Fül és Fejhallgatók

[speti]

K450-t használtam évekig utazáshoz. Akkor tetszett, mai füllel viszont biztos nem választanám. Sem anyaghasználatban, sem hangra sem...
A K451 nem tudom mennyivel másabb, személy szerint biztosan szkippelném.

 
A K451 volt a budget option a listában  
Miket ajánlanál?

[earforce]

AKG K451 

K450-t használtam évekig utazáshoz. Akkor tetszett, mai füllel viszont biztos nem választanám. Sem anyaghasználatban, sem hangra sem...
A K451 nem tudom mennyivel másabb, személy szerint biztosan szkippelném.

[speti]

Sziasztok,
 
keresek egy hordozható fejhallgatót, melyet utazások során tudok használni. Keretet most nem írnék, majd szűkítem később, ha látom a teljes spektrumot.
Amit szeretnék:
-megfelelő hangzás főképp elektronikus zenén, veszteségmentes forrásból (FLAC)
-hordozható legyen, on-ear típusú zárt, ha összehajthatő az előny
-nem IOS rendszeren hallgatnám (android), de ha van távírányító, az plusz
-kemény tok, szintén plusz
-cserélhető kábel előny
 
Amiket eddig néztem, mint alternatívák:
Philips Fidelio M1 
Beyerdynamic T50 P
Sennheiser Momentum On-Ear
AKG K451
Volt szerencsétek ezeket hallgatni? Ajánlanátok más típust? Melyik mellett döntenétek? Köszi

[csövi]

Az AWEI ES900-ről nem hallottam soha...
Genueine csak simán SoundMagic E10

Upsz...másolásnál becsúszott:-D  

[contaxg]

 
Sziasztok...Elkezdtem nézegetni az agyba dugós füleseket...ebben is aztán van felhozatal, de a minőségüket nem ismerem. Soha nem hallottam normálisat...telefont szeretném rácsatlakoztatni...bújom a külföldi fórumokat mik az aktuális Best buy fülesek.... az ebay is tele van...
Persze a cél olcsón jót:-)
 
Vsonic GR07
AWEI ES900i... ezt meg is rendeltem első körben.
 Genueine SoundMagic E10
 
 

Az AWEI ES900-ről nem hallottam soha...
Genueine csak simán SoundMagic E10

[bajnokpityu]

Minden tiszteletem mellett én nem ezt tapasztaltam a K550-el, pedig csak a Yami fejhallgató kimenetén hallgattam...
 
Mindig nézd meg,h a tesztiró milyen láncról,milyen izléssel bir. Saját koordinátarendszerében kell elhelyezni a véleményét.  Mostantól tudni fogod, hogy amikor fejesekről ír, akkor mi az origó. Fejeseknél az a tapasztalatom,hogy erősítő+fejes párost kell nézni.

[csövi]

Sziasztok...Elkezdtem nézegetni az agyba dugós füleseket...ebben is aztán van felhozatal, de a minőségüket nem ismerem. Soha nem hallottam normálisat...telefont szeretném rácsatlakoztatni...bújom a külföldi fórumokat mik az aktuális Best buy fülesek.... az ebay is tele van...
Persze a cél olcsón jót:-)
 
Vsonic GR07
AWEI ES900i... ezt meg is rendeltem első körben.
 Genueine SoundMagic E10
 
 

[s1167]

Egyrészt nem az ön konkrét hozzászólására vonatkozóan fogalmaztam meg, ezért is használtam a többes számot
 
Másrészt úgy értettem, hogy egy fejhallgató alacsony impedanciája nem feltétlenül jelent gondot az erősítőnek, hogy meghajtsa, még azoknál sem, amik egyébként nagyobb impedanciájú fejhallgatókhoz való.
És ráadásul itt egy csöves erősítőről van szó. Egy félvezetősénél még inkább megoldható a széles impedanciatartományra való tervezés.
 
 
Valamint úgy, hogy nem egyértelműen előny az erősítő számára a fejhallgató magas impedanciája, mint azt a torzítási adatok is mutatják:
Tehát, amit egy 300 vagy 600 Ohmos fejhallgató esetén nyerünk a réven, könnyen elveszíthetjük a vámon.
 
 
.

Igen-igen, így egyetértünk  abban hogy gyakran leegyszerűsítik a dolgokat. Nem vettem magamra, csak nem értettem a megfogalmazásod.
Egyébként egyértelmű az, hogy a torzítás növekszik az impedancia növekedése mellett?  Ezt nem tudom egyértelműen (számítási képletet nem ismerek, adat pedig nincs róla a linkelt erősítőnél minden impedancia konfigurációra).
 
Valószínűnek tartom, hogy a magas impedanciájú eszközök megjelenését az egyre inkább tért hódító olyan "végfokok" indokolják melyek maguk is miniatűrök (pl. walkman-mobilteló-tablet-laptop-stb) és nincsenek abban a helyzetben hogy teljesítményt adhassanak le (áramellátás-, fizikai méretek korlátai), valamint a fej-fülhallgatók egyre kisebb súly-méret kialakítási igénye.
Valamint megfordítva is igaz, hiszen az alacsony impedanciájú és így teljesítmény igényes eszközöket nem lesz képes egy csomó végfokozat meghajtani. Mondjuk eszembe nem jutna egy Sony DR-41-et mondjuk egy mp3 lejátszóra rádugni (pedig látni az utcán néha benga méretű füleseket).
 
Ifjabb koromban terjedt egy nézet (most villant be), hogy a füles (vagy akár mikrofon) jack aljzat mérete jelzi, hogy milyen teljesítményű eszközről van szó (70-es, 80-as évek). Persze ez egy elég durva szétválasztása a dolognak és biztos hogy hibás is volt abból a szempontból, hogy az ebből fakadó végkövetkeztetés az volt, hogy  amin 6,3-as jack lóg az király cucc amin pedig csak 3,5-es az egy "szir-sz@ar". 
 
Az hogy egy AKG K141-ből készül 600 Ohm-os változat, a fentiek szerint a verzatilitás (többcélúság) növelését szolgálja, míg én dőre módon azt gondoltam elsőre, hogy a hangminőséget javulását?
 
Nos ilyen értelemben valóban komoly leegyszerűsítésekkel állunk szemben, hiszen a hiányosan közölt adatok akár a teljes félreértéseket és a mítoszok kialakulást segítik elő.
Más részről viszont a mítoszok világa tartja fent az érdeklődésünket a témában. Igaz?    

[Vendég]

Vagy hogyan érted a megfogalmazottakból kiolvasható egyszerűsítést?
 
 
Egyrészt nem az ön konkrét hozzászólására vonatkozóan fogalmaztam meg, ezért is használtam a többes számot
leegyszerűsítik
 
Másrészt úgy értettem, hogy egy fejhallgató alacsony impedanciája nem feltétlenül jelent gondot az erősítőnek, hogy meghajtsa, még azoknál sem, amik egyébként nagyobb impedanciájú fejhallgatókhoz való.

Headphone impedance compatibility range: 8 Ohms to 600 Ohms

És ráadásul itt egy csöves erősítőről van szó. Egy félvezetősénél még inkább megoldható a széles impedanciatartományra való tervezés.
 
 
Valamint úgy, hogy nem egyértelműen előny az erősítő számára a fejhallgató magas impedanciája, mint azt a torzítási adatok is mutatják:

THD+N (1kHz input) at 250 milliwatts output into stated impedances: 32 Ohms: 1.0%
150 Ohms: 2.0%.

Tehát, amit egy 300 vagy 600 Ohmos fejhallgató esetén nyerünk a réven, könnyen elveszíthetjük a vámon.
 
 
.

[s1167]

Már korábban is meg akartam említeni, hogy túlzottan leegyszerűsítik ezt a dolgot.
Nézze meg pl. ennek a fejhallgatóerősítőnek az adatait különös tekintettel erre a részre:
 
 

Jaj de egyébként nagyon szép kis cucc a linkelt erősítő! 

[s1167]

Már korábban is meg akartam említeni, hogy túlzottan leegyszerűsítik ezt a dolgot.
Én nem gondolnám hogy ez egyszerűsítése a dolgoknak.
 
Tekintve, hogy U=R*I illetve I=U/R , valamint P =U*I  
 
Az alábbi adatok szerint amelyek az idézett füles-erősítőt jellemzik:
Amplifier input Voltage for full-rated output voltage into various headphone impedances:
1.00V RMS  input for 4.0V RMS output into   16 Ohms : 1 W
1.30V RMS  input for 5.7V RMS output into   32 Ohms : 1 W
1.70V RMS  input for 7.5V RMS output into   75 Ohms : 0.75 W
1.85V RMS  input for 8.3V RMS output into 150 Ohms : 0,46 W
1.70V RMS  input for 8.2V RMS output into 300 Ohms : 0,23 W
1.65V RMS  input for 8.1V RMS output into 600 Ohms : 0,11 W
 
Tehát végül is a végfokot vagy felvett teljesítménnyel (hangerőben (egyebekben) leadott), vagy pedig terhelést képző ellenállással terheljük meg, így kényszerítve a végfokot erősítésre a méretezett visszacsatolási körrel.
 
Az általam megfogalmazott mondat alatt "Nos igen, a végfokot le kell terhelni valahogy, különben szó szerint nem szólal meg. " én azt értettem, hogy meg kell terhelni a végfokot teljesítményfelvétellel vagy terhelés nyújtó ellenállással, különben a végfok nem erősít hiszen nem kap visszacsatolást. Csak lusta voltam ezt így végigírni.
 
A fenti táblázatból ez a választás a sorok végére biggyesztett teljesítmény értékekkel eléggé nyilvánvalónak tűnik.
Vagy hogyan érted a megfogalmazottakból kiolvasható egyszerűsítést?

[Vendég]

Szóval nem elírás a fórumtárs részéről. Nos igen, a végfokot le kell terhelni valahogy, különben szó szerint nem szólal meg. 
 
Már korábban is meg akartam említeni, hogy túlzottan leegyszerűsítik ezt a dolgot.
Nézze meg pl. ennek a fejhallgatóerősítőnek az adatait különös tekintettel erre a részre:
 
Headphone impedance compatibility range: 
8 Ohms to 600 Ohms 
Maximum rated output power:
1,000 milliwatts into 8 to 32 Ohms
 
Illetve erre:
THD+N (1kHz input) at 250 milliwatts output into stated impedances:
 32 Ohms: 1.0%
150 Ohms: 2.0%
 
 
.

[s1167]

A 600 Ohmos impedanciájú fejhallgatók valóban nem túl gyakoriak, de azért léteznek. Így pl. a Beyerdinamicnak több fejhallgatója is 600 Ohmos, köztük a csúcsmodell, a T1 is, valamint a 990-esnek, 880-asnak is van 600 Ohmos verziója. De nem csak a Beyerdinamic kínálatában találhatók meg ilyenek, hanem akár az AKG-nál is, akik K141-es és a K240-es típusból szintén készítettek 600 Ohmos változatot, és feltehetőleg vannak más gyártóknak is ilyen modelljeik. 
 
 
.

Szóval nem elírás a fórumtárs részéről. Nos igen, a végfokot le kell terhelni valahogy, különben szó szerint nem szólal meg. 

[Vendég]

én mostanában nem láttam 600!!! Ohm terhelésű füleseket. Nem véletlenül 32.64 Ohm-ot szerettél volna írni?
 
A 600 Ohmos impedanciájú fejhallgatók valóban nem túl gyakoriak, de azért léteznek. Így pl. a Beyerdinamicnak több fejhallgatója is 600 Ohmos, köztük a csúcsmodell, a T1 is, valamint a 990-esnek, 880-asnak is van 600 Ohmos verziója. De nem csak a Beyerdinamic kínálatában találhatók meg ilyenek, hanem akár az AKG-nál is, akik K141-es és a K240-es típusból szintén készítettek 600 Ohmos változatot, és feltehetőleg vannak más gyártóknak is ilyen modelljeik. 
 
 
.

[s1167]

Valóban nem részletezik a műszaki adatok. Éppen ezért tudom pusztán az érintett éra gyártási szokásaiból, valamint a személyes tapasztalatokból elmondani, hogy nyilván összeillik vele, mert nagyon harmonikus hangzást produkál.
Lehet, hogy számomra is érdekes lenne valami modern erősítőre rádugni és meghallani azt amikor nem sikerül rendesen kihajtani.
Mondjuk a ta-2650 szervizkönyve megvan( meg a tc-186sd-é is). Mindjárt átnézem a sémát, hogy a fejhallgató kimenet honnan-hogyan van kihajtva. 

Naszóval:
A Ta-2650 közvetlenül a végfokról hajtja ki a fejhallgató kimenetet. Ezért az erősítő minden hangerőt szimultán kezel, és a végfok 4-8-16 Ohm impedanciájú terhelő elemeket fogad el. Így a Fejhallgató aljzata is, azzal a kiegészítéssel, hogy csatornánként egy-egy illesztőelem 0,5 Watt maximumig korlátozza a kimenetet.
A Tc-186sd  esetében a VU méterek vezérlő panelje (nem pedig a LINE kimenet) hajtja ki a Fejhallgató ajlzatot 8 Ohm-os terhelhetőséggel 31 mV jelszinttel.
 
Tehát röviden, mind a két eszköz (erősítő és deck) arra van felkészítve, hogy 8 Ohm terhelést adó fejhallgatót fogadni tudjon.
 
De utána nézve az infoidnak (amit nagyon köszönök) én mostanában nem láttam 600!!! Ohm terhelésű füleseket. Nem véletlenül 32.64 Ohm-ot szerettél volna írni?

[s1167]

Igen, régen a 8 Ohm-os impadencia sokkal gyakoribb volt. Nem találtam a TA-2650-es erősítő műszaki adatai között semmit a fejhallgató kimenetről.
Valóban nem részletezik a műszaki adatok. Éppen ezért tudom pusztán az érintett éra gyártási szokásaiból, valamint a személyes tapasztalatokból elmondani, hogy nyilván összeillik vele, mert nagyon harmonikus hangzást produkál.
Lehet, hogy számomra is érdekes lenne valami modern erősítőre rádugni és meghallani azt amikor nem sikerül rendesen kihajtani.
Mondjuk a ta-2650 szervizkönyve megvan( meg a tc-186sd-é is). Mindjárt átnézem a sémát, hogy a fejhallgató kimenet honnan-hogyan van kihajtva. 

[Indy]

Értem. 
Nos a ta-2650 kimenete nyilván ehhez az impedanciához volt méretezve, hiszen gyönyörűen szól vele. Egy időben is készültek. Valamint ha a Sony (nyilván elsősorban saját füleseihez méretezett) további fejhallgatóit megnézem abból a korból akkor eléggé általános volt a 8 Ohm.

Igen, régen a 8 Ohm-os impadencia sokkal gyakoribb volt. Nem találtam a TA-2650-es erősítő műszaki adatai között semmit a fejhallgató kimenetről.

[s1167]

A mai trendek szerint 32 és 600 Ohm közötti füleseket gyártanak. Nekem is van 8 Ohmos, kétutas(!) vintage fülesem és elég nevetséges hangot lehet vele kicsikarni mondjuk egy erősítő, vagy cd játszó füles aljzatából. Egy 8 Ohmos fülest végfokról lenne érdemes hajtani, én most egy épített, 8 Ohmra belőtt füles erősítőben gondolkodom. Tettem próbát több százezres fülhallgató erősítővel is, sokkal jobb volt mint a hallgathatatlan készülékbe épített kimenetek. Ezek nem 8 Ohmra vannak optimalizálva, elég csak egy pillantást vetni az adatlapjukra. A Sugdennek volt olyan FET-es erősítője, amelynél a fülhallgatót a végfok hajtotta közvetlenül... Ma már nem divat a 8 Ohm, senki nem gyárt ilyen impadenciájú füleseket. Nehéz meghajtani őket. 
Értem. 
Nos a ta-2650 kimenete nyilván ehhez az impedanciához volt méretezve, hiszen gyönyörűen szól vele. Egy időben is készültek. Valamint ha a Sony (nyilván elsősorban saját füleseihez méretezett) további fejhallgatóit megnézem abból a korból akkor eléggé általános volt a 8 Ohm.

[Indy]

Nem tudom, bizonyára igazad van. De megköszönöm ha megmagyarázod  hogy miért.
 
Vagy esetleg arra gondolsz, hogy egy külön fejhallgató erősítővel lehet nehéz, mert nem szokványos mértékű az ellenállása? Nem figyeltem a jelenleg szokásos impedanciákra a fejhallgatók esetében de inkább 16 Ohm a szokványos érték?
Nekem inkább az a 104 Decibeles terhelhetőség tűnt fel. Egyébként szépen szól szerintem.
 
Itt van róla említve pár szó, néhány más "quad" fejhallgatókkal összehasonlítva: http://www.hifi-forum.de/viewthread-84-10246.html

 
A mai trendek szerint 32 és 600 Ohm közötti füleseket gyártanak. Nekem is van 8 Ohmos, kétutas(!) vintage fülesem és elég nevetséges hangot lehet vele kicsikarni mondjuk egy erősítő, vagy cd játszó füles aljzatából. Egy 8 Ohmos fülest végfokról lenne érdemes hajtani, én most egy épített, 8 Ohmra belőtt füles erősítőben gondolkodom. Tettem próbát több százezres fülhallgató erősítővel is, sokkal jobb volt mint a hallgathatatlan készülékbe épített kimenetek. Ezek nem 8 Ohmra vannak optimalizálva, elég csak egy pillantást vetni az adatlapjukra. A Sugdennek volt olyan FET-es erősítője, amelynél a fülhallgatót a végfok hajtotta közvetlenül... Ma már nem divat a 8 Ohm, senki nem gyárt ilyen impadenciájú füleseket. Nehéz meghajtani őket. 

[s1167]

A 8 Ohm miatt nagyon nehéz lehet meghajtani.
Nem tudom, bizonyára igazad van. De megköszönöm ha megmagyarázod  hogy miért.
 
Nekem az erősítőmön (sony ta-2650), valamint a magnó deck-en (sony tc-186sd) van egy-egy fejhallgató kimenet, azokról hallgatom. A magnón nem lehet szabályozni a kimenet erősítését (vagy hangerejét). Az erősítő kimenetén pedig az a hangerő jelenik meg ami a hangerőszabályzón be van állítva.
Vagy esetleg arra gondolsz, hogy egy külön fejhallgató erősítővel lehet nehéz, mert nem szokványos mértékű az ellenállása? Nem figyeltem a jelenleg szokásos impedanciákra a fejhallgatók esetében de inkább 16 Ohm a szokványos érték?
Nekem inkább az a 104 Decibeles terhelhetőség tűnt fel. Egyébként szépen szól szerintem.
 
Itt van róla említve pár szó, néhány más "quad" fejhallgatókkal összehasonlítva: http://www.hifi-forum.de/viewthread-84-10246.html

[Indy]

Ezek az adatok érhetőek el róla:
Ára 8800 yen 1975
Model dinamikus zárt 4 csatorna
50 mm-es, kúp alakú membrán
Impedancia 8ohm
Frekvenciasáv 20-20,000 Hz
Megengedett bemeneti jelszint 100 mW
Érzékenység 104dB/mW
Kábelhossz 2M
Tömeg 360g (beleértve a kábelt)
kiadás körülbelül 1974
körülbelül 1980-ban Megszűnt
Megjegyzés 4ch/2ch kapcsolási mechanizmus

A 8 Ohm miatt nagyon nehéz lehet meghajtani.

[s1167]

Egy kis érdekesség: 
Sony DR-41 Quadro-Stereo fejhallgató 1975
Sajna a specifikációja egyenlőre nem került elő még sehonnan. A Web-en sincs túl sok nyoma, de ami olvasható róla, az hízelgő a hangzását tekintve. A külsejét nem dicsérik, bár nekem furcsa módon igen-igen tetszik. 
A fülpárnák és a fejpánt burkolata szépen varrott valódi bőr, mely a mai napig puha és kényelmes.
A csatorna szelektorral váltható a sima stereo vagy a quadro (stereo jelforrás esetén ál quadro) hangzás között.
A front és back, jack aljzatokkal továbbá lehetőség van más-más jelforrások hangjelének egyidejű megjelenítése is.

Ezek az adatok érhetőek el róla:
Ára 8800 yen 1975 
Model dinamikus zárt 4 csatorna 
50 mm-es, kúp alakú membrán  
Impedancia 8ohm 
Frekvenciasáv 20-20,000 Hz 
Megengedett bemeneti jelszint 100 mW 
Érzékenység 104dB/mW  
Kábelhossz 2M 
Tömeg 360g (beleértve a kábelt) 
kiadás  körülbelül 1974 
körülbelül 1980-ban Megszűnt 
Megjegyzés 4ch/2ch kapcsolási mechanizmus

[s1167]

Egy kis érdekesség: 
Sony DR-41 Quadro-Stereo fejhallgató 1975
Sajna a specifikációja egyenlőre nem került elő még sehonnan. A Web-en sincs túl sok nyoma, de ami olvasható róla, az hízelgő a hangzását tekintve. A külsejét nem dicsérik, bár nekem furcsa módon igen-igen tetszik. 
A fülpárnák és a fejpánt burkolata szépen varrott valódi bőr, mely a mai napig puha és kényelmes.
A csatorna szelektorral váltható a sima stereo vagy a quadro (stereo jelforrás esetén ál quadro) hangzás között.
A front és back, jack aljzatokkal továbbá lehetőség van más-más jelforrások hangjelének egyidejű megjelenítése is.

[contaxg]

Uraim,
 
mi lehet az oka, hogy a HD800-nak ennyire különböznek a frekigörbéi?
Ld. itt: http://www.head-fi.org/t/433059/lightbox/position/49
Az enyém is ott van.

Az első kettőt kivéve mind kamu görbék. Soha nem lesz egyik sem ilyen egyenletes és sima...

[earforce]

Uraim,
 
mi lehet az oka, hogy a HD800-nak ennyire különböznek a frekigörbéi?
Ld. itt: http://www.head-fi.org/t/433059/lightbox/position/49
Az enyém is ott van.