Diy csöves (vagy hibrid) erősitő épités

[dys-cus]

Nem győzöm hangsúlyozni az átvezető gumigyűrűk fontosságát egy ilyen erősítő építése során. Van akiből ez a gyűrű dührohamot vált ki. De felesleges, hiszen feltétlen szükséges a jó működéshez. A fotókon beépítés közben, valamint in situ helyzetben láthatóak az említett alkatrészek.   


 

[dys-cus]

Én persze csinálom a magamét, az egyszerű kinézetűt, ha úgy tetszik parasztvakítás nélkülit. Nos ez a TauCeti Mk V. A fotón a szerény kinézetű, de annál jobb hangú erősítő látható építés közben. 

[dys-cus]

Ez a készülék megint hasba akasztós, s akkor még nagyon finoman fejeztem ki magam. Tényleg szép. Kinézetre.
No de TV csövekkel milyen lehet a hangja?  Szóval a konstruktőr minn spóroljon? A hangon, vagy a kinézeten? Vagy veszek olcsót, csúnyát, de nagyon jól szól, vagy veszek csilivili stancoltat, meg pirosfásat, de katasztrófális hangzást. Hifizünk, vagy dísztárgyat veszünk a szomszédok, rokonok előtti felvágásra. 
 

[pocak]

Na azért már ez sem teljesen diy...saját kezűleg kevesen tudnak ilyen dobozt készíteni főleg nem ilyen világítós üveghatású előlapot, ha meg mindent kisipari cégekkel legyártat valahol akkor az összeszerelő manufaktúra....
Viszont mindamellett hogy igényes profi munka nekem nem tetszik...Nekem a csöveshez a cső látványa hozzá tartozik, letisztultan mindenféle műszer meg világító kapcsoló/visszajelző nélkül.
De ettől szép a világ mert mindenkinek más jön be....

[robi-k]

Egy példa szép és dizájnos DIY erősítő építésre (a hangja is jó, díjat nyert a svájci HighEnd 2016 shown-n):

[kaboca36]

Kérnék Tőletek egy kis segítséget:
hol lehet nálunk dual DIP8 - DIP8 adaptert kapni? Nem tudom sajnos a magyar nevét sem (már ha van neki), így kicsit nehezebb dolgom van. Ha valakinek van esetleg elfekvőben, kérem, hogy dobjon egy üzenetet!
Ebay-en egyelőre csak hengeres lyukakkal/tüskékkel szerelt változatban találtam (ahogy néztem - forrasztáshoz), nekem viszont a lapos(abb) lábakkal felvértezett kéne. OPA-csere a téma hibrid fejhallgatóerősítőben - az első kísérlet ígéretes eredményt hozott (BB 2107), kipróbálnám a duál-mono felállást is (BB 627), allítólag jó nagyon!
Minden infót köszönettel veszek!


Erre gondolsz?   http://www.ebay.com/itm/Dual-DIP8-to-DI ... mGGDjCtjZQ

[dys-cus]

No persze mit ér a szépen elkészített teljesen hazai gyártású PCB, ha nincs benne alkatrész. Nos az alkatrészek már be vannak ülteteve. Nyilván lesz olyan, aki azt fogja mondani, ezek ócska, vacak alkatrészek. Hát hogyne, szerinte. Szerintem meg nem. Egyébként is a hangért cca. 80%-ban maga a kapcsolás felel. Ebből a szempontból erősítőm jó lábakon áll, mivel supertrióda kapcsolású, és horribile dictu, NFB-t is tartalmaz, helyit, átfogót, meg amilyet akartok. 
Mivel a tali közeleg, tele is pakoltam alkatrésszel a NYÁK-ot. Fényképemen ezt az állapotot láthatjátok. Nyilván azt is észrevettétek, hogy a táp valamelyest módosult. Az ötletért köszönet Robik kollegánknak, de ő találta ki az alkalmazott csatoló kondik fajtáját is, ami nagyon megtetszett nekem. Tegnap este hallgattam egy ilyen TauCeti Mk V. erősítőt, de még Orange Drop csatolókkal. Kíváncsi leszek a fényképen látható produktum hangjára is ezek a kondik  miatt.
Remélem nagy öröm ér. Ha a hang jó marad, és megőrzi természetességét, akkor elmondhatom, hogy a közép árfekvésű alkatrészek használata elérte célját, mivel a hang jó, a költségek pedig kézben tarthatóak. Természetesen az is számít, hogy nincs semmi féle parasztvakító tovuha-bohu beépítve az elektronikába. Ha valaki a fotók alapján visszafejti a kapcsolást, nem érdekes. Elmondom az ilyen kíváncsifáncsiknak, hogy a kimenő trafó meghatározó fontosságú egy ilyen jó minőségű erősítőben. Mivel itt minden tök szimmetrikus, ezért a kimenőnek is annak kell lennie lehetőleg minden paraméterében 1%-on belül. Kiváló kimenőimet ország-világ ismeri, tessék kérni belőle. Megsúgom az önjelölt tekerőknek, hogy kb 5 év gyakorlás után lehet, sikerül ilyen trafót tekerinteniük. Én szerény képességű vagyok, 7 évig próbálkoztam. Jó sok rezet vissza adtam az anyatermészetnek, meg a színesfém gyűjtőknek. Valaki észre fogja venni a beültetés nem teljesen szimmetrikus voltát. Megnyugtatom őket, a topológia nem véletlenül ilyen. Így szól az erősítő a legjobban. 
A tréfálkozást félre téve íme a beültetett PCB a maga, még meg nem szólalt szűziességében.

[dys-cus]

Készülvén a győri találkozóra, úgy éreztem, hogy be kell mutatnom azt a projektet, amivel ott kívánom az idegrendszereket borzolni.  A borzolás eszköze egy régi új erősítő, ami a TauCeti Mk V. névre hallgat. Hogy hogy jött ki ez a név? Röviden a következően: Volt egy név, ez lett a TauCeti. Ez az alapkészülék. Az évek során ezt javítottam, módosítottam, és jelenleg (mi után végig számoltam a jelentős módokat) úgy döntöttem, hogy elértem az utolsó, azaz az V. variánshoz. Ennél többet ez az erősítő már nem visel el. Sőt, azt kell írnom, hogy ebben a készülékben már van egy kis visszalépés is egy korábbi verzióhoz. Akit érdekel a teljes történet, az itt elolvashatja fotókkal illusztrálva:
http://audioforum.hu/viewtopic.php?f=36&t=163
A fotók nézegetéséhez regisztrálni kell.
Nem csak a belbecs változott, hanem a külcsín is. Osztottam, szoroztam, s rájöttem, nem érdemes nekem a NYÁK-al szórakozni. Egy napig nkészítek egy TC PCB-t. És akkor még sehol az anyagok, segédanyagok ára. Elgondolkozván a költségeken, a konzekvenciákat levonva  , oda jutottam, hogy az egész projekt nem veszti el kézműves jellegét, ha én is gyári NYÁK lapot használok, mint nagynevű, és jóakaró kollegáim  . Így tényleg szép az áramköri lap. Persze aki ragaszkodik a totális kézműipari jellegre, annak lehetősége van Dyscus által fotózott, maratott, fúrt NYÁK-ot választania. Fokozva az áramkörök szépsége által okozott kéjt, azt is elmondom, lehetőség van nem csak kék, hanem zöld, sárga, piros, sőt fehér színű lötstop használatára is. Viszont zárójelben megjegyzem a kék a legdrágább. Valaki egyszer azt mondta nekem, hogy a kék LED javítja a hangot. Lehet ezért drága a kék lötstop? Ki tudja.
A gyári NYÁK használatának másik indoka az volt, hogy a jóakaróim lefikázták a szerelésemet, forrasztásomat, stb. Remélem most már nem fogják, mert a saját tervezésű PCB szép, mi több gyönyörű, s hibátlanul műxik is. Úgy hogy meg lehet nyugodni, mint a csirke disznóvágáshoz. Azaz teljesen mégsem hibátlan, jószemű kritikusaim felfedezhetnek rajta 3 hibát, amiből az egyik az, hogy az egyik ellenállás "felszitázása" tükörben sikerült. De ez viszont egy kész erősítőnél nem látszik. A hangba nem tudom, mennyire szól bele. S most lássuk a PCB fonák oldalát:

[Ram]

Szerintem össze kell forrasztani. Itthon még nem láttam ilyet.
Igen, valószínűleg forrasztás lesz belőle - keresek majd hozzáértő embert, aki velem ellentétben nem barmolja össze, vagy rézzel összekötöm az IC-k lábait és rögzítem, talán még a hangzásnak is jobb lenne.
Ebay-en amúgy lehet kapni előre forrasztott darabokat, csak mivel ez is úgy volt fotózva, eszembe nem jutott volna, hogy diy-kit lesz pár hét múlva a kezemben.

[dys-cus]

Szerintem össze kell forrasztani. Itthon még nem láttam ilyet.

[Ram]

Ehh, céges laptopról valamiért nem tudok képet linkelni... Ebay.com -> dual DIP8 to DIP8 és az első találat már ez, ami a forrasztós megoldás. Stabil keretnek tűnik, ami befogadja a két IC-t, de nem az - egyszerűen széthullik nyák-ra, két kisebb keretre és két tüskesorra, itt van a kezemben, párszáz Ft-ért rendeltem egyet próbaképp

[dys-cus]

DIP8-as foglalatot keresel? Azt pl Pesten a LOMEX-ben is kapsz.
Viszont DIP8-DIP8 adaptert nem ismerek. Iván, te tudod miről van szó?

[Ram]

Kérnék Tőletek egy kis segítséget:
hol lehet nálunk dual DIP8 - DIP8 adaptert kapni? Nem tudom sajnos a magyar nevét sem (már ha van neki), így kicsit nehezebb dolgom van. Ha valakinek van esetleg elfekvőben, kérem, hogy dobjon egy üzenetet!
Ebay-en egyelőre csak hengeres lyukakkal/tüskékkel szerelt változatban találtam (ahogy néztem - forrasztáshoz), nekem viszont a lapos(abb) lábakkal felvértezett kéne. OPA-csere a téma hibrid fejhallgatóerősítőben - az első kísérlet ígéretes eredményt hozott (BB 2107), kipróbálnám a duál-mono felállást is (BB 627), allítólag jó nagyon!
Minden infót köszönettel veszek!

[dys-cus]

"Szerintem építs inkább félvezetős erősítőt."
Te meg hallgasd. Még azok is jobbak mint egy SE 2,5Wattos vacak. 

[SoundMania]

Akkor nem a csöveket hasonlították össze?
A fordított bekötés meg tényleg igaz, sok embernek feltűnt

Nem cső volt a nap témája. Már néhány éve volt.
Akkor órákon át nem tűnt fel senkinek. Amikor bementem furának hallottam ezért szóltam. Még rám néztek furán. De aztán kiderült hogy jó hogy szóltam.
A Human Audio cd- jét, dac-ját, meg az akkus tápos SB Touchot mutatták be. Meg volt ott philips cd meg Krizsi lemezjátszója..... és a mi a legjobban tetszett , Szentiványi saját felvételeivel, meg Nagrával. Ami a leg kevésbé meg egy rezonátoros falú hangdoboz.

[memme]

Akkor nem a csöveket hasonlították össze?
A fordított bekötés meg tényleg igaz, sok embernek feltűnt 

[SoundMania]

Ez így tényleg parttalan. Szerintem építs inkább félvezetős erősítőt. Annak a csövesednél sokkal kisebb a torzítása tehát biztosan jól szól majd.
A 28 tagú zsűrit meg ne hozd fel. Emlékszem mikor órákon át szájtátva hallgatták a cuccot a vadászházban. Amikor szóltam hogy ez szarul szól és nézzenek körül , kiderült az egyik hangszóró fordított fázissal volt bekötve.
Kösz szépen.
Jó zenehallgatást aranyfülüek!

[dys-cus]

Nem akarok belemenni az nvcs kapcsán , hogy mire alapozod a jótékony hatàsát a hangzásra , meg hogy az erősítőid nyilthurkú viselkedése vajon milyen lehet, de neutrálisabbnak gondolom az ilyet nem tartalmazó eszközt. A torzításoknál nem csak a mértékük , hanem a jellegük nagyon fontos. Vannak kellemesek és kellemetlenek. Nem jó ha benne vannak a hangban de sajnos nincs mit tenni mindenképp léteznek. A te erősítőd pl a kellemetlenebbeket csinálja. Az nvcs- vel ugyan látszólag ezeket tudod limitálni.
De mi van a fokozatokkal, mi van az átfogó visszacsatolással? Mi van ennek a hangra gyakorolt hatásával? Próbáltál már olyan erősítőt is csinálni ahol nem azzal értél el javulást a méréseken hogy növekted a visszacsatolást? Meddig akarod növelni , hogy eltűntesse az erősítő gyengéit és szép méréseket tudj kirakatba tenni? Az elég sokféle torzítás fajta mellé az ellenüteműeknél még az átmeneti torzítások is bejönnek. Kimenőkhöz ugyan nem értek de az ellenüteműekét gondolom a végcsőpárhoz nagyon szimmetrikusra kell megoldani. A használt végcsövek is a kellenetlenebb tortításfajtákat termelik. Ezért is alkalmazzák pl az ultralineár kimenőtrafókat. Ahol a visszacsatolással igyekeznek javítani a károkat.
Kiváncsi lennék melyik japán végfokot küzdötte le az erősítőd. Lenne tippen m a gyártóra de az árak teljes ismeretének hiányában konkrét típust nem tudnék mondani.azonban ez a fölény adódhatott részben a hangsugárzó miatt is. Ha nem volt elég érzékeny akkor az AN ( mert gondolom az volt) bizony egy nagy helyiségben jelentős hátrányba kerülhetett a teljesítménykorlátai miatt. Nem akarom védeni mert ez a kategória még nem igazán mutatja meg az igazi se vagy pse erősítők igazi tudását. Amúgy meg tényleg magamnak építettem. Ezt ami benne van nem tudná senki megfizetni. Akik hallották megértették. Így vannak már hasonlók az országban. És nagyon komoly dolgokat cseréltek le. A D 76 csak az egyik volt.
A másik pedig még csak nem is egy Ongaku. De külső tápos Border Patrol is repült már miatta.

Az erősítőim nyílthurkú viselkedése éppen annyira jó, hogy alkalmazható benne NFB, aminek jótékony hatása van az erősítő összes paraméterére, kezdve a torzítással. S mivel a jel több nagyséágrendel kevesebbet torzul a visszacsatolt erősítőben, mint az ilyennel nem rendelkezőben, ezért az ilyen erősítők pontosabban adják vissza a felvételen hallható hangokat. Azzal, hogy egy tökéletlen műszaki tartalommal bíró egyszerű erősítő "jó" hangzását azzal magyarázzák, hogy annak nagyobb a torzítása, mert ugye nagyobb, az egy blődség. Mint írtam korábban a tied szépen szól. Az én NFB-t és CFB-t tartalmazó erősítőm meg valósághűen. A hifizés pediglen azt jelenti, hogy valósághű hangátvitel.
Ha figyelmesen megnéznéd az én erősítőm 1K-s THD diagramját, amit ugye a tieden nem tudunk megnézni mert még nem láttuk, akkor láthatnád, hogy a legnagyobb torzítási komponensek a páros számúak, ami talán megegyezik az általad kellemesnek tartott torzítással. Szerinted a HiFi, sőt a HighEnd új ismérve az, hogy lehetőleg kellemes torzítású erősítőt építsünk a kis torzítású helyett. Nevetséges.
Nem csak a kimenőkhöz nem értesz, hanem a végcsövekhez, és azok kapcsolástechnikájához sem. Tudod van olyan, hogy Ug feszültség. Annak beállításával szimmetrizálható a végcsőpár. Ha nincs Ug, akkor közös katódellenállás van. Légyszi járj már utánna, hogy hogy hívják azt az erősítőt, amiben két csőnek közös katód ellenállása van, és mi annak a legjellemzőbb tulajdonsága. De komolyan, mert még ez nem megy, addig ne is vitatkozz, mert az alapokkal nem vagy tisztában. Gondolom nem tanultad, csak neki áltál összeforrasztani egy egyszerű erősítőt. A hecc kedvéért még azt is elmondom neked, hogy igen, néha tényleg kell egy kis második harmonikus torzítás, mert a készülék tulaja szereti a "romantikus" hangzást. (ez az ő baja  ) és akkor az erősítő konstruktőr már aki érti a csíziót egy mozdulattal bele teszi azt a kis torzítást. Forrasztás sem kell hozzá. Nem írom le hogy, mert nehogy már mindenki erősítő szakértő legyen holnaptól kezdve. Aki egy picit ért hozzá, az kitalálja. Shany tudni fogja. Egyébként hogy tudd: az a torzítás nem átmeneti, olyat a szakirodalom nem ismer, úgy hívják keresztezési torzítás. Szóval már 6. Lenin is megmondta... Írod a csőfajtákat. Ha utánna néztél volna, akkor tudnád, erősítőmben a végcsövek kapcsolása un. super trióda kapcsolás. Az UL, meg a CFB alkalmazást együtt így hívják, mivel a pentóda jelleggörbéje ilyenkor megegyezik a triódáéval. Ezért szoktam írni, hogy az erősítőim tkp. két darab SE végfokból állnak, amik a kimenőn keresztül hídba vannak kötve. És ez igaz is. 
 
Nem AN volt a "csoda" masina, nem jegyeztem meg a nevét, de 15-en minimum hallottuk. Borzasztó volt.
 
Vaú! nem is csak egy Ongakut, hanem egy Border Patrolt cseréltek le! Tényleg jó lehet az erősítőd, csak nem hiszem el. Egy erősítő megépítése a tervezéssel kezdődik. Ne haragudj, de nem tudom elhinni az általad írtak miatt, hogy megtudnál tervezni egy erősítőt. Alapfogalmakkal nem vagy tisztában. Hidd el nem bántani akarlak, de így van. Egy kimenő trafó követelményeit sem tudnád megfogalmazni. De ez nem is baj, mert neked valami más a szakmád. Még azt is biztosra veszem, nem műszaki végzettséged van, így egyszerűen nem értesz hozzá. Mindenesetre irigylem magabiztosságod. Sajnálom, hogy semmi féle bizonyítékot nem tudsz felmutatni az erősítőd kiválóságáról.
 
A végére még azért leírom, hogy 1972 óta foglalkozom audio cuccok építésével. Saját magamnak volt 4 db 300B SE erősítőm, közülük egy  PSE volt. Másnak legalább ennyit építettem 300B-ből. Volt PP 300B erősítőm. És építettem magamnak 2 db 211Se erősítőt. Tekertem SE kimenőt minimum az enyéimmel együtt úgy 40 darabot. Ez nem mind 300B-hez volt.  SE trafóm 28 fős zsűri szavazata alapján jobbnak bizonyult mint egy Lundhal SE kimenő, és minezt vaktesztben sikerült elérni. Szóval nehéz nekem újjat mondani az NFB nélküli SE-k lelki, és hangzásvilágáról. Nem maradok adós ezt fotóval is illusztrálni, felteszem ide a legutólsó SE építésem fényképét. Ennek doboza valóban nemes fa (Yotube), és a sasszi nem rozsdamentes, hanem valódi réz, amit egy hétig sajátkezűleg políroztam. Egyszóval nem nyeretlen elsőéves nyikhaj vagyok a "szakmában". Nekem sem ez a végzettségem, de a második diplomám "eléggé" elektronikus.

[6c33c]

A vita kezd parttalanná válni.
Az idealista vitapartner akusztikus paraméterek alapján értékeli az erősítőt (milyen a hangja), a materialista pedig vizuális paraméterek (scopon látható kép, mért értékek,  milyen-drága-volt-aminél-jobb-volt, stb) alapján.

[dys-cus]

Amikor NFB hatásairól beszélnek, szinte kivétel nélkül frekvencia-erősítés tartományban mérnek bódét, torzításokat. Az NFB időtartományban is erősen befolyásolja az erősítő kimenetén megjelenő jelet. A gond az, hogy erre nincs jól kidolgozott mérési eljárás, ezért könnyű elhanyagolni. Miről is van szó? Az erősítő bemenete és kimenetről visszacsatolt jel időben, fázisban "csúszik", így a csúszással folyamatosan kevert jelet kapjuk az erősítő kimenetén.
Az az erősítő, ami jelentősen gyors nyílt-hurokban, annak visszacsatolása kevésbé rontja időtartományban a végeredményt akkor, ha az input jel frekvencia tartománya, jelmeredeksége 10xszer, 100xszor alacsonyabb/lassabb mint az erősítő nyílt-hurkú hasonló paramétere. Ez félvezetővel könnyen megvalósítható, sőt, félvezetők visszacsatolás nélkül nem is működnek stabilan. Csöveknél a kimenőtrafót is beleértve, ez a 100xszoros frekvencia tartomány és felfutási idő nehezen valósítható meg, ezért jó választás NFB elhagyása. Amit én is elkövettem, sem helyi, sem fokozat, sem átfogó, pláne kimenőtrafóról nincs visszacsatolásom és nagyon is élvezetes a hang a csöveimmel.
 
Nelson Pass sincs meggyőződve az NFB jótékony hatásáról minden esetben. Itt egy cikk amiben erről is ír.
 
 

Oszt István mond már meg nekem, hogy a HB erősítőnél miért jobb a komplett erősítő időtartománybeli viselkedése, mint a visszacsatolás nélküli csupasz kimenőnek. És ha ez így van, márpedig így van, akkor nagyon nincs igazad. Az még véletlenül sem , mondom véletlenül sem fordul meg az anti NFB-vel teletömött fejetekben, hogy a z NFB ugyanúgy lehet pontos fázisú, mint sietős, vagy késős.  Mit gondolsz miért kompenzálják az erősítők fázisátvitelét? Amúgy szerinted ha akkora a fáziskésés a visszacsatolt jel, és az eredeti jel között, akkor hogy jöhet létre kioltás? Már megint elmegy a vita a gyakorlatról a szellemi maszturbáció irányába. 

[dys-cus]

"Fórumtársunk azonban esküszik rá. Mitöbb ezzel javítja erősítői látszólagos! paramétereit."
Ne haragudj, de félre beszélsz. Mik azok a látszólagos paraméterek szerinted? Az átvitel? A sávhatárok? Az impulzus átvitel? Az erősítő időbeni működése? A teljesítménye? Ezek mind detektálhatók, és megismételhetően megmérhetők. A Te erősítődnek lehet vannak látszólagos tulajdonságai, mert ugye azokból egyet sem látunk. 

[dys-cus]

Pedig egy jó erős nvcs- vel milyen szépen rajzol majd a szkóp!
Sugárzik a butaság abból amit írsz. Ne haragudj, de máshogy ezt nem tudom megfogalmazni. Még mindig nem látjuk kíváló erősítőd jó tulajdonságait okozó paramétereket. 

[dys-cus]

"Amikor NFB hatásairól beszélnek, szinte kivétel nélkül frekvencia-erősítés tartományban mérnek bódét, torzításokat. Az NFB időtartományban is erősen befolyásolja az erősítő kimenetén megjelenő jelet"
Esteván! Lapozz vissza az előző oldalra. Ott van a HB erősítő időtartományban mért átvitele. Kevered a szezont a fasommal. A  valóság az, ha egy erősítő fázistorzítása nyílthurkú üzemben meghaladja a 45 fokot, akkor nem visszacsatolható azon a frekvencián. A te erősítődet a 2, vagy 3 jelútban lévő trafó miatt nem is LEHET visszacsatolni, csak nagy fázis kompenzációkkal, ami viszont már tényleg a hang rovására megy. Az SE erősítőknél a nagy konstruktőrök mint Kondo, pont a nagy torzítással eliminálják el az egyszerű erősítők hibáit. Nem is Wagnerrel demózzák azokat a torzítás gépeket!

[dys-cus]

"
A torzítást, - ha jól gondolom - változatlanul kis teljesítményen mérted ( pont a 20Hz és 50Hz maradt ki ) Amennyit ki tudok sasolni, a 100Hz második harmonikusa -46dB körül lehet, a THD > 0,5%. A kisebb frekvenciák felé haladva elvileg nőni kellene, 20Hz-n akár 5% vagy több is lehetne, és még akkor hol van a névleges kimenőteljesítmény.

A másik diagramból semmit sem látok ezzel a skálázással, a két görbe távolságát kellene tudni ( pl. 0,1dB lépésköz ), meg tudni kellene, hogy mekkora volt a jelszint, terhelés. ( ez is jelszintfüggő, több méréssel lehetne alaposabban megnézni )

Csak amiatt lenne jó látni ezeket a paramétereket, egyszer ténylegesen, hogy ezt a "csöves mélyhang" jelenséget valamilyen műszaki megvilágításba lehessen helyezni."
Sorban:
Igen kis teljesítményen mértem, 4 Watton, ami ugye majdnem a fele a szóbanforgó készülék egész teljesítményének, ami mégsem kicsi ebben az értelemben.
A program úgy emléxem neked is meg van. Torzítás mérésnél 63Hz az alsó határfreki. Biztos van jobb progi is, de én még nem találkoztam vele.
Kissebb frekvenciák felé nő a torzítás, s ugyan ez igaz, a felső frekvenciák felé is. 80Hz-n 0,3%-ot írt ki az ámítógép. Az 5% nagyon túlzó elképzelés. Az erősítő messze benne van a HiFi szabványban, s többet nem is várok el tőle. Főleg akkor nem, ha valakik a torzítás ősannyára az SE erősítőre esküsznek, ami 1kHz-n torzít már 2 Watton legalább 1-1,5%-ot. Ráadásul ezt jónak gondolják.  Egy 89dB érzékenységű hangfallal ez az erősítő kb 5 Wattal akkora hangerőt tud szolgáltatni, hogy nem maradsz meg a szobában, azaz HB-t lehet tartani vele.
 
A kettes esetben a két görbe együtt fut, az eltérést jól látni. Azt ugye nem gondolod komolyan, hogy a megfoghatatlan 0,1 dB-s eltérés valamit mond az erősítő basszusának viselkedéséről, mikor ráadásul tudjuk, hogy az FFT mérés kicsit "nehézkes" a ritkább frekvenciákon. Hidd el nekem, ha 3, vagy 6 dec Bellel nagyobb, vagy kissebb a 100 Ohmos mérés jelszintje, a görbe semmit sem változik. Ugyan ez a lefutás. Még a totál teljesítményt meghaladva akár 15%-al vezérelve a masinát a görbe nem fog változni. A torzítás igen, de a frekvencia átvitel az nem. Mérd meg a saját erősítődön. Kicsit szőrszál hasogatósnak tűnik a dolog. Megjelenik a két véglet az egész DIY szférában. Az egyik nem mér, mert minek, pontossabban halvány gőze sincs az elektromos dolgokhoz, de épít egy villanykörtés erősítőt,  a másik véglet az az, ami a másik fórumon megy: fontos a mérés, de mivel nem építenek semmit, ezért nincs mit mérni, inkább szimulációkkal próbálják igazolni a megálmodott kapcsolások kiválóságát. De minek. Egyszerűen már fáj a normális hifistának, mikor arról megy a szellemi önkielégítés, hogy ha az ilyen bitet amolyan regiszterbe töltjük, akkor az jobb, de ezt még a földön ember nem hallotta meg. Nevetséges az egész.
A csövesek basszusára visszatérve a CFB megoldással rendelkező erősítők kézzel érezhetően fogják a basszust. A membrán nem hasznosjellel vezérelt mozgásai közben keletkezett "visszapofázó" feszt próbálja eliminálni úgy, hogy a végcsövek katódját mint egy ráemeli erre a káros feszültségre. Ezért a basszus megfogott, kottázható. Nem CFB-t alkalmazó csövierősítők gazdái azt mondják, kevés a basszus hozzájuk képest. Csak azt nem veszik számításba, hogy nálam a 28Hz-s lazabőrős lábdob hangja még kottázható, náluk meg egy maszat, amivel becsapják a fülüket, mert a valóságba a lábdob hangja nem maszatos. A tranyósnál ilyen helyi szervo nincs, csak az átfogó visszacsatolás. Ott a hangszóró káros rezgései az NFB hálózat osztása miatt kis mértékben jutnak vissza az amp elejére. Azt utánna erősítik, de mint tudjuk a mélyhangokat nehéz erősíteni torzítás nélkül. A hangszórót ott az alacsony generátor ellenállás hívatott megfogni így vagy úgy. Általánosságban elmondható, hogy az általánosan megépített átlagos (nem TauCeti, vagy HulyeBaby) csöves erősítők basszusának nagy harmonikus tartalma okozza a dús basszusú hangzást, ami akár kellemes is lehet. De a valóságtól elrugaszkodott. Te hallottad az én erősítőmet meg a Te erősítődet szólni ugyanazon a láncon. Talikról meg az a visszajelzés jött, hogy az ARC klónomnak gyenge a basszusa. A magyarázat egyszerű: a tiszta basszus fogalmát a kis basszussal kötik össze, még a tényleg 2-3%-os torzítású basszust a "hű apám mekkora basszusa van annak az erősítőnek" tévedéssel azonosítják. Az SE-néál ez meg fokozottan így van. A légréses, egyenárammal is gerjesztett erősítők basszusa már 100Hz-n jelentősen torzul mondjuk 2 Wattnál, és 20 Hz-nél már szinuszra nem hasonlító, inkább torz négyszögjelre emlékeztető a kimenő feszültség. Na ezért nem hajlandó egyetlen SE építő sem feltenni oszcilloszkópos ábrát, vagy horribili dictu, azt sem tudja mi az, hogy szkóp, mivel egy a magyar nyelvben találóan egyszerű erősítőnek a megépítéséhez nem kell különösebb elektrotechnikai tudás. Ezeket építette asztalos, kerékpárműszerész, gázszerelő, orvos, és a két legrosszabb, a jogász, és a számítás technikus is.  Ezen egyszerűség miatt lettek ezek a készülékek népszerűek. Mióta van DIY mozgalom itthon, én eléggé benne vahgyok. Az elején egy-egy talin elvétve volt PP erősítő. Ma már szerencsére az SE nagyon ritka. Nem tudtak tovább fejlődni. Nincs is hová nekik, mert csak ennyire vannak otthon az elektronikában. Hozzá teszem, a tranyós kapcsolás technika nehezebben megfogható mint a csöves. Viszont mondjuk úgy, a csöves szebben szól. Ennek oka elsődlegesen a csöves készülékek gyakorlatilag nemleges hőtorzítása. Innen van az, hogy a csöves csúnyán szól, még be nem melexik. Ha elér egy tisztességes, mondjuk az egész készülékre vonatkoztatva 40-50 fokot, akkor azt már semmilyen vezérlés nem változtatja meg a vezérlés ütemében, még egy hűtővel állandóan hűtött tranyósnál a mg tömegű félvezető lapka hőmérséklete egy bassz beütés hatására irodalmi adatok szerint simán 5-15 fokot változik.

[SoundMania]

Meg hetkoznapi nyelven az NFB egy hibajavito eljaras, ami nelkulozheto a hibak nem beepitesevel. Persze ez sem egyszeru, vagy meg nehezebb is megvalositani, mint NFB-vel jatszani.
Pedig egy jó erős nvcs- vel milyen szépen rajzol majd a szkóp!