Audiophile ösvény vs tápszűrő kondicionáló

Valóban meghallható, hogy a hálózatban éppen 220 vagy 235V leledzik?

Én ÉMÁSZ, pontosabban egy ideje már ELMÜ-ÉMÁSZ területen lakom, nálam meg pont fordítva van: évszaktól függetlenül, évek óta alacsonyabb a feszültség, többnyire 218-226V között ingadozik, 230 voltot még soha nem mértem.

Emiatt pici, de állandó dinamika hiány van a zenében, lágyabbak, kevésbé erőteljesek a megindulások, az (többféle integrált) erősítőből nem jön ki annyi energia, hogy úgy igazából oda tudjon szegezni a fotelbe, a potméter feljebb tekerésével csak hangosabb lesz a zene, de elmarad az extázis.

Nem tud az ember mit tenni, mert az áramszolgáltatói ÁSZF-ben az szerepel, hogy: 230V AC, +/- 10%.

Két utcával arrébb - másik trafóház látja el - 235V egész nap, mindegy, hogy hétköznap vagy hétvége. Nincs is gondja a tulajnak se a dinamikával, se a kerámialapos tűzhely hatékonyságával.

Hát ilyen esetben egy PS Audio P10 tápgenerátor sokat segítene.

A probléma csak az árával van, de a minőséget meg kell fizetni (mint általában a zenehallgatás világában mindennek).

Helló,

Megmértem a rendszer mekkora teljesítményt vesz fel, mert gondolkodok az áram rendberakásában.

Csak úgy megmértem mekkora a feszültség, mert nyáron örültem, hogy 10 perces átlagban 229-230 volt az eredmény, most viszont több méréssel 10 perces átlagban 237-245 volt lett. Sokallom nagyon....

Írtam az E.ON-nak, de szerintük + - 10% ok, a 230-hoz képest..

Kérdem a szakértőket, hogy higgyek-e az E.ON-nak, mert kételkedek a véleményükben...

Köszi,

Imi

Én ÉMÁSZ, pontosabban egy ideje már ELMÜ-ÉMÁSZ területen lakom, nálam meg pont fordítva van: évszaktól függetlenül, évek óta alacsonyabb a feszültség, többnyire 218-226V között ingadozik, 230 voltot még soha nem mértem.
Emiatt pici, de állandó dinamika hiány van a zenében, lágyabbak, kevésbé erőteljesek a megindulások, az (többféle integrált) erősítőből nem jön ki annyi energia, hogy úgy igazából oda tudjon szegezni a fotelbe, a potméter feljebb tekerésével csak hangosabb lesz a zene, de elmarad az extázis.

Nem tud az ember mit tenni, mert az áramszolgáltatói ÁSZF-ben az szerepel, hogy: 230V AC, +/- 10%.

Két utcával arrébb - másik trafóház látja el - 235V egész nap, mindegy, hogy hétköznap vagy hétvége. Nincs is gondja a tulajnak se a dinamikával, se a kerámialapos tűzhely hatékonyságával.

Ebben azért ne legyél olyan biztos. Főleg a Power csövek nem szeretik a tápfesz vándorlást, anód, rácselőfesz, fűtés. A katódbiaszos az jobban viseli. A tápstabilizálás ritka a csövesekben, a végcsövek környékén még ritkább. Munkapont vándorlás az eredménye, jobb esetben teljesítmény csökkenés, rosszabb esetben torzítás növekedés, még rosszabb esetben rácsaram folyik arra nem alkalmas csövekben. De van egy ennél is kellemetlenebb feszváltozási következmény, élettartam csökkenés, főleg a fűtőfeszültség kényes. +10% -10% eltérés már káros a direktfűtésű teljesítmény csöveknél, ezért hasznos azokat stabfeszről járatni. Attól, hogy érdekes módon a régi adatlapok nem foglalkoznak a fűtőfesz megengedett toleranciájával, attól még a jelenség létezik.
A fűtésben igazad lehet. De az anódfesz növekedés nem okozhat gondot. A negatív előfesz pedig még negatívabb ha nő a betáp. Szóval pont ellenkezőleg fog hatni.
Így azért no para annyira.
Elrontani meg nem fogom stabilizátorokkal a hangját. A 90 éve gyártott csövek még így is elmennek 10-15 évet. Legalábbis ez a tapasztalat.

Mennyit szeretnél?! Miért nem jó? Gondolod számít valamit az hogy 10%- al többet vagy kevesebbet kap? Csövesek sztem lesz..rják. Sok félvezetősben ott a rengeteg stabilizátor. .
Ebben azért ne legyél olyan biztos. Főleg a Power csövek nem szeretik a tápfesz vándorlást, anód, rácselőfesz, fűtés. A katódbiaszos az jobban viseli. A tápstabilizálás ritka a csövesekben, a végcsövek környékén még ritkább. Munkapont vándorlás az eredménye, jobb esetben teljesítmény csökkenés, rosszabb esetben torzítás növekedés, még rosszabb esetben rácsaram folyik arra nem alkalmas csövekben. De van egy ennél is kellemetlenebb feszváltozási következmény, élettartam csökkenés, főleg a fűtőfeszültség kényes. +10% -10% eltérés már káros a direktfűtésű teljesítmény csöveknél, ezért hasznos azokat stabfeszről járatni. Attól, hogy érdekes módon a régi adatlapok nem foglalkoznak a fűtőfesz megengedett toleranciájával, attól még a jelenség létezik.

Elméletileg +/- 10 %, tehát igazuk van, de ez ettől még nem jó.
Mennyit szeretnél?! Miért nem jó? Gondolod számít valamit az hogy 10%- al többet vagy kevesebbet kap? Csövesek sztem lesz..rják. Sok félvezetősben ott a rengeteg stabilizátor. Vagy szintén ne sokat számítneki hogy több vagy kevesebb a fesz. Legtöbb készülék úgyis elmegy 120-130 volttól 270- ig. Legalábbis pl a tv-ket ennyivel tesztelték ha jól emlékszem.
A hálózati zavarok meg nem feltétlenül a fesz nagyságától függenek.

Helló,

Megmértem a rendszer mekkora teljesítményt vesz fel, mert gondolkodok az áram rendberakásában.

Csak úgy megmértem mekkora a feszültség, mert nyáron örültem, hogy 10 perces átlagban 229-230 volt az eredmény, most viszont több méréssel 10 perces átlagban 237-245 volt lett. Sokallom nagyon....

Írtam az E.ON-nak, de szerintük + - 10% ok, a 230-hoz képest..

Kérdem a szakértőket, hogy higgyek-e az E.ON-nak, mert kételkedek a véleményükben...

Köszi,

Imi

A szabvány nálunk megengedi a +/-10%-ot, ha bár én az EDF-nél azt láttam, hogy itt +5% és -10%-on belül tartják. Az hogy nyáron terheltebb a környéked, ez teljesen logikus, a Balaton parti terület 2-3szor népesebb nyáron mint télen. Itt nálam 235-241V között szokott lenni a feszültség.

Helló,

Megmértem a rendszer mekkora teljesítményt vesz fel, mert gondolkodok az áram rendberakásában.

Csak úgy megmértem mekkora a feszültség, mert nyáron örültem, hogy 10 perces átlagban 229-230 volt az eredmény, most viszont több méréssel 10 perces átlagban 237-245 volt lett. Sokallom nagyon....

Írtam az E.ON-nak, de szerintük + - 10% ok, a 230-hoz képest..

Kérdem a szakértőket, hogy higgyek-e az E.ON-nak, mert kételkedek a véleményükben...

Köszi,

Imi

Elméletileg +/- 10 %, tehát igazuk van, de ez ettől még nem jó.

Helló,

Megmértem a rendszer mekkora teljesítményt vesz fel, mert gondolkodok az áram rendberakásában.

Csak úgy megmértem mekkora a feszültség, mert nyáron örültem, hogy 10 perces átlagban 229-230 volt az eredmény, most viszont több méréssel 10 perces átlagban 237-245 volt lett. Sokallom nagyon....

Írtam az E.ON-nak, de szerintük + - 10% ok, a 230-hoz képest..

Kérdem a szakértőket, hogy higgyek-e az E.ON-nak, mert kételkedek a véleményükben...

Köszi,

Imi

http://www.mattes-shop.de/
Itt találsz olcsón.

Köszönöm!

Szerintem használd intenzíven a topic felső és alsó részén a "következő" ikonokat, lapozd át, 65 oldal foglalkozik lényegében ezzel a kérdéssel. Ha ezek után esetleg elbizonytalanodsz, akkor lehet tovább gyúrni a kérdést, de ne kezdjük már újra-és-újra.
Minden estre, ha még úgy is az elején vagy, nem is akarsz erre sokat költeni, akkor ne akard eltalálni elsőre a neked is jó hifi ösvényt, hidd el, nem fog sikerülni. Egyébként a hangbéli jelentősége kisebb, mint a többi komponensé. Egy dologra készülj inkább, a háztartási kiselosztó és a hifi felé menő villamos csövezés legyen olyan, hogy könnyen cserélhető. Kismegszakító helyett melegen ajánlom a hengeres olvadó betét beépítését, pl a képen látható, 10mm átmérőjű betétet fogadót. (esetleg 8mm típusút) Ennek semlegesebb a "hangja" szinte minden kismegszakító fajtánál. A betétekkel könnyű variálni is, ha kedved van azzal foglalkozni.

Köszönöm!

Csak hangosan gondolkozom. Ez a multiwave variálja a szinusz jelalakot, amivel a P10 táplálja a rácsatlakoztatott készülékeket. Ha viszont eltéríti a szinuszt az ideális matematikai alakjától, akkor minek is a torzítását méri, jelzi ki? Ugyanakkor tudható, sejthető, a feszültség szinuszhoz közelítésnél fontosabb lenne az áram jelalakot (ami egyáltalán nem szinusz) kordában tartani, értsd ez alatt, ne képződjenek vad tranziensek pl tápegységek kondenzátorainak nyitó-töltő áramainál, mert ezek a nagy energiájú tranziens komponensek utána szétterjednek az összes környező elektronikán.
A multiwave hatása az 1-6 skálán igazából a 0-4, 0-5 váltásnál hallható. A kisebb értékre való állítást a sima szinuszhoz képest, nem hallom meg (az én rendszeremen). A 4-5-6 lépést pedig érdekes módon a TV képén veszem csak észre (bár az is lehet, hogy bebeszélem magamnak, de a sztereó rendszer hangján még csak bebeszélni sem tudom ) Van ismerősöm, aki viszont a saját rendszerén a 4-5 lépés között hall nagy minőségi ugrást.

Elképzelhetőnek tartom, hogy a P10 valójában az áram jelalakját (is?) "kordában tartja", de a hétköznapi felhasználó számára az sokkal érthetőbb, hogy "szép szinuszjel és alacsony torzítás", ezért kommunikálja ezt a cég.
A P20 ráadásul még alacsonyabb kimenőtorzítással rendelkezik és azt a felhasználó számára még nagyobb számokkal írják a képernyőre.

Erre csak áttételesen tudok válaszolni.

A józan ész adta beállítások mellett, akár a feszültséget, akár a torzítást "stabilizálom" a P10 kimenetén, a torzítás csak hatos értékű multiwave esetén éri el a 0,2%-ot, de csak akkor, ha a bejövő jel torzítása eléri a 3%-ot. Így nem tudom, hogyan változik a hangkép attól függően, hogy a P10-et a legalacsonyabb torzításértékre, vagy fix feszültségtartásra állítom be.

Azonban, nagyon nagy bejövő torzítás mellett (8% felett) a fázisszög (fázistolás?) változtatásával is lehet a kimenő jel torzítását javítani - használatát csak ekkora torzítás mellett javasolja a gyártó.
Kipróbáltam, mi történik, ha a nálunk lévő, ettől sokkal alacsonyabb torzítású tápellátás fázisához nyúlok hozzá. A kimenő jel torzítása felment 2,7%-ra, ami így tulajdonképpen egy mesterségesen generált helyzet okozta torzítás.
A hangkép (komplett rendszer CD+DAC+erősítő) koszosabbá vált, eltűntek apró részletek, eltűnt a hangszerek körüli levegő. Olyan érzésem volt (némileg sarkítva), mintha egy kisebb erősítőt hallgatnék kazettás-magnóról.

Csak hangosan gondolkozom. Ez a multiwave variálja a szinusz jelalakot, amivel a P10 táplálja a rácsatlakoztatott készülékeket. Ha viszont eltéríti a szinuszt az ideális matematikai alakjától, akkor minek is a torzítását méri, jelzi ki? Ugyanakkor tudható, sejthető, a feszültség szinuszhoz közelítésnél fontosabb lenne az áram jelalakot (ami egyáltalán nem szinusz) kordában tartani, értsd ez alatt, ne képződjenek vad tranziensek pl tápegységek kondenzátorainak nyitó-töltő áramainál, mert ezek a nagy energiájú tranziens komponensek utána szétterjednek az összes környező elektronikán.
A P10 nem feszültség, hanem power generátor, ami azt jelenti, hogy a feszültséget és áramot együtt optimalizálja a tisztább tápláláshoz.
Ezért gondolkoztam azon, ez a látványosan szép THD OUT biztos hogy a legjobb hangot is képezi az audio rendszeren?

Sziasztok!

Egy kis segítséget szeretnék kérni!

A kismegszakítótól vezettetném el az áramot a hifi-hez. A kérdésem: tudnátok tanácsot adni, milyen kábelt használjak, esetleg számít az hogy milyen kismegszakító van betéve? Nem szeretnék horror pénzt költeni (még kell a zsé új hagfalakra + akusztika + tápkábel, stb ), de még is csak szeretnék egy saját ösvényt a rendszerhez!
A segítséget előre is köszönöm!

Attila

http://www.mattes-shop.de/
Itt találsz olcsón.

egy régebbi posztra kérdeznék, annak idején kellett volna kérdeznem.
A képen szépen néz ki a 0,1% THD OUT
A P10-ről működő rendszer, főleg erősítő hangzása a legalacsonyabb torzítást eredményező P10 konfiguráció mellett a legjobb?

Erre csak áttételesen tudok válaszolni.

A józan ész adta beállítások mellett, akár a feszültséget, akár a torzítást "stabilizálom" a P10 kimenetén, a torzítás csak hatos értékű multiwave esetén éri el a 0,2%-ot, de csak akkor, ha a bejövő jel torzítása eléri a 3%-ot. Így nem tudom, hogyan változik a hangkép attól függően, hogy a P10-et a legalacsonyabb torzításértékre, vagy fix feszültségtartásra állítom be.

Azonban, nagyon nagy bejövő torzítás mellett (8% felett) a fázisszög (fázistolás?) változtatásával is lehet a kimenő jel torzítását javítani - használatát csak ekkora torzítás mellett javasolja a gyártó.
Kipróbáltam, mi történik, ha a nálunk lévő, ettől sokkal alacsonyabb torzítású tápellátás fázisához nyúlok hozzá. A kimenő jel torzítása felment 2,7%-ra, ami így tulajdonképpen egy mesterségesen generált helyzet okozta torzítás.
A hangkép (komplett rendszer CD+DAC+erősítő) koszosabbá vált, eltűntek apró részletek, eltűnt a hangszerek körüli levegő. Olyan érzésem volt (némileg sarkítva), mintha egy kisebb erősítőt hallgatnék kazettás-magnóról.

Időközben sikerült némileg nagyobb teljesítményt is kivennem a P10-ből.

Két ok miatt is lefotóztam:
Egyrészt valami történhetett a környékünkön, mert már több, mint egy napja nem lépi túl a 2,8%-ot a bejövő jel torzítása, másrészt közel 1200 W terhelés hatására sem "zavartatja" magát a P10 (négy darab kapcsolóüzemű táp, 2 db lábas méretű, valamint 1 db 300 Wattos toroid és 2 db lemezes trafó van rákötve). Úgy látom, valamit tényleg tudnak a PS Audiónál

A kimenő feszültséget direkt emeltem 240 Voltra - egyértelműen jobb a kép és a hang.

egy régebbi posztra kérdeznék, annak idején kellett volna kérdeznem.
A képen szépen néz ki a 0,1% THD OUT
A P10-ről működő rendszer, főleg erősítő hangzása a legalacsonyabb torzítást eredményező P10 konfiguráció mellett a legjobb?

Sziasztok!

Egy kis segítséget szeretnék kérni!

A kismegszakítótól vezettetném el az áramot a hifi-hez. A kérdésem: tudnátok tanácsot adni, milyen kábelt használjak, esetleg számít az hogy milyen kismegszakító van betéve? Nem szeretnék horror pénzt költeni (még kell a zsé új hagfalakra + akusztika + tápkábel, stb ), de még is csak szeretnék egy saját ösvényt a rendszerhez!
A segítséget előre is köszönöm!

Attila

Szerintem használd intenzíven a topic felső és alsó részén a "következő" ikonokat, lapozd át, 65 oldal foglalkozik lényegében ezzel a kérdéssel. Ha ezek után esetleg elbizonytalanodsz, akkor lehet tovább gyúrni a kérdést, de ne kezdjük már újra-és-újra.
Minden estre, ha még úgy is az elején vagy, nem is akarsz erre sokat költeni, akkor ne akard eltalálni elsőre a neked is jó hifi ösvényt, hidd el, nem fog sikerülni. Egyébként a hangbéli jelentősége kisebb, mint a többi komponensé. Egy dologra készülj inkább, a háztartási kiselosztó és a hifi felé menő villamos csövezés legyen olyan, hogy könnyen cserélhető. Kismegszakító helyett melegen ajánlom a hengeres olvadó betét beépítését, pl a képen látható, 10mm átmérőjű betétet fogadót. (esetleg 8mm típusút) Ennek semlegesebb a "hangja" szinte minden kismegszakító fajtánál. A betétekkel könnyű variálni is, ha kedved van azzal foglalkozni.

Sziasztok!

Egy kis segítséget szeretnék kérni!

A kismegszakítótól vezettetném el az áramot a hifi-hez. A kérdésem: tudnátok tanácsot adni, milyen kábelt használjak, esetleg számít az hogy milyen kismegszakító van betéve? Nem szeretnék horror pénzt költeni (még kell a zsé új hagfalakra + akusztika + tápkábel, stb ), de még is csak szeretnék egy saját ösvényt a rendszerhez!

A segítséget előre is köszönöm!

Attila

Ha jóval nagyobb teljesítményű, mint amit át kell vinnie, akkor nincs gond, tehát egy dac, ami mondjuk fogyaszt 25 wattot, akkor a step down transzformátor minimum legyen 100VA-es.
Vagy esetleg egy ps audio p300-on gondolkozok ahol a betáp lehet 230v és a kimenetet be lehet állítani 120v 60Hz-re.

Step-Down transzformátorról mi a véleményetek?
Terveznék egy DAC-ot venni de 120 voltos eredetileg.
Mennyire befojásolja a hangot egy trafó?

Ha jóval nagyobb teljesítményű, mint amit át kell vinnie, akkor nincs gond, tehát egy dac, ami mondjuk fogyaszt 25 wattot, akkor a step down transzformátor minimum legyen 100VA-es.

Step-Down transzformátorról mi a véleményetek?
Terveznék egy DAC-ot venni de 120 voltos eredetileg.
Mennyire befojásolja a hangot egy trafó?

Köszi. Igazából olyan néhány ezer órán már túl van az ösvény, a komponenseket nem változtattam. Viszont az érdekelne hogy a fenti jelenség arra is igaz amikor az elosztóban párhuzamosan, külön vannak vezetékelve az aljzatok és nem egy közös sínről táplálkoznak a készülékek?
Irigyellek, komolyan mondom...

Sajnos ez nem jelent semmit, mivel az ösvényben, a rajta keresztül táplált készülékek "elektromoos lenyomatot" képeznek. Egyfajta mágneses lábnyomot, ami bizony nem múlik el egyik percről a másikra, ami hatással van az utána megszólaló komponensek hangjára. Sok esetben kell legalább 100 (ha biztosra akarsz menni akkor alaphangon min. 500 ) óra üzemodő, mire a vezető ismét alaphelyzetbe áll. Javaslom, hogy minden komponenshez építs külön ösvényt, ha nem vagy rest, akkor a napszakokat is elkülöníted ( eltérő elektromos szennyezés).
Üdv:glider

Köszi. Igazából olyan néhány ezer órán már túl van az ösvény, a komponenseket nem változtattam. Viszont az érdekelne hogy a fenti jelenség arra is igaz amikor az elosztóban párhuzamosan, külön vannak vezetékelve az aljzatok és nem egy közös sínről táplálkoznak a készülékek?

Tényleg nem értem, ha te ennyire biztos lábakon állsz a szűrő/elosztó technika megismerés útvesztőjében, mit keresel itt a tudatlanok társaságában?
Aztán ha már minden világos, megkérhetünk, vezess minket a helyes úton

Helyesbítek. Tehát az eredeti kérdésem foglalkoztat még, a szűrő egység. A T elosztót akkor most már engedjük el.

úgyis meg tudom szűrni az információt. Eddig azt is leszűrtem hogy kb. itt senki sem ért hozzá..Tényleg nem értem, ha te ennyire biztos lábakon állsz a szűrő/elosztó technika megismerés útvesztőjében, mit keresel itt a tudatlanok társaságában?Aztán ha már minden világos, megkérhetünk, vezess minket a helyes úton?

A Fórum működési költségeihez járulsz hozzá azzal, ha hirdetéseket jeleníthetünk meg. Kérjük, hogy fontold meg ezen az oldalon az „Adblock” rendszered kikapcsolását.