Nem is tudom, hogy is jött át ide?
Ja de. Ha már hálózati áramkábel hajszál vékonyan szól jobban egyesek szerint, akkor legyen a hálózati trafó is fogyókúrán. Ehhez elég felhozni egy megbízható angol fórum topicot, mint hiteles forrást.
Nem is tudom, hogy is jött át ide?
Nézd, szerinted kinek az ízlésének kell, hogy megfeleljen egy műszaki termék?
Ezen - tudva mi zenél juliush kollégánál - jót kacagtam. Szerintem elég lenne, ha hozzászólások helyett csak a nickedet szúrnád be időnként.SoundMania írta: ↑2019.11.28., csüt. 17:28Szerintem olcsón nem. Ha mégis annak gondolod , akkor az igényeid lettek alacsonyak/alkalmazkodottak.juliush írta: ↑2019.11.28., csüt. 17:21Tehát manapság már nem is csinálnak jót?SoundMania írta: ↑2019.11.28., csüt. 17:18Nem drukkolni kell, hanem olyan cuccot venni amit megcsináltak. Ja , hogy a mai készülékéknél arra már nincs idő meg pénz? Hát kell venni akkor régit, ami jó.
Szerintem olcsón nem. Ha mégis annak gondolod , akkor az igényeid lettek alacsonyak/alkalmazkodottak.juliush írta: ↑2019.11.28., csüt. 17:21Tehát manapság már nem is csinálnak jót?SoundMania írta: ↑2019.11.28., csüt. 17:18Nem drukkolni kell, hanem olyan cuccot venni amit megcsináltak. Ja , hogy a mai készülékéknél arra már nincs idő meg pénz? Hát kell venni akkor régit, ami jó.
Tehát manapság már nem is csinálnak jót?SoundMania írta: ↑2019.11.28., csüt. 17:18Nem drukkolni kell, hanem olyan cuccot venni amit megcsináltak. Ja , hogy a mai készülékéknél arra már nincs idő meg pénz? Hát kell venni akkor régit, ami jó.
Nem drukkolni kell, hanem olyan cuccot venni amit megcsináltak. Ja , hogy a mai készülékéknél arra már nincs idő meg pénz? Hát kell venni akkor régit, ami jó.
Egy hálózati trafó kellően paraméterezhető, mérhető, és ha az egyikkel jobban tetszik a hifi, mint a másikkal, akkor annak jól mérgető és kézben tartható oka van. Nem a teljesítmény túlméretezés a legfontosabb paraméter, egy erősítő adott tápfeszültség esetén adott teljesítményre képes, ha azt a hálózati trafó tudja, akkor hiába háromszor akkora teljesítményű, akkor sem lesz az erősítő nagyobb teljesítményre képes, se szebb hangú. Viszont a 230V primer feszültség méretezésnél nincs megadva az az adat, hogy mit csinál 230V feletti feszültség esetén. Pl. nálunk 234 Voltnál kisebbet sose mértem még, 239-et viszont már többször is, leginkább délelőtt. (kellően profi műszerem van, mielőtt valaki belekötne) Nincs megadva, mekkora a feszültségesés terhelés esetén, ez is különböző lehet azonos VA teljesítményű trafók esetén. 239 voltnál igenis fennálhat a vas telítődésének lehetősége, ami (akár kis teljesítmény felvételekor) a szekunder oldali feszültség torzulásához vezet, ez minden bizonnyal hangminőség befolyásoló tényező. Különösen a kisebb teljesítményű trafóknál (<25VA) gyakori, és komoly szórt térrel is jár, ami szintén nem kívánatos jelenség egy erősítőben, de egy dacban sem. A nyomtatott áramkörökben használatos hálózati trafók túlnyomó többsége rosszul méretezett, legalábbis hifisztikai szempontból.chord írta: ↑2019.11.28., csüt. 11:33
Azt a tanulságot vontam le, hogy ne higgyek a fenti, mérnöki okfejtéseknek, és ne higgyek a tévesen berögzült sablonoknak, mint ez a 'nagy toroid mindig jobb' c. fél/negyedigazságnak.
Hanem gondolkozzak el kicsit.
Hogy az adott pl. végfok kapcsolástechnikája pl. nagyon beleszól ebbe a kérdésbe.
Hogy a trafó tekerése, drótja, szigetelése, magja, geometriája stb.. néha mindig fontosabb, mint az, hogy nagy legyen.
Hogy szobahangerőn, egy 300VA-es 'kicsi' trafónak egy normál AB kapcsolás meg tervezés esetén semmiféle lóerőproblémája nem lesz, nem lesz olyan beütés, amelyikre ne lenne elég a kraft, főleg, hogy egy rakás kondenzátor, fullra töltve várja az energiazabálási pillanatokat, amelyek akár 10-15W-ot előállító áramleadást jelent egy 50-80W körüli végfokban.
Hogy a 'vastelítődés' szobahangerőn nem fog bekövetkezni. Soha.
Hogy a nagy trafó nagy energiája mindig sokkal lomhábban nyerhető ki, mint a kis trafó kicsi energiája.
Hogy a kisebb trafó a tartalékjait gyorsabban adja ki, mint a nagyobb tesó.
Hogy a nagy trafó másmilyen primer/szekunder vezetékátmérője, menetszáma, magja, drámaian beleszólhat a hangképbe, akkor is, ha a gyártó ugyanaz, és úgy, hogy én annak nem biztos, hogy örülni fogok.
Most nehogy azzal gyertek, hogy a kicsi trafó mindig jobb.
Nem. Nem mindig. Van úgy, hogy a nagy sokkal jobb.
De az bizonyosnak tekinthető, hogy sokszor a hang megsínyelheti(sínylheti?? micsoda finom szó:) a mérnöki bólintással végzett, nosza-tegyünk-bele-nagyobb-trafót teóriát.
Mit tudsz te a mérnöki tervezésről?
Azt a tanulságot vontam le, hogy ne higgyek a fenti, mérnöki okfejtéseknek, és ne higgyek a tévesen berögzült sablonoknak, mint ez a 'nagy toroid mindig jobb' c. fél/negyedigazságnak.istvan01 írta: ↑2019.11.28., csüt. 09:06Ebből te ugyan milyen tanulságot vontál magadnak?chord írta: ↑2019.11.28., csüt. 08:38Nem olyan túl régen, toroidokat keresgéltem, főleg, hogy hangra milyenek, persze, soványka eredménnyel, de valamelyik angol fórumon találtam azt az egyetlen beírást, amely elgondolkoztatott azon, hogy valóban, nem kevés hifis axióma ketrecében éldegélünk.cables írta: ↑2019.11.28., csüt. 07:27
Szoktam néha gondolkodni azon, hogy alakultak ki az audió technika bődületes téveszméi, amelyek fő akadályai annak, hogy jobb hangzásban gyönyörködjenek a zenét szerető emberek. Hát valahogy így.
Valaki leír valamit, ami látszólag logikus, szinte magától értetődő és az megrögzül, tévhit lesz belőle. Aztán hallgatják a szegény hívők a rossz hangot.
Arról volt szó, hogy amennyiben van hely, akkor a trafók túlméretezése az általános szokás, és ha lehet választani, mindig legyen a nagyobbik. Mert nagyobb áram, nagyobb fluxustartalék, több tartalék a vasmag telítődéséig, stb...
Ez a tag meg be merte írni, hogy igen, általánosságban megállapítható, a felfelé csere után, hogy a nagy trafókban nagyobb a lóerő, a basszus pontosabb lesz, ugyanakkor az egész hang mégis kivékonyodik és felkeményedik, a zeneiségben pedig óriási veszteség lesz.
Aztán kapott a fejére...
Én azért megjegyeztem ezt a dolgot.
A kisebb trafó kínlódása, vas telítődése mennyire hasznos a basszus energiák reális közvetítéséhez?
A kisebb trafó nem keménykedik a gyors tranziensek megjelenésekor, szépen lágyan, vagy ahogy bírja szusszal, kedvére laposítja?
A kisebb trafó a magas tartomány táplálásakor nem is tudja adjon-e, vagy vegyen-e le az áramkeresztmetszetből, mert idegesen csapkolódik, pláne ha közben a basszus hang igény is megjelent, annak szekunder oldali feszültség hullámzásával még modulál is a magas tartományra?
Ezt még tetézni lehet, ha az eszköz az nem "A" osztályban igényli a trafótól az áramot, hanem "AB"-ben, ezzel pillanatról, pillanatra nagy változásokat visz a kimeneti analóg jelbe is?
Ez tényleg hasznos és előre mutató, persze ha növelni akarjuk a sajáthang karakter szintjét.
Egy trafónak van még pár paramétere a teljesítményén kívül is. Pl. primer és szekunder oldal közötti kapacitások növekednek a méret növelésével párhuzamosan. Ez a hálózat felöli zavarjelek nagyobb mértékű átjutásat okozhatja. A hagyományos kivitelű toroid eleve a legrosszabb ebből a szempontból.audioline írta: ↑2019.11.28., csüt. 09:21Toroidokat próbálgattam jó magam is, kis áramigényű, 12V AC preamp-hoz. 5db, egymástól jócskán eltérő, 20VA, 30VA, 80VA, 200VA és 300VA, szekunder 12V arányosan növekvő amper értékekkel. Kábelezés ugyanaz. Meglepő különbségek voltak hangban. Nem a 300VA lett a befutó. Pont a felkeményedés volt az egyik negatívum a legnagyobb toroidnál. Az optimális trafó méretezéshez nem értek, de a próba tanulságos volt. A nagyobb/erősebb biztos jobb is lesz (mindenhova), szerintem is téves gondolat. Végfok esetében azért sejthetően gyakoribb a nagyobb trafó előnye...chord írta: ↑2019.11.28., csüt. 08:38Nem olyan túl régen, toroidokat keresgéltem, főleg, hogy hangra milyenek, persze, soványka eredménnyel, de valamelyik angol fórumon találtam azt az egyetlen beírást, amely elgondolkoztatott azon, hogy valóban, nem kevés hifis axióma ketrecében éldegélünk.cables írta: ↑2019.11.28., csüt. 07:27
Szoktam néha gondolkodni azon, hogy alakultak ki az audió technika bődületes téveszméi, amelyek fő akadályai annak, hogy jobb hangzásban gyönyörködjenek a zenét szerető emberek. Hát valahogy így.
Valaki leír valamit, ami látszólag logikus, szinte magától értetődő és az megrögzül, tévhit lesz belőle. Aztán hallgatják a szegény hívők a rossz hangot.
Arról volt szó, hogy amennyiben van hely, akkor a trafók túlméretezése az általános szokás, és ha lehet választani, mindig legyen a nagyobbik. Mert nagyobb áram, nagyobb fluxustartalék, több tartalék a vasmag telítődéséig, stb...
Ez a tag meg be merte írni, hogy igen, általánosságban megállapítható, a felfelé csere után, hogy a nagy trafókban nagyobb a lóerő, a basszus pontosabb lesz, ugyanakkor az egész hang mégis kivékonyodik és felkeményedik, a zeneiségben pedig óriási veszteség lesz.
Aztán kapott a fejére...
Én azért megjegyeztem ezt a dolgot.
Szerinted mit jelent a "dinamikusabb lesz a hang" ?? meg a "jobb mélyei lesznek" ??cables írta: ↑2019.11.28., csüt. 07:27Szoktam néha gondolkodni azon, hogy alakultak ki az audió technika bődületes téveszméi, amelyek fő akadályai annak, hogy jobb hangzásban gyönyörködjenek a zenét szerető emberek. Hát valahogy így.
Valaki leír valamit, ami látszólag logikus, szinte magától érthetődő és az megrögzül, tévhit lesz belőle. Aztán hallgatják a szegény hívők a rossz hangot.
Mert ugye tiszta sor, hogy egy vastagabb huzalból készült hangfal kábelnek jobb mélyei lesznek, meg, hogy egy vastagabb tápkábellel dinamikusabb lesz a hang. Ezeket is kitalálta valaki, jól hangzik... csak éppen az ellenkezőjük igaz.
Szóval ez a fenti mondat is hasonló. Az ellenkezője igaz. A huzaloknak idővel, nagyon lassan, javul a hangjuk.
tiredelectron.png
Na most kb ennek fele ugyanúgy nem igaz, legalábbis általánosságban biztosan nem!asebestyen írta: ↑2019.11.28., csüt. 08:07Akkor jó a vékony hangfalkábel, ha:
- hagyományos picike doboz BS kompenzáció nélkül, kevés basszussal, az is a felső basszus sávban
- nagyobbacska hangsugárzó, konstrukciójánál fogva hamar eső mélyátvitellel, OB, tisztán sztatikus, és úgy egyáltalán dipol sugárzók, ahol jellemző az akusztikai rövidzár
Arányaiban - a vékony, nagy ellenállású kábel, lerontva az erősítő damping faktorát - tényleg több mélyet csinál, ami viszont pontatlanabb, a valósnál hosszabb lecsengésű. Persze ez sarokba tett dobozokkal nem ellenőrizhető, mert ott a szoba eleve zeng még 2 percig. Ki kell venni a dobozt legalább a szoba közepére, szabadon. Namost mindez igaz egy közepes hangerőig. Aztán csak azt veszi észre az ember, hogy tekeri fel a hangerőt, de az energiák nem erősödnek. Egyszerűen a vékony hangsugárzó kábel nem képes nagy energiákat átvinni, pláne a mély tartományban.
Fenti esetekben egy olcsó, de élhető kompromisszum lehet.
Érdemes minden konstrukciót az előnyei szerint a megfelelő helyre használni és akkor nem kell az általánosan jó, meg általánosan/mindenhova legjobb jelzőket használni, amire bárki tud ellenpéldát hozni.
Azért jó lenne, ha a tápdrótok megfelelnének legalább az alapszabályoknak úgy érintésvédelmi, mint áram terhelhetőség szempontjából, mielőtt csak dacból elindulunk szembe az autópályán, hogy nagyon megmutassuk.
Nem, hagyományos "fali" adaptereket is, 12V 500mah, 1A, 1,5A. Van egy gyantával kiöntött, spéci, audiós célra gyártott Elektris2000 toroidom is. Nem rossz, de nem azzal a legjobb. Egy szaki egyszer azt mondta, hogy vonal szinten az egyik legérzékenyebb a tápellátás, és az a helyzet, hogy lehet benne valami. Jelentős különbségeket tapasztaltam a preamp-hoz kipróbált különböző tápegységek között.
Csak toroidot próbáltál?
Igazad lehet. Mindenesetre a két kicsi azonos gyártmány, Indel, és ott is volt difi. És mindegyik "hidegen", járatlanul. Esélyük sincs bemelegedni a kb. 0,5A áramfelvétel okán.istvan01 írta: ↑2019.11.28., csüt. 09:39Óvatosan kérdezem szerinted ez a toroid trafó sor, azonos gyártó, azonos trafólemez, azonos huzal-tekercs elrendezésű, azonos fluxusméretezésű volt? Mert ha preampod elegendően táplálható már 20VA-el is, akkor 80VA felet az égadta világon semmit nem befolyásol a teljesítmény tartalék, egészen más effektusok lehettek az eredmény eltérésekben.audioline írta: ↑2019.11.28., csüt. 09:21
Toroidokat próbálgattam jó magam is, kis áramigényű, 12V AC preamp-hoz. 5db, egymástól jócskán eltérő, 20VA, 30VA, 80VA, 200VA és 300VA, szekunder 12V arányosan növekvő amper értékekkel. Kábelezés ugyanaz. Meglepő különbségek voltak hangban. Nem a 300VA lett a befutó. Pont a felkeményedés volt az egyik negatívum a legnagyobb toroidnál. Az optimális trafó méretezéshez nem értek, de a próba tanulságos volt. A nagyobb/erősebb biztos jobb is lesz (mindenhova), szerintem is téves gondolat. Végfok esetében azért sejthetően gyakoribb a nagyobb trafó előnye...
Aztán van ám jelentős el nem hanyagolható tényező is, amit szerintem nem vettél figyelembe. A trafóknak is van minimális bejáródási és melegedési igényük, a nagyobbak a kisebb terhelés által így jóval hosszabban mint a kisebbek. Tehát a gyors tesztelés trafókra nagyon félre vezető lehet.
Óvatosan kérdezem szerinted ez a toroid trafó sor, azonos gyártó, azonos trafólemez, azonos huzal-tekercs elrendezésű, azonos fluxusméretezésű volt? Mert ha preampod elegendően táplálható már 20VA-el is, akkor 80VA felet az égadta világon semmit nem befolyásol a teljesítmény tartalék, egészen más effektusok lehettek az eredmény eltérésekben.audioline írta: ↑2019.11.28., csüt. 09:21
Toroidokat próbálgattam jó magam is, kis áramigényű, 12V AC preamp-hoz. 5db, egymástól jócskán eltérő, 20VA, 30VA, 80VA, 200VA és 300VA, szekunder 12V arányosan növekvő amper értékekkel. Kábelezés ugyanaz. Meglepő különbségek voltak hangban. Nem a 300VA lett a befutó. Pont a felkeményedés volt az egyik negatívum a legnagyobb toroidnál. Az optimális trafó méretezéshez nem értek, de a próba tanulságos volt. A nagyobb/erősebb biztos jobb is lesz (mindenhova), szerintem is téves gondolat. Végfok esetében azért sejthetően gyakoribb a nagyobb trafó előnye...
Az ötből a 30VA 12 voltos... de ezzel nem lett vége a történetnek.
Toroidokat próbálgattam jó magam is, kis áramigényű, 12V AC preamp-hoz. 5db, egymástól jócskán eltérő, 20VA, 30VA, 80VA, 200VA és 300VA, szekunder 12V arányosan növekvő amper értékekkel. Kábelezés ugyanaz. Meglepő különbségek voltak hangban. Nem a 300VA lett a befutó. Pont a felkeményedés volt az egyik negatívum a legnagyobb toroidnál. Az optimális trafó méretezéshez nem értek, de a próba tanulságos volt. A nagyobb/erősebb biztos jobb is lesz (mindenhova), szerintem is téves gondolat. Végfok esetében azért sejthetően gyakoribb a nagyobb trafó előnye...chord írta: ↑2019.11.28., csüt. 08:38Nem olyan túl régen, toroidokat keresgéltem, főleg, hogy hangra milyenek, persze, soványka eredménnyel, de valamelyik angol fórumon találtam azt az egyetlen beírást, amely elgondolkoztatott azon, hogy valóban, nem kevés hifis axióma ketrecében éldegélünk.cables írta: ↑2019.11.28., csüt. 07:27
Szoktam néha gondolkodni azon, hogy alakultak ki az audió technika bődületes téveszméi, amelyek fő akadályai annak, hogy jobb hangzásban gyönyörködjenek a zenét szerető emberek. Hát valahogy így.
Valaki leír valamit, ami látszólag logikus, szinte magától értetődő és az megrögzül, tévhit lesz belőle. Aztán hallgatják a szegény hívők a rossz hangot.
Arról volt szó, hogy amennyiben van hely, akkor a trafók túlméretezése az általános szokás, és ha lehet választani, mindig legyen a nagyobbik. Mert nagyobb áram, nagyobb fluxustartalék, több tartalék a vasmag telítődéséig, stb...
Ez a tag meg be merte írni, hogy igen, általánosságban megállapítható, a felfelé csere után, hogy a nagy trafókban nagyobb a lóerő, a basszus pontosabb lesz, ugyanakkor az egész hang mégis kivékonyodik és felkeményedik, a zeneiségben pedig óriási veszteség lesz.
Aztán kapott a fejére...
Én azért megjegyeztem ezt a dolgot.
Ebből te ugyan milyen tanulságot vontál magadnak?chord írta: ↑2019.11.28., csüt. 08:38Nem olyan túl régen, toroidokat keresgéltem, főleg, hogy hangra milyenek, persze, soványka eredménnyel, de valamelyik angol fórumon találtam azt az egyetlen beírást, amely elgondolkoztatott azon, hogy valóban, nem kevés hifis axióma ketrecében éldegélünk.cables írta: ↑2019.11.28., csüt. 07:27
Szoktam néha gondolkodni azon, hogy alakultak ki az audió technika bődületes téveszméi, amelyek fő akadályai annak, hogy jobb hangzásban gyönyörködjenek a zenét szerető emberek. Hát valahogy így.
Valaki leír valamit, ami látszólag logikus, szinte magától értetődő és az megrögzül, tévhit lesz belőle. Aztán hallgatják a szegény hívők a rossz hangot.
Arról volt szó, hogy amennyiben van hely, akkor a trafók túlméretezése az általános szokás, és ha lehet választani, mindig legyen a nagyobbik. Mert nagyobb áram, nagyobb fluxustartalék, több tartalék a vasmag telítődéséig, stb...
Ez a tag meg be merte írni, hogy igen, általánosságban megállapítható, a felfelé csere után, hogy a nagy trafókban nagyobb a lóerő, a basszus pontosabb lesz, ugyanakkor az egész hang mégis kivékonyodik és felkeményedik, a zeneiségben pedig óriási veszteség lesz.
Aztán kapott a fejére...
Én azért megjegyeztem ezt a dolgot.
Nem olyan túl régen, toroidokat keresgéltem, főleg, hogy hangra milyenek, persze, soványka eredménnyel, de valamelyik angol fórumon találtam azt az egyetlen beírást, amely elgondolkoztatott azon, hogy valóban, nem kevés hifis axióma ketrecében éldegélünk.cables írta: ↑2019.11.28., csüt. 07:27
Szoktam néha gondolkodni azon, hogy alakultak ki az audió technika bődületes téveszméi, amelyek fő akadályai annak, hogy jobb hangzásban gyönyörködjenek a zenét szerető emberek. Hát valahogy így.
Valaki leír valamit, ami látszólag logikus, szinte magától értetődő és az megrögzül, tévhit lesz belőle. Aztán hallgatják a szegény hívők a rossz hangot.
Akkor jó a vékony hangfalkábel, ha:
Szoktam néha gondolkodni azon, hogy alakultak ki az audió technika bődületes téveszméi, amelyek fő akadályai annak, hogy jobb hangzásban gyönyörködjenek a zenét szerető emberek. Hát valahogy így.