Tisztelt Fórumtársak!
Annak érdekében, hogy fenntartsuk ezt a szigetet, szükségünk van bevételre. Te is támogathatsz minket, ha azt szeretnéd, hogy sokáig és stabilan tudjunk működni. Amennyiben élsz ezzel a lehetőséggel, azt mi megköszönjük!
viewtopic.php?f=100&t=199327

Lemezjátszó

Avatar
NJ_
V.I.P.
V.I.P.
Hozzászólások: 1515
Csatlakozott: 2009.09.13., vas. 20:13
Értékelés: 507

Lemezjátszó

Hozzászólás Szerző: NJ_ »

kulso vékony muanyag káva is kivolt cserélve vastag balzára, ami jelentosen javította a hangzást.
Melyik fafajta a legalkalmasabb lemezjátszó kávának?

pontosan mi az a 'káva'...?
légyszíves fordítsa valaki...
 
 
esetleg amire Én azt mondanám 'plinth'?

Basis, graham, ortofon, ikeda, fidelity research, koetsu, moon, klyne, lamm, m9500, levinson, CEC, lavry, weiss, sansui, nakamichi, furman, analysis plus silver

„Audio is filled with dangerous amateurs”
Tim de Paravicini & David Smith

Vendég

Lemezjátszó

Hozzászólás Szerző: Vendég »


Kimbernek van egy eladó Thorens 150-ese AKG hangszedővel. Átnézve, megzsírozva ahol kell, normálisan beállítva. Asszem 45-öt kér érte.
Az Arzachel Félixé volt úgy tudom.

Jól tudod.

alfaati

Lemezjátszó

Hozzászólás Szerző: alfaati »


alfaati,2009 Dec 13 , 00:09] kulso vékony muanyag káva is kivolt cserélve vastag balzára, ami jelentosen javította a hangzást.
Melyik fafajta a legalkalmasabb lemezjátszó kávának?
én nem kísérleteztem ilyenekkel, ebben nem tudok segíteni. Vannak itt a fórumon nálam tapasztaltabbak, talán tudnak segíteni. Bár elore félek, hogy a vélemények elég eltéroek lesznek... (ezt talán nem is ebben a topikban kéne kitárgyalni)

Vendég

Lemezjátszó

Hozzászólás Szerző: Vendég »

kulso vékony muanyag káva is kivolt cserélve vastag balzára, ami jelentosen javította a hangzást.
Melyik fafajta a legalkalmasabb lemezjátszó kávának?


Vendég

Lemezjátszó

Hozzászólás Szerző: Vendég »


Kimbernek van egy eladó Thorens 150-ese AKG hangszedővel. Átnézve, megzsírozva ahol kell, normálisan beállítva. Asszem 45-öt kér érte.
Az Arzachel Félixé volt úgy tudom.

Vendég

Lemezjátszó

Hozzászólás Szerző: Vendég »

Kimbernek van egy eladó Thorens 150-ese AKG hangszedővel. Átnézve, megzsírozva ahol kell, normálisan beállítva. Asszem 45-öt kér érte.

Avatar
global
Lefelé a lejtőn
Lefelé a lejtőn
Hozzászólások: 75
Csatlakozott: 2008.12.29., hétf. 11:05
Értékelés: 2

Lemezjátszó

Hozzászólás Szerző: global »


Szeretnék belekóstolni a bakelitlemezes zenehallgatás világába..Abszolut zöldfülű vagyok a témában ezért szeretném a segítségeteket kérni ez ügyben. 50ezer Ft-ot tudnék az egészre szánni. Mi az amit ebből az összegből ki lehet hozni, egyáltalán érdemes e belevágni ekkora pénzmaggal (normális hangminőség reményében)?
Előre is köszönöm!

alfaati

Lemezjátszó

Hozzászólás Szerző: alfaati »


persze egy Rega jobb lenne, de az ugye dragább is.
Ha a 318-on hasonló szintű kar van, akkor ebben nem lennék olyan biztos.

ebben valószínuleg BTA-nak igaza van (nem hallottam oket fej-fej mellett ugyan azon konfigurációban) de amikor a TD280-as vettem, pont 3 másik lemezjátszó kozu kellett (lehetett) választanom. Egy 318-as egy TD150-es és egy Dual (CS 505/4), amiért mégis az egyszerubb, "gagyibb" 280-as mellett maradtam az az volt, hogy a két másik fuggesztett vázas thorensznek nyikorogtak a rugói, illetve az egész szuszpenzió el volt oregedve úgy ahogy volt. Akkoriban még nem volt internet, hogy alkatrészt rendeljek a felfuggesztéshez, és a városban ahol laktam se volt senki aki ilyennel foglalkozott volna. A duál-on pedig túl sok volt nekem a muanyag alkatrész. Így maradt a pofon egyszeru 280-as, ami amolyan "plug and play" lemezjátszó, macera nélkul. Duált is hallottam azért baromi jól szólni de abban már Roksan chorus black MM volt és a kulso vékony muanyag káva is kivolt cserélve vastag balzára, ami jelentosen javította a hangzást. Ha Toti71 belerakna a mostani lejátszójába egy Chorus Black-et vagy Blue-t már az nagy elore lépés lenne szerintem, plusz ugye készul számára valami jobb phono. Azért persze kell a jó minoségu hanglemez is

Vendég

Lemezjátszó

Hozzászólás Szerző: Vendég »


persze egy Rega jobb lenne, de az ugye dragább is.
Ha a 318-on hasonló szintű kar van, akkor ebben nem lennék olyan biztos.

alfaati

Lemezjátszó

Hozzászólás Szerző: alfaati »


Tudom, hogy sokkal feljebb kellene keresgélnem, de már hallottam DUAL 505/3 + MC15-t ami elég jól szólt (és a redszer sem volt alap). A Thorrensek közül nem hallottam sok típust (TD 160, TD2001), de nem szóltak rosszul. Azért kérdeztem, hogy melyik az ami egy darabig kiszolgál. A TD 280, és TD 318 lemezjátszót nem ismerem.

Szia!
 
Nekem volt Thorens TD 280Mk II-esem a gyári karral és Denon DL 11O MCHO-val amit az akkori integrált erosítom beépített riaa korrektorával használtam, illetve én az MC aljzatba dugva használtam, és nekem is Micromega cd játszóm van mint neked (2 is van). Roviden, tomoren ez az alap thorens is tud zenei lenni egy jó hangszedovel, plusz jobb phono fokozattal. Rákoltottem a thorens-re egy csomó pénzt (modifikációra), de a legnagyobb problémáját nem lehetett megszuntetni ez pedig a "váz", káva vagy ha úgytetszik a gyenge futómu saját hangja. Minden rezonanciára durván reagál és eljuttatja a hangszedohoz, majd hallod a hangszórókból. Persze lehet az izolációval játszani, de túl nagy elore lépés nem lesz akkor sem. A Duál sem jobb sajna! De ettol fuggetlenul szerintem alkalmas "ízlelgetésre" egy jó hangszedovel, amit aztan késobb átrakhatsz egy jobb futómu-kar kombinációba. Osszességében azt tudom mondani, hogy hang tekintetében a Thorens-szem jobban szólt a Micromegánál az esetek 80%ában ((itt most olyan lemezek osszehasonlítása alapján alakítottam ki ezt a véleményt amely meg van cd-n és LP-n is)). De a Thorens 2x annyi pénzbe állt meg mint a cd játszó. A Thorens ceg egyébként 126 éves!!! Van azért némi fogalmuk a lemez lejátszásról. Kezdo szinten szerintem elfogadtható lemezjátszókat csinálnak. Nekem jó pár evig megvolt. Ha az embernek anyagi kompromisszumai vannak de akar analógot akkor a Thorens-szet számításba lehet venni, persze egy Rega jobb lenne, de az ugye dragább is.
 
Nem tudom segítettem-e, ha igen akkor sok sikert a további analógozáshoz neked.

Vendég

Lemezjátszó

Hozzászólás Szerző: Vendég »


A TD 280, és TD 318 lemezjátszót nem ismerem.
A TD318-ast én sem ismerem, de az biztos, hogy a TD280-asnál egyértelműen komolyabbnak tűnik. Ha nem drága, karcserével talán lehet belőle lemezjátszót is faragni. Milyen hangszedőt kellene kiszolgálni? Mozgótekercseshez nem jó választás sem a Dual CS505, sem az "modernebb", helyesebben szólva nem őskövület Thorensek karja.

Avatar
toti71
V.I.P.
V.I.P.
Hozzászólások: 240
Csatlakozott: 2007.01.14., vas. 08:40
Értékelés: 9

Lemezjátszó

Hozzászólás Szerző: toti71 »


A CATt-öt meg kéne próbálni lecserélni valami rendes hangszórókábelre. Aztán persze kijöhet, hogy a SATA se olyan jó, mint amennyire felhypolták egyik-másik itthoni fórumon...
A CAT5 nem hangfal kábel (sztem nem olyan jó), azzal van a tuner bekötve. A hagsugárzók Straight Wire-n kapják a jelet. A SATA van CD-amp között.

zene:
cd(k): micromega stage 1; PHILIPS CD450; PHILIPS CD670
LP: Thorens TD166 mkII, Goldring Eroica LX + CA Azur 640P;
erősítő(k): Primare A10 és Pointe Sima MkII;
hangsugárzó: Chario Hiper 2000 mkII;
kábelek:IC: SATA, IXOS, Gotham GAC-3; Hf: Straigth Wire; táp: DIY Eupen 3G2.5, DIY LAPP, Hirakawa (műszermadzag)
film 2.0: Philips DVD 763SA

Vendég

Lemezjátszó

Hozzászólás Szerző: Vendég »


Tudom, hogy sokkal feljebb kellene keresgélnem, de már hallottam DUAL 505/3 + MC15-t ami elég jól szólt (és a redszer sem volt alap). A Thorrensek közül nem hallottam sok típust (TD 160, TD2001), de nem szóltak rosszul. Azért kérdeztem, hogy melyik az ami egy darabig kiszolgál. A TD 280, és TD 318 lemezjátszót nem ismerem.

Az első válasznál összekevertelek valakivel, aki szintén olcsó lemezjátszót keresett (úgy került bele a pioneer). Jó illesztőtrafóval vagy elő-előerősitővel az MC15 igencsak az AT95 felett van. Lehet vele demonstrálni az analóg fölényét, bár inkább csak jobban szól. Hogy a zene is megjöjjön, az "igazi", nem hifis sávszélekkel és hosszabb távú hallgathatósággal együtt, ahhoz a Dualnál minimum klasszissal jobb futóműre és hangkarra van szükség.

Avatar
toti71
V.I.P.
V.I.P.
Hozzászólások: 240
Csatlakozott: 2007.01.14., vas. 08:40
Értékelés: 9

Lemezjátszó

Hozzászólás Szerző: toti71 »


Tudom, hogy sokkal feljebb kellene keresgélnem, de már hallottam DUAL 505/3 + MC15-t ami elég jól szólt (és a redszer sem volt alap). A Thorrensek közül nem hallottam sok típust (TD 160, TD2001), de nem szóltak rosszul.
Azért kérdeztem, hogy melyik az ami egy darabig kiszolgál. A TD 280, és TD 318 lemezjátszót nem ismerem.

zene:
cd(k): micromega stage 1; PHILIPS CD450; PHILIPS CD670
LP: Thorens TD166 mkII, Goldring Eroica LX + CA Azur 640P;
erősítő(k): Primare A10 és Pointe Sima MkII;
hangsugárzó: Chario Hiper 2000 mkII;
kábelek:IC: SATA, IXOS, Gotham GAC-3; Hf: Straigth Wire; táp: DIY Eupen 3G2.5, DIY LAPP, Hirakawa (műszermadzag)
film 2.0: Philips DVD 763SA

Vendég

Lemezjátszó

Hozzászólás Szerző: Vendég »


kábelek: SATA, CAT5, Straigth Wire
A CATt-öt meg kéne próbálni lecserélni valami rendes hangszórókábelre. Aztán persze kijöhet, hogy a SATA se olyan jó, mint amennyire felhypolták egyik-másik itthoni fórumon... A phonóra tett megállapitásom azonban továbbra is tartom, KD korrektora csak nagyon alapfokú hifikben vagy igazi mekkmesterek alkotásaival szemben vitézkedik valamelyest.

Vendég

Lemezjátszó

Hozzászólás Szerző: Vendég »


A készülékeim számomra megfeleőek, a CD-nél nincs semmilyen hiányérzetem.
Murphy törvénye szerint végül azért -két kör felesleges okoskodás után- megnéztem , mihez akarsz belépő szintű lemezjátszót venni Ennek semmi értelme, a gyenge front-enddel előbb vagy utóbb nagyon elégedetlen leszel. Ez nem analóg<>digitális kérdés.

Avatar
toti71
V.I.P.
V.I.P.
Hozzászólások: 240
Csatlakozott: 2007.01.14., vas. 08:40
Értékelés: 9

Lemezjátszó

Hozzászólás Szerző: toti71 »


Ízlelgetés már megvolt, most is van egy Lenco L500-as lemezjátszóm egy AT tűvel, de nem az igazi.
Az AT hangszedőbe -még ha mozgómágnesesről is beszélünk- sokminden belefér a létező legolcsóbb japán lemezjátszókhoz mellékeltektől a középkategóriáig... ha minimum "átlag", mondjuk AT95 szint volt, akkor az előbb mondottakat felejtsd el. Akkor ebben az árketóriában találhatsz számodra valamivel jobbat, de "igazihoz" közel állót biztosan nem. Ha pedig RIAA-korrektorod illetve az erősitőd e része nem méltó minőségű, akkor háromszor is meg kell gondolnod, hogy belevágj-e az analógozásba. A hsz-aidból nekem az tűnik ki, hogy egyik médiummal se vagy elégedett. Nem lehet, hogy egyszerűen klasszissal jobb hifire kéne váltanod?

A hagszedő MM, tipusát nem tudon, de nem AT95. A készülékeim számomra megfeleőek, a CD-nél nincs semmilyen hiányérzetem.
A RIAA egy épített IC-s ST TL074-ből épített (KD mester féle), és másutt is ki lett próbálva (elmegy), de készül egy LeBong féle ECC83-as csöves RIAA.

zene:
cd(k): micromega stage 1; PHILIPS CD450; PHILIPS CD670
LP: Thorens TD166 mkII, Goldring Eroica LX + CA Azur 640P;
erősítő(k): Primare A10 és Pointe Sima MkII;
hangsugárzó: Chario Hiper 2000 mkII;
kábelek:IC: SATA, IXOS, Gotham GAC-3; Hf: Straigth Wire; táp: DIY Eupen 3G2.5, DIY LAPP, Hirakawa (műszermadzag)
film 2.0: Philips DVD 763SA

Vendég

Lemezjátszó

Hozzászólás Szerző: Vendég »


Ízlelgetés már megvolt, most is van egy Lenco L500-as lemezjátszóm egy AT tűvel, de nem az igazi.
Az AT hangszedőbe -még ha mozgómágnesesről is beszélünk- sokminden belefér a létező legolcsóbb japán lemezjátszókhoz mellékeltektől a középkategóriáig... ha minimum "átlag", mondjuk AT95 szint volt, akkor az előbb mondottakat felejtsd el. Akkor ebben az árketóriában találhatsz számodra valamivel jobbat, de "igazihoz" közel állót biztosan nem. Amennyiben a RIAA-korrektorod illetve az erősitőd e része nem méltó minőségű, úgy háromszor is meg kell gondolnod, hogy belevágj-e az analógozásba. A micromegád nem éppen belépőszintű gép, ne csodálkozz, ha durván kijönnek mellette az olcsó lemezjátszók gyengéi.

Vendég

Lemezjátszó

Hozzászólás Szerző: Vendég »


Mennyire kemény az a szilikon?
... pedig azt hittem rólad, hogy kizárólag a természet által formázottt melleket kedveled

Vendég

Lemezjátszó

Hozzászólás Szerző: Vendég »


Kérdésem lenne, hogy szintén alap lemezjátszók közül melyikre érdemes pazarolni? 
Thorens TD 280
Dual 505/3
Thorens TD 318
 
Ízlelgetés már megvolt, most is van egy Lenco L500-as lemezjátszóm egy AT tűvel, de nem az igazi.

>Erre, itt ni<
 
Az eladó megbízható, nem fog kopott hangszedőt rádsózni. Az AVX-en is megtalálod. Az ár reális, kb. ugyanennyiért könnyen ki tudsz belőle szállni belőle, ha nem jön be az analógra jellemző hangzásvilág... amelynek bemutatására egy lemezjátszó nem igazán alkalmas. Ám ez mindenképpen alkalmasabb, mint az olcsó Piók.

Avatar
NJ_
V.I.P.
V.I.P.
Hozzászólások: 1515
Csatlakozott: 2009.09.13., vas. 20:13
Értékelés: 507

Lemezjátszó

Hozzászólás Szerző: NJ_ »


Ízlelgetés már megvolt, most is van egy Lenco L500-as lemezjátszóm egy AT tűvel, de nem az igazi.
""de nem az igazi.""
 
ez Nálad mit jelent?
Basis, graham, ortofon, ikeda, fidelity research, koetsu, moon, klyne, lamm, m9500, levinson, CEC, lavry, weiss, sansui, nakamichi, furman, analysis plus silver

„Audio is filled with dangerous amateurs”
Tim de Paravicini & David Smith

Avatar
toti71
V.I.P.
V.I.P.
Hozzászólások: 240
Csatlakozott: 2007.01.14., vas. 08:40
Értékelés: 9

Lemezjátszó

Hozzászólás Szerző: toti71 »


Kérdésem lenne, hogy szintén alap lemezjátszók közül melyikre érdemes pazarolni?
 
Thorens TD 280
Dual 505/3
Thorens TD 318
 
Ízlelgetés már megvolt, most is van egy Lenco L500-as lemezjátszóm egy AT tűvel, de nem az igazi.

zene:
cd(k): micromega stage 1; PHILIPS CD450; PHILIPS CD670
LP: Thorens TD166 mkII, Goldring Eroica LX + CA Azur 640P;
erősítő(k): Primare A10 és Pointe Sima MkII;
hangsugárzó: Chario Hiper 2000 mkII;
kábelek:IC: SATA, IXOS, Gotham GAC-3; Hf: Straigth Wire; táp: DIY Eupen 3G2.5, DIY LAPP, Hirakawa (műszermadzag)
film 2.0: Philips DVD 763SA

Avatar
NJ_
V.I.P.
V.I.P.
Hozzászólások: 1515
Csatlakozott: 2009.09.13., vas. 20:13
Értékelés: 507

Lemezjátszó

Hozzászólás Szerző: NJ_ »


folyt.

Basis, graham, ortofon, ikeda, fidelity research, koetsu, moon, klyne, lamm, m9500, levinson, CEC, lavry, weiss, sansui, nakamichi, furman, analysis plus silver

„Audio is filled with dangerous amateurs”
Tim de Paravicini & David Smith

Avatar
NJ_
V.I.P.
V.I.P.
Hozzászólások: 1515
Csatlakozott: 2009.09.13., vas. 20:13
Értékelés: 507

Lemezjátszó

Hozzászólás Szerző: NJ_ »


...a spéci beállítószerkentyű leírásával azt hiszem egy másik fórumon találkoztam, egy szintén lemezjátszós topicban. Végig kell hogy olvassam a hozzászólásaidat, mert valahol írtál a nullpontok eltolásáról a belső barázdák irányába. A minap hallgattam a Yes Relayer c.lemezét, és ott az A oldal vége felé van egy nyunnyogós gitárszóló, na ott aztán elszabadul a pokol.... Rendkívül kritikus hang, például ennek a torzításmentesebb lejátszásán szeretnék javítani a finomhangolással. Üdv, SFI
jaaa, értem!
akkor pontosítsunk...
 
igaz, ami igaz, direkt nem kevertem ide a drága univerzális protractorokat (pl. dr. Feickert), SZVSZ nem kifejezetten 1lejátszós & 1karos & 1hangszedős felhasználóknak készültek...csak szigorúan a matematikai elvek mentén említettem meg a konstrukciót, illetve azt, hogy a tervezett torzítási karakterisztika szerint ""tehetők a nullpontok oda"", ahová azok a Löfgren A ill. B (1938), a Baerwald (1941), a Bauer (1945), a Seagrave (1956) vagy éppen a Stevenson (1966) egyenletekkel számoltak.
 
azt a képességet, hogy Mi "toljuk el a null-pontokat a belső barázdák irányába" egy adott geometriai protractoron belül, nos ezt csak kevés univerzális protractorral tudjuk 'képletesen' megvalósítani, és azok közül is csak 1-2 tudja majd' mindegyik egyenlet szerinti megfeleltetést 'ábrázolni'...ezért inkább úgy mondanám, hogy az elterjedt univerzális protractorok általában csak A és B oldalas felállásban 2 elv szerint, például az egyik oldalon Baerwald, azaz tkp. Löfgren A, míg a másik oldalon Löfgen B egyenletek szerint számolt Null-pont definíciókkal konstruáltak. Ezek a tulajdonképpeni kemény anyagú, alapvetően pontos és igényesen kivitelezett termékek. [**]
 
ezek mellett elterjedtek a protractor szerkesztő programok, amelyek a maguk módján nem rosszak, csak van egy nagy fogyatékosságuk. Ugyanis az, hogy pontos algoritmus szerint számolnak mindent, még csak félsiker! A valódi probléma, az az ugyanennyire pontos kiszerkesztés -és anyagfelhasználás igényénél kezdődik & végződik. !36_7_11.gif' />'
 
ahol a fenti problémák nem problémák, és nem is igényel különösebb kommentárt:
 
http://www.feickert.com/engl/protractor_handling.html
http://www.adjustplus.de/index.php?lang=english
 
http://www.6moons.com/audioreviews/vinyl/vinyl.html
 
 
ahhoz a 'problémamegoldáshoz', amelyet megemlítettél, miszerint a lemezed végső barázdáiban lévő szám -illetve szám-részlet felé szeretnél torzítás-mentesebb megszólalást, a Stevenson egyenletek szerinti Null-pont definíciók szükségesek. [****] Stevenson olyan módosított értékű egyenletek szerint számolt, amely egyenleteket a DIN (JIS) szabvány által standardizált maximális külső barázdaspirál radiusból (r1), és a minimális belső barázdaspirál radiusból (r2) vezetett le, ahol r1=146.05mm és r2=57.5mm, ahogyan a legtöbb vintage japán kar konstrukciója is származtatott! A legtöbb US/Európai kar viszont az IEC szabvány standardja figyelembevételével konstruált, ahol r1=146.05mm, DE r2=60.325mm! lényegében a Stevenson beállítás a legbelső pályák alacsonyabb torzítása irányába következetesebb, ami abból következik, hogy az akkori szabvány szerinti komolyzenei kiadványok, -azok legbelső, címkéhez közeli pályáin lévő legdinamikusabb tuttik megszólaltatásának minél kisebb torzítását hangsúlyozta; így a minimális belső barázdaspirál radius (r2) azaz 57.5mm közvetlen közelébe, a címke mellé, 60.325mm.re helyezi a belső Null-pontot!
 
egy jól alkalmazható Stevenson Arc/ Ív protractor szerkesztő program, és egyéb 'okosságok':
 
http://www.conradhoffman.com/chsw.htm
 
 
és mindez gyakorlatban mit jelent??
adott a kar, és adott a kar mellékelt adatlapja & specifikációja, amely adatok egy részének figyelembevételével konstruálódott maga a kar (szerelési távolság), és amely adatok másik részének figyelembevételével (kiugrás/overhang, effektív hossz) adott standard (IEC vagy DIN/JIS) szabványaihoz, - mert ugye ahány szabvány, annyi féle lemez! - így a konstruktőre akkori & egyéni elgondolásai szerint beigazítandó...Mivel is? Pontosan azokkal a Null-pont definíciókkal, amelyeket adott szabványok mellett Baerwald, Stevenson, Seagrave, Wilson, Löfgren, Bauer nevénnevezett mérnökök dolgoztak ki...ÉS amelyek közül az egyiket a konstruktőr előír specifikációjában a karhoz, VAGY akár teljesen egyéni Null-pont definíciót is alkalmazhat...
 
Baerwald: "...a torzítás a lemez elején, közepén, és a végén is egyforma maradjon!"
Löfgren: "... minimalizálni kell a torzítást az egész recordon!"
Stevenson: "... a torzítás a lemez vége felé a legfontosabb, ezért azt minimalizálandó, a record vége felé legyen az egyik Null-pont!"
 
de ez persze változtatható! Hogyan?
egyszerűen az overhang.et, ezáltal az eltolást változtatjuk aszerint, ahogy & ahány milliméterrel ill. fokkal azt az a másik geometriai protractor definiálja, amit & ahogy éppen szeretnénk...
 
[****] ... De azt se felejtsünk el, hogy az eltérő geometriai beállítások nem "day and' night" szonikális eltéréseket okoznak, sőt egyesek képtelenek azokat akár meg is hallani. Persze ettől még van & hallható, főleg akkor, ha eredendően kiváló a hangszedő felfüggesztése, tökéletesen sérülésmentes a tű profilja a barázdával érintkező polírozott felület, mindig jól tisztított a lemezünk (és a tű!), és végülis jó minőségűek -és majd' sérülésmentesek a lemezeink... ...
így, a Baerwald és a Stevenson egyenleteket felhasználó geometriai protractorokkal beállított ugyanazon lemez között kicsi, de észrevehető hangzásbeli különbség hallható. Az első és eredendő az, ahogyan a külső és a belső pályákon hangzanak, és nyilvánvalóan a Stevenson jobb (lehet) a belső pályákon, és a Baerwald inkább a külső pályákon. A Stevenson esetében megfigyelhető, hogy kicsit testesebbek a hangszerek és a vokál, adódva abból, hogy a magasabb 'mistracking' miatt a külső pályákon a magasfrekvencia energia redukálódik. Plus a Stevenson tekintetében a nagyobb 'mistracking' miatt (is, és kummulálódva) a külső pályákon a vinyl egyéb zajokban, háttérzajban némileg 'erősebb'. Ezért (is) sokan úgy gondolják, hogy a 'mutatott' teljes hangkép tekintetében a Baerwald beállítás általánosan & átlagban jobbat nyújt, főleg annál kevesebb degradációt a belső pályákon, mint a Stephenson beállítás a külső pályákon!
 
aki jobban szeretne belemerülni, annak Graeme Dennes (1983) analízise:
 
http://www.vinylengine.com/phpBB2/viewtopic.php?t=4854
"Download"

/jó anyag! :kiraly: /
 
[**] ... a képeken a dr. Feickert univerzális geometriai protractor 2 külön oldala látható, azaz az egyik a Baerwald, tkp. Löfgren A, -míg a másik a Löfgren B beállítási segéd!

Basis, graham, ortofon, ikeda, fidelity research, koetsu, moon, klyne, lamm, m9500, levinson, CEC, lavry, weiss, sansui, nakamichi, furman, analysis plus silver

„Audio is filled with dangerous amateurs”
Tim de Paravicini & David Smith

Avatar
gabocza54
V.I.P.
V.I.P.
Hozzászólások: 617
Csatlakozott: 2008.02.15., pén. 22:13
Értékelés: 4

Lemezjátszó

Hozzászólás Szerző: gabocza54 »


...elfogadom amit mondasz.
én már így vettem hogy a fémtányér-akryl tényér között fel volt töltve ezzel a meglehetősen kemény állagú szilikon szerű anyaggal. azon is gondolkozom hogy visszaállítom az eredeti állapotba. jó lenne előtte szerezni egy másik fémtányért amivel letesztelném a különbséget úgy simplán.
 
a lemezjátszóm össz. teljesítményével meg vagyok elégedve különben, fullos Michell Giro-val (egyforma hangszedőt használva) összehallgattuk is óriási különbséget nem tapasztaltunk, persze akadt!!, de az a kicsi súlyos 100 ezrekben került a gazdájának!

Mennyire kemény az a szilikon?

Válasz küldése

Vissza: “Hifi”