Nekem, ha nem is etalon, de tesztelésre mindig elővett darab a Muzsikás Nem arról hajnallik... c. albuma.gomolalaci írta: ↑2022.11.04., pén. 20:47Már többször írtam ide a fórumba, de számomra továbbra is etalon a Kaláka: Pelikán 1984-es lemeze. Nem tudom megfogalmazni pontosan mitől, de valahányszor felteszem áll a szőr a hátamon
Van több minőségi újkori lemezeim is, nagyon kellemes hangúak, de a Kaláka lemeze minen alkalommal jobbnak tűnik....
A határeset minőségű lemezek egyébként jó lakmuszpapírjai lehetnek egy rendszer hibái feltérképezésének.
Egy példa: régóta, még kiadásakor megvettem a BFZ egyik első Mozart lemezét, a Jupiter szimfóniát. Inkább átlag alatti hibrid lemez, kiugró hibák nélkül (most nem a zenei minőséget elemzem!). Az én alap rendszeremen kellemesen hallgatható. Barátom sokkal komolyabbnak tűnő rendszerén meghallgattuk az ő példányát, mintha nem is ugyanaz a lemez lett volna, annyira sz.r volt. Összehasonlítottuk a két lemezt, azonosak voltak... Ez indította el olyan rendszer változtatásokra, ahol főleg a kábelezés vonalon befektetve újragondolta a rendszerét és korrigált a hangon. Ami megnyugtató számomra, hogy egyszer nálam összahesonlítottuk a lemezjátszókat is, és a front-endjeink kb. egy színvonalon muzsikálnak....
És még egy tanulság: nagyzenekari felvétel nélkül nem szabad rendszert tesztelni, mert becsapjuk magunkat...