Általában a hifiről

Nem mondtam ilyesmit, de ha mondtam volna, elmesélném, hogy nem régen jártam egy hobbitársnál akusztikai mérés céljából. A hallgatási pontban mérve a rendszere oktávonként 6-10 dB eltéréseket produkált hangnyomásban, amire mi azt mondanánk, hogy hallgathatatlan. Ezt egy kis zenehallgatás után is megerősítettem. Azonban a tulajdonos évek óta így hallgatja és kedveli. Akkor most mi van?
Az van, hogy valamit sejt az illető, hogy nem stimmel a hang, különben minek hívott el??

Mi az a minden paraméter? Ha ez alatt a szokványos frekvenciafüggő hangnyomást, meg fázismenetet érted, azzal nem sokra megyünk. Továbbra is azt gondolom, az igazán fontos paramétereket nem tudjuk megfelelő pontossággal mérni.

Egyébként azért nem hívnék "zenei- / hangi ízléssel rendelkező zenehallgatót" rendszerépítési feladatra, mert egyrészt végtelen ideig tartana neki a rendszer megépítése, másrészt ahány ilyen "szakit" hívnék, mindegyik más eredményt hozna ki. Szerintem ezen lenne érdemes elgondolkodni. Vagy nem.

A fentiekkel maradéktalanul egyet tudok érteni. Ha munkát végez valaki, annak van egy kezdete és kell, hogy legyen vége is, belátható időn belül. Az egész hifi láncban a hangsugárzó építés a legmacerásabb, hiába a kevés alkotóelem, a variációk száma, szó szerint, végtelen. Egy saját példa, arra, mi meddig tarthat. Egy kétutas hangsugárzó váltóján és belső csillapításán több mint két évig dolgoztam. Nyilván nem minden nap, közben hosszabb hallgatási próbák, tesztek voltak. Mondanom sem kell, hogy az előzetesen szimulált váltó, nem is hasonlít a végleges változatra, holott mérve alig van különbség, hangzásra annál inkább. Sokan félreértelmezik a Diy jelentését, ez valójában egy kész termék, készre szerelt alkotóelemeinek otthoni összerakását jelenti, nem egy új termék tervezését. Ha a fenti időbe beleveszem, hogy időnként még eljön valaki és okosságokat mond, akkor még ma sem lennék kész, pedig ez egy tíz évvel ezelőtti történet.

Hozzászólás Szerző: **zz7** » 2016.02.07., vas. 09:00

Nem mondtam ilyesmit, de ha mondtam volna, elmesélném, hogy nem régen jártam egy hobbitársnál akusztikai mérés céljából. A hallgatási pontban mérve a rendszere oktávonként 6-10 dB eltéréseket produkált hangnyomásban, amire mi azt mondanánk, hogy hallgathatatlan. Ezt egy kis zenehallgatás után is megerősítettem. Azonban a tulajdonos évek óta így hallgatja és kedveli. Akkor most mi van?
Valószínű az van hogy a hallásunk aktív szűrőrendszere korrigál és hosszabb távon ugyanazt hallgatva beáll egy fajta hangkép, hiba csomag korrekciójára. Azután meg a máshol, más körülmények között hallgatás lehet majd a fura, akár hibásnak tűnő is, mert oda meg más korrekció kellene.
Vannak olyan hangzási egyenetlenségek amit a hallásfeldolgozó rendszerűnk elég hatékonyan tud korrigálni, jellemzően a lineáris torzítás fajtákat, mint a hifiben általában mindenek elé helyezett frekvenciamenet problémakör. Más torzítás fajtákat, leginkább a nemlineáris torzításokat viszont egyáltalán nem tudja a hallásunk korrigálni.
Talán ezek miatt lehet az hogy egy élő koncerten akármennyire is totál nincs semmiféle úgymond egyenletes frekvenciamenet, mégis tudjuk élvezni és problémák nélkül hallgatni a zenét, némi akklimatizálódás után. Viszont esetleg ugyanez a zene gépeken keresztül valamiért már mégsem annyira jó, még akkor se ha szuper egyenes a hangsugárzónk frekvencia menete és szuper módon meg van csinálva a szoba akusztikailag.

Miért mondjátok, hogy a hallgatási helyen sem mérvadó a mérés?
Nem mondtam ilyesmit, de ha mondtam volna, elmesélném, hogy nem régen jártam egy hobbitársnál akusztikai mérés céljából. A hallgatási pontban mérve a rendszere oktávonként 6-10 dB eltéréseket produkált hangnyomásban, amire mi azt mondanánk, hogy hallgathatatlan. Ezt egy kis zenehallgatás után is megerősítettem. Azonban a tulajdonos évek óta így hallgatja és kedveli. Akkor most mi van?

Tehát ugyanattól az "aktív" rendszertől 3 teljesen különböző hangzást kapunk (kaphatunk), az A, B, C hangkép pregnánsan eltér(het) egymástól, viszont a három mérés minden paraméterében a mérési hibahatáron belül lesz - úgy gondolom, ezt borítékolhatjuk.
Mi az a minden paraméter? Ha ez alatt a szokványos frekvenciafüggő hangnyomást, meg fázismenetet érted, azzal nem sokra megyünk. Továbbra is azt gondolom, az igazán fontos paramétereket nem tudjuk megfelelő pontossággal mérni.

Egyébként azért nem hívnék "zenei- / hangi ízléssel rendelkező zenehallgatót" rendszerépítési feladatra, mert egyrészt végtelen ideig tartana neki a rendszer megépítése, másrészt ahány ilyen "szakit" hívnék, mindegyik más eredményt hozna ki. Szerintem ezen lenne érdemes elgondolkodni. Vagy nem.

Egyszer mondhatnátok már más példát is a problémás mérésekre.
Egy példa, amin érdemes (lenne) elgondolkodni:

Összeállítasz egy rendszert - nevezzük A-nak -, ami úgy épül fel, ahogy a "mérnöki" tudomány szerint kell(ene), pusztán a készülékek a legegyszerűbb kábelekkel. Megméred a "zenefotelben" a rendszer által sugárzott hang minden szokványosan mérhető paraméterét és elmented A-néven.

Odahívsz egy valamilyen konkrét zenei- / hangi ízléssel rendelkező zenehallgatót, s azt mondod neki, hangolja át úgy a rendszert hálózati kábelekkel, biztosítékkal, kiegészítőkkel és egyéb "varázsszerekkel", hogy neki tetsző hangképet kapjon - viszont a készülékekhez, azok összekötő- és hangszórókábeleihez, a hangsugárzókhoz nem nyúlhat.
Az illető ki fog "keverni" egy hangképet, ami akár drasztikusan is különbözhet A-tól - nevezzük B-nek. Megméred a "zenefotelben" a rendszer által sugárzott hang minden szokványosan mérhető paraméterét és elmented B-néven.

Ugyanezt megcsinálod egy más ízlésű emberrel, aki kábelek, Shakti-kövek, PWB-szerek, stb. segítségével kikever egy harmadik, C-hangképet. Megméred a "zenefotelben" a rendszer által sugárzott hang minden szokványosan mérhető paraméterét és elmented C-néven.

Tehát ugyanattól az "aktív" rendszertől 3 teljesen különböző hangzást kapunk (kaphatunk), az A, B, C hangkép pregnánsan eltér(het) egymástól, viszont a három mérés minden paraméterében a mérési hibahatáron belül lesz - úgy gondolom, ezt borítékolhatjuk.

Felvetődik bennem a kérdés (mindazokkal együtt, amit korábban leírtam, amire utalni próbáltam), biztos, hogy a mérhető paramétereket jól "fajsúlyozzuk", biztos, hogy tudjuk, mely mérhető (vagy nem mérhető?) paraméterek határozzák meg a rendszertől kapható zenei élvezetet?

Amennyiben a három mérési eredmény mégiscsak eltérő lenne, akkor viszont még inkább gondolkodóba kellene, hogy essünk, mert abban az esetben azt sikerülne bizonyítani, hogy a villanyórai biztosíték, az AC-kábel, a Shakti-kő, a PWB varázsszerek, stb. igenis műszerrel mérhető hangi változásokat okoznak...

Csak mivel soha nem tud igazán jól szólni, ezért kisebb a változás hatása.

Egyszer mondhatnátok már más példát is a problémás mérésekre. A sokadszor említett hangsugárzó kimérése a szokványos módszerekkel eredménytelen, így én nem mondanám, hogy a paraméterei rosszak, hanem a mérési módszer nem jó hozzá.

Ennek a mérjünk vagy ne mérjünk vitának milliószor nekifutunk, de nekem mindig az ugrik be ilyenkor, hogy ha valami csoda folytán bármelyik fél meggyőzné a másikat, attól mi változna? Attól tartok, semmi, az ilyen vitáknak meg nincs értelme.

Miért mondjátok, hogy a hallgatási helyen sem mérvadó a mérés?
Ha színusz sweepet hallgatok, jól hallatszik az akusztikai fésűszűrő effektus minden mozzanata. Nem igaz, hogy ez nem számít. Nem igaz, hogy az ilyen típusú hangsugárzók kevésbé kényesek a környezeti akusztikára. Csak mivel soha nem tud igazán jól szólni, ezért kisebb a változás hatása.
Amikor anno először készítettem aktív háromutas fázis kompenzált monitort, akkor döbbentem rá, hogy mennyire fontos annak a pontnak -mint hallgatási helynek a meglelése, ahol nagyon jól szól, és mennyivel rosszabbul szól a többi helyen. pedig csak annyi történt, hogy az akkori szokásos passzív váltók helyett egy sokkal precízebb aktív váltó többet nyújt -a megfelelő helyen, és ehhez képest többet veszítünk, ha ezt nem onnan hallgatjuk.
A ne mérjünk csak hallgassunk felfogás struccpolitika, ezen kár lamentálni. természetesen ez is egy vélemény -jogában áll bárkinek ignorálni...

Nem hangsugárzó, de mérés (5:30-tól, majd 7:00-tól):

(Épp tegnap láttam, csak ezért ugrott be)

Milyen érdekes.Én is éppen a napokban láttam.
Tetszik a koncepció,hogy törekednek az input/output jel azonosságára.
Az új H360 érdekes lenne meghallgatni a Harbeth-el.

Egyszer mondhatnátok már más példát is a problémás mérésekre. A sokadszor említett hangsugárzó kimérése a szokványos módszerekkel eredménytelen, így én nem mondanám, hogy a paraméterei rosszak, hanem a mérési módszer nem jó hozzá.

Ennek a mérjünk vagy ne mérjünk vitának milliószor nekifutunk, de nekem mindig az ugrik be ilyenkor, hogy ha valami csoda folytán bármelyik fél meggyőzné a másikat, attól mi változna? Attól tartok, semmi, az ilyen vitáknak meg nincs értelme.

Eszemben sincs vitázni senkivel mérésekkel kapcsolatban - sose mértem.
Van egy érdekes jelenség, műszaki paraméterektől függetlenül, sőt annak ellentmondva bizonyos hangsugárzók, sőt erősítők, CD-játszók sokkal jobban szólnak, mint azt a mért paramétereik alapján elvárhatnánk - erről próbálunk meg beszélgetni.

Idézet tőled:
"abban biztos vagyok, hogy ha a szokványos műszaki jellemzőket vizsgálva komoly fogyatékosságokat mutat fel egy készülék, akkor azt nem lesz élvezet hallgatni."

Tényleg hagyjuk a Shahinian hangsugárzókat - bár, ha a meglévő mérési módszerek rosszak, azokkal ezen hangfalak nem mérhetőek, akkor Richard Shahinian talán a legjobb mérőműszernek, a fülének segítségével tervezte azokat...

Nekünk nem kell meggyőzni senkit, se pro, se kontra, hisz megtette már azt helyettünk pl. az a néhány hangsugárzó is, amelyeket szintén felsoroltam, valamint azok a rendszerek - talán mindenkinek van ilyen élménye -, melyek ellentmondva méréseknek, árnak, józan paraszti észnek, lenyűgözően tolmácsolják a zenét.

...no erről már lenne mit beszélgetnünk, ezen érdemes lenne elgondolkodni nem csak nekem, mint laikusnak, hanem olyan embernek is, aki tudja mit, miért mér és ezen mérési paraméterek, hogyan viszonyulhatnak a hangban kapott eredményhez.

Nem hangsugárzó, de mérés (5:30-tól, majd 7:00-tól):

[media]https://youtu.be/2lrgoVGdKwU[/media]

(Épp tegnap láttam, csak ezért ugrott be)

Egyszer már felmerült a Shahinian Diapason süketszobai kesze-kusza frekvenciagörbéje, amire a tervező szavait idézve utaltatok arra, hogy vannak hangsugárzók, melyek hitelt érdemlően nem mérhetőek (süketszobában). Ha nem mérhető, vagy a mérés alapján technikai képességei legalábbis a minimálisan elvárható szintet sem érik el (sündisznószerű kördiagrammja, impulzusválaszai sem semmik) akkor ezen hangsugárzó milyen technikai képességeiről érdemes beszélni?
Úgy gondolom a Diapason szokványos jellemzők terén komoly fogyatékossággal küzd, zenélni viszont mégis nagyon tud.

Egyszer mondhatnátok már más példát is a problémás mérésekre. A sokadszor említett hangsugárzó kimérése a szokványos módszerekkel eredménytelen, így én nem mondanám, hogy a paraméterei rosszak, hanem a mérési módszer nem jó hozzá.

Ennek a mérjünk vagy ne mérjünk vitának milliószor nekifutunk, de nekem mindig az ugrik be ilyenkor, hogy ha valami csoda folytán bármelyik fél meggyőzné a másikat, attól mi változna? Attól tartok, semmi, az ilyen vitáknak meg nincs értelme.

Nem tudom, mik azok a tökéletes paraméterek, de abban biztos vagyok, hogy ha a szokványos jellemzőket vizsgálva komoly fogyatékosságokat mutat fel egy készülék, akkor azt nem lesz élvezet hallgatni. Fordítva sajnos nem igaz az állítás, tehát a jó mérési eredmények még nem biztosítják az élvezetet.

A zenei megszólalás, a lélek, az érzelmek egy készülék esetén globálisan nyilván értelmezhetetlen jelzők, de személyenként mindannyian tudjuk, számunkra mit jelentenek. Csak hát már sokszor megtapasztaltam, hogy ahány ember, annyi definíció. Így hát beszélgetni, vitatkozni inkább csak a technikai képességekről tudunk.

Egyszer már felmerült a Shahinian Diapason süketszobai kesze-kusza frekvenciagörbéje, amire a tervező szavait idézve utaltatok arra, hogy vannak hangsugárzók, melyek hitelt érdemlően nem mérhetőek (süketszobában). Ha nem mérhető, vagy a mérés alapján technikai képességei legalábbis a minimálisan elvárható szintet sem érik el (sündisznószerű kördiagrammja, impulzusválaszai sem semmik) akkor ezen hangsugárzó milyen technikai képességeiről érdemes beszélni?
Úgy gondolom a Diapason szokványos jellemzők terén komoly fogyatékossággal küzd, zenélni viszont mégis nagyon tud.

Vagy említek egy másik példát. Nemrég fórumtársunknak azzal próbálták elmagyarázni, miért is ne vegyen Magneplanar hangsugárzót, mert a frekvenciagörbéje legalábbis nincs benne a +/- 3 dB-ben. Fórumtársunk megvette, s olyan zenei / hangképbeli élményben van része, ami nem egyszerűen jobb, mint a korábbi élményei, hanem egy egészen más világ. Gyenge mérési eredmények - egyenetlen frekvenciagörbe, gyenge impulzusválaszok, szűk magashang sugárzás, alul hiányzó 1,5 oktáv -, zenei kvalitásai bármely műfajon mégis jobbak, térmegjelenítő képességeiről nem is beszélve, mint bármely más hangsugárzónak, amit eddig fórumtársunk hallgatott.

Esetleg megemlíthetnénk még az örökzöld ls3/5a, vagy a Quad esl 57 hangsugárzókat, melyek szokványos mérési eredményeit ma már egy kommersz "házimozi frontsugárzó" is becsukott szemmel űberel.

Igen, az érzelmek vitathatatlanul "megfoghatatlanok", megmérhetetlenek, viszont mégis léteznek hangsugárzók, melyek szokványos jellemzőik alapján sokkal kevésbé alkalmasak zenehallgatásra, mint mások, valahogy mégis azok a "mások" eltűnnek a süllyesztőben, néhány gyatra mérési eredményű pedig mindent túlél.

... önmagukban a tökéletes paraméterek a világon semmit sem garantálnak...
Nem tudom, mik azok a tökéletes paraméterek, de abban biztos vagyok, hogy ha a szokványos műszaki jellemzőket vizsgálva komoly fogyatékosságokat mutat fel egy készülék, akkor azt nem lesz élvezet hallgatni. Fordítva sajnos nem igaz az állítás, tehát a jó mérési eredmények még nem biztosítják az élvezetet.

A zenei megszólalás, a lélek, az érzelmek egy készülék esetén globálisan nyilván értelmezhetetlen jelzők, de személyenként mindannyian tudjuk, számunkra mit jelentenek. Csak hát már sokszor megtapasztaltam, hogy ahány ember, annyi definíció. Így hát beszélgetni, vitatkozni inkább csak a technikai képességekről tudunk.

... de este 11kor is élvezetes
Úgy gondolom, egy rendszer zenereprodukáló képességének igazi "szintjelzője" ez!

...és ez nem függ össze a hangsugárzók 10(?) oktávos és vonalzó egyenességű frekvenciamenetével, nem függ össze a dinamikai képességeikkel és pláne nem függ össze avval, hogy tud-e 110 decibeles csúcsokat.
Vannak hangsugárzók (rendszerek), melyek zenélnek(!) a maguk esetleg csak 7-8 oktávján az összevissza frekvenciagörbéjükkel még este 11-kor is.

Ugyanakkor nem vitatom, ha a jelzett "zeneiség" (amiről fogalmam sincs milyen mérhető(?) paraméterekkel határozható meg) találkozik a 10+ oktávos nyílegyenes frekvenciagörbével, az élő zene dinamikai csúcsainak megjelenítő képességével akkor valószínűleg felejthetetlen élményben lehet részünk.
Viszont önmagukban a tökéletes paraméterek a világon semmit sem garantálnak - szerintem (és persze hallás útján megtapasztalva).

Mondok is egy példát, mert dühít, hogy időnként a technikai paraméterek (és persze üzleti érdekek) "oltárán" képesek mindent feláldozni - direkt nagy céget említek, nehogy bárki bármit is magára értsen.
Kedvenc hangsugárzóim a Sonus Faber-ek voltak - a szeretet megmaradt, de már csak múlt időben, mert a régieket változatlanul bármikor hallgatnám, de az újakat...

Volt nekik egy kis csodájuk a Guarneri , ami képes volt igazi operaházat, koncerttermet, füstös jazzkocsmát varázsolni a szobába. Voltak dinamikai korlátai, hiányzott majdnem 2 oktáv az aljából, viszont érzelmesen, szívhez szólóan zenélt, ráadásul szemnek felfoghatatlan jelenlétérzetet keltve.
Aztán lett új tulajdonos, új tervező, meg persze új Guarneri, aminek már csak kb fél oktávja hiányzik alul, frekvenciamenetét léniával húzták, nem jön zavarba a 100 dB feletti hangerőtől. Mindössze a csoda tűnt el belőle. Lejátszik mindent tisztességesen, de a lélek és az érzelmek helyett frekvenciákat és dinamikát sugároz.

alapvetően csak arról van szó,amit mondasz. akár egy szál gitár(mondjuk lenny kravitz / circus) is képes megdönteni bármit. a rockzene és a nagyzenekar inkább az energiák mozgatásában hasonlatos. csak nehéz azt elmesélni,hogy a hifis kvalitásokkal nincs mit kezdeni,azok olyanok,amilyenek,de ha az előadás energiája lejön,akkor nyertünk. lehet itt a székrecsegést vagy a teret keresni, nagyon jó első lépcső alapvetően már csak az érdekel, a rendszer minél kevésébé torzítson és az energiákat minél hatékoynabbna tudja közvítíteni.
No ez már egészen közel áll az én halláspontomhoz.

na, végigolvastam. egész kezdünk egyről beszélni ma gondolkodtam,okos dolog volt e így bekiabálni(de az előzmények között volt 1-2dolog,amitől hirtelen írhatnékom támadt) és most azt látom, igen
és valóban van minden szinten jó hangú motyó, bár az autós MP3 már sarkos. épp tegnap itthon Mansont hallgattam(nem tudom,mi kapott el elég jól reszelnek a gitárok) levittem az autóba,... hááááát,.... nyomtam a hangerőt,hátha segít, de asszem túl nagy volt a kontraszt a fenti cucc és a beépített gyári autóCD között de máskor hallgatható

Ha ez ilyen egyszerű lenne...

Egy rocktrió, vagy metal zenekar nem nevezhető sok hangszeres felállásnak, de ennek szerintem nincs is nagy jelentősége. Egy szál basszusgitárral is lehet annyira tömör hangképet kreálni, hogy minden műszer kiakad tőle és egy 80 fős szimfonikus zenekar is játszhat pianoban. Egy alkalmatlan lejátszó rendszer mindkét feladványnál elbukik, pedig az elsőnél nincs sok hangszer, a másodiknál meg nincs nagy hangtömeg.

hajlamos vagyok egyszerűsíteni a dolgokat és tévesen lefordítani hifis nyelvre. alapvetően csak arról van szó,amit mondasz. akár egy szál gitár(mondjuk lenny kravitz / circus) is képes megdönteni bármit. a rockzene és a nagyzenekar inkább az energiák mozgatásában hasonlatos. csak nehéz azt elmesélni,hogy a hifis kvalitásokkal nincs mit kezdeni,azok olyanok,amilyenek,de ha az előadás energiája lejön,akkor nyertünk. lehet itt a székrecsegést vagy a teret keresni, nagyon jó első lépcső alapvetően már csak az érdekel, a rendszer minél kevésébé torzítson és az energiákat minél hatékoynabbna tudja közvítíteni. persze energia akár lehet egy szál gyufa meggyújtásában is, lásd einstürzende silnece is sexi albumát. alakul a púpos gyerek
egyébkén t ja, én is néha nyomom ahangerőt felfel,van bőségesen tartalék, de este 11kor is élvezetes. és ez nem is annyira nagy attrakció, csak ügyesen kell válogatni

Az ilyen címkével ellátott hanglemezben még nem csalódtam..

A nagyzenekari klasszikus zene nem csak lejátszó rendszer oldalon igényel extra minőséget, hanem a felvétel oldalon is. Sőt, ott sokkal nagyobbak a nehézségek. Ezt onnan is meg lehet állapítani, amikor a nagyzenekari művek gyűjteményemben elvétve hallok olyat hogy a zenekar hangzása, főleg a vonósai ne egy reszelő ipari-tanuló gyakorlati óra zajára hasonlítson. A szóló hegedők, szóló hangszerek az előtérben általában szépen szoktak szólni, de persze arra is van példa, hogy azok is reszelősen szólnak. A fő gond a zenekar sok hangszerét hogyan mikrofonozzák és hogyan keverjék egybe?

Az ötvenes-hatvanas években még alig sokmikrofonoztak, keverő technikájuk minimális volt, pláne nem volt divat hogy naponta hívtak be egy-egy zenészt feljátszani. Viszont a nagyzenekar kevés mikrofonnal hangzásban is nehezen áll össze a szép hangtér, de van erre is számos példa.

A sokmikronos és gyalázatos (nekem) nagyzenekari hangzást leggyakrabban sajnos a Philips kiadványoknál hallok. Ellenkezőre is van azért példa, ahol össze tudják szépen pakolni a sok hangszer, kórus és szóló énekesek hangját sok mikrofonnal és sokcsatornás keverőkkel. HM Haydn Die Schöpfung, René Jacobs vezetésével eszméletlen szép zene, gyönyörű végeredmény, javaslom mindenkinek. A felvételről egy kis bemutató:

http://www.amazon.com/Haydn-Die-Schopfu ... B002LBD4U4

petig1

Na ez nagy igazság amit írtál.Én asszem elballagtam ebből az iskolából. :rolleyes:Kütyüzésből elegem lett.Az így felszabadult időt zenehallgatásra fordítom.

Na ezen a rendszer bonyolításon mit hova mivel összekötni stb én is átestem a túl oldalra.Azt hittem csak így lehet jó.Aztán most,hogy downgrade elkezdtem élvezni a zenét.Tökmindegy,hogy halk,vagy hangos tetszik.Na igen a lelkiállapot is tényező.Ha nem a hibákat keresem,és nem ateret vizsgálom,a lecsengéseket,meg a többi okosságot,mindjárt jobban hallok.Jé zenélnek.Mekkora felfedezés ez néhány év elégedetlenség után.Na mindegy ez nálam van mindenki tesz amit akar,vagy amit tud.

A zenét egy Mp3 lejátszón is lehet élvezni. Az autóm gyári HiFi-nek kikiáltott eszközein is...még a kicsit sistergős 'klasszik FM' is szokott szólni. Ha jó zene van, élvezem...!
Az HiFi-zés, mint hobbi viszont arról szól, hogy próbálunk 'hanghűség' adta visszaadást összehozni, így emelve méltó szintre kedvenc zenéinket. Persze jó meghúzni a határokat, és elkerülni a kóros/káros szélsőségeket... Oda szeretnék kilyukadni, hogy egy igazán jó rendszer összehozásához bizony meg kell mozgatni néhány követ, ki kell próbálni ezt-azt, leszűrni a tanulságokat stb. Ezt az 'iskolát' kihagyva nehéz történet. A zene élvezete viszont ettől függetlenül is meg tud valósulni. Szemléletmód kérdése. Ahhoz nem feltétlen szükséges űber rendszer...

petig1

Na ezen a rendszer bonyolításon mit hova mivel összekötni stb én is átestem a túl oldalra.Azt hittem csak így lehet jó.Aztán most,hogy downgrade elkezdtem élvezni a zenét.Tökmindegy,hogy halk,vagy hangos tetszik.Na igen a lelkiállapot is tényező.Ha nem a hibákat keresem,és nem ateret vizsgálom,a lecsengéseket,meg a többi okosságot,mindjárt jobban hallok.Jé zenélnek.Mekkora felfedezés ez néhány év elégedetlenség után.Na mindegy ez nálam van mindenki tesz amit akar,vagy amit tud.

Pont ezt akartam írni, hogy nagyzenekart nagy reális hangerővel jó igazán hallgatni. Amúgy nem hiszem, hogy létezne speciális technikai feltétele a komolyzene hallgatásának, pont azok érvényesek itt is, mint minden más zenei műfaj esetén.
A hallgatásának nincs,de a jó visszaadásának annál inkább!
Szerintem legnehezebb a romantikus,nagy létszámú klasszikus zenekari művek és a romantikus ill.verista operák jó megszólaltatása.
Ezt például 30 év alatt még sohasem hallottam jól megszólalni Audio Note rendszeren,ill. más kis teljesítményű rendszeren(25m2 fölött).
Szóló,ill.kamarazenét viszont AN rendszeren hallottam legszebben megszólalni.
Gyuri

ja, olcsón is tök jó cuccokat lehet összerakni. akár 100vagy 200ezerből is. nem kell ezt túlmisztifikálni,csak s szinergia legyen meg.
Meg a "tök jó" az eléggé szubjektív, kinek mi. Nekem pl. eléggé sajátos ízlésem van, de találok ilyen összegekért bőven készülékeket, amikkel együtt tudok élni! (Néha még be is kapcsolom őket!)

A Fórum működési költségeihez járulsz hozzá azzal, ha hirdetéseket jeleníthetünk meg. Kérjük, hogy fontold meg ezen az oldalon az „Adblock” rendszered kikapcsolását.