Általában a hifiről

[chord_]

A 666. tapétaréteg ráncigálása helyett dobnék egy új koncot: nézz Dalfutárt! Már ha érdekel a hangfelvételek folyamata, a muzsikusok működése, a határok leküzdhetősége és egy zenei produkció születése, meg ha 50 percre félre tudod tenni az előítéleteidet. Aztán meglásd, hányszor kerülnek szóba az itt citált szempontok! (Kb soha.)

A felvételeken látható hangstúdió a MyReelClub tagjainak ismerős lehet, hiszen több anyagunkat is ott rögzítettük.

Sajnos, vagy kövezzetek meg, ez engem nem érdekel.
Nem érdekel, mi van a kulisszák mögött.
Nem nézem meg a bűvész-leleplező videókat.
Nem megyek be a sminkszobába.
Nem érdekel a hangszerek hangolása, hogy az mekkora kínlódás néha.
Mert szeretek elvarázsolódni. Szeretem, hogy átfut rajtam, hogy nyilván nem vágják szét a nőt, de, b@szki, ez mégis, hogyafrancba' lehet ez?
Mert szeretem inni a kávét, élvezni az ízeket, meg a jó beszélgetéseket. De az, hogy az xy cég kávéügynökei hogyan járják Etiópiát, hogy hol van a legendás évjárat, az maradjon az ő titkuk...
A werkfimlek sem érdekelnek, a vágás előtti nyers verzióba a világért sem néznék bele.
Az olvasópróba sem érdekel.

Az, hogy kiszedni a borítékból / celofánból a CD-t, csukódik a tálca, finom 'katt', és valami elkezdődik, ami engem felemel, vagy szimplán érdekel, vagy szimplán brutál-jól szól, az igen...

[Aszpirin]

.. majd a folyamat végén a kinagyított papírképet lefotózzák egy digitális géppel, hogy ki tudják tenni a Facebookra, vagy az Instára, közben digitális hangfelvételekről nyomott analóg lemezeket pörgetnek. Így készül fából vaskarika és divathullámból hurrikán.
meg az őrület.

(khm, ez már a fotós topikba illene)
Tudom, néha nehéz olvasni a szövegeimet , de azért remélem nem adtad fel itt, és láttad a folytatást is:

.... ráadásul egy-egy jól sikerült fotó úgyis digitalizálva "végzi", ahhoz meg vagy jó felszerelés vagy ilyen szolgáltatást nyújtó hely kell (jópár éve még Budapesten a Deák téren létezett ilyen fotós bolt, ahol jó minőségben digitalizáltak, nem tudom, megvan-e még...). Ha belegondolunk hogy mennyivel könnyeb és olcsóbb mindezt digitális felszereléssel... (én hagytam a francba az analógot, már azt sem tudom, hol van a gépem, mert közben egy költözés is bejátszott... de mintha rémlene, hogy valakinek elajándékoztam. Nem képviselt már értéket, csak egy Nikon F75 volt az utolsó analóg gépem).

Bevallom, a "digitalizálva végzi"-vel tényleg nem arra gondoltam, hogy lefotózzák a papírképet, hanem hogy negatívról vagy diáról speciális szkennerrel digitalizálják vagy digitalizáltatják, de a lényeg ugyanaz (csak kicsit jobb a végeredmény).

Amikor még én használtam filmes gépet, és digitalizáltattam arról (soha nem volt amatőr filmszkennerem), akkor még egyértelmű volt a celluloid film előnye a dinamika-átfogásban, ezért volt értelme itt-ott ilyen turpisságokat csinálni. Mára már lehet, hogy változott ez, de nem tudom, mert felhagytam a komolyabb fotózással. Mindenesetre van még egy-két filmes képem szkennelve, mert azért van egy hangulatuk...

Azzal egyetértek, hogy ez - akárcsak pl. a digitális anyag LP-ről való lejátszása - hogy téged idézzelek - "fából vaskarika".

[juliush]

Szerintem meg egy-egy darab/előadás igazi szépsége, mélysége igen sok felszíni "makulát" elvisel. A befogadás nagy részét úgyis az egyéni, szubjektív és sokszor drámaian eltérő élményeken pallérozódott kognitív folyamataink végzik el...

Gondolom ez akkor más érzékelésnél így működik nálad. Ha eszel egy istenien finom paprikás csirkét egy jó étteremben, akkor vidáman eszed legközelebb egy csehóban eléd rakott tápos csirkepaprikást, mert a finom ételen pallérozódott agyad szuper élményt varázsol számodra. Így könnyű az élet! :)

Amiról én beszéltem az, hogy a jó étteremben ugyanazt a csirkepaprikást Zsolnay tányéron "fine dining" módra tálalva, vagy simán mélytányéron elém téve én bizony vagyok annyira suttyó, hogy az utóbbi esetben is ízleni fog, még akkor is, ha látom ugyanazt az ételt máshogy szervírozva a szomszéd asztalon.
Amiről Te beszélsz, hogy vajon ugyanúgy élvezném-e Beethoven Hegedűversenyét mondjuk Hilary Hahn vagy Mága Zoltán tolmácsolásában.
Nyilván nem...Sokol rádión csakúgy mint high-end rendszeren.

[tottyi]

Neumann hanyas világít ott?

KH420. Nem a szívem legkedvesebb csücske, de valahol itt kezdődik a hangsugárzó.

Milyennek mondanad egy Genelec 1032c-hez kepest?

[Luxor Audio]

Neumann hanyas világít ott?

KH420. Nem a szívem legkedvesebb csücske, de valahol itt kezdődik a hangsugárzó.

[cables]

Szerintem meg egy-egy darab/előadás igazi szépsége, mélysége igen sok felszíni "makulát" elvisel. A befogadás nagy részét úgyis az egyéni, szubjektív és sokszor drámaian eltérő élményeken pallérozódott kognitív folyamataink végzik el...

Gondolom ez akkor más érzékelésnél így működik nálad. Ha eszel egy istenien finom paprikás csirkét egy jó étteremben, akkor vidáman eszed legközelebb egy csehóban eléd rakott tápos csirkepaprikást, mert a finom ételen pallérozódott agyad szuper élményt varázsol számodra. Így könnyű az élet! :)

[tamagaba]

A 666. tapétaréteg ráncigálása helyett dobnék egy új koncot: nézz Dalfutárt! Már ha érdekel a hangfelvételek folyamata, a muzsikusok működése, a határok leküzdhetősége és egy zenei produkció születése, meg ha 50 percre félre tudod tenni az előítéleteidet. Aztán meglásd, hányszor kerülnek szóba az itt citált szempontok! (Kb soha.)

A felvételeken látható hangstúdió a MyReelClub tagjainak ismerős lehet, hiszen több anyagunkat is ott rögzítettük.


Studio.jpg

Neumann hanyas világít ott? Jól szól?

[Luxor Audio]

A 666. tapétaréteg ráncigálása helyett dobnék egy új koncot: nézz Dalfutárt! Már ha érdekel a hangfelvételek folyamata, a muzsikusok működése, a határok leküzdhetősége és egy zenei produkció születése, meg ha 50 percre félre tudod tenni az előítéleteidet. Aztán meglásd, hányszor kerülnek szóba az itt citált szempontok! (Kb soha.)

A felvételeken látható hangstúdió a MyReelClub tagjainak ismerős lehet, hiszen több anyagunkat is ott rögzítettük.

Studio.jpg (72.14 KiB) Megtekintve 759 alkalommal

[Luxor Audio]

Őszintén... ennek sem adok sok időt. Bár az analóg fényképezés megtanít "látni" (nem túl kifizetődő mindent 50-szer lefényképezni, hogy legyen, amiből kiválsztani a jót... szóval fizikailag meg kell találni a jó szöget, távolságot, stb. és ott kell lenni), ráadásul ha analóg negatív- vagy dia-előhívással, netán levilágítással is párosul, akkor megtanul(hat(ja az ember az ezen műveletek közbeni "ős-photoshoppolási" technikákat is, hamar rabjává lehet válni, szép és kreatív hobbi...

.. majd a folyamat végén a kinagyított papírképet lefotózzák egy digitális géppel, hogy ki tudják tenni a Facebookra, vagy az Instára, közben digitális hangfelvételekről nyomott analóg lemezeket pörgetnek. Így készül fából vaskarika és divathullámból hurrikán.

50x lefotózni valamit a bizonytalanságot és a hozzá nem értést jelzi az analóg és a digitális világban egyaránt, egy ilyen fotósnál tökmindegy, milyen technikát adsz a kezébe. Ez érvényes a hifisták többségére is, kellő ideológiával megtámogatva bármiben képesek elvakultan hinni és mereven nem hinni. A hit az élet egyik erős bástyája. Nagy szerencsénk, hogy lényegét tekintve a fotográfia és a zeneművészet sem a technikáról szól, ezt csak néhányan próbálják sulykolni.

Az ilyen beszélgetésekről mostanában a túrázás szokott eszembe jutni. Ott is vannak néhányan, akik vagyonokat költenek HighTech ruhákra, cipőkre, kellékekre és képesek hetekig vitatkozni azon, melyik bakancs a jobb (közben esetleg évente másfél napot túráznak), de szerencsére a túrázók nagy része nagyszerűen érzi magát a természetben akármilyen öltözékben, az erdőjárás számukra nem divatbemutató. De néha az is eszembe jut, múzeumokban miért nem osztogatnak speciális tárlatnéző szemüveget, High-End papucsot, esetleg a levegő optikai hatását módosító sprayt, azt a területet miért kímélte meg az őrület.

[Aszpirin]

A fiam (én is a saját gyerekemmel példálózom ) az analóg fotózásba süllyedt nyakig,

Érdekes dolog ez, mert az én LP-ző fiam is analóg fényképezéssel is próbálkozik. Nem olyan szinten, mint a tied, de az ajándékba vett digitális fényképezőjét én használom, ő meg vett egy filmes gépet magának.
Szerintem ez nem nagyon jellemző a mai fiatalságra, de van ilyen is.

OFF
Őszintén... ennek sem adok sok időt. Bár az analóg fényképezés megtanít "látni" (nem túl kifizetődő mindent 50-szer lefényképezni, hogy legyen, amiből kiválsztani a jót... szóval fizikailag meg kell találni a jó szöget, távolságot, stb. és ott kell lenni), ráadásul ha analóg negatív- vagy dia-előhívással, netán levilágítással is párosul, akkor megtanul(hat(ja az ember az ezen műveletek közbeni "ős-photoshoppolási" technikákat is, hamar rabjává lehet válni, szép és kreatív hobbi. De sajnos ma már nehezített terepen mozokg ezzel is az ember: egyre kevesebb helyen foglalkoznak filmelőhívással (ha egyáltalán van még ilyen szolgáltatás... nem tudom), otthoni előhíváshoz egyre nehezebb jó minőségű nyersanyagot és eszközöket beszerezni, a jó minőségű filmeket sem könnyű már (és sejtem, hogy drágák).... ráadásul egy-egy jól sikerült fotó úgyis digitalizálva "végzi", ahhoz meg vagy jó felszerelés vagy ilyen szolgáltatást nyújtó hely kell (jópár éve még Budaeste a Deák téren létezett ilyen fotós bolt, ahol jó minőségben digitalizáltak, nem tudom, megvan-e még...). Ha belegondolunk hogy mennyivel könnyeb és olcsóbb mindezt digitális felszereléssel... (én hagytam a francba az analógot, már azt sem tudom, hol van a gépem, mert közben egy költözés is bejátszott... de mintha rémlene, hogy valakinek elajándékoztam. Nem képviselt már értéket, csak egy Nikon F75 volt az utolsó analóg gépem).
Szóval olyan ez, mint mondjuk Sinclair ZX Spectrum-ra progrmozni 2023-ban: szép és hasznos (sok dolgot megtanul az ember, de főleg kettőt: a hatékony algoritmusok keresését és a memóriával való takarékoskodást), ráadásul újra lehet élni az otthoni barkács-számítástechnika hőskorát, kihívásait, a lelkesedést és a sikerélményt). Véleményem szerint hasznosabb hobbi, mint milliókat költeni zenehallgatásra, bár ezzel itt népszerűtlen leszek. De nagyon kivételes fiatal kell legyen az, aki ma ezt választja hobbinak...

[pärt]

Ja - csak az arányok megléte az ami a valós információ (highend) és az " agyi tevékenység" eredménye (Sokol rádió) közötti kérdést eldönti...tényleg, ne fárasszátok már tovább magatokat
TJ.

Értem a közelítést, van is benne igazság, de ez így végtelen leegyszerűsítése a jelenségnek. Koncertről is lehet kitámolyogni nullára leszívott állapotban, de elégedetten vigyorogva. Volt élmény? Volt hát! Lenne még kedved hazafelé a kocsiban a kedvenc előadódtól egy számocskát meghallgatni? Nem, csendre vágyom. Akkor hol a hiba, pocsék volt az akusztika/hangosítás? Nem egész jó volt, egyszerűen figyeltem, kifáradtam - aktív voltam. Ha nem tetszik a koncert, fejben lehet már bevásárolni a holnapi ebédhez, a zene meg egyik fülön be, másikon ki. Ugyanez a helyzet, ha otthon hallgatjuk meg ezt a zenét egy mégoly jó rendszeren is.
Amire Ti gondoltok, az a fárasztó hatás, amit az eredeti információn túl rárakódott zaj, torzítás, kosz, illetve az elveszett információ kipótlásához szükséges szellemi tevékenység idéz elő - bár ez utóbbi szerintem kevésbé megterhelő. Igen, természetesen jobb egy torzítatlan zenei előadás - nem hiszem, hogy itt bárki az ellenkezőjét erőltetné - de annak befogadása akkor sem egy passzív folyamat. Azt meg érdemes lehet elfogadni, hogy vannak, akik gyengébb minőségben is boldogok a kedvenc zenéikkel. Ezek a kijelentések sohasem implikálják, hogy mindegy lenne, min is hallgatjuk - akik mernek előhozakodni vele, mind rendelkeznek komoly lánccal - de aztán valahogy mégis mindig ennek feltételezése és felfortyanás a vége.

[pali923]

A fiam (én is a saját gyerekemmel példálózom ) az analóg fotózásba süllyedt nyakig,

Érdekes dolog ez, mert az én LP-ző fiam is analóg fényképezéssel is próbálkozik. Nem olyan szinten, mint a tied, de az ajándékba vett digitális fényképezőjét én használom, ő meg vett egy filmes gépet magának.
Szerintem ez nem nagyon jellemző a mai fiatalságra, de van ilyen is.

[tunerman]

Ha a szirének lágy énekét hallgatjuk a világ legtökéletesebb rendszerén, a befogadás akkor is tudatos tevékenység: nem létezik fülünket érő csodálatos hangélmény passzív formában. Ha lenne ilyen, akkor akusztikus beöntés lenne a legjobb meghatározás rá.

Ja - csak az arányok megléte az ami a valós információ (highend) és az " agyi tevékenység" eredménye (Sokol rádió) közötti kérdést eldönti...tényleg, ne fárasszátok már tovább magatokat
TJ.

[pärt]

Ha a szirének lágy énekét hallgatjuk a világ legtökéletesebb rendszerén, a befogadás akkor is tudatos tevékenység: nem létezik fülünket érő csodálatos hangélmény passzív formában. Ha lenne ilyen, akkor akusztikus beöntés lenne a legjobb meghatározás rá.

[cables]

...
A befogadás nagy részét úgyis az egyéni, szubjektív és sokszor drámaian eltérő élményeken pallérozódott kognitív folyamataink végzik el...

Ez biztosan így van, csak a kognitív folyamat gondolom azért erőfeszítés az agynak, míg a fülünket érő csodás hangélmény lélekfrissítő kikapcsolódás.

[pärt]

Ide a rozsdás bökőt, hogy nem fog sokáig tartani az LP-korszaka. Max. 1-2 évet adok neki. Az LP-kért ugyanis igen mélyen kell zsebbe nyúli manapság, és az ő korosztálya által hallgatott zene digitális rögzítésű és feldolgozású, szóval nem kicsit érzem parasztvakításnak az LP-n való tálalását, de hát a divat az divat :)

Nem tudhatod, milyen zenéket hallgat a fiú. Én, mikor kamaszként kezdett nyiladozni a szemem, nagyon nem tudtam mit kezdeni az akkori popzenékkel, jóval korábbi dolgokat hallgattam. Lehet, hogy ez a gyerek is antikváriumokban vadászik régi zenéket.
Ezzel együtt elképzelhető, hogy tényleg csak múló hóbort lesz nála, de lehet, hogy már mélyebben felszívódott a méreg. A fiam (én is a saját gyerekemmel példálózom ) az analóg fotózásba süllyedt nyakig, szerény kezdőfizetése jókora részét égeti el rá. Már nem tudom, hány gépe van a legkülönfélébb korokból - köztük közel száz évesek is aktív használatban - és nem nagyon látszik, hogy egyszer majd kigyógyulna belőle.

[tunerman]

... Sajnos pont a szépség vész el elsőnek, ha gyengébb rendszeren hallgatjuk...

Szerintem meg egy-egy darab/előadás igazi szépsége, mélysége igen sok felszíni "makulát" elvisel. A befogadás nagy részét úgyis az egyéni, szubjektív és sokszor drámaian eltérő élményeken pallérozódott kognitív folyamataink végzik el...

Van egy jó hírem
A helyzet az higend világában, hogy ott kevesebb az "agytekervények" munkája, mert több a beérkező hanganyag eredeti információ tartalma
TJ.

[Aszpirin]

Nemrég volt egy érdekes beszélgetésem egy fiatal, unokám korú fiúval. Egy DAC-ot vettem tőle és megkérdeztem miért adja el. Kell a pénz lemezjátszóra, LP-ket akarok hallgatni- mondta. Szóval van ilyen is.

Ide a rozsdás bökőt, hogy nem fog sokáig tartani az LP-korszaka. Max. 1-2 évet adok neki. Az LP-kért ugyanis igen mélyen kell zsebbe nyúli manapság, és az ő korosztálya által hallgatott zene digitális rögzítésű és feldolgozású, szóval nem kicsit érzem parasztvakításnak az LP-n való tálalását, de hát a divat az divat :)

[juliush]

... Sajnos pont a szépség vész el elsőnek, ha gyengébb rendszeren hallgatjuk...

Szerintem meg egy-egy darab/előadás igazi szépsége, mélysége igen sok felszíni "makulát" elvisel. A befogadás nagy részét úgyis az egyéni, szubjektív és sokszor drámaian eltérő élményeken pallérozódott kognitív folyamataink végzik el...

[gomolalaci]

Nálunk a családban csak én vagyok megszállott, de ha ott van egy unokám és hall zenét, úgy, ahogy nem szokott, mindig megállnak kicsit leülnek, hallgatják és mondják, hogy milyen szép.
Nemrég volt egy érdekes beszélgetésem egy fiatal, unokám korú fiúval. Egy DAC-ot vettem tőle és megkérdeztem miért adja el. Kell a pénz lemezjátszóra, LP-ket akarok hallgatni- mondta. Szóval van ilyen is.

Minden alkalmat megragadsz,hogy ekézd a digitális formátumot.

És pont az ,,ekézésért" vett DAC-ot? Van némi ellentmodás...........

[pali923]

Kell a pénz lemezjátszóra, LP-ket akarok hallgatni- mondta. Szóval van ilyen is.

A nagyfiam 35 éves, és Spotify-t hallagt és LP-ket egy Regán. Van ilyen, de szerintem nem jellemző.

Egyébként meg valóban: kb. 16 éves voltam, szerencsés emberként kaptam ajándékba egy Poppy c. Made in Western Germany rádiós magnót, kicsit jobb volt az MK25-nél. Ott volt az ujjam minden kívánságműsornál a felvétel gombon, és nagyon örültem, ha olyat tudtam felvenni, amit szerettem. Ehhez képest 19 évesen egy Cleopátra egy Pio PL200 lemezjátszóval maga volt a Nirvána. A zenét azzal is lehetett élvezni minden feltétel nélkül.

[supravox]

Nálunk a családban csak én vagyok megszállott, de ha ott van egy unokám és hall zenét, úgy, ahogy nem szokott, mindig megállnak kicsit leülnek, hallgatják és mondják, hogy milyen szép.
Nemrég volt egy érdekes beszélgetésem egy fiatal, unokám korú fiúval. Egy DAC-ot vettem tőle és megkérdeztem miért adja el. Kell a pénz lemezjátszóra, LP-ket akarok hallgatni- mondta. Szóval van ilyen is.

Minden alkalmat megragadsz,hogy ekézd a digitális formátumot.

[cables]

Nálunk a családban csak én vagyok megszállott, de ha ott van egy unokám és hall zenét, úgy, ahogy nem szokott, mindig megállnak kicsit leülnek, hallgatják és mondják, hogy milyen szép.
Nemrég volt egy érdekes beszélgetésem egy fiatal, unokám korú fiúval. Egy DAC-ot vettem tőle és megkérdeztem miért adja el. Kell a pénz lemezjátszóra, LP-ket akarok hallgatni- mondta. Szóval van ilyen is.

[Tctronic]

Amikor sikerül egy számunkra tetsző hangot kicsiholni a kínkeservesen összerakott, nem kevést pénzt elégetett aktuálisan legjobb rendszerünkből, az szerintem olyan mint egy nekünk tetsző festmény. Nem fénykép az eredetiről, nem feltétlen az eredetit akarja lemásolni utánozni, hanem egy olyan reprodukció, amit az alkotó saját maga szája íze szerint neki tetszően a legjobbnak próbált megalkotni. Van köze az eredetihez de nem az. A maga nemében, a "hibái" ellenére is jobban tetsző lehet mint az eredeti. Aztán, hogy ez mennyire tetszik másnak is, az már egy más kérdés.

FB_IMG_1697890604281.jpg (148.27 KiB) Megtekintve 679 alkalommal

FB_IMG_1693512673998.jpg (111.6 KiB) Megtekintve 679 alkalommal

[zoli73]

A magas minőségű hangzásra csak nekünk, vájtfülűeknek van szükségünk, hogy élvezzük a zenét, másoknak nem.

Szerintem nem is a zene élvezetéhez kell a jobb minőség, hanem mert csak.
Legalább is nekem a kedvenc zenéim élvezetéhez nem kell a high end hangzás.

Így van! Sok olyan zenét hallgatok ma is, amit már 30 évvel ez előtt is hallgattam. Szerettem, és élveztem is őket már akkor is, pedig fogalmam sem volt róla mi a high-end. Már akkor is törekedtem a lehetőségeimhez képest legjobb hang elérésére, de a hangminőség ma sem alapfeltétele számomra a zene szeretetéhez, élvezetéhez, csak fokozza azt. Én a Youtube-ról halgatott zenét, a pc hangszóróin keresztül is sokszor élvezem.