Milyen zenét hallgatsz?

„Ki itt te belépsz hagyj fel minden reménnyel”. Martin ott állt a műhely ajtaja előtt és azon töprengett, hogy okos dolog-e a légynek bemennie a pók házába. Csak óvatosan – figyelmeztette magát csendesen – és halkan lenyomta a kilincset. A hangszerész éppen egy klarinéton cserélte az elrohadt párnákat. Sellakkot melegített, egy kis darabkát rákent a saját maga által készített halbőr párnára, az ezüstnikkel billentyűt gázláng fölött alaposan felforrósította majd egy fém spatulával beállította a helyére a párnát. Miközben dolgozott egy ifjú tanítványnak szenvedélyesen magyarázta a helyes levegővezetés technikáját. – Milyen hangszer a fuvola, ha? Fúvós, ugye? Akkor ne szívd hanem fújd! Nagy levegő a rekeszizomba, majd finoman beleleheled a hangszerbe. Nem tódítjuk a levegőt hanem csak áramoltatjuk. Az a jó, ha a gyakorlás végén a cső érezhetően meleg marad. Akkor jól csináltad. Meg még valamit. Ha azt akarod, hogy olyan piano indításod legyen mintha a hang beúszna a semmiből, akkor először az orrodon keresztül kezd fújni a levegőt és csak azután a szájadon át. Na, mára ennyi elég is lesz. Menj gyakorolni! És ha mégegyszer meglátlak azzal a fiúval csavarogni gyakorlás helyett eltöröm kezedet-lábadat! Megértetted?
Hát te mi járatban vagy Martin? – kérdezte az öreg és magabiztosan keresztbevetette a lábát. Egyiptomi cigarettára gyújtott és huncut mosollyal végigmérte hősünket. Martin még ácsorgott egy kicsit majd leült egy nagy szekrény mellé mely le volt takarva egy kutya megrágta, légy megköpte, patkány lehugyozta viaszosvászon abrosszal. Gondolta megnézi, hogy mi lehet alatta, ti. ezt megelőzően még soha nem látta, de a hangszerész gorombán ráripakodott. - Generálozni kellene a hangszeremet – felelte ijedten Martin. – Elromlott. Tegnap vacsora után még gyakorolni akartam pár órácskát, de valami miatt csak recsegett a hangszer. Várj, mindjárt megfújom. Hallod már te is? Mi a fene lehet ez? – Nem elromlott hanem elrontottad! – mondta a hangszerész nyersen majd elkérte Martintól a nádat, a napfény felé tartotta és belenézett a nyílásába. Mint egy szarvasbika párzáskor midőn az ünőt hívja úgy tört fel belőle az üvöltés. – Mi a fenét zabáltál te tegnap? Túrósgombócot? Teljesen el van dugulva, ezért nem szól. Tán ki kellene alaposan mosni! Olyan vagy mint a zenekari pulttársam, az is mindig evett valamit a próbán miközben fújt. Állandóan ott rohadt egy fél rúd fokhagymás zalai a hangszerében. Meg aztán nem is nagyon érek rá – és mereven rárévedt három oboatokra az asztalon. – Ezeket elöbb meg kell még csinálnom. Nem fogod kitalálni, hogy melyik kié! Inkább mondom. Ez a Rogoutat a Heinzé, tudod a svájcié aki egy kastályban lakik Svájc és Ausztria határán. Ez a Marigaux meg a stuttgarti Lajosé. Az a Lorée Royal meg a párizsi Lacikáé.
-Miért hordják ezek ide a hangszereiket – kérdezte ingerülten Martin – hát nincs nekik hangszerészük?
- Én vagyok a legjobb a szakmában, nem tudtad? Figyelj csak! Egyszer egy oboa felső része 15 centi hosszat végigrepedt. Valósággal beszűrődött rajta a fény. Más már az ilyet rég kidobja, de én megjavítottam. Tudod hogyan csináltam? 3 helyen átfúrtam oldalt a fát, acéltengelyekkel összehúztam a rést, majd a kifúrt részeket úgy visszapótoltam, hogy csak röntgen alatt látni a beavatkozás helyét. Sőt, kifejlesztettem egy olyan tömítőanyagot a farepedésekre, amely tágulás hatására sem pereg ki. A Lorée tulajdonosa itt, ebben a műhelyben könyörgött nekem, hogy áruljam el az összetételt, de én nemet mondtam. Csak abba mentem bele, hogy én legyek a hivatalos hazai hangszerjavítójuk.
- Mitől repednek el ezek az ébenfa hangszerek Jóska bátyám? Hát nincsenek rendesen előkezelve?
- Látom téged sem az eszedért szeretnek a nők. Na elmesélem neked. Hát először is. Az oboán a billentyűzetet akárcsak a fuvolán apró, fém tőkék tartják, látod ilyenek. Na ezeket jó erősen belecsavarják a vékony fatestbe, de a furat amibe csavarják egy milliméterrel szűkebb mint a tőke átmérője. Te el sem tudod képzelni, hogy ez micsoda feszültséget hoz létre egy hangszerben. Tudok olyat, hogy egyszer valami szerencsétlen elejtette az oboáját és valósággal szétrobbant a földre érkezéskor. Ilyen kis pici szilánkok maradtak belőle. Olyan is volt, hogy repüéőn feladtak 4 Lorée-t az USÁ-ba és mire megérkeztek mind a 4 pont ugyanott és ugyanúgy repedt el. Régen 30 évig szárították a hangszerhez való fát. Volt egy kereskedő, annak egy nagy raktára, a hasábokra vágott és hosszában átfúrt alapanyag szépen egymásra volt halmozva több méter magasságban, és egy munkás minden negyedévben átforgatta a halmokat, hogy a fa egyenletesen tudjon száradni. Ami 25 év után nem repedt el abból hangszer lett. Ma már azt csinálják, hogy a frissen kivágott fát belerakják egy óriási centrifugába, kicsapatják belőle a nedvességet, száraz levegőt fúvatnak rá oszt kész. Mindezt egy nap alatt. Hát olyan is a végeredmény. A Buffet próbálkozott még azzal, hogy megőrölte az ébenfát, összekeverte gyantával majd formára öntötte. Ez olyan folyékony fa…
- A hifiben is van ilyen. Az AudioQuest Night Hawk fejhallgatók fülkamrái is ilyen anyagból vannak – örömködött Martin.
- Aha, biztos. Szóval megcsinálták ezt a csodahangszert, Greenline néven futtatják de nem jó az se semmire. A hangja se ilyen-se olyan. Hiába nyerték meg reklámarcnak Albrecht Mayert a Berlini Szinfónikusok szólamvezetőjét, a kutya sem vette a hangszert. A Yamaha is kitalált a repedések ellen egy eljárást. Ők a lyukak helyére karbonszálas betéteket ragasztanak be és ettől állítólag a hangszer nem reped.
- Hát ez klassz Jóska bátyám. Akkor a gond letudva egy életre nemdebár.
- Csudát! Repedni ugyan nem repednek a Yamahák, de olyan ocsmányul szólnak, hogy legfeljebb a zeneiskolákban futhatsz velük össze. Nincs az a valamire való oboista aki a nevét adná a profiknak szánt termékekhez.
- Tényleg, hányan gyártanak manapság oboát? Sokan?
- Tudja a franc. Vagy egy tucat jólmenő manufaktúra létezik világszerte és próbálják meg egymástól elorozni a kuncsaftokat. Sztárembereket szerződtetnek…nézd csak meg a honlapjukon, hogy kiket fűztek be! Na ne gondold, hogy a szakmai kvalitás a legfőbb szempont! Jó-jó, persze azért tudjon fújni is az illető, de nem lehet nem észre venni, hogy országonként rendre csak egy-két művészt támogatnak és általában azt aki éppen a legbefolyásosabb. Mert ők jutnak el a legtöbb növendékhez, ők azok akik az akadémiákon tanítanak, nemzetközi kurzusokat tartanak és olyankor lehet villogni a szponzor termékeivel is. És a biznisz az biznisz apukám! Gallway akit csak úgy ismer a közvélemény, hogy the King of the flute pl. a Perl sztárembere. Ne tudd meg, hogy mennyi hangszert eladtak ,már a nevével. És micsoda felhajtás van az ember körül, tisztára mintha popsztár lenne. Amikor Magyarországon fellépett 4 hangszerész sürgött körülötte, mindenki odáig volt, hogy így figyelnek a fuvolájára. Csak az nem esett le nekik, hogy ha olyan jó az a hangszer akkor mi a fenének a 4 hangszerész? Amúgy nem rossz a Perl…bár egyszer azért kivágták nálam a biztosítékot. Képzeld csináltak egy olyan példányt amire több ezer svarowsky kristályt applikáltak rá, Gallway meg fújta mint a meleg teát. Tudod Martin a fuvola az egy hangszer nem pedig egy luxus kiegészítő, egy Vertu telefon amely jól megy az E merdzsóhoz.
- Akár a hifi világában. Vannak a véleményformálók, a tudatlan poroslábúak meg hallgatnak rájuk és megveszik a sok kétes értékű holmit. De most tényleg, melyik a legjobb oboa Jóska bátyám? Van egyáltalán olyan?
- Persze. A Lorée. Mindenki őket másolja. De ne gondold, hogy az oboisták ezt tudják. Frászt. Azt nézik, hogy a tanáruk min játszik, hogy a nagy kedvenceik milyen hangszert csöcsörésznek a zenekarban, nálunk meg Magyarországon azon játszanak amit a zeneiskolában kapnak mert a szülőknek nincs rá pénzük. A beszerzésről az akadémia dönt, és abba most ne menjünk bele, hogy az ottani döntéshozó mi alapján hozza meg a végső ítéletét.
- Gondolom a tanintézmények tanárainak van ebbe némi beleszólásuk. Az ő véleményüket csak kikéri valaki hiszen ők fognak ezeken a hangszereken tanítani, nem?
- Ahogy azt a kisnyúl elképzeli. Majd egyszer te is felébredsz Martin és azon fogod magadat kapni, hogy beleér a kezed a bilibe. Nem kérdez itt senki senkit. Örüljenek az iskolák, hogy egyáltalán kapnak valamit. Pedig a hangszerárak egy szinten mozognak. De most őszintén. Ha 3 millióba kerülne egy BMW és 3 millióba egy Trabant akkor te melyiket vennéd meg? Na ezek a Trabantot. És a szervizelés? Arról még nem is beszéltem. Olyan hitvány munkát végeznek horror összegekért – mert ez a kötelező generálozás is benne van a hangszervásárlás feltételeiben és az közvetít mindig aki a műhelyt is üzemelteti – hogy legszívesebben tüzes fogóval tépdesném le a körműket hátrafelé. Szegény Párizsban élő Laci is amikor mesterkurzust tartott idén januárban, minden második hangszert meg kellett bütykölnie mert rosszul voltak beállítva a hazai generálozás során. Pedig ha valakinek hát neki igazán nem az lett volna a dolga, hogy szereljen. Nekem volt már olyan elrepedt oboa is a kezemben amit a híres neves pesti hangszerész úgy próbált megjavítani, hogy egyszerűen pillanatragasztót nyomott a résbe. Hát ez van. Gyatra a hazai hangszerpark. Az oboák elhasználódtak, a cseréjük lassú, amit vesznek az se jó, a technikai háttér pedig kriminális. Csodálkozol, hogy nem érek rá a fagottodra? Mindenki hozzám jár javíttatni. Én annyira értek ehhez a hangszerhez, hogy bekötött szemmel fél óra alatt viszaszerelem rá az összes billentyűt, jól! N ezt csinálja valaki utánam! Pedig én valójában fuvolista volnék.
- Ne mond már Jóska bátyám, hogy ezek a vagyont érő hangszerek függetlenül a gyártóktól jelentős eltéréseket mutatnak! Hát ilyen nincs csak a hifiben.
- Jaj Martin, neked tüzel a homlokod ás hagymázas a beszéded! Most jól figyelj mert fontos dolgokat fogok veled megosztani! Az oboagyártók 3 felhasználói körnek készítik a hangszereiket. Vannak a kezdők. Az ő gyakorló hangszereiken vagy semmilyen vagy csak nagyon kevés billentyű van. Ezek a hangszerek fizikailag kisebbek is a normál oboáktól. Aztán vannak a haladók, a konzisok, az ő hangszereik már majdnem olyanok, mint a profiké de azért mind hangban, mind mechanikai tudásban elmaradnak azoktól. Végül vannak az autó ára professional szériák amelyekkel már lehet is kezdeni valamit…néha. Az első két korosztály hangszerei teljesen feleslegesek mert oboázni nem 10 évesen kell elkezdeni, hanem 14 évesen. Ez egy nehéz hangszer és itt nem csak a tömegére célzok. Kell hozzá egy erős fizikum, meg kell tudni tartani a hangszered a hüvelykujaddal anélkül, hogy kitörne, tüdővel is bírni kell a fújást és fejben is nagyon ott kell lenni, mert amikor játszol figyelned kell a testtartásodra, a szájtartásodra, a karjaidra, a levegővételre, az ujjaidra, a kottára és legfőképp arra, hogy meg ne fulladj. Mert amíg a fuvolisták az állandó levegőhiánytól szenvednek addig az oboisták a levegőtöbblettől. Nézd meg hogy vörösödik a fejük! Na mármost, a pici hangszerek csak arra jók, hogy egy-két hangot megtanuljanak rajta a nebulók és jó esetben nem válnak görcsössé az erőlködéstől ami hosszú távon akár a teljes zenei karrierjüket derékba törheti. A szakisok gyakorló hangszere már sokkal jobb minőségű, de mivel kompromisszumos az előállítása a megszólaltatása is kompromisszumos. Van, hogy az alsó hangok csak nehezen szólaltathatók meg, nagyon kell nyomni a billentyűket, hogy jól takarjanak, de olyan is van, hogy a háromvonalas hangok egyszerűen nem jönnek ki rajtuk. Fújja a szerencsétlen, a szeme majd kigúvad mint a kandúr macskának amikor defekál, de csak nem szólal meg. Mondanám azt, hogy vegyen mindenki profi hangszert, de azoknál is sok a baj. Arról már nem is szólva, hogy a hangszergyártók a keleti blokkra akarják rásózni a selejtes darabjaikat.
- Akár a hifiben…
- Egyszer, még jó pár évvel ezelőtt egy világversenyt nyert nagyon fiatal magyar szólamvezető klarinétos – az akadémián is tanított – bejelentkezett a Buffet klarinétgyártóhoz, hogy venne 4 garnitúra mesterhangszert az MR zenekarának. A párizsi üzletben kitettek elé 10 hangszert, hogy tessék választani. Végigfújja az összeset, huzogatja a száját és kérdezi, hogy nincs-e valami más. Nincs? Hát akkor viszont látásra és már nyomja is le a kilincset. Na ne olyan gyorsan jó ember szól utána az eladó, ha jobban meggondolja van itt még 10 másik hangszer is. Talán ezek jobban fognak tetszeni. Klarinétosunk kipróbálja őket, mondja, hogy ezek már egy fokkal jobbak, de esetleg még valami más biztosan nem volna? Nem, á, hogy képzel ő ilyet, ezek a legutolsó darabok. Hát akkor viszont látásra és már indulna is, mire az eladó belekarol és azt mondja, hogy most jut eszébe, hogy van még a raktárban 4 garnitúra klarinét, azt még feltétlenül próbálja ki. Na azok lettek megvásárolva.
- Ezek csak legendák Jóska bátyám! Amit sokért adnak az nem lehet rossz.
- Hát hazudok én? Nekem volt már olyan Marigaux oboa a kezemben amin szimplán elfelejtették kifúrni a c hang helyét. Egy csomó oboának én javítottam ki a hosszanti, kónikus furatát mert a gyárban túl szűkre hagyták. Ha mázlid van vagy egy külföldi ismerősöd aki bemegy a gyárba, kipróbálja a hangszert, leszállítja neked te meg fizetsz. A sztáremberek tulképpen ezt is csinálják, nem csak a hangszerekkel villognak. Lásd, Lencsés a Marigaux-nak dolgozik, viszont már 30 éve ugyanazon a hangszeren fúj, újat nem akar. Tudván azt, hogy egy oboa intenzív használat mellett legfeljebb 4-5 évet bír ki azért ez elgondolkodtató, nem? Ugye-ugye? A Lacika meg a Lorée embere. A Royalt az ő közreműködésével fejlesztették ki. Amit ő kiválaszt az biztosan jó. Volt olyan, hogy a leszállítandó hangszer megvásárlásától elállt a vevő, ő meg megvette magának mert annyira jó volt.
- Mint a hifiben. Van, hogy két egyforma lejátszó esetén az egyik tök jól szól, a másik meg pocsékul.
- És ez még csak a hangszer. Az oboa hangja még nagyban függ a játékos tudásától, a nád alakjától, szélességétől, hosszától, vastagságától, faragásától, a helyszíntől ahol megszólaltatják…
- Pont mint a hifiben. Hiába a jó alapgép, fontos a kábelezés, a tápellátás, az akusztikai körülmények…
- Te mi az istenről beszélsz Martin? Azt ne mondd, hogy hifista lettél mert ha kell, akkor a taknyodon és véreden foglak kiráncigálni ebből a műhelyből. Itt nincs hifizés! Értetted? Nincs! A hifizés azoknak a hülye hobbija akik bár szerettek volna zenét tanulni, de valamilyen oknál fogva ez nem sikerült nekik. A hifista valójában egy jóreményű, de örökre elvetélt zenész. Egy be nem teljesített, valóra nem váltott ígéret. Vesznek egy lemezjátszót, cserélgetik rajta a zenét és abba a hamis illúzióba kergetik magukat, hogy ők játszanak rajta, pedig csak a technika, és ez óriási különbség. Lófaszt már hifit - üvöltött a hangszerész – egy Sokol rádió pont elég az élvezetes zenehallgatáshoz!
Martin a szavaktól nagyon megijedt. Annyira, hogy jobbnak látta gyorsan a gallérja alá rejtenie az Astell & Kern Layla II fülhallgató apró hangszóróit. – Akkor ezt megbeszéltük Jóska bátyám. Én hifista? Ugyan, hát nem ment el a csepp maradék eszem…ugyan…nem olyan családból származom én. Akkor egy hónap múlva jöhetek a fagottért? Készen leszel vele?
-Persze Martin. Addig is fújj a 10 millás Heckl hangszereden. Tudtommal van neked belőle öt. Na szevasz. Ne felejds el bezárni az ajtót magad után! Kössz.
Miután Martin elment, a hangszerész felkelt a székéből, ismét rágyújtott majd látványos mozdulattal lerántotta a szekrényről a viszosvászon porfogót. Alatta egy darTZeel hifitorony volt Skogran kábelezéssel, Sonus Faber Aida hangfalakkal.
És akkor most hallgassunk egy kis zenét – mondta a hangszerész és áhítattal az arcán betöltötte az SACD transzportba a következő nótát:

https://www.youtube.com/watch?v=A6lmNhvwSdE

Köszönöm az észrevételed. Természetesen a fórum tulajdonosát nem szeretném kellemetlen pillanatoknak kitenni. A jövőben a zenei tartalom művészi színvonalán túl a hivatkozott link jogtisztaságára is jobban oda fogok figyelni. Mégegyszer köszönöm az észrevételt az alvó adminisztrátorok nevében is.

Nincs baj azzal ha szeretnéd megosztani a jó zenéket-csak írd ki ha van valamihez linked, és ha valaki szeretné akkor elküldöd neki privátban.
Ennyi.
Még egyszer köszi a megértést!

Vendég

Jogos az észrevétel.
Rigoutat hsz-eiből kiszedtem a linket, ha valaki szeretné letölteni a tartalmakat akkor privátban kérjétek/küldjétek a linkeket ha lehet.
A moderátorok pedig nem alszanak, csak nem tudják egyszerre a fórum összes hsz-ét figyelni.

Természetesen örömmel fogom elküldeni privátban a linket minden kedves érdeklődőnek amennyiben más elérési forrás számára nem lehetséges.

Vendég

Nem az én bogaram, de letölthető fájlra linket ide ne tegyél be! Korábban ezért elég zabos volt a fórum tulajdonosa, mert őt veszik elő.
Alszanak a moderátorok, vagy mi?

Köszönöm az észrevételed. Természetesen a fórum tulajdonosát nem szeretném kellemetlen pillanatoknak kitenni. A jövőben a zenei tartalom művészi színvonalán túl a hivatkozott link jogtisztaságára is jobban oda fogok figyelni. Mégegyszer köszönöm az észrevételt az alvó adminisztrátorok nevében is.

Nem az én bogaram, de letölthető fájlra linket ide ne tegyél be! Korábban ezért elég zabos volt a fórum tulajdonosa, mert őt veszik elő.
Alszanak a moderátorok, vagy mi?

Jogos az észrevétel.
Rigoutat hsz-eiből kiszedtem a linket, ha valaki szeretné letölteni a tartalmakat akkor privátban kérjétek/küldjétek a linkeket ha lehet.
A moderátorok pedig nem alszanak, csak nem tudják egyszerre a fórum összes hsz-ét figyelni.

bitrograde

Minden idők egyik legvadabb barokk zenéje hozzá méltó előadással: Zelenka - G-dur Concerto

Letölthető..

Nem az én bogaram, de letölthető fájlra linket ide ne tegyél be! Korábban ezért elég zabos volt a fórum tulajdonosa, mert őt veszik elő.
Alszanak a moderátorok, vagy mi?

Vendég

Hooverphonic link.
Megelőztek téged barátom. Pár nappal ezelőtt már kirakták ide ugyanezzel a dalocskával a jóhangú kancácskát.

Hozzászólás Szerző: **Elmo** » 2017.07.30., vas. 23:31

Vendég

Minden idők egyik legvadabb barokk zenéje hozzá méltó előadással: Zelenka - G-dur Concerto

Letölthető.

Vendég

Nagyon komoly az album. Egy tétel 24 bit felbontásban letölthető..

Vendég

Vivaldi - Le Quattro Stagioni/ Le humane passioni/ Concerti Per Le Solennita
Giuliano Carmignola

https://www.youtube.com/watch?v=VDdzGFrikDw

Vendég

Így.

Vendég

Az hogy van, hogy akkor is mozog a billentyű, ha hozzá sem ér (2. videó)??
Mechanikusan össze vannak kapcsolva a klaviaturák. Egy billentyűt nyom le a jákos és kettő mozdul meg és nyitja a szelepeket. A két klaviatúrás csembalókon ez különösen látványos tud lenni. Olyankor annyira gazdagszik a hangzás, mintha 2 hangszer játszana egyszerre.

Informatív, lebilincselő, parádés, vicces, halálosan komoly. Az év felfedezése számomra.

Innen indulunk:

https://www.youtube.com/watch?v=X8t6X8buaLo

És ide érkezünk meg a végén:

https://www.youtube.com/watch?v=uD5SCgjnFHE

Az hogy van, hogy akkor is mozog a billentyű, ha hozzá sem ér (2. videó)??

Igen, ez így van. A remek Getz felvételt STX fórumtárs küldte. Én arra próbáltam célozni, hogy a flamencós bőgősön kívűl volna-e valami más is amit szívesen megosztanál velünk. Ha van ne habozz!
Modjuk ezt, de sztem ismerős

Vendég

Johann Christoph Friedrich Förster (1693-1745)
(attr. Graun)
[1]-[3] Concerto à 5 for oboe, strings & b. c. in C minor (D:XIII:165)

Xenia Löffler
Batzdorfer Hofkapelle

Veszteségmentesen letölthető. Youtube-on nincs meg.

Aki kiváncsi a modern oboás változatra is az ezt is meghallgatja. Én személy szerint Löffler kisasszony felvételét részesítem előnyben márcsak a barokk oboa miatt is. https://www.youtube.com/watch?v=STxlfr6IqJY

Vendég

Nem.
Nézd már, a lacee küldte! De neked is tetszett, nem?

Igen, ez így van. A remek Getz felvételt STX fórumtárs küldte. Én arra próbáltam célozni, hogy a flamencós bőgősön kívűl volna-e valami más is amit szívesen megosztanál velünk. Ha van ne habozz!

Igen, ez így van. A remek Getz felvételt STX fórumtárs küldte. Én arra próbáltam célozni, hogy a flamencós bőgősön kívűl volna-e valami más is amit szívesen megosztanál velünk. Ha van ne habozz!
Nem.

A Fórum működési költségeihez járulsz hozzá azzal, ha hirdetéseket jeleníthetünk meg. Kérjük, hogy fontold meg ezen az oldalon az „Adblock” rendszered kikapcsolását.