Hangelnyelő eszközök zenehallgató szobákba

Nos egyik sem reklámoldal. Az első táblázat szerzője a Prága Cseh Tehnikai egyetem docensje, a másik pedig egy egyetemi munka PDF-ben, de a tiédről nincs link. Esetlek be tudnád nekünk linkelni.
Nos, ne kezdd Te is! Ahogy írtam, egy szakkönyvből másoltam ki az adatokat.

Az első linked nekem egy reklámmal gazdagon megspékelt építőipari újságnak tűnik, de általam nem beszélt nyelven szól hozzánk. Ettől persze még közölhet korrekt infókat. A lényeg az, hogy a hanghullám frekvenciájának emelkedésével válnak az emlegetett műanyagok egyre hatékonyabb elnyelővé, az alacsony frekvenciájú hullámok pedig áthaladnak rajtuk, tehát viszonylag keveset vernek vissza minden oktávban. Szándékosan "keveset" írok és nem "semmit", mert utóbbi nyilván nem lenne igaz. Ha a cél érdekében visszaverésre van szükség (diffúzoroknál ugye erről van szó), akkor én biztosan más anyagot használnék, fát, vagy téglát. Ne kapjunk már ezen össze!

Én nem kértem linket senkitől, mert ezek az adatok könnyen hozzáférhetőek, itt van például némi csemegézni való adathalmaz. Csak hát ahány mérés, annyi eredmény, mivel ezekből a műanyag lapokból milliónyi sűrűség és kialakítás létezik az egészen könnyű lapoktól a Fülelek által emlegetett lépésálló kialakításig. Erősen túltoltuk a témát és már azt sem tudom, mi a vita tárgya.

Ha Te szívesebben hiszel egy cseh reklámoldalnak, mint a hazai vezető építőipari minőség ellenőrző intézetnek, az a Te bajod. Mindketten tudjuk, hogy polisztirolból sokféle létezik és a mutatott elnyelési adatok csak általános iránymutatásnak jók. Csavargathatod a történetet, ahogy a téglával, meg számtalan más témával is tetted mindenféle konkrétum nélkül, de többen is mutattunk olyan számokat, ahol a magas frekvenciás elnyelés mértéke sokszorosa az alacsony frekvencián mutatott értéknek, márpedig itt többen is ezt vonták kétségbe. Ennek szellemében kellemes susogást kívánok Neked.

Egyébként: "A polisztirol a legrégebben ismert műgyanták egyike." Anyagelméletbe nem szeretnék ennél jobban belemenni, nem értek hozzá, én csak egy hangmérnök vagyok.

Nos egyik sem reklámoldal. Az első táblázat szerzője a Prága Cseh Tehnikai egyetem docensje, a másik pedig egy egyetemi munka PDF-ben, és az adatok megegyeznek, de a tiédről nincs link. Esetleg be tudnád nekünk linkelni. Lehet, hogy amit te írtál le, egy teljesen más polisztirol, avagy ahogy te írtad Hőpréselt érdesített bevonatos habosított polisztirol műgyanta lap. Köszi.

Nos,timcs által mutatott oldalon egész más értékek vannak, és én inkább annak hiszek ...
Ha Te szívesebben hiszel egy cseh reklámoldalnak, mint a hazai vezető építőipari minőség ellenőrző intézetnek, az a Te bajod. Mindketten tudjuk, hogy polisztirolból sokféle létezik és a mutatott elnyelési adatok csak általános iránymutatásnak jók. Csavargathatod a történetet, ahogy a téglával, meg számtalan más témával is tetted mindenféle konkrétum nélkül, de többen is mutattunk olyan számokat, ahol a magas frekvenciás elnyelés mértéke sokszorosa az alacsony frekvencián mutatott értéknek, márpedig itt többen is ezt vonták kétségbe. Ennek szellemében kellemes susogást kívánok Neked.

Egyébként: "A polisztirol a legrégebben ismert műgyanták egyike." Anyagelméletbe nem szeretnék ennél jobban belemenni, nem értek hozzá, én csak egy hangmérnök vagyok.

Tudok, de a kétkedőknek és a varázsfüllel rendelkezőknek szerintem ez is kevés lesz.

Hőpréselt érdesített bevonatos habosított polisztirol műgyanta lap elnyelési jellemzői (15 mm lapvastagság).

Elnyelés mértéke (%) DIN 52215-63 (ASTM E 1050-98) szerint :
125 Hz 250 Hz 500 Hz 1000 Hz 2000 Hz 4000 Hz
0,9 5,0 11,9 35,4 95,1 78,4

Nos,timcs által mutatott oldalon egész más értékek vannak, és én inkább annak hiszek, (amúgy a habosított polisztirol nem műgyanta, a műgyantának van folyékony állapota, a polisztirol habot meg szilárd (gyöngy) alapanyagból készítik), a gyakorlati tapasztalatom is azt támasztja alá.
Ráadásul azok az értékek is a puha epsre vonatkoznak, nem a lépésállóra. (Minden polisztirol diffuzor keményebb fajta habból készül, már csak azért is, mert az kevésbé sérülékeny, és könnyebb feldolgozni.
Amúgy meg tessék kipróbálni, fal vagy tükör elé állni, és susogni (a susogás fő spektruma 1-6kHz), majd egy darab minimum 30x30cm, >3cm vastag habszivacsot a falra helyezni, úgy megismételni, majd jöhet az eps tábla darabka. Aztán le lehet vonni a következtetéseket.

Ez egy titkos oldal, hogy nem akarod megadni az elérhetőségét?
Amúgy meg mi köze van ennek az anyagnak az EPS vagy XPS-hez?

Nem titkos, tessék http://stavba.tzb-info.cz/akustika-stav ... vani-zvuku, vagy http://digilib.k.utb.cz/bitstream/handl ... sequence=1 a 41ik oldalon lévő táblázatban, de több oldalon is ezeket a értékeket találtam. Ez egy egyszerű polisztirol avagy polystyrén lapnak az adatai amit építkezéseknél használnak, vagyis sokan ebből készitik a diy diffúzorokat.

Vendég

Bocsi, mivel nem Te vagy a gyártó, úgy kérdezném ,hogy kaptál valamilyen infót arról, hogy
mely fekvenciasáv(ok)ban viselkedik hangvisszaverőként az anyag, amiből készül?

Nincs.
Diffúzorok esetén is úgy kéne működjön, mint az elnyelőknél. Az akusztikát tervező szakembernek kéne megmondani, hogy hová miből mennyit.
Az mindegy egyébként, hogy a kiszámolt mennyiségű és fajtájú panelt hová teszi fel a delikvens?

Van valamilyen infód a hangvisszaverő képességéről annak az anyagnak, amiből ezt a diffúzor készíted?
Honnan tudod azt, hogy milyen frekisávban mennyit ver vissza a beeső hangból?

Bocsi, mivel nem Te vagy a gyártó, úgy kérdezném ,hogy kaptál valamilyen infót arról, hogy
mely fekvenciasáv(ok)ban viselkedik hangvisszaverőként az anyag, amiből készül?

Kifordítod a szavaim. Ráadásul olyan következtetéseket vonsz le, amiket én sose írtam, de úgy írod, mintha az én szavaim lennének.
Elnyel a felső oktávokban valamennyit, de ha nem vágod tele a plafont ilyenekkel, akkor mértéke elhanyagolható, ellenben a diffúzitása hallható, de nevezzük hatásnak a béke kedvéért. Elnyelésre nem diffúzort használok.
Te írtad, hogy ezek csak elnyelnek, ellenben nem diffúzálnak.

Tőled idézek: "Nálam a plafonon szintén működött az a fajta, amit Viri említ. Ha csak a magas hangokat nyelné, nem működött volna, sőt a hallgatási pozícióban az utózengésen nem változtatott semmit a magas frekiken se."

Erre reagáltam. Számomra egyértelmű volt az idézett sorod, de a félreértés jogát fenntartom. Kicsit túlbeszéltük a kérdést.

Kifordítod a szavaim. Ráadásul olyan következtetéseket vonsz le, amiket én sose írtam, de úgy írod, mintha az én szavaim lennének.
Elnyel a felső oktávokban valamennyit, de ha nem vágod tele a plafont ilyenekkel, akkor mértéke elhanyagolható, ellenben a diffúzitása hallható, de nevezzük hatásnak a béke kedvéért. Elnyelésre nem diffúzort használok.
Te írtad, hogy ezek csak elnyelnek, ellenben nem diffúzálnak.

Van valamilyen infód a hangvisszaverő képességéről annak az anyagnak, amiből ezt a diffúzor készíted?
Honnan tudod azt, hogy milyen frekisávban mennyit ver vissza a beeső hangból?

Semmilyen táblázatot nem lelek a polisztirol és társai hangelnyeléséről. Fapaci biztos tud ilyet, egy hivatkozás (újmagyarul link) jól jönne. Még a sűrűségre sincs adat sehol, nagy nehezen megtudtam, hogy 18-22kg/m3 a jellemző adat.

Azért nem kell kétségbe esni, a diffuzorok működnek, az általam tervezettek mindig lépésálló fajtából készültek, volt, amit le is festettünk (egy hangya f@ßnyit jobb lesz a festéstől), de nincs jelentősége, annak viszont van, hogy milyen méretű, hogy számolták ki, és hogy van legyártva. Persze, jobb a fából készült, messze nem annyival, mint amennyivel drágább és súlyosabb. De pl. a fából készült 50mm egység szélességű diffuzor a magasakat sokkal kevésbé egyenletesen szórja, mint a 30mm egység szélességű polisztirolból készült...

Tehát olyan anyagból terveztél akusztikai elemeket (diffúzorokat), aminek a valódi hangelnyelő képességéről nem volt tudomásod ?
Az a kérdés is elsiklott valahol, hogy be volt-e mérve, hogy ezeknek a diffúzoroknak milyen hatása volt egy adott installációban.

Vendég

Korábban azt írtad, nem változott az utózengés mértéke a plafonra helyezett diffúzoraidtól, tehát ezek tutira nem nyelnek el. Most kiderül, hogy a 40+ m2 felületre tettél összesen 0,5 m2 panelt, azaz az összfelület kevesebb, mint 5 %-át (!) fedted be. Szerinted ez tényleg azt bizonyítja, hogy az általad alkalmazott anyag nem viselkedik elnyelőként a felső oktávokban? Kezdek lefűzni.
Kifordítod a szavaim. Ráadásul olyan következtetéseket vonsz le, amiket én sose írtam, de úgy írod, mintha az én szavaim lennének.
Elnyel a felső oktávokban valamennyit, de ha nem vágod tele a plafont ilyenekkel, akkor mértéke elhanyagolható, ellenben a diffúzitása hallható, de nevezzük hatásnak a béke kedvéért. Elnyelésre nem diffúzort használok.
Te írtad, hogy ezek csak elnyelnek, ellenben nem diffúzálnak.

Ez egy titkos oldal, hogy nem akarod megadni az elérhetőségét?
Amúgy meg mi köze van ennek az anyagnak az EPS vagy XPS-hez?

Az EPS és az XPS nem polisztirol? A vizsgált anyag teljesen tipikus polisztirol lap volt, amiket az építőipar is használ hőszigetelésként és sokan ebből készítették a diffúzoraikat is. Az adatokat egy könyvből másoltam ki, amiben az ÉMI pécsi laborja által végzett akusztikai méréseket publikálták (egykoron ott dolgoztam szakmai gyakorlaton). Én inkább ilyeneket olvasok a Wikipedia helyett.

Nekem a 40+ m2-en van 2db hosszú hasábos 50x50cm-es a plafonon, ráadásul közelről vagyok/voltam kénytelen hallgatni a hangsugárzókat. És mégis... Magic.

Értem amúgy a precízséget, a találomra feltett akármilyen panelek helyett. Rendeben is van. Ugyanakkor mi van az alsó oktávokkal (<80Hz)? Kevés azok kezelésére alkalmas ajánlásod látom, pedig ott is tud baj lenni, sőt. És ha mondjuk a Vicoustic oldalát megnézem, a demo helyiségekben van diffúzor is, nem is kevés. Több kérdést nem teszek fel, nehogy támadásnak vedd.

Korábban azt írtad, nem változott az utózengés mértéke a plafonra helyezett diffúzoraidtól, tehát ezek tutira nem nyelnek el. Most kiderül, hogy a 40+ m2 felületre tettél összesen 0,5 m2 panelt, azaz az összfelület kevesebb, mint 5 %-át (!) fedted be. Szerinted ez tényleg azt bizonyítja, hogy az általad alkalmazott anyag nem viselkedik elnyelőként a felső oktávokban? Kezdek lefűzni.

80 Hz alatti problémák kezelésére olyan durva anyagmennyiség, tömeg és térfogat szükséges, aminek elhelyezésére egy lakószobában esély sincs általában, így hát nem is szoktam ilyeneket javasolni. Membrános elnyelő panelekkel, rezonátorokkal, illetve okos elhelyezéssel szoktunk inkább próbálkozni, csak hát ezek mind egyedi megoldások, így hát nem is publikáltam őket, nehogy valaki lemásolja és elcsessze velük a szobáját.

A Vicoustic nem túl jó példa a professzionális akusztikai megoldásokra.

Tudok, de a kétkedőknek és a varázsfüllel rendelkezőknek szerintem ez is kevés lesz.

Hőpréselt érdesített bevonatos habosított polisztirol műgyanta lap elnyelési jellemzői (15 mm lapvastagság).

Elnyelés mértéke (%) DIN 52215-63 (ASTM E 1050-98) szerint :
125 Hz 250 Hz 500 Hz 1000 Hz 2000 Hz 4000 Hz
0,9 5,0 11,9 35,4 95,1 78,4

Ez egy titkos oldal, hogy nem akarod megadni az elérhetőségét?
Amúgy meg mi köze van ennek az anyagnak az EPS vagy XPS-hez?

Szerintem félreértesz, nem vitatni akarom a fizikai tényeket, nyilván egy puhább anyag nem fog úgy visszaverni, mint egy keményebb.
Viszont, ha valahová (mint pl. tévé elé + center tetejére + mobil megoldásként) csak könnyű megoldás jöhet szóba, akkor abból kell várat építeni, a lehetőségek kimaxolásával. Itt jön be a puha, nyílt-cellás expandált helyett a kemény extrudált hab.

Világos, csak ne állítsuk be a szükségmegoldásokat tökéletes receptként azzal a szöveggel, hogy "nálam működik..."! Mihez képest? A csupasz falhoz képest biztosan.

Amúgy TV-re én inkább vastag pokrócot terítenék a könnyű műanyagok helyett. Diffúzálni, hangokat visszaverni nem nagyon fog, de általában nem is ez a megoldás, hanem az elnyeletés. A túlzott visszaverődéseket nem átpasszolni, nem eltéríteni kell, hanem megszüntetni. Az eddigi több száz helyszíni mérés során talán tucatnyi olyan esettel találkoztam, ahol nem a rossz mértékű utózengés volt a probléma, hanem az irányított visszaverődések. Ebből néhány őstehetségnek már azt is sikerült kiolvasnia, hogy fapaci nem szereti a diffúzorokat.

Szerintem támadásnak veszel dolgokat, amiket nem kéne.
Félreérted a helyzetet, meg engem is, nem először. Én tájékoztatok, tanácsokat adok, próbálom a tévhiteket ritkítani és nyilván benne van a pakliban, hogy nem mindenki hallgat rám. Ez nekem nem fáj. Feszültség akkor támad, amikor valaki a mérési eredményeket minden bizonyítható alap nélkül próbálja cáfolni, mert ő úgy hallja..., vagy csak simán nem vagyok neki szimpatikus, vagy belegázoltam a bizniszébe, esetleg megsértettem a büszkeségét, letörtem az agancsait. Volt és van itt mindegyikre példa, az élet nem egy habos torta ugyebár. Ezek a támadások nem ellenem irányulnak, hanem a tájékoztatás ellen, ami a fórum egyik nagy célja lenne.

Most erre mit lehet mondani? Miért esznek az emberek drága szemetet, ha kevesebb pénzből egészségesen is lehet étkezni? A válaszokat ismerjük, nemde? Egyébként milyen készítőkre gondolsz? Ismersz olyan komoly akusztikai céget, aki polisztirolból gyártja minden termékét? Miért használnak a stúdiókban nagy cellaméretű, puha és kemény fából, néha téglából épített diffúzorokat nem kevés pénz és munka árán ahelyett, hogy olcsó polisztirollal tömnék meg a helyiséget? Talán mert ők nem elégszenek meg azzal, hogy "egy kicsit jobb lett".
A fizika meglehetősen egyszerűen működik a kérdésben. Egy anyag hangátengedési, elnyelési és visszaverési képessége a belső szerkezetétől, a felület kialakításától és a sűrűségétől függ. Mi értelme ezzel vitába szállni? Minden szobának megvannak a maga akusztikai hibái, amikkel feltárás után eredményesen fel lehet venni a harcot a megfelelő eszközökkel. Lehet vakon is kísérletezgetni, következménye minden beavatkozásnak lesz, még a kutya pokrócát is a falra szögelhetjük, csak nem biztos, hogy a hatása jó irányba mutat, vagy kellő mértékű. A hifisták imádnak egyszerűsíteni és mindent egy kaptafára feszíteni, de attól, hogy a paradicsomlevesbe illik a kristálycukor, még nem biztos, hogy a rakott krumpliba is való.

Szerintem félreértesz, nem vitatni akarom a fizikai tényeket, nyilván egy puhább anyag nem fog úgy visszaverni, mint egy keményebb.
Viszont, ha valahová (mint pl. tévé elé + center tetejére + mobil megoldásként) csak könnyű megoldás jöhet szóba, akkor abból kell várat építeni, a lehetőségek kimaxolásával. Itt jön be a puha, nyílt-cellás expandált helyett a kemény extrudált hab.

Semmilyen táblázatot nem lelek a polisztirol és társai hangelnyeléséről. Fapaci biztos tud ilyet...
Tudok, de a kétkedőknek és a varázsfüllel rendelkezőknek szerintem ez is kevés lesz.

Hőpréselt érdesített bevonatos habosított polisztirol műgyanta lap elnyelési jellemzői (15 mm lapvastagság).

Elnyelés mértéke (%) DIN 52215-63 (ASTM E 1050-98) szerint :
125 Hz 250 Hz 500 Hz 1000 Hz 2000 Hz 4000 Hz
0,9 5,0 11,9 35,4 95,1 78,4

Vendég

Akkor gyakorlatilag csoda történt, vessünk néhány keresztet! Lehet tudni, pontosan milyen anyagból és milyen kialakítással készült ez az elem, illetve hogy alakult az utózengés a beépítés előtt és után?

Nem tudom már követni, ki miről és kit akar meggyőzni, talán mindegy is, így a meddő hitvita folytatása helyett inkább egy valós és dokumentált esetről számolok be. Az alábbi utózengési időt egy olyan helyiségben mértem, ami könnyű habszivacs elemekkel és Nikecell lapokkal volt burkolva. A felső két oktáv utózengése bőven alacsonyabb a kívánatosnál, a középtartomány annak duplája, a felsőbasszusok terén pedig már templomi akusztikát idéz a helyzet... magyarul botrányos.

AVX.jpg

A beavatkozás után hősünk olyannyira elégedett volt a hangzással és a "visszhang" csökkenésével, hogy még itt az AVX-en is lelkendezett miatta néhány hozzászólásban. Aztán ahogy teltek a napok és forogtak a lemezek, cserélődtek a filmek, az elégedettség oda lett és megjelent helyette egy zaklatottság az elviselhetetlen basszusok és a teljesen hamis hangszínek miatt. Hősünk nem adta fel, bőszen cserélgette a kábeleket, készülékeket, hangdobozból is megfordult nála jó néhány, de a vágyott nyugalom csak nem akart beköszönteni. Látogatásom után voltam olyan pofátlan és a szivacsok részleges eltávolítását javasoltam, amit persze hősünk értetlenkedve fogadott és megígértette velem, hogy nem akarom megszívatni. A szivacs burkolat és a Nikecell lapok nagy részének helyére korrekt akusztikai megoldások kerültek, miáltal visszabillent a világ rendje, enyhültek a basszus problémák, előkerült a térhangzás, nőtt a dinamika. Hősünk minderre úgy reagált, hogy eladta a drága kábelezését, az elmúlt 2 évben nem cserélte le egyetlen elektronikáját sem, befejeződött a hangsugárzók váltogatása is, mégis sokkal több és többféle zenét hallgat, mint korábban.

Ha telepakoljuk a csupasz falakat habszivacs lapokkal, természetesen fogunk hallható változást érzékelni, tehát ahogy néhányan már írták, "működik". Az emberi hallás a 2 és 5 kHz közötti tartományban a legérzékenyebb. Nem véletlen ez, hiszen itt találhatóak a beszédhang legerősebb felharmonikusai, amik erősen befolyásolják a beszédérthetőséget. A könnyű szivacsok pont ebben a tartományban mutatják elnyelési képességük maximumát, így hát nagy az öröm, amikor tisztább felső és középtartományt érzékelünk következményként. Kevésbé feltűnő, ezért általában csak később, huzamosabb használat során derül ki, hogy felbillent a hangzási egyensúly, furcsa megszólalási arányok jelennek meg addig szerethető muzsikáinkban. Ez akár meg is szokható, de amint elmegyünk egy jó helyszínen rendezett akusztikus koncertre, vagy meghallgatjuk egy hobbitársunk klasszul sikerült rendszerét, hazatérve a fenének sem esik jól a zenehallgatás.

Nem fogok ördögűzést végrehajtani a szivacsokkal szemben, pláne ha ebből néhányan mócsingos vitát akarnak kerekíteni, de ha ezeket nem kombináljuk más tartományban is hatékony elemekkel, illetve a mennyiséget eltúlozzuk, előfordulhat, hogy többet ártunk, mint használunk. Egy szoba átgondolt, komplex kezelésében helyük van, ha tisztában vagyunk vele, mire jók és mire nem. Nekem ez az álláspontom, ami persze nem akadályoz meg senkit sem abban, hogy telepakolja a szobája falait, amivel csak akarja.

Kereszt helyett vessünk babot, az később főzelékként akusztikai elemnek is jó.
Szerintem támadásnak veszel dolgokat, amiket nem kéne.
Senki nem mondta, hogy pakolja tele bárki a szobáját könnyű szivacsokkal és nikecellel. Nekem a 40+ m2-en van 2db hosszú hasábos 50x50cm-es a plafonon, ráadásul közelről vagyok/voltam kénytelen hallgatni a hangsugárzókat. És mégis... Magic.
Értem amúgy a precízséget, a találomra feltett akármilyen panelek helyett. Rendeben is van. Ugyanakkor mi van az alsó oktávokkal (<80Hz)? Kevés azok kezelésére alkalmas ajánlásod látom, pedig ott is tud baj lenni, sőt. És ha mondjuk a Vicoustic oldalát megnézem, a demo helyiségekben van diffúzor is, nem is kevés. Több kérdést nem teszek fel, nehogy támadásnak vedd.

Semmilyen táblázatot nem lelek a polisztirol és társai hangelnyeléséről. Fapaci biztos tud ilyet, egy hivatkozás (újmagyarul link) jól jönne. Még a sűrűségre sincs adat sehol, nagy nehezen megtudtam, hogy 18-22kg/m3 a jellemző adat.
Ezt talaltam, a polisztirol α hangelnelési adatai 18-32mm vatagságú tábla
125Hz 0,02
250Hz 0,02
500Hz 0,03
1000Hz 0,08
2000Hz 0,14
4000Hz 0,29

Nálam a plafonon szintén működött az a fajta, amit Viri említ. Ha csak a magas hangokat nyelné, nem működött volna, sőt a hallgatási pozícióban az utózengésen nem változtatott semmit a magas frekiken se.
Akkor gyakorlatilag csoda történt, vessünk néhány keresztet! Lehet tudni, pontosan milyen anyagból és milyen kialakítással készült ez az elem, illetve hogy alakult az utózengés a beépítés előtt és után?

Nem tudom már követni, ki miről és kit akar meggyőzni, talán mindegy is, így a meddő hitvita folytatása helyett inkább egy valós és dokumentált esetről számolok be. Az alábbi utózengési időt egy olyan helyiségben mértem, ami könnyű habszivacs elemekkel és Nikecell lapokkal volt burkolva. A felső két oktáv utózengése bőven alacsonyabb a kívánatosnál, a középtartomány annak duplája, a felsőbasszusok terén pedig már templomi akusztikát idéz a helyzet... magyarul botrányos.

A beavatkozás után hősünk olyannyira elégedett volt a hangzással és a "visszhang" csökkenésével, hogy még itt az AVX-en is lelkendezett miatta néhány hozzászólásban. Aztán ahogy teltek a napok és forogtak a lemezek, cserélődtek a filmek, az elégedettség oda lett és megjelent helyette egy zaklatottság az elviselhetetlen basszusok és a teljesen hamis hangszínek miatt. Hősünk nem adta fel, bőszen cserélgette a kábeleket, készülékeket, hangdobozból is megfordult nála jó néhány, de a vágyott nyugalom csak nem akart beköszönteni. Látogatásom után voltam olyan pofátlan és a szivacsok részleges eltávolítását javasoltam, amit persze hősünk értetlenkedve fogadott és megígértette velem, hogy nem akarom megszívatni. A szivacs burkolat és a Nikecell lapok nagy részének helyére korrekt akusztikai megoldások kerültek, miáltal visszabillent a világ rendje, enyhültek a basszus problémák, előkerült a térhangzás, nőtt a dinamika. Hősünk minderre úgy reagált, hogy eladta a drága kábelezését, az elmúlt 2 évben nem cserélte le egyetlen elektronikáját sem, befejeződött a hangsugárzók váltogatása is, mégis sokkal több és többféle zenét hallgat, mint korábban.

Ha telepakoljuk a csupasz falakat habszivacs lapokkal, természetesen fogunk hallható változást érzékelni, tehát ahogy néhányan már írták, "működik". Az emberi hallás a 2 és 5 kHz közötti tartományban a legérzékenyebb. Nem véletlen ez, hiszen itt találhatóak a beszédhang legerősebb felharmonikusai, amik erősen befolyásolják a beszédérthetőséget. A könnyű szivacsok pont ebben a tartományban mutatják elnyelési képességük maximumát, így hát nagy az öröm, amikor tisztább felső és középtartományt érzékelünk következményként. Kevésbé feltűnő, ezért általában csak később, huzamosabb használat során derül ki, hogy felbillent a hangzási egyensúly, furcsa megszólalási arányok jelennek meg addig szerethető muzsikáinkban. Ez akár meg is szokható, de amint elmegyünk egy jó helyszínen rendezett akusztikus koncertre, vagy meghallgatjuk egy hobbitársunk klasszul sikerült rendszerét, hazatérve a fenének sem esik jól a zenehallgatás.

Nem fogok ördögűzést végrehajtani a szivacsokkal szemben, pláne ha ebből néhányan mócsingos vitát akarnak kerekíteni, de ha ezeket nem kombináljuk más tartományban is hatékony elemekkel, illetve a mennyiséget eltúlozzuk, előfordulhat, hogy többet ártunk, mint használunk. Egy szoba átgondolt, komplex kezelésében helyük van, ha tisztában vagyunk vele, mire jók és mire nem. Nekem ez az álláspontom, ami persze nem akadályoz meg senkit sem abban, hogy telepakolja a szobája falait, amivel csak akarja.

Semmilyen táblázatot nem lelek a polisztirol és társai hangelnyeléséről. Fapaci biztos tud ilyet, egy hivatkozás (újmagyarul link) jól jönne. Még a sűrűségre sincs adat sehol, nagy nehezen megtudtam, hogy 18-22kg/m3 a jellemző adat.

Vendég

Jó dolog a diffúzor. Csak annak a mérése nem oly egyszerű, mint az elnyelőké. Így aztán az ajánlása sem. Ráadásul kell tőle egy bizonyos távolság, hogy működjön. Az elhelyezése is kényesebb, mint az elnyelőké. Nálam a plafonon szintén működött az a fajta, amit Viri említ. Ha csak a magas hangokat nyelné, nem működött volna, sőt a hallgatási pozícióban az utózengésen nem változtatott semmit a magas frekiken se. Pl filmeknél a beszédérthetőségen nagyon tettenérhető a hatása.

Én is szeretnék, majd egyszer diffúzorokat cserélni a mostani házi készítésű nikecell-ek helyett. Ezek szerint a Vicoustic diffúzorok nem igazán jók (azok szerintem valamilyen nikecell féléből vannak)?
Inkább csináltassak fából diffúzort?

A két szép fülemmel
Ennek a módját egyszer majd elmesélhetnéd.

A Fórum működési költségeihez járulsz hozzá azzal, ha hirdetéseket jeleníthetünk meg. Kérjük, hogy fontold meg ezen az oldalon az „Adblock” rendszered kikapcsolását.