fentivel is be lehet latni: talan különbözö dologrol beszelnek a hozzaértök is (nem én)asebestyen írta: ↑2020.10.07., szer. 08:20Úgy, hogy egy arra alkalmas olvasóval és szoftverrel kiolvasod az eredeti lemez tartalmát, aminek van lehetősége többször is nekifutni a dolognak akár, az így kinyert bitkupacot pedig a CD olvasók számára könnyebben/pontosabban kiolvasható módon - természetesen ehhez megfelelő íróval és szoftveres támogatással - kiírod egy minőségi írható lemezre, amit aztán megfelelően tárolsz, hogy ez az állapot minél tovább fennmaradjon.trane írta: ↑2020.10.06., kedd 22:33
biztosan van (volt?) olyan megfelelően írott CD, ami más volt, 'jobb', mint a bolti - de egyrészt, bár elég sok ismerősöm és profi szinten írt lemezeket, én sosem tudtam a gyárinál 'jobb'at hallani, pedig mindig vaktesztben ment az ítélkezés
; másrészt, ugyan hogy a bánatba' lehet egy adathordozóról annál 'jobb' másolatot csinálni
. kitalálja az író, mi hiányzik a lemezről és hozzáteszi?
de most komolyan...
![]()
![]()
Aztán vagy sikerül vagy nem, vagy az egyik lejátszón a gyári lesz jobb, egy másikon meg az írt. És amelyiken Te teszteled, azt az eredményt fogod "overall winner"-nek kikiáltani. Pedig tudjuk mindannyian, ilyen nincs, csak az európai ember csak fokozatokban, rangsorokban, skálákon tud gondolkozni. Ideértve sokszor engem is, sajnos.
- tökéletesen meglevö bitsorozat (itt arra hajlok: CD futómü, real time a lemeztöl függö mertekben, de hibásabb; a pufferelt akármi a korrektebbre lehetöseget adó, vagy epp a szamitogepnel használt az szüksegszerü, hogy bithelyes legyen, anelkül nem müködik az ámítástechnika)
- mi lesz utána a bitsorozattal, idöben helyesen kiadni ? feldolgozni ? hol a futómü határa ? csak bithelyesség, vagy idöbelibe is belejátszik ? (ebben a pufferelt vagy ámítástechnikában használtaknak nem kell jeleskednie)
nem ? DE !
