DAC-olás

[Jozef76]

Lenne egy kérdésem hozzátok!
Adót egy Chord 2qute dac amit le szeretnék cserélni majd. Mi lenne hasonló jó dac aminek ilyen jól zenél, de az rca csatlakozó nincs ennyire közel egymáshoz!
Köszönöm!

Nem kell abnormális rca dugókat használni, ez nem bráner, hogy minél vastagabb, annál jobb:D
ennél jobb rca dugót meg úgysem találsz! https://www.vhaudio.com/bullet-plugs.html

Az az igazság hogy ezt megnézném hogy egy Valhalla Aura 2V2 kábelra hogy menne rá!
Szerintem sehogy! Ez itt a baj!

[bitrograde]

Lenne egy kérdésem hozzátok!
Adót egy Chord 2qute dac amit le szeretnék cserélni majd. Mi lenne hasonló jó dac aminek ilyen jól zenél, de az rca csatlakozó nincs ennyire közel egymáshoz!
Köszönöm!

Qutest, ha tetszett a 2qute hangja.

[fülelek]

Lenne egy kérdésem hozzátok!
Adót egy Chord 2qute dac amit le szeretnék cserélni majd. Mi lenne hasonló jó dac aminek ilyen jól zenél, de az rca csatlakozó nincs ennyire közel egymáshoz!
Köszönöm!

Nem kell abnormális rca dugókat használni, ez nem bráner, hogy minél vastagabb, annál jobb:D
ennél jobb rca dugót meg úgysem találsz! https://www.vhaudio.com/bullet-plugs.html

[Voyager]

Van esetleg itt valaki akinek van UD-505 DAC-ja? Érdekelne a bluetooth működése..

Köszönöm!

[Jozef76]

Lenne egy kérdésem hozzátok!
Adót egy Chord 2qute dac amit le szeretnék cserélni majd. Mi lenne hasonló jó dac aminek ilyen jól zenél, de az rca csatlakozó nincs ennyire közel egymáshoz!
Köszönöm!

[Robici]

Párszor már idéztük, de mindenképp érdemes fel-felidézni ezt a zseniális videót az alapokról!
https://xiph.org/video/vid2.shtml

Ja ez nagyon jó, én lefordítottam hozzá a cikkét is. Egyébként ezt nemrég találtam, jók benne a hangminták is:
https://www.soundonsound.com/techniques ... -solutions
Főleg a zongora 3 bites kvantálással ditherrel meg dither nélkül a durva. Illetve volt még egy cikke Archimagonak ahol meg mesterségesen generált jittert tett hangmintákba, egyre nagyobbakat. Azon ki lehet próbálni hogy ki mekkorát hall meg.

[istvan01]

Ami még egy szokásos dinamika-bitmélység felfogásban durva elhanyagolás, hogy pl a PCM 16bit 0000H értékéhez nem rendelhető hozzá az abszolult csend, abszolult 0volt feszültség, mert olyan nincs (ok, atom plank állandók szintjén talán létezik). Egy durva példával, PCM 16bittel lehet 1 és 2volt közötti feszültség tartományt A/D-zni, ekkor mi is lenne az a dinamika szélesség, átfogás?

A 0000H értéke a referencia 0-át ábrázolja, nem egy teoretikus abszolút 0V-t. A kérdésedre egyéként a válasz 96 dB (1V DC offsettel).

Látom, szándékosan mellébeszélsz, de legyen kedved benne, részemröl ennyi.

[juliush]

Ami még egy szokásos dinamika-bitmélység felfogásban durva elhanyagolás, hogy pl a PCM 16bit 0000H értékéhez nem rendelhető hozzá az abszolult csend, abszolult 0volt feszültség, mert olyan nincs (ok, atom plank állandók szintjén talán létezik). Egy durva példával, PCM 16bittel lehet 1 és 2volt közötti feszültség tartományt A/D-zni, ekkor mi is lenne az a dinamika szélesség, átfogás?

A 0000H értéke a referencia 0-át ábrázolja, nem egy teoretikus abszolút 0V-t. A kérdésedre egyéként a válasz 96 dB (1V DC offsettel).

[istvan01]

Hiszed vagy sem, egy színuszjel megszólaltatáshoz nincs szükség többre, mint 1-1 bitre a színusz frekvenciájának duplájával ismételgetve!

Ez egy szín tiszta baromság - bocs.
Mit mutat meg az az 1 bit? Van jel, vagy nincs jel. De mihez képest és az mekkora?

Vagy netán az 1 bit helyett 1 mintavételt akartál mondani a jel frekvenciájának a duplájával?
Aztán azt a mintát X biten tároljuk. Minél több a bit, annál pontosabban.

Ez a tragédiája lineáris PCM mintavételezésnek, hogy csak a 0dB környékén tekinthető pontosnak. Ott sem, de mondjuk.
Aztán lemegyünk -60 dB-re és ott már drámaian csökken a felbontás. -90dB-n meg 3 szintből áll csak a szinusz (16 bit/44.1 Khz).

Ami még egy szokásos dinamika-bitmélység felfogásban durva elhanyagolás, hogy pl a PCM 16bit 0000H értékéhez nem rendelhető hozzá az abszolult csend, abszolult 0volt feszültség, mert olyan nincs (ok, atom plank állandók szintjén talán létezik). Egy durva példával, PCM 16bittel lehet 1 és 2volt közötti feszültség tartományt A/D-zni, ekkor mi is lenne az a dinamika szélesség, átfogás?

[Aszpirin]

Hiszed vagy sem, egy színuszjel megszólaltatáshoz nincs szükség többre, mint 1-1 bitre a színusz frekvenciájának duplájával ismételgetve!

Ez egy szín tiszta baromság - bocs.
Mit mutat meg az az 1 bit? Van jel, vagy nincs jel. De mihez képest és az mekkora?

Vagy netán az 1 bit helyett 1 mintavételt akartál mondani a jel frekvenciájának a duplájával?
Aztán azt a mintát X biten tároljuk. Minél több a bit, annál pontosabban.

Ez a tragédiája lineáris PCM mintavételezésnek, hogy csak a 0dB környékén tekinthető pontosnak. Ott sem, de mondjuk.
Aztán lemegyünk -60 dB-re és ott már drámaian csökken a felbontás. -90dB-n meg 3 szintből áll csak a szinusz (16 bit/44.1 Khz).

Azt nem írta, hogy PCM-ről van szó, ez a csel

[LIMAR]

Hiszed vagy sem, egy színuszjel megszólaltatáshoz nincs szükség többre, mint 1-1 bitre a színusz frekvenciájának duplájával ismételgetve!

Ez egy szín tiszta baromság - bocs.
Mit mutat meg az az 1 bit? Van jel, vagy nincs jel. De mihez képest és az mekkora?

Vagy netán az 1 bit helyett 1 mintavételt akartál mondani a jel frekvenciájának a duplájával?
Aztán azt a mintát X biten tároljuk. Minél több a bit, annál pontosabban.

Ez a tragédiája lineáris PCM mintavételezésnek, hogy csak a 0dB környékén tekinthető pontosnak. Ott sem, de mondjuk.
Aztán lemegyünk -60 dB-re és ott már drámaian csökken a felbontás. -90dB-n meg 3 szintből áll csak a szinusz (16 bit/44.1 Khz).

[juliush]

Na jó, a Totaldac-példa övön aluli volt, elismerem

Kevesen tudják, hogy a "totaldac"-olás valójában az ókori Rómában alakult ki az akkori "migráncs válság" és a népek keveredése okán, elterjedt mondás lett a "felül tiszta római, de övön alul totál dák"!
(Bocsi!)

[Aszpirin]

Na jó, a Totaldac-példa övön aluli volt, elismerem

[juliush]

A dupla frekvencia a Nyquist-tétel következménye, ez okés, de az 1-1 bit biztos? Nem inkább 1-1 minta?

Mivel a felvetés konkrétan egy adott amplitúdójú színusz visszajátszásáról szólt, valójában még az sem kell, az analóg erősítés majd eldönti, hogy mekkora jelszintnek feleljen meg! (Igen, megint csak egyszerűsítés a részemről, de bevallom, volt némi dramaturgiai célzatosság is benne!);)

Arra is találni ábrát a neten, hogy hogy néz ki szkópon egy, a mintavételezési frekvencia felé közelítő fekvenciájú "szinuszsszal" megkínált DAC kimenete

Azt hiszem, itt tévedsz, tiszta színuszjel egészen a mintavételi freki feléig tiszta színuszjel lesz minden tisztésségesen megépített DAC esetén! (lásd az alábbi video 5. perce körül!) Az idézett mérés azt hiszem pont a "tisztességes megépítést" kérdőjelezné meg, egy 10kHz-en már bődületesen rossz torzítási értéket mutató berendezés esetén. (Aminek hangminőségéről sokan meg áradoznak!)
Amire utalsz, az olyan jelalak lehet, amely a mintavételi freki fele feletti információt tartalmaz, tipikusan a négyszögjellel szoktak példálózni.

Párszor már idéztük, de mindenképp érdemes fel-felidézni ezt a zseniális videót az alapokról!
https://xiph.org/video/vid2.shtml

[denesdr]

De igen, a dupla mintavételezési freki elégségességéről szóló Nyquist-tételt én is ismerem, viszont ez egy elméleti dolog. A megvalósítás már elég érdekes, ha az sem egészen mindegy, hogy "hogyan" szólal meg az a szinuszjel. Hogy a DAC-ok milyen "szinuszjelet" produkálnak a mintavételezési freki feléhez közelítve, az más kérdés, ami lerántja az embert a földre. Arra is találni ábrát a neten, hogy hogy néz ki szkópon egy, a mintavételezési frekvencia felé közelítő fekvenciájú "szinuszsszal" megkínált DAC kimenete Ez pl. egy több mint 10 ezer eurós DAC 10kHz-es "szinusza" 48kHz mintavételi frekvenciánál:

Ez a Totaldac d1-six inkább egy elrettentő példa, mintsem mintaszerű megvalósítás, legalábbis a mérések és az ára alapján!

[Aszpirin]

Erre még egy reakció:

Hiszed vagy sem, egy színuszjel megszólaltatáshoz nincs szükség többre, mint 1-1 bitre a színusz frekvenciájának duplájával ismételgetve! Tehát egy CD esetén 1 kHz lejátszásához minden egyéb rögzített információ felesleges redundancia.

A dupla frekvencia a Nyquist-tétel következménye, ez okés, de az 1-1 bit biztos? Nem inkább 1-1 minta? Ez most tényleg egy kérdés, mert idáig nem jutottam el még logikailag sem, hogy 2kHz-en ismételgetett 1 bittel hogyan jutsz el az 1 khz-es szinuszhioz. Mi kell legyen nnak az 1 bitnek a 2Khz-cel ismételgetett mintája? 1 0 1 0 ....? (valószínű) vagy 1 1 1 1 (kevésbé valószínű)?

De igen, a dupla mintavételezési freki elégségességéről szóló Nyquist-tételt én is ismerem, viszont ez egy elméleti dolog. A megvalósítás már elég érdekes, ha az sem egészen mindegy, hogy "hogyan" szólal meg az a szinuszjel. Hogy a DAC-ok milyen "szinuszjelet" produkálnak a mintavételezési freki feléhez közelítve, az más kérdés, ami lerántja az embert a földre. Arra is találni ábrát a neten, hogy hogy néz ki szkópon egy, a mintavételezési frekvencia felé közelítő fekvenciájú "szinuszsszal" megkínált DAC kimenete Ez pl. egy több mint 10 ezer eurós DAC 10kHz-es "szinusza" 48kHz mintavételi frekvenciánál:

Persze ember legyen a talpán, aki meghallja 10kHz-en a különbséget egy valódi szinuszjel és a fenti ábrán látható "izé" között, de azért érdekes lenne annak az általános célú DAC-nak a kimenetét látni, amelyik et a bemenetét egyetlen (egybites?) minta 2 KHz-es ismételgesésével kínáljuk meg ... oké, ez így nem fair

[Aszpirin]

Erre még egy reakció:

Hiszed vagy sem, egy színuszjel megszólaltatáshoz nincs szükség többre, mint 1-1 bitre a színusz frekvenciájának duplájával ismételgetve! Tehát egy CD esetén 1 kHz lejátszásához minden egyéb rögzített információ felesleges redundancia.

A dupla frekvencia a Nyquist-tétel következménye, ez okés, de az 1-1 bit biztos? Nem inkább 1-1 minta? Ez most tényleg egy kérdés, mert idáig nem jutottam el még logikailag sem, hogy 2kHz-en ismételgetett 1 bittel hogyan jutsz el az 1 khz-es szinuszhioz. Mi kell legyen nnak az 1 bitnek a 2Khz-cel ismételgetett mintája? 1 0 1 0 ....? (valószínű) vagy 1 1 1 1 (kevésbé valószínű)?

De igen, a dupla mintavételezési freki elégségességéről szóló Nyquist-tételt én is ismerem, viszont ez egy elméleti dolog szvsz. Hogy a DAC-ok mit produkálnak a mintavételezési freki feléhez közelítve, az más kérdés. Arra is találni ábrát a neten, hogy hogy néz ki szkópon egy, a mintavételezési frekvencia felé közelítő fekvenciájú "szinuszsszal" megkínált DAC kimenete Ez pl. egy több mint 10 ezer eurós DAC 10kHz-es "szinusza" 48kHz mintavételezésnél:

[juliush]

A kérdés lényege az volt, hogy eldobható-e az a 6 bit a környezetizaj miatt, vagy sem. És bőven nem csak dinamikai megfontolásból.
De te azt mondod, hogy a példánkban 6 bit nyugodtan eldobható, én meg azt, hogy ezzel extra kvantálási zajt vinnünk be, nem is keveset. Ez utóbbi “hóttbiztos”, az viszont nem, hogy a környezeti zaj miatt ez érzékelhető lesz emberi füllel. Ezért igazad lehet.
Itt tehát nem csak a dinamikáról van már szó (azzal már végeztünk), hanem arról, hogy az állításodból az következne, hogy semmi értelme még a 16 bitnek sem (senki nem fog 126 dB SPL-en hallgati zenét, a 70dB már valószínűbb, és a 30 dB környezeti zajszint otthon is hétköznapi szcenárió tudtommal. A 24 bitnek pedig végképp semmi értelme nem lenne ennek alapján. Továbbá, ha 6 bit eldobásával jelentősen megnövelt kvantálási zajnak nincs hallható hatása, akkor jitterről/fáziszajról sincs semmi értelme beszélni, mert az is bőven a környezeti zajszint alatti (és a kvantálási zajhoz hasonló jellegű) zajt fog produkálni, még teljes kivezérlésnél is. A gondom csak annyi ezzel, hogy sajnos személyesen is hallottam már ezt cáfoló bizonyítékot Menyuséknál, nem is olyan régen (fáziszajra illetve jitterre).
Mindenesetre felírom a bakancslistámra, hogy valahogy egy kísérletet összehozni az állításod alátámasztására (vagy cáfolatára).
Addig is elhiszem, amit írtál, mert ha jól sejtem, ez a tanult szakmáddal összefügg.

A szigorúan rögzített axiómáimmal csupán egyszerűsített modellt alkottam, amelyben a logikám és a matematika működik. Ugyanakkor azt gondolom, egyértelművé tettem, hogy a valóság egyáltalán nem ilyen fekete-fehér, a háttérzaj abszolút jelelnyomó hatását az emberi hallás képességei tekintetében én sem tartom feltétlenül igaznak. Vagyis a háttérzaj alá nyúló dinamikai tartaléknak a valóságban igenis lehet haszna. Mint ahogy a felvétel során a dinamikai csúcsok számára fenntartott headroom-nak is.
És mégis, a magam részéről szinte biztos vagyok benne, hogy otthon, a társasházban, normál körülmények között és hangerővel hallgatva nem tudnék különbséget tenni egy 16-bites rögzítésű zene és annak megfelelően ditherelt (viszlát kvantálási zaj!) 10-bitesre butított változata között. Ha belegondolsz, a sokak számára még mindig non-plus ultrának tartott szalagos magnók se nagyon tudnak ennél sokkal többet. Sőt, vannak itt a fórumon is jópáran, akik a digitális nirvánát a 14-bitben találták meg!

[fülelek]

Az a környezeti 30dB zaj, mint már említettem, spektrálisan nagyon nem egyenletes eloszlású, pl. 2kHz felett jóval kisebb, 10kHz-en meg végképp.
És pont ebben a sávban van a legtöbb probléma akár digitális, akár analóg vonalon, felvételnél és lejátszásnál egyaránt...

[juliush]

Cher Julien,

Ilyen dolgok melyik romkocsmában ragadnak rá az emberre?

Hát igen, a romkocsmák a maguk kiemelkedő egységnyi térfogatra eső információ mennyiségükkel, melynek hatékony áramlását a magas környezeti zajszint által korlátozott dinamikájú csatornákon kellene kivitelezni, több-kevesebb alkoholos befolyásoltsággal küzdő verbális alrendszereken keresztül, öregedő, eltompult auditív szenzorokkal megáldott befogadók részére!

[lehoako]

Vegyünk két példaértéket, mondjuk 1 kHz-es, 16 biten kvantált szinuszjelekkel (direkt különveszem az "alsó" 6 bitet, hogy látszódjon, mit "dobsz el"):
egyik esetben a 0100101011 000001 (decimálisan 19137) illetve a negáltja képezik a (pozitív és negatív) jelcsúcsokat
másik esetben a 0100101011 111101 (decimálisan 19197) illetve a negáltja képezik a jelcsúcsokat

A szoba zaját pedig mondjuk az 0000000000 111111 (decimálisan 63) és a negáltja között mozgó értékek írnák le, ha ugyanúgy kvantálnuk. Ha teljes spektrumú fehérzaj, akkor ezek a kvantált értékek a mintavételezési frekvenciával, de teljesen teljesen véletlenszerűen vennének fel tetszőleges értéket (nem valószínű, hogy a szoba alapzaja fehérzaj legyen, de ez - azt hiszem - mellékes)

Azt mondod, hogy e két esetben keletkező amplitúdóértékek között (amelyik mindkettő magasan a zajszint feletti hangnyomásszintet jelképez, nem lesz semmilyen különbség (mert a felső 10 bitjük azonos)?

Ha így van, akkor írd le az okát is, kérlek. Legalább ezt is megtanulom

Akkor vonjuk ki a kettőt egymásból!
0b0100101011111101 - 0b0100101011000001 = 0b0000000000111100 < 0b0000000000111111
Vagyis az ábrázolt változás a zajszint alá esik.
A CD-játszó kimenetén még ott lehet a különbség, de a hallgató számára a környezeti zajban elveszik.

Cher Julien,

Ilyen dolgok melyik romkocsmában ragadnak rá az emberre?

[Aszpirin]

Ez a10bit szól a 60dB tartományban, téves következtetés. Ha veszünk példának egy 0dB (max szintű) színusz jelet, annak hullámalak leképzéseben mind a 16bit (24bit) részt vesz.

Hiszed vagy sem, egy színuszjel megszólaltatáshoz nincs szükség többre, mint 1-1 bitre a színusz frekvenciájának duplájával ismételgetve! Tehát egy CD esetén 1 kHz lejátszásához minden egyéb rögzített információ felesleges redundancia. Nem is ezért használják a magasabb mintavételt, meg bitmélységet, hanem azért, mert a hangzó történés számtalan különböző frekvenciájú és amplitúdójú színusz szuperpozíciójaként kerül rekonstruálásra a rendkívül találóan rekonstrukciós szűrőnek nevezett eszköz által!

Ja,rossz példát vettem megint, pedig nem az a lényeg, hogy szinusz vagy nem, ezért érzem úgy, hogy folyamatosan elbeszélünk egymás mellett. Vegyünk akkor háromszöget, hogy legyen felharmonikus is bőven az alapfrekvenciához képest. A kérdés lényege az volt, hogy eldobható-e az a 6 bit a környezetizaj miatt, vagy sem. És bőven nem csak dinamikai megfontolásból.
De te azt mondod, hogy a példánkban 6 bit nyugodtan eldobható, én meg azt, hogy ezzel extra kvantálási zajt vinnünk be, nem is keveset. Ez utóbbi “hóttbiztos”, az viszont nem, hogy a környezeti zaj miatt ez érzékelhető lesz emberi füllel. Ezért igazad lehet.
Itt tehát nem csak a dinamikáról van már szó (azzal már végeztünk), hanem arról, hogy az állításodból az következne, hogy semmi értelme még a 16 bitnek sem (senki nem fog 126 dB SPL-en hallgati zenét, a 70dB már valószínűbb, és a 30 dB környezeti zajszint otthon is hétköznapi szcenárió tudtommal. A 24 bitnek pedig végképp semmi értelme nem lenne ennek alapján. Továbbá, ha 6 bit eldobásával jelentősen megnövelt kvantálási zajnak nincs hallható hatása, akkor jitterről/fáziszajról sincs semmi értelme beszélni, mert az is bőven a környezeti zajszint alatti (és a kvantálási zajhoz hasonló jellegű) zajt fog produkálni, még teljes kivezérlésnél is. A gondom csak annyi ezzel, hogy sajnos személyesen is hallottam már ezt cáfoló bizonyítékot Menyuséknál, nem is olyan régen (fáziszajra illetve jitterre).
Mindenesetre felírom a bakancslistámra, hogy valahogy egy kísérletet összehozni az állításod alátámasztására (vagy cáfolatára).
Addig is elhiszem, amit írtál, mert ha jól sejtem, ez a tanult szakmáddal összefügg.

[juliush]

Ez a10bit szól a 60dB tartományban, téves következtetés. Ha veszünk példának egy 0dB (max szintű) színusz jelet, annak hullámalak leképzéseben mind a 16bit (24bit) részt vesz.

Hiszed vagy sem, egy színuszjel megszólaltatáshoz nincs szükség többre, mint 1-1 bitre a színusz frekvenciájának duplájával ismételgetve! Tehát egy CD esetén 1 kHz lejátszásához minden egyéb rögzített információ felesleges redundancia. Nem is ezért használják a magasabb mintavételt, meg bitmélységet, hanem azért, mert a hangzó történés számtalan különböző frekvenciájú és amplitúdójú színusz szuperpozíciójaként kerül rekonstruálásra a rendkívül találóan rekonstrukciós szűrőnek nevezett eszköz által!

[juliush]

Vegyünk két példaértéket, mondjuk 1 kHz-es, 16 biten kvantált szinuszjelekkel (direkt különveszem az "alsó" 6 bitet, hogy látszódjon, mit "dobsz el"):
egyik esetben a 0100101011 000001 (decimálisan 19137) illetve a negáltja képezik a (pozitív és negatív) jelcsúcsokat
másik esetben a 0100101011 111101 (decimálisan 19197) illetve a negáltja képezik a jelcsúcsokat

A szoba zaját pedig mondjuk az 0000000000 111111 (decimálisan 63) és a negáltja között mozgó értékek írnák le, ha ugyanúgy kvantálnuk. Ha teljes spektrumú fehérzaj, akkor ezek a kvantált értékek a mintavételezési frekvenciával, de teljesen teljesen véletlenszerűen vennének fel tetszőleges értéket (nem valószínű, hogy a szoba alapzaja fehérzaj legyen, de ez - azt hiszem - mellékes)

Azt mondod, hogy e két esetben keletkező amplitúdóértékek között (amelyik mindkettő magasan a zajszint feletti hangnyomásszintet jelképez, nem lesz semmilyen különbség (mert a felső 10 bitjük azonos)?

Ha így van, akkor írd le az okát is, kérlek. Legalább ezt is megtanulom

Akkor vonjuk ki a kettőt egymásból!
0b0100101011111101 - 0b0100101011000001 = 0b0000000000111100 < 0b0000000000111111
Vagyis az ábrázolt változás a zajszint alá esik.
A CD-játszó kimenetén még ott lehet a különbség, de a hallgató számára a környezeti zajban elveszik.

[istvan01]

Ha figyelmesen elolvasod, a 60 dB nem a CD által leképezhető dinamikatartományból jött, hanem a teljes kivezérlésnél (ez a lényeg) elérhető 95 dB SPL-ből és a 35 dB-s háttérzajból! A teljes kivezérlés azt jelenti, hogy MSB-ig minden bitet használunk, de mivel 60 dB jel-zaj viszony a büdzsénk, ennek biztosításához teljes kivezérlés esetén a felső 10 bit használata a szükséges és elégséges feltétel.

Rendben, de a példa kérdésemre nem válaszoltál (az, hogy a kivezérléshez szükséges a felső 10 bit, az tiszta ügy, de hifisták vagyunk, hadd ne fogadjam el adekvát válasznak az "elégséges" szót arra, amit kérdeztem, mert ez nem arra válasz).

Ez a10bit szól a 60dB tartományban, téves következtetés. Ha veszünk példának egy 0dB (max szintű) színusz jelet, annak hullámalak leképzéseben mind a 16bit (24bit) részt vesz. Az eredeti analóg jelet azzal lehet jobban közelíteni. (mintavételi frekvencia növelés a másik közelítő alap módszer)
Ami itt hasznosítható 60dB alatti tartományként szóba jött, az a kisjelű, alacsony hangnyomást keltő tartomány alap és felharmonikusokra is értendő (spektrum kép szerint)