsot". Ha ebben segíteni tudna valaki, akkor elég mosolygós lennék ... mivel akkor mégics csak lenne egy működő kis gépem. :-)

A lényeg, hogy egyelőre út tűnik, hogy a két gép egyike sem fog egyhamar vetíteni. Kedves emberkétől vettem őket, felajánlotta a pénz visszafizetését, de végül (az elkeseredés mélypontján) rájöttem, hogy azért mégis csak kaptam valamit a pénzemért, ezért megtartottam a gépeket. Hogy miért? Az okok listája:

- mindkét gépben van egy-egy MŰKÖDŐ UHP lámpa. Ebből egyetlen (de jó állapotú) darab is megérné a pénz amit a gépekért kifizettem.

- A prezis gépben levő 300W-os a lámpa sajnos elég leharcolt, 1600 vetített óra van benne ... viszont tökéletesen működik, stabilan világít. Párszáz órát még lehet vele "egerészni", főleg kisebb méretű vásznon...

- A (házimozis) 1080p gép jóval kisebb, (220W-os) lámpája viszont (mint minden más alkatrésze is) szinte új. Ezt a lámpa simán lehetne egy pótlámpa a gyerek Samu-jába ... de volt egy (szerintem) még jobb ötletem. Mivel ez a gép (is) VIDI-s, így a lámpavezérlője elektronikailag (és elméletileg) kompatibilis a 2560 pixeles "nagy dög" F35-öm elektronikájával. Telefonon konzultáltam egy szakértővel és ő is megerősítette, hogy ha azonosak a csatlakozók, akkor valószínűleg SIMÁN BELE LEHET TENNI a 220W-os "kis"vezérlőt a kétlámpás gépbe ... és akkor a nagy gép a pici lámpával is képes lesz vetíteni, azaz 170...220W között tudja majd szabályozni a lámpateljesítményt (persze csak a kicserélt lámpavezérlőhöz tartozó lámpa esetén, a másik vezérlő marad 300w-os).

És hogy mi értelme lenne ennek? Az okok listáj:

- sokkal kevesebb áramot enne a gép ... azaz sokkal kevesebb hőt termelne ... ami igen fontos akkor, ha egy viszonylag kicsi (háló)szobában vetít az ember. Így nem lesz kb. 40 fok a szobában a film közepére (és persze a villanyszámla is csökken, ez azonban elhanyagolható. :-)

- a "kicsi" lámpák várható élettartama sokkal hosszabb: 300W-os lámpáknál 2500 óra, a 250W teljesítményűeknél már 4000 óra a gyárilag megadott várható élettartam. Egy 220W-os lámpa tehát még több vetített órát kell, hogy "kibírjon"...

- amúgy is van két jó állapotú 250W-os lámpám (az egyik "vadi új" a másikban kb. 400 vetített óra van, mindkettő gyári Barco). Ezeket eddig nem mertem "üzemszerűen" használni, mert féltem, hogy a gyári lámpavezérlő "túlhajtja" őket (idősebb lámpáknál már nem lenne ebből gond, de ezek nagyon is "fiatalok"). A 220W-os lámpavezérlővel (végre) ezeket is "üzemszerűen" használhatnám ... persze a 220W-os vezérlő maximumán belül ... de én amúgy sem szoktam a lámpákat maximumon "hajtani", inkább "ECO módban" használom a lámpákat.

- a kontraszt SOKKAL jobb akkor, ha kisebb teljesítményű lámpa van a gépben. Ez (szerintem) egyrészt a rövidebb ívhossz által biztosított pontosabb fókuszálás miatt van így, másrészt a lámpa gáztere körüli "üvegbuborék" is kisebb, tehát kevesebb (a foncsorról már visszavert) fényt "takar ki" a "buborék" az optikai tengely közelében. Magyarul a kisebb lámpával több, optikai tengelyhez közeli fénysugár "marad meg" és jut be végül a tüköralagútba (főleg most, hogy az jóval alacsonyabb lett a gyárinál). A szűkített íriszeken pont ezek a "lapos szögű" fénysugarak jutnak át, így több fény marad meg az íriszek szűkítésével, de a feketeszint ugyanúgy javul ... tehát a kettő hányadosa, azaz a kontraszt még jobb lesz. Emlékeim szerint a 15000:1 feletti kontrasztot is a 250W-os (400 órás) lámpával mértem a gépre, de csak most gondoltam át részletesebben, hogy a kisebb lámpának NAGYON IS javítania kell a kontrasztot elméletileg. És gyakorlatban is működik a dolog ... úgyhogy érdeklődéssel várom, hogy a most "szerzett" 220W-os lámpával mit fog "produkálni" a gép... :-)

- ha tehát végül mégis csak egy ilyen "nagy dög" projektort "kényszerülök" felrakni a hálóba, akkor (legalább) a gép "alapjáraton" fog menni (mondjuk 170W-on járatott 220W-os lámpával) és így a ventillátorok alig forognak majd benne, nem sülnek meg a nézők a szobában, csökken a zajszint, stb. Nem pont így terveztem ezt a vásárlást ... de így sem lenne rossz a végeredmény... :-)

Remegő kézzel betettem hát a 220W-os vezérlőt a gépbe ... és MŰKÖDIK a dolog! Mostantól tehát választhatok, hogy melyik lámpavezérlőt teszem a gépbe, így a "kicsi" vezérlővel 170W-220W, a gyárival pedig 250W-300W között változtathatom a lámpateljesítményt. ÖRÖM ÉS BÓDOTTÁ!

... közben még valamire rájöttem. Ha én terveznék projektorba lencsét, csak a DMD mérete és az előtte levő "üveg" (TIR prizma) vastagsága érdekelne, minden más paraméter optikailag lényegtelen. Namost ezekben a gépekben ugyanolyan DMD van és az optikai út is kb. "ugyanolyan" mint a "nagy dög", kétlámpás gépekben. A megvilágítás oldal persze más, de ez LÉNYEGTELEN a lencse szempontjából. Ezek alapján valószínű, hogy a TIR prizma vastagsága is azonos, azaz szinte SEMMI különbség nincs a két kis gép lencséi és a nagyobb gépek lencséi között, optikai értelemben ezek (valószínűleg) hasonlóak. Magyarul ha megoldjuk a kis gép lencséjének a mechanika rögzítését a nagy gépben (és kikapcsoljuk az elektronikus lámpavezérlést a "nagy gép" menüjében - hiszen a kis lencsében nincsenek mozgató motorok, azt kézzel kell "tekergetni") akkor a '"nagy dög" simán vetít majd a "kis gép" lencséjével. A lens shift-et persze "ésszel" kell majd "tekergetni" (valószínűleg a kis lencse kisebb eltolást "bír" majd) ... és a "kicsi" lencsében motorral állítható írisz sincsen. De a kicsi gép eleve jó, 5000:1 kontrasztú, ha valakinek ez nem elég, fix módon betehetünk majd egy még "kontrasztosabb" íriszt a kis lencsébe ... de a lényeg az, hogy ezek a lencsék (valószínűleg) SIMÁN használhatóak a "nagy" gépekben is "pici-ócó" lencsének. A zoom-tartomány is majdnem azonos, mint az EN11 lencséé (az 1,6 ... 2,32 között állítható, míg a "kicsi" lencse 1,6 ... 2,07 között, "na bumm", kicsit kisebb a zoom tartomány, szerintem túléljük :-). A FullHD kisgép ráadásul egy "Avielo", ezekbe "emelt minőségű" lencsét építettek (a városi legenda szerint legalábbis) tehát valószínűleg nem egy gagyi minőségű lencse van benne. Ha ez összejön és tényleg olyan jó minőségű ez az optika, akkor már NAGYON megérte ez a vásárlás... tanulság: minden rosszban van valami jó. :-)

GyP

Hej,

a közel 2 hónap eseményei listába szedve:

1. Úgy tűnik vettem egy (EN13) lencsét döbbenetesen olcsón (picit esztétikailag ugyan sérült darab, de funkcionálisan/optikailag állítólag perfekt és "szinte ingyen" volt ... marhaság lett volna kihagyni :-).

2. Megláttam egy gyárilag 21:9-es (kétlámpás) Barco vetítőt Ebay-en. Házimozis RGBRGB színkerék volt benne és gyárilag 21:9-es a gép, gondoltam már csak azért is érdemes megvenni, hogy "kikémkedjem" belőle, milyen tüköralagutat (és fényvezető üvegtestet) tesz a Barco a gyárilag "scope" gépekbe.

3. Mivel így már volt OLCSÓ lencsém az eddig "lencsétlen" Cineo30-hoz, meghirdettem (az olcsó lencse árát figyelembe véve) és úgy tűnik pár óra alatt el is adtam.

4. Ezután úgy döntöttem, hogy mégsem veszem meg azt az Ebay-es gépet, aminek a kedvéért eladtam a (szinte új) Cineo-t. Na, ezen én is meglepődtem!!! Ezt szerintem érdemes részletezni.

Az "Ebay-es" gépnek a következő "vonzó" paraméterei voltak:

1. Gyárilag 21:9 kép formátum. Ezt sokan szeretik, de ez nekem konkrétan ROSSZ (mivel nekem a 2:1 az optimális képarány).

2. Az RGBRGB színkerékkel kicsit kevésbé látszik a szivárvány

3. Az RGBRGB színkerék színtere valamivel nagyobb, azaz az alappontok a Rec.709 háromszögön kívül vannak (kb. félúton a DCI-P3 alappontok felé).

A hátrány:

1. Ezzel a színkerékkel a fényerő kb. az én (RGBW) színkerekem fényerejének a FELE.

Namost a fényerő nekem kritikus, mivel az (az íriszek segítségével) "becserélhetem" kontrasztra a "felesleget", tehát a "fél fényerejű" színkerékkel vagy DUPLA lámpával kellett volna használni a gépet (és akkor kb. azonos lett volna a kontraszt) vagy maximumra kellett volna nyitni az íriszeket (de akkor meg a kontraszt lett volna sokkal gyengébb). Ez picit elvette a kedvemet...

A pillanatnyi elmezavarom elmúltával rájöttem, hogy SOHA nem akarnék egy gépet két lámpával járatni (ezzel kb. felezném az élettartamát a színkerekeknek és megdöglenék a melegtől a tetőtérben ... a villanyszámláról nem is beszélve, mivel nálam 10-12 órát simán megy egy vetítő, amikor otthon dolgozom).

Az RGBRGB színkeréknek azért nagyobb a színtere, mert a vörös szegmens sokkal erősebben szűri a fényt, így csak a hosszabb (azaz "vörösebb") hullámhosszak jutnak át rajta. Ezekből viszont nem sok van az UHP lámpa fényében (sajnos a vörös tartományban nincsen emissziós csúcs) ezért ilyen gyenge a fényereje a tisztán RGB színkeréknek. Az én gépemben levő (RGBW) színkerék a kevésbé hosszú vörös hullámhosszokon is (már) átereszt, így a vörös sokkal fényesebb lesz, viszont kevésbé szaturált a vörös alapszín.

Az én színkerekemnek tehát két "előnye" is van, amelyek a fényerőt növelik:

- több (de kevésbé szaturált) vörös jut át ezen a színkeréken

- a (rövid, de így is hatékony) fehér szegmens is "rásegít" a fényerőre.

Ezekért az előnyökért a picit jobban látható szivárvánnyal "fizetek" ... de mivel a szivárványt már nem is látom (ha csak nem direkt "nézem") ezért nekem ez egy kiváló kompromisszum.

Az Ebay-es gépet tehát végül nem vettem meg ... de azért az RGBRGB színkerék nagyobb színtere csak elkezdte "piszkálni" a fantáziámat ... főleg miután nemrég megnéztünk egy Marvel filmet egy kereskedelmi moziban és a film elején a Marvel embléma olyan "dögösen" szaturált vörös volt, hogy azonnal látszott a DCI színtér előnye. Ez bevallom tetszett ... úgyhogy felmerült az agyamban, hogy "fel" kéne "tuningolni" az otthoni projektort "DCI-P3 közeli" szín-alappontokra. Ez (elsősorban a Barco-k hiper-intelligens CMS-e miatt) nem is olyan bonyolult dolog. Konkrétan:

- a zöld szín a jelenlegi színkeréken is elég jól szaturált, hiszen itt van a legmagasabb sugárzási csúcsa az UHP lámpának, így a zöld alappont eleve nincs messze a DCI-P3 zöld alapponttól (de persze a CMS a gyári beállításon "átkalibrálja" a gépet Rec.709 színtérre, így ezt csak akkor vesszük észre, ha a CMS-t kikapcsoljuk és egy zöld tesztábrát vetítünk). Magyarul a zöld szín szaturációját NEM igazán kell "tuningolni", az gyárilag is elfogadható,

- a kék alappont azonos a Rec.709 és a DCI-P3 esetén, ezért itt sincs probléma,

- az igazi probléma a vörös szín (természetesen az UHP fényforrás miatt). A vörös szín szaturációját úgy növelhetjük meg, hogy plusz színszűrőt teszünk a fény (egy részének) az útjába (valahova a színkerék és a DMD közé). Mivel a színkerekem fényében a zöldből felesleg van, ezért nekem magenta szűrőt érdemes használni a célra. Ezzel viszont nem csak a zöld mennyiségét "billentem" vissza a megfelelő arányra, de közben meg is növelem a vörös (és a kék) színek szaturációját. A szűrő "lefedettségét" változtatva (értelmes határok között) "behangolhatjuk" a vörös (és kék) szaturációját (meg persze a maradék. fényerőt). Eddig "csak" annyira szűrtem meg a fényt, hogy az RGB színek éppen egyensúlyba kerüljenek, így maximalizáltam a fényerőt (és vele a kontrasztot) ... de most komolyan felmerült az agyamban, hogy kicsit "agresszívebb" beállítást illetve más (áteresztésű) magenta szűrőt fogok használni, azaz "lemondok" valamennyi fényerőről a nagyobb színtér kedvéért.

A DCI-P3 alappontot nyilván nem fogom elérni vörösben (akkor már tényleg nagyon kevés fényerő maradna) de a Rec.709 alappontoknál valamivel "dögösebben" szaturált alapszíneket elérni simán lehetséges lenne (zöldben és kékben ezért SEMMIT nem is kell tenni! :-) viszont a vörös oldal kedvéért hajlandó vagyok lemondani pl. a 2:1 tüköralagúttal "megnyert" kontrasztról (fényerőről). Ha tudok szerezni egy műszert amivel meg tudom mérni az új alappontok koordinátáit, ezeket beírva a gép CMS-ébe ismét pontos színeket tuda vetíteni a gép (a szűrő ellenére). Ha pedig az új alappontok (lényegesen) a Rec709 háromszögön kívül lennének, akkor a "vetíteni kívánt" alappontok koordinátáit a DCI-P3 alappontokra állítva a CMS-ben, simán DCI színtérre lehetne kalibrálni a gépet (akkor is, ha a gép a valóságban NEM képes elérni a DCI-P3 színháromszög "sarkait"). Mivel a HTPC is simán tud (MadVR-el) DCI-P3 színtérben vetíteni ... szóval lenne egy DCI-P3 (közeli) vetítési rendszer otthon ... gyakorlatilag ingyen.

A gond csak az, hogy a MadVR nem tudom, hogy tud-e Rec709 -> DCI-P3 színtér-konverziót csinálni. Ha nem tudja, akkor külön vetítő kell az Rec709 (HD) és a BT.2020 (UHD) színterű filmek vetítéséhez... hát ... ez már nem hangzik annyira jól ... de ha a MadVR esetleg áthidalja a problémát, akkor nincs gond...

Telefonon többen megkérdezték, hogy mi történt, miért zártam le olyan "hirtelen" mindkét eladó Barco/PD gépek apróhirdetéseit?

Ha ennyien felhívtak telefonon (annak ellenére, hogy adtam magyarázatot az utolsó hozzászólásban) akkor talán másokat is érdekelhetnek a részletesebb okok. Ezek listája:

- Érdeklődés (szinte) teljes hiánya (3 hónap alatt kb. 3 érdeklődő volt a két gépre összesen). Ez számomra azt mutatja, hogy itthon még nem "érett meg" a helyzet ezeknek a gépeknek a használatára. Ennek lehetséges okai:
- a hazai házimozik "szerény" vászonmérete (3m széles kép már nagynak számít itthon, kicsi vászonra más, sokkal olcsóbb gépek is használhatóak .. bár az írisz-tuning használatával a kis vászonméret nagyobb on/off kontrasztot jelentene ... de ezt még kevesen értik igazán, hiszen sosem láttak még szabályozható fényerejű/kontrasztú gépet)
- házimozi építési szokások (itthon a projektor tipikusan a nézőtéren van, a zajszint emiatt fontos paraméter)
- személyes élmények hiánya (nem sok alkalom van itthon ezeknek a gépeknek a vetített képét megnézni).

- Alapvetően a hazai használtpiacon (nekem úgy tűnik) van egy "lélektani határ" (kb. 400eFt "magasságában") aminél drágábban egy használt gépet szinte lehetetlen eladni (akármilyen állapotú és akármilyen "komoly" gépről is legyen szó). Azt látva, hogy mennyivel "egyszerűbb" gépeket adnak el a "lélektani határ-hoz" közeli árakon (felette meg szinte semmit) szóval ennek hatására a legtöbb "komolyabb" gép tulajdonosa végül inkább úgy dönt, hogy mégsem adja el a gépet (vagy esetleg küldöldön próbálja meg eladni). Emiatt még ha néha egy-egy "rendesebb" gép be is kerül az országba, szinte előre borítékolható, hogy a "publikum" nem igazán fog vele találkozni (vagy ha igen, akkor egy külföldi apróhirdetésben). És persze emiatt NEM is növekszik a fent említett "személyes élmények" száma.

- Az egyik gép valóban elkelt, de (szerencsére) a vevőnek nem kell hozzá lencse (már van egy nagyon komoly lencséje, ami kompatibilis a géppel) ami azért különösen jó hír, mert:

- Időközben a lencsék használtpiaci ára sajnos selég okat emelkedett, így egy lencsét (jelenleg) elég nehéz lenne pótolni.

- Ha tehát bármelyik gépet is lencsével együtt adtam volna el, csak 1db lencsém maradt volna, ami azért lett volna gond, mert:

- A kölykök egyre többet "rágják a fülemet", hogy legyen (megint) 3D mozi otthon. Annak idején két Samu-val vetítettünk (polárszűrőkön át) ezüstvászonra 3D-t (az egyik akkor beszerzett Samu van most a 15 éves kölyök szobájában, ahova "szörnyülködni" járok :-). A gyerekek szeretik a 3D-t (igazából én is) de ehhez meg kell oldani az ezüstvászon kérdését. Első körben szerintem építek egy kb. 2m széles, fix keretes, feszített ezüstvásznat (ennyi vászonanyag még van is otthon a "régi időkből") és "odateszem" ezt a "mobil" vásznat a fehér fal elé, amikor 3D-t vetítünk (2D vetítés esetén meg elveszem az ezüstvásznat és kiteszem a moziból). Nem túl elegáns megoldás, de simán működhet (és nem rontja el a képet 2D-ben). Nagymoziból hazahozott 3D szemüveg van otthon (vagy 30db) szóval azzal el vagyunk látva egy időre .. és 200Ft-ért bármikor lehet továbbiakat beszerezni (3D mozijegy mellé, ráadásul "gyerek méretet" is, ami különösen kedves a szívemnek! :-).

- passzív (polarizált) 3D vetítés esetén kb. 40-42% fényerőnk marad meg ... ami sokkal jobb, mint az aktív megoldások kb. 12-15% fényereje. Erre a célra (is) nagyon hasznos lesz a gépek szabályozható fényereje, a fényerőt maximumra téve (egyetlen, párszáz órát használt de maximum teljesítménnyel üzemeltetett lámpával) kb. 17 footlambert fényerőnk lesz 3D-ben (a gagyi, 1 körüli gain-nel rendelkező 2m széles ezüstvásznon). Ha tehát egyszer majd veszünk/építünk nagyobb/jobb ezüstvásznat, akkor ehhez is bőven lesz tartalék a rendszerben (különösen mivel a jobb ezüstvásznak gain-je tipikusan sokkal magasabb)... tehát még ekkor sem kell majd dupla lámpát bekapcsolni a projektorokban. Persze ez a megoldás csak HTPC-vel működik (tudtommal). Azzal viszont teljesen "sima" ügy.

A fenti okok miatt tehát nem lenne logikus eladni bármelyik megmaradt gépet (különösen mivel a kölyök is egyre gyakrabban "járkál" fel a moziba valamelyik Barco-val "szemezgetni") ... szóval nagyon is vannak sejtéseim arról, hogy a 3D rendszer megépítése után megmaradó egyetlen gép hol fogja "végezni" előbb vagy utóbb ... csak persze kellene abba is egy lencsét szerezni ... ami most nem lenne könnyű ... de hát van még idő, hiszen a "szemezgetési fázis" még csak az elején tart... :-)

Utólag is köszönöm mindenkinek, aki megnézte a gépeket! És persze különösen köszönöm a kedves szavakat (leírva és kimondva is), a pizzát, a kávét, a kólát, de különösen a tágra nyílt szemeket, a bátorítást, a pozitív hozzáállást és a segítséget! :-)

GyP

OK, akkor röviden és érthetően a tegnapi ömlengés lényege:

- hibát találtam az első generációs "21:9 tüköralagút tuning"-ban

- a "második generációs" megoldás növelni fogja a fényerőt

- a plusz (felesleges) fényerőt (az íriszek további zárásával) be tudjuk "cserélni" plusz kontrasztra (az eddigivel azonos fényerő mellett)

- az új módszerrel a 2. lámpa ismét használhatóvá válik (bár házimoziban ennek elég kevés értelme van, de pl. ha hatalmas képet kell vetíteni kertmozizáskor, ha világosban kell vetíteni, vagy ha tényleg nagyon nagy a vászon (6m körül) akkor akár hasznos is lehet)

GyP

A múltkor említett "hibásan összeszerelt" írisz felfedezése miatt sajnos pár állításomat pontosítanom kell:

- A Cineo30 MÉGSEM pontosan annyit "ver" kontrasztban a 2560 pixeles gépekre, mint amit eddíg említettem. Csak az egyik Cineo30 on/off kontrasztját mértem meg maximumra nyitott íriszekkel és ez (Murphy törvénye szerint :-) pont a később "íriszproblémásként" diagnosztizált gép volt. A "biztonság kedvéért" tehát úgy módosítom az állításomat, hogy a cineo30 maximálisra nyitott íriszekkel is "picit 3000:1 feletti" kontrasztot vetít. A gép innen "indul el" és kb. 13000:1-ig "jut el" mire kb. 50%-ra csökkentjük a fényerőt (a gyári tüköralagúttal). A tüköralagút módosítását viszont szinte értelmetlennek ítélem, bár lehet, hogy ezen a vonalon most mégis felbukkant egy reménysugár ... mivel:

- rájöttem, hogy hol veszett el egy "csomó" fény, a 21:9-es tüköralagút tesztelésekor. Ha az elméletem helyes, akkor végül MÉGIS nőni fog a kép felületi fényessége az alacsonyabb tüköralagút használatával ... tehát "visszanyerhetjük" az "elveszett" (kb. 30%) fénymennyiség egy részét. Akkor pedig már egész más lenne ennek a 21:9-es leányzónak a fekvése... :-)

A hibát ott követtem el, hogy a tüköralagút előtt "keresztben ámenő" üvegtest egyik optikai szerepét nem ismertem fel.

Ezen a "vastag fényszálon" halad végig a 2. lámpa fénye a teljes belső visszaverődés fizikai jelenségét kihasználva (és az üvegtest egyben le is zárja a tüköralagutat, így kevesebb por jut bele). Ez az üvegtest teljes egészében "lefedi" a tüköralagút bejáratát, az alsó- és felső tükörlap kb. egy fél milliméterrel "rá is lóg" az üvegtestre. A módosított tüköralagútnál viszont magasabb volt az üvegtest, ezért NEM tudtak a tükörlapok "rálógni" így a tükrök vége az üvegtest ELŐTT volt. Nem gondoltam, hogy ez gond ... de már tudom, hogy nagyon is az. A teljes belső visszaverődés ugyanis "hat" az 1. lámpa fényére is, az is "visszapattan" az üvegtest felső- és alsó felületéről ... és ez a "visszapattant" fény azután bejutott volna a tüköralagútba ... de sajnos mégsem jutott be, hanem egy része a tükrök oldalán "landolt", azaz elveszett. Az üvegtestben legalább 5mm hosszan halad az 1. lámpa fénye is, ezen a szakaszon JELENTŐS mennyiségű fény "pattan vissza" az üvegtest felső- és alsó lapjáról, ennek a fénynek az elvesztése biztos, hogy számottevő probléma.

A megoldás egy "karcsúsított" üvegtest lesz, aminek a magassága ismét AZONOS lesz az új, alacsonyabb tüköralagút magasságával és annak lapjai ismét "benyúlnak" majd az üvegtest fölé- és alá.

A megoldással persze NEM az összes fényt nyerjük majd vissza, hiszen alacsonyabbá válik a "karcsú" üvegtest "belépő homlokfelülete" is, itt nem jut majd be az összes fény ... de ez a felület nagyon közel van a lámpa foncsorának a fókuszpontjához, csak egy vékony hővédő fémlemez és kb. 1-2mm távolság van a fókuszpontig, tehát itt a (nem túl elhasznált) lámpa fénye egy nagyon picire fókuszált "kötegben" halad, ennek nagy része simán bejuthat az alacsonyabb üvegtest oldalán is ... akkor pedig az a fény már a "miénk".

Az új megoldással ráadásul a 2. lámpa is ismét használhatóvá válik (hiszen a fénye így már simán átjuthat az alacsonyabb üvegtesten és az is bejuthat a tüköralagútba). Magyarul így már NEM kell feláldozni a második lámpa használhatóságát a 21:9-re alakítás kedvéért.

A dolog szépséghibája csak az, hogy így visszanyerjük ugyan a (valamivel) nagyobb függőleges szögben haladó fénysugarakat ... de az alacsonyabb tüköralagút plusz kontrasztját éppen ezek "elvesztése" okozta. Ez a megoldás tehát a fényerő jelentős részét "visszaadja" de a kontraszt SOKKAL KEVESEBBET fog majd javulni, mint amennyit a "fényvesztős" megoldással javult.

De még ez sem lesz gond, hiszen ha nő a fényerő, akkor (még) tovább szűkíthetjük majd az íriszeket és akkor MÉGIS kapunk valamennyi plusz kontrasztot a 21:9-es képarány "mellé"... ráadásul százalékban kb. dupla annyit, amennyi fényt nyertünk (hiszen kb. 2:1 arányban tudjuk az íriszek szűkítésével a fényerőt kontrasztra "cserélni").

És azért valljuk be: a plusz fényerő is nagyon hasznos dolog lehet esetenként ... meg persze a dupla lámpa is.

Ezzel a megoldással a gép egyéb funkcióinak "megnyomorítása" nélkül lehet natív 21:9 formátumú projektorunk ... ez pedig nekem egyre jobban tetszik! :-)

Ja, még valamit elfelejtettem...

A két Cineo30 közül az egyik (a 3800 órát "futott") gép fényereje kb. 80%-a volt a másik (szinte vadi új) gépnek (és a második lámpa is valamivel több fényt veszített relatíve). Kitisztítás után sem változott a helyzet nagyon sokat, amit én az elhasználtabb tükörfelületeknek tudtam be, nem törődtem vele, mivel a gép fényereje így is teljesen tökéletes volt (és amúgy is, ezért a pénzért a gépet egy "csodának" éreztem).

Viszont amikor az írisz-tuning céljából szétszedtem a gépet egy "csodálatos meglepit" találtam benne: a gép belső írisze rosszul volt összeszerelve. A két mozgó lamellának egy vezető "pöcök" mögött kell lenni, de az egyik rossz pozícióban volt beszerelve. Emiatt az "felütközött" egy másik alkatrészre és megállította a lamellákat mozgató szervómotor (közös) tengelyét "majdnem nyitott" állapotban. A másik irányban viszont szabad volt a lamellák mozgása, Így a gép belső íriszét teljesen be lehetett szűkíteni, de kinyitni csak részlegesen lehetett. Ezért volt tehát gyengébb ennek a gépnek fényereje!

A belső írisz formájának a módosítása (majd a szerkezet HELYES összeszerelése :-) után ismét megmértem a fényerőt és az kb. 20%-kal megnőtt, így már (mérési hibán belül) azonos a két gép fényereje. Nagyon úgy tűnik, hogy a hibásan összeszerelt belső írisz okozta a második lámpa nagyobb fényveszteségét is, a jól összeszerelt írisszel immár a második lámpa fényvesztesége (mérési hibán belül) azonos az új gépben mért (és persze elkerülhetetlen, kicsi) veszteséggel.

Ebből (szerintem) az a tanulság, hogy 3800 vetített óra alatt csupán lényegtelen (talán mérhetetlen) mértékben csökken csak egy ilyen gép fényereje (persze most egy kitisztított gépről beszélek, amiben nem vastagon "szutykosak" az optikai felületek). Meglepetésemre a tüköralagútban is kvarc védőréteggel fedett tükörfelületek vannak, a tükröző alumínium bevonat tehát itt sincs kitéve a légköri nedvesség hatásának. A többi tükörfelületről már eddig is tudtam, hogy védőréteg van rajtuk (ez a tisztításkor egyértelműen kiderült). Ezek a tükörfelületek picit kevesebb fényt vernek ugyan vissza, de "kárpótlásul" az élettartamuk sok-sok évtized, így ezeknek a projektoroknak az általam eddig feltételezett (a tükörfelületek elhasználódása miatti) szisztematikus fényerővesztése (gyakorlatilag) meg van cáfolva. Nagyon korrekt döntés volt a gyár mérnökeitől, hogy bevállalták a védőrétegek kis fényveszteségét annak érdekében, hogy a gép sok-sok éven át gyakorlatilag változatlan optikai teljesítményt nyújthasson. Sajnos más gyártók olcsóbb gépei esetén ez nem mindig van így, tudok olyan esetekről amikor prezentációs projektorokban a tüköralagút belső alumínium bevonata gyakorlatilag "lemállott" a hordozó üvegfelületről és a gép fényereje emiatt a töredékére csökkent. Ez egy bevonatos tükörfelülettel gyakorlatilag nem történhet meg, tehát az a gyártó sajnos védőbevonat nélküli tükörfelületeket használt a projektorában ... a tulajdonos meg pár év múlva jól meglepődött ... de persze akkorra már a jótállás régen lejárt. És ugye egyes olcsóbb gépek esetén (pl. az én Vivitek Qumi-m) a szervíz által rendelhető egyetlen "javító alkatrész" gyakorlatilag a projektor teljes optikai rendszere ... kb. egy új projektor áráért.

Minden nap jobban és jobban tisztelem a ProjectionDesign mérnökeit azért, hogy egy ennyire komoly, láthatóan hosszú távra és ilyen korrektül megtervezett vetítési platformot megalkottak. Ahányszor szétszedek egy ilyen gépet, mindig találok benne egy-egy olyan megoldást, aminek a "csodáját" korábban még nem ismertem fel, de a dolog műszaki korrektsége, ötletessége (és "eleganciája") mindig újra megerősít a hitemben, hogy ezek a gépek (talán) a ma létező legjobb projektorok.

Egyszer szívesen megnézném belülről ezeknek a gépeknek az egyik új, lézer fényforrású "utódját" (pl. a DreamCinema lézerhéten bemutatott Barco Loki-t) ... érdekes lenne látni, hogy mi az amit megváltoztattak és mi az amit megtartottak az UHP-s gépekben levő műszaki megoldások közül. Az új lézeres gépek lencséje azonos az UHP-s lencsékkel, a DMD is azonos ... tehát úgy tűnik, hogy a fényút DMD és vetítővászon közötti "szakasza" nem változott. De nyilván a lézeres megvilágítás miatt a DMD-re máshogyan jut el a fény, stb. Nagyon érdekes lenne egyszer belülről látni egy ilyen gépet ... :-)

Pár érdekes adat:

Kipróbáltuk 4m-nél picit szélesebb kép vetítését egy ismerősnél. Hát ... kezdem azt gondolni, hogy a vetített kép esetén a méret valóban a lényeg! Nekem egész más élmény egy "bonsai-T-rex" ami (mondjuk) egy tévé 70 centis képmagasságán próbálja "riogatni" a nézőt, meg mondjuk egy 2,5m magas "mini-T-rex" ... ami még mindig elég "csenevész" darab ugyan ... de a tévén látott T-rex-et mégis egyben le tudná nyelni. Ez már valóban fölé tud magasodni a legtöbb házimozisnak (főleg mivel a vászon alja tipikusan nem is a földön van :-). Egyértelmű, hogy még a most kipróbált képméret is szánalmasan "kicsike" egy nagymozihoz képest, de azért (szerintem) meg kell próbálni maximalizálni a vetített kép méretét. A nagyobb kép nagyobb élményt is jelent (szerintem).

Különösen aktuális a méret/látószög kérdése manapság, hiszen a 4K élvezetéhez nagy látószög kell (meg persze egy olyan projektor, ami éles képet vetít). A látószög növelését legkönnyebben úgy érhetjük el, hogy közelebb megyünk a vászonhoz, de a képméret növelése szerintem egy sokkal jobb irány ... lenne ... csak sajnos nem mindig kivitelezhető.

Sajnos nálunk a ferde plafon miatt csak úgy lehet a kép szélességét növelni, hogy lejjebb viszem a kép alját, amit jelenleg nem tudok egykönnyen megcsinálni a hangfalak miatt ... de most ezen élmény hatására erősen elgondolkoztam azon, hogy a front hangfalakat újradobozoljam. Ezzel nyernék kb. 20 centi függőleges helyet, ami 21:9 film esetén közel ugyanennyi plusz képszélességet jelentene. És ugye jelenleg (16:9 képformátumban) a kép magassága a korlátozó tényező, ott a plusz 20 centi magassággal több mint 35 centi plusz szélességet nyernénk.

Nekem egyébként azt is külön élmény volt látni, hogy ezek a projektorok milyen könnyedén "bírkóztak" meg az ekkora kép vetítésével. Egy Cineo-t és egy 2560 pixeles gépet is elvittünk a próbára, mindkettő könnyedén, azaz 1db minimum teljesítménnyel járatott (de amúgy elég jó állapotú) lámpával megoldotta a feladatot, még az íriszeken is lehetett szűlíteni valamennyit (a jobb kontraszt érdekében). Csak a próba kedvéért a Cineo második lámpáját is bekapcsoltuk egy rövid időre, de úgy olyan fényes volt a kép, hogy azt nézni már nem volt igazán kellemes.

A másik érdekes tapasztalat az elmúlt napokban az volt, hogy pár órát nálunk töltött (én úgy mondom :-) egy "baba-Barco" projektor (Avielo Prisma HD). Ez az én gépem "kistesójának a kistesója". Az "egy mérettel kisebb testvér" a Barco Orion, abban 1db, de izmos (350W-os) lámpa van és annak a lencséjében van egy kézzel szűkíthető írisz is, tehát annak is "hangolható" a fényereje (de a belső azaz megvilágítás-oldali írisz hiányában a kontraszt csak mérsékelten javul a fényerő csökkentésével). A nálunk járt gép még "egy mérettel" kisebb fizikailag, ebben egy kisebb lámpa (220W) világít és már nem hangolható a fényerő semmiféle írisszel. Magyarul ez egy pici, formás, "szexi" kis gép, egyszerűbb mechanikával de nagyon komoly minőségben megépítve, fém házban, komoly üveg optikával és persze 0,95"-es (1080p) DMD-vel. Gyári speckó szerint ennek 4000:1 a kontrasztja és persze kisebb lámpa miatt a fényereje csak valamivel.több mint fele a Cineo fényerejének (persze azt is egy lámpával járatva). De a kép amit vetített ... hát, az teljes döbbenet volt! Az a kis "vacak" konkrétan hozta a "nagytesók" képminőségét, csak közben a gép térfogata kb. nyolcada, a tömege meg kb. negyede volt azoknak. Ugyanolyan éles és dinamikus volt a kép, az alacsonyabb (de azért nagyon is "becsületes") on/off kontrasztot szemmel láttuk ugyan, de az kb. semmit nem vett el az élményből (a 4000:1 már valóban nagyon jól néz ki!) és persze a magas ANSI kontraszt (meg a borotva éles, teljesen üveg optika) olyan életet és dinamikát adott a képnek, amit (sajnos) kevés másik projektor tud utánozni. Ebben a kis "vacakban" is ugyanaz a CMS dolgozik, ami a nagyobb gépekben, tehát ez is ugyanolyan könnyen és pontosan kalibrálható. Ha valaki nem vetít nagy képet (és nem on/off kontraszt-mániás) akkor egy ilyen gép egy nagyon is jó megoldás lehet hosszú távra... csak sajnos ezek sem olcsó gépek (újonnan 3 millió körül van egy ilyen) ... de legalább egyértelműen érezni is, hogy mi kerül a gépben ennyibe. Ha ezt a szót ebben a "szakmában" le lehetne írni, azt mondanám, hogy ez egy "tökéletes" kis projektor, a nagyobb testvérei NEM képminőségben, hanem "csak" szolgáltatásokban (és rugalmasságban) tudják felülmúlni.

A mi speciális esetünkben viszont a nagyobb gépekben rejlő, jóval nagyobb tuning-potenciál egy komoly előny.

Ráadásul a dupla lámpa miatt a nagyobb gépekben egy csomó (garantáltan kompatibilis) "pótalkatrész" is van, ami szintén komoly előny annak, aki hosszabb távra gondolkozik. A gépek legdrágább "kopó alkatrésze" a színkerék, amivel csak az az egyetlen gond, hogy típusonként változik, ezért ha gond lenne vele, viszonylag nehezebb lenne egy donor-gépet találni a pótlására (azonos típust kell szerezni). A másik kopó alkatrész-típus a ventillátor, de az igen könnyen pótolható, mivel vagy 15 éve ugyanazok a ventillátorok vannak a gépekben, tehát ha bármelyik elromlik, egy "formára hasonló" gépből kiszedett darabbal azonnal és könnyen pótolható (és ilyen donor-gép van is nálam, azt szedtük szét a DreamCinema-ban az előadáson). Ráadásul a ventillátorok élettartama valószínűleg irreálisan hosszú, mivel feltűnően rajtuk van a "MagLev" felirat. Lehet, hogy ez csak valami fantázianév, de ha esetleg ezek tényleg mágneses téren "lebegtetett" ventillátorok, akkor az élettartamuk akár nagyon hosszú is lehet (de ez amúgy kb. tökmindegy, hiszen könnyű és olcsó őket pótolni). A színkerék viszont garantáltan meg fog "halni" egy idő után, a 25000 órát vetített gépben egyszerűen szétmállott a szegmenseket a színkerék agyához rögzítő ragasztó (amúgy az agy most is tökéletesen forog és NEM csapágyas ... 25000 vetített óra után szerintem ez azért mutatja a tervezők gondosságát és a felhasznált motorok minőségét ... :-). Viszont a kétlámpás gépekben két színkerék van, amiből csak az egyik forog, amikor egy lámpa van bekapcsolva ... tehát ha egyszer majd megtörténik az elkerülhetetlen, akkor csak meg kell cserélni a két színkereket és a show megy tovább...

Hasonló a helyzet az UHP lámpát meghajtó áramkörrel (ballaszt). Ebből is kettő van egy ilyen nagygépben és ezek a leginkább "terhelt" elektronikai részek, hiszen komoly gyújtófeszültséget illetve nagy áramerősséget kell az alkatrészeknek elviselniük. Kisebb, kevésbé jól szellőztetett projektorokban már hallottam olyan esetről, hogy a ballaszt elhalálozott ... és bár kétlámpás gépben ilyen esetről (még) nem tudok, de azt valószínűnek tartom, hogy a ballaszt LEHET az egyik elsőként "elfáradó" elektronikai részegység. De hát ezekben a gépekben ebből is kettő van, ebből mi (4 méternél nem sokkal nagyobb vásznon szinte garantáltan) csak egyet használunk ... ha tehát gond van, a javítás könnyű, gyors és a szükséges pótalkatrész ott van a gépben már a vásárláskor.

A baba-Barco-ra visszatérve, egyetlen gond van csak ezzel géppel: gyakorlatilag beszerezhetetlen. A használtpiacon elfogadható áron "megcsíphető" gépeket tipikusan cégek selejtezik le, azok viszont ritkán vesznek házimozira tervezett, azaz viszonylag kis fényerejű projektort, hiszen ők konferenciatermekben, tárgyalókban, nem teljesen sötét környezetben használják a gépeket, így nekik a nagy fényerő alapkövetelmény. És persze "ők" azok, akik adott idő után akkor is leselejteznek (és bagóért eladnak) egy gépet, ha az tökéletesen működik és nincs benne sok vetített óra. Számunkra pont a nagygépek RUGALMASSÁGA a kulcs, hiszen az "ipari" használat miatt van belőlük kínálat a használtpiacon és a rugalmasság teszi őket a házimozis használatra is alkalmassá. Sőt, azt is láttuk, hogy a bennük levő tuning-potenciál sem kicsi...

A baba-Barco szerintem egy műszaki csoda (örök életre szóló szerelembe is estem vele én is és a 15 éves kölyök is! :-) de a jelen piaci körülmények között egy "nagy-Barco" sokkal könnyebben és olcsóbban (!!!) beszerezhető használtan. Így viszont már valamivel logikusabb egy (mindenben) maximális "tudású" (és jobban is tuningolható) gépet venni ... kivéve persze, ha valaki olyan szerencsés, hogy hozzá tud jutni egy ilyen mini-csodához. De ekkora szerencsében balgaság reménykedni... :-(

A nagyobb gépek nyilvánvaló hátránya, hogy a nagyobb lámpa miatt több meleg levegő jön belőlük hátul. Ha ezt a hőt nem tudjuk elvezetni (magyarul ha a szobát fűti) akkor gyorsan és kellemetlenül meleg lehet a szobában (főleg ha jó a hőszigetelés és kicsi a szoba). Komolyan gondolkozom azon, hogy egy "ágyi mozit" csinálok a hálószobánkban ... de ottt már vagy 5 éve el van zárva a radiátor, mivel a feleségemmel ketten elég hőt termelünk ahhoz, hogy télen is meleg legyen. Ha oda betennék egy Barco-t és mondjuk plusz 350W fűtené a szobát, kb. egy óra múlva vagy 40 fok lenne bent. A 15 éves kölyök szobájában a Samu 170W (azaz minimum) lámpateljesítmény mellett is egy mozifilm végére egészen durván befűti a szobát...

A másik hátránya a nagyobb gépnek a nagyobb zajszint ... lehetne. De igazából itt minimális a különbség. A nagy gépekben 6db ventillátor van és (egy lámpát bekapcsolva) viszonylag alacsony fordulatszámon jár bennük a "fő" ventillátor (1100 fordulat/perc környékén) ami a gép fenekén a meleget kifújja. A baba-Barco csupán 3db ventillátort tartalmaz, azok viszont kicsik, így rendesen "pörögnek" , a zajszint nem sokkal alacsonyabb. Viszont a kicsi méret miatt ezt a gépet sokkal könnyebb lenne egy hush-box-ba betenni, akkor pedig ez a probléma azonnal megszűnne. A nagyobb gépek zajszigeteléséhez sokkal nagyobb doboz kellene, aminek a mérete (szerintem) már elfogadhatatlan lenne egy hálószobában. De azt még NEM látom bizonyítottnak, hogy a zajcsökkentésnek ez az egyetlen módja...

Még egy eddig nem vizsgált, de szerintem fontos paramétere is van ennek az "egyenletnek": a projektor zajának legnagyobb része a meleg levegőt kifúvó nyíláson át távozik. Ha a gép pl. egy zajszigetelt csőbe fújná a meleget, akkor a zaj zöme a csövön belül maradna. Boltban lehet is kapni gyári "zajcsökkentő készletet" ezekhez a gépekhez, ami lényegében egy speciális keresztmetszetű idomban végződő cső, aminek a vége beszorul a meleg levegő kifúvására szolgáló nyílásba és az onnan jövő meleget (és zajt) elvezeti. A gépen csak egyetlen másik nyílás van, amin át a levegő bejut a gépbe (bal oldalon szinte a gép teljes felülete egy nagy rács). Ha e nyílás MELLÉ odatennénk egy (két oldalán nyitott és "emberi" méretű) hangszigetelő dobozt amin át a gép úgy kapná meg a hűtésére szolgáló levegőt, hogy a zaj közben nem tudna ott kijutni, akkor gyanítom, hogy "hirtelen" egészen halk lenne a gép. NEM vagyok biztos benne, hogy valóban szükséges az egész gépet egy nagy dobozba betenni ahhoz, hogy a zajt hatékonyan csökkentsük. Lehet, hogy a két említett nyílás "zajkezelése" gyakorlatilag tökéletes megoldás lenne a problémára ... ezt mindenképpen ki fogom próbálni. Ha a dolog működik, akkor onnantól kezdve ezek a gépek bármelyik házimoziban a plafonra lógatva használhatóak lennének ... és a szivárvány maradna az egyetlen "kifogás" :-).

Csak hogy mindenki értse, hogy itt NEM késztermékekkel foglalkozunk, egy kép a rezgőtükör vezérlés előző generációjának a nyomtatott áramköri lapjáról. Azért szerintem érezhető, hogy itt komoly fejlesztések folynak, még NEM vagyunk készen. De a következő áramkör szerintem már perfekt lesz ... és ahhoz képest elég gyorsan kitaláltuk a jó megoldást ... de hát minden fejlesztés nehéz ... és ilyet még senki nem csinált, nincs kitől segítséget kérni ...

GyP

No, megint "tuningoltam". Persze projektort. És persze DLP-t...

Egy kis gondolkozás után arra a megállapításra jutottam, hogy egy DLP kontrasztja akkor lesz a legjobb, ha azonos szög alatt és azonos "formájúnak" látszik a DLP chip egyik (igazából bármelyik) pixeléből "nézve" a megvilágítás oldalán belépő fény illetve a lencse felülete, amin a gépből végül kilép a fény.

Namost tudom, hogy nem olyan könnyű magunkat egy pixel helyébe képzelni, de ez a dolog elég egyszerűen megfogalmazható két feltétellel, amelyek simán érthetőek:

- Nem szabad olyan fényt "ráküldeni" a DLP chip-re, amiről már előre tudjuk, hogy végül úgysem fog majd "kijutni" a lencsén, hiszen ezzel a hasznos fényerőt nem növeljük, de ez fény is szóródni fog a kis tükröcskék peremén, tehát FELESLEGESEN növeli a háttér szürkeségét.

- Nem szabad olyan területet "átlátszónak meghagyni" a gép lencséjén, amiről előre tudjuk, hogy úgysem fog majd rajta "hasznos fény kijutni" a vászonra, hiszen ezzel a hasznos fényerőt nem növeljük, de ez a felület is gyűjteni fogja a kis tükröcskék peremén szórt fényt, tehát FELESLEGESEN megnöveli a háttér szürkeségét.

A fenti két feltétel összességében azt mondja, hogy ha pl. egy kör alakú felület világítja meg a DLP chip-et, akkor a lencse "lyuka" is kör alakú kell, hogy legyen, de CSAK ÉPPEN akkora legyen a "lyuk", hogy PONT kijusson rajta a kis tükrökről visszavert "hasznos" fény. Se nagyobb se kisebb NE legyen, mert ettől csak romlana a kontraszt.

Igazából BÁRMILYEN "formájú" lehet mindkét oldal, csak annyi a lényeg, hogy egyformák legyenek. Lehetne háromszög, hatszög, négyszög, akár valami teljesen "őrült" alak mindkét oldalon, de ez nem jellemző, hiszen a tipikus lencse kör alakú...

... viszont egyes gépekben van motoros írisz rendszer mind a megvilágítás oldalán, mind a lencsében ... és itt kezdődnek a problémák.

A ProjectionDesign nagygépeiben ugyanis "sok kis lamellából" áll a lencsében levő írisz, tehát (szinte) kör alakú a "lyuk' a lencsén az írisz minden állásában. Viszont a megvilágítás oldalán fizikailag nincs hely erre, ezért ott "csak" két, egymással szemben, motorral mozatott fémlapot lehetett betenni írisznek a fény útjába. És itt jönnek a "problémák"...

A "két lamellás" írisz a megvilágítás oldalán nem tud kör alakú lyukat hagyni a fény útjában ... pontosabban tudna, de csak egyetlen "méret" esetén, más írisz-állásban nem lesz pontosan kör alakú a lyuk. És persze a gép tervezésekor nem is ez volt a fő szempont, hanem az, hogy nyitott íriszekkel nagy legyen a gép fényereje, viszont maximumra becsukott íriszekkel maximális legyen a kontraszt, hiszen ez a két érték van a speckóban leírva. Magyarul ez a rendszer a két VÉGÁLLÁS esetén működik optimálisan ... de a "középállás" környékén NEM kör alakú a megvilágítás oldalán a felület. És bizony akkor a fenti indoklás alapján nem is lesz optimális a kontraszt. Márpedig pont ez az az állása az íriszeknek, ami a valós használatot leginkább jellemzi. Magyarul szinte mindenki így használja a gépet, hiszen így a fényerő is jó és a kontrasz is jó ... de hát mindenen lehet még javítani.

Természetesen a probléma felismerése után pár perccel már szét is szedtem a (saját, azaz NEM a véletlenül hozzám került, az apróban is hirdetett) gépet és átalakítottam a belső íriszt. Nem hiába, az alufólia a házimozi építés legfontosabb alapanyaga! :-) Kis gondolkodás után rájöttem, hogy mi lenne a legjobb: olyan alakúra kell alakítani a belül mozgó fémlemezeket, hogy a középállásban legyen egy (lehetőleg) pontosan kör alakú lyuk az íriszen. Nagyobb nyitás esetén a forma a lehető legjobban közelítse meg a kör alakot (pontos kör ekkor már nem lehet, de SOKKAL jobban közelíthet mint a gyári megoldás). Így még és mondjuk valamivel 50% alatt is működik majd az írisz, de a felület ekkor sem lesz pontosan kör alakú (de persze eddig sem volt). Ami pedig ez alatt van, az konkrétan nem is érdekel, mivel még új lámpával sem vehetem ennél lejjebb az íriszek állását (3,2m széles képet vetítve, két lámpát meg senki nem kapcsol be házimoziban).

Félreértés ne essék, NEM vagyok én okosabb mint a ProjectionDesign mérnökei ... de a "működési tartomány" kb. FELÉRE leszűkítése simán lehetővé tette egy sokkal "jobb" megoldás használatát a feladatra. Viszont a működési tartomány tényleg leszűkült, minimumra szűkítve a jelenlegi íriszeket kb. "elmúlik" a kép a vászonról .. viszont a kb. 40% fényerő FELETTI, azaz a VALÓSÁGBAN HASZNÁLT tartományban SOKKAL pontosabb lett a felület formája és mérete is, mint eddig volt.

És hogy mi változott ettől a vásznon? Ezt egy nagyon egyszerű tapasztalattal elmondhatom. normál esetben berakok egy (direkt CSAK erre a célra használt teszt-) lámpát a gépbe, bekapcsolom a gépet és a vásznat nézve addig szűkítem az íriszeket, amíg a kép fényessége szerintem jó lesz. A módosítás után pontosan ugyanezt csináltam ... majd hátranéztem és döbbenten láttam, hogy a lencsében az íriszt eközben SOKKAL KISEBBRE szűkítettem, mint amekkora eddig "lenni szokott". Mivel most már (persze a realitás határain belül) pontos kör alakú lett a fénykúp alakja a belső írisz oldalán is, ezért (szinte) minden foton hasznosul végül, így ezután már NEM kell "túl nagyra" kinyitni a lencse íriszét azért, hogy megfelelő fényerőt kapjunk. Nem kell tehát az írisz további kinyitásával kompenzálni a "béna formájú" megvilágítás miatt a lencsén megmaradó "nem hasznos" felület-darabokon elvesző fényt. Viszont a háttér eközben sötétebb lett, mivel annak a "szürkesége" elsősorban a lencse íriszének az állásától függ, az pedig most kisebb lett (illetve persze a megvilágítástól is függ, de most már az gyakorlatilag optimális)..

Miután elfogadtam a tényt, hogy ezentúl kisebb írisz-állás mellett fogok vetíteni, azért a biztonság kedvéért megnéztem pár ("pixel-szinten ismert") filmrészletet is. Konkrétan (mint mindig :-) az Oblivion és a Passengers milliószor "átrágott" részleteit, pl. az Oblivion gyertyafényes jelenetét. illetve a Passengers elejét illetve az űrsétás részét.

Hát ... most mondhatnám, hogy ezentúl ez a gép porig alázza majd az összes LCD-t on/off kontrasztra, de ez baromság. Egy ilyen "cseles" ötlet hozhat 10-15%, nagyon szerencsés esetben mondjuk max. 20% plusz kontrasztot (persze az íriszek állásától függően) de ez a gép egy DLP volt és az is marad. Semelyik DLP nem tud olyan (valós) on/off kontrasztot megjeleníteni, mint amire egy mai (és persze jobb) LCD képes ... de hitem szerint erre nincs is valódi szükség.

A fent említett éjszakai jeleneteken most is látszik, hogy "tökfekete" nem lett a módosítástól "tökfekete" ... de a helyzet egyértelműen és láthatóan (tovább) javult. Ezek a sötét jelenetek is teljesen jól mutatnak a vásznon, a DreamCinema-s projektor-szeánszon a "gagyi-4K" chip alapú gép esetén látott "tejfellel leöntött sötét jelenetek" érzése egyáltalán NINCS az embernek. Ekkor is van rendes képi dinamika, a fényes képrészletek elvakítják az embert, így felül-alul a szürke csíkok nem is igazán látszanak, a képet nézve simán el lehet felejteni, hogy egy DLP vetít ... de perze ez szem kérdése is. Egyedül amikor teljesen fekete lesz a kép, azaz nincs semmi ami "elvakítsa" az embert, na, akkor látszik, hogy a fekete igazából szürke. A kép egyéb minőségi mutatóinak a fényében ez szerintem egy teljesen elfogadható kompromisszum.

Igazából az lepett meg, hogy a különbség nem is az éjszakai jeleneteken a legfeltűnőbb, hanem pl. a Passengers "felébresztős" jelenetén. Itt folyamatosan olyan érzésem van a módosítás óta, hogy valaki "feljebb tolta" a gammát, azaz az eddig "adiott mértékben fekete" képrészletek most "még feketébb" színnel jelennek meg ... pont mint ha nagyobb gamma lenne beállítáva. De megnéztem, NEM a gamma beállítása változott, hanem a gép valóban sötétebb "feketét" vetít, ezért az eddiginél kontrasztosabbnak látszik a kép.

A projektor a módosítás után újra meg tud döbbenteni a kép dinamikájával (pedig már egy ideje ezeknek a gépeknek a képét nézegetem elég rendszeresen). Amikor ezt a gépet megvettem, kicsit féltem, hogy elfogadhatatlanul szar kontrasztot fogok kapni vele (a 7 mikronos billenőtükrök miatt) de különösen attól féltem, hogy a szemem ezt nem lesz képes megszokni. A váltás után valóban láttam is a kontraszt különbségét, de szerencsére gyorsan megszokta a szemem, pár nap után már észre sem vettem a dolgot (viszont a nagyobb felbontást nagyon is látom). Szerintem a gép a módosítás után a 2560 pixeles felbontása ellenére kb. a Cineo30 kontrasztját hozza, ami elég hihetetlen, figyelembe véve, hogy a Cineo billenőtükrei jóval nagyobbak (és ugye ez a legfontosabb paraméter egy DLP kontrasztjában, ezért is problémás minden új, "mikro-4K"-chip). A következő lépés nyilván a (nem eladó :-) Cineo30 íriszének a hasonló átalakítása lesz. Az a gép eleve kontrasztosabb, ha a módosítás után az is kap még kb. ennyi plusz kontrasztot ... hát ... azt bizony szívesen megnézném! :-)

Természetesen ugyanezt a módosítást bármelyik hasonló, kétlámpás dupla-íriszes Barco-n meg lehet csinálni most, hogy a módszer már bizonyította a működőképességét...

Én arra mondtam ,hogy a túlvetítést láttam ,hogy az kb hogy néz ki.Illetve láttam a rezgőtükröt és a "kontrasztjavító" írisz szűkítést.

Jól van, nem kötözködni akarok, csak azt szeretném, hogy mindenki pontosan értsen mindent, mivel az a tapasztalatom, hogy még akkor is sok a félreértés, ha minden részletesen és pontosan le van írva...

A rezgőtükör elektronikája még nem tökéletes, az ennek vizsgálatára készített tesztábrát kivetítve (ahogy szerintem mutattam is) látszik, hogy nem pontosan az idő 50-50 százalékát tölti a tükör a két állásban. Már tudjuk hogyan kell majd ezt "tökéletesen" megcsinálni, csak mostanában idő nem volt foglalkozni a dologgal ... és mivel már az első sorból sem igazán látszik az elektronika "tökéletlensége" által okozott hiba, ezért nem is tartom olyan sürgősnek a dolgot, hogy "beleszakadjunk" a feladatba. Meg fogjuk csinálni, amikor lesz rá idő ... de eddig még nem volt,

A kontrasztjavító írisz-szűkítés gyárilag benne van a "nagyobb" ProjectionDesign/Barco gépekben, a dupla lámpás "nagy dög" gépekben dupla, fokozatmentes, motoros íriszek vannak (egy a DMD megvilágítását, a második a lencse nyílását "simogatja") ezt láttad Te is élőben. A kisebb gépekben (Barco Orion, F50) csak a lencsében van egy írisz, amit kézzel kell tekergetni, és mivel a DMD-megvilágítás szöge ott fix, ezért ott a "szimpla" írisz hatására valamivel kevesebbet javul a kontraszt (de azért ott is javul).

Tényleg nem értem, hogy gyárilag miért nem raknak ilyen íriszeket minden DLP gépbe, hiszen ennek költsége minimális lenne a gép árához képest, de a hatás nagyon látványos. A BenQ W5000-ben volt ilyen dupla írisz, de ott csak a belső íriszt kellett "kézzel" beállítani, a másik (a lencsében) dinamikus íriszként működött. Ebből azt gondolom, hogy ez nem valami jogvédett megoldás amit csak a Barco használhat ... akkor viszont miért NEM teszik bele az összes DLP projektorba? A Digital Projection az egyetlen (általam ismert) másik cég ami hasonló megoldást használ, de ott sem fokozatmentesen állítható a lencsében az írisz, hanem van két változat a lencséből és ha kicseréled a "HB" lencsét egy "HC" változatra, akkor javul a kontraszt (de persze csökken a fényerő) ... vagy fordítva.

És persze most lenne igazán fontos ez a dolog, amikor a történelem legkisebb mikrotükrökkel szerelt, azaz leggyengébb kontrasztú 4K felbontású DMD-it teszik a gépekbe a gyártók ... és millió feletti árakon árulják ezeket a gépeket a boltok ...

Én arra mondtam ,hogy a túlvetítést láttam ,hogy az kb hogy néz ki.Illetve láttam a rezgőtükröt és a "kontrasztjavító" írisz szűkítést.

Bravó ,bravó.Én ezt személyes előadásban is meghallgattam.Pali a meg(nem)értett zseni!!
És még élőben is láttam ezt a mutatványt.Ha a pc-m nem 15 méterre volna az adott projektortól és nem kéne egy qrva nagy hush boxot építenem a projinak belevágnék.

Köszönöm a kedves szavakat!

Amit Te láttál, az egy teljesen gyári "állapotú" gép volt, tehát NEM történt benne sem tüköralagút csere sem más átalakítás és így NEM is volt 21:9 a képaránya. De azért a képminőség, a fényerő és a kontraszt már így sem volt rossz, ebben egyetértek... bár lehet, hogy picit elfogult is vagyok! :-)

A hush box-szal kapcsolatban szerintem nem is kérdés, hogy pénzbe is kerül és macera is megépíteni. Csak az a kérdés, hogy ha ugyanezt a képminőséget más "irányból" közelítve akarjuk elérni, akkor az EHHEZ KÉPEST mennyibe fog kerülni, azaz hány órát kell munkával eltölteni az életünkből, hogy a "más út" (új, halk, "szexi") projektorának az árát megkeressük (nekem ez nagyon sok óra lenne ... sajnos :-).

Szerintem a hush box költsége igen minimális MINDEN olyan projektor árához képest ami képes lehet egy ilyen dupla-lámpás Barco-t "megszorongatni". tehát ez egy biztos, olcsó és jó út marad MINDADDIG amíg egyszer majd meg nem jelenik a kereskedelemben egy olyan gép ami jobb képet vetít mint egy ilyen Barco, a felbontása is nagyobb, de közben nagyon halk is ... és persze olcsó is. Az iparág jelenlegi trendjeit megnézve félek, hogy ez nem holnap fog bekövetkezni, addig viszont nincs jobb ötletem mint amit itt megcsináltam és Neked is megmutattam.

A hush box egyébként NEM csak a hangot szigeteli szerintem! Abban is fontos szerepe van, hogy (ha éppen kell, akkor) elvezesse a projektor által termelt hőt a mozin kívülre. Nyáron nagyon nem jó ha a projektorból távozó meleg levegő a szobát fűti, télen viszont vissza lehetne vezetni a projektor melegét a szobába (nyilván egy hangcsillapító dobozon át) és be lehetne fújni pl. a nézőtér alá. De hát ezekkel a kérdésekkel ma még kevesen foglalkoznak ... pedig szerintem ez is fontos a komfortos mozizáshoz...

Bravó ,bravó.Én ezt személyes előadásban is meghallgattam.Pali a meg(nem)értett zseni!!
És még élőben is láttam ezt a mutatványt.Ha a pc-m nem 15 méterre volna az adott projektortól és nem kéne egy qrva nagy hush boxot építenem a projinak belevágnék.

De ősszintén Pali, te láttál már pl. az ebay-en 4000-5000€-ért olyan vetítőt ami 2560 pixeles felbontású és natív 21:9-es, ja és jó is, nem egy roncs. Nagy fába vágtad a fejszédet azt ugye tudod.
De kívánom legyen hozzá szerencséd

Ja, bocs, egy dologgal kapcsolatban nem voltam elég alapos.

A natív 21:9 felbontás azért még kicsit kérdéses téma. De ezt részletezem...

A Barco 21:9 felbontású és "sima" 16:9-es változata között csak pár különbség van (szerintem):

- a szélesvásznú (21:9) gép nem nem használja a DMD-n a 21:9-es területen kívüli pixeleket. Mivel a gép vezérlő szoftvere dönti el, hogy mely tükröket "billegteti" ezért az első lényeges különbség a gépre telepített SZOFTVER.

- a nem használt mikrotükrök vagy fizikailag nem is léteznek, vagy le vannak takarva, a lényeg (szerintem) annyi, hogy a gép lencséjének az irányából a DMD "formája" 21:9-nek "látszik". A "DMD alakja" tehát a másik különbség.

- a szélesvásznú gép tüköralagútjában a "lyuk 21:9 formájú". Magyarul nem 1,78x szélesebb a tüköralagút a magasságához képest, hanem 2,4:1 az oldalarány. Ennek annyi az értelme, hogy így a lámpa teljes fénymennyisége az aktívan használt "21:9 formájú" területére jut a DMD-nek, azaz FÉNYESEBB képet vetít a gép (21:9-ben) mint amit egy 16:9-es gép vetítene ugyanakkora képszélesség mellett (hiszen alacsonyabb az a képfelület, amin a fény eloszlik). A második lényeges különbség tehát a TÜKÖRALAGÚT ALAKJA.

Három "problémát" kell tehát megoldani ahhoz, hogy "natív" 21:9-es projektort csináljunk egy 16:9-es (vagy akár 16:10-es) gépből. Én azt gondolom, hogy ha ez sikerül, akkor nyertünk, hiszen így bármikor átalakíthatunk egy 16:9-es gépet 21:9-es kép formátumra.

Nézzük meg egyenként a "problémák" megoldásait:

1. A szoftver kérdésének a megoldása könnyű akkor, ha HTPC-t használunk. Az összes Barco/ProjectionDesign/Avielo gép elfogad bármilyen felbontást a digitális bemenetén akkor, ha annak a paraméterei a gép fizikai határain belül vannak. Magyarul FullHD gép esetén 1920*820-as "speciális" felbontást használva (és a gépet "pixel-to-pixel" képméretezésre állítva) csak a DMD "középső" 820 pixele lesz aktív és mivel erről a HTPC is tud, így a média lejátszó program automatikusan át fogja tudni méretezni a képet (magyarul a 21:9 film kitölti a teljes 21:9 képfelületet, a 16:9 esetén meg kétoldalt lesznek fekete részek, azaz állandó lesz a képmagasság). HTPC használatával magyarul a "szoftver" feladatát átveszi a HTPC és a probléma meg van oldva.

Ha valaki média lejátszót használ, akkor már lehet "problémásabb" a dolog, hiszen ekkor a projektornak kellene "megoldani" a kép átméretezését. Ekkor TALÁN működik az, hogy egyszerűen a 16:10-es gépre rátelepítjük a 21:9-es változat vezérlő szoftverét. Ez TALÁN működik, mivel a 21:9-es gép hardveres "specialitásairól" a vezérlő szoftver nem tud (egyedül a DMD típusát kérdezhetné le a szoftver, de nem vagyok biztos benne, hogy az a valóságban is különbözik a két verzióban, de a tüköralagút alakjáról és esetleg a DMD előtti takarólemezről a szoftver biztosan NEM tudhat). Szerintem van valószínűsége annak, hogy ez működne, de persze annak is van, hogy az "idegen" szoftver telepítése után a gép soha többet nem fog működni. Ezt én elfogadhatatlan kockázatnak ítélem meg, így én inkább maradok a HTPC-s vonalon, hiszen ott minden probléma előre megoldott és ezek a megoldások NULLA kockázatot jelentenek. De hát lehetnek kis országunkban ifjú, "vérbő" titánok akik ezt meg merik próbálni. Minden jókívánságom az övék, de én ebben NEM fogok résztvenni. :-)

A DMD "látszólagos alakját" mi is módosíthatjuk azzal, hogy egy (vagy kettő) fekete fémlemezt beteszünk a DMD elé ... de ennek sok értelmét nem látom. Pont a követkető lépés miatt:

A tüköralagút alakjának módosítása szerintem simán menn fog ... mivel optikai tervezésből és gyártásból élek jelenleg is. Viszont ha a tüköralagút csak a DMD 21:9-es (rész)területére "küld" majd fényt, akkor olyan nagyon sok szerepe már szerintem nem is lesz a DMD fizikai "takargatásának". A vászon körül úgyis sötét anyag szokott lenni, ezeknek a projektoroknak a kontrasztja sem rossz, nem hiszem, hogy gyakorlati gond lenne ha egy kicsi fény "szivárog" a 21:9-es részen kívülre, magyarul a fekete keretre is. Ez akkor gyakorlati gond, ha pl. 16:9-es géppel vetítünk 21:9-et, hiszen akkor felül és alul "szürke" csíkok lesznek a (fehér)vásznon. Itt ez a fény a vászon körüli fekete keretre fog esni ... úgysem fog látszódni a gyakorlatban. Szerintem kibírjuk... :-)

Természetesen amikor az (immár) 21:9-es géppel 16:9-es filmet vetítünk, akkor a vászon jobb- és bal oldalán picit szürke lesz a vászon. De ez így van a gyárilag 21:9-es gépek esetén is, úgyhogy ha ez ott nem gond, akkor szerintem mi is "kibírjuk".

Összességében azt gondolom, hogy CSAK a tüköralagút módosítását érdemes megcsinálni a gyakorlatban. Ezt viszont nagyon is érdemes, hiszen ez gyakorlatilag kockázatmentes (!!!) (és bármikor visszafordítható) plusz komoly gyakorlati haszna is van. Az elméletileg (veszteségeket NEM figyelembe véve) 50% fényerő, amit a tüköralagút módosításával nyerünk, komoly előny. Vagy nagyobb (szélesebb) 21:9-es kép vetítését teszi lehetővé, vagy a gép íriszeit szűkíteni tudjuk, ezáltal viszont a kontraszt tovább javul. Ráadásul a plusz fényerő egyben azt is jelenti, hogy tovább tudjuk a lámpa "fáradását" kompenzálni az íriszek fokozatos nyitásával, tehát később kell majd lámpát cserélni a gépben. Ez szerintem oktalanság lenne kihagyni.

Én is látom azt az "igazságtalanságot", hogy a körülmények megint a HTPC-seknek kedveznek, de hát a tényekkel vitatkozni értelmetlenség lenne. HTPC használatával és egy kicsi optikai módosítással simán használhatjuk "natív 21:9-es üzemmódban" az eredetileg nem ilyen képformátummal gyártott "2560 pixeles" gépeket. És mivel ilyen gépből jóval nagyobb a választék, alacsonyabbak a használtpiaci árak, ráadásul ezeket a gépeket tipikusan cégek, iskolák, egyetemek vásárolták meg újonnan (és persze horror áron) ezek az intézmények viszont nagyon is szokták a gépeket leselejtezni adott idő után akkor is, ha a gépben nincsen sok óra (lásd az 1 vetített órával hozzám került Cineo30-at!) és a selejtezés tipikusan akkor is megtörténik, ha a gép amúgy tökéletesen működik.

Az valóban (kicsit) reménytelen lenne, hogy szerezzünk "4000-5000€-ért olyan "Barco" vetítőt ami 2560 pixeles felbontású és natív 21:9-es" de az szerintem EGYÁLTALÁN NEM reménytelen, hogy (ennél még valamivel olcsóbban is) szerezzünk "olyan Barco vetítőt ami 2560 pixeles felbontású és natív 21:9-es üzemmódban örömmel használhatjuk" (egy pici optikai átalakítás után). Szerintem ez nagy különbség ... és még mindig SOKKAL jobb kompromisszumnak tartom, mint (legalább) ugyanannyiért a "gagyi-4K"-t.

Én tudom, hogy nem vagyok egy nagyon okos ember, de abban azért elég jó vagyok, hogy az elmélet és a valóság közé hidat verjek ... és az optikához sem vagyok teljesen hülye. Azt most azonnal garantálom mindenkinek, hogy a tüköralagút átalakítása 100% biztosan működni fog. Annyi "viccesség" lehet vele maximum, hogy picit meg fognak változni a szögek amelyek alatt a tüköralagút belső felületén a fény "pattogni fog" (de csak akkor, ha "kúposra" kell csinálni a tüköralagutat, ha meg nem, akkor csökken a belépési felülete és esélyes, hogy a fény egy kicsi része "nem talál be a lyukon"). Egy tökéletes univerzumban 50% plusz felületi fényességet nyernénk, ha pl. a 16:10-es gép tüköralagútják kicseréljük 24:10 formátumra (ez a valós képaránya ezeknek a gépeknek, a 21:9 csak "névleges" érték). A valóságban picit kevesebb fényt fogunk nyerni. Mondjuk 45%-ot. De ha esetleg csak 40%-ot nyerünk, már az is azt jelenti, hogy jóval nagyobb szélesvásznú képet tud a gép vetíteni 21:9-ben. És azért ezek eleve sem "gyenge" gépek ... :-)

Szerintem ez nem reménytelen....

Na jó, azért az "olcsó" szót nem biztos, hogy le merem írni, de az azért tuti, hogy egy új (és "gagyi-4K" chip-es) DLP projektor ára alatt meg lehet szerezni egy ilyen 2560 pixeles Barco "nagygépet", persze használtan.
De ősszintén Pali, te láttál már pl. az ebay-en 4000-5000€-ért olyan vetítőt ami 2560 pixeles felbontású és natív 21:9-es, ja és jó is, nem egy roncs. Nagy fába vágtad a fejszédet azt ugye tudod.
De kívánom legyen hozzá szerencséd

Na várj Pali, most nem teljesen értelek. Te milyen projektort is akarnál használtan venni ami olcsó és 2560 pixeles felbontású és natív 21:9-es?

Na jó, azért az "olcsó" szót nem biztos, hogy le merem írni, de az azért tuti, hogy egy új (és "gagyi-4K" chip-es) DLP projektor ára alatt meg lehet szerezni egy ilyen 2560 pixeles Barco "nagygépet", persze használtan. Ezek az új gagyi-4K gépek ilyen 4000-5000 Eurós árakon jelennek meg (nemrég linkelt be valaki egy ilyen bejelentést, de talán abban lézer a fényforrás) és sokan azt mondják, hogy ez milyen jó ár. Hát szerintem ez annyira nem jó ár egy olyan projektorért amiben ilyen "pici-ócó-4K" chip van. hiába lézer a fényforrás ha közben elfogadhatatlanul szar a kontraszt. És láttam én már olyan projektort amire 1200:1-et írtak a tesztek, otthon megmérve meg "valahogy" mindig 600:1 alatti érték jött ki. Én a teszteknek már nagyon kétkedve fogadom a megállapításait, mióta szemmel látom, hogy pont a lényeg marad ki minden tesztből...

Szerintem jelen pillanatban egy ilyen Barco nagyvas a legjobb megoldás a FullHD feletti felbontásra jó képminőség és elfogadható kontraszt mellett. És az sem drágább mint a kínai műanyag vacak, sőt, szerintem jóval olcsóbb ... és ezekben jóval nagyobb a DMD, rendesen meg vannak építve, van fényerejük is ... de ez hamarosan úgyis kiderül... :-)

Na várj Pali, most nem teljesen értelek. Te milyen projektort is akarnál használtan venni ami olcsó és 2560 pixeles felbontású és natív 21:9-es?

OK, akkor mielőtt konkrétan mindenki hülyének néz (miután meglátja, hogy az apróban hirdetem a "zsír új" Cineo30-at) szóval megindoklom, hogy miért akarom eladni azt a gépet, ami amúgy magasan a legjobb projektor, ami eddig nálam járt:

1. Van egy másik, ugyanolyan Cineo30 otthon és az is tökéletesen működik (3700 óra körül jár az a gép és köszöni, jól van :-). Kettő szerintem felesleges, nem romlanak el olyan gyakran ezek a gépek, hogy csupán a szervízeléshez szükséges pótalkatrészek kedvéért érdemes legyen plusz egy "zsír új" gépet otthon tartani.

2. Léteznek ezeknél még jobb projektorok is ebben az Univerzumban. Nem sok és nem is minden bokorban, olyan talán nincs is, ami minden paraméterben jobb lenne, de azért tényszerűen léteznek.Pl. a DreamCinea nagyszobájában látható 21:9-es képarányú Barco Optix szerintem még jobb. "Picit" mondjuk drágább is, de enyhítő körülmény, hogy az a gép is majdnem ugyanilyen, csak a színkerékben és a DMD-ben (meg persze az azt vezérlő áramkörben) van közöttük különbség ... kívülről viszont úgy hasonlítanak, mint két tojás ... viszont az Optix nagyobb, 2560 pixeles felbontása és natív 21:9-es képformátuma azért tagadhatatlan előnyök ... ebben szerintem mindeki egyetért.

3. Fényerőben (a 6 szegmenses, RGBCYM színkerék miatt) és kontrasztban (a 10 mikronos mikrotükrök miatt) kicsit jobb a Cineo30 ... de az Optix nagyobb felbontása 4K filmek esetén egyértelmű előny.

4. Mivel mindkét gépnek van előnye a másikhoz képest, a "racionális" megoldás az, ha a kettő egymás mellett lóg a plafonon a mozi előtt. 4K film esetén majd bekapcsolom a nagyobb felbontású gépet, "sima" 1080p esetén meg vetíthet a Cineo30. Ennek szerintem még mindig egy picit több értelme van, mint annak, hogy az egyik gép a mozi sarkában fogja a port és nem használom soha, semmire ... mert hát két TÖKEGYFORMA projektort egymás mellé felfúrni ... ha csak nem polarizált 3D vetítésről van szó, akkor ennek valóban kevés értelme lenne.

5. Kiváncsi vagyok az otthoni "2560 pixeles élményre" ... mivel az rezgőtükörrel megduplázva már "virtuális 5,33K" felbontás lenne (ha a 3840 pixelt tekintjük "4K"-nak). Erre azért szerintem már minden "jó érzésű" házimozis felkapja a fejét ... és mivel ilyen (újonnan) 8-9 milliós gépeket viszonylag kevesen akarnak nekem hónapokra kölcsönadni "tesztelgetésre", ezért marad az a megoldás, hogy veszek egyet használtan (és persze jóval az új ár alatt). Ehhez viszont pénz kell, tehát logikus minden "mozdítható" gépet eladni otthonról ... inkább akkor legyen otthon kevesebb gép, de az legyen aktív használatban.

Halkan mondom, de ha ez a dolog tényleg "bejön", akkor ezek a 2560 pixeles DLP nagygépek akár értelmes alternatívát is jelenthetnek az új, "pici-gagyi-4K" DLP chip-re épített gépekkel szemben. A 2560 pixel ugyan kevesebb mint 3840, de ilyen optikai minőség, fényerő és kontraszt mellett lehet, hogy így is vigyorogva nézünk majd a vászonra ... :-)

Szerintem a telecine amikor a 24p anyagból 60Hz-et csinálnak, a (fél)frame-ek ismétlésével.

Az inverse telecine meg ugyanez visszafelé, magyarul valóban (ahogy Hiccusz is írta) a 60Hz-es anyagból 24-et csinálnak, de úgy, hogy felismerik mely félképek vannak megismételve és melyek tartoznak össze (hiszen a tévéadás interlaced szerkezetű, külön feladat megtalálni az összetartozó félképeket) és ezekből visszaállítják az eredeti, progresszív scan-es filmet, ami tehát már nem interlaced. Ezt leírni persze sokkal könnyebb mint megcsinálni... tudtommal...

Pali!
Mi az az Inverse Telecine?
Talán nem baj, ha megválaszolom. Az, amikor ntsc (29,97 fps/60Hz) anyagból kell 24p-t csinálni.

Köszönöm.

A hang markáns, tehát te is hallanád, valószínűleg nem vizsgáltad még, vagy nem voltak megfelelők hozzá a paraméterek. Hozzám viszonylag közel van, 1.10-re a proji front része. Két darab 9300 volt nálam, mindkettőnél így működött. Valószínűleg határponton ülhetek, mert elég domináns a 3 méteres képátló, erről a 4xx méterről. Az tény, h mostanság nincs a toppon a szemem, de szemüveggel sem látom a rácsot. Majd megnézem milyen közel kell menjek hozzá, h lássam.

Az ember szeme csak félig "hardveres" eszköz, a másik felében szoftveres. A szoftveres rész pedig könnyen "tuningolható" egyszerűen gyakorlással.

Én pl. ennyi év alatt megtanultam látni azokat a hibákat amelyeket a rezgőtükörnél a Shannon tétel feltételeinek NEM teljesülése okoz (a 45 fokos irányokban). Emiatt fogok (előbb vagy utóbb, de valamikor biztosan) 2560 pixeles gépre váltani, mert azzal viszont a kép teljesen hibamentes lenne 4K forrásból (pont ahogy az 1080p is teljesen hibamentes volt a 720p projektorral).

Nem sok értelmét látom ugyan konrétan a 4K felbontásnak (a kb. 2,9K felbontással most sincs bajom) de az ELMÉLETILEG HIBAMENTES képnek viszont nagyon is látom értelmét.

És mivel "mindenféle" 4K feletti felbontást már végképp teljesen feleslegesnek tartok (digitális planetárium kivételével) ezért ha otthon a 4K megjelenne hibamentesen, akkor NAGYON sokáig nem kellene azon gondolkodnom, hogy bármit is módosítsak a vetítési rendszeren, hiszen semmi nem "piszkálná" a csőrömet. Ezen kívül pl. egy Barco Loki lenne még jó megoldás nekem, de mire annak (használtan) annyira lemegy az ára, hogy ki tudjam fizetni, szerintem már maximum a síromra rakhatnák a kölykeim a gépet! :-)

Egyedül a széles színtér az UHD újdonságok közül, aminek tényleg látom valódi értelmét (mondjuk DCI-P3-ig) de azt szerintem megoldom egy (vagy a lencse elé vagy a gépbe belülre tett) interferencia-színszűrővel (ami sárgában és ciánban levág, ezáltal keskenyebbé teszi az alapszínek spektrumait, így a DCI-P3 színtér simán megcsinálható UHP lámpával és még a fényerő sem lesz tragikusan gyenge, bár nyilván csökkenni fog. Ezt csinálja az Epson 9300 is BT2020 üzemmódban, csak színcsatornánként külön szűrőkkel, ami persze 1 chip-es DLP esetén kb. kivitelezhetetlen, de szerintem ez így sem lesz rossz. Fényerő úgyis van bőven ezekkel a duplalámpás gépekkel ...

Sajnos viszont ez a színtér-tuning NEM csinálható meg olyan géppel aminek vannak másodlagos színszegmensei a színkerekén (hiszen pl. az UHP lámpa 580nm-es, sárga emissziós csúcsának a fénye át sem jutna ezen a szűrőn, tehát totál "meghülyülne" a gépben a CMS, ki kellene kapcsolni a BrilliantColor-t és onnantól már tényleg nem lenne elég fényerő) szóval ehhez vagy tisztán RGB vagy esetleg RGBW szegmensekkel rendelkező gép kellene ... a Cineo meg pont nem ilyen. De hát vannak az életben sportszerű nehezítések... :-)

Még szerencse, hogy nem kell kapkodnom, csak szépen öregesen, megfontoltam ... hiszen az idő nekem dolgozik ... mármint a használtpiaci árak tekintetében... :-)

Ja, bocsi!

A pixeleket egy kettőstörő kristály tologatja, amin átmegy a fény és amire feszültséget adnak amikor "tolni" kell. Szerintem ennek az élettartama gyakorlatilag végtelen, de nem láttam még konkrét adatokat az élettartamáról. A hangját NEM kellene hallani ... de persze a tényekkel marhaság vitatkozni, ha hallod akkor hallod.

Az E-shift-et valóban felesleges bekapcsolni ha messziről nézed a képet, ha nem látod eleve sem a pixeleket és szemre nem javítja a képet, akkor szerintem is ki kell kapcsolni. Ráadásul ha nem 4K a forrás, akkor nem is igazán nyersz vele semmit.

Azt viszont NE hidd, hogy a pixel-tologatás az valóban az. amit az LCD produkál. Az LCD pixel eleve nem tud gyorsan állapotot váltani, ezért nem tud pixel-tologatás segítségével egymás mellé rajzolni két erősen eltérő fényességű pixelt. Emiatt "elkenődnek" picit a pixel-szintű kontrasztok, ennek az oka tehát az LCD LASSÚSÁGA. Add hozzá a dologhoz azt, hogy az LCD pixeleit nem lehet egyenként vezérelni (pontosabban lehet, csak nem azt fogják csinálni amit kellene nekik) szóval a pixelek "EGYMÁSRA HATÁSA" a másik ok, ami miatt keletkezik további "elkenődés" és nem lesz igazán "dögös" a kép az E-shift segítségével. Sőt. sokak szerint homályos lesz tőle a kép.

DLP alapon mindkét fent említett probléma eltűnik, de akkor meg rezgőtükör kell, aminek meg tehetetlensége van, tehát nem tud végtelen gyorsan állapotot váltani. Itt meg ez keni el kicsit a pixeleket. De ez töredék probléma az LCD problémáihoz képest, úgyhogy itt sokat javul a kép a tükörtől és nem lesz homályos. De ez is csak akkor látszik ha nem vagy nagyon messze a vászontól. Messzebb ülni jó dolog is, meg rossz is, mert ha kicsi területét fedi le a kép a retinádnak, akkor nem "szív" úgy magába a film "virtuális valósága". Ha nagyobb a látószög, akkor a hibák is jobban látszanak, de az élmény is nagyobb.

Hej!

Köszönöm.

A hang markáns, tehát te is hallanád, valószínűleg nem vizsgáltad még, vagy nem voltak megfelelők hozzá a paraméterek. Hozzám viszonylag közel van, 1.10-re a proji front része. Két darab 9300 volt nálam, mindkettőnél így működött. Valószínűleg határponton ülhetek, mert elég domináns a 3 méteres képátló, erről a 4xx méterről. Az tény, h mostanság nincs a toppon a szemem, de szemüveggel sem látom a rácsot. Majd megnézem milyen közel kell menjek hozzá, h lássam.

A Fórum működési költségeihez járulsz hozzá azzal, ha hirdetéseket jeleníthetünk meg. Kérjük, hogy fontold meg ezen az oldalon az „Adblock” rendszered kikapcsolását.