Tisztelt Fórumtársak!
Annak érdekében, hogy fenntartsuk ezt a szigetet, szükségünk van bevételre. Te is támogathatsz minket, ha azt szeretnéd, hogy sokáig és stabilan tudjunk működni. Amennyiben élsz ezzel a lehetőséggel, azt mi megköszönjük!
viewtopic.php?f=100&t=199327
Annak érdekében, hogy fenntartsuk ezt a szigetet, szükségünk van bevételre. Te is támogathatsz minket, ha azt szeretnéd, hogy sokáig és stabilan tudjunk működni. Amennyiben élsz ezzel a lehetőséggel, azt mi megköszönjük!
viewtopic.php?f=100&t=199327
Komolyzenei ajánló
Re: Komolyzenei ajánló
Kell-e nekünk histórikus előadás? Nekem feltétlen. Megpróbálom 2 példával illusztrálni, hogy miért.
Itt van ugyanaz a darab korhű és modern felfogásban. Hogy ne legyen "átlátszó" az összehasonlítás direkt 2 neves előadót kerestem.
Ezen Francois Leleux fúj:
https://www.youtube.com/watch?v=hD9ESQ4Y8Bc
Ezen meg Paul Goodwin aki azóta karmesterkedésre adta a fejét.
https://www.youtube.com/watch?v=jpiVCKRNBEg
Emlékeztek arra amikor Chord kiakadt azon, hogy Savall jön Mo-ra de azért, hogy a Fesztivál Zenekarnak Handelt vezényeljen? Na ez a Leleux féle előadás pont ugyanez az eset. Mert itt annyi a barokkhoz való kötődés, hogy a szerző abban a korban élt. A zenekar jó, de szinte mindenki modern hangszereken játszik. A vonósokon fém húr van, a vonókezelés nem histórikus ahogyan a vonó sem. Feltűnt a 2 arany fuvola? Általában csak a szólamvezetőnek vesznek ilyet, itt meg a 2. is azon játszik. Jól áll a zenekar dellával. Persze lehetne azt mondani, hogy az arany fuvolák hangja kísértetiesen hasonlít a fához de mivel ezek is modern mechanikásak teljesen más a megszólalásuk. Aki hallott már barokk fuvolát az tudja miről beszélek. Aki még nem az könnyen megértheti az alábbi két link segítségével:
https://www.youtube.com/watch?v=ZQpjASd6PZQ
https://www.youtube.com/watch?v=H3UK64HMYm8
A kürtök natúr átfújásos rendszerűek. Ez jó pont ahogyan arra is adtak, hogy a timpanit bőr borítsa műanyag helyett és az ütő sem filc végű. Ennek ellenére a különbségek óriásiak amely a zenekar megszólalását jelenti a korhű hangszerekhez képest és akkor még az oboáról nem is szóltam. Az egy fél-automata Marigaux. Ízig-vérig modern hangszer ami semmiben sem hasonlít a barokk oboához. Hangsúlyozom: semmiben. Ez tele van billentyűvel, az oktáv váltás egy ilyen hangszeren egy billentyű lenyomásával történik, maga a hangszer a legvadabb multifónikus modern művek előadását is lehetővé teszi. Tulképpen erre taláták ki ezt a fedett billenytűs 3 millás hangszercsodát. És végezetül: hol maradt a csembaló? A raktárban.
Az English Concert ragaszkodott az autentikussághoz.
https://englishconcert.co.uk/
A Youtube link is kellően informatív a hangszerparkot illetően bár enélkül is hallani a különbségeket. Az egyik nagy eltérés a hangoló A hang. Leleux 442-őn fúj ( jó esetben ) Goodwin 415-ön. Amikor a két nóta egymáshoz képest elindul ez nagyon kiütközik. Nem a feltöltő csalt hogy le ne szedjék a posztját. Persze kit érdekel ez a kis nüansz? Mondjuk engem meg még pár ezer másikat rajtam kívül a nagyvilágban. Meg az énekeseket akiknek Mozart Éj királynője áriáját kell elénekelni miután a modern oboa megadta a hangoló 442-es A hangot, a koncertmester egyből 444-re húzza a hangszerét a szép fényes hang reményében és 10 perc után már az egész zenekar 448-on szól. Na, ez azért nagy különbség a 415-höz képest. Alig van zenekar a világon amely egy másfél órás koncertet 442-őn kezd és azzal is fejez be. A hangológépet nem lehet becsapni.
Következő nagy eltérés a kottahűség. Goodwin azt játsza ami le van írva, Leleux mivel unja magát önkényesen változtat. Látványos példája ennek amikor 3.23-nál kötést alkalmaz a hangok megütése helyett.
Leleux mindig ezt csinálja. Össze-vissza díszít, variál, nem sokra tartja a kotta tartalmát, indokolatlanul lassítja vagy hajtja a darabokat. Tulképpen mindegyiket elbohóckodja. A Mozart C-dur oboaversenyt, a Bach d-moll koncertet, a Haydn C-durt, az ékszerdoboz Cimarosát, a Pasculli La Favoritát. Hogy miért csinálja? Tőle kéne megkérdezni.
Leleux nem histórikus előadó. A díszítéseket sem felső váltóhangról kezdi pedig ez alap volna. Az egész játékmódja eltér a barokk hangszerétől. Fújja a hangszerét piszkosul, a vibrátója nyerít mint egy ló - ezt egy kommentelő is szóvá teszi a link alatt - de egy ekkora zenekart ( duplája a kelleténél ) át kell ordítani és azt a hodály hangversenytermet is meg kell tölteni valahogy hanggal. Barokk zene ide nem való. Amit a felvételén látunk és hallunk az tökéletes megtestesülése annak amitől Chord idegenkedik. A szólista valósággal beletolja magát a zenébe, hatalmas dinamikai távlatokban gondolkodik, róla szól a darab, érette íródott, hát nehogy már egy pillanatra is visszafogja magát. Állandó interakciót folytat a közönséggel, heves testmozgásokkal kíséri sokszor öncélúan virtuóz előadását - a franciák ebben nagyon jók - és a kadenciában még egy 3 vonalas A hangot is kifúj nekünk. Igaz, hogy barokk hangszeren ez lehetetlen volna de neki ez most nem számít. A show elbírja ahogyan hallottam 4 vonalas C hangot is koncerten magyar előadótól Haydn oboaversenyében. Az sem tetszett.
Goodwin kitűnő oboista. Játéka nyers, hangja összhangban van a hautbois ( hangos fa ) elnevezéssel. Azért nem mindenkinek sikerül elvonatkoztatni barokk hangszeren a modern hangzásvilágtól. Ő tud. Ami a felvételén hallható az szinte bizonyosan megfelel a hajdani hangzásvilágnak. Mivel a hangszere átfúvásos rendszerű nem pedig billenytűkkel agyonzsúfolt teljesen másként szól amihez a jóval szélesebb és eltérő faragású nád is hozzáad. Ezen nehezebb tenutokat játszani ( minden hang megütve ) ami erősen behatárolja a darab tempóját és a virtuozitás lehetőségeit. Tulképpen a hangszer maga az amely kordában tartja játékosát. Ennek ellenére kapunk elegendő dinamikát és érzelmet, sőt a csúcspont 3 vonalas F hangja is akkorát szól hogy csak na. Bizony itt már nagyon keményen kell dolgozni és a forte nem csak esztétikai szempontokat szolgál hanem szükségszerűség is.
Általában ami óriási eltérés a két előadás között az az intenzitás mértéke. Leleux erősen túltolja a művet. Barokkban ez nem szép dolog, egy Richard Strauss oboaversenyben viszont megbocsátható. Persze ez ízlés kérdése meg zenei neveltetésé is. A mai akadémiai képzés ebbe az irányba tereli az ifjakat. Fújjad apám hadd szóljon! Talán ezért sem megy ez a Saint Colombe a koncerttermekben. A finomságokra, az apró belső rezdülésekre csak kevesekben van valódi igény. Tudom, voltam a pénteki gambás koncerten. Alig volt érdeklődő.
Remélem sikerült közelebb hoznom a histórikus és modern előadások közötti különbséget. Akinek Leleux tetszik csak hallgassa nyugodtan. Nem jár rosszul vele. De olyan jól sem. Én Goodwint hallgatom.
Itt van ugyanaz a darab korhű és modern felfogásban. Hogy ne legyen "átlátszó" az összehasonlítás direkt 2 neves előadót kerestem.
Ezen Francois Leleux fúj:
https://www.youtube.com/watch?v=hD9ESQ4Y8Bc
Ezen meg Paul Goodwin aki azóta karmesterkedésre adta a fejét.
https://www.youtube.com/watch?v=jpiVCKRNBEg
Emlékeztek arra amikor Chord kiakadt azon, hogy Savall jön Mo-ra de azért, hogy a Fesztivál Zenekarnak Handelt vezényeljen? Na ez a Leleux féle előadás pont ugyanez az eset. Mert itt annyi a barokkhoz való kötődés, hogy a szerző abban a korban élt. A zenekar jó, de szinte mindenki modern hangszereken játszik. A vonósokon fém húr van, a vonókezelés nem histórikus ahogyan a vonó sem. Feltűnt a 2 arany fuvola? Általában csak a szólamvezetőnek vesznek ilyet, itt meg a 2. is azon játszik. Jól áll a zenekar dellával. Persze lehetne azt mondani, hogy az arany fuvolák hangja kísértetiesen hasonlít a fához de mivel ezek is modern mechanikásak teljesen más a megszólalásuk. Aki hallott már barokk fuvolát az tudja miről beszélek. Aki még nem az könnyen megértheti az alábbi két link segítségével:
https://www.youtube.com/watch?v=ZQpjASd6PZQ
https://www.youtube.com/watch?v=H3UK64HMYm8
A kürtök natúr átfújásos rendszerűek. Ez jó pont ahogyan arra is adtak, hogy a timpanit bőr borítsa műanyag helyett és az ütő sem filc végű. Ennek ellenére a különbségek óriásiak amely a zenekar megszólalását jelenti a korhű hangszerekhez képest és akkor még az oboáról nem is szóltam. Az egy fél-automata Marigaux. Ízig-vérig modern hangszer ami semmiben sem hasonlít a barokk oboához. Hangsúlyozom: semmiben. Ez tele van billentyűvel, az oktáv váltás egy ilyen hangszeren egy billentyű lenyomásával történik, maga a hangszer a legvadabb multifónikus modern művek előadását is lehetővé teszi. Tulképpen erre taláták ki ezt a fedett billenytűs 3 millás hangszercsodát. És végezetül: hol maradt a csembaló? A raktárban.
Az English Concert ragaszkodott az autentikussághoz.
https://englishconcert.co.uk/
A Youtube link is kellően informatív a hangszerparkot illetően bár enélkül is hallani a különbségeket. Az egyik nagy eltérés a hangoló A hang. Leleux 442-őn fúj ( jó esetben ) Goodwin 415-ön. Amikor a két nóta egymáshoz képest elindul ez nagyon kiütközik. Nem a feltöltő csalt hogy le ne szedjék a posztját. Persze kit érdekel ez a kis nüansz? Mondjuk engem meg még pár ezer másikat rajtam kívül a nagyvilágban. Meg az énekeseket akiknek Mozart Éj királynője áriáját kell elénekelni miután a modern oboa megadta a hangoló 442-es A hangot, a koncertmester egyből 444-re húzza a hangszerét a szép fényes hang reményében és 10 perc után már az egész zenekar 448-on szól. Na, ez azért nagy különbség a 415-höz képest. Alig van zenekar a világon amely egy másfél órás koncertet 442-őn kezd és azzal is fejez be. A hangológépet nem lehet becsapni.
Következő nagy eltérés a kottahűség. Goodwin azt játsza ami le van írva, Leleux mivel unja magát önkényesen változtat. Látványos példája ennek amikor 3.23-nál kötést alkalmaz a hangok megütése helyett.
Leleux mindig ezt csinálja. Össze-vissza díszít, variál, nem sokra tartja a kotta tartalmát, indokolatlanul lassítja vagy hajtja a darabokat. Tulképpen mindegyiket elbohóckodja. A Mozart C-dur oboaversenyt, a Bach d-moll koncertet, a Haydn C-durt, az ékszerdoboz Cimarosát, a Pasculli La Favoritát. Hogy miért csinálja? Tőle kéne megkérdezni.
Leleux nem histórikus előadó. A díszítéseket sem felső váltóhangról kezdi pedig ez alap volna. Az egész játékmódja eltér a barokk hangszerétől. Fújja a hangszerét piszkosul, a vibrátója nyerít mint egy ló - ezt egy kommentelő is szóvá teszi a link alatt - de egy ekkora zenekart ( duplája a kelleténél ) át kell ordítani és azt a hodály hangversenytermet is meg kell tölteni valahogy hanggal. Barokk zene ide nem való. Amit a felvételén látunk és hallunk az tökéletes megtestesülése annak amitől Chord idegenkedik. A szólista valósággal beletolja magát a zenébe, hatalmas dinamikai távlatokban gondolkodik, róla szól a darab, érette íródott, hát nehogy már egy pillanatra is visszafogja magát. Állandó interakciót folytat a közönséggel, heves testmozgásokkal kíséri sokszor öncélúan virtuóz előadását - a franciák ebben nagyon jók - és a kadenciában még egy 3 vonalas A hangot is kifúj nekünk. Igaz, hogy barokk hangszeren ez lehetetlen volna de neki ez most nem számít. A show elbírja ahogyan hallottam 4 vonalas C hangot is koncerten magyar előadótól Haydn oboaversenyében. Az sem tetszett.
Goodwin kitűnő oboista. Játéka nyers, hangja összhangban van a hautbois ( hangos fa ) elnevezéssel. Azért nem mindenkinek sikerül elvonatkoztatni barokk hangszeren a modern hangzásvilágtól. Ő tud. Ami a felvételén hallható az szinte bizonyosan megfelel a hajdani hangzásvilágnak. Mivel a hangszere átfúvásos rendszerű nem pedig billenytűkkel agyonzsúfolt teljesen másként szól amihez a jóval szélesebb és eltérő faragású nád is hozzáad. Ezen nehezebb tenutokat játszani ( minden hang megütve ) ami erősen behatárolja a darab tempóját és a virtuozitás lehetőségeit. Tulképpen a hangszer maga az amely kordában tartja játékosát. Ennek ellenére kapunk elegendő dinamikát és érzelmet, sőt a csúcspont 3 vonalas F hangja is akkorát szól hogy csak na. Bizony itt már nagyon keményen kell dolgozni és a forte nem csak esztétikai szempontokat szolgál hanem szükségszerűség is.
Általában ami óriási eltérés a két előadás között az az intenzitás mértéke. Leleux erősen túltolja a művet. Barokkban ez nem szép dolog, egy Richard Strauss oboaversenyben viszont megbocsátható. Persze ez ízlés kérdése meg zenei neveltetésé is. A mai akadémiai képzés ebbe az irányba tereli az ifjakat. Fújjad apám hadd szóljon! Talán ezért sem megy ez a Saint Colombe a koncerttermekben. A finomságokra, az apró belső rezdülésekre csak kevesekben van valódi igény. Tudom, voltam a pénteki gambás koncerten. Alig volt érdeklődő.
Remélem sikerült közelebb hoznom a histórikus és modern előadások közötti különbséget. Akinek Leleux tetszik csak hallgassa nyugodtan. Nem jár rosszul vele. De olyan jól sem. Én Goodwint hallgatom.
Re: Komolyzenei ajánló
Soha nem írtam, hogy üres.
(Ebben benne van hogy 'soha' meg a 'nem' meg az 'üres'...:))
De tényleg, szidom ezerrel, de üresnek semmiképp sem üres.
ML 512 - Heed Nexus - Spendor SP1
blog: Komolyzenei ajánló
Re: Komolyzenei ajánló
Inkább, még, Frescobaldi, szerintem jobban járunk.
Van egy lemez, amire régebben fújtam kicsit, és mindig az improvizációs részeket hallgattam, mert hifiileg egyszerűen túl jó, hogy szó nélkül elmenjünk mellette.
Aztán az lett, hogy szépen elkezdtem a Frescobaldi darabokat/átiratokat is hallgatni.
Mert jó.
Akkor is, ha csembalón Frescobaldi egy kész varázslat, mindenkinek javaslom, de a zongora más dolgot csempész be, valamit, ami különlegessé teszi ezt a lemezt.
Akkor is, ha átirat, meg akkor is, ha netán az alapteóriától eltéríti, ha, ugyan, létezik 'alapteória', vagy csak egy nagy giccshalmaz... szóval, csak óvatosan. A hangerőt, ha szabad ilyet javasolni, azt fel, ami csak kifér.
youtu.be/jTFw4sWgAtY
Van egy lemez, amire régebben fújtam kicsit, és mindig az improvizációs részeket hallgattam, mert hifiileg egyszerűen túl jó, hogy szó nélkül elmenjünk mellette.
Aztán az lett, hogy szépen elkezdtem a Frescobaldi darabokat/átiratokat is hallgatni.
Mert jó.
Akkor is, ha csembalón Frescobaldi egy kész varázslat, mindenkinek javaslom, de a zongora más dolgot csempész be, valamit, ami különlegessé teszi ezt a lemezt.
Akkor is, ha átirat, meg akkor is, ha netán az alapteóriától eltéríti, ha, ugyan, létezik 'alapteória', vagy csak egy nagy giccshalmaz... szóval, csak óvatosan. A hangerőt, ha szabad ilyet javasolni, azt fel, ami csak kifér.
youtu.be/jTFw4sWgAtY
ML 512 - Heed Nexus - Spendor SP1
blog: Komolyzenei ajánló
Re: Komolyzenei ajánló
Ja, tényleg kár folytatni.
Hogy én Vele, privátban??
Ősellenség.:)
Hogy én Vele, privátban??
Ősellenség.:)
ML 512 - Heed Nexus - Spendor SP1
blog: Komolyzenei ajánló
Re: Komolyzenei ajánló
[/quote]
na, most nagyon megleptél volna, ha nem "ismernélek" már egy ideje. Látom, nem csak Adorno, hanem Greenberg "elméletei"-ben is nagyon otthonosan mozogsz. (Egy szűk szakmán kívül eléggé ismeretlen maradt ezen a táján a világnak, főleg a szoc idejében, amikor az USA-ban már ő volt a 'pápa'. Pl. a fő (egyetlen) műve,az 'Art and Culture' maygarul csak nemrég jelent meg, de csak egy kis főiskola magánkiadásában, és nem is lehet közforgalomban kapni.) Jó lenne tanulni is valamit, megírhatnád, melyik "elmélete" mögé bújtam, illetve, hogy milyen elméletei voltak neki egyáltalán. Aztán az különösen érdekelne, hogy milyen elképzeléseid vannak a"primér" vélemények kialakulásáról (na erről, és az 'újnak' a régihez való viszonyáról pl. elég sokat ír Greenberg a modernitásról szóló kis írásaiban itt (talán a modern és posztmodern c.-t ajánlanám elsőre, de ezeket te, a válaszod alapján, nyilván már jól ismered is.)
http://laokoon.c3.hu/szamok/7.html
De talán a leginkább az érdekelne, hogy kik azok a "sokak", akik ennek a "nagy koponyának" az írásait vitatják.
Gondolom, a zenével kapcsolatos megnyilatkozásaid mögött is az a komoly, elmélyült hozzáállás bújik meg, ami ezen a hozzászólásodon is átsüt.
[/quote]
Remélem ezt majd privátban folytatjátok le.
Mennyivel izgalmasabb lenne egy komolyzenei topikban pl. arról olvasni hozzáértő tolladból, hogy vajh sikerülhet-e a vioal da gambán egy 15 éven át perfekt hangoláson edződött, csellistaként végzett zenésznek 4 éves külföldi posztgraduális átképzést követően de már imperfekt hangolásban mindenki számára érthető módon élő koncerten Hume darabot játszania? És mi a helyzet két gambával? Vagy maradjunk inkább a J.S. Bach kitalálta perfekt hangolás mellett mert az talán kevésbé báncsa a művelt nagyközönség kényes fülit? De akkor nem sérül a darab rekonstrukciója? Kell-e egyáltalán a korhűség? Nem? Mert neked nem fontos? És ha másnak az?
És volna még 1000 hasonló kérdés...
na, most nagyon megleptél volna, ha nem "ismernélek" már egy ideje. Látom, nem csak Adorno, hanem Greenberg "elméletei"-ben is nagyon otthonosan mozogsz. (Egy szűk szakmán kívül eléggé ismeretlen maradt ezen a táján a világnak, főleg a szoc idejében, amikor az USA-ban már ő volt a 'pápa'. Pl. a fő (egyetlen) műve,az 'Art and Culture' maygarul csak nemrég jelent meg, de csak egy kis főiskola magánkiadásában, és nem is lehet közforgalomban kapni.) Jó lenne tanulni is valamit, megírhatnád, melyik "elmélete" mögé bújtam, illetve, hogy milyen elméletei voltak neki egyáltalán. Aztán az különösen érdekelne, hogy milyen elképzeléseid vannak a"primér" vélemények kialakulásáról (na erről, és az 'újnak' a régihez való viszonyáról pl. elég sokat ír Greenberg a modernitásról szóló kis írásaiban itt (talán a modern és posztmodern c.-t ajánlanám elsőre, de ezeket te, a válaszod alapján, nyilván már jól ismered is.)
http://laokoon.c3.hu/szamok/7.html
De talán a leginkább az érdekelne, hogy kik azok a "sokak", akik ennek a "nagy koponyának" az írásait vitatják.
Gondolom, a zenével kapcsolatos megnyilatkozásaid mögött is az a komoly, elmélyült hozzáállás bújik meg, ami ezen a hozzászólásodon is átsüt.
[/quote]
Remélem ezt majd privátban folytatjátok le.
Mennyivel izgalmasabb lenne egy komolyzenei topikban pl. arról olvasni hozzáértő tolladból, hogy vajh sikerülhet-e a vioal da gambán egy 15 éven át perfekt hangoláson edződött, csellistaként végzett zenésznek 4 éves külföldi posztgraduális átképzést követően de már imperfekt hangolásban mindenki számára érthető módon élő koncerten Hume darabot játszania? És mi a helyzet két gambával? Vagy maradjunk inkább a J.S. Bach kitalálta perfekt hangolás mellett mert az talán kevésbé báncsa a művelt nagyközönség kényes fülit? De akkor nem sérül a darab rekonstrukciója? Kell-e egyáltalán a korhűség? Nem? Mert neked nem fontos? És ha másnak az?
És volna még 1000 hasonló kérdés...
Re: Komolyzenei ajánló
na, most nagyon megleptél volna, ha nem "ismernélek" már egy ideje. Látom, nem csak Adorno, hanem Greenberg "elméletei"-ben is nagyon otthonosan mozogsz. (Egy szűk szakmán kívül eléggé ismeretlen maradt ezen a táján a világnak, főleg a szoc idejében, amikor az USA-ban már ő volt a 'pápa'. Pl. a fő (egyetlen) műve,az 'Art and Culture' maygarul csak nemrég jelent meg, de csak egy kis főiskola magánkiadásában, és nem is lehet közforgalomban kapni.) Jó lenne tanulni is valamit, megírhatnád, melyik "elmélete" mögé bújtam, illetve, hogy milyen elméletei voltak neki egyáltalán. Aztán az különösen érdekelne, hogy milyen elképzeléseid vannak a"primér" vélemények kialakulásáról (na erről, és az 'újnak' a régihez való viszonyáról pl. elég sokat ír Greenberg a modernitásról szóló kis írásaiban itt (talán a modern és posztmodern c.-t ajánlanám elsőre, de ezeket te, a válaszod alapján, nyilván már jól ismered is.)chord írta: ↑2018.12.10., hétf. 14:10Én azt látom, hogy Greenberg elméletei mögé bújva, ill. elfogadva tanait, kicsit, akarva vagy akaratlanul, de ezzel feladva a saját primér véleményt, a régizene lényege és szépsége és alapja, hát, az elérhetetlen messzeségbe kerül.... és kicsit nevetséges, vagy inkább csak furcsa véleményekre ragadtathat...
De mint véleményt tisztelem, Greenberg nagy koponya volt, elméletei erősen vitatottak, én nem is mondanék rájuk semmit.
De nem kell szomorkodni, a zenének nagyon sok más fajtája és módozata létezik, mindenki megtalálhatja, ami neki tetszik.
http://laokoon.c3.hu/szamok/7.html
De talán a leginkább az érdekelne, hogy kik azok a "sokak", akik ennek a "nagy koponyának" az írásait vitatják.
Gondolom, a zenével kapcsolatos megnyilatkozásaid mögött is az a komoly, elmélyült hozzáállás bújik meg, ami ezen a hozzászólásodon is átsüt.
Re: Komolyzenei ajánló
Ezt írd le még egyszer, ezt a soha nem üreset! Légyszi! Topik történeti pillanat lenne...
Re: Komolyzenei ajánló
Én azt látom, hogy Greenberg elméletei mögé bújva, ill. elfogadva tanait, kicsit, akarva vagy akaratlanul, de ezzel feladva a saját primér véleményt, a régizene lényege és szépsége és alapja, hát, az elérhetetlen messzeségbe kerül.... és kicsit nevetséges, vagy inkább csak furcsa véleményekre ragadtathat...Klaca írta: ↑2018.12.10., hétf. 12:06violinist2 írta: ↑2018.12.10., hétf. 01:05Most Várdai nélkül, csak Boris Pergamenschikow. Merthogy a „kritizált” két link közül az egyik ő volt, és ennek volt oka is. Gondolom csak azért maradt ki a „kicsontozásból” mert ahogy mondják: halottról vagy jót, vagy semmit.
Hidd el nem bosszantásként teszem, hogy megint Bach következik, igazából csatolhatnék mást is, de ez egyszerűen csodálatos, ahogy ezeket a szviteket játssza.
Bach zenéjéről nekem egyébként nemrég az egyiptomi piramisok jutottak eszembe:
ugyan emberi alkotások, de mégis természetfölötti csodák. Az első felfedezőutak óta eltelt már kis idő, de időnként még mindig újabb járatokra, kincseskamrákra bukkannak. A maga teljességében megfejthetetlen. Pont mint Bach zenéje.
De hogy legyen zene/művészet is: itt van ez a Greenberg írás: 'avangard és giccs' címen (a 4. oldaltól kezdődik, Greenberg később még kiegészítette egy 4., ha valakit érdekel, elküldöm neki, ebben a fordításban még nem szerepel).
file:///C:/Users/win10/Downloads/Greenberg__Avantgarde_es_giccs.pdf
Sokszor az az érzésem, hogy amit a régizene újabb hullámának nevezünk, az nagyon sok ponton érintkezik az itt giccsnek nevezett jelenséggel. (az 'első hullámban' még volt valami forradalmi, még akkor is, ha az is egy alapvetően téves gondolaton alapult.) Ehhez persze hozzátartozik, hogy a giccs Greenberg szerint "megtévesztő". Nagyon különböző színvonalakon jelenik meg (Ld. 'infinitezimális fragmentálódás'). Néha egészen magas színvonalú, és akár értékes is lehet, (de azért mégiscsak giccs).
De mint véleményt tisztelem, Greenberg nagy koponya volt, elméletei erősen vitatottak, én nem is mondanék rájuk semmit.
De nem kell szomorkodni, a zenének nagyon sok más fajtája és módozata létezik, mindenki megtalálhatja, ami neki tetszik.
ML 512 - Heed Nexus - Spendor SP1
blog: Komolyzenei ajánló
- bitrograde
- Beköltözött
- Hozzászólások: 2081
- Csatlakozott: 2016.10.27., csüt. 11:40
- Értékelés: 1817
- Tartózkodási hely: Pécs
Re: Komolyzenei ajánló
Hogy örülne ennek a hozzászólásodnak egy Greenberggel sokat foglalkozó barátom.
Audio-PC (zozoweb & mzperx) / Rotel RCD-865 (by süteményx) - RME ADI-2 FS (zozoweb PSU) - Bryston 4B - Vandersteen 2CE Signature |
OTL by zozoweb (Siemens&Mullard) - Sennheiser HD540 Reference Gold | Wyre4Sound, freeba, SAEC, Kondo KSL-SPC & Mogami
OTL by zozoweb (Siemens&Mullard) - Sennheiser HD540 Reference Gold | Wyre4Sound, freeba, SAEC, Kondo KSL-SPC & Mogami
Re: Komolyzenei ajánló
Erről a "RIEC kicsontozta", és a "számít-e hogy valaki zenész-e vagy sem" témáról jut eszembe néhány gondolat, mert hogy sztem ez egy érdekes "kvázi filozófiai" kérdés, abszolút a jelen kultúránkhoz, régizenéhez stb. kapcsolódik.violinist2 írta: ↑2018.12.10., hétf. 01:05Most Várdai nélkül, csak Boris Pergamenschikow. Merthogy a „kritizált” két link közül az egyik ő volt, és ennek volt oka is. Gondolom csak azért maradt ki a „kicsontozásból” mert ahogy mondják: halottról vagy jót, vagy semmit.
Hidd el nem bosszantásként teszem, hogy megint Bach következik, igazából csatolhatnék mást is, de ez egyszerűen csodálatos, ahogy ezeket a szviteket játssza.
Bach zenéjéről nekem egyébként nemrég az egyiptomi piramisok jutottak eszembe:
ugyan emberi alkotások, de mégis természetfölötti csodák. Az első felfedezőutak óta eltelt már kis idő, de időnként még mindig újabb járatokra, kincseskamrákra bukkannak. A maga teljességében megfejthetetlen. Pont mint Bach zenéje.
(Az "ezt most azonnal hagyd abba" típusú riec hozzászólásokhoz (hisztikhez) nem fűznék kommentet, bár ezek is érdekesek, de inkább a pszichológiához van közük, mint a zenéhez. (Ki hogyan, minek látja (szeretné látni) magát egy ilyen fórumon stb.)
Ami az egyik embernek igen "alapos kicsontozás", az a másiknak (pl nekem is) kb annyi, hogy "ez nekem nem tetszik". Ez egy amatőr zeneszerető embertől persze ok. is (persze megint felmerülhet a kérdés, hogy "de miért nem elég ennyit írni", miért fontos, hogy valamiféle szakértőnek lássa magát az ember, de ehhez ld. fentebb.) Aki az egyik embernek komoly 'zenész', az a másiknak - ugyanazon a fórumon - lelkes amatőr. MIért van ez, vagy inkább mi teszi ezt lehetővé? Egyrészt persze az internet, ahol összecsaphatnak akár képzett szakemberek és lelkes amatőrök, de van ennek a jelenségnek azért a kultúránkban mélyebb gyökerei is. Van a kutúrának egy fajta 'infinitezimális fragmentálódása', amely lehetővé teszi, hoyg egymástól nagyon távol eső minőségekről, szubliminális lépéseken közvetítése révén azt gondoljuk, hogy valójában "egy szinten" vannak. (pl- ez is zenész, az is zenész, vagy, amit más topikokban itt is gyakran lehet látni: egy hifivel szakmányban foglakozó ember, hangmérnök stb és egy őt teljes mellszélességben cikiző lelkes fórumozó, blogger, hobbipákász stb) Ez az úgynevezett 'Szoritész paradoxon', ami a kultúra végtelen fragmentálódása miatt át meg átszövi azt, és látszólag eltűntet korábban éles és nyilvánvaló különbségeket. Ez végsősoron emberek tömegeit eredményezi, akik nincsenek a helyükön, és nem is látják ezt. Persze ez csak látszat: aki valaha valamit is csinált 'hivatásszerűen', annak ezek a különbségek teljesen nyilvánvalóak maradnak. Külső támpontok nincsnek ehhez: bármihez és bárkihez találunk tömegeket, akik szerint ő profi, sőt jobb is annál. (Marad a ragaszkodás valamiféle belső normarendszerhez, amit persze valahogyan ki kell alakítani, de ez már messze vezetne.)
De hogy legyen zene/művészet is: itt van ez a Greenberg írás: 'avangard és giccs' címen (a 4. oldaltól kezdődik, Greenberg később még kiegészítette egy 4., ha valakit érdekel, elküldöm neki, ebben a fordításban még nem szerepel).
file:///C:/Users/win10/Downloads/Greenberg__Avantgarde_es_giccs.pdf
Sokszor az az érzésem, hogy amit a régizene újabb hullámának nevezünk, az nagyon sok ponton érintkezik az itt giccsnek nevezett jelenséggel. (az 'első hullámban' még volt valami forradalmi, még akkor is, ha az is egy alapvetően téves gondolaton alapult.) Ehhez persze hozzátartozik, hogy a giccs Greenberg szerint "megtévesztő". Nagyon különböző színvonalakon jelenik meg (Ld. 'infinitezimális fragmentálódás'). Néha egészen magas színvonalú, és akár értékes is lehet, (de azért mégiscsak giccs).
Re: Komolyzenei ajánló
Sajna nem megy a csellószvites link, de rákerestem, én, részemről örülök, hogy tetszik, és tényleg jó, és sok ilyet hallgatnának az emberek, jobb lenne a világ, bizonyosan.
Aztán érdemes rögtön utána picit visszamenni, úgy 50 évet, hogy mennyire más megközelítés, mennyire más zeneiség is létezett, mint Bach-é, hogy mekkora teljesség és szépség áramolhat valóban, egyetlen hangszerből.
Az érdekes, hogy aki Bach-on nevelkedett, abból ritkán lesz Marais vagy Sainte Colombe fan, vagyis, való igaz, hogy Bach zenéje óriási hatású, erős zene, soha nem üres, rendkívüli módon bele lehet szeretni.
youtu.be/cIQ3sk0f8MU
Aztán érdemes rögtön utána picit visszamenni, úgy 50 évet, hogy mennyire más megközelítés, mennyire más zeneiség is létezett, mint Bach-é, hogy mekkora teljesség és szépség áramolhat valóban, egyetlen hangszerből.
Az érdekes, hogy aki Bach-on nevelkedett, abból ritkán lesz Marais vagy Sainte Colombe fan, vagyis, való igaz, hogy Bach zenéje óriási hatású, erős zene, soha nem üres, rendkívüli módon bele lehet szeretni.
youtu.be/cIQ3sk0f8MU
ML 512 - Heed Nexus - Spendor SP1
blog: Komolyzenei ajánló
Re: Komolyzenei ajánló
Ezen még Kodályt is játszanak. Elég rendhagyó módon.
https://www.youtube.com/watch?v=2412geU1Bj8
https://www.youtube.com/watch?v=2412geU1Bj8
- Csatolmányok
-
- Cover.jpg (124.64 KiB) Megtekintve 1645 alkalommal
Re: Komolyzenei ajánló
Kortárs zene. Ráadásul first recordings. Csak bátran!
youtu.be/Fk3J8B6YYPQ
youtu.be/Fk3J8B6YYPQ
- violinist2
- Nincs visszaút
- Hozzászólások: 100
- Csatlakozott: 2011.08.10., szer. 17:55
- Értékelés: 52
Re: Komolyzenei ajánló
chord írta: ↑2018.11.30., pén. 14:15Azért az sem korrekt, hogy ja, te nem vagy zenész, akkor egy korlátolt f@sz vagy, és semmi lövésed nem lehet az egészről....bitrograde írta: ↑2018.11.30., pén. 08:51A helyzet az, hogy ez az adok-kapok is úgy kezdődött, hogy "...visszaütött". Nehezen értem, hogy míg zenei kérdésekben hallatlanul fontosnak tartod a stiláris és ízlésbeli különbségeket, addig hozzászólásaid egy részében minimális szinten is képtelen vagy disztingválni. Nem szeretném, ha sor kerülne rá, hogy a negyedik nickeddel térj vissza, mert olyan vitát gerjesztesz, aminek a menetét lelkileg nem tudod elviselni.
Ha fikázzák a zenénket vagy linkünket vagy írásunkat, miért nem lehet kiállni a dolgainkért? Miért nincs egy árva sor sem arról, hogy akkor mi tetszik mégis benne?? Riec részletesen kicsontozza, hogy mi a baja vele, és ezt persze nem kell elhinni, velem is volt pár csörtéje, ahol soha nem fogunk egyetérteni, de megmagyarázzuk a hülyeségünket - legalább.
És sok olyan dolgot nyom, amit az ide benézők életükben nem hallottak még, és jó dolgokat nyom, és ez a mérleget mindenképp a javára billenti, énfelőlem beszólhat, fikázhat, részemről el van nézve...:) És én pl. meg tudom védeni magam bármikor a kicsit sarkosabb véleményeivel szemben, javaslom másnak is ezt a taktikát.
Tíz bekezdést tudnék nyomni, miért kell ide meg miért jók azok a csellószvitek, úgy, hogy nem is szeretem őket.
Amúgy, a mögé elbújni, hogy valaki zenész, ez nem korrekt. Úgy főleg nem, hogy Magyarországon vagyunk, az ízekre-beszélt zeneakadémiaiképzés-problematika miatt, a régizenei területen legalábbis.
Engedtessék meg nekem, hogy ha megkésve is, de erre röviden reagáljak. Mentségemre szolgáljon, hogy úton voltam, kicsit sok koncert volt az utóbbi két hétben.
Chord, te szeretsz olyan kijelentéseket nekem tulajdonítani, amit tőlem sosem olvashattál. Most ismét ez történt. Tisztelettel kérlek, ne tedd. A „zenészségemmel” nem én kérkedtem, fura módon összetévesztesz valakivel.
Sajnos nekem sokakkal ellentétben nem sok időm van ide a fórumra írni, így remélem megérted, ha az általam csatolt zenék csak úgy magukban állnak, mindenféle magyarázat nélkül.
Valószínűleg valamiért érdekesnek találtam megmutatni őket.
Ahogy te fogalmazol: „fikázzák a zenénket vagy linkünket vagy írásunkat miért nem lehet kiállni a dolgainkért? ”
Nem, nem az ÉN zenémről, az ÉN linkemről, az ÉN írásomról van szó.
Nem is szorulnak rá amúgy, hogy megvédjem őket.
Én igyekszem elkerülni, nemcsak a fórumon, hanem a mindennapi életben, hogy zenésztársaimról akár okkal, akár anélkül negatívan nyilatkozzak. Ez természetesen nem a kulturált, építő jellegű kritika hiányát jelenti. Lehet úgy is!
Csalódtam volna ha a végére nem biggyesztetted volna oda ezt a „ízekre-beszélt zeneakadémiaiképzés-problematika” témát. Amúgy nem mintha ez érdekes lenne, hogy Magyarországon vagytok. Jelentem, itt Németországban is vízzel főznek ám!
Végül, remélem nem haragszol meg, ha ismét veszem a bátorságot, és csak úgy minden körítés nélkül bátorkodok ismét egy linket csatolni.
Most Várdai nélkül, csak Boris Pergamenschikow. Merthogy a „kritizált” két link közül az egyik ő volt, és ennek volt oka is. Gondolom csak azért maradt ki a „kicsontozásból” mert ahogy mondják: halottról vagy jót, vagy semmit.
Hidd el nem bosszantásként teszem, hogy megint Bach következik, igazából csatolhatnék mást is, de ez egyszerűen csodálatos, ahogy ezeket a szviteket játssza.
Bach zenéjéről nekem egyébként nemrég az egyiptomi piramisok jutottak eszembe:
ugyan emberi alkotások, de mégis természetfölötti csodák. Az első felfedezőutak óta eltelt már kis idő, de időnként még mindig újabb járatokra, kincseskamrákra bukkannak. A maga teljességében megfejthetetlen. Pont mint Bach zenéje.
youtu.be/wx9136ylIBc
Sanyo kazettásmagnó - Tesla táskarádió
Re: Komolyzenei ajánló
ML 512 - Heed Nexus - Spendor SP1
blog: Komolyzenei ajánló
Re: Komolyzenei ajánló
nagyon jó volt. talán a tempo lehetett volna vmivel gyorsabb. összeségében jók voltak a produkciók. jók voltak a szólisták, a váci kórus nagyon tetszett.
TV: Panasonic TX-32PX20 * DVD: LG DVX9700 * Jazz J9940 hangfalak * DD dekóder: Audio Storm 5.1 Pro * Beltéri: RADIX Delta 2000 plus * épülő alu polcsugárzó (Fountek FW168, Seas 27TBFC/G)
Re: Komolyzenei ajánló
Jól játszott Dr Girgás Ágnes?perempe írta: ↑2018.12.07., pén. 17:21az AranyTízben lesz holnap ingyenes (Albinoni Kamarazenekar - Váci Harmónia Kórus)
engem leginkább a két oboaverseny érdekel.
Re: Komolyzenei ajánló
Megyek.chord írta: ↑2018.12.07., pén. 12:43Ma viola da gamba koncert.
Nem, nem külföldön.
Itthon, Nádor terem, fél 8.
Gyertek.
https://www.facebook.com/events/3590017 ... 5225353446
Re: Komolyzenei ajánló
az AranyTízben lesz holnap ingyenes (Albinoni Kamarazenekar - Váci Harmónia Kórus)
engem leginkább a két oboaverseny érdekel.
engem leginkább a két oboaverseny érdekel.
TV: Panasonic TX-32PX20 * DVD: LG DVX9700 * Jazz J9940 hangfalak * DD dekóder: Audio Storm 5.1 Pro * Beltéri: RADIX Delta 2000 plus * épülő alu polcsugárzó (Fountek FW168, Seas 27TBFC/G)
Re: Komolyzenei ajánló
Ma viola da gamba koncert.
Nem, nem külföldön.
Itthon, Nádor terem, fél 8.
Gyertek.
https://www.facebook.com/events/3590017 ... 5225353446
Nem, nem külföldön.
Itthon, Nádor terem, fél 8.
Gyertek.
https://www.facebook.com/events/3590017 ... 5225353446
ML 512 - Heed Nexus - Spendor SP1
blog: Komolyzenei ajánló
Re: Komolyzenei ajánló
Ez óriási.janesz írta: ↑2018.12.07., pén. 10:17erre a lemezre rá kell repülnöm:
Guido Morini Solve et Coagula
https://youtu.be/tQKdR1sOtP0
ML 512 - Heed Nexus - Spendor SP1
blog: Komolyzenei ajánló
- janesz
- Fórumlakó
- Hozzászólások: 674
- Csatlakozott: 2010.11.24., szer. 11:45
- Értékelés: 404
- Tartózkodási hely: Dunaújváros
Re: Komolyzenei ajánló
erre a lemezre rá kell repülnöm:
Guido Morini Solve et Coagula
https://youtu.be/tQKdR1sOtP0
meg erre: Marco Beasley La Bella Noeva
https://www.youtube.com/watch?v=Hekes1fcpts
Guido Morini Solve et Coagula
https://youtu.be/tQKdR1sOtP0
meg erre: Marco Beasley La Bella Noeva
https://www.youtube.com/watch?v=Hekes1fcpts
EAD UD2000, Lavardin IT, Verity Audio Finn, Acoustic Zen, Shunyata R. Hydra, Finite Elemente Spider