fererencz írta: ↑2024.03.09., szomb. 06:34
Az megvan, hogy (táp)kábeleket is csillagos pontozással rangsorolnak gyártók? Tonalitás, színpad, melegség,... Ez kiveri a biztit, ha már a SINAD igen?
Többen leírtuk már, de úgy látszik, nem akarod megérteni.
Nem a SINAD-méréssel van baj, hanem amilyen "verdikteket" ír annak mentén.
Konkrétan az inkriminált Bricasti kapcsán leírja, hogy senkinek nem ajánlja, mert azt, amit nyújt, nála 20-szor olcsóbb DAC is nyújtja. Még ki is tér, hogy a különbség csak a fancy dizájn, és döntse el mindenki, hogy a dizájnért hajlandó-e 20-szoros árat fizetni. Ezen mondatai alapján egészen egyértelmű, hogy a méréseit elégségesnek és egyben mérvadónak tartja egy-egy DAC vagy bármilyen egyéb készülésk megítélésében.
Ez a probléma. Hogy kiemel egy-két paramétert, és az alapján - szigorúan tudományos mérnöki szemlélet köntösébe bújtatva - ugyanakkor nagyon meredek logikai bukfenccel ilyen ítéleteket hoz.
Az, hogy miért bukfenc, és hogyan nem lenne az, ha már mindenképp mérésekkel akar rangsor állítani DAC-ok között, már leírtam, de már az arra adott reakciód alapján is úgy tűnik, hogy nem értetted, vagy legalábbis úgy tettél, mintha nem értenéd: ha már ennyire a mérései alapján mond ítéletet, akkor érdemes lenne arra koncentrálnia, hogy bebizonyítsa a mérései (jelesül pl. a SINAD) és az
érzékelt "hangminőség" (a DAC "jósága") közötti korrelációt. Erre vannak statisztikai módszerek. És a staisztikai módszerek a hifiben egyáltalán nem idegenek, akárcsak a tudományos életben általában, de ha csak a hifire koncentrálunk, pl. statisztikai módsuzerekkel állapították meg a Harman-görbét, ami ma széles körbe elfogadott, és senki nem vitatja.
(ha valaki nem ismnerné a Harman-görbét, történetét, módszertanát és implikációit, NAGYON javaslom "Retrotech" Balázs fantasztikusan jól, közérthetően, de nem nagyon a részletekbe menő videóját:
https://www.youtube.com/watch?v=yowF_MkLXFw) De ez csak egy példa a (természettudományokban teljesen elfogadott és tudományosnak ítélt) statisztikai módszerek alkalmazására a hifiben.
Enélkül sajnos nem lesz Amir tudományos, és a verdiktjei csak az ő (és követői), légbőlkapott feltételezéseken alapuló hitét tükrözik, bármennyire is vannak mérésekkel alátámasztva. A mérésekről ugyanis nem tudjuk, hogy relevánsak-e. Ez pont olyan, mint amikor egy erősítő jóságát a súlya alapján ítéljük meg. Mérhető, egzakt tulajdonság alapján hozott téves ítélet.
Nos, tehát Amir fáradozhatna akár azon is (ugyanakkora mellbedobással, mint amivel azt bizonygatja, hogy egy Bricasti hangminőségét megkapod egy Topping D30-cal), hogy a SINAD és az érzékelt hangminőség összefüggését (statisztikai korrelációját) statisztikai módszerekkel feltérképezze. Ha ebből egyértelműen kijön a magas korrelációs érték, és az eredményekben statisztikailag kiszámolható szórás alacsony, akkor fejet hajtunk és csendben elkullogunk.
(csak hozzátenném, hogy a statisztikailag szignifikáns eredményt hozó módszereknek nincs sok közük ahhoz, hogy az ASR felhasználói mit gondolnak, vagy pár résztvevővel elvégzett ABX tesztekből mi jön ki, ugyanakkor tudományosan támadhatatlan lenne az eredmény).
Amíg ezt nem teszi meg, addig az lenne a korrekt, hogy az színes ábrája alá, amelyben konkrlét készülékek SINAD alapján vannak rangsorolva és nagybetűs, színekkel is mutatott "Excellent", "Very good" ... "Poor" nevű kategóriákba sorolva, odaírná ugyanekkora betűkkel, hogy a SINAD és az érzékelt hangminőség között nincs bizonyított szoros korreláció.
Just my two pence, of course.