Kedves Gábor! Te vagy a második ember aki megköszönte, hogy közzé tettük az Allegro Klub rendezvényeit! Köszönöm! Üdv: Béla.LIMAR írta: ↑2020.05.24., vas. 16:40Köszönet a beszélgetés résztvevőinek és a szervezőknek!arzachel írta: ↑2020.04.26., vas. 23:39https://www.youtube.com/watch?v=43Ah6em ... wtpBag8bqY
Degrell és Szalai beszélgetés.
A bemutatott tesztlemezek mellett a keleti blokk tesztlemezihez ezek még hozzátartoznak.
Az RTB (Jugoton) egy nagyon érdekes darab.
Ami még egy kuriózum a szokásos és gyakori beállító lemezek mellett (Ortofon, Bruel, DIN, DHIFI, DENON, JVC...) egy szintén ősi (1967)-es Deutsche Grammophon mérőlemez, amit a Discogs se ismer, a neten se található gyakorlatilag semmi róla.
Tisztelt Fórumtársak!
Annak érdekében, hogy fenntartsuk ezt a szigetet, szükségünk van bevételre. Te is támogathatsz minket, ha azt szeretnéd, hogy sokáig és stabilan tudjunk működni. Amennyiben élsz ezzel a lehetőséggel, azt mi megköszönjük!
viewtopic.php?f=100&t=199327
Annak érdekében, hogy fenntartsuk ezt a szigetet, szükségünk van bevételre. Te is támogathatsz minket, ha azt szeretnéd, hogy sokáig és stabilan tudjunk működni. Amennyiben élsz ezzel a lehetőséggel, azt mi megköszönjük!
viewtopic.php?f=100&t=199327
Általában a hifiről
Re: Általában a hifiről
- Luxor Audio
- Otthon vagyok
- Hozzászólások: 15219
- Csatlakozott: 2003.03.27., csüt. 22:09
- Értékelés: 10374
- Tartózkodási hely: Budapest
- Kapcsolat:
Re: Általában a hifiről
A HFM stílusában és alaposságával elkövetett készülék tesztek a mai világban már nem tudnának működni. Nagyon nehéz lenne a hatalmas piaci kínálatból kiválasztani, melyik példánnyal foglalkozzanak heteken át, melyik kereskedelmi lobbinak engedjenek, melyiknek mondjanak nemet. Amennyiben a lap életben maradása és népszerűsége a fő cél (mi más lehetne?), egyfajta klubbá, kulturális médiummá kellene alakulnia műszaki és művészeti ismeretterjesztő tartalommal, esetleg néhány különleges készülék bemutatásával, de semmiképpen sem lehetne fő csapásirány a vásárlási tanácsadás.
Online
Az egy érdekes kérdés lenne, mit tudnának kezdeni a jelenlegi, az akkor elérhetőnél százszor nagyobb kínálati audio dolgok független tesztelgetésével HFM stílusban persze.
Re: Általában a hifiről
Ami nekem lejött, persze sűrítve, hogy Darvas megrekedt a Belt pöttyök jók vagy nem jók semmire problémáján és lakása-társasház villamos hálózata, azon lógó fogyasztók hangzás befolyásoló anomáliáin. A HFM megszűnési okai azok teljesen egyértelműek.arzachel írta: ↑2020.05.24., vas. 15:32Darvas és Sólymos beszélgetés.
https://www.youtube.com/watch?v=FVrwbzx ... v6LP5581R4
Az egy érdekes kérdés lenne, mit tudnának kezdeni a jelenlegi, az akkor elérhetőnél százszor nagyobb kínálati audio dolgok független tesztelgetésével HFM stílusban persze.
-
- Törzsvendég
- Hozzászólások: 1392
- Csatlakozott: 2017.04.27., csüt. 18:06
- Értékelés: 3333
- Tartózkodási hely: Budapest
- Kapcsolat:
Re: Általában a hifiről
Köszönet a beszélgetés résztvevőinek és a szervezőknek!arzachel írta: ↑2020.04.26., vas. 23:39https://www.youtube.com/watch?v=43Ah6em ... wtpBag8bqY
Degrell és Szalai beszélgetés.
A bemutatott tesztlemezek mellett a keleti blokk tesztlemezihez ezek még hozzátartoznak.
Az RTB (Jugoton) egy nagyon érdekes darab.
Ami még egy kuriózum a szokásos és gyakori beállító lemezek mellett (Ortofon, Bruel, DIN, DHIFI, DENON, JVC...) egy szintén ősi (1967)-es Deutsche Grammophon mérőlemez, amit a Discogs se ismer, a neten se található gyakorlatilag semmi róla.
- Csatolmányok
-
- 20200524_161636.jpg (1.58 MiB) Megtekintve 4288 alkalommal
-
- 20200524_162148.jpg (4.55 MiB) Megtekintve 4288 alkalommal
-
- 20200524_162003.jpg (1.73 MiB) Megtekintve 4288 alkalommal
-
- 20200524_162043.jpg (1.61 MiB) Megtekintve 4288 alkalommal
- arzachel
- V.I.P.
- Hozzászólások: 2052
- Csatlakozott: 2006.02.03., pén. 10:49
- Értékelés: 681
- Tartózkodási hely: Budapest
Re: Általában a hifiről
Arzachel IC kábel
eladó 2 x 1 m 10.000.-Ft
LP: Lurné J1 - Air Tangent 2B - Kiseki Agaat , MC PHONO: Twin Servo, VÉGFOK: Twin Servo OTL, CD: Philips T34 level III Silver, HANGFAL: Quad ESL57 tube power ,Jim Rogers JR 149,KÁBELEK: VDH MCS 1000,ÁLLVÁNYOK : Söund Org ZO 28
eladó 2 x 1 m 10.000.-Ft
LP: Lurné J1 - Air Tangent 2B - Kiseki Agaat , MC PHONO: Twin Servo, VÉGFOK: Twin Servo OTL, CD: Philips T34 level III Silver, HANGFAL: Quad ESL57 tube power ,Jim Rogers JR 149,KÁBELEK: VDH MCS 1000,ÁLLVÁNYOK : Söund Org ZO 28
- arzachel
- V.I.P.
- Hozzászólások: 2052
- Csatlakozott: 2006.02.03., pén. 10:49
- Értékelés: 681
- Tartózkodási hely: Budapest
Re: Általában a hifiről
Arzachel IC kábel
eladó 2 x 1 m 10.000.-Ft
LP: Lurné J1 - Air Tangent 2B - Kiseki Agaat , MC PHONO: Twin Servo, VÉGFOK: Twin Servo OTL, CD: Philips T34 level III Silver, HANGFAL: Quad ESL57 tube power ,Jim Rogers JR 149,KÁBELEK: VDH MCS 1000,ÁLLVÁNYOK : Söund Org ZO 28
eladó 2 x 1 m 10.000.-Ft
LP: Lurné J1 - Air Tangent 2B - Kiseki Agaat , MC PHONO: Twin Servo, VÉGFOK: Twin Servo OTL, CD: Philips T34 level III Silver, HANGFAL: Quad ESL57 tube power ,Jim Rogers JR 149,KÁBELEK: VDH MCS 1000,ÁLLVÁNYOK : Söund Org ZO 28
Re: Általában a hifiről
Mindenkinek megvan a maga keresztje. :-)
Re: Általában a hifiről
Sajnos többen vannak az audiofil közösségben, akik még mindig nem jöttek rá, mint gondolnád!
Gyula
Hanghordozó -> Kütyük -> Zene
Hanghordozó -> Kütyük -> Zene
Re: Általában a hifiről
Jó sokáig tartott neki mire rájött. :-)
Re: Általában a hifiről
Gyula
Hanghordozó -> Kütyük -> Zene
Hanghordozó -> Kütyük -> Zene
- kasumi
- V.I.P.
- Hozzászólások: 948
- Csatlakozott: 2012.11.09., pén. 19:01
- Értékelés: 368
- Tartózkodási hely: Esztergom
Re: Általában a hifiről
In this special investigation, David Price looks at the success of global manufacturing over the past decades, and its vulnerability to pandemics like Covid-19…Újratervezés
- gomolalaci
- Fórumlakó
- Hozzászólások: 704
- Csatlakozott: 2018.05.14., hétf. 08:52
- Értékelés: 290
- Tartózkodási hely: Szada
Re: Általában a hifiről
Kezdem érteni, köszönöm!Aszpirin írta: ↑2020.02.25., kedd 20:11Az LPCM digitális formátumú jel előállításánál az analóg jel pillanatnyi amplitúdójából egyenlő időközönként másodpercenként meghatározott zámú (pl. CD minőségnél 44100 db) mintát vesznek, és ezeket a pillanatnyi mintavételezett jelszinteket egész (pozitív vagy negatív számok) jelképezik kettes számrendszerben (általában 16 vagy 24 biten), amelyekből összeáll az LPCM bitfolyam. Mivel egy 0db hangerejű zenében is jó eséllyel jóval több a köztes érték, mint a 0db-nek megfelelő jelszintek ismétlődése, ezért ezt így első ránézésre nem lehet megállapítani, ahhoz "vissza kell fejteni" a jelfolyam egy hosszabb részét. Tovább bonyolítja a dolgot, hogy a készüléksk digitális kimenetein jellemzően nem tiszta LPCM megy, hanem az tovább van "csomagolva" - és további kommunikációs kódoláson is átesnek, a specifikus célokhoz igazítva: S/PDIF-nél pl. F2F (vagy másként BMC vagy DME, ezek szininímák), HDMI-n erősen elrejtve a "képsorok között" és esetleg tömörítve majd újracsomagolva, végül mindez TMDS-kódolásban "kiadva", stb, stb, ezek mind mind tovább "alakítják" vagy éppen "bonyolítják" a jelet. Szkópon (de nem mikroszkópon ) megnézve egy digitális kimeneti jelet, esélyed nincs látni, hogy mennyire lesz "hangos" az ebből visszaalakított audio jel. Nincs semmilyen nyilvánvaló összefüggésben az 1-ek és 0-k egymáshoz viszonyított sűrűségével.gomolalaci írta: ↑2020.02.25., kedd 19:38Köszönöm a válaszokat! Lehet rosszul tettem fel a kérdést. Az érdekelne, hogy a hangosabb digitális felvételeknél hogyan ,,látszik" az erősebb pl. 0 db-s jel? Sűrűbbek a nullák vagy az egyesek?
Az analóg jel mikroszkóp alatt látszik, hol hangosabb, hol halkabb. Digitálisnál nyilván nem látszik, de valamilyen nyomot hagy. Rosszul gondolom?
És akkor még azt nem is említettem, hogy egyetlen digitális jelfolyamba két- vagy akár több csatorna (jobb, bal, stb....) jelalakjai vannak "beletuszkolva". Ebből az egyik lehet tök "halk", miközben a másik "ordít".
A DSD-nél hasonló a helyzet, bár ott a "mintavételezés" fogalma teljesen mást jelent, de itt is áll, hogy ránézésre nem fogod megmondani, hogy hány decibel a "hangereje" - egy valós audio (zenei) jel (nem egy egyszerű szinuszjel) sokkal komplexebb annál, hogy a digitális kódolásán - legyen az bármilyen formátumú - "ránézésre" rögtön látszódjon a "hangereje".
A gondolkodás nem megerőltető...
Online
És akkor még azt nem is említettem, hogy egyetlen digitális jelfolyamba két- vagy akár több csatorna (jobb, bal, stb....) jelalakjai vannak "beletuszkolva". Ebből az egyik lehet tök "halk", miközben a másik "ordít".
A DSD-nél hasonló a helyzet, bár ott a "mintavételezés" fogalma teljesen mást jelent, de itt is áll, hogy ránézésre nem fogod megmondani, hogy hány decibel a "hangereje" - egy valós audio (zenei) jel (nem egy egyszerű szinuszjel) sokkal komplexebb annál, hogy a digitális kódolásán - legyen az bármilyen formátumú - "ránézésre" rögtön látszódjon a "hangereje".
- Aszpirin
- Kiemelt Moderátor
- Hozzászólások: 6134
- Csatlakozott: 2018.04.06., pén. 21:30
- Értékelés: 5191
- Tartózkodási hely: Szár
Re: Általában a hifiről
Az LPCM digitális formátumú jel előállításánál az analóg jel pillanatnyi amplitúdójából egyenlő időközönként másodpercenként meghatározott zámú (pl. CD minőségnél 44100 db) mintát vesznek, és ezeket a pillanatnyi mintavételezett jelszinteket egész (pozitív vagy negatív számok) jelképezik kettes számrendszerben (általában 16 vagy 24 biten), amelyekből összeáll az LPCM bitfolyam. Mivel egy 0db hangerejű zenében is jó eséllyel jóval több a köztes érték, mint a 0db-nek megfelelő jelszintek ismétlődése, ezért ezt így első ránézésre nem lehet megállapítani, ahhoz "vissza kell fejteni" a jelfolyam egy hosszabb részét. Tovább bonyolítja a dolgot, hogy a készüléksk digitális kimenetein jellemzően nem tiszta LPCM megy, hanem az tovább van "csomagolva" - és további kommunikációs kódoláson is átesnek, a specifikus célokhoz igazítva: S/PDIF-nél pl. F2F (vagy másként BMC vagy DME, ezek szininímák), HDMI-n erősen elrejtve a "képsorok között" és esetleg tömörítve majd újracsomagolva, végül mindez TMDS-kódolásban "kiadva", stb, stb, ezek mind mind tovább "alakítják" vagy éppen "bonyolítják" a jelet. Szkópon (de nem mikroszkópon ) megnézve egy digitális kimeneti jelet, esélyed nincs látni, hogy mennyire lesz "hangos" az ebből visszaalakított audio jel. Nincs semmilyen nyilvánvaló összefüggésben az 1-ek és 0-k egymáshoz viszonyított sűrűségével.gomolalaci írta: ↑2020.02.25., kedd 19:38Köszönöm a válaszokat! Lehet rosszul tettem fel a kérdést. Az érdekelne, hogy a hangosabb digitális felvételeknél hogyan ,,látszik" az erősebb pl. 0 db-s jel? Sűrűbbek a nullák vagy az egyesek?
Az analóg jel mikroszkóp alatt látszik, hol hangosabb, hol halkabb. Digitálisnál nyilván nem látszik, de valamilyen nyomot hagy. Rosszul gondolom?
És akkor még azt nem is említettem, hogy egyetlen digitális jelfolyamba két- vagy akár több csatorna (jobb, bal, stb....) jelalakjai vannak "beletuszkolva". Ebből az egyik lehet tök "halk", miközben a másik "ordít".
A DSD-nél hasonló a helyzet, bár ott a "mintavételezés" fogalma teljesen mást jelent, de itt is áll, hogy ránézésre nem fogod megmondani, hogy hány decibel a "hangereje" - egy valós audio (zenei) jel (nem egy egyszerű szinuszjel) sokkal komplexebb annál, hogy a digitális kódolásán - legyen az bármilyen formátumú - "ránézésre" rögtön látszódjon a "hangereje".
- All-in-one Hifi: NAD M33 → Audio Physic Classic 20
- Fejes rendszer: Mac → RME ADI-2 DAC FS → Hifiman Arya Stealth
- Házimozi: Oppo 203 | AppleTV 4K → Marantz SR6013 → LG OLED B7 | Dali Opticon HM szett + B.K.Electrinics DoubleGem
Online
- asebestyen
- Kiemelt Moderátor
- Hozzászólások: 5903
- Csatlakozott: 2017.11.26., vas. 10:59
- Értékelés: 7235
- Tartózkodási hely: Bokod
Re: Általában a hifiről
Javaslom tanulmányozni: https://audiophile-szalon.hu/2018/09/19 ... -es-a-dsd/gomolalaci írta: ↑2020.02.25., kedd 19:38Köszönöm a válaszokat! Lehet rosszul tettem fel a kérdést. Az érdekelne, hogy a hangosabb digitális felvételeknél hogyan ,,látszik" az erősebb pl. 0 db-s jel? Sűrűbbek a nullák vagy az egyesek?
Az analóg jel mikroszkóp alatt látszik, hol hangosabb, hol halkabb. Digitálisnál nyilván nem látszik, de valamilyen nyomot hagy. Rosszul gondolom?
Alces 6 | Mac Mini M1 | Audio-gd Reference 10.32 | Genelec 1031APM aktív monitorok | DIY Oyaide kábelezés
- gomolalaci
- Fórumlakó
- Hozzászólások: 704
- Csatlakozott: 2018.05.14., hétf. 08:52
- Értékelés: 290
- Tartózkodási hely: Szada
Re: Általában a hifiről
Köszönöm a válaszokat! Lehet rosszul tettem fel a kérdést. Az érdekelne, hogy a hangosabb digitális felvételeknél hogyan ,,látszik" az erősebb pl. 0 db-s jel? Sűrűbbek a nullák vagy az egyesek?
Az analóg jel mikroszkóp alatt látszik, hol hangosabb, hol halkabb. Digitálisnál nyilván nem látszik, de valamilyen nyomot hagy. Rosszul gondolom?
Az analóg jel mikroszkóp alatt látszik, hol hangosabb, hol halkabb. Digitálisnál nyilván nem látszik, de valamilyen nyomot hagy. Rosszul gondolom?
A gondolkodás nem megerőltető...
Re: Általában a hifiről
Köszönöm a pontosítást, valószínűleg hibásan gondolom a túlvezérlés fogalmát analóg eszközöknél.
- hollohazi
- Fórumlakó
- Hozzászólások: 982
- Csatlakozott: 2014.02.07., pén. 09:19
- Értékelés: 303
- Tartózkodási hely: Balatonfüred
Re: Általában a hifiről
Potenciális örvényt akartál írni...asebestyen írta: ↑2020.02.25., kedd 11:19Én meg azt hittem, az örvényáramok égették bele azt a pixelhibát. Már épp SAL chipeket akartam rendelni, de görgettem és elmozdult a pont. Huhh, ezt a megkönnyebbülést.gyongyhalas írta: ↑2020.02.25., kedd 11:14Baszus törölgettem a képernyőt.... azt hittem piszok az a pont
Nem kell a SAL-tól rendelni, ne siesd el...
Most rendeltem máshonnan, másmilyet, összeeresztem őket, amelyik győz, abból küldök, hogy legyen mindig hova nyúlnod...csak ne kapkodj.
47 Lab Midnight Blue Cd játszó, 47 Lab Midnight Blue elő-és végerősítő, 47 Lab Lens Alnico széles sávú hangsugárzó , Funk Vector III lemezjátszó, Funk FX 3 kar, Hana SL MC hangszedő, 47 Lab Shigaraki MC phono, Tiglon, Shun Mook, Schallwand, Schnerzinger
Online
- asebestyen
- Kiemelt Moderátor
- Hozzászólások: 5903
- Csatlakozott: 2017.11.26., vas. 10:59
- Értékelés: 7235
- Tartózkodási hely: Bokod
Re: Általában a hifiről
Én meg azt hittem, az örvényáramok égették bele azt a pixelhibát. Már épp SAL chipeket akartam rendelni, de görgettem és elmozdult a pont. Huhh, ezt a megkönnyebbülést.gyongyhalas írta: ↑2020.02.25., kedd 11:14Baszus törölgettem a képernyőt.... azt hittem piszok az a pont
Alces 6 | Mac Mini M1 | Audio-gd Reference 10.32 | Genelec 1031APM aktív monitorok | DIY Oyaide kábelezés
Online
- gyongyhalas
- Fórumlakó
- Hozzászólások: 660
- Csatlakozott: 2016.04.25., hétf. 15:01
- Értékelés: 319
- Tartózkodási hely: Gyöngyös
Online
Re: Általában a hifiről
Lehet, sületlenséget írtam, meg összekevertem dolgokat. Egy felvételnél vagy tárolásnál nyilván nem lehet 0 fölé menni, mert az a maximum, de mondjuk DSP-vel ez a maximum kitolható később, de ttől még a jel-zaj arány nem lesz jobb. Bocs nem vágom a matematikáját, asszem inkább csöndbe maradok
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára denesdr 2020.02.25., kedd 09:45-kor.
- csandazoltan
- Isten Hozott! :)
- Hozzászólások: 7
- Csatlakozott: 2018.05.22., kedd 07:32
- Értékelés: 1
Re: Általában a hifiről
És melyik lenne, mondjuk az a hexadecimális számtartomány, ami leírja az
úgymond digitális 0 fölötti értékeket?
"Az ördög nem olyan szörnyű, mint a matematikai modellje!" (Wavebourn)
- csandaz
- Adminisztrátor
- Hozzászólások: 465
- Csatlakozott: 2018.05.15., kedd 09:50
- Értékelés: 181
- Tartózkodási hely: Hold
- Kapcsolat:
Re: Általában a hifiről
Aposztrófba kellett volna tennem a "minden" szót. A leképezés a beállításoktól függ, mintavételezés gyakorisága, meg bit mélység, hogy hány értéket vehet fel a "digitális hullámforma" (közelítés)
Online
Kicsit árnyalnám a dolgokat.
Először is a digitális jelfolyam az analóg jel matematikai modellje, mint ilyen, függ az analóg jel összes tulajdonságától.
Továbbá elkülöníteném a felvételi és lejátszási oldalt.
Felvételi oldalon a végeredmény sosem lépheti át a 0dBfs értéket, mert azt a technológia nem képes értelmezni. Nem torz lesz a visszalakított hang analóg értelemben, hanem egyszerűen azok az infók nem lesznek meg. Persze ez a gyakorlatban sosem jönnek létre, ezekre kínosan vigyáznak a mérnökök és az eszközök együtt.
Itt még bele lehetne menni az analóg hangszerek felvételi sávjának digitális rögzítési, a mixing és a masztering headroomjába, de most tekintsünk el ettől. A lényeg, ahogy már írtuk, hogy a masztering végén a digit anyag kivezérlése nem lehet 0dBfs-nél több, de nyilván jellemzően "bőven" ez alatt van.
Namost, mivel van egy ilyen határ, amit nem lehet túllépni, ez alá kell bepaszírozni mindent. Értve ez alatt, hogy ugyanolyan hangos lehet a "kikerázott" kínai kislány 1 szál gitárral, mint egy 50-100 tagú zenekar együtt.
Hangosság a visszahallgatásnál: Feltételezve, hogy 2 tesztfelvételünk max kivezérlése egyforma, pl -1dBfs, de az egyik 20dB dinimát tartalmaz, a másik 50dB dinamikát tartalmaz, azaz ennyi a leghalkabb és a leghangosabb hang közti különbség, jól látható (némi egyszerűsítéssel persze) hogy a 20dB dinamikát tartalmazó átlag kivezérlése -10,5dBfs, míg az 50dB dinamikát tartalmazóé -25,5dBfs.
Régebben, mikor folyt a "hangossági háború", merthogy ilyen is volt, a felvételeket agyonkompresszálták azért, hogy az átlag kivezérlés magasabb legyen, azaz a hallgató hangosnak érezze a felvételt, mert a hangosat általában jobbnak érzik az emberek. Azonban ennek nyilván megvannak a maga baja, pláne egy sűrű zenénél, a zene belső mozgásiat megöli teljesen, azaz a tzenei információból elvesz.
Lejátszási oldalon, azaz a felvétel adatfolyamát - mely ugye max 0dBfs lehet - még alá lehet vetni különböző digitális processzállásoknak, melynek következtében az így létrejött adatfolyam már átléphetné a 0dBfs-t, ez kerülne a dac feldolgozó rendszerébe. Namost egy normális dsp eljárás során az átlag hangerőt annyival visszavesszük, amennyivel a max kivezérlés átlépné a 0dBfs értéket. Ha nem is lépi át, de pl a basszus tartományban rátettünk egy nagy lapáttal a dolgokra, akkor bizony a dac sokszor elmegy analóg torzításba. Érdemes tehát mindent mértékkel használni.
Persze ez egy nagyon leegyszerűsített magyarázata a dolgoknak, nagyon sokmindent ki lehetne még bontogatni, más kérdés hogy itt van-e értelme.
A problémádra részleges megoldást kínál a legtöbb lejátszó program, képesek ezek 1 szintre hozni a felvételek max kivezérlési szintjét, természetesen ilyenkor nem az eredti adatfolyam megy ki a programból, hanem átmegy ezen a processzálási eljáráson, azaz nem lesz bitperfekt, ami sok hifisnél rontja az alvása minőségét. Ez persze a fent említett hangosság érzet különbséget nem tudja megoldani csak picit enyhíti.
- asebestyen
- Kiemelt Moderátor
- Hozzászólások: 5903
- Csatlakozott: 2017.11.26., vas. 10:59
- Értékelés: 7235
- Tartózkodási hely: Bokod
Re: Általában a hifiről
Lehet az előző 100hszben nem, de rengetegszer volt már erről szó, de szerintem jellemzően nem ebben a topicban.gomolalaci írta: ↑2020.02.24., hétf. 20:51Sziasztok!
Visszaolvastam 100 hsz.-t, de utalást sem találtam kérdésemre: miért van a digitális felvételek között jelentős hangerő különbség? Flac, vaw, DSD, vagy akár Cd is....
Analógnál érthető. Ha felvevő magnó felvételi szintjét 0 db. alatt tartom akkor halkabb, ha fölé emelem hangosabb lesz a felvétel. Visszajátszáskor a lejátszott hang ereje arányosan halkabb vagy hangosabb lesz.
Digitálisnál is lehet túlvezérelni? Ha igen, akkor mit? A 0-ák, 1-ek csak jelek. Vagy nem?
Köszönettel várom a válaszokat!
Kicsit árnyalnám a dolgokat.
Először is a digitális jelfolyam az analóg jel matematikai modellje, mint ilyen, függ az analóg jel összes tulajdonságától.
Továbbá elkülöníteném a felvételi és lejátszási oldalt.
Felvételi oldalon a végeredmény sosem lépheti át a 0dBfs értéket, mert azt a technológia nem képes értelmezni. Nem torz lesz a visszalakított hang analóg értelemben, hanem egyszerűen azok az infók nem lesznek meg. Persze ez a gyakorlatban sosem jönnek létre, ezekre kínosan vigyáznak a mérnökök és az eszközök együtt.
Itt még bele lehetne menni az analóg hangszerek felvételi sávjának digitális rögzítési, a mixing és a masztering headroomjába, de most tekintsünk el ettől. A lényeg, ahogy már írtuk, hogy a masztering végén a digit anyag kivezérlése nem lehet 0dBfs-nél több, de nyilván jellemzően "bőven" ez alatt van.
Namost, mivel van egy ilyen határ, amit nem lehet túllépni, ez alá kell bepaszírozni mindent. Értve ez alatt, hogy ugyanolyan hangos lehet a "kikerázott" kínai kislány 1 szál gitárral, mint egy 50-100 tagú zenekar együtt.
Hangosság a visszahallgatásnál: Feltételezve, hogy 2 tesztfelvételünk max kivezérlése egyforma, pl -1dBfs, de az egyik 20dB dinimát tartalmaz, a másik 50dB dinamikát tartalmaz, azaz ennyi a leghalkabb és a leghangosabb hang közti különbség, jól látható (némi egyszerűsítéssel persze) hogy a 20dB dinamikát tartalmazó átlag kivezérlése -10,5dBfs, míg az 50dB dinamikát tartalmazóé -25,5dBfs.
Régebben, mikor folyt a "hangossági háború", merthogy ilyen is volt, a felvételeket agyonkompresszálták azért, hogy az átlag kivezérlés magasabb legyen, azaz a hallgató hangosnak érezze a felvételt, mert a hangosat általában jobbnak érzik az emberek. Azonban ennek nyilván megvannak a maga baja, pláne egy sűrű zenénél, a zene belső mozgásiat megöli teljesen, azaz a tzenei információból elvesz.
Lejátszási oldalon, azaz a felvétel adatfolyamát - mely ugye max 0dBfs lehet - még alá lehet vetni különböző digitális processzállásoknak, melynek következtében az így létrejött adatfolyam már átléphetné a 0dBfs-t, ez kerülne a dac feldolgozó rendszerébe. Namost egy normális dsp eljárás során az átlag hangerőt annyival visszavesszük, amennyivel a max kivezérlés átlépné a 0dBfs értéket. Ha nem is lépi át, de pl a basszus tartományban rátettünk egy nagy lapáttal a dolgokra, akkor bizony a dac sokszor elmegy analóg torzításba. Érdemes tehát mindent mértékkel használni.
Persze ez egy nagyon leegyszerűsített magyarázata a dolgoknak, nagyon sokmindent ki lehetne még bontogatni, más kérdés hogy itt van-e értelme.
A problémádra részleges megoldást kínál a legtöbb lejátszó program, képesek ezek 1 szintre hozni a felvételek max kivezérlési szintjét, természetesen ilyenkor nem az eredti adatfolyam megy ki a programból, hanem átmegy ezen a processzálási eljáráson, azaz nem lesz bitperfekt, ami sok hifisnél rontja az alvása minőségét. Ez persze a fent említett hangosság érzet különbséget nem tudja megoldani csak picit enyhíti.
Alces 6 | Mac Mini M1 | Audio-gd Reference 10.32 | Genelec 1031APM aktív monitorok | DIY Oyaide kábelezés
Online
".. Amikor digitalizálsz egy hanghullámot akkor minden aspektusát leképezed digitálisan ..."
Ettől még nagyon messze van a technológia
".. Digitális felvételen lehet hangosítani, ha elég részletes, de erősen torzulhat a hang.."
igen lehet hangosítani digitális tartományban, mint ahogy halkítani is. A hangosítást szokták normalizálásnak nevezni, ahol egy szinteltolás történik max kivezérlés impulzus csúcsai a 0dB alá-közelébe emeléssel. Ezt a hangerő módosítást 32bit fix vagy lebegőpontos matematikával jó megoldani, hang torzulása szinte alig észlelhető. Torzítás növekedés is a mérhetőség küszöbe közelében lehet.
Re: Általában a hifiről
Ebben van több és jelentős pontatlanság.csandaz írta: ↑2020.02.25., kedd 07:19Hozzászólok én is, adattárolás miatt értek ehez valamennyire.gomolalaci írta: ↑2020.02.24., hétf. 20:51Sziasztok!
Visszaolvastam 100 hsz.-t, de utalást sem találtam kérdésemre: miért van a digitális felvételek között jelentős hangerő különbség? Flac, vaw, DSD, vagy akár Cd is....
Analógnál érthető. Ha felvevő magnó felvételi szintjét 0 db. alatt tartom akkor halkabb, ha fölé emelem hangosabb lesz a felvétel. Visszajátszáskor a lejátszott hang ereje arányosan halkabb vagy hangosabb lesz.
Digitálisnál is lehet túlvezérelni? Ha igen, akkor mit? A 0-ák, 1-ek csak jelek. Vagy nem?
Köszönettel várom a válaszokat!
A digitális zene/jel az lényegében nem "digitális zene/jel", hanem analóg jel, digitálisan tárolva. Analóg jel megy be és analóg jelet veszünk ki amikor lejátszuk. A mintavétel, bitráta, "bitmélység" az a konvertálás minőségét befolyásolja, nem pedig a tartalmat.
Amikor digitalizálsz egy hanghullámot akkor minden aspektusát leképezed digitálisan, hogy később ugyanazt visszajátszhasd, ebbe beletartozik a "hangerő" is. Ezért fér meg egymás mellett a suttogás és a nagy szimfonikus zenekar.
A digitális felvétel hangereje, ha nem nyúlsz hozzá a később, az a bemenet hangerejétől függ, azt próbálja utánozni.
Digitális felvételen lehet hangosítani, ha elég részletes, de erősen torzulhat a hang.
Ez a technikai oldal, javítsatok ki ha tévednék.
".. Amikor digitalizálsz egy hanghullámot akkor minden aspektusát leképezed digitálisan ..."
Ettől még nagyon messze van a technológia
".. Digitális felvételen lehet hangosítani, ha elég részletes, de erősen torzulhat a hang.."
igen lehet hangosítani digitális tartományban, mint ahogy halkítani is. A hangosítást szokták normalizálásnak nevezni, ahol egy szinteltolás történik max kivezérlés impulzus csúcsai a 0dB alá-közelébe emeléssel. Ezt a hangerő módosítást 32bit fix vagy lebegőpontos matematikával jó megoldani, hang torzulása szinte alig észlelhető. Torzítás növekedés is a mérhetőség küszöbe közelében lehet.