Általában a hifiről

Mutassunk példákat a gyenge hazai LP-CD termésből? Ez nekem nem megy. Miért is, mert ami nagyon nem tetszik azt elfelejtem, elajándékozom, kidobom, letörlöm, ha mégsem, akkor is elfelejtem hova is tettem.
Pontosan ez az emberi képesség szokta elszínezni és téves hivatkozási alappá tenni a nosztalgikus múltba révedést.

Örülök a sok visszajelzésnek, de kis félreértést olvasok ki néhányotok szavaiból. Az általam példaként felhozott albumok hangminőségét sem kiemelkedően jónak, sem kiemelkedően rossznak nem gondolom, inkább tanulságosnak (és persze zenei mérföldköveknek). A véleményezések is hasznosabbak lennének, ha kihagynátok belőlük a "jó" és "rossz" jelzőket, mert ezeket nehéz értelmezni technikai területen. Tendenciák megtárgyalásánál célszerűbb, ha nem szélsőségeket, hanem átlagos példákat hozunk fel, amiket objektív jelzőkkel értékelünk.

Továbbá, ezzel lehet hogy furcsán fog rám nézni a profi hangmester, de mutatom és mondom.
Halász Jutka gyermek dalai, élőben felvéve főleg, több LP-m is van belőle, fantasztikusak?
Miért is? Nem gyermeki cukiság miatt, abszolult nem cukormázas, sőt, nem kell hozzá saját kisgyerek, unoka, hogy örömünkben sírjunk itt ott. Inkább amiatt, hogy annyira élő hangzása van minden Halász Jutka LP-nek főleg azért, mert nincs agyon keverve, a célközönség akinek szánták, nem igényes arra a master munkára, és így szól még szebben, természetesebben, hallgathatóbban, pedig itt is van bőven pickuppos és elektronikus hangszer.
LP felsorolása helyett itt egy teljes gyermek koncert, csak a hangulata miatt. A youtube video hangzása messze van az LP-s hanzástól persze:

Ami rossz, azt nem kell és nem is lehet megmagyarázni. .
Mutassunk példákat a gyenge hazai LP-CD termésből? Ez nekem nem megy. Miért is, mert ami nagyon nem tetszik azt elfelejtem, elajándékozom, kidobom, letörlöm, ha mégsem, akkor is elfelejtem hova is tettem.
Inkább legyen példa ami tetszik, főleg felvétel minőség szerint.
Például: Faragó Judy István - Judy gitár SLPM 17769
https://www.discogs.com/Farag%C3%B3-Jud ... se/2504513
Annak ellenére, hogy pop-rock, meg elektronikus hangszerek, nem kétmikrofonos finom térleképzés, az összkép példaétkű.
Ez a video az messze nem adja vissza, de ide teszem:

Aztán írhatnék az LGT Oriás kislemezéről, ami 45fordulatos LP, nagyon odatették a hangmesterek, de azon kívül hogy nagyobb dinamikával szól, semmi kiemelkedő nincs benne.

Anno Rolla János vezette Liszt Ferenc Kamara zenekar felvételein át jutottam el, indultam el a klasszikus zene felé, ennek ellenére nincs egyetlen olyan felvételem sem velük, sem LP sem CD, amire azt mondanám ma már hogy, ez igen, ezt érdemes hallgatni, felvétel minőségben főleg

HBB - Vadászat (Favorit ‎– SLPM 17862-63)

Nagyon sok évvel ezelőtt kezdtem hallgatni, először még valaki felvette nekem kazettára. Aztán a cd-re való áttérés idején egy barátom bedigizte magának vinyl-ről (azt nem tudom milyen kiadás volt, lehet, hogy csak a Favorit létezett belőle?) és ebből kaptam egy másolatot Verbatim Metal Azo-ra írva.
3-4 éve gondoltam egyet, és levadásztam a "gyári" cd-t, nagy örömmel etettem meg a cd játszóval és szerintem kb. a Hajtók Dalánál már cseréltem is ki az írottra, mert annyival jobban szólt a vinyl rip, hogy először nem is akartam elhinni.A mai napig meg van mind a kettő, de ha hallgatom csak az írott pörög.Nem tudom neked mi a tapasztalatod a Favorit lp-vel, én direktben összehallgatni sosem tudtam (nincs lemezjátszóm, talán majd egyszer...), de ha az rossz, akkor a cd kiadás egyenesen kritikán aluli.

...
István, a király (Hungaroton ‎– SLPM 13973-74)
...

Nem vagyok vájtfülű.Nem vagyok hifista.
Elkövetem azt a bűnt, hogy belépőszintű házimozi erősítőn és hangszórón hallgatok zenét.
Nekem megfelel ez a felállás, sokáig tudom hallgatni, nem fáraszt a hangja.

Amíg ezeket be nem szereztem, nem igazán értettem, hogy mi az, hogy a "zene nem válik le a hangszórókról" vagy "nincs tere a zenének".
Az István, a király felvételnél, azt hiszem, megértettem.
Technikailag borzalmas, hol egyik hangszórót hallom, hol a másikat és nem a zenét, mint mennyei összhangzatot.

Még ezen, a semmilyen szempontból nem ideális rendszeren is átjön, hogy technikailag nem jó felvétel.
(Ugyanezen a rendszeren élvezettel hallgatok Corellit, Haydnt és Red Hot Chili Pepperst is.)

Ha lesz időm, teszek be borítókat. A műfaj most nem lényeg... Tessék belefülelni néhány régi Hungaroton albumba (pl. Hungária - Aréna), vagy néhány régebbi Zorán lemezbe. A Beatles korongjait is említhetném és még sok-sok lemezt, melyek sajnos HiFis szemmel ill. füllel "nézve" nem jó felvételek. Ne szépítsük, van ilyen.

(Persze ilyenkor jön a magyarázat, nem rossz az, csak ilyennek álmodták meg. Ja. Szeretni kell azt is, vagy hulladék a rendszered, stb. Mint a ronda nő. Olyan nincs, csak "érdekes arcú" )

A Beatles Abbey Road zseniálisan szól. A többi lehet gyengebb, azokat régebben hallgattam hifis füllel/cuccon.

Ha kérhetnénk ezt a hangmérnöki újrateremetést redukáljuk már le annyira, hogy látszódjon ki mellőle a mű és előadó, illetve legyen láthatatlan a hangmérnöki "művészkedés" ha kérhetnénk ebbe az irányba törekedni. Többek között azzal is, hogy a művészi hangmérnökök tegyenek már le néhány szemesztert pl Zeneakadémián ...
/azt én annyira nehezen fogadom el, mint fogyasztó, a megrendelő szempontja szerint dolgozik a hangmérnök, ahogy faló szokta emlegetni/

Nyitott ajtókat döngetsz. Tényleg nem ismered Ujházy Lászlót?

Ferencsik-féle Mozart - Requiem (Hungaroton ‎– SLPX 12038)
István, a király (Hungaroton ‎– SLPM 13973-74)
HBB - Vadászat (Favorit ‎– SLPM 17862-63)
LGT - Mindig magasabbra (Pepita ‎– SLPX 17490)

Érdekelne, ki mit gondol róluk hifista szemmel, technikai szempontok alapján, lehetőség szerint elvonatkoztatva a zenei tartalomtól.

Nincs gondom velük - minőség szempontjából.
Ferencsik-féle Mozart - Requiem különös színfolt. Nem is értem, hogyan sikerülhetett így...

Ami rossz, azt nem kell és nem is lehet megmagyarázni. 1-2 oldallal korábban erősen ment itt a nosztalgia, hogy régen minden jobb volt, de 30-40 évvel ezelőtt gyalázatos felvételek is készültek bőségesen. Magyarországon egyszerűen nem álltak rendelkezésre modern berendezések és a kellő szaktudás sem volt meg világszínvonalú hangfelvételek készítéséhez. Még a nagy ászok sem (akiket mostanra nem feltétlenül megérdemelten félig szentekké avattak) rendelkeztek az amerikai, angol, francia szakemberek tudásának, tapasztalatának töredékével sem, ennek ellenére (nagyon) néha eltaláltak valamit. Van néhány legendás magyar lemez, amiket imádunk a hibáikkal együtt is, csak ennyi év távlatából nagyon nehéz különválasztani a személyes élményeket, a zenét és magát a hangfelvételt. Vitaindítónak bedobom az alábbi albumokat (hangmérnöki szemmel/füllel mindegyik nagyon tanulságos):

Ferencsik-féle Mozart - Requiem (Hungaroton ‎– SLPX 12038)
István, a király (Hungaroton ‎– SLPM 13973-74)
HBB - Vadászat (Favorit ‎– SLPM 17862-63)
LGT - Mindig magasabbra (Pepita ‎– SLPX 17490)

Érdekelne, ki mit gondol róluk hifista szemmel, technikai szempontok alapján, lehetőség szerint elvonatkoztatva a zenei tartalomtól.
Ezektől azért készűltek szép számmal jobb lemezek is kis hazánkban, ha a felvétel minőségét nézzük.Vannak olyan külföldi lemezeim amin a teljes felvételi lánc fel van tüntetve, még a szalag típus is. Egy nagy stúdió hoz képest szinte meg mosolyogni való a technikai berendezések,mégis olyan minőségi szintet képviselnek a felvételek hogy az ember csak néz hogy akkor a többiek mégis mit csináltak?!
Pl: B.I.S, Real time records, stb...lemezek.
Itt talán volt komoly szaktudás és hozzáértés.
A 70. évek B.I.S felvételeinél már főképp tranzisztoros berendezésekkel dolgoztak, na jó azért használtak csöves mikrofonokat is.

Ez jó felvétel?

És egy másféle pár évvel későbbről. Nem azért, mert ez "etalon", csak a különbözőség okán.

Persze ilyenkor jön a magyarázat, nem rossz az, csak ilyennek álmodták meg....
Ami rossz, azt nem kell és nem is lehet megmagyarázni. 1-2 oldallal korábban erősen ment itt a nosztalgia, hogy régen minden jobb volt, de 30-40 évvel ezelőtt gyalázatos felvételek is készültek bőségesen. Magyarországon egyszerűen nem álltak rendelkezésre modern berendezések és a kellő szaktudás sem volt meg világszínvonalú hangfelvételek készítéséhez. Még a nagy ászok sem (akiket mostanra nem feltétlenül megérdemelten félig szentekké avattak) rendelkeztek az amerikai, angol, francia szakemberek tudásának, tapasztalatának töredékével sem, ennek ellenére (nagyon) néha eltaláltak valamit. Van néhány legendás magyar lemez, amiket imádunk a hibáikkal együtt is, csak ennyi év távlatából nagyon nehéz különválasztani a személyes élményeket, a zenét és magát a hangfelvételt. Vitaindítónak bedobom az alábbi albumokat (hangmérnöki szemmel/füllel mindegyik nagyon tanulságos):

Ferencsik-féle Mozart - Requiem (Hungaroton ‎– SLPX 12038)
István, a király (Hungaroton ‎– SLPM 13973-74)
HBB - Vadászat (Favorit ‎– SLPM 17862-63)
LGT - Mindig magasabbra (Pepita ‎– SLPX 17490)

Érdekelne, ki mit gondol róluk hifista szemmel, technikai szempontok alapján, lehetőség szerint elvonatkoztatva a zenei tartalomtól.

Ha lesz időm, teszek be borítókat. A műfaj most nem lényeg... Tessék belefülelni néhány régi Hungaroton albumba (pl. Hungária - Aréna), vagy néhány régebbi Zorán lemezbe. A Beatles korongjait is említhetném és még sok-sok lemezt, melyek sajnos HiFis szemmel ill. füllel "nézve" nem jó felvételek. Ne szépítsük, van ilyen.

(Persze ilyenkor jön a magyarázat, nem rossz az, csak ilyennek álmodták meg. Ja. Szeretni kell azt is, vagy hulladék a rendszered, stb. Mint a ronda nő. Olyan nincs, csak "érdekes arcú" )

Én nem vagyok olyan tapasztalt hifista, mint az itt hozzászólók. Okulásképpen mondanátok néhány felvételt ami szerintetek nagyon el van cseszve. Ha kérhetem írjátok le, hogy konkrétan mit baltázott el a hangmérnök, hátha én is meghallom. Köszi.

A tűzzel játszol, de én is kíváncsi lennék néhány konkrét példára.

Ilyen példák engem is érdekelnének Csak a kíváncsiság kedvéért.

Én nem vagyok olyan tapasztalt hifista, mint az itt hozzászólók. Okulásképpen mondanátok néhány felvételt ami szerintetek nagyon el van cseszve. Ha kérhetem írjátok le, hogy konkrétan mit baltázott el a hangmérnök, hátha én is meghallom. Köszi.

A tűzzel játszol, de én is kíváncsi lennék néhány konkrét példára.
Én is, én is, én is!

Addig is hasonló stílusban két kedvencem, egy külföldi és egy hazai.
Kong ‎– Earmined
https://www.discogs.com/Kong-Earmined/master/318727
Jól szól, telt, lendületes. Imádom. Utolsó pillanatban lemondták a pesti koncertjüket.
Másfél ‎– Viperagarzon
https://www.discogs.com/M%C3%A1sf%C3%A9 ... ter/934428
Rosszul szól, vékony, csattogó. Imádom. A Viperagarzon lemezbemutatójára jegyet és cd-t nyertem.
Nyár eleje óta pénzért letölthető a remasterelt változata. Még nem hallottam.

Én nem vagyok olyan tapasztalt hifista, mint az itt hozzászólók. Okulásképpen mondanátok néhány felvételt ami szerintetek nagyon el van cseszve. Ha kérhetem írjátok le, hogy konkrétan mit baltázott el a hangmérnök, hátha én is meghallom. Köszi.
A tűzzel játszol, de én is kíváncsi lennék néhány konkrét példára.

...: hozzáértő és megfelelő tapasztalattal és ízléssel rendelkező hangmérnöknek kellene eldönteni, hogy egy felvétel milyen legyen és mikor van kész, nem pedig az egyedül a megbízó anyagi érdekeit (tulajdonképpen az előírt költségkeretet) figyelembe vevő producer. A hierarchia semmilyen szempontból nem tükrözi a szakértelmet. Ennél már a hivatkozott egyenlősdi is jobb, mert a kooperáció mentén nagyobb esély van a tisztességes termék vagy szolgáltatás előállítására. Ráadásul az ember addig dolgozik ott, amíg a munkájában örömet lel, és az megelégedéssel tölti el, a relatíve alacsonyabb bér ellenére is (6-8E CHF egyáltalán nem olyan kevés).
A megrendelő-kivitelező viszony nem hatalmi hierarchia, a megrendelő nekem nem főnököm, de még a producer sem. Ha alkotóként Te készítenél egy zenei kiadványt, amihez felbérelsz egy stúdiót, stábot, vélhetően Te is ragaszkodnál a magad elképzeléseihez és ez így van rendben. A hangmérnöknek nem célja, hogy minden anyagot egyformára keverjen, sőt támogatnia kell a kreativitást, egyedi ötleteket, hiszen a kiadvány a szerző/alkotó neve alatt fut, a hangmérnök csak egy közreműködő segítő. A szakértelem feladata, hogy az elméleti elképzelés és a gyakorlati megvalósítás között megkeresse a leghatékonyabb utat. A hangfelvételt végző stábon belül kevés hierarchia van, inkább a mellérendeltség a jellemző. Ha mindenki tudja a feladatát és megvan hozzá a kellő tudása is, akkor nincs szükség utasításokra, erősködésre, izmozásra. Szokványos munkahelyekre fordítva a példát: a biztonsági szolgálat és a pénzügy miért vitázna egymással, ha mindegyik becsületesen elvégzi a munkáját? Volt részem szakmai vitákban megrendelőkkel, producerekkel, de ezek igen ritkán voltak véresek, erőszakosak, általában a megoldást keresi mindenki. Persze lehet, hogy csak nekem volt szerencsém.

A hangfelvétel nem olcsó műfaj, egy színvonalas stúdió napi bérleti díja sok százezer Ft. Én nem költhetem a megrendelő pénzét, tehát ha valamit meg lehet oldani 2 órában és 8 órában is, akkor nyilván a rövidebbet választjuk, ha a két eljárás eredményének eltéréséről nem tudom határozottan meggyőzni a megrendelőt (ennél a lépésnél szoktuk szemrebbenés nélkül elbukni a hifista elvárásokat). Hazai terepen igen kevés olyan munka van, ami nincs forintra pontosan kiszámolva és elbír 1-2 milliós plusz költséget. Mondhatni fordítva ülünk a lovon, mikor előre szerződnek a stúdióhasználatra, amiben rögzítik a munkaórák számát. Ha meg van kötve a kezem 40 órában, akkor nyilván nem állok neki művészkedni egy 90 perces anyagon, az alap lépésekkel is alig végzek, főleg ha holnap már egy másik megrendelő érkezik a stúdióba. A kezdeti évek bizonytalansága után ez nekem már nem okoz különösebb lelki fájdalmat, amit kívülről talán fura olvasni, de számomra logikus. Ha 200e forinttal a zsebemben bemegyek egy autókereskedésbe, nyilván nem a legmodernebb autót célzom meg. Nekem képviselnem kell a magam és a stúdió érdekeit is. Ha féláron kiteszem a lelkem és késő esti ingyenes túlórákban tolom felfelé a produkciót, azzal a saját munkám értékét degradálom. Kemény szabályok, de ez a világ csak így tud működni. Kollégám szokta mondani, hogy ha zsemlét rendeltek, ne akarjunk francia krémest gyártani!

Sok évvel ezelőtt a ZDF-nél voltam szakmai gyakorlaton Münchenben a helyi TV stúdiójukban. Történt, hogy az egyik bejátszó gép elromlott felvétel előtt. Jó magyar szokás szerint rögtön elkezdtem bontani a gépházat, kerestem a hibát. Mikor ezt észrevette a gyártásvezető, majdnem ki lettem rúgva, emberünk indulatosan mesélte el nekem, hogy van itt fizetett karbantartó, ne akarjam elvenni a munkáját, mert be fog perelni és rámegy ingem+gatyám. Ez is egy apró adalék ahhoz, hogy mennyire mindenható a hangmérnök és hogyan működik egy profi stáb. Ennél még durvább a filmes világ, de az már nagyon offtopik lenne...

Úttörő

Én nem vagyok olyan tapasztalt hifista, mint az itt hozzászólók. Okulásképpen mondanátok néhány felvételt ami szerintetek nagyon el van cseszve. Ha kérhetem írjátok le, hogy konkrétan mit baltázott el a hangmérnök, hátha én is meghallom. Köszi.

bitrograde

Ennek nem sok köze van a téma felvetéshez ... de ha már Svájc
Egyik lányom (31éves) és családja Svájcban él, pontosabban egy kerülő után idén nyáron tértek vissza Svájcba. Azzal keresik a pénzt amit jó sokáig tanultak, forintba átszámolva nagyon jól keresnek, CHF-ben és ottani költségszinthez inkább moderáltan. A munkájukat kb úgy szeretik, hogy talán mégis mást kellett volna egyetemen tanulni, ezért itt is figyelik a munkahely változtatási lehetőségeket, tanulnak és dolgoznak otthon is elég sokat .... de, és itt jön a szomorú lényeg, alig élik a saját életüket mondják, elsőre, de inkább másodikra a két picire nincs idejük (4 és 1,5éves), hajtani kell a pénzt.

A kérdés az volt: a jövedelem kényszere megöli-e a tevékenység szeretetét? A bejegyzésben arról volt szó, hogy van, aki hajlandó lemondani a kedvezőbb bérekről, csak hogy számára megfelelőbb körülmények között, másokkal kooperálva, nem hierarchikus környezetben dolgozhasson. Titkon reméltem, hogy ebből talán az is kikerekedik, hogy nem egészen jól működnek a hierarchiák a munkahelyen. Hogy ne csak OFF legyek: hozzáértő és megfelelő tapasztalattal és ízléssel rendelkező hangmérnöknek kellene eldönteni, hogy egy felvétel milyen legyen és mikor van kész, nem pedig az egyedül a megbízó anyagi érdekeit (tulajdonképpen az előírt költségkeretet) figyelembe vevő producer. A hierarchia semmilyen szempontból nem tükrözi a szakértelmet. Ennél már a hivatkozott egyenlősdi is jobb, mert a kooperáció mentén nagyobb esély van a tisztességes termék vagy szolgáltatás előállítására. Ráadásul az ember addig dolgozik ott, amíg a munkájában örömet lel, és az megelégedéssel tölti el, a relatíve alacsonyabb bér ellenére is (6-8E CHF egyáltalán nem olyan kevés).

Mielőtt eltemetnétek, leszögezném, hogy én kimondottan szeretem a munkámat, harmadik nekifutásra sikerült olyan szakmát választanom, ami nem okoz szenvedést számomra még 30 év után sem, de a szakma körülményei, céljai, lehetőségei megváltoztak, amik már nem adnak komfortos érzést. Zsolt videója szépen elmondja, miként érdemes szakmát választani: kezdd el csinálni azt, amihez igazán kedved van, fejleszd magad csúcsra benne és előbb-utóbb jó pénzt fogsz keresni vele.
en nem "eltemetni" igyekeztelek a hsz-ommal.

a video kapcsan - ha mar arra is reflektalunk, leirom: egyreszt abban latok problemat, hogy sok na jo, hivjuk igy: ember, passziv dolgokat szeret "csinalni". "elvezni az eletet", ülni es bambulni ki a fejeböl, akár filmet is. a passzivon van a hangsuly, hogy barmi aktivat cinaljon belöle (utazasrol, filmekröl blog, kritika, ami aztan ki tudja hova növi ki magat, azt mar nem)

masreszt: nem nagyon gondolom, hogy van olyan tevekenysegi kör, "munkakör", hobbi, aminek nincs olyan resze, amit nem szeretünk (remelem mindenki tud maganak peldat hozni, nekem ilyenek jutnak eszembe: aki szeret fözni, kell mosogatni is, szereti ? szeret a gyerekevel foglalkozni, pelenkacsere-szagolas, esetleg hanyas törölgetese is imadott része ? elsportolo minden edzes minden percet, a hajnali keleseket is szereti ?)

eppen ezert szerintem fontos a realis kép (hangfelvetel irant tamasztott elvarasban is) és hogy tudjuk magunkat motivalni, tudjuk, hogy semmi sem fenekig tejfel, az eredmenyhez, a tevekenyseg (munka, hobbi) örömteli reszehez neha/többször hozzatartozik elöfeltetelkent a nem-szeretem resz megcsinalasa
(legyen ez egy hifis gyarto beszallitoval valo konfliktusa hataridök, minöseg, arak kapcsan - gondolom ez nem a kedvenc idötöltes, azok nem megfelelö volta eseten vitatkozni, nyomni, de ez szükseges ahhoz, hogy a termek aztan "összerakodhasson", megszolalhasson, faraghasson rajta;
szakacs eseten ha nem jo a nyersanyag minösege es azon küzdeni, hangmernöknek ha szinte faj az elvaras bizonyos aspektusa)

https://mashol.net/2017/10/16/egy-ceg-a ... yit-keres/
Ennek nem sok köze van a téma felvetéshez ... de ha már Svájc
Egyik lányom (31éves) és családja Svájcban él, pontosabban egy kerülő után idén nyáron tértek vissza Svájcba. Azzal keresik a pénzt amit jó sokáig tanultak, forintba átszámolva nagyon jól keresnek, CHF-ben és ottani költségszinthez inkább moderáltan. A munkájukat kb úgy szeretik, hogy talán mégis mást kellett volna egyetemen tanulni, ezért itt is figyelik a munkahely változtatási lehetőségeket, tanulnak és dolgoznak otthon is elég sokat .... de, és itt jön a szomorú lényeg, alig élik a saját életüket mondják, elsőre, de inkább másodikra a két picire nincs idejük (4 és 1,5éves), hajtani kell a pénzt.

bitrograde

ez már mérföldekre van a hifitől, megérne egy másik topicot:
meg lehet-e élni abból amit szeretünk csinálni?
avagy,
a jövedelem kényszere megöli-e a tevékenység szeretetét?

https://mashol.net/2017/10/16/egy-ceg-a ... yit-keres/

ez már mérföldekre van a hifitől, megérne egy másik topicot:
meg lehet-e élni abból amit szeretünk csinálni?
avagy,
a jövedelem kényszere megöli-e a tevékenység szeretetét?

Mielőtt eltemetnétek, leszögezném, hogy én kimondottan szeretem a munkámat, harmadik nekifutásra sikerült olyan szakmát választanom, ami nem okoz szenvedést számomra még 30 év után sem, de a szakma körülményei, céljai, lehetőségei megváltoztak, amik már nem adnak komfortos érzést. Zsolt videója szépen elmondja, miként érdemes szakmát választani: kezdd el csinálni azt, amihez igazán kedved van, fejleszd magad csúcsra benne és előbb-utóbb jó pénzt fogsz keresni vele.

http://zsoltnonaudio.blogspot.hu/2013/0 ... leted.html

...Van a pénzkereset és van a hobbi. Szerencsés esetben ezek találkoznak, de nem mindig jön össze.

nalam kb. (60-) 70-80% (regebben több is volt) a munkam azon resze, amit szeretek.

https://www.financialsamurai.com/advice ... graduates/ : " Only a few lucky people can say they truly love their job more than 50% of the time."

A Fórum működési költségeihez járulsz hozzá azzal, ha hirdetéseket jeleníthetünk meg. Kérjük, hogy fontold meg ezen az oldalon az „Adblock” rendszered kikapcsolását.