Általában a hifiről

[Aszpirin]

....és így jutunk el a "művész-e a hangmérnök" kérdéstől az örök és halhatatlan kábeles hitvitához. Egy lépésnyire vagyunk az anyázástól...
Rudi bácsi elérte a célját.
Innentől lehet folytatni a "kábelezzünk" topikban

[Luxor Audio]

Az olvasottak alapjan viszont felmerult bennem, hogy:
- adott egy studio, ahol a hangmernoknek velhetoen vannak kontroldobozai, amiken visszahallgatja a “muvet”, amin eppen dolgozik
- ez a rendszer velhetoen all a nyersanyagokat, felveteleket tarolo, lejatszo rendszerbol, jo sok kevero/atalakito/modosito +1000 dolog stb. kutyubol, majd vagy aktiv dobozokbol vagy erosito+passziv hangfalakbol

Ez a “lejatszo” lanc egy resze azert valamilyen szinten hasonlithat egy otthoni lejatszo rendszerhez (forras, atalakitok, erosito, hangsugarzok). Nekem az otthoni rendszerimben barmikor kabeleket kezdtem cserelgetni, a hang valtozott (persze a rendszer felbontasaval aranyosan jobban lehetett hallani a valtozasokat es igy volt, hogy egyre nagyobb jelentoseget tulajdonitottam/tok a kabeleknek). Gyanutlan kivulallokent felmerul bennem a kerdes, hogy ezen a lehallgato rendszeren a hangmernok hall ugye alapbol VALAMIT. Tegyuk fel ez a valami szerinte a magas tartomany egy reszeben “sok” , ezert 1mm-t ketto potmeteren lejjebb huz. A vegso felvetel ezzel a korrekcioval kerul a fizikai adathordozora, es majd mi ezt fogjuk hallgatni. Mi van akkor ha a kovetkezo napon kicserelem a teljes kabelezeset masra? Vajon azt a ket potmetert ugyanoda fogja tolni?

A kontrollrendszer természetesen a stúdióláncok fontos része. A hanganyagra ugye nincs közvetlen ráhatása, hiszen sorosan nem halad át rajta, de közvetetten erősen hat, mivel a kontrollból hallható hang alapján dolgozik a stáb. Ebből következően nem az a cél, hogy a kontrollrendszer a lehető legmagasabb minőségű legyen, hanem hogy jól ismerjék a közreműködők. Ha a stáb a saját megszokott stúdiójában dolgozik, akkor adott az ismertség, ahogy a hifista is jól ismeri a saját rendszere jellemzőit, képességeit. Ám gyakran előfordul, hogy idegen helyen, néha nem is stúdióban kell felvételeket készíteni. Ilyen esetekben válik kritikussá a kontrollrendszer ismertsége (és a menekülés közben inkább jókora fejhallgatókat húznak a fejükre). Sok hangmérnök ezt úgy éri el, hogy felvétel, keverés előtt jól ismert anyagokat hallgat a rendszeren, úgymond a környezethez állítja a fülét. Ez persze nem egy tuti módszer, így hát célszerű többféle rendszeren is meghallgatni a félkész anyagot, mielőtt kiadnánk a kezünkből. Én minden esetben hazahozom, többféle hangerőn meghallgatom az itthoni kicsi és a nagy cuccon is, sőt autóban is, hiszen a fogyasztók többsége is ilyen közegben fogja hallgatni a műsort. Talán ez az a pont, ahol a High End hívei kívül kerülnek az érdekkörön.

Igen, az általad vázolt eset előfordulhat, a kontrollrendszertől függően eltérő mixek készülhetnek. Az én korai, kezdetleges anyagaimnál is elég jól meg lehet különböztetni, melyik stúdióban, milyen kontrollal készült, mert önkéntelenül is azok jellemzői vezettek. Ám itt jellemzően mennyiségi eltérésekkel találkozunk, amiknek nem feltétlenül van közük a hangminőséghez, hiszen a hangfelvételekre - szerencsére - nincs etalonunk. Ha a keverés során 0,5 dB-lel alacsonyabbra veszik valamelyik hangszer felharmonikus tartományának energiáját, attól az a felvétel nem lesz sem jobb, sem rosszabb, maximum más.

Úgy sejtem, nekem is címezted a kábelekbe vetett hitről írt szavaidat, ezért reagálok rájuk. Igen, otthon, hifista üzemmódban én is adok a kábelek minőségére és hallok is különbségeket, bár évekkel ezelőtt - egyfajta gyógykezelésként - szándékosan igen alacsony költséghatárt húztam magamnak, így a több százezres kábelek kívül esnek az érdeklődési területemen. Munka közben más üzemmódban vagyok, már csak önvédelemből is, mert ha ott hadrendbe állítanám a hifista szempontokat, komoly konfrontációkkal telnének napjaim a "szakbarbár" muzsikusok és producerek között. Ahogy korábban is írtam, a stúdióban elérhető módosítások mértéke nagyságrendekkel nagyobb, mint amire bármelyik kábel képes, így hát ott egyszerűen elsikkad a kábelek szerepe. Még egy alapszintű stúdióban is félszáz készülék van csatasorba állítva. Ha csak belépő szintű HiFi tápkábelekkel kötnénk be őket, már az is sok milliós költség lenne, amit kevés cégvezető vállal be, pláne hogy a beavatkozás által elért "javulás" általában nem is prezentálható. Tettem már ilyen próbálkozásokat, de többnyire "kudarc" lett a végük, mert a professzionális audio rendszerek valóban sokkal kevésbé érzékenyek a kábelezésre, mint az otthoni HiFi készülékek és az előttük ülő személyek.

Arra is érdemes gondolni, hogy a stúdióban visszajátszott nyers, előkevert anyagban jóval több információ van, mint a vásárlókhoz kerülő anyagban, illetve az akusztikai környezet is bőven jobb a stúdiókban, mint a lakószobákban, így hát a stábnak nincs sok késztetése a hangzás tuningolására.

[asebestyen]

Van akinek elég egy normál drótokkal, olcsóbb elektronikákból, olcsó dobozból összerakott rendszer és boldog vele. Van, akinek ez nem elég. Ő többet akar és tud költeni, mert hallott valahol egy nagyobb/drágább rendszert ami számára többet adott. Miért is baj ez?
Vannak akik 1000 nm-es házban, teljes luxusban boldogtalanul élnek és vannak akik 51nm-en vidáman élik le az életüket. De azt kell belátni, ennek a fordítottja is igaz!
Egy jobb kábel, egy jobb elektronika, egy (Úristen) 1 MFt-ba kerülő hangsugárzó süketelés lenne? Nem gondolnám... Be kell látni, hogy a komoly hifizés az luxus. Nem csak Magyarországon, külföldön is (csak ott még durvább mértékben a mi távcsövünkön keresztül). És a luxust nem engedheti meg magának mindenki (emiatt hívják így). Ezért nem szabad hajszolni, mindent vagy majdnem mindent feladni érte és tudni kell meghúzni a vonalat. Utána hátradőlni és élvezni azt ami megadatott.
Viszont leszarozni, meg felesleges, meg minek, semmi értelme szövegekkel elkendőzni azt, hogy egy komolyan megépített drága rendszer többet tud nyújtani, az legalább akkora gond itt hifis körökben, mint a woodoo és a potméterek tologatásán való sajtreszelés...

Hogy mi köze van a Te írásodnak az enyémhez, elmagyaráznád nekem? Mert az hogy Te így nézed/látod a világot, így éled az életed, neked úgy jó, az teljesen rendben van, nekem semmi dolgom ezzel, de én nem látom hogy bárhol kapcsolódnál ahhoz amit én írtam, annak ellenére, hogy az én írásomat idézted.

[PgSpa]

Az, hogy mitől lesz jó egy felvétel, az nagyon bonyolult. A kedvenc lemezeken a hangmérnök gárda következetesen ugyanaz, van, ahol 20-30 éve, a munkájuk, az ízlésük egy hangi nyomatot ad.

Nagyon nem értek veled egyet. De gondolom ez nem probléma... Kedvenc lemezek-ről írsz, gondolom a te kedvenc lemezeidről. De itt nem egyéni izlés a kérdés, hanem egy általános elv. Alkotó-e a hangmérnök, aki belenyúl egy művészi előadás hangjába, vagy sem. Szerintem nem, szerinted igen.

A hangmérnökök - így általánosságban, tisztelet a kivételnek - nem foglakoznak kábelezéssel. Azzal gondolom, hogy itt topikolóként egyetértünk azzal, hogy ez nem jó dolog. Szó szerint röhögnek azon, hogy pl. egy hálózati kábel meghatározza egy berendezés hangminőségét, pedig meghatározza. Lehetne írni más kábelekről is, de mondjuk maradjunk csak a hálózati kábelnél, mert azon röhögnek a leghangosabban. Ha a stúdióban a készülékeket nem megfelelő hálózati kábelek táplálják a hang degradálódik, romlik ezt jól tudjuk akik itt vagyunk, mert tapasztaljuk ezt a saját rendszereinknél. Ha egy előfokban degradálódik a hang, azt későbbi fokozat már nem javíthatja ki. Felbontáson, dinamikán következő fokozatban nem lehet javítani.

Ugyanez van a stúdiókban is. Degradálódik a hang és ennek az következménye, hogy bele kell nyúlni aztán a hangba, hogy fogyasztható legyen. A lejátszó rendszerekben kihalt a hangszínszabályzó, a stúdiókban nem. Használják, ettől fogyaszthatóbb, de lényegében még rosszabb lesz a hang, mert az az információ, ami elveszett a hangból, azt nem lehet utólag visszavarázsolni.

Persze ez - a kábelezés - csak egy aspektusa a lemezfelvételnek és utómunkáknak, mikrofonozás meg a hang rögzítése ugyanilyen hibákkal terhelt és azokat is korrigálni kell. De itt is az a szomorú igazság, hogy ami elveszett az elhangzott hanganyagból, azt hangmérnök nem tudja visszahozni.

Én meg erre kapásból két dolgot mondanék.
Van kiadó, aki bizonyosan nem használ audiofil kábeleket, a lemezei mégis nagyon jól szólnak.
Itt az AliaVox.
Az SACD felvételeiket bármelyik méregdrága audiofil lemez mellé oda lehet tenni.
Bármikor. És nálam általában az AV győz.

A másik, az közismertebb.
Emlékeztek Ry Cooder mániájára, hogy idős kubai zenészeket keresett meg?
Ebből lett az a Buena Vista Social Club, ami minden hifisnek megvan. Nekem is. És elképesztően szól.
Akkor, a havannai stúdióban, hogy spec kábelezés volt, az nehezen hihető. Én azt hallottam, hogy műszakilag botrányos körülmények voltak.

Vagyis, felvevő oldalon is számítanak a jó kábelek, én ezt elhiszem, de lejátszó oldalon biztos, hogy el van tolódva kissé abnormálisan a hangsúly a kábelezés felé.

Hát azért Mohino bácsiék megadják a módját (bár azt írja, hogy a kábeleket maguk gyártják):

Képkivágás.JPG (138.64 KiB) Megtekintve 2452 alkalommal

Vagy egy másik általad is ajánlott lemezeket készítő stúdió: http://littletribeca.com/studio/ - a stúdió visszahallgató rendszer McIntosh, Jeff Rowland és Sonus Faber.

Szerintem a mai világban minőségi eredményt csak profi és csúcsminőségű tudással -és hozzá társuló kiváló felszereléssel lehet elérni. Ez persze nem jelenti azt, hogy két mikrofonnal meg egy analóg orsóssal nem lehet jó felvételt készíteni- nekem biztos nem menne, Manuel Mohino-nak meg igen...

[Tctronic]

Diminishing_returns= csökkenő hozadék elve.

https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/szakke ... zadek-elve

Én jelen esetben ár/minőség arányként értelmezem.

[audioline]

"Nem jobb csak más" No, az tényleg nem jobb. Létezik olyan is, hogy úgy más, hogy jobb.

Léteznek hát,sőt egyre jobbak is lesznek,tehát még szaporodnak is.Egy bajuk van csupán,az hogy hosszabb távon még sem tudnak elég jók lenni.
Számold csak össze hogy nálad pl az utóbbi pár évben mennyi "jobb" kábel ment a levesbe,és gondolkozz el azon hogy miért lehet ez.

A jobb után a mégjobbnak örül az ember. Az, hogy idővel tovább "polírozható" a hangminőség, számomra öröm és kikapcsolódás.

Azt nem értem, hogy mi szükség volt az enigmákra, ha nálad a TV hangja is libabőr képes. Valahogy így van ez a kábelekkel is, nyilván HELYÉN KEZELVE. Semmilyen elektronikai vagy akusztikai gyerekbetegségre nem lesz gyógyír, ám normális esetben élettelibb, érzelemdúsabb zene (ki minek nevezi...), egyszerűen szólva jobb hangminőség érhető el jobb/előnyösebb kábelezéssel.

[SoundMania]

"Nem jobb csak más" No, az tényleg nem jobb. Létezik olyan is, hogy úgy más, hogy jobb.

Léteznek hát,sőt egyre jobbak is lesznek,tehát még szaporodnak is.Egy bajuk van csupán,az hogy hosszabb távon még sem tudnak elég jók lenni.
Számold csak össze hogy nálad pl az utóbbi pár évben mennyi "jobb" kábel ment a levesbe,és gondolkozz el azon hogy miért lehet ez.

Ellentmondásokat olvasok az írásodban. Továbbra is azt mondanám, érdemes lenne felülvizsgálni a módszereid, vagy a rendszered, mert valószínű nem alkalmas megmutatni a kábelek tudását. Ami a furcsa ebben , hogy mi itt többen is, már egész olcsó rendszerekben is nagyon jól meghalljuk a különbségeket. Sőt már szinte azt állíthatom, hogy a legfontosabb közülük a hálózati kábel.

[Aszpirin]

Biztosan tanult itt valaki magyarul közgazdaságtant, és le tudja fordítani azt a diszciplína modern történetének elejére visszavezethető fogalmat, hogy diminishing returns. Röviden arról lenne szó, hogy van, ahol érdemes a szűk keresztmetszetet bizonyos beruházások (jobb kábel, lineráis táp, hifis babámfüle) révén kiiktatni, van, ahol pedig egyszerűen meg nem térülő, vagy egyre kisebb mértékben megtérülő befektetést eszközöl az ember egy-egy rendszerelem cseréjével-beiktatásával. Otthoni és ipari körülmények között nyilván mások az ésszerűség határai. Rendszere és esze válogatja, mondhatni.

Ezt sztem érdemes megnézni, az angolul tudóknak:

youtu.be/EuZYHLMZavY

[Shimano]

"Nem jobb csak más" No, az tényleg nem jobb. Létezik olyan is, hogy úgy más, hogy jobb.

Léteznek hát,sőt egyre jobbak is lesznek,tehát még szaporodnak is.Egy bajuk van csupán,az hogy hosszabb távon még sem tudnak elég jók lenni.
Számold csak össze hogy nálad pl az utóbbi pár évben mennyi "jobb" kábel ment a levesbe,és gondolkozz el azon hogy miért lehet ez.

[pärt]

Utóbbi néhány évben hifis körökben általánossá vált ez a "nem jobb, hanem más" deklaráció. Ha mélyebben utána gondolunk mit is jelent ez? Az én felfogásomban ez nem jelent mást, minthogy a zenei minőségre éhes hifista nem képes felvállalni saját hallása, ízlése, tapasztalata, hangemlékezése szerinti ítéletet, rövid és hosszabb zenei történések mellett sem, hogy amiben kicsit vagy nagyon eltér két hangzás, az érdemesebb arra, hogy közelebb van az elképzelt élő-eredeti zenekari-hangszer hangzáshoz, vagy nem. Ezt persze tudnia kell értékelni zenei élmény behatás szerint is, mert az utóbbi kicsit bekavarhat, néha ellentmondásban is lehet a túlzottan élethűnek tűnő hangzással.

Ez a nem képes vállalni többet a "más" jellemzésen ez nagyon valószínű összefügg az átlag hifis átlagos minőségű hifis lánca felbontó képességével. Ennél tudjuk, egyik másik új komponens másságát úgy is kifejti, hogy a lánc eddig elhomályosított hibáit jobban feltárja. Ezzel el is készült a "nem jobb, hanem más" defenzív verdikt.

Átlag hifista( hol kezdődik a magasabb szint és hogyan definiálható?) nemigen tesz/tehet mást, mint ítéletet mond az alapján, amit hall; a saját rendszerén hallgatott zene alapján . Az otthoni zenehallgatás nem bírósági tárgyalás, ahol a "bűnös" komponens, vagy "rossz fülű" hallgató megítéltetik- bár több topicban olyan a hangnem, hogy talán vannak akik lincselnének is. Természetesen itt nem Rád gondoltam, amit írsz elég lényegi felvetés és alapjaiban egyetértek vele. De ez a bizonytalanság, amit a "csak más" meghatározás sugall, szerintem természetes: azon a rendszeren, azokkal a preferenciákkal, nem előre, csak oldalra lépés a vágyott irányba vezető úton. Viszont ebből messzemenő, általánosító, degradáló következtetést levonni tényleg hiba. Akkor következik a "márpedig nálam sokkal jobb/rosszabb lett a hang" háborúskodás.

[audioline]

"Nem jobb csak más" No, az tényleg nem jobb. Létezik olyan is, hogy úgy más, hogy jobb.

Srácok, van egy valag kommersz kábelem, szívesen adok belőle ingyé azoknak, akiknek a kábel nem számít.

[bitrograde]

Biztosan tanult itt valaki magyarul közgazdaságtant, és le tudja fordítani azt a diszciplína modern történetének elejére visszavezethető fogalmat, hogy diminishing returns. Röviden arról lenne szó, hogy van, ahol érdemes a szűk keresztmetszetet bizonyos beruházások (jobb kábel, lineráis táp, hifis babámfüle) révén kiiktatni, van, ahol pedig egyszerűen meg nem térülő, vagy egyre kisebb mértékben megtérülő befektetést eszközöl az ember egy-egy rendszerelem cseréjével-beiktatásával. Otthoni és ipari körülmények között nyilván mások az ésszerűség határai. Rendszere és esze válogatja, mondhatni.

[Aszpirin]

Én pl nem használok spéci hálódrótot lejátszó oldalon,aztán még is jó minden.Ha használok akkor más lesz a hangzás ugyan,de jobb nem az tuti mert érzem.

Utóbbi néhány évben hifis körökben általánossá vált ez a "nem jobb, hanem más" deklaráció. Ha mélyebben utána gondolunk mit is jelent ez? Az én felfogásomban ez nem jelent mást, minthogy a zenei minőségre éhes hifista nem képes felvállalni saját hallása, ízlése, tapasztalata, hangemlékezése szerinti ítéletet, rövid és hosszabb zenei történések mellett sem, hogy amiben kicsit vagy nagyon eltér két hangzás, az érdemesebb arra, hogy közelebb van az elképzelt élő-eredeti zenekari-hangszer hangzáshoz, vagy nem. Ezt persze tudnia kell értékelni zenei élmény behatás szerint is, mert az utóbbi kicsit bekavarhat, néha ellentmondásban is lehet a túlzottan élethűnek tűnő hangzással.

Ez a nem képes vállalni többet a "más" jellemzésen ez nagyon valószínű összefügg az átlag hifis átlagos minőségű hifis lánca felbontó képességével. Ennél tudjuk, egyik másik új komponens másságát úgy is kifejti, hogy a lánc eddig elhomályosított hibáit jobban feltárja. Ezzel el is készült a "nem jobb, hanem más" defenzív verdikt.

Na ezzel egyáltalán nem értek egyet, bár az talán nem is releváns, hogy egyetértek-e, mert valószínűleg nem vagyok eléggé hifista (ez egyre inkább kikristályosodik bennem), és alighanem nem is akarok már az itteni sztenderdek szerint az lenni.

Szóval... LP vs digitális vitában (amit nem akarok itt fellángoltatni!!!!) vagyok a "nem jobb, nem rosszabb, de más" állásponton. Hozzátéve, hogy az _én_ cuccaimmal kapcsolatban, amelyek messze nem high-end kategóriásak (még megközelítpően sem), de most már kielégítik az igényeimet.
Szóval... jópár zenei album megvan már CD-n is és LP-n is... és számomra TÉNYLEG hangulati kérdés, hogy melyiket hallgatom szívesebben. Az hogy más, nem kérdés. De hogy melyik jobb, azt a hangulatom dönti el. Jobban nem tudom elmagyarázni. És erre én is azt szoktam mondani, hogy "nem jobb, nem rosszabb, de más". És ez nem "defenzív" verdikt (mit is kellene védenem?), egyszerűen tényleg így gondolom.

Viszont, hogy nálam jóval hitelesebb embert említsek, Miklós a Stream Audiótól, személyes beszélgetésünk során ugyanezzel a kifejezéssel élt, nem egyszer. Őt pedig azért tartom hitelesnek, mert egyrészt jól láthatóan elég nagy a tapasztalata, másrészt pedig nemhogy nem akart rábeszélni a portékára, amiért felkerestem, hanem határozottan úgy éreztem, hogy ritka korrekt módon nagyon átfogó képet akar adni a dolog árnyoldalairól is (most mindegy, miről volt ott szó, mert itt a szóhasználat a lényeg).

[asebestyen]

Inkább az a szörnyű, hogy a hifistáknak a nyomorult kábelezés, a woodoo meg a potméterek tologatása/tekergetése a zenei reprodukció sorsdöntő pontja. Szerintem meg ez a szégyen a komplett hifis társadalomra nézve, persze tisztelet a kivételnek.
Tény, hogy valami komolyat alkotni, akár zenében, akár felvételkészítésben, akár otthoni reprodukcióban, bizony nem könnyű. Marad a süketelés, a teljes homályban kívülről okoskodás, meg a mindent is tudás eljátszása.
Már csak azt nem értem, hogy a stúdiókban miért nem az itt nagyon okos, hegyes fülű drótos tótok, mágusok, hifisták dolgoznak?

[Shimano]

Én pl nem használok spéci hálódrótot lejátszó oldalon,aztán még is jó minden.Ha használok akkor más lesz a hangzás ugyan,de jobb nem az tuti mert érzem.

Utóbbi néhány évben hifis körökben általánossá vált ez a "nem jobb, hanem más" deklaráció. Ha mélyebben utána gondolunk mit is jelent ez? Az én felfogásomban ez nem jelent mást, minthogy a zenei minőségre éhes hifista nem képes felvállalni saját hallása, ízlése, tapasztalata, hangemlékezése szerinti ítéletet, rövid és hosszabb zenei történések mellett sem, hogy amiben kicsit vagy nagyon eltér két hangzás, az érdemesebb arra, hogy közelebb van az elképzelt élő-eredeti zenekari-hangszer hangzáshoz, vagy nem. Ezt persze tudnia kell értékelni zenei élmény behatás szerint is, mert az utóbbi kicsit bekavarhat, néha ellentmondásban is lehet a túlzottan élethűnek tűnő hangzással.

Ez a nem képes vállalni többet a "más" jellemzésen ez nagyon valószínű összefügg az átlag hifis átlagos minőségű hifis lánca felbontó képességével. Ennél tudjuk, egyik másik új komponens másságát úgy is kifejti, hogy a lánc eddig elhomályosított hibáit jobban feltárja. Ezzel el is készült a "nem jobb, hanem más" defenzív verdikt.

István!A 60-70-es évek rockzenei terméseit hallgatom javarészt cd-én.Van még kérdés? Az egyik ilyen,a másik olyan."Jobb" tápkábellel az egyik ilyenebb,a másik meg olyanabb lesz,de összességében nem lesz mindegyik élvezhetőbb!!
Sokkal fontosabb ennél hogy a rendszer az arányokat,a tömeget,a sebességet,ritmust,és az illúziót jól adagolja,a többi a hallgatón múlik.
Most néztem meg a Queen új életrajzi filmjét tévén hifi nélkül,és nem vagyok egy nagy Queen rajongó,lemezem sincs tőlük,de többször éreztem még így is a libabőrt magamon,szóval így is átjött a zene,pedig csak egy tévén szólt.
Szerintem sokszor olyat várunk el a hifitől,aminek nem is kéne ott lennie,csak mi gondoljuk azt hogy egyszerűbben nem is lehet jó,pedig de.

[istvan01]

Kérdezem a hangmérnököket arról, hogy szeretnének a lemezborítón, kísérő füzeten felsorolva látni a nevüket az alkotók sorában? Nagyon kevés kiadó-stúdióval készült kiadványoknál kerülnek felsorolásra az utolsó lapon a rögzítésnél használt technikai eszközök és vezető hangmérnök. Vajon a kiadók többségnél miért nem láthatók a nagyközönség számára?

[istvan01]

Én pl nem használok spéci hálódrótot lejátszó oldalon,aztán még is jó minden.Ha használok akkor más lesz a hangzás ugyan,de jobb nem az tuti mert érzem.

Utóbbi néhány évben hifis körökben általánossá vált ez a "nem jobb, hanem más" deklaráció. Ha mélyebben utána gondolunk mit is jelent ez? Az én felfogásomban ez nem jelent mást, minthogy a zenei minőségre éhes hifista nem képes felvállalni saját hallása, ízlése, tapasztalata, hangemlékezése szerinti ítéletet, rövid és hosszabb zenei történések mellett sem, hogy amiben kicsit vagy nagyon eltér két hangzás, az érdemesebb arra, hogy közelebb van az elképzelt élő-eredeti zenekari-hangszer hangzáshoz, vagy nem. Ezt persze tudnia kell értékelni zenei élmény behatás szerint is, mert az utóbbi kicsit bekavarhat, néha ellentmondásban is lehet a túlzottan élethűnek tűnő hangzással.

Ez a nem képes vállalni többet a "más" jellemzésen ez nagyon valószínű összefügg az átlag hifis átlagos minőségű hifis lánca felbontó képességével. Ennél tudjuk, egyik másik új komponens másságát úgy is kifejti, hogy a lánc eddig elhomályosított hibáit jobban feltárja. Ezzel el is készült a "nem jobb, hanem más" defenzív verdikt.

[SoundMania]

Engem pl baromira nem érdekel az hogy amit hallgatok éppen,az mennyire is hasonlít az élőben hallottakhoz ha egyszer élvezem.Ha jól esik hallgatni,akkor az már zene,szólhat az bárhogyan is.

Kb ebben van az egész lényege! De ezt nem pozitív értelemben értem. Ezzel a nézeteddel sztem nem szabadna merned ekkora megítéléseket erőltetni ilyen fórumokon.

[Shimano]

Az, hogy mitől lesz jó egy felvétel, az nagyon bonyolult. A kedvenc lemezeken a hangmérnök gárda következetesen ugyanaz, van, ahol 20-30 éve, a munkájuk, az ízlésük egy hangi nyomatot ad.

Nagyon nem értek veled egyet. De gondolom ez nem probléma... Kedvenc lemezek-ről írsz, gondolom a te kedvenc lemezeidről. De itt nem egyéni izlés a kérdés, hanem egy általános elv. Alkotó-e a hangmérnök, aki belenyúl egy művészi előadás hangjába, vagy sem. Szerintem nem, szerinted igen.

A hangmérnökök - így általánosságban, tisztelet a kivételnek - nem foglakoznak kábelezéssel. Azzal gondolom, hogy itt topikolóként egyetértünk azzal, hogy ez nem jó dolog. Szó szerint röhögnek azon, hogy pl. egy hálózati kábel meghatározza egy berendezés hangminőségét, pedig meghatározza. Lehetne írni más kábelekről is, de mondjuk maradjunk csak a hálózati kábelnél, mert azon röhögnek a leghangosabban. Ha a stúdióban a készülékeket nem megfelelő hálózati kábelek táplálják a hang degradálódik, romlik ezt jól tudjuk akik itt vagyunk, mert tapasztaljuk ezt a saját rendszereinknél. Ha egy előfokban degradálódik a hang, azt későbbi fokozat már nem javíthatja ki. Felbontáson, dinamikán következő fokozatban nem lehet javítani.

Ugyanez van a stúdiókban is. Degradálódik a hang és ennek az következménye, hogy bele kell nyúlni aztán a hangba, hogy fogyasztható legyen. A lejátszó rendszerekben kihalt a hangszínszabályzó, a stúdiókban nem. Használják, ettől fogyaszthatóbb, de lényegében még rosszabb lesz a hang, mert az az információ, ami elveszett a hangból, azt nem lehet utólag visszavarázsolni.

Persze ez - a kábelezés - csak egy aspektusa a lemezfelvételnek és utómunkáknak, mikrofonozás meg a hang rögzítése ugyanilyen hibákkal terhelt és azokat is korrigálni kell. De itt is az a szomorú igazság, hogy ami elveszett az elhangzott hanganyagból, azt hangmérnök nem tudja visszahozni.

Szerintem nagyon nem jól látod,de ezt már többen is megfogalmazták elöttem.
Én pl nem használok spéci hálódrótot lejátszó oldalon,aztán még is jó minden.Ha használok akkor más lesz a hangzás ugyan,de jobb nem az tuti mert érzem.Az egyes stúdiókban is csak azért lehet szerintem spécibb drótokat látni,mert a sok "hülye" hifis így azt hiszi jobb minőséget is kap és megveszi a lemezeket,holott ezeknek a drótoknak a minőséghez annyi köze lehet mint nekem,azaz semmi.Marketing,ennyi.
Az élő hangzás otthoni reprodukálásának a vágya is hiú ábránd,mert az kb egyenlő a lehetetlennel,és aki ezt hajszolja,az csak egy pár lemezes örök elégedetlen hifis marad örökre.A hifi célja az hogy a hangokból zenét halljunk ki,és hogy ez milyen is,az kb tök mindegy ha tetszik a hallgatójának,mert a célját teljesíti.Engem pl baromira nem érdekel az hogy amit hallgatok éppen,az mennyire is hasonlít az élőben hallottakhoz ha egyszer élvezem.Ha jól esik hallgatni,akkor az már zene,szólhat az bárhogyan is.

[tonee73]

Igen.Most már kezd kissé unalmassá válni, hogy mesterünk már az általános részen is a kábelezés mindenek feletti fontosságánál köt ki.

Szomorú, ha neked csak ez jött le a beírásomból. Talán nem olvastad végig:

"Persze ez - a kábelezés - csak egy aspektusa a lemezfelvételnek és utómunkáknak, mikrofonozás meg a hang rögzítése ugyanilyen hibákkal terhelt és azokat is korrigálni kell. De itt is az a szomorú igazság, hogy ami elveszett az elhangzott hanganyagból, azt hangmérnök nem tudja visszahozni."

Ez a vita arról szól, hogy a zeneszerző és az előadó művész mellett alkotónak számit, vagy sem a hangmérnök, aki felveszi és feldolgozza a hanganyagot. Értem én, hogy magukat hangmérnöknek tituláló emberek ezt így érzik, de ez nem így van. Ők - jó esetben - szakemberek, fogaskerekek a zene közvetítésben.

Egy szuper tervező, aki olyan LP lejátszót készített, hogy minden eddiginél közelebb van a lejátszott zene az eredetihez sem alkotó a zenét nézve. Egy zseniális résztvevője a zene továbbításának, de nem alkotó, a zenét tekintve.

Persze ez az én saját véleményem, és nem várom el, hogy más is így gondolkozzon!

Végig olvastam, én az általad levont végső következtetésről beszélek-aminél valahogyan a zenehallgatás bármilyen aspektusból való megközelítéséről is essen szó (akár általad akár más által feldobott témakörre gondolok)-mindig kikötsz.Persze teljesen véletlenül.

[cables]

Igen.Most már kezd kissé unalmassá válni, hogy mesterünk már az általános részen is a kábelezés mindenek feletti fontosságánál köt ki.

Szomorú, ha neked csak ez jött le a beírásomból. Talán nem olvastad végig:

"Persze ez - a kábelezés - csak egy aspektusa a lemezfelvételnek és utómunkáknak, mikrofonozás meg a hang rögzítése ugyanilyen hibákkal terhelt és azokat is korrigálni kell. De itt is az a szomorú igazság, hogy ami elveszett az elhangzott hanganyagból, azt hangmérnök nem tudja visszahozni."

Ez a vita arról szól, hogy a zeneszerző és az előadó művész mellett alkotónak számit, vagy sem a hangmérnök, aki felveszi és feldolgozza a hanganyagot. Értem én, hogy magukat hangmérnöknek tituláló emberek ezt így érzik, de ez nem így van. Ők - jó esetben - szakemberek, fogaskerekek a zene közvetítésben.

Egy szuper tervező, aki olyan LP lejátszót készített, hogy minden eddiginél közelebb van a lejátszott zene az eredetihez sem alkotó a zenét nézve. Egy zseniális résztvevője a zene továbbításának, de nem alkotó, a zenét tekintve.

Persze ez az én saját véleményem, és nem várom el, hogy más is így gondolkozzon!

[tonee73]

Alkotó-e a hangmérnök, aki belenyúl egy művészi előadás hangjába, vagy sem. Szerintem nem, szerinted igen.

A hangmérnökök - így általánosságban, tisztelet a kivételnek - nem foglakoznak kábelezéssel.

Ez annyira átlátszó

Igen.Most már kezd kissé unalmassá válni, hogy mesterünk már az általános részen is a kábelezés mindenek feletti fontosságánál köt ki.

[ZolaBA]

Alkotó-e a hangmérnök, aki belenyúl egy művészi előadás hangjába, vagy sem. Szerintem nem, szerinted igen.

A hangmérnökök - így általánosságban, tisztelet a kivételnek - nem foglakoznak kábelezéssel.

Ez annyira átlátszó

[Luxor Audio]

Emlékeztek Ry Cooder mániájára, hogy idős kubai zenészeket keresett meg? Ebből lett az a Buena Vista Social Club, ami minden hifisnek megvan. Nekem is. És elképesztően szól. Akkor, a havannai stúdióban, hogy spec kábelezés volt, az nehezen hihető. Én azt hallottam, hogy műszakilag botrányos körülmények voltak.

Tegye fel a kezét, aki ezen a felvételen felfedez egyetlen spéci kábelt is! Nagyszerű mikrofonokat használtak (amiket a hangmérnök vitt magával Angliából Kubába két jókora kofferben a repülőn, mert ami Rudibának a tápkábel, az sok hangmérnöknek a mikrofon), melyeknek darabára is több, mint itt sokak teljes HiFi rendszere, de a műszaki lánc többi része átlagos, vagy inkább az alatti volt, sőt még áramellátási gondjaik is voltak abban a 3 és fél napban, ami rendelkezésükre állt. Ennek dacára a nagyszerű zenészek, mérnökök és producerek együtt összehoztak valami fantasztikusat.

[Luxor Audio]

Alkotó-e a hangmérnök, aki belenyúl egy művészi előadás hangjába, vagy sem.

Nem célom, hogy bármiről is meggyőzzelek és az sem igazán izgat, engem alkotónak tartanak-e munka közben, de...

... Biztosan jársz színházba, nézel filmeket, olvasol magazinokat. Talán egyetértünk abban, hogy ezek alkotások. Akik pedig részt vesznek a megszületésükben, azok az Alkotók. A színházban nem csak a látható színész hozza létre az előadást, hanem ott van mögötte tucatnyi műszakis, súgó, díszlet-, jelmez- és látványtervező, öltöztető, kellékes, dramaturg, a rendező és asszisztensei, akik együtt létrehozzák az Előadást. A filmek sem születnek maguktól, a színészek nem automata kamerák előtt bohóckodnak, a végterméken több százan dolgoznak, hogy legyen színe, hangja, hatása. A magazinokat sem kizárólag újságírók hozzák létre, az ő munkájukat grafikusok, asszisztensek, fotósok hada segíti. Számodra közölük ki az alkotó és ki nem?

A hangmérnököt csak az nyüstöli és teszi felelőssé mindenért, aki nem látott még közelről professzionális hangfelvételt. Aki akár csak egy minimális szinten is tájékozott a témában, az tisztában van vele, hogy ez bizony egy csapatmunkában végzett alkotó tevékenység. És mint minden ilyen esetben, a végtermék mellékletében fel van sorolva többek között a hangmérnök is, ahogy az újságok, színházi előadások és mozifilmek stáblistáján is mindenki szerepel, aki bármit is hozzátett a produkcióhoz.

Hab a tortán, hogy a hangmérnöki munka, azon belül a kiadvány- és adáskészítés művészeti tevékenységnek számít még az adóhivatal szerint is, velük pedig nem tanácsos vitatkozni.