Tisztelt Fórumtársak!
Annak érdekében, hogy fenntartsuk ezt a szigetet, szükségünk van bevételre. Te is támogathatsz minket, ha azt szeretnéd, hogy sokáig és stabilan tudjunk működni. Amennyiben élsz ezzel a lehetőséggel, azt mi megköszönjük!
viewtopic.php?f=100&t=199327
Annak érdekében, hogy fenntartsuk ezt a szigetet, szükségünk van bevételre. Te is támogathatsz minket, ha azt szeretnéd, hogy sokáig és stabilan tudjunk működni. Amennyiben élsz ezzel a lehetőséggel, azt mi megköszönjük!
viewtopic.php?f=100&t=199327
Lemezjátszó
- Aszpirin
- Kiemelt Moderátor
- Hozzászólások: 6090
- Csatlakozott: 2018.04.06., pén. 21:30
- Értékelés: 5144
- Tartózkodási hely: Szár
Re: Lemezjátszó
Ha már itt tartunk, mondana valaki nekem olyan metal (nem hörgős!) lemezt, amelyik jól szól nála?
Nekem régebbiekből vagy két Iron Maiden, egy Judas Priest van, ezek gagyin szólnak, újabból megvan a Dream Theater Live at Budokan négylemezes, az sokkal jobb, de az sem az élvezet csúcsa... Igaz ennyi az összes metálnak nevezhető lemezem. Lehet hogy az én lejátszóm / phonóm nem ”metálbarát”?
Nekem régebbiekből vagy két Iron Maiden, egy Judas Priest van, ezek gagyin szólnak, újabból megvan a Dream Theater Live at Budokan négylemezes, az sokkal jobb, de az sem az élvezet csúcsa... Igaz ennyi az összes metálnak nevezhető lemezem. Lehet hogy az én lejátszóm / phonóm nem ”metálbarát”?
- All-in-one Hifi: NAD M33 → Audio Physic Classic 20
- Fejes rendszer: Mac → RME ADI-2 DAC FS → Hifiman Arya Stealth
- Házimozi: Oppo 203 | AppleTV 4K → Marantz SR6013 → LG OLED B7 | Dali Opticon HM szett + B.K.Electrinics DoubleGem
Re: Lemezjátszó
Magas egyetértésem.
Beethoven szimfóniák? A hideg kiráz.
Nem kell félni ezektől a hifis vagy saját 'szűrésektől'. A jobb rendszer így is szélesíti a palettát.
Beethovenen kívül is elég szép tágas a világ.
ML 512 - Heed Nexus - Spendor SP1
blog: Komolyzenei ajánló
Re: Lemezjátszó
Pedig azon belül is elég nagy különbségek vannak. Hallgasd meg az ötödiket, az pl. tele van kvázi jazzes részekkel (is). (tök mindegy milyen hifin.)
- zoli73
- V.I.P.
- Hozzászólások: 3751
- Csatlakozott: 2010.01.16., szomb. 22:11
- Értékelés: 2351
- Tartózkodási hely: 2465
Re: Lemezjátszó
Ebben van valami amit írsz, mert minél jobb egy rendszer, szerintem annál jobban nevezhető műfaj függetlennek. De azért ennek két oldala van, mert egy jó rendszer valóban szélesítheti a zenei látómezőnket, de azért a számunkra érdektelen zenei stílusokat nem hinném, hogy megszerettetné, mégha oly kiválóan is prezentálja.SoundMania írta: ↑2019.10.06., vas. 12:09Az a tapasztalatom, hogy akiknek sokkal jobb rendszere lesz a fejlesztéseik során, jelentősen kibővül a meghallgatott zenei művek köre. Van aki pl így már képes komoly zongoraműveket is meghallgatni, más pedig a rock-metál vonal mellett kezd Dire Straits , Zorán és más lemezek élvezetére is, sőt kezdi felfedezni a jazz-t isMathias írta: ↑2019.10.06., vas. 11:52Szerintem azok nem mondanak ellent ennek, sőt. Ott is nagyjából az a lényeg, hogy elvoltak a zenével hifizés nélkül is(ellettek volna életük végiéig így) és nyilván utána is, persze még jobb minőségben. Valószínűsítem, hogy a zenéhez való viszonyuk nem változott, pusztán már jobb minőségben állt rendelkezésre. Nem az a mondanivaló, hogy mindenki hallgasson gagyi rendszert, hanem az hogy ne a jó rendszertől várjuk, hogy az eddig "meg nem talált zenére" ráleljünk.SoundMania írta: ↑2019.10.05., szomb. 21:26Mindenesetre érdemes végig olvasni Feri betalózásait is ebben a témában.
A jó rendszertől mást kell várnunk szerintem. Itt már sokszor elhangzott, hogy egy tisztességes szint felett a zene "megvan", onnan felfelé kezdődik a hifizés. Mindenki aki rendszeresen itt van ezt csinálja(nyilván én is). Sok cél motiválhatja ezt, van aki jobb hangszerhangokat keres, van aki nagyobb felbontást, van aki jobb kezelhetőséget, vagy akár "szebb" készülékeket, amik jobban mutatnak a szobában, stb, stb.
Szerintem ezek jelentős dolgok!
Ha magamat állítanám példának, nincs az a csúcs rendszer, ami megszerettetne velem pl. egy Beethoven zongoraversenyt, vagy akár említhetném a heavy metalt is.
MoFi - Funk Firm - "Palotás" phono - Audio Research - JBL - Neotech - LessLoss - WireWorld - UsaAudio
- SoundMania
- V.I.P.
- Hozzászólások: 5652
- Csatlakozott: 2011.05.06., pén. 20:57
- Értékelés: 1050
Re: Lemezjátszó
Ez nézőpont kérdése is. Ezek mind az árukat meghazudtoló hangszedők. Talán leginkább az EMT TSD15 az.... És annak van Nagytestvére is, ami lehengerlően jobb. szóval nem hinném , hogy bármelyik is áldozatot követel. Az anyagiak kivételével . :)dixie-chicken írta: ↑2019.10.06., vas. 20:00ahogyan szokták mondani,minden jóban,van vlmi rossz,minden rosszban van vlmi jó,és ez a hifire is érvényes,csak meg kell találni az adott pillanatban mi a jó számunkra,és az elvárásaink/preferenciáink is változhatnak..csak körül kell nézni a hangszedőpályán milyen marginális-széles megközelitések léteznek..lehet vlki egy magasabb árszinten lévő hangszedőt "áldoz fel" ,és itt elvesziti az ember a finom felbontásokat,részleteket,vagy akármilyen más hifis páramétert,és lehorgonyoz akár átmenetileg,akár véglegesen egy Ortofon SPU,Denon DL103,EMT 15,Decca stb hengszedőnél..nincs annyi részlet,finomság,levegő,tér a hangképben,de lehet tovább élvezni azokat a zenéket is,amelyeket más (jobb?) hangszedőkkel szeretett meg az ember...És ha visszatér a korábbi rosszabb hangzáshoz, akkor elhagyja ezeket az új műfajokat? Én ebben nem hiszek.
néha kevesebb,több lehet...bizonyos esetekben,a visszalépés,előrelépés is lehet
- dixie-chicken
- V.I.P.
- Hozzászólások: 4472
- Csatlakozott: 2007.03.16., pén. 20:56
- Értékelés: 2172
- Tartózkodási hely: Kistarcsa
Re: Lemezjátszó
ahogyan szokták mondani,minden jóban,van vlmi rossz,minden rosszban van vlmi jó,és ez a hifire is érvényes,csak meg kell találni az adott pillanatban mi a jó számunkra,és az elvárásaink/preferenciáink is változhatnak..csak körül kell nézni a hangszedőpályán milyen marginális-széles megközelitések léteznek..lehet vlki egy magasabb árszinten lévő hangszedőt "áldoz fel" ,és itt elvesziti az ember a finom felbontásokat,részleteket,vagy akármilyen más hifis páramétert,és lehorgonyoz akár átmenetileg,akár véglegesen egy Ortofon SPU,Denon DL103,EMT 15,Decca stb hengszedőnél..nincs annyi részlet,finomság,levegő,tér a hangképben,de lehet tovább élvezni azokat a zenéket is,amelyeket más (jobb?) hangszedőkkel szeretett meg az ember...És ha visszatér a korábbi rosszabb hangzáshoz, akkor elhagyja ezeket az új műfajokat? Én ebben nem hiszek.
néha kevesebb,több lehet...bizonyos esetekben,a visszalépés,előrelépés is lehet
Thorens/SME 3009/Shure,Marantz,Tannoy
...az igazán jó zene,az Sokol rádión is jó.... :)
...az igazán jó zene,az Sokol rádión is jó.... :)
- hollohazi
- Fórumlakó
- Hozzászólások: 981
- Csatlakozott: 2014.02.07., pén. 09:19
- Értékelés: 302
- Tartózkodási hely: Balatonfüred
Re: Lemezjátszó
Érdekes téma ez a jobb rendszer, kevésbé jobb rendszer témakör. Valahogy körül lehetne írni. Chordnak volt ezzel kapcsolatosan egy jellemzője a jobb rendszerre, az hogy "hosszabban hallgatható", hozzátéve, hogy ezer sebből vérzik ez a jelző is. Persze egyetértek azzal is, hogy a jobb rendszer egyik jellemzője lehet a több műfajra való megfelelőség.SoundMania írta: ↑2019.10.06., vas. 14:07Korábban is meg voltak már ezek a lemezeik és saját állításaik szerint próbálkoztak is néha velük sikertelenül!Mathias írta: ↑2019.10.06., vas. 13:43És ez csak a hangzásnak köszönhető? És ha visszatér a korábbi rosszabb hangzáshoz, akkor elhagyja ezeket az új műfajokat? Én ebben nem hiszek.SoundMania írta: ↑2019.10.06., vas. 12:09Az a tapasztalatom, hogy akiknek sokkal jobb rendszere lesz a fejlesztéseik során, jelentősen kibővül a meghallgatott zenei művek köre.
Azt inkább el tudom képzelni hogy a hifizés(másoknál tesztelés, összejövetelek, hifis fórumokon ajánlás) során megszeret korábban nem ismert műfajokat, vagy hogy az idővel a sok meghallgatott zene során fejlődik a zenei tudása/érzéke valakinek és már látja a zenét a korábban nem "értett" zenei műfajokban is.
De saját tapasztalatom is az, hogy minél jobb a rendszer, annál több mindent meghallgatok rajt és olyan dolgok amik bántóak tudtak lenni már nem azok. Pl egyre jobban szeretem az énekes lemezeket. Pl operákat is. Igaz ott a kifejeződő érzelmek is sokat számítanak, hogy mennyire jönnek át és mennyire fog meg a dolog. Egyre inkább......
Szóval , persze , van az a szint amikor már egész jól el lehet több dolgot is hallgatni a rendszeren , de minél jobb az a rendszer annál inkább kitágul a zene(hallgatási) világ.
47 Lab Midnight Blue Cd játszó, 47 Lab Midnight Blue elő-és végerősítő, 47 Lab Lens Alnico széles sávú hangsugárzó , Funk Vector III lemezjátszó, Funk FX 3 kar, Hana SL MC hangszedő, 47 Lab Shigaraki MC phono, Tiglon, Shun Mook, Schallwand, Schnerzinger
- SoundMania
- V.I.P.
- Hozzászólások: 5652
- Csatlakozott: 2011.05.06., pén. 20:57
- Értékelés: 1050
Re: Lemezjátszó
Korábban is meg voltak már ezek a lemezeik és saját állításaik szerint próbálkoztak is néha velük sikertelenül!Mathias írta: ↑2019.10.06., vas. 13:43És ez csak a hangzásnak köszönhető? És ha visszatér a korábbi rosszabb hangzáshoz, akkor elhagyja ezeket az új műfajokat? Én ebben nem hiszek.SoundMania írta: ↑2019.10.06., vas. 12:09Az a tapasztalatom, hogy akiknek sokkal jobb rendszere lesz a fejlesztéseik során, jelentősen kibővül a meghallgatott zenei művek köre.
Azt inkább el tudom képzelni hogy a hifizés(másoknál tesztelés, összejövetelek, hifis fórumokon ajánlás) során megszeret korábban nem ismert műfajokat, vagy hogy az idővel a sok meghallgatott zene során fejlődik a zenei tudása/érzéke valakinek és már látja a zenét a korábban nem "értett" zenei műfajokban is.
De saját tapasztalatom is az, hogy minél jobb a rendszer, annál több mindent meghallgatok rajt és olyan dolgok amik bántóak tudtak lenni már nem azok. Pl egyre jobban szeretem az énekes lemezeket. Pl operákat is. Igaz ott a kifejeződő érzelmek is sokat számítanak, hogy mennyire jönnek át és mennyire fog meg a dolog. Egyre inkább......
Szóval , persze , van az a szint amikor már egész jól el lehet több dolgot is hallgatni a rendszeren , de minél jobb az a rendszer annál inkább kitágul a zene(hallgatási) világ.
Re: Lemezjátszó
És ez csak a hangzásnak köszönhető? És ha visszatér a korábbi rosszabb hangzáshoz, akkor elhagyja ezeket az új műfajokat? Én ebben nem hiszek.SoundMania írta: ↑2019.10.06., vas. 12:09Az a tapasztalatom, hogy akiknek sokkal jobb rendszere lesz a fejlesztéseik során, jelentősen kibővül a meghallgatott zenei művek köre.
Azt inkább el tudom képzelni hogy a hifizés(másoknál tesztelés, összejövetelek, hifis fórumokon ajánlás) során megszeret korábban nem ismert műfajokat, vagy hogy az idővel a sok meghallgatott zene során fejlődik a zenei tudása/érzéke valakinek és már látja a zenét a korábban nem "értett" zenei műfajokban is.
- SoundMania
- V.I.P.
- Hozzászólások: 5652
- Csatlakozott: 2011.05.06., pén. 20:57
- Értékelés: 1050
Re: Lemezjátszó
Az a tapasztalatom, hogy akiknek sokkal jobb rendszere lesz a fejlesztéseik során, jelentősen kibővül a meghallgatott zenei művek köre. Van aki pl így már képes komoly zongoraműveket is meghallgatni, más pedig a rock-metál vonal mellett kezd Dire Straits , Zorán és más lemezek élvezetére is, sőt kezdi felfedezni a jazz-t isMathias írta: ↑2019.10.06., vas. 11:52Szerintem azok nem mondanak ellent ennek, sőt. Ott is nagyjából az a lényeg, hogy elvoltak a zenével hifizés nélkül is(ellettek volna életük végiéig így) és nyilván utána is, persze még jobb minőségben. Valószínűsítem, hogy a zenéhez való viszonyuk nem változott, pusztán már jobb minőségben állt rendelkezésre. Nem az a mondanivaló, hogy mindenki hallgasson gagyi rendszert, hanem az hogy ne a jó rendszertől várjuk, hogy az eddig "meg nem talált zenére" ráleljünk.SoundMania írta: ↑2019.10.05., szomb. 21:26Mindenesetre érdemes végig olvasni Feri betalózásait is ebben a témában.
A jó rendszertől mást kell várnunk szerintem. Itt már sokszor elhangzott, hogy egy tisztességes szint felett a zene "megvan", onnan felfelé kezdődik a hifizés. Mindenki aki rendszeresen itt van ezt csinálja(nyilván én is). Sok cél motiválhatja ezt, van aki jobb hangszerhangokat keres, van aki nagyobb felbontást, van aki jobb kezelhetőséget, vagy akár "szebb" készülékeket, amik jobban mutatnak a szobában, stb, stb.
Szerintem ezek jelentős dolgok!
Re: Lemezjátszó
Szerintem azok nem mondanak ellent ennek, sőt. Ott is nagyjából az a lényeg, hogy elvoltak a zenével hifizés nélkül is(ellettek volna életük végiéig így) és nyilván utána is, persze még jobb minőségben. Valószínűsítem, hogy a zenéhez való viszonyuk nem változott, pusztán már jobb minőségben állt rendelkezésre. Nem az a mondanivaló, hogy mindenki hallgasson gagyi rendszert, hanem az hogy ne a jó rendszertől várjuk, hogy az eddig "meg nem talált zenére" ráleljünk.SoundMania írta: ↑2019.10.05., szomb. 21:26Mindenesetre érdemes végig olvasni Feri betalózásait is ebben a témában.
A jó rendszertől mást kell várnunk szerintem. Itt már sokszor elhangzott, hogy egy tisztességes szint felett a zene "megvan", onnan felfelé kezdődik a hifizés. Mindenki aki rendszeresen itt van ezt csinálja(nyilván én is). Sok cél motiválhatja ezt, van aki jobb hangszerhangokat keres, van aki nagyobb felbontást, van aki jobb kezelhetőséget, vagy akár "szebb" készülékeket, amik jobban mutatnak a szobában, stb, stb.
- SoundMania
- V.I.P.
- Hozzászólások: 5652
- Csatlakozott: 2011.05.06., pén. 20:57
- Értékelés: 1050
Re: Lemezjátszó
Örülök , hogy elégedett vagy a rendszereddel, mint én is az enyémmel. De nekem ilyenre van igényem.Mathias írta: ↑2019.10.05., szomb. 20:42Nem kell, de lehet. A lehetőség adott. És az elmúlt napok néhány hozzászólása ezt meg is erősítette:SoundMania írta: ↑2019.10.03., csüt. 12:45Vagy azt jelenti mindegy min hallgat zenét az ember , akkor is élvezni kell?!Több ezres lemezgyűjteményét egy 70-es évekből származó félgagyi csehszlovák pörgetőn játszotta leKicsit bekukkantottam a szobába, egy régi Panasonic minihifi-ről szólt a zene, Ő pedig nagy átéléssel énekelt vele/hozzáSzámára a zene, előadás minősege nem a hangzás minősége, hanem az előadó kvalitása, a mű összhangzata jelenti.És ugye innen indult ez a beszélgetés:Ő sem a hangminőséget figyeli első sorban, hanem az előadó játékát.És ez a fentiek fényében igaznak tűnik, hiszen ha a végletekig kifinomult hifi cucc nélkül meg lehet találni a "zenéhez vezető utat" akkor nyilván nem a jó cucc a megoldás hanem valami más.
Mindenesetre érdemes végig olvasni Feri betalózásait is ebben a témában.
Re: Lemezjátszó
Nem kell, de lehet. A lehetőség adott. És az elmúlt napok néhány hozzászólása ezt meg is erősítette:SoundMania írta: ↑2019.10.03., csüt. 12:45Vagy azt jelenti mindegy min hallgat zenét az ember , akkor is élvezni kell?!
Több ezres lemezgyűjteményét egy 70-es évekből származó félgagyi csehszlovák pörgetőn játszotta le
Kicsit bekukkantottam a szobába, egy régi Panasonic minihifi-ről szólt a zene, Ő pedig nagy átéléssel énekelt vele/hozzá
Számára a zene, előadás minősege nem a hangzás minősége, hanem az előadó kvalitása, a mű összhangzata jelenti.
És ugye innen indult ez a beszélgetés:Ő sem a hangminőséget figyeli első sorban, hanem az előadó játékát.
És ez a fentiek fényében igaznak tűnik, hiszen ha a végletekig kifinomult hifi cucc nélkül meg lehet találni a "zenéhez vezető utat" akkor nyilván nem a jó cucc a megoldás hanem valami más.
- Tctronic
- Beköltözött
- Hozzászólások: 2509
- Csatlakozott: 2014.06.26., csüt. 12:00
- Értékelés: 2306
- Tartózkodási hely: Kistarcsa
Re: Lemezjátszó
Igaz. Én is ezt használom, szerintem is szuper.zoli73 írta: ↑2019.10.05., szomb. 17:59Csatlakozom az ajánláshoz én is.
A linkelt készülék egy nagyon jó hangú phono, az árán messze túlmutató kvalitásokkal.
"A szépség nem maguknak a dolgoknak a tulajdonsága, hanem pusztán az azokat szemlélő elmében keletkezik."
- zoli73
- V.I.P.
- Hozzászólások: 3751
- Csatlakozott: 2010.01.16., szomb. 22:11
- Értékelés: 2351
- Tartózkodási hely: 2465
Re: Lemezjátszó
Csatlakozom az ajánláshoz én is.
A linkelt készülék egy nagyon jó hangú phono, az árán messze túlmutató kvalitásokkal.
MoFi - Funk Firm - "Palotás" phono - Audio Research - JBL - Neotech - LessLoss - WireWorld - UsaAudio
Re: Lemezjátszó
[/quote]
Az Obeliskben lévő phono kártya egy belépő megoldás, mégha jóféle is. Kérjél Zsolttól egy külső phonót egy jó táppal próbára.
[/quote]
Erre én is gondoltam, de szétnéznék a csövesek körül is. Persze esélyes, hogy végül Zsoltnál kötök ki.
Ahogy ez lenni szokott...
Az Obeliskben lévő phono kártya egy belépő megoldás, mégha jóféle is. Kérjél Zsolttól egy külső phonót egy jó táppal próbára.
[/quote]
Erre én is gondoltam, de szétnéznék a csövesek körül is. Persze esélyes, hogy végül Zsoltnál kötök ki.
Ahogy ez lenni szokott...
Digi: DIY Raspberry/Allo Digione signature futómű -> Heed Lagrange-> Heed Grand Enigma MKII
LP: Edwards Audio TT3 (Goldring 1042) -> Heed Quasar -> Heed Lagrange -> Heed Grand Enigma MKII
LP: Edwards Audio TT3 (Goldring 1042) -> Heed Quasar -> Heed Lagrange -> Heed Grand Enigma MKII
- asebestyen
- Kiemelt Moderátor
- Hozzászólások: 5859
- Csatlakozott: 2017.11.26., vas. 10:59
- Értékelés: 7195
- Tartózkodási hely: Bokod
Re: Lemezjátszó
Az Obeliskben lévő phono kártya egy belépő megoldás, mégha jóféle is. Kérjél Zsolttól egy külső phonót egy jó táppal próbára.iistván írta: ↑2019.10.05., szomb. 11:44Üdv. Mindenkinek!
A témához: a zenészeket tényleg kevésbé érdekli az otthoni zenehallgatás minősége.
A gitár tanárom (manapság igen felkapott és tehetséges rock bandában játszanak minőségi zenét) otthon Yamaha HS8-asokat hallgat... Ő sem a hangminőséget figyeli első sorban, hanem az előadó játékát.
Más téma: az aláírásomban szereplő rendszerem van, jelentősen változtatni nem kívánok rajta, de mégis csak egy hobbi a zenehallgatás mellett a hifizgetés is.
Jelenleg az Obelisk-ben phono kártya van, így is minden szép és jó, de megfordult a fejemben, hogy az LP-hez illően esetleg egy csöves phono-val próbálkoznék.
Tudtok valamit ajánlani, amivel érdemes próbálkozni?
Vagy hagyjam az egészet, úgysem lesz lényegesen jobb?
LP-n alapvetően klasszikus / jazz zenéket hallgatok, a digitális világra marad a metal és az LP-ne meg nem lévő klasszikus
Alces 6 | Mac Mini M1 | Audio-gd Reference 10.32 | Genelec 1031APM aktív monitorok | DIY Oyaide kábelezés
Re: Lemezjátszó
Üdv. Mindenkinek!
A témához: a zenészeket tényleg kevésbé érdekli az otthoni zenehallgatás minősége.
A gitár tanárom (manapság igen felkapott és tehetséges rock bandában játszanak minőségi zenét) otthon Yamaha HS8-asokat hallgat... Ő sem a hangminőséget figyeli első sorban, hanem az előadó játékát.
Más téma: az aláírásomban szereplő rendszerem van, jelentősen változtatni nem kívánok rajta, de mégis csak egy hobbi a zenehallgatás mellett a hifizgetés is.
Jelenleg az Obelisk-ben phono kártya van, így is minden szép és jó, de megfordult a fejemben, hogy az LP-hez illően esetleg egy csöves phono-val próbálkoznék.
Tudtok valamit ajánlani, amivel érdemes próbálkozni?
Vagy hagyjam az egészet, úgysem lesz lényegesen jobb?
LP-n alapvetően klasszikus / jazz zenéket hallgatok, a digitális világra marad a metal és az LP-ne meg nem lévő klasszikus
A témához: a zenészeket tényleg kevésbé érdekli az otthoni zenehallgatás minősége.
A gitár tanárom (manapság igen felkapott és tehetséges rock bandában játszanak minőségi zenét) otthon Yamaha HS8-asokat hallgat... Ő sem a hangminőséget figyeli első sorban, hanem az előadó játékát.
Más téma: az aláírásomban szereplő rendszerem van, jelentősen változtatni nem kívánok rajta, de mégis csak egy hobbi a zenehallgatás mellett a hifizgetés is.
Jelenleg az Obelisk-ben phono kártya van, így is minden szép és jó, de megfordult a fejemben, hogy az LP-hez illően esetleg egy csöves phono-val próbálkoznék.
Tudtok valamit ajánlani, amivel érdemes próbálkozni?
Vagy hagyjam az egészet, úgysem lesz lényegesen jobb?
LP-n alapvetően klasszikus / jazz zenéket hallgatok, a digitális világra marad a metal és az LP-ne meg nem lévő klasszikus
Digi: DIY Raspberry/Allo Digione signature futómű -> Heed Lagrange-> Heed Grand Enigma MKII
LP: Edwards Audio TT3 (Goldring 1042) -> Heed Quasar -> Heed Lagrange -> Heed Grand Enigma MKII
LP: Edwards Audio TT3 (Goldring 1042) -> Heed Quasar -> Heed Lagrange -> Heed Grand Enigma MKII
Re: Lemezjátszó
Annak idején, kb 13 éve indult egy sorozat a Gramofonban, ahol zenészek használtak komolyabb hifi rendszereket pár hétig és mondták el véleményüket egy cikk keretein belül. Az eszközöket és az installációt a Penna biztosította, anno
Ez volt az első cikk a sorozatban.
---------------------------------
„Ha ilyen készülékünk lenne, biztosan többet hallgatnánk zenét”
„Csak akkor törd meg a csendet,
ha mondanivalód szebb a csendnél.”
(indián mondás)
A 2006. tavaszi lapszámban ígéretet tettünk rá, hogy a következő, azaz a mostani megjelenéstől kezdve ismert, kitűnő magyar muzsikusokat szólaltatunk meg, akiket arra kértünk, hogy a Naim cég által összeállított – a Gramofon tavaszi számának 109. oldalán felsorolt elemekből álló – high-end berendezést fogadják otthonukba, használják, hallgassák, majd mondjanak el róla mindent, amit a készüléken való zenehallgatás közben éreztek, észleltek, megfigyeltek. Nagy örömünkre szolgált, hogy elsőként sikerült a Klukon Edit–Ránki Dezső zongoraművész-házaspárt megnyerni „ügyünknek”, akik szoros programjuk ellenére készséggel vállalták, hogy a májusi hetekben egy kicsit másképp hallgatnak zenét.
Bércesi Barbara
Rendkívül nyíltan, érdeklődően fogadta felkérésünket a házaspár, hogy ők legyenek az elsők, akikhez beköltözik a Naim cég által összeállított rendszer (CD-játszóval, integrált erősítővel, háromutas hangsugárzókkal és eredeti kábelekkel). Bár kértek egy kis gondolkodási időt, mert éreztek némi ijedtséget amiatt, hogy olyasmiről kellene véleményt mondaniuk – a zene megszólaltatásának módjáról –, aminek másfajta értelemben nevezhetők mestereinek, ráadásul sűrű gyakorlási rendjük, fellépéseik nehézzé teszik számukra a nyugodt, több órás zenehallgatást, mégis kötélnek álltak – s ahogy mondták, nem bánták meg döntésüket.
Hangzásélményeit eddig
egy teljesen hétköznapinak mondható, bár hi-fi minőségű berendezésen szerezte a művészházaspár. Túlnyomó részt CD-t hallgatnak, korábban DAT-ról hallgatták vissza koncertjeiket. Ahogy mondják, nem fordítottak különös gondot az eszközeik minőségére, mert a mesterségbeli tudást tartják fontosabbnak a hangzással szemben. Rengeteg feketelemezük is van, de azoknak az esetében is az volt mindig mérvadó számukra, hogy milyen zenemű milyen előadásban található a korongon.
„A hangversenytermek akusztikájával is hasonlóképp van az ember” – mondja Ránki Dezső. „Legyen bár kifogásolható a terem hangzása, egy idő után hozzászokik a fül, és kiszűri magának a lényeget, a művészi minőséget.” Klukon Edit hozzáteszi, hogy nagymértékben függ egy koncerttermi élmény és azon belül az akusztikus tér észlelése egy sor szubjektív tényezőtől. „A hallgatásban nem csak a fülünk vesz részt, minden zsigerünk «jelen kell legyen», teljes lényünkkel az előadásra kell tudnunk hangolódni, az előítéleteinket, előzetes elvárásainkat háttérbe kell tudnunk szorítani.”
„Érzelmi és intellektuális élmény volt annak idején a Kurtág György vezette nyírbátori zenei táborban Pablo Casals játékát hallani magnószalagon” – emlékszik vissza Klukon Edit. „Ott sem a hangminőség volt a mérvadó, hanem hogy a technika egyáltalán képes jelentős zenei eseményeket megörökíteni, és a jelen nem lévők számára élvezhetővé tenni azokat.”
Már 1970-től készültek lemezfelvételeik– idézi fel Ránki Dezső –, így a stúdióban használatos berendezések hangminősége ismert volt számukra, de akkoriban még szóba sem jöhetett, hogy az otthoni zenehallgatás hasonló színvonalat érjen el, így a két helyzetet az ember füle teljesen kettéválasztotta.
Manapság ritkán
és igen rendszertelenül hallgatnak zenét, leginkább akkor, ha egy új kiadvány felkelti az érdeklődésüket, vagy egy megtanulandó darabhoz keresnek illusztrációt – most épp A csodálatos mandarin négykezes változatának felvételét hallgatták ilyen céllal. Csak elvétve fordul elő, hogy egy lemezt kétszer is betegyenek a lejátszóba. „Négy-öt olyan előadó van, akinek a felvételei másodszorra még több élményt nyújtanak, nem pedig csalódást okoznak” – vallja be Ránki Dezső. „Valószínűleg a lemezhallgatásban is azt az egyszeri és megismételhetetlen élményt keressük, ami egy koncerten érhet bennünket, ezért is számottevőbb számunkra, hogy mi az a zene, ami szól, s az milyen hatást gyakorol ránk.” Soha nem hallgatnak semmit háttérzeneként, még ha karácsonykor az alkalomhoz illő művet tesznek is fel, arra sem tudnak nem odafigyelni.
Május első napjaiban
érkezett a készülék
Ránkiék otthonába, Dankó Péter és a Penna-Poor Kft. kollégái üzemelték be abban a tágas, fából készült helyiségben, amelyben a két művész gyakorol. A két gyönyörű hangversenyzongorán kívül kényelmes karosszékek állnak itt, előttük egy puha szőnyeg, egy hosszú polcon kották, összkiadások, a földig érő ablakokon át zöldellő borostyánlevelek tekintenek be. „Már az első perctől kezdve azt éreztük, hogy a készülék, ami beköltözött hozzánk, nem valamiféle akadály. Inkább olyan, mint egy jó zongora, ami segít abban, hogy azt halljuk, amit szeretnénk” – osztja meg velem érzetét Ránki Dezső. Klukon Edit hozzáteszi: „Ez a készülék kitűnően érzékelteti, milyen nagy szerepe van a zenehallgatásban a csendnek – mely sokszor értékesebb minden hangnál. Nagyon fontos, hogy csendet tud teremteni, illetve segít, hogy én magam csendben lehessek zenehallgatás közben.” Klukon Edit
első meghatározó élménye
az volt, amikor a Celibidache vezényletével előadott Bruckner-szimfónia hallgatása közben kipillantott az ablakon az esőáztatta borostyánlevelekre. „Úgy éreztem, hogy a leveleken megülő esőcseppek tükörszerű csillogása tökéletesen illeszkedik ahhoz a hangzáshoz, amely a muzsika lényegét tükrözi a hallgató felé. Nincs lehetőség a mellébeszélésre. Kiemeli és megsegíti azokat a minőségeket, amelyeket élőben és hangfelvételeken egyaránt megismertünk például Celibidachénál.” Nem elhanyagolható Ránki Dezső szerint az sem, hogy az általa megszokottnál nagyságrendekkel jobb hangzás előidézése mellett a készülék külső megjelenése is kellemes. Épp annyi funkció, s ennek megfelelően épp annyi gomb van rajta, amennyi feltétlenül szükséges. Nemes és egyszerű.
A bő két hét során, mialatt a készülék a házaspárnál vendégeskedett, csak klasszikus zenét hallgattak rajta – különböző előadóktól, műfajokban, apparátussal. Véleményük szinte teljesen egybehangzóan az volt, hogy akár Debussy zongoraműveket, akár Bruckner-szimfóniát, akár Dukay Barnabás-darabokat, akár kórusműveket hallgattak, mindenre egyaránt kitűnőnek bizonyult a rendszer. „Szinte”, mert Klukon Editnek az énekhangot egy árnyalattal kevésbé esett jól hallgatni a készüléken. Abban – mint annyi másban is – tökéletesen egyezett a vélekedésük, hogy
a zongorahang hihetetlenül jól szólt
a készüléken, kiváltképp Michelangeli zongorajátéka. Ránki Dezső még hozzátette: úgy érezte, hogy a szimfonikus zenekari művek szólamarányai világosan érzékelhetőek voltak, anélkül hogy kemény, analizáló hangzáskép állt volna elő.
Ezen a ponton kezdtünk el rajta elmélkedni, hogy vajon milyen etalonnak is kéne hogy megfeleljen egy „zenereprodukáló” készülék. Ránki Dezső így fogalmazta meg elvárását: „Az igazán fontos az, hogy az előadóművész rendelkezzen egy benne megérlelt mondanivalóval a megszólaltatandó műről, legyen képes azt átadni, s egy viszonylag semleges, ám kitűnő minőségű közegen keresztül ez meg tudjon érkezni a befogadóhoz. Ez a készülék tökéletesen megfelel ennek a célnak. Biztos, hogy egy ilyen jellegű berendezést tartanék megfelelőnek hosszú távra.” „Magyarul: itt maradhatna…” – nevet Klukon Edit. „Kinyitotta a fülünket egy másfajta minőségre. Varázslat van benne.”
Kb egy évvel később aztán vissza is jöttek és meg is vették a náluk teszten lévő rendszert. Ha jól emlékszem.
Ez volt az első cikk a sorozatban.
---------------------------------
„Ha ilyen készülékünk lenne, biztosan többet hallgatnánk zenét”
„Csak akkor törd meg a csendet,
ha mondanivalód szebb a csendnél.”
(indián mondás)
A 2006. tavaszi lapszámban ígéretet tettünk rá, hogy a következő, azaz a mostani megjelenéstől kezdve ismert, kitűnő magyar muzsikusokat szólaltatunk meg, akiket arra kértünk, hogy a Naim cég által összeállított – a Gramofon tavaszi számának 109. oldalán felsorolt elemekből álló – high-end berendezést fogadják otthonukba, használják, hallgassák, majd mondjanak el róla mindent, amit a készüléken való zenehallgatás közben éreztek, észleltek, megfigyeltek. Nagy örömünkre szolgált, hogy elsőként sikerült a Klukon Edit–Ránki Dezső zongoraművész-házaspárt megnyerni „ügyünknek”, akik szoros programjuk ellenére készséggel vállalták, hogy a májusi hetekben egy kicsit másképp hallgatnak zenét.
Bércesi Barbara
Rendkívül nyíltan, érdeklődően fogadta felkérésünket a házaspár, hogy ők legyenek az elsők, akikhez beköltözik a Naim cég által összeállított rendszer (CD-játszóval, integrált erősítővel, háromutas hangsugárzókkal és eredeti kábelekkel). Bár kértek egy kis gondolkodási időt, mert éreztek némi ijedtséget amiatt, hogy olyasmiről kellene véleményt mondaniuk – a zene megszólaltatásának módjáról –, aminek másfajta értelemben nevezhetők mestereinek, ráadásul sűrű gyakorlási rendjük, fellépéseik nehézzé teszik számukra a nyugodt, több órás zenehallgatást, mégis kötélnek álltak – s ahogy mondták, nem bánták meg döntésüket.
Hangzásélményeit eddig
egy teljesen hétköznapinak mondható, bár hi-fi minőségű berendezésen szerezte a művészházaspár. Túlnyomó részt CD-t hallgatnak, korábban DAT-ról hallgatták vissza koncertjeiket. Ahogy mondják, nem fordítottak különös gondot az eszközeik minőségére, mert a mesterségbeli tudást tartják fontosabbnak a hangzással szemben. Rengeteg feketelemezük is van, de azoknak az esetében is az volt mindig mérvadó számukra, hogy milyen zenemű milyen előadásban található a korongon.
„A hangversenytermek akusztikájával is hasonlóképp van az ember” – mondja Ránki Dezső. „Legyen bár kifogásolható a terem hangzása, egy idő után hozzászokik a fül, és kiszűri magának a lényeget, a művészi minőséget.” Klukon Edit hozzáteszi, hogy nagymértékben függ egy koncerttermi élmény és azon belül az akusztikus tér észlelése egy sor szubjektív tényezőtől. „A hallgatásban nem csak a fülünk vesz részt, minden zsigerünk «jelen kell legyen», teljes lényünkkel az előadásra kell tudnunk hangolódni, az előítéleteinket, előzetes elvárásainkat háttérbe kell tudnunk szorítani.”
„Érzelmi és intellektuális élmény volt annak idején a Kurtág György vezette nyírbátori zenei táborban Pablo Casals játékát hallani magnószalagon” – emlékszik vissza Klukon Edit. „Ott sem a hangminőség volt a mérvadó, hanem hogy a technika egyáltalán képes jelentős zenei eseményeket megörökíteni, és a jelen nem lévők számára élvezhetővé tenni azokat.”
Már 1970-től készültek lemezfelvételeik– idézi fel Ránki Dezső –, így a stúdióban használatos berendezések hangminősége ismert volt számukra, de akkoriban még szóba sem jöhetett, hogy az otthoni zenehallgatás hasonló színvonalat érjen el, így a két helyzetet az ember füle teljesen kettéválasztotta.
Manapság ritkán
és igen rendszertelenül hallgatnak zenét, leginkább akkor, ha egy új kiadvány felkelti az érdeklődésüket, vagy egy megtanulandó darabhoz keresnek illusztrációt – most épp A csodálatos mandarin négykezes változatának felvételét hallgatták ilyen céllal. Csak elvétve fordul elő, hogy egy lemezt kétszer is betegyenek a lejátszóba. „Négy-öt olyan előadó van, akinek a felvételei másodszorra még több élményt nyújtanak, nem pedig csalódást okoznak” – vallja be Ránki Dezső. „Valószínűleg a lemezhallgatásban is azt az egyszeri és megismételhetetlen élményt keressük, ami egy koncerten érhet bennünket, ezért is számottevőbb számunkra, hogy mi az a zene, ami szól, s az milyen hatást gyakorol ránk.” Soha nem hallgatnak semmit háttérzeneként, még ha karácsonykor az alkalomhoz illő művet tesznek is fel, arra sem tudnak nem odafigyelni.
Május első napjaiban
érkezett a készülék
Ránkiék otthonába, Dankó Péter és a Penna-Poor Kft. kollégái üzemelték be abban a tágas, fából készült helyiségben, amelyben a két művész gyakorol. A két gyönyörű hangversenyzongorán kívül kényelmes karosszékek állnak itt, előttük egy puha szőnyeg, egy hosszú polcon kották, összkiadások, a földig érő ablakokon át zöldellő borostyánlevelek tekintenek be. „Már az első perctől kezdve azt éreztük, hogy a készülék, ami beköltözött hozzánk, nem valamiféle akadály. Inkább olyan, mint egy jó zongora, ami segít abban, hogy azt halljuk, amit szeretnénk” – osztja meg velem érzetét Ránki Dezső. Klukon Edit hozzáteszi: „Ez a készülék kitűnően érzékelteti, milyen nagy szerepe van a zenehallgatásban a csendnek – mely sokszor értékesebb minden hangnál. Nagyon fontos, hogy csendet tud teremteni, illetve segít, hogy én magam csendben lehessek zenehallgatás közben.” Klukon Edit
első meghatározó élménye
az volt, amikor a Celibidache vezényletével előadott Bruckner-szimfónia hallgatása közben kipillantott az ablakon az esőáztatta borostyánlevelekre. „Úgy éreztem, hogy a leveleken megülő esőcseppek tükörszerű csillogása tökéletesen illeszkedik ahhoz a hangzáshoz, amely a muzsika lényegét tükrözi a hallgató felé. Nincs lehetőség a mellébeszélésre. Kiemeli és megsegíti azokat a minőségeket, amelyeket élőben és hangfelvételeken egyaránt megismertünk például Celibidachénál.” Nem elhanyagolható Ránki Dezső szerint az sem, hogy az általa megszokottnál nagyságrendekkel jobb hangzás előidézése mellett a készülék külső megjelenése is kellemes. Épp annyi funkció, s ennek megfelelően épp annyi gomb van rajta, amennyi feltétlenül szükséges. Nemes és egyszerű.
A bő két hét során, mialatt a készülék a házaspárnál vendégeskedett, csak klasszikus zenét hallgattak rajta – különböző előadóktól, műfajokban, apparátussal. Véleményük szinte teljesen egybehangzóan az volt, hogy akár Debussy zongoraműveket, akár Bruckner-szimfóniát, akár Dukay Barnabás-darabokat, akár kórusműveket hallgattak, mindenre egyaránt kitűnőnek bizonyult a rendszer. „Szinte”, mert Klukon Editnek az énekhangot egy árnyalattal kevésbé esett jól hallgatni a készüléken. Abban – mint annyi másban is – tökéletesen egyezett a vélekedésük, hogy
a zongorahang hihetetlenül jól szólt
a készüléken, kiváltképp Michelangeli zongorajátéka. Ránki Dezső még hozzátette: úgy érezte, hogy a szimfonikus zenekari művek szólamarányai világosan érzékelhetőek voltak, anélkül hogy kemény, analizáló hangzáskép állt volna elő.
Ezen a ponton kezdtünk el rajta elmélkedni, hogy vajon milyen etalonnak is kéne hogy megfeleljen egy „zenereprodukáló” készülék. Ránki Dezső így fogalmazta meg elvárását: „Az igazán fontos az, hogy az előadóművész rendelkezzen egy benne megérlelt mondanivalóval a megszólaltatandó műről, legyen képes azt átadni, s egy viszonylag semleges, ám kitűnő minőségű közegen keresztül ez meg tudjon érkezni a befogadóhoz. Ez a készülék tökéletesen megfelel ennek a célnak. Biztos, hogy egy ilyen jellegű berendezést tartanék megfelelőnek hosszú távra.” „Magyarul: itt maradhatna…” – nevet Klukon Edit. „Kinyitotta a fülünket egy másfajta minőségre. Varázslat van benne.”
Kb egy évvel később aztán vissza is jöttek és meg is vették a náluk teszten lévő rendszert. Ha jól emlékszem.
Re: Lemezjátszó
A zenészek ( könnyű és komolyzenészek egyaránt ) egy része kurvára igénytelen magával és a közönségével szemben, sokuk zenét egyáltalán nem hallgat ( gyakorlásról inkább ne is beszéljünk ) mondván minek ( James Galway is azért hagyta ott a Berlini Szimfónikusokat (!) mert nem akart közöttük hangszeresen leépülni ). Én már annak is örülök ha Mozart nevét nem c-vel írják. Viszont az igényes és jól képzett előadó néha bekapcsolja otthon a Videoton hifit. Néha, mert aki egész nap a zene bűvöletében él annak már nem sok kedve van este is zenét hallgatni pláne ha egy jó nagy család várja haza sok extra munkával. Az ilyen ember minek venne magának drága letapogató rendszert ha nincs rá ideje bekapcsolni?
Azt azért vegyük észre hogy az élő zene teljesen más minőségi színvonalat képvisel egy aktív zenész számára mint a konzervzene mindennapi felmelegítése egy hifistának, legyen bár az adott album előadója a világ egyik legkeresettebb művésze is. A zenehallgatás valóban jó arra hogy sok felvételt és zenei koncepciót megismerhessünk. Mi. Mi akik nem konyítunk hozzá. Így lesz min csámcsogni a kocsmában a pultos kisasszonnyal, viszont a zenész általa nem megy elöbbre mert ezeket az interpretációkat leutánozni hallás után nem lehet. Youtube-ról sem lehet hangszert tanulni sem pedig stílusismeretet elsajátítani. Én csak nevetem azokat akik Bill Evans szaxofonos instrukcióit inhalálják nap mint nap annak reményében hogy egyszer majd ők is úgy fognak fújni mint ő mert a mester most végre elárulja nekik a nagy titkot és fellebbenti a sötét fátylat az elhallgatott nüanszokról. Ugyan. El kell menni hozzá tanulni, pár évet lehúzni mellette és akkor talán valami valóbán átsugárzik majd rájuk is.
Minden zenész egy pakkal érkezik a munka világába és abból fog dolgozni amit a tanulmányai során belepakolt. Ha sikeres zenésszé válik meg lesz majd a lehetősége hogy a világ legjobb zenekaraival és zenészeivel dolgozhasson és rengeteg új dolgot sajátíthasson el. Ezáltal zeneileg gazdagodni fog és nőni fog a munkapiaci értéke. Ez működik. A zenehallgatás viszont legfeljebb puszta szórakozás a részükre és amikor meghallják hogy a legtutibb rendszer is milyen fos módra szól egy félresikeredett fuvolás tanszaki koncert "aurájához" képest is egyből elröhögik magukat és gyorsan visszateszik a pénztárcájukat a zsebükbe.
A hangszerről meg annyit hogy én még nem találkoztam olyan értelmes zenésszel akinek nem csorgott volna a nyála a legtutibb gyártmányra és kifejezetten büszkék rá ha az egyiket magukénak tudhatják.
A zenészek világát a hifizéssel bármilyen összefüggésbe hozni egyszerűen egy nagy félreértés eredménye. Őket ez a dolog rohadtul nem érdekli. Aki nem hiszi számolja össze hogy hány hifizős zenész ismerőse van. Statisztikai hibahatár alatti lesz a számuk.
[/quote]
Én például 35 évig profi énekes voltam az Operett Színházban és az Operaházban,(napi átlagban 6-8 órát aktív élő zenével töltöttem.)Ennek ellenére még egy délelőtti 4 órás próba és egy esti 6 órás Parsifal előadás után is leültem otthon zenét hallgatni!
Természetesen ez nem általános.
Üdv. Gyuri
[/quote]
Egy kivétel.
https://youtu.be/Q2cV4aUOJEQ
Re: Lemezjátszó
Érdekes ez a zenészek és a Hi-Fi témakör, de inkább az Általában a Hifiről topikba kívánkozik. Nekem is van jópár közvetlen élményem a témakörben, mert voltam pár zenésznél láttam, hogy próbálnak koncert előtt és otthon. Beszélgettem velük erről a hangminőség témáról. Summázva a hallottakat én azt mondanám, hogy nemigen foglalkoznak ezzel. Költeni meg tényleg nem költenek rá. Erről egy jellemző történet. Hálózati kábel áráért mentem el egy pub koncertre jónevű jazz zenészhez. Ő jazz bőgős, akkor épp egy gitáros zenekarában játszott. A gitáros a beállás közben hallotta, hogy miről beszélünk és odaszólt, hogy egy jó három méteres gitár kábel őt is érdekelné. Megkérdezte mennyibe kerülne. Jó árat akartam mondani ... 15 e. Rámnézett. Ne viccelj, ez amivel játszok 7 ezer volt. Szóval annál olcsóbb és jobb érdekelte volna. Ha most valaki azt hinné, hogy ez egy kutyaütő zenész volt, az nagyon téved. Nem akartam ott maradni a koncerten, de végül ott ragadtam annyira jól játszottak.
Re: Lemezjátszó
Valóban a legtöbb zenészt nem igen érdekli a lejátszó rendszer.(Azért van kivétel is bőven!)
Ámde akkor miért akar minden zenész egyre jobb hangszert("highend hangszert?")???
Gyuri
[/quote]
A zenészek ( könnyű és komolyzenészek egyaránt ) egy része kurvára igénytelen magával és a közönségével szemben, sokuk zenét egyáltalán nem hallgat ( gyakorlásról inkább ne is beszéljünk ) mondván minek ( James Galway is azért hagyta ott a Berlini Szimfónikusokat (!) mert nem akart közöttük hangszeresen leépülni ). Én már annak is örülök ha Mozart nevét nem c-vel írják. Viszont az igényes és jól képzett előadó néha bekapcsolja otthon a Videoton hifit. Néha, mert aki egész nap a zene bűvöletében él annak már nem sok kedve van este is zenét hallgatni pláne ha egy jó nagy család várja haza sok extra munkával. Az ilyen ember minek venne magának drága letapogató rendszert ha nincs rá ideje bekapcsolni?
Azt azért vegyük észre hogy az élő zene teljesen más minőségi színvonalat képvisel egy aktív zenész számára mint a konzervzene mindennapi felmelegítése egy hifistának, legyen bár az adott album előadója a világ egyik legkeresettebb művésze is. A zenehallgatás valóban jó arra hogy sok felvételt és zenei koncepciót megismerhessünk. Mi. Mi akik nem konyítunk hozzá. Így lesz min csámcsogni a kocsmában a pultos kisasszonnyal, viszont a zenész általa nem megy elöbbre mert ezeket az interpretációkat leutánozni hallás után nem lehet. Youtube-ról sem lehet hangszert tanulni sem pedig stílusismeretet elsajátítani. Én csak nevetem azokat akik Bill Evans szaxofonos instrukcióit inhalálják nap mint nap annak reményében hogy egyszer majd ők is úgy fognak fújni mint ő mert a mester most végre elárulja nekik a nagy titkot és fellebbenti a sötét fátylat az elhallgatott nüanszokról. Ugyan. El kell menni hozzá tanulni, pár évet lehúzni mellette és akkor talán valami valóbán átsugárzik majd rájuk is.
Minden zenész egy pakkal érkezik a munka világába és abból fog dolgozni amit a tanulmányai során belepakolt. Ha sikeres zenésszé válik meg lesz majd a lehetősége hogy a világ legjobb zenekaraival és zenészeivel dolgozhasson és rengeteg új dolgot sajátíthasson el. Ezáltal zeneileg gazdagodni fog és nőni fog a munkapiaci értéke. Ez működik. A zenehallgatás viszont legfeljebb puszta szórakozás a részükre és amikor meghallják hogy a legtutibb rendszer is milyen fos módra szól egy félresikeredett fuvolás tanszaki koncert "aurájához" képest is egyből elröhögik magukat és gyorsan visszateszik a pénztárcájukat a zsebükbe.
A hangszerről meg annyit hogy én még nem találkoztam olyan értelmes zenésszel akinek nem csorgott volna a nyála a legtutibb gyártmányra és kifejezetten büszkék rá ha az egyiket magukénak tudhatják.
A zenészek világát a hifizéssel bármilyen összefüggésbe hozni egyszerűen egy nagy félreértés eredménye. Őket ez a dolog rohadtul nem érdekli. Aki nem hiszi számolja össze hogy hány hifizős zenész ismerőse van. Statisztikai hibahatár alatti lesz a számuk.
[/quote]
Én például 35 évig profi énekes voltam az Operett Színházban és az Operaházban,(napi átlagban 6-8 órát aktív élő zenével töltöttem.)Ennek ellenére még egy délelőtti 4 órás próba és egy esti 6 órás Parsifal előadás után is leültem otthon zenét hallgatni!
Természetesen ez nem általános.
Üdv. Gyuri
Re: Lemezjátszó
Bocsánat!Én komolyzenészre gondoltam!dixie-chicken írta: ↑2019.10.04., pén. 12:43nem minden zenész,akad olyan amely évtizedeken keresztül ugyanazon ütött,kopott gitárját és amplifikációját használjaÁmde akkor miért akar minden zenész egyre jobb hangszert("highend hangszert?")???
lásd csak egy példának Rory Gallagher (közismert ) esetét..de nincs egyedül..
https://en.wikipedia.org/wiki/Rory_Gallagher
Gyuri
- Luxor Audio
- Otthon vagyok
- Hozzászólások: 15210
- Csatlakozott: 2003.03.27., csüt. 22:09
- Értékelés: 10354
- Tartózkodási hely: Budapest
- Kapcsolat:
Re: Lemezjátszó
Pedig Gilmour sokszor elmondta, hogy sajnálatosnak tartja a vásárlási őrületet, amiben emberek mindenféle kütyüket vásárolnak a tökéletes hang céljából, ami sokkal inkább múlik a zenészen, mint a cuccokon. Abszolút osztom a véleményét, sőt még a HiFi-re is igaznak gondolom.