Bodor Audio erősítők

[Bodoraudio]

Örömmel számolhatok be a Bodor Audio classic széria megújulásáról.
Teljesen új fejlesztésű erősítők, d/a konverterek,cd játszó/futómű,hangfal kerül a napokban a polcokra.

[Bodoraudio]

Egy kis kiegészítés Leho barátomtól:
 
Hali!
 
Újabb fejlemények a háttérben, előtérben, meg mindenhol. :-)))
 
Tegnap a Magnumot arrébbrúgtam és bedugtam egy Audio Note előfokot (áthozta
egy cimbi, próbából, hogy melyiket, majd utánanézek, vagy csekkold a
fotót!), és egy analóg-őrülttel hallgatóztunk a rendszerrel. Kezdetben a
Nordost Red Dawnnal (IC), majd némi elméleti kiútkeresést követően
gyakorlatilag is jött a Tiéd. Élet, színek, dinamika, lendület, tempó,
érzelem, satöbbi. Lubickolt a Dyno.
 
Váratlan, de nagyon tanulságos volt az eredmény, kicsit gányolásnak
gondoltam korábban csöves előfokot dugni a "D"-végfokra, ( +részben
DIY-tápkábelek, Marantz futómű és low-budget DAC, valamint mindenféle kábel,
a végén meg enyvnek a tortára egy Dyno) de nagyon jó volt a hang. A
Magnummal tapasztalt hangot leküldte zárójeles apróbetűbe. A társaság
szerint is (AN, 47lab és Kondo-buzik, persze, CSAKIS analóg és lemezjátszó
és stb, fekete lemez-fetisiszta banda) most szólt a legjobban a rendszer,
szerintem meg pláne.
 
Hallatszott, hogy a finom zenei hangot a végfok úgy küldi át a
betonmembránokon, mint a húsdaráló a tatárbifszteknek valót. A membránok
álldogálltak, a zene meg télleg folyt, szerintem a full-csöves láncnál
sarkosabban és markánsabban, nem folyt körbe mindent a 300B-szerű
rózsaszín-boldogság-köd. Aminek harapni kellett, az harapott, ami félelmetes
kellett, hogy legyen, attól MEGIJEDTÜNK, az elektronokból psziché lett és
érzelem. Ahogy írtam, a kábel (IC) nagyon kellett ehhez, a Red Dawnnal
LASSABB volt a zene, érzelmek a gyök alatt, dinamika, támadás, hangulat,
lélek sehol.
 
 
Szóval, mennyire más, ha előfok is van a végfokhoz, bár sajna, most ez mind
csak pici szívem fájdítja, de legalább a jövőre nézve lesz valami
támpontom, ha megnyerem a lottót.
 
Köszönöm a lehetőséget mégegyszer, a fényképet is megpróbálom csatolni, ha
sikerül.
Peace:
 
Ákos

[Vendég]

[lehoako]

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
 
Élménybeszámolót írok az alábbiakban, a Bodoraudiotól kaptam kóstolóra egy brutál végfokot, tápkábellel és IC-tel, amelyeket saját láncba illesztve hallgatok napok óta. A cél ismert és állandó: sarkukon pörgetni és sarkukra állítani a nehezen hajható Dynaudio s1.4es Contourokat. Ez átvitt értelmű tréfálkozás, mert a membránok akármilyen lobogtatása vagy megfogása nyilván nem állíthatja "sarkukra" a dobozokat, pontosan illik az átvitt értelmű célhoz: élményszínvonalú ZENÉT hallgatni elektromos árammal működő élettelen berendezéseken, amelyek a sors fintoraként nem turmixgépként vagy kenyérpiritóként születtek, hanem erősítőként, DACként vagy futóműként. A végfok "D" osztályú, ha jól emlékszem, 130 W csatornánként 8 Ohmot tud.
 
A korábbi napok során nem sok figyelmet tudtam szentelni az engem körülvevő világ eseményeinek, az időt magamba ásva, töprengve, folyamatosan agyalva töltöttem, még jó, hogy zenét legalább hallgathattam, a szellemi önkínzás nem történhet muzsikaszó nélkül. Playlistek jöttek és mentek, néha a csend nyelvén üvöltötték a fülembe a ládikók, hogy "Éhesek vagyunk, enni akarunk!", ekkor újabb enter dörrent, és újabb 3-4 elrepült óra telt zenével. Este, amikor elhagytam a rendszert, mint egy zombi, csak annyit éreztem, hogy nem volt rossz. Nem rítt ki semmi, nem állt égnek a hajam egy korábban "magasba húzó" szám alatt, néha felfigyeltem, hogy 1-2 rész hallhatóan GYORSABB volt, mint amit addig megszoktam, ugyanakkor a Zene és a teljes ellazulás között a máshová figyelés métervastag fala álldogált unottan, mint szegény Van der Sar, amikor a 92. percben már Afellay-t is becserélte Guardiola a BL-döntőn...
 
Ahogy a hétnek a Vasárnappal vége lett, az agyamról is leesett a nagy kő, tudtam, hogy a hétfő reggel nyugalmasan, és reményeim szerint mérhetetlenül unalmasan is fog telni, ebédidő környékén pedig valószínűleg belga cimboráim értékes társaságában fogok fehér bort iszogatni, és megbeszélni velük, hogy mi és hogyan történt az elmúlt évben, éppenpont a belga és a magyar EU-soros elnökség örökzöld témáiban. Ma reggel rutinszerű mozdulattal kapcsoltam be az előfokot, nemsokára be is melegedett, közben CDről küldtem a Nagy Lebowski zenéjét. Miután a konyhai szüttyögést befejeztem, újraindítottam a CDt, és beültem VÉGRE a kellős középre. Picit felhangosítottam, még jobban tetszett. A megszokott középnagy Dyno-fenék lefogyott és leszálkásodott, a korábban picit nyammogós tempó felnőtt Aaron Lennonhoz, az angol válogatott sebességrekorderéhez, a zene bizonyos részletei elkezdtek egymásnak felelgetni, a zene mélységéhez képest néha úgy éreztem, pontszerűvé válok, teljesen BETEMETETT a zene. A korábbi integráltamhoz képest (amit imádok, mert egy "A" osztályú Magnum) nagyjából ilyenek voltak az élmények, kavarogtak is bennem a tárgyi kötődés lélektani konnotációi rendesen. Szokatlan, de sokat ígérő élményemnek a lemezről az utolsó nóta vetett véget, melyet sosem szerettem túlságosan, helyette újra meghallgattam a Gipsy Kingstől a Hotel Californiát. És ott volt a szobában, hajhálóban ÉS lezselézve a lila dresszes John Turturro (Jesus szerepében), gurított és gurított, a bábuk meg dőltek és dőltek le tarolás tarolás hátán. Aztán újra felveszi a golyót, végignyalja, ahogy szokta, ismét tarol, aztán kicsit táncol hozzá, látszik, hogy a lelke és a szíve a bowling. A gondolataimban gyorsan lepörgött a film, és eszembe sem jutott, hogy rendesen telik az idő. A zene persze már üvöltött. Közhelyszerű lenne azt írnom, hogy "nagy hangerőnél sem esik össze", vagy "megmutatja a felvétel hibáit", satöbbi. Ezek a dolgok eszembe sem jutottak, a hang ott volt, és elterelte a figyelmemet arról, hogy a háttérben azért fáradhatatlan elektronok szaladgálnak szorgalmasan, és a kedvemért ötvenszer sarkonfordulnak másodpercenként. Nem tűnt fel, hogy a hangfalakat nehéz hajtani, hogy a filmzene sajátosságai miatt minden nóta más módszerrel és színvonalon lett felvéve, csak az vágott belém, hogy akármennyire nagyon jó a hang, ilyen hangerőnél tutti hogy nem hallom majd, ha csörög a telefonom. És, igazam is lett, máris volt 4 nem fogadott hívásom, amiből 3 a belga különítmény volt, egy pedig egy kedves barátom innen, a fórumról, akit ígérem, holnap visszahívok. (És köszönöm kifogyhatatlan türelmét.) Rövid egyeztetés után a Ferenciek tere felé vettem az irányt, a rendszert repeat-en hagyva, sejtettem, hogy jó lesz nem kikapcsolni.
 
Szűk másfél óra múlva tértünk vissza, a téma legközepén tartva, sztorik sztorik után, borozás kezdődött, sztorik és jó hangulat. A zene picit lehalkult. A vendégek nemsokára Sinatra-t és Coltrane-t kértek, a régi felvételek szárnyaltak, az analóg szalagok zaja és a lemezek pörcögésének hangja hibátlanul egészítették ki a hangulatot. Ugrunk az időben, a 80as évek elején járunk, Jean-Michel Jarre-tól a Kraftwerken át a Dark Wave hasít, korai Depeche Mode, Cure, és kicsit később jönnek a hazaiak, Jacques Breltől a Front 242-n át a Daft Punkig (Belgium elég erős mindenfajta zenében, mp3 lejátszóik "púposodtak" a nótáktól.) A zene él, jelen van és nagyon örülünk neki. Hallatszik az erő, a tér, a gyorsaság, a muzikalitás, a kezelhetetlen Dynok kezes bárányként dorombolnak vagy éppen mutatják az énekesek arckifejezését, lubickolnak az erőben, amit kaptak, kristálytiszták, ontják a jelenlétérzetet, a közvetlenséget, egyszerűen hihetetlen, miket szed ki belőlük a végfok. Gondoltam, egy kis Rahmanyinovval is meghallgatjuk a kellően bemelegített láncot. Rahmanyinov (Andrej Gavrilov) és az EMI nem tudta meglepni a végfokot, ha kell, ott van az egyes hegedűk testében a gyantás vonó miatti extra testes fenyőrezgés, a gyantás lószőrcsík tapadó hangja, ÉS ezzel egyidőben az EGÉSZ zenekar hullámzása, mint egy felhőszőnyeg, melyből csak a Maestro dugja ki néha a fejét, amikor lapozáskor nyüszög a kottatartó állvány. És ott van a zongora, amelyik lélekből szól, látjuk magunk előtt, ahogy a filc-ütő visszapattan a húrokról, az oboa és a klarinét hallhatóan szándékosan "húzzák egymást", az első tétel végén meg a fortissimotól szétrobban a zongora, mi pedig akcióközelből figyelünk. Szergej után Wolfgang Amadeus, a Varázsfuvolából Sarastro küldi a második felvonás kvázi-elejéről, hogy "O Isis und Osiris, schenket...", a fülünk kettéáll, jöjjön akkor a varázsfuvola és a varázsharangjáték hangja, könnyeden, rokokósan. Hihhhetetlen.
 
Koherensen, szerves egységként árad a zene, nincs eleje vagy vége, nincs "magas" meg "mély", meg "lehetne kevésbé száraz/édes" vagy "fú, dejól megfogta a mélyet" stb. Az egyik cimbora szájából egyszer meglepetten kicsúszik, hogy "claire, mais pas saturée" (tiszta, de nem száraz), de az elemzést ezzel abba is hagytuk. Magyar zenét szeretnének, Snéti jön a Nomaddal, aztán Pege Aladár, Besh o drom, Csík zenekar, Tárkány művek. Szinte nyelem a könnyeimet, láthatólag ők is. A poharakban a Hárslevelű régesrég dögmeleg, más "vonja el" a figyelmünket. Szól a zene. Nagy a kísértés, hogy egy kis Lisztet is kapjanak Cziffra Györggyel, de ezt MOST időhiány miatt "megússzák", délután fél négykor, korgó gyomrunk hatására egyszerre nézünk az órára, és tudatosul bennünk, hogy fél 12 óta szinte csak zenét hallgattunk, még a sztorik is áttevődtek az ebédidőre.
 
A zene egyre inkább élménnyé vált, saját lendületétől hömpölygő önálló entitássá, egyben értékelhető egésszé. A rendszer eltűnik az élmény mögött, a festékmolekulák nem okvetetlenkednek a képen a festett vászon textúráiban. A képesség, hogy a rendszerem ezt kiöntse magából, a Bodor végfok műve. Indokolt a J'adore Bodor (imádom a Bodort) szlogen elsütése.
 
Bodor Ferinek és a Bodoraudionak nagyon köszönöm a lehetőséget, óriási örömöt okozott az otthoni kipróbálás felajánlásával (mint kiderült, barátaimnak is), a rendszerem szárnyakat kapott, a lánc végén a Dynok is kellően kifárasztva de küldetésükben megerősödve nyugtázták a napot.
 
Új tanulság, amit a rutinosok már tudnak: a Bodor-végfok jó a Dynohoz!

[Bodoraudio]

Több mint egy év szünet után,ismét nekiláttunk a bodoraudio classic erősítő család értékesítésének.
A teljes lánc/végerősítő,előerősítő,integrált erősítő,dac/ az utolsó csavarig megújult elektronikával büszkélkedhet.
Elsőként az új végerősítőt lehet próbára tenni,akár saját rendszerben is/letét ellenében/.
Új végfokunk D osztályú,2x100w teljesítményre képes.
Hangjáról írjanak majd azok akik meghallgatták.
Éedeklődni:
bodoraudio@bodoraudio.hu
+36702238929

[Bodoraudio]

Ezen a héten márc 21-25-ig igen kedvező áron kínálunk néhány végerősítőt.
Sztereó és monoblock kivitelben.
Érdeklődni nálam lehet.
bodoraudio@bodoraudio.hu
+36702238929

[dixie-chicken]

Szeptember végétől elérhetőek lesznek a bodoraudio 2011-es éve szánt új fejlesztésű erősítői.
Részleteket,képeket a késköbiekben közlök.


 
Gondolom ez a 000-ás teszpéldány az új fejlesztések 1-ik eredménye amivel játszadozom most(végfok)..
 
Nagy UP neki ..teccik :smile40:

[Bodoraudio]

Üdv, én majd valaha integrált erősítő cserét tervezek (eddig azt hittem valamiért az a BA-50-es). Arról lehet tudni valamit? Ár, meghallgathatóság...
Köszi.


Írtam privit.

[RobeeK]

Üdv, én majd valaha integrált erősítő cserét tervezek (eddig azt hittem valamiért az a BA-50-es). Arról lehet tudni valamit? Ár, meghallgathatóság...
Köszi.

[Hicks]

Köszönöm a kommenteket!
 
Tervbe vannak a Bodor+ hálózati kábelek is...
 
Kalmi: A digit hangerőszabályzót jól tudod, de ha a Transporter hangerő skáláját nézzük, akkor a leírt alacsony felbontás csak -50 és kb -30 db között jelentkezhet esetleg. Én azért sokkal feljebb hallgatom. Függ még az adott végfok bemeneti érzékenységétől is... de ez itt nagyon off, ment pü.
 
Hicks

[kalmi]

Hicks!
 
 
Ha jól tudom a transporterben digitális hangerő szabályzó van, ami szuper dolog, de sajnos mivel végfokot hajtasz róla alacsony hangerőn, ezért a transporter nagyon picit van csak kivezérelve, ami azt jelenti, hogy a transporter D/A konverterei csak nagyon alacsony felbontást és dinamikát tudnak tolmácsolni... Az ideális eset, ha a Transporter 100% on dolgozik (max kimeneti szint), és a végokok és a transporter közé beiktatsz egy (analóg) hangerőszabályzó egységet. Ha eddig jól szólt a rendszered és tetszett, akkor egy ilyen változtatással le fog esni az állad!
 
Üdv!

[Vendég]

Hicks gratula a rendszerhez, legyen benne sok örömöd..

[jabba306]

Szia!
 
Szerintem próbáld ki az erősítőkhöz a Bodor+ power kábeleket is.

[Hicks]

Sziasztok!
 
Gondoltam megosztom veletek, és a lehetséges - még csak nézelődő - vásárlókkal a bodor audios tapasztalataimat. A bodor végfokaim két régebbi Kef Reference nagy álló hangfalakat hajtanak egy Transporter hálózati lejátszóval. A lejátszón van hangerő szabályozás, így az közvetlenül a végfokokra van csatlakoztatva, mely két darab BA-50-es masina. A bodor hangba egy ezeknél lényegesen nagyobb végfok kapcsán szerettem bele, mely olyan 2 hétig vendégeskedett nálam. Ezek eddig a tények, a továbbiakban sem fogok hasonlítgatni, csak leírom a magam egyszerű módján, hogy milyen többletet kaptam az eddig hallgatott, nálam járt készülékek után. A rendszeren egyébként nagyon sokat dobott egy bodor IC és hangfalkábel (ez még azért bejáratós darab) szett, ezekkel együtt nyílt meg igazán az új világ (az előd Nordost Red Dawn és Blue Heaven volt, ezeket bizonyosan nem komálják ezek az erősítők).
Mesés lett az énekhang, totálisan nekem szól a zene. Hatalmas tere lett mindennek, semmit nem érzek soknak vagy kevésnek, de azért igencsak komolyak a mélyek (ez azért biztosan finomabb-részletgazdagabb lesz a bejáratás után). Lehet a rendszert üvöltetni is, de ez egyáltalán nem szükséges, normál hangerőn is kiad magából mindent, megnyugtat, teljesen el lehet merülni a hallgatásban, vagy ha olyat hallgatok fel is lehet pörögni. Egy biztos, mióta ezek vannak a párom is bekapcsolja a rendszert, ez régen nem volt jellemző. Amit hallgatok: sok jazz, Marcus Miller és társai, Red Hot Chili, Frank Sinatra…..
 
És végül de nem utolsó sorban, megismertem egy nagyon segítőkész és korrekt embert. Semmit nem tukmált, nem szidta más gyártok cuccait, feljött-segített és hasznos tanácsokat kaptam tőle. Érdemes ellátogatni a bemutatóterembe.
 
Kicsit sajnálom, hogy negatívumot nem tudok írni de hát ez van. Ha lesz, be fogom írni!
 
Üdv,
Hicks

[Bodoraudio2]

Szeptember végétől elérhetőek lesznek a bodoraudio 2011-es éve szánt új fejlesztésű erősítői.
Részleteket,képeket a késköbiekben közlök.

[Bodoraudio]

A régi típusból van még 1 demó darab,az új széria heteken belül a polcon.
Ez biza fél éve volt. :taps: Kicsit olyan BSS érzésem kezd lenni, de ne legyen igazam mert én a magam részéről minden magyar gyártónak nagyon drukkolok!

már egy jó ideje rendelhető.
a külseje bevált, ezért nem változott.
:taps:

[endeavourSE]

A régi típusból van még 1 demó darab,az új széria heteken belül a polcon.
Ez biza fél éve volt. :taps: Kicsit olyan BSS érzésem kezd lenni, de ne legyen igazam mert én a magam részéről minden magyar gyártónak nagyon drukkolok!

[lehoako]

A régi típusból van még 1 demó darab,az új széria heteken belül a polcon.
Jelentheti ez azt, hogy a januári klubban már lesz belőle bejáratott darab? (Csak nehogy a Stille Nachtot nyomja monoszkóp helyett a korai imprinting miatt...)
 

 
Egyébként nagyon várom. A híre már megelőzte. Remélem, nemcsak emiatt nem fog elkésni...

[Bodoraudio]

A régi típusból van még 1 demó darab,az új széria heteken belül a polcon.

[B.A.T.]

A Bodor BA-50-es már nem kapható?

[Tristis]

A hozzászólásait azért meghagynám, elrettentő példának. :kiraly:
Én szívesen lesüllyedtem volna a szintjére, de sajnos ő erre már nem tudna reagálni :lol!:

[Vendég]

A hozzászólásait azért meghagynám, elrettentő példának. :lol!:

[Vendég]

szerintem szimplán le kéne tiltani hogy unregisteredként írkálhassanak...
Eddig nem volt az...:lol!:

[Kovács Emil]

szerintem szimplán le kéne tiltani hogy unregisteredként írkálhassanak...
Béla ,tégy vmit! :lol!:

[-KP-]

szerintem szimplán le kéne tiltani hogy unregisteredként írkálhassanak...