Azért hadd oszlassam el azt a tévképzetet, hogy minden ami nem pálinka, “mesterséges lőtty”.stx írta: ↑2021.10.07., csüt. 19:11Pontosan. Ezt mi ketten, meg még sokan tudjuk. De, van, aki nem...Alex_Aston írta: ↑2021.10.07., csüt. 19:08Annyit pontosítanék, hogy a pálinka törvény óta (2002-2004 körül) már nem lehet ráírni, hogy pálinka, ha nem 100%-ban az.
Ezért van rum helyett a matróz ital elnevezés, meg hasonló csodák
Az Unicum is szeszes ital, mert mesterséges lötty nagyrészt, ahogy a fütyülős, és egyéb borzasztó társai is. Csak jó a marketing, és sajnos sokan megveszik, mert színes, szagos a csomagolása...
Ha elmentek Székelyfőldre, ki ne hagyjátok az ottani köznyelvben “kokojza-pálinká”-nak nevezett szeszesitalt (valójában pálinkához köze nincs, inkább áfonyalikőr-szerűség). Ha esetleg nektek nem, de az asszonyaitoknak hóttbiztos tetszeni fog.
Általában házilag készítik…
Édesanyám nagyon hasonló “technológia” alapján isteni finom érlelt meggylikőrt készített gyerekkorombsn (mert Erdély azon részében, ahol én születtem, nem termett áfonya vadon, vadmeggy viszont annál több) 5 literes korsókban… a többhetes folyamat után a “visszamaradt” meggyszemek is komoly kulináris élvezetet nyújtottak, és anyukám meg is engedte, hogy néha - mértékkel - egyek belőlük.
Azt is házilag készítették/készítik, és semmi dizájnja nincs, nemritkán félliteres PET-palackban jutsz hozzá, mert az van otthon, amibe kitöltsék a korsóból neked ajándékba…
Én egyébként az Unikumot is szeretem néha, mélyhútve, szintén mélyhűtött pohárba töltve (de csak nagyon mértékkel, mert “fejfájós”, ha nem vigyázok). Néha szoktunk inni belőle a haverokkal, vagy most a nyáron a kanadai unokanővéremmel, aki kifejezetten kérte, hogy “unikumozzunk” egyet, amikor nálunk járt. Az égvilágon semmi köze a csomagoláshoz, egyszerűen szeretjük. Ritkán és mértékkel.