Általában a hifiről

[Jester]

De amit írsz az két tök független dolog. Felhoztad példaként a Dante protokollt, de az egy Layer 3as protokoll, semmi köze nincs protokoll szinten az órajelezéshez. Az órajelezés az Layer1-en (fizikai réteg) szempont. Még a Cobranetnek sincs semmi köze az órajelezéshez, mert az is Layer2-n működik. A PTP alatt mit értessz? A "Precision Time Protocol"-t?

Leirtam, hogy az AOIP protokollok miért is lehetnek jó hatással (közvetlenül és közvetve az analóg áramkörök és tápegységek működésén keresztül) a hangra, tessék figyelmesen olvasni illetve azt viszont nem írtam, hogy az AOIP megoldások csak a TCP/IP megbizhatatlansága miatt lettek kitalálva. Azt irtam, hogy az órajel disztribúció és a központi órajel kezelése és szinkronitása miatt leginkább (lásd PTP).

Ha valakinek nincs szüksége drága tápkábelekre az teljesen rendben van. Az is ha feleslegesnek látja az IP útvonalak elemeinek "audiofilesítését". De ugye az nem baj, ha valaki próbál a bithelyesség és a hibajavítás mindenhatósága mögé belátni és megérteni azokat a makro és rendszerszintű folyamatokat, amik ezek mellett még hatással lehetnek az otthoni zenei reprodukcióra (és az útvonalban lévő analóg áramkörök és tápvonalak működésre)?

[kaef2]

Leirtam, hogy az AOIP protokollok miért is lehetnek jó hatással (közvetlenül és közvetve az analóg áramkörök és tápegységek működésén keresztül) a hangra, tessék figyelmesen olvasni illetve azt viszont nem írtam, hogy az AOIP megoldások csak a TCP/IP megbizhatatlansága miatt lettek kitalálva. Azt irtam, hogy az órajel disztribúció és a központi órajel kezelése és szinkronitása miatt leginkább (lásd PTP).

Ha valakinek nincs szüksége drága tápkábelekre az teljesen rendben van. Az is ha feleslegesnek látja az IP útvonalak elemeinek "audiofilesítését". De ugye az nem baj, ha valaki próbál a bithelyesség és a hibajavítás mindenhatósága mögé belátni és megérteni azokat a makro és rendszerszintű folyamatokat, amik ezek mellett még hatással lehetnek az otthoni zenei reprodukcióra (és az útvonalban lévő analóg áramkörök és tápvonalak működésre)?

Nem látod a fától az erdőt... és nincs sem erőm, sem időm most ezt részletesen elmagyarázni.

Egy audio rendszerben soha nem azt hallod, amit a memóriából kiolvasnak, hanem azt amit az eredendően analóg áramkörök és az elektromechanikus hangszórók ebből előállítanak egy adott akusztikai környezetben. Innen tessék újragondolni azt nagyon leegyszerűsített gondolatmenetet, amire az elgondolásod épül. Minden analóg áramkört tápegység lát el energiával, a számítógépen belül is, ezek a tápegységek pedig konstrukció függvényében reagálnak a terhelés változására például, torzításokat, RF és EMI zavart és zajt generálva, ráadásul különböző órajelek használata is része a számítógép működésének. Az órajelek pedig megint csak érzékenyek nemcsak a tápellátásra, de még a rezgésre és a hőre is például.

Ráadásul az sem mindegy, hogy a switch, meg az IP útvonal milyen. Például az IP kommunikáció csomagjainak időzítése miatt, még akkor sem, ha hibajavítás és ellenőrzés van az adattovábbítás során. Tessék utána olvasni a PTP eljárásnak, és annak hogy az un AOIP (Audio Over IP) valós idejű hangtovábbításra optimalizált protokollok (Ravenna, Dante, AES67, Livewire, QSC, AVB, stb) esetében miért is tartják fontosnak, hogy az Ethernet hálózaton is küldjenek a csomagok részeként órajeleket, hogy miért lehet egy PTP-t tudó igen drága Ethernet switch master órajelgenerátor egy IP rendszerben és slave a végponti eszköz. Nem csak azért fontos, hogy egy hangosító vagy egy élő közvetítést végző video rendszerben eszközök százai fussanak nanoszekundumnyi szinkronban, hanem azért is hogy például a pufferelést minimalizálni lehessen.

Ez egy sokkal bonyolultabb folyamat, mint amilyennek látszik. Érdemes nyitottan az újdonságokra megközelíteni a megértését. Mind rendszer, mind makro szinten.

Én örülök neki, hogy próbálod tárgyilagosan leírni a tapasztalataidat, nyilvánvalóan látszik, hogy az audio engineeringben profi vagy, de az IP alapú átvitelt érintő írásodban ferdítést érzek annak igazolására amit te gondolsz, hogy hogyan kellene működnie a dolgoknak. Például azt írod, hogy nem mindegy, hogy milyen a switch. Persze, hogy nem mindegy, amikor jóval 1Gbit/s fölött mozgatunk adatokat (nem otthon), ahol számít a késleltetés, számít a minimális bufferelés akkor oda már nem elég egy mezei switch, gyenge procival, kevés memóriával. A Dante protokollt sem azért találták ki, mert a TCP/IP nem volt elég megbízható. A TCP/IP tökéletes adatátvitelt eredményez, de a hibajavítás, a csomagok összeállítása a küldő oldalon, kibontása a fogadó oldalon, az ehhez szükséges CPU idő, és teljesítmény az egyszerűen nem a legoptimálisabb arra, hogy realtime vigyél át audio jeleket mondjuk egy élő fellépésnél, mert mondjuk számít az, hogy 1ms helyett 0,6 ms legyen a latency két eszköz között. Ettől még a TCP/IP-n keresztül nem lesz rosszabb minőségű a hallgatott zene, otthoni körülmények között. A TCP/IP az egy Layer 3-on működő univerzális standard, számítógépek közötti kommunikációra, végtelen dologra használható, a Dante pedig egy tök más, szintén Layer 3-on működő protokoll ami audiora van optimalizálva, és utána nézve, még maga a gyártó marketingszövegében sincs benne az, hogy a hangminőségre bármilyen hatással lenne az, hogy egy másfajta protokollt használva közlekedik az adat. Ezt félrevezetőnek éreztem, gondoltam megjegyzem.

"What are the benefits of Dante?
Dante is a powerful technology that allows many channels of audio to be transmitted and received over a single Ethernet cable without the complexities and limitations of earlier solutions. Dante’s low latency and tight play-out synchronization meets the most demanding of professional audio and installed sound requirements using off-the-shelf IT equipment. It is easy to set-up configure and manage because Dante-enabled devices discover one another over the network and learn each other’s capabilities (number of input and output channels, sample rates and bit depths supported etc.) Dante devices and channels can be given “friendly” names meaning audio can be routed without having to use or remember magic numbers."

[Jester]

Hú, közben nagyon elkanyarodtunk az eredeti kérdésemtől... Igazából arra voltam kíváncsi, hogy milyen előnye lehet egy pl. 2000 forintos, de jó minőségű 2 méteres cat6 s/ftp patch kábellel szemben egy ugyanilyen minősítésű 35.000 forintos kábelnek? Mert azért nagyot hazudni nem lehet egy ilyen kábellel, ha megy rajta a 10GBit, megvan minden árnyékolása, akkor annyi.
Nem tudom, én nem járok ilyen helyekre, de te igen ;-) A stúdiókban megelégszenek a jó minőségű patch kábelekkel, vagy ott is megveszik a 10x-20x annyiba kerülő kábeleket, mert anélkül nem működik úgy a rendszer, ahogy kellene? Ez komolyan érdekel! Én úgy képzelem, hogy megveszik a szokott minőségi kábeleket (ami nem törik meg az első kanyarnál, és nem törik le a csatlakozó pöcke az első kihúzásnál) , és annyi.

Semmilyen valódi előnye nincs. Persze ezen a fórumon ezt sokan másként gondolják. Hit kérdése. Egy vallásossal is fölösleges leállni vitatkozni. Bármilyen ethernet kábel által keltett RF zavar amúgy mérhető az analóg kimeneten, már linkeltem párszor ezt a blogot, de most megteszem mégegyszer: http://archimago.blogspot.com/2016/11/m ... ernet.html
-110-120dB környékén jelentkezik a "hum". Lehet hogy ez is egy olyan dolog amit pro audioban elkerülnek valamilyen galvanikus leválasztóval (semmiképpen sem 30 ezres ethernet kábellel :) ), mert a 15 féle utómunka során lehet, hogy zavaróan felerősödne a zaj, de otthon sosem fogod meghallani. A 30-35 ezres ethernet kábel, meg sima parasztvakítás. Mint a 150 ezres tápkábel is. Abból is van pár errefelé :)

[Jester]

Nem látod a fától az erdőt... és nincs sem erőm, sem időm most ezt részletesen elmagyarázni.

Egy audio rendszerben soha nem azt hallod, amit a memóriából kiolvasnak, hanem azt amit az eredendően analóg áramkörök és az elektromechanikus hangszórók ebből előállítanak egy adott akusztikai környezetben. Innen tessék újragondolni azt nagyon leegyszerűsített gondolatmenetet, amire az elgondolásod épül. Minden analóg áramkört tápegység lát el energiával, a számítógépen belül is, ezek a tápegységek pedig konstrukció függvényében reagálnak a terhelés változására például, torzításokat, RF és EMI zavart és zajt generálva, ráadásul különböző órajelek használata is része a számítógép működésének. Az órajelek pedig megint csak érzékenyek nemcsak a tápellátásra, de még a rezgésre és a hőre is például.

Ráadásul az sem mindegy, hogy a switch, meg az IP útvonal milyen. Például az IP kommunikáció csomagjainak időzítése miatt, még akkor sem, ha hibajavítás és ellenőrzés van az adattovábbítás során. Tessék utána olvasni a PTP eljárásnak, és annak hogy az un AOIP (Audio Over IP) valós idejű hangtovábbításra optimalizált protokollok (Ravenna, Dante, AES67, Livewire, QSC, AVB, stb) esetében miért is tartják fontosnak, hogy az Ethernet hálózaton is küldjenek a csomagok részeként órajeleket, hogy miért lehet egy PTP-t tudó igen drága Ethernet switch master órajelgenerátor egy IP rendszerben és slave a végponti eszköz. Nem csak azért fontos, hogy egy hangosító vagy egy élő közvetítést végző video rendszerben eszközök százai fussanak nanoszekundumnyi szinkronban, hanem azért is hogy például a pufferelést minimalizálni lehessen.

Ez egy sokkal bonyolultabb folyamat, mint amilyennek látszik. Érdemes nyitottan az újdonságokra megközelíteni a megértését. Mind rendszer, mind makro szinten.

Én örülök neki, hogy próbálod tárgyilagosan leírni a tapasztalataidat, nyilvánvalóan látszik, hogy az audio engineeringben profi vagy, de az IP alapú átvitelt érintő írásodban ferdítést érzek annak igazolására amit te gondolsz, hogy hogyan kellene működnie a dolgoknak. Például azt írod, hogy nem mindegy, hogy milyen a switch. Persze, hogy nem mindegy, amikor jóval 1Gbit/s fölött mozgatunk adatokat (nem otthon), ahol számít a késleltetés, számít a minimális bufferelés akkor oda már nem elég egy mezei switch, gyenge procival, kevés memóriával. A Dante protokollt sem azért találták ki, mert a TCP/IP nem volt elég megbízható. A TCP/IP tökéletes adatátvitelt eredményez, de a hibajavítás, a csomagok összeállítása a küldő oldalon, kibontása a fogadó oldalon, az ehhez szükséges CPU idő, és teljesítmény az egyszerűen nem a legoptimálisabb arra, hogy realtime vigyél át audio jeleket mondjuk egy élő fellépésnél, mert mondjuk számít az, hogy 1ms helyett 0,6 ms legyen a latency két eszköz között. Ettől még a TCP/IP-n keresztül nem lesz rosszabb minőségű a hallgatott zene, otthoni körülmények között. A TCP/IP az egy Layer 3-on működő univerzális standard, számítógépek közötti kommunikációra, végtelen dologra használható, a Dante pedig egy tök más, szintén Layer 3-on működő protokoll ami audiora van optimalizálva, és utána nézve, még maga a gyártó marketingszövegében sincs benne az, hogy a hangminőségre bármilyen hatással lenne az, hogy egy másfajta protokollt használva közlekedik az adat. Ezt félrevezetőnek éreztem, gondoltam megjegyzem.

"What are the benefits of Dante?
Dante is a powerful technology that allows many channels of audio to be transmitted and received over a single Ethernet cable without the complexities and limitations of earlier solutions. Dante’s low latency and tight play-out synchronization meets the most demanding of professional audio and installed sound requirements using off-the-shelf IT equipment. It is easy to set-up configure and manage because Dante-enabled devices discover one another over the network and learn each other’s capabilities (number of input and output channels, sample rates and bit depths supported etc.) Dante devices and channels can be given “friendly” names meaning audio can be routed without having to use or remember magic numbers."

[Luxor Audio]

Mármint a számítástechnika fejlődése hogy hat vissza mind a kettő fejlődésére, nem? Mostanra simán védhető szempont a Tiéd, nevezetesen, hogy a "profi" stúdiók hardvereit lebutítva kapják meg a hifisták, hogy a köv. szortimentfrissítésig csámcsogjanak jókat, hogy hánymilliócsatornás milyenpluginjük fut a Tidalon, DSDvel. 1 év múlva meg majd kijön a legújabb cucc, amin még 8 poti meg plusz hangszín lesz.

Eddigi megnyilvánulásaid alapján azt hiszem, a Te infóid a Pro világról erősen elavultak, illetve egyik korban sem voltak reálisak. Ha látnád, észrevennéd, hogy a modern Pro eszközök sem a csatornák számában, sem potméterekben sem akarnak többek lenni elődjeiknél, sőt jellemzően visszafelé lépnek e szempontokból, azaz a Pro világ egyáltalán nem ezen irányokban fejlődik, mást diktál a szükség. De ez itt off ugyebár, szerintem ne is erőltessük, mert csak halovány árnyakat kergetsz! Ha valódi érdeklődés van benned a stúdiós világ irányában és/vagy szeretnél reális képet alkotni róla, bátran látogass el egy valódi stúdióba! (Nem, az még nem nevezhető valódi stúdiónak, ha a mosókonyhába beteszünk egy 100e forintos aktív dobozkát egy mikrofonállvány társaságában.) Kaef, vagy akár én is szívesen segítek ebben. Ennek hiányában nyilván nehéz tőled bármit is komolyan venni a témában.

Elavulásra, gyors fejlesztésekre hivatkozni a Pro oldalon számomra erősen vicces a HiFi, pláne a High End védelmében. Az egyik kedvenc stúdió monitoromat 22 éven át gyártották lényegi módosítás nélkül. Aki folyamatosan kütyüzni, cserélgetni szeret, no meg azt hiszi, okosabb a világ összes fejlesztő mérnökénél, annak nyilván nem pálya egy kompakt stúdiós készülék, de másoknak miért ne? Nem is igazán értem, ezeket az irányvonalakat miért kell ellentétbe állítani. Egy vegetáriánusnak teljesen érdektelen, hol adják a város legjobb csülökpörköltjét.

A HiFi és a Pro Audio erősen más erővonalak mentén működik, bár vannak átfedések köztük, teljesen más közönséget céloznak meg eltérő eszközökkel és súlypontokkal, no meg másféle kereskedelmi árréssel. Mindenki eldöntheti, számára melyik a szimpatikusabb.

[Vasti]

Tettem be korábban arra is linket, hogy miért számít az RF zavar, amit esetleg okozhatnak a különböző kábelek.

Hú, közben nagyon elkanyarodtunk az eredeti kérdésemtől... Igazából arra voltam kíváncsi, hogy milyen előnye lehet egy pl. 2000 forintos, de jó minőségű 2 méteres cat6 s/ftp patch kábellel szemben egy ugyanilyen minősítésű 35.000 forintos kábelnek? Mert azért nagyot hazudni nem lehet egy ilyen kábellel, ha megy rajta a 10GBit, megvan minden árnyékolása, akkor annyi.

Nem tudom, én nem járok ilyen helyekre, de te igen ;-) A stúdiókban megelégszenek a jó minőségű patch kábelekkel, vagy ott is megveszik a 10x-20x annyiba kerülő kábeleket, mert anélkül nem működik úgy a rendszer, ahogy kellene? Ez komolyan érdekel! Én úgy képzelem, hogy megveszik a szokott minőségi kábeleket (ami nem törik meg az első kanyarnál, és nem törik le a csatlakozó pöcke az első kihúzásnál) , és annyi.

[kaef2]

El vagy tévedve nagyon, milyen bóvlit "promotálok"?

Habár sokszor leirtam, de most még utoljára: nem végzek semmiféle kiskereskedelmi tevékenységet sem a hifi, sem a pro audio területén...

A hétvégi stúdió látogatás MINDEN költségét (ropik, sütik, vizek, kávék, stb) én álltam, zsebből. Senkitől nem kértem egy fillért sem. A stúdió abban segített, hogy nem kért bérleti díjat és nem kért munkadíjat sem.

Ezek munkaeszközök, tervezett amortizációval és egyre jobban leszorított gyártási költségekkel. Áruk, amiket a kereskedőknek veszett gyorsan ki kell pörgetni, amíg be nem jön az "új". Nem is céljuk a High-Fidelity-reprodukció, soha senki nem is állított ilyesmit róluk, emiatt bajlódom azzal, h ezek állandóan a hifi univerzumban vannak tárgyalva, pedig pro-cuccok. Ott a helyük.

Mint az én Bryston-végfokom, ugye? Mondjuk hangosítok vele. Garancia meg örökös. Igaz, az újabbakra csak húsz év.

A kaef2 által promotált bóvlikról van szó. A Bryston annak ellenére, hogy kanadai és nem kínai, elismert otthoni berendezés, a Dyno-review-k nagy része úgy kezdődik, h "Rádugtam a Brystonra a Dynot a B&W helyett és bexartam..."

Vagy: https://www.avhub.com.au/product-review ... est-431015

Nem normális márkákkal van bajom, ATC, Bryston, stb, amikek vannak NEMKÍNAI gyökereik, hanem, ahogy leírtam, a direkt a tervezett amortizáció és avulás mókuskerekének érdekében a rutintalan fogyasztóra rásózott, számára nem megnyugtató megoldást nyújtó cuccokra.
Mikor is írt kaef2 a Brystonról vagy az 50-es, 100-as ATCről legutóbb?
Lécci, ha nem világos, amit írok, valóban sok benne az összetett mondat és a fórummotor is összevissza idéz, inkább olvassátok el még egyszer, mielőtt savat dobtok.

biti...

Brystonra ezt dobj a gugli:
"Designer and manufacturer of specialty audio electronics for the consumer and professional markets." Ebből Neked az jön le, h az általam kifogásolt gagyi?

Bryston 14B³ Stereo Power Amplifier
RRP: $13,999

[bitrograde]

A kaef2 által promotált bóvlikról van szó. A Bryston annak ellenére, hogy kanadai és nem kínai, elismert otthoni berendezés, a Dyno-review-k nagy része úgy kezdődik, h "Rádugtam a Brystonra a Dynot a B&W helyett és bexartam..."

Vagy: https://www.avhub.com.au/product-review ... est-431015

Nem normális márkákkal van bajom, ATC, Bryston, stb, amikek vannak NEMKÍNAI gyökereik, hanem, ahogy leírtam, a direkt a tervezett amortizáció és avulás mókuskerekének érdekében a rutintalan fogyasztóra rásózott, számára nem megnyugtató megoldást nyújtó cuccokra.
Mikor is írt kaef2 a Brystonról vagy az 50-es, 100-as ATCről legutóbb?
Lécci, ha nem világos, amit írok, valóban sok benne az összetett mondat és a fórummotor is összevissza idéz, inkább olvassátok el még egyszer, mielőtt savat dobtok.

biti...

Brystonra ezt dobj a gugli:
"Designer and manufacturer of specialty audio electronics for the consumer and professional markets." Ebből Neked az jön le, h az általam kifogásolt gagyi?

Bryston 14B³ Stereo Power Amplifier
RRP: $13,999

Nem tudom, mennyire beszélhetünk "promócióról", nekem nem tűnt annak. Én mennék stúdiót látogatni, ha lehetne, és érdekel, mi van egy stúdióban, technikailag is. Azt is el tudom képzelni, hogy a szükségmegoldásokkal dolgozó PC-s lejátszás megoldásainak (USB, például) kiváltása simán jöhet a stúdiókból.
Ami a Brystont illeti: elsó erősítőjük stúdióba készült. Meg vajon a Dyno honnan csorgat hová dolgokat? Nem tudom, de a Kodály Központ nagy próbaterméből a három utas passzív kontroll Dynót én is elfogadnám. Ahogyan hifisták sokasága verte lábbal a taktust, fülig érő szájjal a BBC-szabvány LS3/5 külöböző változatait hallgatva. Stb., stb.

[lehoako]

Volt szerencsém hallgatni egy ATC 50-es dobozka párost házi környezetben, bizony ha hozzám vágna egy ilyet valaki nem dobnám vissza (persze ha az első dobást túlélném ).

Az egy jó doboz! Kivi lennék, h melyik magyar stúdióban van ilyen, mindennapos melóra. Meg belekíváncsiskodva az aláírásodba megláttam a Bordor USB-t :-))). Ezek szerint marad? Vagy még nincs benne a 2-300 óra és nem jósolnál?

Köszi, bocsi, h érdekel, csak itt márkatársak vagyunk. :-))).

[lehoako]

Szerintem ne keverjük egybe a zenehallgatást, meg a folyamatos kütyüzést/voodozást.

A vastaggal szedettet NEM lehoako írta, kanem KÉKBETŰS kaef2. Totál értem és pont ezt írtam, köszönöm -KP-, hogy most egyetértünk.

Sorry, nem volt egyértelmű.

Elfogadom a sorryt, benézted, megesik. Akkor most neki szól, amit nekem írtál, vagy azért annyira mégse azért...? :-)))

[lehoako]

Ezek munkaeszközök, tervezett amortizációval és egyre jobban leszorított gyártási költségekkel. Áruk, amiket a kereskedőknek veszett gyorsan ki kell pörgetni, amíg be nem jön az "új". Nem is céljuk a High-Fidelity-reprodukció, soha senki nem is állított ilyesmit róluk, emiatt bajlódom azzal, h ezek állandóan a hifi univerzumban vannak tárgyalva, pedig pro-cuccok. Ott a helyük.

Mint az én Bryston-végfokom, ugye? Mondjuk hangosítok vele. Garancia meg örökös. Igaz, az újabbakra csak húsz év.

A kaef2 által promotált bóvlikról van szó. A Bryston annak ellenére, hogy kanadai és nem kínai, elismert otthoni berendezés, a Dyno-review-k nagy része úgy kezdődik, h "Rádugtam a Brystonra a Dynot a B&W helyett és bexartam..."

Vagy: https://www.avhub.com.au/product-review ... est-431015

Nem normális márkákkal van bajom, ATC, Bryston, stb, amikek vannak NEMKÍNAI gyökereik, hanem, ahogy leírtam, a direkt a tervezett amortizáció és avulás mókuskerekének érdekében a rutintalan fogyasztóra rásózott, számára nem megnyugtató megoldást nyújtó cuccokra.
Mikor is írt kaef2 a Brystonról vagy az 50-es, 100-as ATCről legutóbb?
Lécci, ha nem világos, amit írok, valóban sok benne az összetett mondat és a fórummotor is összevissza idéz, inkább olvassátok el még egyszer, mielőtt savat dobtok.

biti...

Brystonra ezt dobj a gugli:
"Designer and manufacturer of specialty audio electronics for the consumer and professional markets." Ebből Neked az jön le, h az általam kifogásolt gagyi?

Bryston 14B³ Stereo Power Amplifier
RRP: $13,999

[-KP-]

"Az otthoni zenehallgatásban ugyanis csak egy dolog biztos: a folyamatos tanulás, az igazán érdeklődő, akinek a zene mellett a folyamatok és a millió egymásra ható tényező megértése is fontos, az mindig talál valami megérteni valami újat és bizony higgyen bárki is bármit, a profik világában igen sok megérteni és felhasználni való dolog van, még ha ezt most még esetleg nem is mindenki vallja."

Szerintem ne keverjük egybe a zenehallgatást, meg a folyamatos kütyüzést/voodozást.

A vastaggal szedettet NEM lehoako írta, kanem KÉKBETŰS kaef2. Totál értem és pont ezt írtam, köszönöm -KP-, hogy most egyetértünk.

Sorry, nem volt egyértelmű.

[lehoako]

Szétnézni a pro audio világában, érdeklődni azután, hogy mi történik ott, mit lehet használni és mire egyáltalán nem kötelező. Nem is feltétlenül egyszerű, gondolkodást, kitartást és sok utána olvasást kíván. Ennek a nyűgjét próbálom levenni azokról, akiknek nincs meg ehhez a késztetésük. Ha valaki nagyon meg akarja nézni mire költse a pénzét, akkor főképpen érdekes lehet, mert hát sokkal árérzékenyebb piac, minimális hype-pal, mint a high-end audio.

Azt meg mindenki döntse el, hogy neki megfelel-e zene hallgatáshoz az igy kapott reprodukció vagy nem elég "hifi".

Pont ezt írom, tökjó, h átért az üzenet. Senkinek nem hifi, hanem pro-audio. Mindenkinek pro-audio és senkinek sem hifi. Persze, van, akinek a pro-audio a hifi és a hifi a pro-audio. Vagyis szezon = fazon. Bikicsunáj. Jó mulatást!

[lehoako]

"Az otthoni zenehallgatásban ugyanis csak egy dolog biztos: a folyamatos tanulás, az igazán érdeklődő, akinek a zene mellett a folyamatok és a millió egymásra ható tényező megértése is fontos, az mindig talál valami megérteni valami újat és bizony higgyen bárki is bármit, a profik világában igen sok megérteni és felhasználni való dolog van, még ha ezt most még esetleg nem is mindenki vallja."

Szerintem ne keverjük egybe a zenehallgatást, meg a folyamatos kütyüzést/voodozást.

A vastaggal szedettet NEM lehoako írta, kanem KÉKBETŰS kaef2. Totál értem és pont ezt írtam, köszönöm -KP-, hogy most egyetértünk.

[kaef2]

Szétnézni a pro audio világában, érdeklődni azután, hogy mi történik ott, mit lehet használni és mire egyáltalán nem kötelező. Nem is feltétlenül egyszerű, gondolkodást, kitartást és sok utána olvasást kíván. Ennek a nyűgjét próbálom levenni azokról, akiknek nincs meg ehhez a késztetésük. Ha valaki nagyon meg akarja nézni mire költse a pénzét, akkor főképpen érdekes lehet, mert hát sokkal árérzékenyebb piac, minimális hype-pal, mint a high-end audio.

Azt meg mindenki döntse el, hogy neki megfelel-e zene hallgatáshoz az igy kapott reprodukció vagy nem elég "hifi".

[bitrograde]

Azt a Yellowtec Puc2-es konvertert is bátran odatenném sok USB/SPDIF konverter mellé. Végre sikerült érdekes témát felhozni.

[-KP-]

"Az otthoni zenehallgatásban ugyanis csak egy dolog biztos: a folyamatos tanulás, az igazán érdeklődő, akinek a zene mellett a folyamatok és a millió egymásra ható tényező megértése is fontos, az mindig talál valami megérteni valami újat és bizony higgyen bárki is bármit, a profik világában igen sok megérteni és felhasználni való dolog van, még ha ezt most még esetleg nem is mindenki vallja."

Szerintem ne keverjük egybe a zenehallgatást, meg a folyamatos kütyüzést/voodozást.

[Vinkler]

Remélem, így, h a tetejére írom, könnyebb lesz megtalálni...

Személyeskedés lepergett a napon, azt meg már többször írtam, h nagyon jó, h az érdeklődők számára csinálsz ilyen vezetéseket.

Amivel nem értek egyet, az az, h a zene befogadásához a profik világából befogadandó cuccokra lenne egyre inkább szükség. A pro-audio elnevezésből kiderül, hogy melóra van szánva, nem otthoni zenehallgatásra. Az, h mérési eredményeikben hozzák az ipari sztenderd értékeket, még nem garancia a jó hangra. Az, h ár-érték-arányban bizonyos szintig partiképesek, még nem azt jelenti, hogy a jó hang irányába történő fejlesztés alapkövei. Ezek munkaeszközök, tervezett amortizációval és egyre jobban leszorított gyártási költségekkel. Áruk, amiket a kereskedőknek veszett gyorsan ki kell pörgetni, amíg be nem jön az "új". Nem is céljuk a High-Fidelity-reprodukció, soha senki nem is állított ilyesmit róluk, emiatt bajlódom azzal, h ezek állandóan a hifi univerzumban vannak tárgyalva, pedig pro-cuccok. Ott a helyük.

No és mi van azokkal a termékekkel, amik pro audios cuccok voltak, aztán átszivárogtak a consumer vonalra is. Mondjuk annyi változással, hogy a fekete festés helyett kaptak fafúrnért. Ráadásul brutál árban vannak, simán hájend árazás, de valszeg nem a körítést fizeted meg, meg a szép dobozt. Ilyen mondjuk a komolyabb JBL, vagy ATC, de sorolhatnám még.

Nyilván nem azért kezdték venni a felhasználók, mert drágán akartak sz@rt hallgatni. A piac szivárogtatta át nem a gyátó, ami ugye azt jelenti, hogy van helye az otthonokban is!
Szóval az érvelésed eléggé sántít szvsz.

[bitrograde]

Ezek munkaeszközök, tervezett amortizációval és egyre jobban leszorított gyártási költségekkel. Áruk, amiket a kereskedőknek veszett gyorsan ki kell pörgetni, amíg be nem jön az "új". Nem is céljuk a High-Fidelity-reprodukció, soha senki nem is állított ilyesmit róluk, emiatt bajlódom azzal, h ezek állandóan a hifi univerzumban vannak tárgyalva, pedig pro-cuccok. Ott a helyük.

Mint az én Bryston-végfokom, ugye? Mondjuk hangosítok vele. Garancia meg örökös. Igaz, az újabbakra csak húsz év.

[lehoako]

Remélem, így, h a tetejére írom, könnyebb lesz megtalálni...

Személyeskedés lepergett a napon, azt meg már többször írtam, h nagyon jó, h az érdeklődők számára csinálsz ilyen vezetéseket.

Amivel nem értek egyet, az az, h a zene befogadásához a profik világából befogadandó cuccokra lenne egyre inkább szükség. A pro-audio elnevezésből kiderül, hogy melóra van szánva, nem otthoni zenehallgatásra. Az, h mérési eredményeikben hozzák az ipari sztenderd értékeket, még nem garancia a jó hangra. Az, h ár-érték-arányban bizonyos szintig partiképesek, még nem azt jelenti, hogy a jó hang irányába történő fejlesztés alapkövei. Ezek munkaeszközök, tervezett amortizációval és egyre jobban leszorított gyártási költségekkel. Áruk, amiket a kereskedőknek veszett gyorsan ki kell pörgetni, amíg be nem jön az "új". Nem is céljuk a High-Fidelity-reprodukció, soha senki nem is állított ilyesmit róluk, emiatt bajlódom azzal, h ezek állandóan a hifi univerzumban vannak tárgyalva, pedig pro-cuccok. Ott a helyük.

"Az otthoni zenehallgatásban ugyanis csak egy dolog biztos: a folyamatos tanulás, az igazán érdeklődő, akinek a zene mellett a folyamatok és a millió egymásra ható tényező megértése is fontos, az mindig talál valami megérteni valami újat és bizony higgyen bárki is bármit, a profik világában igen sok megérteni és felhasználni való dolog van, még ha ezt most még esetleg nem is mindenki vallja."

((Mivel nagyképűségnek hangzana, ha leírnám amit szivem szerint reagálnék, így inkább nem írom le. meg nincs annyi időm sajnos ))

A profi hangtechnika és a minőség...csak egy pár példa, hogy mit is köszönhet a digitális meg az otthoni számítógépes zenehallgatás a profi hangtechnikának:

Ha az egész nagyképűségre nincs időd, legalább egy kicsit akkor rövidítve szórj a népnek, légyszilégyszlégyszi...

Mármint a számítástechnika fejlődése hogy hat vissza mind a kettő fejlődésére, nem? Mostanra simán védhető szempont a Tiéd, nevezetesen, hogy a "profi" stúdiók hardvereit lebutítva kapják meg a hifisták, hogy a köv. szortimentfrissítésig csámcsogjanak jókat, hogy hánymilliócsatornás milyenpluginjük fut a Tidalon, DSDvel. 1 év múlva meg majd kijön a legújabb cucc, amin még 8 poti meg plusz hangszín lesz. És ettől jobban fogják tudni élvezni a ZENÉT. OK, semmi bajom vele, semmi közöm hozzá. Ez a számítástechnikai piac sajátossága, géphez kell a lejátszórendszer, nem a lejátszórendszerhez a gép. Ebben a preferenciasorrendben a gép a fixpont.

Valószínűleg van olyan rendszer is, amin max. foobart kell frissíteni, ha az ember nagyon akarja. Persze, ezt másmiből kell összerakni, meg nem kell állandóan szoftikat optimalizálni és ebben nem a gép a fixpont, hanem a "többi".

[/quote]

[kaef2]

Jelentős köze van mindennek az alapkérdéshez.

Tettem be korábban arra is linket, hogy miért számít az RF zavar, amit esetleg okozhatnak a különböző kábelek. Ha jól emlékszem a kábelezés topikban. Egy olyan (angol) szakemberre hivatkozva, aki hangosító rendszereket és digitális hangkeverőket tervez napi munkaként és mellesleg zavarvédelmi szakértő is. Az régóta köztudott, hogy a digitális processzálásnak van (RF) zaja és ezt a zajt jó, ha az ember távol tartja az analóg elektronikáktól, mert például a visszacsatoláson keresztül olyan torzítást okoz, amitől bármely elektronika megszólalalása "fényesebb", magasba húzósabb lesz. Amit persze akár szeretni és jobbnak hallani is lehet, de ez már ugye egyéni ízlés és rendszer egyensúly kérdése.

A profi elektronikák, a sokszor igen abuziv, akár napi 24 órás működés miatt általában igen robosztusra, erősen túlterhelhetőre vannak megcsinálva, de ez nem jelenti azt, hogy ne lehessen őket zenehallgatásra is jól használni. Mondhatni felülről kompatibilisak az otthoni rendszerrel. Az egyik legismertebb, hálózati csatlakozással egybeépített DAC az audiofil eszközök piacán Merging NADAC nevű készüléke. Ez kb 90%-ban ugyanaz, mint ugyanennek a gyártónak a Merging HAPI nevű kifejezetten pro piacra szánt terméke, csak a háza más, egy picit a tápja és belül az Ethernet hálózati fogadó rész egy belső optikai átalakítón keresztül van a következő fokozathoz csatlakoztatva illetve a 8 csatorna kimenete össze van fogva egy 2x4 csatornás közösítéses megoldáson keresztül sztereóra, amitől 6 dB-lel jobb az amugy is nagyon kiváló jel-zaj viszonya a Hapihoz képest. Hangra, megszólalásra igen nagyon hasonlók, mindazonáltal a NADAC durván 3-szor többért vehető meg, mint a Hapi. Mert az ugye már audiofil eszközként van pozicionálva.

Összességében azért is érdemes figyelni a pro piacra, mert az egy sokkal nagyobb és sokkal versenyképesebb piac, mint az audiofil eszközök piaca, sokkal kevesebb a bullshit a marketingben például. A gyártói között számos éves szinten akár dollár száz milliós bevétellel is rendelkező cég van (ez az audiofil piacon ismeretlen nagyságrend), akik fent tudnak tartani saját kutatási részlegeket, illetve részesei lehetnek nagy volumenű ipari együttműködéseknek, szabványosítási törekvéseknek, vagyis igen jó esély van rá, hogy egy érdekes újdonság, technológia ott sokkal hamarabb megjelenik, mint a hifiben.

Készpénznek persze ott sem kell bármit elhinni vagy elfogadni, de nem haszontalan tudni, hogy mi történik arrafelé éppen.

csak egy pár példa, hogy mit is köszönhet a digitális meg az otthoni számítógépes zenehallgatás a profi hangtechnikának:

Ez szép, de megint nulla köze van az eredeti kérdésemhez (amire azért közben meg is kaptam a választ: hogy az eltérő ethernet kábelek eltérő módon visznek pl. nagyfrekis zavarokat, földhurok stb. a rendszerbe) Az kb. természetes, hogy a pro audio területén jelennek meg először olyan dolgok, amik aztán átszivárognak a szórakoztató elektronikába.

De gondolom a megvalósítás teljesen más, és azon belül is ezer fajta (mert az, hogy szalagos magnó, meg 192/24 digitalizált formátum, stb., a nagyon konkrét, és kézzel fogható számítógépes hangrögzítésről már nem is beszélve, semmit sem árul el, nagyjából semmiről ;-) , egy profi (hangosítás, stúdió, műsorszórás) céljára készült akárminek teljesen más feltételeknek kell megfelelnie, mint egy otthoni hifizésre gyártott akárminek.

Amúgy nagyon szívesen elmennék egy stúdióba, mindig érdekelt, hogy milyen lehet profi felszerelés (egyszer Zánkán, az úttörőtáborban voltam a stúdióban, ennyi élményem van vele kapcsolatban ;-) , de az ott látható és hallható dolgok szerintem olyan szinten térnek el attól, amit otthon lát és hall az ember, hogy sok értelme nincs is az összehasonlításnak: a célja is más egy stúdió hangrendszerének, mint egy otthoni hifinek, nem? A stúdióban a lehető legpontosabb és legprecízebb hang kell, otthon meg - próbál az ember valami olyat találni, ami tetszik ;-) Bár én nem kezdtem bele soha igazán ebbe a csereberés játékba, mert annak nincs vége.

Na mindegy, ez már nagyon nem ide tartozik...

[Vasti]

csak egy pár példa, hogy mit is köszönhet a digitális meg az otthoni számítógépes zenehallgatás a profi hangtechnikának:

Ez szép, de megint nulla köze van az eredeti kérdésemhez (amire azért közben meg is kaptam a választ: hogy az eltérő ethernet kábelek eltérő módon visznek pl. nagyfrekis zavarokat, földhurok stb. a rendszerbe) Az kb. természetes, hogy a pro audio területén jelennek meg először olyan dolgok, amik aztán átszivárognak a szórakoztató elektronikába.

De gondolom a megvalósítás teljesen más, és azon belül is ezer fajta (mert az, hogy szalagos magnó, meg 192/24 digitalizált formátum, stb., a nagyon konkrét, és kézzel fogható számítógépes hangrögzítésről már nem is beszélve, semmit sem árul el, nagyjából semmiről ;-) , egy profi (hangosítás, stúdió, műsorszórás) céljára készült akárminek teljesen más feltételeknek kell megfelelnie, mint egy otthoni hifizésre gyártott akárminek.

Amúgy nagyon szívesen elmennék egy stúdióba, mindig érdekelt, hogy milyen lehet profi felszerelés (egyszer Zánkán, az úttörőtáborban voltam a stúdióban, ennyi élményem van vele kapcsolatban ;-) , de az ott látható és hallható dolgok szerintem olyan szinten térnek el attól, amit otthon lát és hall az ember, hogy sok értelme nincs is az összehasonlításnak: a célja is más egy stúdió hangrendszerének, mint egy otthoni hifinek, nem? A stúdióban a lehető legpontosabb és legprecízebb hang kell, otthon meg - próbál az ember valami olyat találni, ami tetszik ;-) Bár én nem kezdtem bele soha igazán ebbe a csereberés játékba, mert annak nincs vége.

Na mindegy, ez már nagyon nem ide tartozik...

[kaef2]

Javaslok egy beszélgetést olyasvalakikkel, akik AOIP eszközöket használnak otthon és mondjuk valami drága USB DAC-ról álltak át. Sőt akár el is lehet hozzájuk menni meghallgatni.

Az AOIP-re nincs szükség sem broadcasthoz, sem nagy távolságú kapcsolathoz. Egyáltalán nem erre találták ki, azzal nem fárasztanék senkit, hogy arra mi való, ha valakit érdekel, keressen meg privátban. A file sharing sem játszik.
Az élő zenéhez találták ki alapvetően. Ezért is fontos, hogy igen alacsony latenciával tud működni és ezért is fontos az órajel és az időzítés és hogy a hálózati kapcsolatot biztosító áramkörök be vannak épitve az AOIP eszközökbe és nem kell használatukhoz számítógép. Számos előnye van az otthoni zenehallgatás szempontjából a használatának, akit érdekel az megtalálja az ezzel kapcsolatos írásaimat a DAC és a Számítógépes zenehallgatás topikban, ennek részleteivel sem fárasztanék senkit itt.

A minőségi számítógépes lejátszásról pedig javaslok egy beszélgetést például azokkal, akik idehaza PC-ket építenek hozzá, és optimalizált (kiherélt) operációs rendszereket telepítgetnek mellé vagy elgondolkozni azon, hogy miért is van annyiféle lejátszó szoftver, mindenféle operációs rendszeren. Persze az is lehet, hogy csak a magam életét bonyolítottam évekig a kisérletezéssel, amig meg nem találtam a már hosszú ideje használt lejátszási megoldást.

HIrtelenjében nem is jut eszembe olyan elterjedt megoldás a számítógépes zenehallgatásban, ami valahogyan ne gyökerezne a pro audióban. Az AOIP formátumok a valós idejűségre, extrém alacsony latenciára és természetesen a minőségre lettek kitalálva, számos egyéb praktikussági megfontolás mellett és már egy évtizede használatban vannak, elég kiforrottnak mondható technológia. Sokan vannak (velem együtt), akik azt gondolják, hogy mind a valós idejűség, mind az alacsony latencia fontos az otthoni, számítógépes zenehallgatás során is, a minél élvezetesebb zenehallgatás érdekében.

AOIP-re ezek miatt van szükség:
- Broadcast: Egy adó, N végfelhasználó, akiknek azonos minőségben akarsz szolgáltatni
- Long distance networking: ki akarsz vele lépni a LAN hálózatból
- File sharing hiánya: nyilvánvaló, hogy nem akarod megosztani a szervered tartalmát a publikummal
- Real time broadcast: Akkor akarod hallhatóvá tenni az adást amikor történik, nem pedig utólag letölthetővé tenni.

Az otthoni hálózaton a file share-t mindíg eléred és a lejátszó kiterjesztéseként használod. Miután 1s alatt a lejátszód pufferelte a FLAC számot, onnantól totál valós időben történik a lejátszás

Használok otthon én is pro-audio erősítőt, mert ár érték arányban többet ad, mint az audiofil társai, de például eszembe sem jutna Cisco Catalyst 3650-t berakni a spájzba, csak azért, mert az iparban azt (is) használják.

[kaef2]

jaj te kis te...

kezdem szégyellni magam, hogy nem csak szórakozásképpen vagy észosztásképpen, hanem szakmaszerűen is, alapvetően jól megélve belőle, foglalkozhatom pro audióval is (tévé stúdiók, VR/AR stúdiók, filmes produkciós rendszerek és egyebek tervezése és építése, üzemeltetése mellett), miután 14 évig árultam és terveztem high-end audio rendszereket (közte több száz számítógép alapút), kommunikálhattam sok tucat gyártóval és hát megéltem, megértettem (talán) ezt-azt.

Még valami:
a magam nagyképűségében összesen kb 25 jelentkezőnek, a magam és a stúdió tulajdonosának költségén (fizetve a ropit, kávét, üdítőt, meg valami sütit) és időnket nem kímélve, megszerveztem, hogy aki nem járt még stúdióban, nem beszélt még nemzetközileg elismert hangmérnökkel, nem hallott még utómunka alatt lévő felvételt, nem látott még masteringhez használt eszközöket, nem hallott még tudatosan és zenészek által is megbecsült módon megtervezett és megépített, kiváló akusztikájú felvételi teret, az most megtapasztalhassa. Mert biztos vagyok benne, hogy akik ezekkel a dolgokkal nincsenek napi kapcsolatban, sokat tanulhatnak abból, amit ott és egy-egy ilyen alkalommal látni lehet. Ráadásul a tulajdonos Matók Istvánnak meg nekem is ez még örömet is okozott: sok érdeklődő, értelmes, fontos kérdést kaptunk, amiket megbeszélhettünk. Az otthoni zenehallgatásban ugyanis csak egy dolog biztos: a folyamatos tanulás, az igazán érdeklődő, akinek a zene mellett a folyamatok és a millió egymásra ható tényező megértése is fontos, az mindig talál valami megérteni valami újat és bizony higgyen bárki is bármit, a profik világában igen sok megérteni és felhasználni való dolog van, még ha ezt most még esetleg nem is mindenki vallja.

((Mivel nagyképűségnek hangzana, ha leírnám amit szivem szerint reagálnék, így inkább nem írom le. meg nincs annyi időm sajnos ))

A profi hangtechnika és a minőség...csak egy pár példa, hogy mit is köszönhet a digitális meg az otthoni számítógépes zenehallgatás a profi hangtechnikának:

Ha az egész nagyképűségre nincs időd, legalább egy kicsit akkor rövidítve szórj a népnek, légyszilégyszlégyszi...

Mármint a számítástechnika fejlődése hogy hat vissza mind a kettő fejlődésére, nem? Mostanra simán védhető szempont a Tiéd, nevezetesen, hogy a "profi" stúdiók hardvereit lebutítva kapják meg a hifisták, hogy a köv. szortimentfrissítésig csámcsogjanak jókat, hogy hánymilliócsatornás milyenpluginjük fut a Tidalon, DSDvel. 1 év múlva meg majd kijön a legújabb cucc, amin még 8 poti meg plusz hangszín lesz. És ettől jobban fogják tudni élvezni a ZENÉT. OK, semmi bajom vele, semmi közöm hozzá. Ez a számítástechnikai piac sajátossága, géphez kell a lejátszórendszer, nem a lejátszórendszerhez a gép. Ebben a preferenciasorrendben a gép a fixpont.

Valószínűleg van olyan rendszer is, amin max. foobart kell frissíteni, ha az ember nagyon akarja. Persze, ezt másmiből kell összerakni, meg nem kell állandóan szoftikat optimalizálni és ebben nem a gép a fixpont, hanem a "többi".

[asebestyen]

Egy jó stúdióban az akusztikai környezet annyira jó, amennyire otthon sosem lesz. Márpedig ez sokkal fontosabb, mint a drótok, kondik, állványok, VF-ek, öregisten. És itt még szó sem esett eszközökről, csak egy olyan környezetről, amiben van esélye a cuccnak Jól! szólni. Nem hifisen, jól. Stúdiós eszközök. Szerintem sokan azokra hiszik, hogy stúdiós eszköz, amik néhány webshopos kattintással bárki számára elérhetőek. Pedig a valóságban ez messze nincs így. Olyan jó cuccok vannak egy stúdióban, a hang annyira pontos, ami nagyon-nagyon kevés, nagyon drága hifis rendszerben talán. De ott is csak talán és ott sem úgy... Ezt a stúdió hangot ne írjuk már le...