LIMAR írta: ↑2019.10.16., szer. 23:06
kaef2 írta: ↑2019.10.16., szer. 21:22
Istenigazából a high-end audio "iparban" nincs a szó szoros értelmében vett kutatás, ahogy ezt látom és ipari méretekben fejlesztési újdonság sem nagyon, talán még a pro audióban néhány nagyobb cégcsoport esetében (mint a Harman (ami ugye Samsung)). Más iparágak kutatási eredményeit veszik át (valamelyest), ha egyáltalán. A filmezésben, televíziózásban, otthoni mozizásban és ma már ugye a Netflix jellegű streamingben két átlagosan piacvezető cégnek akkora az éves forgalma, mint a high-end audioban, hifiben kb 15-20 piacvezető cégé.
Ez csak egy dolgot bizonyít, hogy a jelenlegi televíziózás azon a szinten van, mint az audiozás 40-50 évvel ezelőtt.
A video eszközök csupán számháborút vívnak egymással, mint a 40-50 évvel ezelőtti sztereo rendszerek.
Egyébként is a megjelenítők egyfajta képeslapra hasonlítanak, két dimenziósak. Valósághoz közeli vizuális élményt még nyomokban sem képesek nyújtani. Túlszaturált színekkel próbálják elfedni a rendkívül súlyos műszaki hiányosságaikat.
Majd ha a videotechnika arra a szintre eljut, mint a Mézga családban a Köbükitől kapott eszköz, amin Harangozó Terit próbálta molesztálni Aladár, akkor majd beszélhetünk eredményről a videotechnikában. Addig csupán játék megy a számokkal. Topogás egy helyben. A szolgáltatások fejlesztése (Netflix...) nem tartozik a video technika fejlesztésének a témakörébe. Ezekkel is hibákról terelik el a figyelmet. Jó lesz az nekünk.
Sajnálatosan annyira egy helyben topog az iparág, hogy még a jeleit sem látni a valós, körbe járható 3D-s megjelenítőknek.
A szemüveg zsákutca.
Zsákutca a mozik vetítő rendszere is. Amióta digitális kivetítők vannak, számomra nulla élményt nyújt az a kép, amit ott látok. Nyomokban sem emlékeztet egy Volt Egyszer egy Vadnyugat analóg filmes képi élményéhez. Nem hogy fejlődést, de jelentős visszaesést látok a digitális projektorok által vetített képekben az analóg filmes vetítők alkotta képekhez képest.
Sajnálatosan a jelen generációknak már nem adatott meg, hogy "rendes" mozi képet lássanak, így azt veszik természetesnek, amit éléjük öntenek. Olcsó és tömegesen terjeszthető. Az analóg filmes gyártás, sokszorosítás, vetítés drága volt - de legalább jó.
Egy jó audio lánc esetében becsukott szemmel magad előtt látod a színpadot, az előadókat. Az ott vagyok a helyszínen bizony erősen megjelenik. Szinte tapintható a valóság élmény.
A video esetében jó esetben egy festett világ kétdimenziós képét láthatjuk. A valósághoz a látvány nyomokban sem közelít.
Lehet növelni a pixelszámot milliárdig, a dinamika tartományt felvevői oldalon lehet közelíteni az emberi szem képességéhez, de csak közelíteni. Még az is rettenetesen messze van a biológiai határoktól. Megjelenítő oldalon a dinamika tovább romlik. A vetített színtartomány sem fedi le a szem által látható színtartományt....
Míg audio esetében mind felvétel, mind lejátszó oldalon már rég elértük az emberi érzékelés határait.
Hova kéne még fejlődnie? Minek?
A video technikának kellene már valamit produkálnia, de ahogy látom, még nagyon nem megy neki.
Hát ... vitatkoznék egy kicsit...
Off lenne itt mindenre részletesen válaszolnom. Csak néhány gyors gondolat. Nem fogok válaszolni jelzem, bárki bárhogyan is reagál rá, nehogy félrevigyük ezt a szigorúan célirányos topikot.
1. Tessék megnézni egy Netflix 4k, vagy Dolby Vision HDR 50p képfrissítésű streamet egyszer egy 4k HDR-ben forgatott filmmel egy LG OLED kijelzőn a saját belső Netflix appjáról vagy egy Apple TV 4k-ról, nagyjából a képmagasság négyszeresének távolságában leüve. A túlszaturált szinek nagyon nem jellemzőek, csak akkor ha valamilyen művészi funkciója van, vagy csak akkor ha a néző úgy állítja be.... A jól felvett, jól világított 4k képnek kb hasonló mélységérzete van, mint ahogy a sztereót magunk elé képzeljük zenehallgatáskor. Egy 55 inches LG OLED tévé pár százezer forintból megvehető, kiváló, hiteles 4k felbontású képpel és színkezeléssel, akkor amikor ennyiért egy jó pár hifis kábelgyártó 1m-es hálózati tápkábelét sem lehet a hifiben megvenni.
2. Nagyon sajnálom, hogy idehaza nem lehet a 4k 50p HDR-ben közvetített eredeti Forma-1 közvetítéseket nézni, nagyon megdöbbenne az, aki az M1 erősen lebutított HD minőségéhez szokott, a tömörítetlenül 12 Gbit/s sávszélességet igénylő eredeti 4k/50p HDR videójukat az M1-en és a DVB-T-n vagy egy kábelcsatornán kb 10 Mbit/s HD-re és 50 félképesre butítják, az 50 progressziv képes 4k HDR helyett...Ez kb olyan, mintha a 192k/24 bites mintavételezésű hangfelvételt 8 kbit/s mp3-ként akarnánk élvezni s ez alapján elmondani milyen szar is a felvételi technológia. (Ráadásul az F1 által használt kamerákat idehaza gyártják, csak hogy legyen mire büszkének lennünk, mint ahogy a Netflix képi világának és elvárásainak a kidolgozásában is részt vettek magyarok és az első HDR/SDR konvertert illetve mérő és minőségellenőrző rendszert is idehaza találták ki, és fejlesztették).
3. A filmes és televíziós világ sokkal előrébb tart szabványosítás tekintetében mint ahol az audio világ. Mind a megjelenítők számos tulajdonsága, mind a felvételi és produkciós lánc szín - és meta adat kezelése, protokolljai szabványosítottak, sokkal jobban mint az audioban. Ezek ellenőrzésére és betartatására is vannak kiváló és a világ minden gyártója által elfogadott értékek és mérő megoldások. Ha a néző nem állítja el a kijelzőjét (mondjuk átkapcsolja a képi módot "demó" módra) és csak egy picit ügyel a környezeti megvilágításra akkor igen jó esélye van hogy úgy látja majd a filmet ahogy az alkotók elképzelték. Ez az otthoni zenehallgatásban gyakorlatilag lehetetlen.
4. A jövő évi tókiói olimpiát 8k/60p-ben fogják közvetíteni, mint ahogy a minapi rögbi világkupát is már igy közvetítették. Hogy ebből mi mit látunk idehaza, jó kérdés. Láttam több kiállításon és az NHK-nál Japánban referencia minőségű 8k kijelzőt, nagy szenzoros 8k kamerával. Praktikusan nincs pár centiről nézve sem pixel, olyan mint, ha egy papírra rajzolódna ki a kép, display helyett.
5. A szemüveg nélküli holografikus kijelzők egyik legismertebb fejlesztője a Holografika nevű magyar cég az Üllői úton. Kb 70-80 fokos szögben körüljárhatóak a kijelzett objektumok szemből nézve, igaz kb 60-70 millió forint egy kijelző és csak speciális tartalmakat tud egyelőre megjeleníteni. A holografikus hang majd akkor jön el, ha bármilyen helységben úgy tudunk egy felvételt meghallgatni hogy besétálhatok a zenészek közé és hallom az ilyenkor előálló hangzási arány változásokat is. Ettől igen nagyon messze vagyunk ez nagyon nem ugyanaz, mint a sweet spotban ülve úgy érezni hogy "holografikus" a térleképzés, majd ha arrébb ülök akkor szét is esik az egész.
6. A megfizethető nagy szenzoros ((Super)35 mm és 65 mm) és nagy felbontású (4k, 6, 8k) digitális kamerák eljövetelével, a 4k 50p HDR képalkotással és a megjelenítés, szinkezelés szabványosításával nagyon nagy lépések történtek a film és televíziós technikában az otthon is reprodukálható nagy felbontás és szinkezelés ügyében és az egyre hatékonyabb tömörítési eljárások segítségével egészen magas szintű filmnézési élményben lehet részünk otthon, ha csak egy picit is ügyelünk az apróságokra. 35mm-es filmet már csak akkor használnak, ha valamilyen nagyon speciális hangulatot akarnak megjeleníteni. Az obejktívek meg amúgy is felbontási korlátot képeznek még sokáig a filmes (videó) kamerák esetében, mint ahogy a mikrofonok és az erősítőik az audióban, egészen a lightfieldes technológiák elterjedéséig.
