pärt írta: ↑2024.02.22., csüt. 18:06
SoundMania írta: ↑2024.02.22., csüt. 16:24
Már temették pár évtizede az LP-t, mégis tudjuk mi az. Páran még értékeljük is. Sőt még fejlesztések is vannak rá....
Szóval nem innék előre a medvebőrre....
Igen, igazad van. De én nem iszok előre a medve bőrére; mint az avatarom talán sejtteti, van érintettségem, szóval részemről nincs semmiféle ellendrukkerség.
Annyival azért árnyalnám, hogy ez egy egyre szűkülő és átalakuló terület, mind a vinyl, mind a cd, ne adj isten a kazetta, szóval úgy általában a fizikai hordozók köre. Most maradjunk csak a vinylnél. A még meglévő, komolyabb LP gyűjtemények tulajdonosai leginkább középkorú illetve idősebb emberek. Először megsüketülünk aztán meghalunk, a gyűjtemények, kütyük egy részét az örökösök kidobják, másik részét gombokért eladják - a hifibubusság ritkán öröklődik, és aki nem rágja a családtagjai lelkébe, mekkora értékek azok a fekete dobozok meg hanglemezek, az számíthat erre. Szóval fog kopni szépen a hardver és szoftver egyaránt. Egy idő után pedig a műtárgyakhoz és bélyegekhez hasonló gyűjtői gyakorlat alakul ki, de az akkori tulajdonosok már legritkább esetben fognak azon örömködni, hogy milyen jól szól az első kiadású, nem kopott borítójú, alig pattogó lemez - ami kétszázszor drágább lesz mint a kicsit is gyengébb állapotú, későbbi kiadvány - hanem hogy a legközelebbi aukción mennyit fog érte kapni. Egy letűnt kor ritka relikviái lesznek a jobb és ritka példányok, a többi felejtős.
Hogy ez a mostani fellendülés meddig tart, azt nem tudom, de ha a hóbortot kihasználó rablólovagok - új vinylekre gondolok - nem változtatnak a hozzáállásukon és nem javítanak a kiadványok minőségén, akkor elég hamar le fog csengeni. De akár lesz javulás, akár nem, a lemezjátszó technika csak a legdrágább szegmensben fog túlélni, továbbfejlődni.
Szerintem érdemes az analóg lemez használókat szegmentálni, mert teljesen más igényekkel, elvárásokkal, szokásokkal rendelkeznek. Szerintem három jól elkülöníthető csoportba lehet őket sorolni.
1. A klasszikus "audiofil" lemezrajongók. Tipikusan középkorú vagy idősebb korosztály, általában komolyabb, igényes lemezgyűjteménnyel, nekik a hangminőség a priorítás. Itt a fórumon jellemzően ők alkotják a többséget. Minőségi analóg technikát csak ők vásárolnak. Régen is, és most is egy szűk kisebbséget alkotnak, tipikusan réspiaci szereplők.
2. Még a szocializmusban felcseperedett 50-es, 60-as, 70-es, tényleges vásárló erővel nem nagyon rendelkező réteg, amelyiknek az analóg lemez jelentette a zenével való kapcsolatot, és meg is maradtak ennél. Tipikusan italo discót, 70-80 évek magyar pop és rockzenéjét hallgatják a még akkoriban vásárolt lemezeken és készülékeken. Új lemezeket, új készülékeket nem vásárolnak, ha végleg tönkremegy valami, akkor legfeljebb vesznek egy jobb állapotú hasonló 30-40 éves romot használtan, fillérekért. A hangminőség nem szempont náluk. Szerintük a nyolcvanas években tömegével eladott tojáshéj Akai lemezjátszók mindent tudnak amit kell, nem is kell ennél jobb. Gazdasági értelemben lényegében láthatatlanok. A lemezjátszós facebook csoportokban ők dominálnak, és olyan fura szavakat használnak mint "pörgető" vagy "patron".
3. A mai 20-as, 30-as korosztály, akik a retró életérzés jegyében hallgatnak lemezeket. Általában új, de belépő szintű (max 100-200ezer értékben ) technikát vesznek, és a saját zenéiket új kiadású LP-ken. Hangminőség itt sem prioritás, de az olyan megoldások mint pl. a lemezjátszóba beintegrált bluetooth adó az számukra lényeges szempont. Itt az AVX-en elvétve vannak jelen, ez a korosztály már nemigen facebookozik, azt hogy mit csinálnak a TikTokon azt meg meg én nem tudom.
Egyesével nem költenek erre túl sokat, viszont volumben ők hozzák az analóg audio ipar árbevételének döntő hányadát
Összességében nincs semmi meglepő abban, hogy alapvetően a 3. csoport igényeit igyekeznek kiszolgálni a gyártók.