Nincs szükség további próbálgatasra, ezek a dolgok ki vannak próbálva nagyjából. Az uzemben lévő dacomban 2db TDA1541 S1 van, ami ugyanolyan üzemmódban megy, mint a TDA1540 működése. Márminthogy szimultán módban megy és nem multiplexben (a 1541-nek kétféle működési metódusa van, szinte sehol nem így használják, mindenhol multiplexben mennek). A megjegyzésem ehhez képest értendő akár a Dave-ről, akár Holo Audioról, akár Lumin streamerről beszélek. Éppenséggel egyébként mehetne 384kHz-en is NOS módban, most is annyin megy, ha 48k-t kap, csak van előtte egy OS filter, SM5842-nek hívják talán.wittao írta: ↑2023.09.17., vas. 20:05Azrt szerintem Te is érzed, hogy műszakilag elég nehezen védhető, hogy egy 1982-1983-ban (40 éve) piacra dobott lejátszót verhetetlen digitális hangként jellemezzünk, mindegy, hogy tuningolva, sózva vagy borsozva van. Futóműveket tekintve igen, azt a CDM mechanikát valóban jónak találják a mai napig. Viszont amennyi előnye van a bitek ilyen formában történő kinyerésének, legalább ugyanennyi hibája is van... amennyire láttam a CD100-ak tuning irányait is, szinte rendre az analóg fokozatot érintették jelentősen, a digitálisat nem igazán. Egyúttal érdemes lenne kipróbálni dac-ként is, hogy vajon a dac hangja tetszik-e Nektek olyan határtalanul, a digitális és olvasó mechanikai oldal meg lehet pótolható. Elképzelhető lenne a megvilágosodás is, hogy valójában a mindenki által mutogatott fehér kerámiás arany lábas dac chipek működési módja, mintavétele stb. ami Nektek tetszik ezen a készüléken körbeültetve BG kondikkal.sutemenyx írta: ↑2023.09.17., vas. 19:03Nem teljesen ez a helyzet. Legalábbis esetemben az van, hogy hallottam megszólalni jó pár féle dac+digitalis lejatszot, es többnyire inkabb az volt a konkluzio, hogy akkor hogyan lehetne a másikkal, a gyári megoldással valamit kezdeni, hogy jobban szóljon. És akkor ezt a szintet, -hogy amihez jó lenne ha hasonlítana a gyári megoldás- tudja vagy haladja is meg önmagában egy nagyon megcsinált demo vagy trial run CD100. És nem, nem a gyári CD100 és főleg nem gyári állapotban. Az csak kiindulási alap.wittao írta: ↑2023.09.17., vas. 18:02
Nem tudom milyen Cd-jatszokat hallottal az ujabbak kozul, vagy futomuveket, nekem egyaltalan nem ez a tapasztalatom.
Az egyre magasabb kategorias dac chipek es kidolgozott analog fokozataik, jobb minosegu alkatreszek (tobb tizedest ugrott a gyartasminoseg turese az elmult evtizedekben)
A CD100-zal kapcsolatosan van par 100 lelkes hivoje a keszulekeknek, akik szamara nincs jobb, mert. Nincs ezzel semmi gond, ateltem kazettas magnoknal, orsos magnoknal stb. Egyfajta hangzasidealt kedvelnek, ami nem olyan az szar … ez van.
De én nem akarok vitatkozni, mindenkinek áll a lehetőség, aki “szimpatikus” és nem lakik messze -bár épp most vendégeskedett Szigetváron is-, annak felajánlom, aztán vagy érdekli, vagy nem.
Tehát ha ugyanezen dac chip képes lenne magasabb felbontásra, más mintavételre lehet még jobb lenne (számotokra is).
De kijelenteni egy CD100-ról, hogy a legjobb digitális forrás, azért ez elég meredek! Komplexitását tekintve lehet bonyolultabb szerkezetet használok a Nakamichi 1000DAT futómű és 1000p DAC személyében, és érzem benne a nosztalgia faktort, akármikor megszólalnak. De eszembe nem jutna egy mai modern digitális futómű vagy DA konverter elé helyezni, mivel sok másikat cserélgettem helyettük. Sok mindent el lehet mondani a Nakamichi mérnökeiről, de azt nem, hogy felületesebbek lettek volna a Philipstől.
A futómű kérdés is nagyjából ki van vesézve. Bár nem próbáltam végig mindent, biztosan vannak szuper futóművek, de azért volt Teac VRDS, Lurné Mephisto meg még isten tudja mik, de a Philips vonal tűnt befutónak. Ami legközelebb áll a CD100-hoz és futóműként működik, az a CD304mk2, egy ilyen is volt próbálva ezen a dacon, de elmaradt az eredmény a komplett CD100-hoz képest. Különféle dolgok voltak, pl ez a 304mk2 futómű rá lett pattintva Dave-re is, ATC aktiv hangfalakon. Nehogy azt hidd, hogy szégyent vallott, sőt! De ezek a pörgetők persze mind nem szériapéldányok voltak.
Viszont az is a helyzet, hogy mindenki teljesen mást hallgat teszteléskor. Egy módosítás után én azt, hogy minél több információt és vagy szubjektív dinamikát halljak úgy, hogy ezek semennyire sem mehetnek a folyékonyság, hallgathatóság kárára, mert akkor az nem jó irány. Másik fő és talán legfőbb szempont, hogy a különböző felvételek minél másabbul, minél differenciáltabban szólaljanak meg. Ez minél inkább teljesül, annál kevesebb a rendszer sajáthangja, ergo annál eszköztelenebb lesz, annál kevésbé érzed, hogy készüléket hallgatsz. Ezzel szemben van aki ezt az egészet simán lesz@rja, és azt hallgatja, hogy mennyire hörög a nagybőgő. Ha nagyobbat hörög, akkor jobb. Miközben azt sem tudja, hogy mi van a felvételen, hogyan kellene annak szólnia, lehet hogy pont akkor lenne reálisabb, ha kevésbé hörögne. Egy-egy ilyen kiragadott momentummal semmi sem derül ki, mert nincs viszonyítási alap, pusztán logikailag is hibás az ilyen tesztelés. Na ezért mondom, hogy ki mit hall jónak az teljesen eseti, pedig amúgy volna objektív metódus a szubjektív érzékelés rendszerbeszedésére. Végülis a hifizés célja pont az lenne, hogy ne valahogy szóljon a rendszerem, hanem lehetőleg semmi saját vonása ne legyen a megszólalásnak, mert akkor sikerül a készülékek helyett a zenei anyagot hallgatni.
És még egy utolsó gondolat az analógos hangzásról: szerintem széleskörben elterjedt feltételezés, hogy ha valaki ezt leírja, akkor arra gondol, hogy egy kicsit részlettelen, kicsit dinamikátlan, kicsit barnás hang van, ami viszont nagyon folyékony, jól viselhető és háttérzenélésre ezek okán tökéletes. Nem is alaptalan gondolat, egy csomó olcsóbb lemezjátszó egy gyenge vagy közepes phonoval pont ezt tudja, de a magnóknál sem ritka dolog, hogy így szólnak. Szeretném azt leszögezni, hogy én nem erre gondolok a szó kapcsán, hanem majdnem az ellenkezőjére. Szerintem egy jó analóg hangban a felsoroltak közül csak a folyékonyság ami megvan, de egyébként egy végtelenül közvetlen, nyitott, szuszogásokat meg szötymörgéseket is hűen és váratlanul precízen visszaadó dolog olyan dinamikával, ami rádborítja az asztalt, ha kell. Nem a mérhető dinamikában, mert az 60-80dB-nél nem lehet jobb. Mégis szubjektíve egy jó analóg hang valamiért tud rendkívülien grandiózus is lenni, amit nagyon nehéz a sok ic-s elektronikákkal jól tálalni annak ellenére, hogy ott a matematikai határa a dinamikatartománynak elvileg sokkal nagyobb.