Lemezjátszó

[rewox]

Kíváncsiságból kérdezném a szakértőket, hogy a dj lemezjátszók otthoni használatáról miért idegenkednek általában az emberek.

[Zodo]

Minden összetevő alkatrész, anyag egy összehangolt rendszert képez... 
Igaz ? 

Igaz!

Na, legalább olvasni tudok. :kiraly:
 
 
Viszont mára is lenne egy kérdésem.
Honnan, milyen jelekből tudja egy hozzánemértő , hogy a lemezjátszó tűje megérett a cserére ?
 
Szóval egy olyan mint én aki még egy zsír új tűt sem láttam életembe.

[Vendég]

.. tehetetlen és passzív szerkezetté alakítás, ami réteges v. lemezes és sűrűsített …mégpedig 2 vagy 3 különböző sűrűségű és rezonancia karakterisztikájú anyag rétegenkénti keveréke, ahol az adott 2 vagy 3 összepréselt és ragasztott anyag által megvalósított rendszerben nincs egy egyetlen rezonáns pont...
 
Egy rezonánsabb anyagot egy kevésbé rezonánssal párosítunk..
 
..forgácslapot, mint anti rezonáns jellemzőt ragasztanak egy ív gipszkartonhoz

Nem vonom kétségbe a különböző elhíresült plinth-ekről:) való ismereteidet, azonban a know-how leírásod rejteget néhány mókás dolgot a szilárd testek rezgéstanához egy keveset konyítók számára:))
 
Most nem mennék részletekbe, csupán annyit kérdeznék: rögzítettél már valaha faforgácslapra gipszkartont? Attól tartok, nem... hiszen ezt a párost antirezonánsnak titulálod:)
 
Nem tetszik nekem a dolgok ilyen mértékű leegyszerűsítése, a lemezjátszó, mint rendszer figyelmen kívül hagyása, a csupán egyetlen tulajdonságot előtérbe toló felületesség.
 
- Ilyen pofonegyszerű a lemezjátszókáva-tervezés? - gondolhatja irományod alapján az egyszeri hifista, aki máris okosabbnak képzeli magát pár neves konstruktőrnél. Szánakozra néz a marhákra, akik nagy ívben tettek a "rezonanciamentes" részletmegoldásokra. Előbb-utóbb már a saját fülének se fogja elhinni, hogy azok a primitívnek tűnő konstrukciók szólhatnak jól... sőt nagyon jól.

[alfaati]

„hallott” már valaki bármilyen elhíresült elv szerint konstruált plinthet? kereskedelmit vagy diy-t, mindegy…(loricraft, Bastin, Greenwood, Dobbins, OMA, slatedeck, Shindo, Nishino stb.)?
 
esetleg hallotta valaki a Cotter B-1-et?
 
 
vagy hallotta valaki pl. a VPI HRX-et (superplatter-el)??
 
 
Ear??
 
1:10 az odds!
 
 


nem hinném, hogy túl sok ember mondhatja el magáról ezen a fórumon, hogy nagy tapasztalata van a "plinth"-ekkel kapcsolatban Van némi DIY élet, és néhanyan a kulfoldi kiallításokon, illetve kulfoldi kapcsolatokon keresztul néha hallanak egy két plinth átalakítást, de ez nem számottevo. Magyarország nagyon el van maradva N J! Jobban mint gondolnád! Es ez nem a hi-fi és zenerajongók hibája.
 
Na mindegy.
 
Nekem volt szerencsém hallani a Whest audio mérnokének a saját VPI Scout-ját aminek a plinth-jét rendesen átalakította, jobban mondva újat csinált neki. Es a tanyér sem az eredeti. Mivel nem volt ott eredeti Scout így osszehasonlitásra nem volt alkalom, de meggyozoen szólt a rendszer, hála a tobbi minoségi cuccnak is. Nagyon rendes, barátságos, kozvetlen fickó a Whest tulaja. Ha eljutnék odáig anyagilag hogy plinth-eken kéne kondolkodnom, biztos felkeresném. De szerintem erre nem fog sor kerulni.
 
Angliaban nagy divat még a régi Garrard 301, és 401-eseket átrakni komoly plinth-ekbe. Rengeteg ilyen "home made project" plinth kapható az ebay-en. Csak bele kell helyezni a saját Garrardját az emberfiának.

[NJ_]

Minden összetevő alkatrész, anyag egy összehangolt rendszert képez... 
Igaz ?

Igaz!

[NJ_]

 

az MDF-nél van jobb, vannak jobbak – utcahosszal - de bizonyos összetételben, lásd. többrétegű CLD, elfogadhatóak a sűrített MDF lapok (is) … és hogy keveredik ide Cotter?
nos kábé az Ő B-1-ese (erősen modifikált denon 600-as) kapcsán merült fel először -  komolyabban - a sűrített, lemezes szerkezetű plinthek létjogosultsága.

A "sűrített MDF" alatt nem a HDF értendő?

Nem,
de lehetne akár az is…
 
ugyanis jó cld plinth-et lehet készíteni a forgácslaptól kezdve a furnérlemezen át a közepes, -vagy akár magas sűrűségű farostlemez lapokból kiindulva is, De…
 
De egy cld plinthnél nem ez a lényeg!
hanem az olyan tömeges, tehetetlen és passzív szerkezetté alakítás, ami réteges v. lemezes és sűrűsített …mégpedig 2 vagy 3 különböző sűrűségű és rezonancia karakterisztikájú anyag rétegenkénti keveréke, ahol az adott 2 vagy 3 összepréselt és ragasztott anyag által megvalósított rendszerben nincs egy egyetlen rezonáns pont. Egy rezonánsabb anyagot egy kevésbé rezonánssal párosítunk, illetve egy kevésbé sűrűt egy sűrűbbel párosítva sűrűsítünk…például Cotter is ezt csinálta, azaz kevéssé sűrű és kevésbé rezonáns diófa lapokat sűrűbb és rezonánsabb acél lapokkal préselt és ragasztott össze…
 
de ilyennek tekinthetők azok a keverékek is, ahol mdf lap van ragasztva egy nyírfa furnérlemezhez, vagy ahol forgácslapot, mint anti rezonáns jellemzőt ragasztanak egy ív gipszkartonhoz, illetve a forgácslap, az mdf és a nyírfa furnérlemez hármas keveréke, … és így tovább…
 
a szilárd és ’mono’ mdf, ami könnyen vágható, önmagában v. egyedül nem a legjobb ötlet, mert jellemezően gyengébb a hangkaraktere, ahogy némileg darabos és egyenetlen lesz a basszus, és fényes a felső középtartomány. Egyébként pedig, amikor más anyagok közé van beékelve, akkor jól tud működni, mindamellett olcsó is és könnyen megmunkálható; így tkp. nagyon nehézzé és jóval sűrűbbé alakítható a plinth, miközben kialakul a többréteges v. lemezes szerkezet és összeadódik azok tömege.
 
lényegében a cld-vel egy passzív oszloptalp a cél, egyben tehetetlen és mozdíthatatlan, ami nem egy aktív ’fésűszűrő’, vagy egy ’szivacs’ minden frekvenciánál, ami ’elvonja’ a zenétől a potenciális energiáit. Az anyagválasztással olyan végeredmény a cél, ami „passzív” és nem „aktív”, azaz nem akarjuk, hogy aktívan rezonáljon bármilyen frekvenciánál (és az erőltetett-réteg-csillapítás a módszer arra, hogy ezt megvalósítsuk, ahogy az megakadályozza, hogy bármilyen adott anyag természetes rezonáns frekvenciája ’kifejeződjön’ és hallhatóvá váljon), mindamellett azt sem akarjuk, hogy azonnal elnyelje az energiákat bármilyen adott frekvenciánál, ahogy aktívan csillapítja a hangszedőnek, így a zenének a természetes energiáját.
 
mindezeken felül, -a lehetőségekhez képest a boxok túlméretezettek, azaz relatíve nagy/ nagyobb tér van a motorok körül, és nemcsak a hő-felépülés elkerülése miatt, hanem elkerülendően az energiák transzmisszióját/ reflexióját az oszloptalpba. (De ez már a nyitott architektúrájú lejátszók elve, mint az Oracle: a működő részek kvázi 'rezonáns boxba' zárása helyett, a ’védtelen’ levegőben hagyják őket, ahol a rezonanciák egyszerűen eltűnnek a levegőben, miközben semmi sem reflektálódhat vissza.)
 
 
visszatérve, vajon mit, miért és hogyan csinált Harry Weisfeld a fekete acrillal és az acéllal…?
 
 
/és a cld még csak az egyik (fő) teória és építkezési irány…/
 
senki sem készített még ilyent?
készített valaki bármilyen plinthet? nem kávát, keretet, vagy fedlapot…hanem komoly oszloptalpat? (technics, garrard, denon, thorens, kenwood, luxman stb. tt-hez)
 
„hallott” már valaki bármilyen elhíresült elv szerint konstruált plinthet? kereskedelmit vagy diy-t, mindegy…(loricraft, Bastin, Greenwood, Dobbins, OMA, slatedeck, Shindo, Nishino stb.)?
 
esetleg hallotta valaki a Cotter B-1-et?
 
 
vagy hallotta valaki pl. a VPI HRX-et (superplatter-el)??
 
 
Ear?? :kiraly:
 
1:10 az odds!
 
 
kép:
’üres’ CLD oszloptalp, azaz közvetlen összekapcsolású (direct coupling) ¾” –os furnérlemez fedlap, majd 1” -os furnérlemezek és ¼” –os plexiglass lapok préselt és ragasztott rétegeinek a keveréke

[sanci]

Sziasztok!
Egy kis segítséget kérnék...NAD 5120-ashoz keresek ékszíjat. A kereső kidobott a Hificityn pár találatot, pl a HQ-nál kapható ékszíj:
 
Szerzö: al (---.64.69.54.FIX.pool.ahol.hu)
Dátum: 07-08-12 17:49
NAD gyári szij mérete: 4x0,8x160 mm...
A HQ Videóban ( ) kapható 160x0,7x4 méretû szíj...
Cikkszáma: B/F 160-40.
 
Ez jó lehet ebbe a típusba? A 0,7 a vastagságot jelöli?

[arzachel]

 
 
 

az MDF-nél van jobb, vannak jobbak – utcahosszal - de bizonyos összetételben, lásd. többrétegű CLD, elfogadhatóak a sűrített MDF lapok (is) … hasonlóan a panzerholz-hoz resinnel...
és hogy keveredik ide Cotter?
nos kábé az Ő B-1-ese (erősen modifikált denon 600-as) kapcsán merült fel először -  komolyabban - a sűrített, lemezes szerkezetű plinthek létjogosultsága.

A "sűrített MDF" alatt nem a HDF értendő?

A világ legnagyobb kertitörpéje, avagy a legsűrűbb középsűrűségű farostlemez.

Úgy valahogy.
 
Mi is az a HDF lemez?
 
High Density Fibrebord.
 
Azaz magas sűrűségű farostlemez, mely kiváló fizikai tulajdonságokkal rendelkezik, száraz környezetben. Mindkét oldalt sima felület, kiválóan festhető, furnérozható, laminálható.
Vastagsága: 3mm.
Színes, fehér, natúr kivitelben kerül forgalomba.
Felhasználási területek: hátfal, fiókfenék, belsőépítészet, ajtólapgyártás.
 
Idézet: HÁFÉM-SPÁN KFT. oldaláról

Létezik 10mm vastag is,de hogy merre kapható..

[keccsa]

...NAD Phono előerősítő (PP2)...
Annak idején én is ezt néztem ki látatlanban ("hallatlanban") magamnak, de mindenki lebeszélt róla, és miután sikerült is meghallgatni, a CA Azur 640P-t vettem meg inkább.
 
SOKKAL JOBB!

[Zodo]

 
 
 

az MDF-nél van jobb, vannak jobbak – utcahosszal - de bizonyos összetételben, lásd. többrétegű CLD, elfogadhatóak a sűrített MDF lapok (is) … hasonlóan a panzerholz-hoz resinnel...
és hogy keveredik ide Cotter?
nos kábé az Ő B-1-ese (erősen modifikált denon 600-as) kapcsán merült fel először -  komolyabban - a sűrített, lemezes szerkezetű plinthek létjogosultsága.

A "sűrített MDF" alatt nem a HDF értendő?

A világ legnagyobb kertitörpéje, avagy a legsűrűbb középsűrűségű farostlemez.

Úgy valahogy.
 
Mi is az a HDF lemez?
 
High Density Fibrebord.
 
Azaz magas sűrűségű farostlemez, mely kiváló fizikai tulajdonságokkal rendelkezik, száraz környezetben. Mindkét oldalt sima felület, kiválóan festhető, furnérozható, laminálható.
Vastagsága: 3mm.
Színes, fehér, natúr kivitelben kerül forgalomba.
Felhasználási területek: hátfal, fiókfenék, belsőépítészet, ajtólapgyártás.
 
Idézet: HÁFÉM-SPÁN KFT. oldaláról

[NJ_]

Ezt próbáld meg érthetőbben megfogalmazni,ha lehet.
Tippeljünk, hogy sikerülni fog-e.


mi az ods?

[Zodo]

Zodo,a leginkább lényeges (Számodra) az, hogy fluoreszkáló fényre és jó minőségű sablon strób diszkre van szükség és kész…
ámbár mivel pontos metódusok is elhangzottak, azért hozzátenném:
 
amíg a különféle fajtájú strobók arra jók, hogy átlag sebességet mérjenek, addig az ún. teszthang megközelítés előnye, hogy lehetővé teszi, hogy az sebesség stabilitást felügyeljen adott legrövidebb időszak fölött. A legegyszerűbb módszer felállítani egy frekvencia számlálót, azzal a legrövidebb -és kellően reprezentatív minta időközzel, ami elfogadható pontosságot ad.
 
egy jobb módszer szkópon monitorozni a teszt hang hullámalakot, időalapként v. jelidőzítésként használva egy különálló, stabil hullámot. A teszthang ekkor ide-oda fog mozogni a képernyőn át egy arány mentén, amely arány megegyezik a frekvencia eltéréssel a teszt hang és stabil hullám között. Ha a stabil hullám valóban stabil és a teszthangot állandó frekvencián vették fel, akkor a variáció az asztal/tányér ’vándorolás’ sebessége miatti.
 
megj. a dr. Feickert oldalakon világosan dokumentált az adjust+ sebesség monitorozása és a bemutatott protractor nagyon pontos strobója ... ...


 
 
Igazán jól leírtad a témakört, de (mint sejtettem) nekem ez nagyon magas.
(pláne a megvalósítása)
Ezért inkább elviszem egy mesteremberhez, ha esedékessé válik a javíttatás.
Remélem nem ezzel kell kezdenem az LP világával való ismerkedésem.

[akvapark]

 
 
 

az MDF-nél van jobb, vannak jobbak – utcahosszal - de bizonyos összetételben, lásd. többrétegű CLD, elfogadhatóak a sűrített MDF lapok (is) … hasonlóan a panzerholz-hoz resinnel...
és hogy keveredik ide Cotter?
nos kábé az Ő B-1-ese (erősen modifikált denon 600-as) kapcsán merült fel először -  komolyabban - a sűrített, lemezes szerkezetű plinthek létjogosultsága.

A "sűrített MDF" alatt nem a HDF értendő?

A világ legnagyobb kertitörpéje, avagy a legsűrűbb középsűrűségű farostlemez.

[gabocza54]

 
 
 

az MDF-nél van jobb, vannak jobbak – utcahosszal - de bizonyos összetételben, lásd. többrétegű CLD, elfogadhatóak a sűrített MDF lapok (is) … hasonlóan a panzerholz-hoz resinnel...
és hogy keveredik ide Cotter?
nos kábé az Ő B-1-ese (erősen modifikált denon 600-as) kapcsán merült fel először - komolyabban - a sűrített, lemezes szerkezetű plinthek létjogosultsága.

A "sűrített MDF" alatt nem a HDF értendő?

[gabocza54]

Ha a stroboszkópon látható a nyávogás, akkor ott nagy a baj.
Nem is arra való...:kiraly:
Erre céloztam.
Nem is neked szólt...

[NJ_]

(erősen modifikált denon 600-as)
elnézést, 6000-es DP

[NJ_]

megj. az MDF használatáról Mitch Cotter jut az eszembe, aki mindig is óva intett a TT-vel kapcsolatos „fajsúlyos” felhasználásától – főleg a plinth-re utalva  – kivéve a CLD (Constrained Layer Damping) technika alkalmazását, ahol, végülis nagyonjó elgondolással, hasonlóan a lemezes szerkezetű üledékes kőzetekhez, de nem olyan jó rezgési energia abszorpciós karakterisztikával, az eredeti és single layer=1rétegű MDF alkalmazás helyett a sokkal sűrűbb, többrétegű=multi-layer, azaz erőltetetten préselt, kvázi lemezes szerkezetű formában, alkotóelemként, elfogadható…
 
 


Ezt próbáld meg érthetőbben megfogalmazni,ha lehet.


az MDF-nél van jobb, vannak jobbak – utcahosszal - de bizonyos összetételben, lásd. többrétegű CLD, elfogadhatóak a sűrített MDF lapok (is) … hasonlóan a panzerholz-hoz resinnel...
és hogy keveredik ide Cotter?
nos kábé az Ő B-1-ese (erősen modifikált denon 600-as) kapcsán merült fel először - komolyabban - a sűrített, lemezes szerkezetű plinthek létjogosultsága.

[akvapark]

Nyávogásról, (kitartott hangon, vagy mérőlemezzel ), vagy, ellenörzés tányérra tehető stroboszkop sablonnal, Ledes megvilágítással.
Ha a stroboszkópon látható a nyávogás, akkor ott nagy a baj.

Nem is arra való...

Erre céloztam.

[arzachel]

megj. az MDF használatáról Mitch Cotter jut az eszembe, aki mindig is óva intett a TT-vel kapcsolatos „fajsúlyos” felhasználásától – főleg a plinth-re utalva – kivéve a CLD (Constrained Layer Damping) technika alkalmazását, ahol, végülis nagyonjó elgondolással, hasonlóan a lemezes szerkezetű üledékes kőzetekhez, de nem olyan jó rezgési energia abszorpciós karakterisztikával, az eredeti és single layer=1rétegű MDF alkalmazás helyett a sokkal sűrűbb, többrétegű=multi-layer, azaz erőltetetten préselt, kvázi lemezes szerkezetű formában, alkotóelemként, elfogadható…
 
 


Ezt próbáld meg érthetőbben megfogalmazni,ha lehet.

[NJ_]

Zodo,
a leginkább lényeges (Számodra) az, hogy fluoreszkáló fényre és jó minőségű sablon strób diszkre van szükség és kész…
ámbár mivel pontos metódusok is elhangzottak, azért hozzátenném:
 
amíg a különféle fajtájú strobók arra jók, hogy átlag sebességet mérjenek, addig az ún. teszthang megközelítés előnye, hogy lehetővé teszi, hogy az sebesség stabilitást felügyeljen adott legrövidebb időszak fölött. A legegyszerűbb módszer felállítani egy frekvencia számlálót, azzal a legrövidebb -és kellően reprezentatív minta időközzel, ami elfogadható pontosságot ad.
 
egy jobb módszer szkópon monitorozni a teszt hang hullámalakot, időalapként v. jelidőzítésként használva egy különálló, stabil hullámot. A teszthang ekkor ide-oda fog mozogni a képernyőn át egy arány mentén, amely arány megegyezik a frekvencia eltéréssel a teszt hang és stabil hullám között. Ha a stabil hullám valóban stabil és a teszthangot állandó frekvencián vették fel, akkor a variáció az asztal/tányér ’vándorolás’ sebessége miatti.
 
megj. a dr. Feickert oldalakon világosan dokumentált az adjust+ sebesség monitorozása és a bemutatott protractor nagyon pontos strobója ... ...
 
 
a magaslabdákról...
 
sajnálom a magazinnal kapcsolatos hiányosságaimat…(de a tojáshéj az azért tuti!!)...ám mentségemre legyen, a stereophile se mond sokkal többet, mert ezen típusú publicitások már nem érdekelnek, így eléggé kiestem a „ritmusból”…
Én az írott média javarészét korruptnak tartom, éspedig se időm, se kedvem azt figyelni & mérlegelni, hogy éppen Ki & hol tart a piaci érdekek asszimiláló és megosztó hatása alatt, és adott pillanatban éppen mennyire hitelesek az értekezései ill. a mérései stb. … természetesen azért megvannak azok a személyek akikre „felfigyelek”, de az nem feltétlen Az és ott ami…ha így érthető?!
 
valóban elgondolkodtató Számomra, hogy - ellentétben az Itthoni 'szokásokkal' - külhonban (Nekem US) a fórumozás az információcsere, és magában a know-how egyik legfőbb bázisa, függetlenül attól Kinek milyen zenés preferenciái és/vagy hi-fi-zési szokásai vannak, és nemkevésbé attól is, hogy Ki mit miért, és főleg hogyan szeretne eladni …
 
köszönöm a káva „értelemzéseket”, és persze, nem kell szélsőséges kreativitás a „káva” hétköznapi megfeleltetéséhez, hovatovábbnem az értelmező szótár szintű formalitásai felkutatásához, ám legyen a számlámra írandó, Én inkább beszélgetés gyanánt megkérdeztem az érintetteket, Nekik pontosan mit is jelentett a szó, Ott & akkor a dual TT-nél, ahol használták…mert valóban nem ismerem (jól) az alapkategória gépeit…és így a kávát, mint „amolyan” tűzővel rögzített esztétikai látványosságot!
 
"Melyik fafajta a legalkalmasabb lemezjátszó kávának?"
 
a lényeget minden csak megerősíti, Ez a káva nem Az a plinth=oszloptalp amire Én gondoltam, hiszen a káva a maga módján nem sokkal több mint látványos keret, és maga a talp – ami ha jól látom m-ű-a-n-y-a-g-bó-l „konstruált”, meglehetősen primitív -és minimál elemként, az eredetileg maszív és tömeges, lehetőségeiben alapvetően magas sűrűségű -és ridegségű, leginkább réteges vagy lemezes szerkezetű, és nem túl kemény üledékes kő (slate=palakő), vagy elfogadhatóan nem lemezes szerkezetű keményebb vulkanikus kő vagy acryl komponensek (obsidian, gránit, márvány stb. plus resin, vagy plexiglas, ill. plexiglas szendvics spec. acéllal stb.) illetve a múlt erényeiből merítve ilyen-olyan „kemény” fa (panzerwood, juhar, balti birs, mogyoró vagy éppen CLD stb.) diszciplinák helyett…, ámbár ezen anyagok hiánya itt egyáltalán nem baj, mert a készülék kategorizálás ezen szintjén az alap=belépő konstukció adja meg a felhasználható alap= minimalista anyagokat, és nem a kiváló anyagok adják meg az elkészíthető jó konstukciót! Számottevő különbség ... és ezt Itt így kell elfogadni!
 
 
MartonI kérdésére azt tudom nagyon röviden válaszolni, hogy a káva készítés anyag felhasználásának igénye & normái sokkal kisebb súllyal bírnak - ha egyáltalán van súlyuk! - mint maga az oszloptalp konstrukciója esetén, és tkp. káva tapasztalatok híján, a válaszadástól tartózkodnék… :kiraly:
 
megj. az MDF használatáról Mitch Cotter jut az eszembe, aki mindig is óva intett a TT-vel kapcsolatos „fajsúlyos” felhasználásától – főleg a plinth-re utalva – kivéve a CLD (Constrained Layer Damping) technika alkalmazását, ahol, végülis nagyonjó elgondolással, hasonlóan a lemezes szerkezetű üledékes kőzetekhez, de nem olyan jó rezgési energia abszorpciós karakterisztikával, az eredeti és single layer=1rétegű MDF alkalmazás helyett a sokkal sűrűbb, többrétegű=multi-layer, azaz erőltetetten préselt, kvázi lemezes szerkezetű formában, alkotóelemként, elfogadható…
 
 
"The only good turntable is a dead turntable!"
(Mitchell A. Cotter)

[Arthur]

Sziasztok!
 
Nagyjából egy éve sikerült az első határozottabb lépést megtennem egy (számomra) komolyabb rendszer összeállításában. NAD 325BEE erősítő, Dali C6 hangfalak, Cambridge Audio 640c CD lejátszó. Mostanában főleg CD-t hallgatok, de van régről kb 150 LP-m, amit szívesen hallgatnék még manapság is, ezért a rendszer bővítésén gondolkodom az alábbiak szerint:
 
NAD Phono előerősítő (PP2) + Project Debut III, akril tányérral, saját hangszedővel.
 
Tanácsotokat, véleményeteket szeretném kérni erről az összeállításról, vagy van-e esteleg más javaslatotok ebben a (rendszer)kategóriában?
 
Köszönettel
 
Arthur

[Zodo]

a stoboszkopos sablon érdekes téma. 
Lehet ilyet kapni magyarországon?


Pl. ezt lehet:
 
http://www.project-audio.com/main.php?p ... es&lang=en
 
Satsystemnél láttam, árat nem tudok. Másik oldalán is van valami érdekes, linken jobbra lent, a tárcsa mellet, nagyítsd.

Super, köszönöm szépen!
 
Remélem nem lesz rá szükségem csak gondoltam, amig sikerül megvennem az első készülékemet addig tájékozodom egy keveset.
Elvileg már csak a részleteket egyeztetem az eladóval és érkezik a postás egy Dual-al.
 
kop-kop

[bolygo]

a stoboszkopos sablon érdekes téma. 
Lehet ilyet kapni magyarországon?


Pl. ezt lehet:
 
http://www.project-audio.com/main.php?p ... es&lang=en
 
Satsystemnél láttam, árat nem tudok. Másik oldalán is van valami érdekes, linken jobbra lent, a tárcsa mellet, nagyítsd.

[Zodo]

Látom jó kis témát találtam.
Köszönöm az infokat.

[tunerman]

Gabó! 
Az izzószál is 50 Hz-es váltakozófeszültséget kap.....mind gondolsz, a régi szép időkben mi volt a foglalatokban?
Az ilyen hálózati megvilágítást használó sablonok akkoriban miképpen voltak használhatók?

Leginkább glimmlámpával, vagy fénycsővel. A hagyományos izzó elég kevéssé pulzál...
Ha jól emlékszem,a lencohoz lehetett kapni lámpát... (javíts ki, ha nem! legfeljebb hamut szórok a fejemre...)

Az ilyen tányérra tehető strobo sablonhoz nem kell semmi, a tányéron lévő osztásokhoz meg ott volt a megvilágító glimmlámpa. Így ahhoz sem kellett külső, megvilágító segédeszköz....
 
Üdv: TJ.