Elektroncső topik {___]=

[SoundMania]

Nekem nem jöttek be a Tungsramok, nálam nagyon jellegzetes "s" és "sz" hangokat produkáltak (a TAD -ok viszont tetszettek) .

Jó Tungsram csövet még nem hallottam, csak néhány elfogadhatót. Általában az orosz csövek jobban tetszettek.

[kináz]

Köszönöm mindenkinek a véleményét a Tungsram ECC83 csövekkel kapcsolatban.

[pferi]

Nekem nem jöttek be a Tungsramok, nálam nagyon jellegzetes "s" és "sz" hangokat produkáltak (a TAD -ok viszont tetszettek) .

[tonya]

De komolyra fordítva a szót, sztem kb annyit érhet mint a legolcsóbb hasonló típusúak . Orosz, Elektro Harmonix, TAD, stb..... Többet semmiképpen sem. 10 ezer körül már a legjobb 83-asokat meg lehet venni nagyon jó állapotban ha türelmes az ember. Szerintem....
[/quote]
Igen , az utolsó szó nagyon fontos, hogy mindez szerinted van így, de azért páran nem így látják és hallják szerencsére....
Azért a mai gyártású Általad felsorolt csöveknél klasszisokkal jobbak a Tungsramok, természetesen ez szigorúan saját vélemény.

[SoundMania]

Nos igen , ahogy írtam, attól függ miben hasonlítod! Érezheted úgy, hogy 5000-nél is többet ér. :)
Nekem biztosan nem adnának el Tungsramot TFK-ként!

[LIMAR]

De komolyra fordítva a szót, sztem kb annyit érhet mint a legolcsóbb hasonló típusúak . Orosz, Elektro Harmonix, TAD, stb..... Többet semmiképpen sem.

Ezzel azért nem értenék egyet.
A Tungsram ECC 83-ak egészen jó hangú csövek.
Ráadásul abban az időben a Tungsram bérmunkában sok nagy cégnek gyártott csöveket. Pl. Siemens, Telefunken. Szóval képesek voltak rá. Ha veszel egy Telefunkent, nem biztos, hogy nem Tungsramot veszel.
A mai gyártású kínai, orosz... csövek sajnálatosan nem tudják azt a minőséget, amit a Tungsram csövek.
Mélyen alul árazottak, így a vásárlásuk egy kifejezetten jó vétel. Bár mostanában az áruk azért eléggé megnőtt. De azért 5000 Ft körül még elérhetőek.
Ami sajnos igaz, az átlagos gyártási minőségük nem éri el a Telefunkenek, Siemensek.. minőségét. Sokkal több a zajos, mikrofonos példány közöttük, így kritikus pozíciókba több csőből kell válogatni. De szerintem a hangjukkal nincs gond. Kifejezetten nyílt, dinamikus hangú csövek. Nem annyira romantikusak, mint egy Mullard, ami számomra pozitív.

[SoundMania]

Lenne egy kérdésem Tungsram ECC83 csövekkel kapcsolatban: Mennyi lehet a reális ára dobozos, feltételezhetően NOS, "Honvédség" feliratos csöveknek? Ha valaki tudna iránymutatást adni, akkor azt megköszönném (privát üzenetben is jó lesz, ne szemeteljük tele az oldalt)

Kb ugyanazt tudnám erre mondani ,mint Messornak.
Olyan rendszerben amiben nem hallani meg , hogy egy elismerten jó hangú cső sokkal jobban szól, elég ilyen alapkategóriás is.
Emiatt aztán nem is lehet megmondani pontosan az értékét, mert pl ha 50ezer egy jó cső és úgysem szól jobban akkor most a rossz mennyit érjen? 40ezret? :)
Viszont ha a rendszered csak a legjobb csövekkel hajlandó a " csoda" közvetítésére, akkor viszont értéktelen, mert felesleges is megvenni bele. Szóval az is a kérdés, hogy ki melyik véglethez érzi közelebb a rendszerét.
De komolyra fordítva a szót, sztem kb annyit érhet mint a legolcsóbb hasonló típusúak . Orosz, Elektro Harmonix, TAD, stb..... Többet semmiképpen sem. 10 ezer körül már a legjobb 83-asokat meg lehet venni nagyon jó állapotban ha türelmes az ember. Szerintem....

[kináz]

Lenne egy kérdésem Tungsram ECC83 csövekkel kapcsolatban: Mennyi lehet a reális ára dobozos, feltételezhetően NOS, "Honvédség" feliratos csöveknek? Ha valaki tudna iránymutatást adni, akkor azt megköszönném (privát üzenetben is jó lesz, ne szemeteljük tele az oldalt)

[Messor]

Köszönöm a választ!

De a Hitachi 11000 Ft.- / darab, míg az Orosz csak 500ft.-

Van akkora hallható különbség?

Köszönöm még egyszer:

M

[istvan01]

Sziasztok!

Azt szeretném megkérdezni, hogy hallható különbség lenne egy 6ZS8 Orosz katonai fémházas cső, illetve egy Hitachi 6SJ7 között?

Röviden, igen.
Hosszabban, azonos típusjelű cső, például a nagyon sok helyen gyártott EL34 csövek gyártónként is eltérő hangzást produkálnak, sőt az évtizedekkel régebbi NOS csövek még inkább.

[Messor]

Sziasztok!

Azt szeretném megkérdezni, hogy hallható különbség lenne egy 6ZS8 Orosz katonai fémházas cső, illetve egy Hitachi 6SJ7 között?

Köszönettel:

M

[ludy]

Keresek olyan hozzáértöt akinek van csöbemérő készüléke és betudja mérni hsznált csöveim állapotát.

[Jolida]

2C51
https://www.conrad.hu/hu/elektroncso-2- ... 56807.html

[tonya]

Pedig más alternatívája nincsen,

[tmboy]

GE JAN5670

Köszi! Esetleg valami könnyebben beszerezhető (mondjuk hazai forrásból)?

[tmboy]

Sziasztok!
Tudnátok abban segíteni, hogy milyen minőségibb alternatívái léteznek az orosz 6N3P-EV csőnek? Átépített cd játszómban található egy példány belőle.
Köszi!

[SoundMania]

Azt hiszem itt túl sok dolog keveredik össze.
A cső regenerálás nem ismetetlen dolog.
Szervízben alkalmaztuk valamikor. Vegyes eredménnyel.
Volt olyan cső ami azonnal rosszabb lett tőle,
volt ami csak pár hét-hónap múlva lett sokkal rosszabb csak, pedig a regenerálaláskor majdnem újszerű képet adott.
És volt aminek egész sok idővel kitolta a használati idejét. Statisztika nincs, hogy milyen típusok hogyan viselkedtek.
Voltak olyan nézetek is , hogy át kell alakítani egyenáramú stabilizáltra a fűtést és az majd nagyon meghosszabbítja az életét. Hát nekem ez nem jött be . Kb azonos üzemidőt ment így is az új cső.
Amúgy van néhány kb 1920-as években gyártott csövem, amik nagyon klasszul működnek és alig romlik az állapotuk 1-1évnyi hasznalat alatt mindenféle hókuszpókusz nélkül. N m tudom melyiket mennyiszer dugták be áramkörbe/mérésre, de nálam volt ami 10 éve áll a fiókban és biztos vagyok benne , hohy 10 évig még működne ha elkezdeném használni.

[tonya]

Van egy jó pár darab régi csövem, 1940-től 1957-ig és mérések alapján simán hozzák a gyári új értékeket sőt inkább jobbak (meredekség, anódáram) és még a hangjuk is rendben van, nem zajosak, mikrofóniásak. Gyártót nem írok, de van köztük magyar, amerikai, angol, német, holland . Van közöttük olyan amit már 2 éve használok rendszeresen és mérés alapján nem romlottak a paraméterei a kezdeti állapothoz képest.

[istvan01]

Hajdanában, még a múlt évezredben, egy ilyen Müter BMR7 képcsőregenerátorral kerestem a vajat a kenyérre,
egy rövid ideig persze.
Amennyire vissza tudok emlékezni, az emisszió csökkenésnek két oka lehet, az egyik a katód-méreg. A triviális
másik, elhasználódott a katód. Az ilyen csövet ki kell cserélni.
Az első esetben van mód a feltámasztásra, de nem járatással, hanem a katód rövid idejű túlfűtésével. Ekkor
a getter megköti a káros anyagokat. Ezt a Müter nagyon egyszerűen oldotta meg, egy adott töltéssel rendelkező
kondit rásütött a katódra. S láss csodát, megtáltosodott az öreg Grundig TV. Szóval, a járatás nem az igazi.

Müter BMR7.jpg

Ennek a csőkarbantartásnak van egy másik története is. Nekem a csőforgalmazó-gyártó EML melegen ajánlotta, hogy a szekrényben tartott tartalék csöveket, főleg a direktfűtésűeket, akár új, akár nem, 1-2évenként pár órára be kell dugni a normál használati helyére, ezzel úgymond "regenerálódik" vagy kevésbé öregszik a cső álltó helyében. Ennek tükrében érdemes a NOS cső fogalmát is átértékelni.

[SoundMania]

A régen használt, "munkától elszokott" csövekről volt szó itt nem rég. Ehhez kapcsolódik a hozzászólásom és erre is gondoltam. A járatással leválik az oxid gondolom, de régen erre volt egy speciális készülék.

Járatással csak elhasználódik a cső.

[La_Valse]

Hajdanában, még a múlt évezredben, egy ilyen Müter BMR7 képcsőregenerátorral kerestem a vajat a kenyérre,
egy rövid ideig persze.
Amennyire vissza tudok emlékezni, az emisszió csökkenésnek két oka lehet, az egyik a katód-méreg. A triviális
másik, elhasználódott a katód. Az ilyen csövet ki kell cserélni.
Az első esetben van mód a feltámasztásra, de nem járatással, hanem a katód rövid idejű túlfűtésével. Ekkor
a getter megköti a káros anyagokat. Ezt a Müter nagyon egyszerűen oldotta meg, egy adott töltéssel rendelkező
kondit rásütött a katódra. S láss csodát, megtáltosodott az öreg Grundig TV. Szóval, a járatás nem az igazi.

Müter BMR7.jpg (39.25 KiB) Megtekintve 2437 alkalommal

[galrob]

A régen használt, "munkától elszokott" csövekről volt szó itt nem rég. Ehhez kapcsolódik a hozzászólásom és erre is gondoltam. A járatással leválik az oxid gondolom, de régen erre volt egy speciális készülék.

[SoundMania]

A csövek járatása viszont a lerakódott oxidrétegre vezethető vissza.A csövek fénykorában, volt is erre valamiféle csőregenerátor készülék, a nagyobb műhelyekben. Most persze még egy csővizsgáló embert se lehet találni, nem hogy regeneráló gépet. Járatgatjuk és hallgatózunk. Az RFT-k nálam úgy 50 óra után kezdtek zenélni, az 1988-as dobozból származó orosz csövek meg 5 óra után komoly meglepetést okoztak.

Többféle dologról is írtál. Nem lehet , hogy nem teljesen arra gondolsz amit írsz?
Legalábbis nem értem ,hogyan jön a regeneráláshoz a járatás.

[galrob]

A csövek járatása viszont a lerakódott oxidrétegre vezethető vissza.A csövek fénykorában, volt is erre valamiféle csőregenerátor készülék, a nagyobb műhelyekben. Most persze még egy csővizsgáló embert se lehet találni, nem hogy regeneráló gépet. Járatgatjuk és hallgatózunk. Az RFT-k nálam úgy 50 óra után kezdtek zenélni, az 1988-as dobozból származó orosz csövek meg 5 óra után komoly meglepetést okoztak.

[istvan01]

Bizony ez nem legenda, tényleg gyártott a Tungsram Hollandiában is csöveket, amikor először hallottam én is meghökkentem, de ez így volt.Nekem is van belőlük pár db ECC82 és ECC83. Ja és nem véletlenül drágák. szerintem. Mondjuk azért az 514 font talán azért túlzás.

Tungsram története. 8.oldalon szerepelnek az egykori külföldi érdekeltségek, képviseletek, gyárak, közte a Tilburg is..
https://www.google.com/url?sa=t&rct=j&q ... hN6A4D98bw

Ezek alapján az is elképzelhető, hogy a komolyabb szériák külföldön készültek és vannak, nem itthon.

A Tungsram a két háború között időkben világelsők közé tartozott főleg az izzólámpa technológiában, üveg és vákuumtechnológia berendezés gyártásban. A wolfram izzószál (tungsten) technológia ami megalapozta a sikerét.
Magyarország második világháborúba sodródása és presszió fokozta a rádiócsövek iránti igényt, aztán jöttek zsidó törvények, német megszállás .... És jött a felszabadító szovjet, aminek eredménye:

" 700 vagonnyi gépet, alkatrészt szállítottak el. Elvitték a gyár gépi berendezésének 96%-át, az izzólámpakészlet 50%-át, a tárnoki raktárból 130 láda gépet, az ott tárolt nyersanyag- és félkészáru készlet 90%-át, és teljesen leszerelték az ajkai kriptongyárat."

E dicső felszabadulás és államosítás után mégis újra "felépítették" a gyáraikat, de ez már nem hozta vissza a háború előtti dicsőséget.
A külföldi leányvállalatok közül több le is szakadt, azok kisebb háborús veszteséggel tudtak tovább működni. Az indirekt fűtésű, miniatűrnek mondott NOVAL foglalatos csövek világ piaca civil területen is a háború után futott fel.
Egy érdekes Tungsram kor- és technológia történet linken.
Egy adat csupán ebből
1939 évben 36.4 millió db izzólámpát exportáltak a világ minden része felé. Rádiócsőgyártás exportja 1937-1938-ban 3.457.393db, ami szinten is maradt a háborús évek alatt a hadi megrendelések felfutásával.

https://www.google.com/url?sa=t&rct=j&q ... d686G-4ZrB