A Fórum működési költségeihez járulsz hozzá azzal, ha hirdetéseket jeleníthetünk meg. Kérjük, hogy fontold meg ezen az oldalon az „Adblock” rendszered kikapcsolását.
Tisztelt Fórumtársak!
Annak érdekében, hogy fenntartsuk ezt a szigetet, szükségünk van bevételre. Te is támogathatsz minket, ha azt szeretnéd, hogy sokáig és stabilan tudjunk működni. Amennyiben élsz ezzel a lehetőséggel, azt mi megköszönjük! viewtopic.php?f=100&t=199327
Valahogy csak mostanság akadtam rá a csatornádra a YouTube bugyraiban, de igazán érdekes, igényes - laikusok számára is érthető - tartalom és rendkívül intelligens az előadásmód is! A magam részéről köszönöm, valamint kitartást, az eddigiekhez mérhető lelkesedést és jó egészséget kívánok a hasonló videók készítéséhez!
Üdv: Szabolcs
Mi a bajom az AudioQuest-el? Igazából semmi, vagyis nem több mint bármelyik másik hasonló céggel. A legtöbb HIFI termékeket fejlesztő vállalat szereti kiszínezni a tényeket és homályos módon kommunikálni a fejlesztéseiket, egyrészt azért, hogy az öldöklő konkurrenciaharcban nehogy valami titkuk kiderüljön, másrészt azért mert a termékeknek a hangzásra gyakorolt hatása sokszor műszerrel nehezen vagy egyáltalán nem mérhető. Tudatos fogyasztóként arra ösztönöznék mindenkit, hogy mély fentartásokkal kezelje ezeknek a cégeknek a marketing-bullshit-jét és mindig próbáljunk ki egy terméket a saját otthoni rendszerünkben és legyünk nagyon kritikusak mert a placebo hatás sokszor nagyon erős. Azt gondolom, hogy ha egy cég vagy kereskedő normálisan áll ehhez az üzlethez és elégedett ügyfeleket szeretne, akkor biztosítani fog kipróbálási lehetőséget nektek, mert ez a dolog természetéből adódóan másként nem megy. Persze támaszkodhattok független tesztekre is, csak ilyen videókat és blogokat nagyon nehéz ma már találni, hiszen mindenki pénzt szeretne keresni. Az AudioQuest-nek, ahogy más cégeknek is, vannak jó, meghallgatásra érdemes és kevésbé jó termékei, viszont amiért néha példálózni szoktam velük az az, hogy azok közé a vállalatok közé tartoznak, akik a múltban manipulált teszteredményeket tettek közzé az egyik kábelükkel kapcsolatban és bizony le is buktak. Ebben a videóban ennek a történetét fogom elmesélni.
A főcím zenéjét szerezte: Patrick Patrikios. Az eredeti dal címe: Know Myself
Ha tetszett ez a videó akkor lájkoljátok a videó alatt.
A csatorna hosszabb távú fentarthatósága érdekében támogathattok a Patreon-on is. Sajnos sok időbe telik az érdekes eszközök felkutatása, na és nem kevés pénzbe azok megszerzése. Ha szeretnétek továbbra is az én káromon tanulni, akkor havi egy cappuchino áráért már nagyon sokat segíthettek nekem a kutatásban. A támogatók természetesen előbb jutnak majd hozzá ezekhez a videókhoz is. Előre is köszönöm az eddigi visszajelzéseteiket, ígérem továbbra is igyekszem megfogadni a tanácsaitokat, mert ezeket a videókat nem magamnak készítem, hanem nektek.
Mi a bajom az AudioQuest-el? Igazából semmi, vagyis nem több mint bármelyik másik hasonló céggel. A legtöbb HIFI termékeket fejlesztő vállalat szereti kiszínezni a tényeket és homályos módon kommunikálni a fejlesztéseiket, egyrészt azért, hogy az öldöklő konkurrenciaharcban nehogy valami titkuk kiderüljön, másrészt azért mert a termékeknek a hangzásra gyakorolt hatása sokszor műszerrel nehezen vagy egyáltalán nem mérhető. Tudatos fogyasztóként arra ösztönöznék mindenkit, hogy mély fentartásokkal kezelje ezeknek a cégeknek a marketing-bullshit-jét és mindig próbáljunk ki egy terméket a saját otthoni rendszerünkben és legyünk nagyon kritikusak mert a placebo hatás sokszor nagyon erős. Azt gondolom, hogy ha egy cég vagy kereskedő normálisan áll ehhez az üzlethez és elégedett ügyfeleket szeretne, akkor biztosítani fog kipróbálási lehetőséget nektek, mert ez a dolog természetéből adódóan másként nem megy. Persze támaszkodhattok független tesztekre is, csak ilyen videókat és blogokat nagyon nehéz ma már találni, hiszen mindenki pénzt szeretne keresni. Az AudioQuest-nek, ahogy más cégeknek is, vannak jó, meghallgatásra érdemes és kevésbé jó termékei, viszont amiért néha példálózni szoktam velük az az, hogy azok közé a vállalatok közé tartoznak, akik a múltban manipulált teszteredményeket tettek közzé az egyik kábelükkel kapcsolatban és bizony le is buktak. Ebben a videóban ennek a történetét fogom elmesélni.
A főcím zenéjét szerezte: Patrick Patrikios. Az eredeti dal címe: Know Myself
Ha tetszett ez a videó akkor lájkoljátok a videó alatt.
A csatorna hosszabb távú fentarthatósága érdekében támogathattok a Patreon-on is. Sajnos sok időbe telik az érdekes eszközök felkutatása, na és nem kevés pénzbe azok megszerzése. Ha szeretnétek továbbra is az én káromon tanulni, akkor havi egy cappuchino áráért már nagyon sokat segíthettek nekem a kutatásban. A támogatók természetesen előbb jutnak majd hozzá ezekhez a videókhoz is. Előre is köszönöm az eddigi visszajelzéseteiket, ígérem továbbra is igyekszem megfogadni a tanácsaitokat, mert ezeket a videókat nem magamnak készítem, hanem nektek.
A YouTube algoritmusai nonszensz módon és értelmetlenül gyomlálják azokank az alkotóknak a videóit, amelyek ésszerű kereteken belül a zene szeretetét propagálják, az eredeti jogvédett zeneművekből részleteket bemutatva. Ez egy mindenki számára káros és értelmetlen megoldás, amivel csak a Google jogi osztálya lehet elégedett, de valójában mindenkinek rossz. Ha ezzel te is egyetértesz, akkor írd alá Guido petícióját az alábbi linken.
A főcím zenéjét szerezte: Patrick Patrikios. Az eredti dal címe: Know Myself
Ha tetszett ez a videó akkor lájkoljátok a videó alatt.
A csatorna hosszabb távú fentarthatósága érdekében támogathattok a Patreon-on is. Sajnos sok időbe telik az érdekes eszközök felkutatása, na és nem kevés pénzbe azok megszerzése. Ha szeretnétek továbbra is az én káromon tanulni, akkor havi egy cappuchino áráért már nagyon sokat segíthettek nekem a kutatásban. A támogatók természetesen előbb jutnak majd hozzá ezekhez a videókhoz is. Előre is köszönöm az eddigi visszajelzéseteiket, ígérem továbbra is igyekszem megfogadni a tanácsaitokat, mert ezeket a videókat nem magamnak készítem, hanem nektek.
Ebben az epizódban megbeszéljük, hogy mire jó a tápszűrő, milyen problémát oldhatunk meg vele és milyen alternatív lehetőségeink vannak ezzel kapcsolatban. A tápszűrő talán az egyik olyan terméke a HIFI iparágnak, amelyet nem csak a hit által lehet elemezni, mint például a kábelek hangját, ami ugye viszonylag nehezen mérhető. Gyakorlatilag egy aluláteresztő szűrőről van szó, amelynek a legfőbb feladata az, hogy a hálózat felől érkező nagyfrekvenciás zajokat megszűrje. Ideálisan egy olyan szűrőt kell építenünk amely csak az 50-60 Hz alatti frekvenciákat engedi át. Ez nem rakétatudomány és pontosan méretezhető és mérhető. Szóval talán ez az egyik olyan terméke a HIFI gyártóknak, aminél nem igazán lehet mellébeszélni és a marketing-bullshitet tolni az arcunkba.
Ha tetszett ez a videó akkor lájkoljátok a videó alatt.
A csatorna hosszabb távú fentarthatósága érdekében támogathattok a Patreon-on is. Sajnos sok időbe telik az érdekes eszközök felkutatása, na és nem kevés pénzbe azok megszerzése. Ha szeretnétek továbbra is az én káromon tanulni, akkor havi egy cappuchino áráért már nagyon sokat segíthettek nekem a kutatásban. A támogatók természetesen előbb jutnak majd hozzá ezekhez a videókhoz is. Előre is köszönöm az eddigi visszajelzéseteiket, ígérem továbbra is igyekszem megfogadni a tanácsaitokat, mert ezeket a videókat nem magamnak készítem, hanem nektek.
Az egyik legfontosabb komponense a HIFI rendszerünknek rögtön a hangfalak után az erősítő. Habár többször próbáltam felállítani egy fontossági sorrendet, amely a hangfalunkkal kezdődik mint a legfontosabb elem, azért azt sem szabad elfelejtenünk, hogy semmit sem ér a jó hangfal, ha az erősítőnk nem él szimbiózisban vele. Az erősítőnk képes a hangfalaink eseteleges gyengeségeit elkendőzni, az erényeit pedig még jobban kihangsúlyozni. Képes ennek az ellentettjére is, tehát nem mindegy, hogy milyen ersősítőt párosítunk egy hangfal mellé, vagy ha úgy tetszik nem mindegy, hogy milyen hangfalat párosítunk egy adott erősítő mellé. Gondolom sikerült érzékeltetnem azt, hogy ez egy igen bonyolult, nagy gondosságot és türelmet igénylő feladat. Az elmúlt 100 évben sok erősítő topológia született, amelyet az ábécé betűivel jelölünk. Ha nem is minden esetben, de az alkalmazott erősítő topológia, vagy osztály az, ami alapjaiban meghatározza az erősítőtök karakterét, és ezáltal segíthet nektek abban, hogy milyen irányban induljatok el, amikor azt vizsgáljátok, hogy vajon melyik erősítő lesz nektek a legmegfelelőbb. Tehát ebben az epizódban végigvesszük a legelterjedtebb erősítő osztályokat és megnézzük, hogy maga az alkalmazott topológia milyen alapvető tulajdonságokat adhat egy adott erősítőnek...
Ha tetszett ez a videó akkor lájkoljátok a videó alatt.
A csatorna hosszabb távú fentarthatósága érdekében támogathattok a Patreon-on is. Sajnos sok időbe telik az érdekes eszközök felkutatása, na és nem kevés pénzbe azok megszerzése. Ha szeretnétek továbbra is az én káromon tanulni, akkor havi egy cappuchino áráért már nagyon sokat segíthettek nekem a kutatásban. A támogatók természetesen előbb jutnak majd hozzá ezekhez a videókhoz is. Előre is köszönöm az eddigi visszajelzéseteiket, ígérem továbbra is igyekszem megfogadni a tanácsaitokat, mert ezeket a videókat nem magamnak készítem, hanem nektek.
Én igyekszem azt az elvet követni, hogy a HIFI rendszeremben használt kábelek mindig csak olyan hosszúak legyenek, ami elengedhetetlenül szükséges. Ez egyaránt érvényes az összekötő kábelekre, a hangfalkábelekre és a tápkábelekre is. Ennek egyszerűen az az oka, hogy a rövidebb kábelnek kisebb az ellenállása, a kapacitása és az induktivitása, ami jó dolog még akkor is ha nagyon kis számokról beszélünk valójában. Legutóbb összeszereltem egy streamert, amelyet ti is láthattatok a csatornámon, és emiatt egy kicsit át kellett rendeznem a HIFI setupomat. Emiatt a DAC-om lineáris tápegységének a korábban használt tápkábele, már nem elég hosszú. Szóval nincs mese építeni kell egy másikat, aminek a hogyanját a ebben a videóban meg is fogom nektek mutatni...
Ha tetszett ez a videó akkor lájkoljátok a videó alatt.
A csatorna hosszabb távú fentarthatósága érdekében támogathattok a Patreon-on is. Sajnos sok időbe telik az érdekes eszközök felkutatása, na és nem kevés pénzbe azok megszerzése. Ha szeretnétek továbbra is az én káromon tanulni, akkor havi egy cappuchino áráért már nagyon sokat segíthettek nekem a kutatásban. A támogatók természetesen előbb jutnak majd hozzá ezekhez a videókhoz is. Előre is köszönöm az eddigi visszajelzéseteiket, ígérem továbbra is igyekszem megfogadni a tanácsaitokat, mert ezeket a videókat nem magamnak készítem, hanem nektek.
Egy korábbi videóban azt mutattam be, hogy hogyan tudtok építeni egy jó streamert viszonylag olcsón, néhány a polcról levett alkatrész segítségével. Ha nem láttátok még azt a videót, akkor feltétlenül nézzétek meg, ugyanis ez a videó szorosan fog kapcsolódni hozzá. Ebben az epizódban a legutóbb megépített streamerünket egy kicsit felpimpeljük a DeskPI Pro ház segítségével, amely nem csak indusztriális külsőt fog neki kölcsönözni, hanem extra funkciókkal is ki fogja egészíteni azt.
Ha tetszett ez a videó akkor lájkoljátok a videó alatt.
CONFIG.TXT beállítások (Raspberry PI 4 + DeskPI Pro ház):
# Infravörös szenzor beállítása (csak akkor kell, ha DeskPI Pro házt használtok)
dtoverlay=gpio-ir,gpio_pin=17
# Raspberry bekapcsolást jelző és státusz LED kikapcsolása (lehet, hogy csak Raspberry PI4-en működik)
# Disable the PWR LED
dtparam=pwr_led_trigger=none
dtparam=pwr_led_activelow=off
# Disable the Activity LED
dtparam=act_led_trigger=none
dtparam=act_led_activelow=off
Processzor hőmérséklet lekérdezése:
vcgencmd measure_temp
A csatorna hosszabb távú fentarthatósága érdekében támogathattok a Patreon-on is. Sajnos sok időbe telik az érdekes eszközök felkutatása, na és nem kevés pénzbe azok megszerzése. Ha szeretnétek továbbra is az én káromon tanulni, akkor havi egy cappuchino áráért már nagyon sokat segíthettek nekem a kutatásban. A támogatók természetesen előbb jutnak majd hozzá ezekhez a videókhoz is. Előre is köszönöm az eddigi visszajelzéseteiket, ígérem továbbra is igyekszem megfogadni a tanácsaitokat, mert ezeket a videókat nem magamnak készítem, hanem nektek.
Azt hiszem, hogy aki rendszeres nézője a csatornámnak, az már tudja, hogy hogyan viszonyulok a HIFI-hez. Mivel rajongok a zenéért, ezért minden másért is ami ezzel kapcsolatos és nem gondolom egyik fajta hanghordozóról sem, hogy fundamentálisan jobb lenne a másiknál. Talán egy kicsit sajnálom, hogy az analóg hanghordozók már nem fejlődnek tovább és a helyüket szinte teljesen átvette a digitális technológia, mert a zene, a hang, mégis csak analógnak született, a digitális technika meg tulajdonképpen csak a matematikai modellje annak amit az anyatermészet, a fizika törvényei és az ehhez kapcsolódó akusztika olyan elegánsan megoldott. De ez már a 21. század és nem dughatjuk a homokba a fejünket, és kesereghetünk azon, hogy régen minden jobb volt, mert erre meg azt kell mondanom, hogy a mában kell élni, a jövőbe tekinteni, és a múltat nem elfeledni. Van egy rossz hírem, az analóg zene szerelmeseinek, a jövő éppen most történik és mi egy kihalóban lévő állatfaj vagyunk. Szóval ha a mai kor zenéjét is szeretnénk hallgatni, akkor nem tekinthetünk el a digitális technológiától. Például a streaming is a mindennapjaink része, vagy éppen az otthoni digitális zenekönyvtár is maga a rögvalóság, és az így tárolt zene lejátszásához mindenképpen szükségünk lesz egy úgynevezett Streamer-re. De kell ehhez egy drága eszközt vásárolnunk, vagy csekély küzdelem árán, szinte fillérekből felülhetünk-e erre a vonatra? A válasz egyértelműen igen és ebben a videóban mutatni fogok erre nektek egy példát...
Ha tetszett ez a videó akkor lájkoljátok a videó alatt.
A csatorna hosszabb távú fentarthatósága érdekében támogathattok a patreonon is. Sajnos sok időbe telik az érdekes eszközök felkutatása, na és nem kevés pénzbe azok megszerzése. Ha szeretnétek továbbra is az én káromon tanulni, akkor havi egy cappuchino áráért már nagyon sokat segíthettek nekem a kutatásban. A támogatók természetesen előbb jutnak majd hozzá ezekhez a videókhoz is. Előre is köszönöm az eddigi visszajelzéseteiket, ígérem továbbra is igyekszem megfogadni a tanácsaitokat, mert ezeket a videókat nem magamnak készítem, hanem nektek.
Ebben az epizódban egy újabb furcsaságról szeretném lerántani a leplet. Ezúttal a hangfalgyártókat állítom a pellengére, mert megmagyarázhatatlan módon, de érthető okokból trükköznek a hangfalak érzékenységi adatával kapcsolatban. Márpedig a meghallgatáson kívül az egyik legkézzelfoghatóbb módja annak, hogy eldöntsük egy hangfalról, hogy egyáltalán érdemes-e foglalkoznunk vele, hogy például el tudjuk azt dönteni, hogy öszhangban fog-e dolgozni az erősítőnkkel, az az lenne, hogy megnézzük a technikai specifikációit. Talán az egyik legfontosabb paraméter ebben a tekintetben a hangfalak érzékenysége, hiszen ennek segítségével tudjuk eldönteni, hogy a jelenlegi, vagy az az erősítő amelyet meg szeretnénk vásárolni, meg fogja-e kellő képpen hajtani a kiszemelt példányt. Természetesen ha csak az adatlapon található érzékenységi mutatóra támaszkodunk, akkor nem biztos, hogy jó döntést fogunk hozni.
Ha tetszett ez a videó akkor lájkoljátok a videó alatt.
A csatorna hosszabb távú fentarthatósága érdekében támogathattok a patreonon is. Sajnos sok időbe telik az érdekes eszközök felkutatása, na és nem kevés pénzbe azok megszerzése. Ha szeretnétek továbbra is az én káromon tanulni, akkor havi egy cappuchino áráért már nagyon sokat segíthettek nekem a kutatásban. A támogatók természetesen előbb jutnak majd hozzá ezekhez a videókhoz is. Előre is köszönöm az eddigi visszajelzéseteiket, ígérem továbbra is igyekszem megfogadni a tanácsaitokat, mert ezeket a videókat nem magamnak készítem, hanem nektek.
Ebben az epizódban a zeneipar legsötétebb titkára derítünk fényt. Ez is azok közé a 21. századi nonszenszek közé tartozik, és bárminemű tudományos megalapozottság nélkül azt a vélt vagy valós célt szolgálják, hogy általa a fogyasztói kosarunkat manipulálják. Ez egy modern mítosz, egy tündérmese, amely tele van sületlenségekkel, és amely teljesen megbabonázta az egész zeneipart az elmúlt tizensok év alatt. Star Wars-os hasonlattal élve ez a Sötét Oldal csábító ereje, amikor is a tudományt felváltja az értelmetlen marketing húsdaráló. Ez a sötét titok nem más mint az úgynevezett "Loudness War", vagy hangerőháború, amely eredményeként végérvényesen tönkreteszik a zenét, amelyet hallgatunk.
Ha tetszett ez a videó akkor lájkoljátok a videó alatt.
A csatorna hosszabb távú fentarthatósága érdekében támogathattok a patreonon is. Sajnos sok időbe telik az érdekes eszközök felkutatása, na és nem kevés pénzbe azok megszerzése. Ha szeretnétek továbbra is az én káromon tanulni, akkor havi egy cappuchino áráért már nagyon sokat segíthettek nekem a kutatásban. A támogatók természetesen előbb jutnak majd hozzá ezekhez a videókhoz is. Előre is köszönöm az eddigi visszajelzéseteiket, ígérem továbbra is igyekszem megfogadni a tanácsaitokat, mert ezeket a videókat nem magamnak készítem, hanem nektek.
Ha rendszeresen nézitek a videóimat, akkor már ti is tudjátok, hogy nem igazán szoktam pálcát törni egyik formátum vagy technológia felett sem, maximum egy kicsit froclizni a hibás marketing vagy mérnöki döntéseket, mert alapvetően igen nagyra értékelem azt a tudást és a munkát, amelyet a létrehozásuk érdekében beléjük fektettek. Ezen túl nem megyek bele egyéb ezoterikus dolgokba sem, mint a passzív komponensek minősége és a hangra gyakorolt hatása, gondolok itt az összekötő- vagy a tápkábelek minőségére, vagy éppen arra, hogy szükséges-e a komponenseink bejáratása. Úgy döntöttem, hogy ebben a videóban kicsit megrázom a pofonfát és beleállok ezekbe a témakörökbe, amelyek amúgy gyakran előcsalogatják a Trollokat a barlagjukból, hogy parázs vitát szítsanak. Szóval ez a rész inkább az elmélkedésről szól és a véleményemet osztanám meg veletek ezekről a dolgokról. Ebben a videóban három témakörben mondom el majd a véleményem. Az első, hogy vajon a digitális vagy az analóg zene szól-e jobban, és végeztek-e ezzel kapcsolatban bármilyen objektív kutatást, a második hogy van-e a kábeleknek hangja és érdemes-e ilyesmire pénzt költen valamint, hogy mi az a NULL teszt és hogyan is működik, végül a harmadik téma pedig arról fog szólni, hogy van-e értelme a frissen vásárolt eszközeinket bejáratni.
Ha tetszett ez a videó akkor lájkoljátok a videó alatt.
Ethan Winer videója a saját építésű NULL Teszterről:
A csatorna hosszabb távú fentarthatósága érdekében támogathattok a patreonon is. Sajnos sok időbe telik az érdekes eszközök felkutatása, na és nem kevés pénzbe azok megszerzése. Ha szeretnétek továbbra is az én káromon tanulni, akkor havi egy cappuchino áráért már nagyon sokat segíthettek nekem a kutatásban. A támogatók természetesen előbb jutnak majd hozzá ezekhez a videókhoz is. Előre is köszönöm az eddigi visszajelzéseteiket, ígérem továbbra is igyekszem megfogadni a tanácsaitokat, mert ezeket a videókat nem magamnak készítem, hanem nektek.
Egy ideje már kerülgetem ezt a témát, mert igazából ez talán egy olyan dolog, ami nem feltétlenül illik bele a csatornám eredeti irányvonalába, de aztán rájöttem, hogy igazából bármiről lehet beszélni, ami érdekes. Ha a Casio G-Shock pimpelése belefér, akkor ez a téma meg főleg... Mivel többször is említettem, hogy az iPod kiosztotta a pofonokat az olyan akkoriban már patinánsnak számító gyártóknak, mint pl. a Sony ezért azt gondolom, hogy itt az ideje, hogy megnézzük, hogy mi történt valójában.
Azért is fontos evolúciós lépcső az iPOD, mert szerintem ez lett a klasszikus, azaz a fizikai adathordozókra épülő konzumer HIFI végének a kezdete, amely végül a zene-streaming szolgáltatásokban teljesedett ki. Azt nem állítom, hogy nincsenek ma ilyen consumer HIFI termékek, de az vitathatatlan, hogy egy csomó korábbi technológiát ez a kis eszköz zárójelbe tett és gyökeresen megváltoztatta a zenefogyasztási szokásainkat. Már akinek, mert én azért továbbra is kedvelem a fizikai hanghordozókat, de nem akarok álszenteskedni sem, és azt állítani, hogy a streamelés az ördögtől való lenne. Ahogyan azt szoktam volt mondani, mindennek megvan a maga helye és ideje és jó magam is szeretem az alkalomhoz megválasztani a hangforrásaimat. Szóval ebben a videóban röviden áttekintjük az Apple iPod történetét és megnézzük azt, hogy mit tudunk kezdeni vele 2020-ban...
Ha tetszett ez a videó akkor lájkoljátok a videó alatt.
A csatorna hosszabb távú fentarthatósága érdekében támogathattok a patreonon is. Sajnos sok időbe telik az érdekes eszközök felkutatása, na és nem kevés pénzbe azok megszerzése. Ha szeretnétek továbbra is az én káromon tanulni, akkor havi egy cappuchino áráért már nagyon sokat segíthettek nekem a kutatásban. A támogatók természetesen előbb jutnak majd hozzá ezekhez a videókhoz is. Előre is köszönöm az eddigi visszajelzéseteiket, ígérem továbbra is igyekszem megfogadni a tanácsaitokat, mert ezeket a videókat nem magamnak készítem, hanem nektek.
Ebben az epizódban borsot törünk a sznob audiofilek orra alá és meg fogjuk nekik mutatni, hogy mi bizony fillérekért tudunk olyat, amire ők súlyos pénzeket költenek...
Nos, mielőtt kattintásvadászattal vádolnátok, ez nem igazán fog megtörténni, mert ilyen csak a mesékben létezik, mindenesetre megpróbálunk többet kifacsarni a technikából, ahhoz képest amire a mérnökök eredetileg szánták, persze csak azután miután a marketingesek és a gazdasági igazgató rácsapott a kezükre. Minden HIFI termékben van fejlesztési potenciál, függetlenül attól, hogy átlagos tömegterméknek készült-e, vagy éppen egy szűk rétegnek és a vastag pénztárcáknak lett-e megálmodva. Ezért hát fogom a két nagy becsben tartott digitális eszközömet a Sony CDP-XE530-as CD lejátszómat és a Topping D50s DAC-omat, és ki fogom próbálni, hogy lehet-e rajtuk javítani vagy éppen egy kicsit változtatni a hangkarakterükön, egy maroknyi aprópénzért cserébe... Hogy ez sikerül-e és lesz-e károkozás az kiderül a videóból...
A csatorna hosszabb távú fentarthatósága érdekében támogathattok a patreonon is. Sajnos sok időbe telik az érdekes eszközök felkutatása, na és nem kevés pénzbe azok megszerzése. Ha szeretnétek továbbra is az én káromon tanulni, akkor havi egy cappuchino áráért már nagyon sokat segíthettek nekem a kutatásban. A támogatók természetesen előbb jutnak majd hozzá ezekhez a videókhoz is. Előre is köszönöm az eddigi visszajelzéseteiket, ígérem továbbra is igyekszem megfogadni a tanácsaitokat, mert ezeket a videókat nem magamnak készítem, hanem nektek.
Ebben az epizódban a Sony MiniDisc-jének a történetét dolgozom fel. A szokásokhoz hűen lesz történelmi kitekintés és technikai részletek is.
Ha tetszett ez a videó akkor lájkoljátok a videó alatt.
A csatorna hosszabb távú fentarthatósága érdekében támogathattok a patreonon is. Sajnos sok időbe telik az érdekes eszközök felkutatása, na és nem kevés pénzbe azok megszerzése. Ha szeretnétek továbbra is az én káromon tanulni, akkor havi egy cappuchino áráért már nagyon sokat segíthettek nekem a kutatásban. A támogatók természetesen előbb jutnak majd hozzá ezekhez a videókhoz is. Előre is köszönöm az eddigi visszajelzéseteiket, ígérem továbbra is igyekszem megfogadni a tanácsaitokat, mert ezeket a videókat nem magamnak készítem, hanem nektek.
Biztosan már ti is találkoztatok azzal a problémával, hogy beszereztetek egy régóta vágyott vintage HIFI komponenst, de nem tudjátok azt kényelmesen használni, mert már nincs meg hozzá a gyári távirányító. Vagy éppen ellenkezőleg, az nappalitokban az asztalon fetreng vagy 5 távirányító. Gondolom ti is úgy vagytok vele, hogy a kényelmeteket nem szívesen adjátok fel és motoszkál bennetek a kérdés, hogy nem lehetne ezt ennél jobban csinálni? Nos ez a videó ennek a dilemmának a feloldásáról fog szólni. Tudom, hogy ez első hallásra elég first world problem-nek tűnik, de majd meglátjátok, hogy ennél sokkal többről van szó... Nézzük meg, hogy számomra mi hozta el a kanapén való, fetrengve HIFIzés hedonista álmának a beteljesülését... Ebben a videóban egy olyan univerzális távirányítót mutatok be nektek, ami mindent IS irányít...
Ha tetszett ez a videó akkor lájkoljátok a videó alatt.
A csatorna hosszabb távú fentarthatósága érdekében támogathattok a patreonon is. Sajnos sok időbe telik az érdekes eszközök felkutatása, na és nem kevés pénzbe azok megszerzése. Ha szeretnétek továbbra is az én káromon tanulni, akkor havi egy cappuchino áráért már nagyon sokat segíthettek nekem a kutatásban. A támogatók természetesen előbb jutnak majd hozzá ezekhez a videókhoz is. Előre is köszönöm az eddigi visszajelzéseteiket, ígérem továbbra is igyekszem megfogadni a tanácsaitokat, mert ezeket a videókat nem magamnak készítem, hanem nektek.
Ebben epizódban ismét bepiszkítjuk a kezünket. Megnézzük, hogy hogyan rázhatunk gatyába egy használt CD lejátszót. Mivel a használt HIFI termékeknek nem igazán ismerjük az előéletét, ezért szükség lehet némi karbantartásra. Ezt persze jobb, ha szakemberekre bízzuk, de ha van bennünk némi kalandvágy és nem egy drága eszközön kisérletezgetünk, akkor magunk is megkockáztathatjuk az általunk vásárolt cucc rendbetételét. Az én páciensem egy Sony CDP-XE530-as CD lejátszó, amelynek a kezelőgombjaival van némi malőr, illetve a mechanikáját is szeretném megtisztítani és újrazsírozni, hogy a újra gyári specifikációk közelébe kerüljön a lejátszó teljesítménye. Lehetséges-e ez anélkül, hogy tönkretenném a játékost? Ha esetleg úgy gondoljátok, hogy valamit rosszul csináltam, vagy ti másként csinálnátok, vagy éppen jól csináltam, akkor írjátok meg a videó alatti komment szekcióban.
Ha tetszett ez a videó akkor lájkoljátok a videó alatt.
A csatorna hosszabb távú fentarthatósága érdekében támogathattok a patreonon is. Sajnos sok időbe telik az érdekes eszközök felkutatása, na és nem kevés pénzbe azok megszerzése. Ha szeretnétek továbbra is az én káromon tanulni, akkor havi egy cappuchino áráért már nagyon sokat segíthettek nekem a kutatásban. A támogatók természetesen előbb jutnak majd hozzá ezekhez a videókhoz is. Előre is köszönöm az eddigi visszajelzéseteiket, ígérem továbbra is igyekszem megfogadni a tanácsaitokat, mert ezeket a videókat nem magamnak készítem, hanem nektek.
A digitális kalandozásaink folytatásaként, ebben az epizódban a CD lemez következő evolúciós lépcsőjét, a Super Audio CD-t vesszük górcső alá. Mivel az SACD felszállóága viszonylag rövid ideig tartott, és nem is olyan érdekfeszítő dolog, mint például a DCC, ezért inkább csak a technikai aspektusokról lesz szó. Nincsenek nagy fordulatok, intrikák és megfejtések. Simán csak rossz döntések sorozata. Ebben a videóban kiderítjük, hogy az SACD tényleg olyan jó-e, mint ahogy azt egyesek állítják és, hogy mi az oka annak, hogy igazán soha sem terjedt el, valamint, hogy mi a formátum hagyatéka. Tehát többek között ezekre a kérdésekre keressük majd a választ...
Ha tetszett ez a videó akkor lájkoljátok a videó alatt.
A csatorna hosszabb távú fentarthatósága érdekében támogathattok a patreonon is. Sajnos sok időbe telik az érdekes eszközök felkutatása, na és nem kevés pénzbe azok megszerzése. Ha szeretnétek továbbra is az én káromon tanulni, akkor havi egy cappuchino áráért már nagyon sokat segíthettek nekem a kutatásban. A támogatók természetesen előbb jutnak majd hozzá ezekhez a videókhoz is. Előre is köszönöm az eddigi visszajelzéseteiket, ígérem továbbra is igyekszem megfogadni a tanácsaitokat, mert ezeket a videókat nem magamnak készítem, hanem nektek.
Ez az epizód egy különkiadás, amelyben hódolni szeretnék egy másik szenvedélyemnek, az óráknak. Az egyik nagy kedvencem ezen belül is a Casio G-Shock órák gyűjtése. Amikor 2018 március 21-én Bázelben bejelentették a Casio GMW-B5000D-1-et, vagy ahogy a külföldi órarajongók nevezik a Full Metal G-Shock Square-t, akkor nagyon elgyengültem és többször is megremegett az ujjam a vásárlás gomb felett. Az egyedüli problémám az ára volt. Ezek a klasszikus négyszögletes G-Shockok, mindig is árbajnokok voltak és nagyon sok jó funkciót kapott az ember a pénzéért, amellett, hogy gazdaságilag nem döngölte a földbe a vásárlás. Ellenben ez a modell teljesen szembe megy mindennel, ami a G-Shock esszenciája, hiszen drága és vigyázni kell rá. Ez nem az az óra amiben az ember kimegy kapálni a kertbe, vagy fát vágni az erdőre. Szóval a jelenlgi 150 ezer forint körüli árat egy kicsit indokolatlannak éreztem. Főleg, hogy olyan száz ezer forint körül olyan szépségeket vehet az ember, ha már fém G-Shock kell neki, mint pl. a GST-B200D-1A, és azért ebben is benne van minden földi jó, a bluetooth-tól a napelemes tápellátásig. És hogy hogyan lett mégis egy ilyen Full Metal G-Shock Square Casio-m úgy, hogy igazából nem is vettem? Az kiderül a videóból...
Ha tetszett ez a videó akkor lájkoljátok a videó alatt.
A csatorna hosszabb távú fentarthatósága érdekében támogathattok a patreonon is. Sajnos sok időbe telik az érdekes eszközök felkutatása, na és nem kevés pénzbe azok megszerzése. Ha szeretnétek továbbra is az én káromon tanulni, akkor havi egy cappuchino áráért már nagyon sokat segíthettek nekem a kutatásban. A támogatók természetesen előbb jutnak majd hozzá ezekhez a videókhoz is. Előre is köszönöm az eddigi visszajelzéseteiket, ígérem továbbra is igyekszem megfogadni a tanácsaitokat, mert ezeket a videókat nem magamnak készítem, hanem nektek.
Ebben epizódban egy vérbeli HIFI tesztet láthattok, amelynek tárgya a Topping D50s DAC. Hajlamosak vagyunk úgy tekinteni a kínai HIFI termékekre, mint olcsó, de nem túl igzalmas, vagy jó minőségű alternatívákra. Ez az esetek nagy részében igaz is, viszont ha nem a legolcsóbb termékek között keressük a megoldást, hanem a jó ár-érték arányú termékek között, akkor az előbbi állítás már nem feltétlenül igaz. A kinai elektronikai ipar az elmúlt évtizedekben igencsak felszívta magát. Gondoljatok csak bele, hogy a nagy részét kínában gyártják azoknak a "márkás" termékeknek, amelyekre csorgatjátok a nyálatokat, és amelyekre a marketingesek mindenféle felsőbbrendű jelzőket aggatnak. Szóval abban az országban megvannak a jó minőségű alkatrészek és a knowhow, ahhoz hogy jó termékeket állítsanak elő. A Topping D50s is egy ilyen termék. Figyelmeztetlek benneteket arra, hogy az elkövetkező percekben minden HIFIs tesztben hallható közhelyet el fogok sütni. Arra is felhívnám a figyelmeteket, hogy a tesztben szereplő terméket én vásároltam, tehát a véleményem nem függ semmilyen gyártói vagy forgalmazói elvárástól.
Ha tetszett ez a videó akkor lájkoljátok a videó alatt.
A csatorna hosszabb távú fentarthatósága érdekében támogathattok a patreonon is. Sajnos sok időbe telik az érdekes eszközök felkutatása, na és nem kevés pénzbe azok megszerzése. Ha szeretnétek továbbra is az én káromon tanulni, akkor havi egy cappuchino áráért már nagyon sokat segíthettek nekem a kutatásban. A támogatók természetesen előbb jutnak majd hozzá ezekhez a videókhoz is. Előre is köszönöm az eddigi visszajelzéseteiket, ígérem továbbra is igyekszem megfogadni a tanácsaitokat, mert ezeket a videókat nem magamnak készítem, hanem nektek.
Miután az analóg hangrögzítés fontosabb állomásait végigvettük szépen sorban, itt az ideje, hogy végigjárjuk a digitális hangrögzítés fontosabb mérföldköveit is. Szinte hihetetlen belegondolni, hogy a mai napig velünk levő CD technológia milyen régen is indult hóditó útjára, és hogy a zeneipari cégek kezdeti negligációja ellenére mekkorát ment az elmúlt évtizedekben.
Ha tetszett ez a videó akkor lájkoljátok a videó alatt.
A csatorna hosszabb távú fentarthatósága érdekében támogathattok a patreonon is. Sajnos sok időbe telik az érdekes eszközök felkutatása, na és nem kevés pénzbe azok megszerzése. Ha szeretnétek továbbra is az én káromon tanulni, akkor havi egy cappuchino áráért már nagyon sokat segíthettek nekem a kutatásban. A támogatók természetesen előbb jutnak majd hozzá ezekhez a videókhoz is. Előre is köszönöm az eddigi visszajelzéseteiket, ígérem továbbra is igyekszem megfogadni a tanácsaitokat, mert ezeket a videókat nem magamnak készítem, hanem nektek.
Ebben az epizódban megismerkedhettek a Sony Walkman történetével. A mai kor embere sokat köszönhet a Walkmannak, hiszen ez a termék teremtette meg és terjesztette el a mobil zenehalgatás igényét a tömegek számára. Talán nem túlzás állítani, hogy a Walkman nélkül sem a streaming sem az iPOD nem létezne, vagy talán nem ebben a formában. A történetből az is kiderül, hogy mi köze van Superman-nek a Walkman-hoz, valamint arra is választ keresünk, hogy melyek talán a valaha gyártott legjobb hangminőségű Sony Walkman-ek.
Ha tetszett ez a videó akkor lájkoljátok a videó alatt.
A csatorna hosszabb távú fentarthatósága érdekében támogathattok a patreonon is. Sajnos sok időbe telik az érdekes eszközök felkutatása, na és nem kevés pénzbe azok megszerzése. Ha szeretnétek továbbra is az én káromon tanulni, akkor havi egy cappuchino áráért már nagyon sokat segíthettek nekem a kutatásban. A támogatók természetesen előbb jutnak majd hozzá ezekhez a videókhoz is. Előre is köszönöm az eddigi visszajelzéseteiket, ígérem továbbra is igyekszem megfogadni a tanácsaitokat, mert ezeket a videókat nem magamnak készítem, hanem nektek.
Ebben epizódban folytatjuk a kompakt kazetta és a rá épülő technológák bemuatatását. Megnézzük, hogy melyek azok a minimális kritériumok, amelyek ahhoz szükségesek, hogy igazán jó felvételeket készíthessünk. Arról is beszélünk majd, hogy milyen alap karbantartásokat érdemes elvégezni a magnódeckünkön, vagy walkman-ünkön, ahhoz hogy a maximális teljesítményt hozzuk ki belőlük. Alkohollal öblögetünk és lemágnesezünk... Van a felvételen egy "easter egg" is. Kiváncsi vagyok, hogy rájöttök-e mi a furcsaság... Írjátok le a kommentbe... :)
Bemutatásra kerülő eszközök:
Sony TC-K770ES magnódeck
Elektromos magnófej lemágnesező
Fültisztító pálckikák :)
Alkohol (külsőleg) :)
Mondjuk ennek a fenti összehasonlításnak semmi értleme nincsen. Több sebből is vérzik a dolog. Először is a felvételt anno a Topping D10 DAC-al készítettem, amitől pont azért váltam meg, mert DSD lejátszáskor nagyon "szégyenlősen" adja vissza a magas tartományt, és ez hallható is a felvételen. Szóval amikor azt halljátok, hogy az "eredetihez" képest a kazettán a magas tartomány egy kicsit visszafogottabb, az nem a kazetta miatt van hanem a DAC miatt, amit a felvételhez használtam. Az viszont nagyon jól hallható, hogy a többi részlet és a dinamika az teljesen rendben van a "CD-hez" képest.
A csatorna hosszabb távú fentarthatósága érdekében támogathattok a patreonon is. Sajnos sok időbe telik az érdekes eszközök felkutatása, na és nem kevés pénzbe azok megszerzése. Ha szeretnétek továbbra is az én káromon tanulni, akkor havi egy cappuchino áráért már nagyon sokat segíthettek nekem a kutatásban. A támogatók természetesen előbb jutnak majd hozzá ezekhez a videókhoz is. Előre is köszönöm az eddigi visszajelzéseteiket, ígérem továbbra is igyekszem megfogadni a tanácsaitokat, mert ezeket a videókat nem magamnak készítem, hanem nektek.
Fekete képernyő, kis betükkel azt írja, hogy nincs jogosultságom megtekinteni, jelentkezzek be.
Most működik. Lehet csak akkor lehet megnézni, amikor Te be vagy jelentkezve?!
Abszolút az én hibám volt. Addig nem szoktam élesíteni egy videót, amíg legalább 1080p-ben nem nézhető, amúgy 4K-ban 60fps-ben rögzítek mindent. Előbb raktam ki ide a posztot, mint ahogy ez megtörtént volna. Azt hittem, hogy annak ellenére, hogy a videó privát, akinek megvan a link azért meg tudja nézni... Ezek szerint ilyenkor csak én, ami egyébként logikus, mert amíg nem élesedik addig privát... :) Majd legközelebb figyelek erre. Mea culpa. :)
Rá se ránts! A szuper videó kárpótolt mindenért!
Tényleg nagyon jó lett, várjuk a folytatást! Remélem minél hamarabb...
Fekete képernyő, kis betükkel azt írja, hogy nincs jogosultságom megtekinteni, jelentkezzek be.
Most működik. Lehet csak akkor lehet megnézni, amikor Te be vagy jelentkezve?!
Abszolút az én hibám volt. Addig nem szoktam élesíteni egy videót, amíg legalább 1080p-ben nem nézhető, amúgy 4K-ban 60fps-ben rögzítek mindent. Előbb raktam ki ide a posztot, mint ahogy ez megtörtént volna. Azt hittem, hogy annak ellenére, hogy a videó privát, akinek megvan a link azért meg tudja nézni... Ezek szerint ilyenkor csak én, ami egyébként logikus, mert amíg nem élesedik addig privát... :) Majd legközelebb figyelek erre. Mea culpa. :)
