Általában a hifiről

[Aszpirin]

Még egy dolog: én pontosan azt tartom a csöves (vagy hibrid) erősítők legnagyobb előnyének, hogy ezzel a cső-csereberével otthoni körülmények között is pofonegyszerűen, de nagyon markánsan lehet a saját ízlésedhez hangolni a cuccot - egy összetartó “csöves” közösség tagjai pedig módot adhatnak, hogy kölcsönkapj, kipróbálj más gyártmányú csöveket, és akkor dönts a csővásárlásról, ha már hallottad, otthon, saját cuccban...
Ezt azért ic-s/tranyós cuccal nagyon ritkán, vagy egyáltalán nem teheted meg, ott a legtöbb esetben (néhány könnyen cserélhető opamptól eltekintve) marad a kábelekkel hangolás, de szerény véleményem szerint az aktív alkatrészek/komponensek cseréjével mindig nagyobb eltérést lehet okozni (jó és rossz irányba is), mint a passzívakéval. Tévedés joga itt is fenntartva.

[fülelek]

Addig csak megszólal valahogy, mint a gyári tápkábellel. Adják a készülékhez, hogy be lehessen kapcsolni, ha hazaviszed. Másra nem jó.

másra nem jó? Akkor gondolom ez számtalan elismert gyártó termékénél szerepel a használati utasításban.
Megnéznék pár ilyen figyelmeztetést. De gondolom, ha arra kérnélek mutassál, erős lenne a sértődöttség.

Valószínűleg sokkal jobb az a tápkábel aminek világít a vége kék leddel. Biztos ott is analóg tápolás van a dugón belül.

Szerintem Gábor ezt a drága készülékekhez gyárilag hozzáadott olcsó, mezei öntött pvc burkolatú hálózati kábelre értette.

[Aszpirin]

Addig csak megszólal valahogy, mint a gyári tápkábellel. Adják a készülékhez, hogy be lehessen kapcsolni, ha hazaviszed. Másra nem jó.

másra nem jó? Akkor gondolom ez számtalan elismert gyártó termékénél szerepel a használati utasításban.
Megnéznék pár ilyen figyelmeztetést. De gondolom, ha arra kérnélek mutassál, erős lenne a sértődöttség.

Valószínűleg sokkal jobb az a tápkábel aminek világít a vége kék leddel. Biztos ott is analóg tápolás van a dugón belül.

Limar a gyári csövekre utalt, a csöves erősítőkben. Mivel a csövek élettartama (is) véges, és az egyéb komponensekhez viszonyítva meglehetősen rövid, ráadásul a hangot befolyásoló tulajdonságaik gyártóról gyártóra meglehetősen különbözőek tudnak lenni, a csöves erősítőket gyártó cégek nem forgalmazhatják olyan csövekkel a termékeiket, amelyek belátható utánpótlása nem biztosított. Így aztán kénytelenek a mai elektroncső-gyárak termékeit használni, ezek pedig - tekintettel a korlátozott igényre - nincsenek sokan, és azok is nagyrészt kínaiak vagy oroszok (Shuguang, Gold Lion, Tung-Sol, Sovtek, stb, esetleg a szlovákiai JJ a tényleges gyártók) Bár nagyon messze vagyok attól, hogy minden mai csövet hallottam volna, ténynek látszik, hogy a régi gyártmányú, régi készletekből fennmaradt, még használatlan új csövek (röviden NOS-csövek) más, a hifisek által általában jobbnak tartott hangot produkálnak.
Limar szerintem túloz, amikor azt írja, hogy a mai csövek “csak bekapcsolásra jók“. Én tényleg élveztem az erősítőm hangját a PrimaLuna feliratú, valójában Shuguang csövekkel is. Egyáltalán nem “csak bekapcsolásra” voltak jók, bár ez persze nézőpont (stilusosabban: hallópont) kérdése. Az tény ugyanis, hogy amikor sikerült beszereznem Tesla made in Czechoslovakia feliratú NOS végfokcsöveket, és betettem őket, akkor olyan volt, mintha teljesen más erősítőt hallanék. Aztán rábuktam erre a NOS-vonulatra, és előfokban, fázisfordító pozícióban is kipróbáltam más csöveket is - ebben azért segített a Wittaoéknál megrendezett csöves teszt, ahol rövid idő alatt többféle NOS csövet hallgattunk meg ugyanabban a két erősítőben), és végre - mások véleményének segítségével, egyelőre kikötöttem egy kombinációnál, amely nekem a legjobban tetszik. Ha nem is mondhatom, hogy “ég és föld” a különbség (ezt a kifejezést a hifisek utáltatták meg velem, mert túl gyakran használják akár picinyke különbségekre is), de az tény, hogy az eredeti csőkészlettel, majd az új kombinációval hallgatva olyan, mintha két különböző erősítő lenne, és nekem a “nem eredeti”, nehezen beszerezhető NOS-készlettel sokkal jobban tetszik. Ami nem jelenti azt, higy az eredeti hallgathatatlan, csak a NOS-készlet sokkal jobb hangot ad - szerintem.
Na, valószínűleg így kell értelmezni azt, amit Limar irt.
Ami azt illeti, a PrimaLuna használati utasításában benne van (akárcsak a honlapján) hogy kísérletezz nyugodtan más, akár NOS csövekkel is, sőt, az amerikai honlapjukon fel is sorolnak egy jó adag NOS csövet, amelyek szerintük beválnak es különösen az erősítőikben, megjelölve egy amerikai bezerzési forrást is hozzájuk.

Ami a tápkábeleket illeti, azokon valóban a legtöbb gyártó spórol (és persze, hogy nem fogják ezt bevallani a használati utasításban)! én én, akit hozzászólásaim alapján igazán nem lehet kábelfétisisztának nevezni, még én sem a gyári tápkábeleket használom, mert azok szerintem is “csak arra jók”, bár természetesen ebben azért ott a szükséges hifis túlzás - végtére is hifis topikban vagyunk

[ZolaBA]

Addig csak megszólal valahogy, mint a gyári tápkábellel. Adják a készülékhez, hogy be lehessen kapcsolni, ha hazaviszed. Másra nem jó.

másra nem jó? Akkor gondolom ez számtalan elismert gyártó termékénél szerepel a használati utasításban.
Megnéznék pár ilyen figyelmeztetést. De gondolom, ha arra kérnélek mutassál, erős lenne a sértődöttség.

Valószínűleg sokkal jobb az a tápkábel aminek világít a vége kék leddel. Biztos ott is analóg tápolás van a dugón belül.

[kaef2]

jajjj ha visszaolvasod, nem a megalapításukról szóltál, hanem azokról, "akik már a 70-es évek közepén hasítottak korántsem olcsó csöves cuccaikkal a nagy tranzisztoros áradattal szembe menve?"

a többihez csak annyit, de komolyan és mindenféle él nélkül: olvass picit utána

"...Bill [Johnson] bought back everything and founded Audio Research Corporation in 1970...
At this time, vacuum tubes were replaced with transistors, as they proved to be cheaper, easier to implement, and ran cooler. However, transistors were in their earliest stages and did not provide a very musical experience at all. Bill firmly believed in the ability of vacuum tubes to convey a more realistic and convincing musical story. He also felt that vacuum tubes could offer some of the benefits of transistors – namely speed and control – when properly optimized. It was in 1970 that he coined the phrase ‘High Definition’ (well before its popular associations today), now a trademark and integral part of the Audio Research brand.
In the first years of the company, Audio Research produced a series of products which Bill had designed while still working for Electronic Industries (Peploe, after buying E.I., changed its name). At the time, there were no other American home audio manufacturers using vacuum tubes. At a trade show in 1970, an angry engineer told Bill “you’ve set the audio industry back twenty years!” Little did he know that Bill Johnson would later be considered one of the founders of today’s hi-end audio world, as well as being well ahead of the game during the renaissance of vacuum tubes that began in the 1980s.
"
"In the mid-1970s, two economists—friends and serious audiophiles—Dr. William Conrad and Dr. Lewis Johnson—were highly dissatisfied with the commercially available equipment of the time and were also perplexed and challenged by the readily apparent sonic differences among components in their own systems. What made these two classic tube systems sound so different? Could the virtues of each be somehow combined? Not content to merely speculate on such issues, Conrad and Johnson decided to systematically investigate by developing and refining a vacuum-tube preamplifier."

Vagyis pont azt tették, amit korábban Kondo mesternek, meg PQ-nak tulajdonítottak itt páran a 80-as, 90-es évekre datálva, csak épp bő egy évtizeddel korábban. A tranzisztoros érában céget alapítottak csöves eszközökre felesküdve és sikerre vitték, megalapozva ezzel a "csöves technológia reneszánszát".

De lehet nem egyet érteni!

Ez így igaz.

Kondonak és főképpen PQ-nak én " nagyon drága" és kis teljesítményű főképpen együtemű triódás erősítők megjelenését tulajdonítottam. Az Ongaku talán 3-4 szer is többe került, mint az akkori legdrágább AR vagy Conrad Johnson vagy McIntosh. Talán itt érdemes megemlíteni Kondot a drága kábelek elterjedésében meglévő szerepe miatt, de őt is megelőzte talán Ray Kimber, az akkor meglepően sok pénzért árult kábeleivel. Talán a Kimber KCAG volt az első világszerte nagy mennyiségben eladott ezüst interkonnekt kábel.

Lehet talán érdemes lenne egy hifi történelem vagy ilyesmi topikot nyitni ezeknek a dolgoknak. Ha még nincs.

[juliush]

jajjj ha visszaolvasod, nem a megalapításukról szóltál, hanem azokról, "akik már a 70-es évek közepén hasítottak korántsem olcsó csöves cuccaikkal a nagy tranzisztoros áradattal szembe menve?"

a többihez csak annyit, de komolyan és mindenféle él nélkül: olvass picit utána

"...Bill [Johnson] bought back everything and founded Audio Research Corporation in 1970...
At this time, vacuum tubes were replaced with transistors, as they proved to be cheaper, easier to implement, and ran cooler. However, transistors were in their earliest stages and did not provide a very musical experience at all. Bill firmly believed in the ability of vacuum tubes to convey a more realistic and convincing musical story. He also felt that vacuum tubes could offer some of the benefits of transistors – namely speed and control – when properly optimized. It was in 1970 that he coined the phrase ‘High Definition’ (well before its popular associations today), now a trademark and integral part of the Audio Research brand.
In the first years of the company, Audio Research produced a series of products which Bill had designed while still working for Electronic Industries (Peploe, after buying E.I., changed its name). At the time, there were no other American home audio manufacturers using vacuum tubes. At a trade show in 1970, an angry engineer told Bill “you’ve set the audio industry back twenty years!” Little did he know that Bill Johnson would later be considered one of the founders of today’s hi-end audio world, as well as being well ahead of the game during the renaissance of vacuum tubes that began in the 1980s.
"
"In the mid-1970s, two economists—friends and serious audiophiles—Dr. William Conrad and Dr. Lewis Johnson—were highly dissatisfied with the commercially available equipment of the time and were also perplexed and challenged by the readily apparent sonic differences among components in their own systems. What made these two classic tube systems sound so different? Could the virtues of each be somehow combined? Not content to merely speculate on such issues, Conrad and Johnson decided to systematically investigate by developing and refining a vacuum-tube preamplifier."

Vagyis pont azt tették, amit korábban Kondo mesternek, meg PQ-nak tulajdonítottak itt páran a 80-as, 90-es évekre datálva, csak épp bő egy évtizeddel korábban. A tranzisztoros érában céget alapítottak csöves eszközökre felesküdve és sikerre vitték, megalapozva ezzel a "csöves technológia reneszánszát".

De lehet nem egyet érteni!

[kaef2]

talán inkább az 1984-ben Erik Andersson által létrehozott Audio Innovations-nek, ahonnét aztán 1986-ban elszármazott PQ (is), bevezetve (és -jegyezve) az AN-t Angliába(n) is, majd az (eredeti) Audio Note (Japan)-ból is részt kivásárolva... a PQ/Kondo szétválás pedig kicsit később, 1989-ben történt

Nem egészen. :)
...

Vagyis 1997-ben mentek szét. Az Ongaku tette az Audio Note nevet és a nagyon drága csöves erősítőket piaci tényezővé, az AI még nem.

akkor ego-zzunk : ugyanonnét, nomeg Guy Sergeant-tal folytatott levelezéseimből és CS.I. valamikori feljegyzéseiből, amikből mazsolázgattam magamnak, találtam ki én is a dátumot, csak 1998-at 1989-nek írtam

és nem a "nagyon drága csöves erősítőket piaci tényezővé" tevő cégként nevezted meg a csövesek felledüléséért 'felelőssé tehető' céget, hanem> ld. fent ...

Ez nem ego kérdése. Inkább tényszerűségé.
Az említett eseményeknek köszönhetően személyesen PQ-tól vehettem meg egy AN (Kondo) Kagekit 1998-ban (egyet abból a 3-ból amit addig Kondo összesen csinált, egy Avantgarde Trio hangfal és egy AN DAC5 Signature meg egy Micromega Duo transzport mellé) és ennek kapcsán akkoriban sokat beszélgettem vele emailben és telefonon is, sőt a Ramadában az akkor high-end shown is. Így viszonylag jól ismerem PQ olvasatát is az eseményekről (az Ongaku szerepéről az AN vonal akkori sikerében) és a másik oldalét is.
Nem zavar, ha valaki másképpen gondolja. Senkit nem akarok meggyőzni semmiről.

[diagnet]

a lengyeleknél valahogy minden más :smile32: :napsut: - és (mégis) működik... gondolkodik.gif :smile53:

Valójában pedig minden ugyanolyan. "lengyel magyar két jóbarát"...
Annyi külöbséggel, hogy ott 35 milló ember lett (be)kiszolgáltatva az ipari termelésnek. A hosszabb és zordabb tél még tovább tartja őket a panelek fogságában, ezért evidens, hogy fogékonyabbá váltak a szórakoztató elektronikákra.
Orosz barátainkra ez hatványozottan igaz.

A "csöves reneszánszot" kína szállította le. A 2000-es évek elején felismerték, hogy a fogyasztók belecsömörlöttek a csúcsra járatott A-B osztályú integrált világ hangjába. Valami színes, de megfizethető nosztalgiára vágytak. Hát leszállították nekik.
Először csak óvatos piackutatás céljával. Feltűntek az áruházak műszaki osztályán, műszaki boltokban és néhány hifi kereskedőnél az 50-100 ezres ársávban elhelyezett olaszos fantázianevű erősítők. Kockásinges ex-tv szerelők álltak lefagyva a bevásárló kosaruk mellett. Majd később a webáruházakból is elkezdték rendelgetni. Működött.
Jöhettek az EU, USA startupok. A 2000-es évek végére ezek a termékek kifinomultabb köntösben már a highend árkategóriában futnak. A retrovírus sikeresen beépült a genomba. Nincs visszaút.

[juliush]

gondolom, ezt elírtad . helyesen, az akkor-ra vonatkoztatva, és a McIntosh-sal egyetemben: még , i.e. épp'hogy a tranyósoknak kezdődött meg az a típusú föllendülése akkor

Nem, a két említett cég pont a tranzisztoros korszakban a 70-es évek elején, közepén alakult a félvezetős erősítőket nem megfelelőnek érezvén az alapítók által, vagyis hozzájuk köthető a "csöves reneszánsz"!
A McIntosh klasszikus, már a csöves korszakban is működő gyártó volt.
Kis olvasnivaló:
https://audioresearch.com/our-story/
https://conradjohnson.com/about-conrad-johnson/

[istvan01]

És mi a helyzet az olyan nagy vizen túli cégekkel, mint az Audio Research, meg a Conrad-Johnson, akik már a 70-es évek közepén hasítottak korántsem olcsó csöves cuccaikkal a nagy tranzisztoros áradattal szembe menve?

McIntosh, 1949, első 50W-os erősítő, azóta is ...

[mgus]

Bízok benne, nem kezdődik 123-szorra ismét csöves-szilíciumos csörte pl ebben a topicban.
Annyit érdemes mégis hozzá tenni a tapasztalható csöves reneszánszhoz, hogy azok mellett azért nagyon is sokat fejlődött az utóbbi 20-30évben a félvezetős erősítés technika is, eszközökben, kapcsolásban, táplálásban stb. Mindkettőre igaz, jó hangot előállítani egyszerűen, olcsón, egyikkel sem lehet.

Ha sokat fejlődtek volna már rég multidő lennének a csövik, a félvezetők az olcsó szegmensbe fejlődtek tovább, lásd D-H osztály, ha ez feljlődésnek lehet nevezni akkor.

[juliush]

És mi a helyzet az olyan nagy vizen túli cégekkel, mint az Audio Research, meg a Conrad-Johnson, akik már a 70-es évek közepén hasítottak korántsem olcsó csöves cuccaikkal a nagy tranzisztoros áradattal szembe menve?

[istvan01]

Ekkora csöves felfutást szerintem senki sem gondolt volna 20 éve...

Ott a nyelvem hegyén a kérdés, hogy ez most egy hardcore divatlovaglás, vagy tényleg ennyire jó a csöves hang, de nem kérdezem...

Jó csövest pont olyan nehéz csinálni, mint jó félvezetőst.
A rossz csöves sokkal hallgathatóbb, mint a rossz félvezetős (ezért csinál mindenki csövest inkább). De ettől még nem jó, csak elfogadhatóbb.
A legnagyobb gond magával a csövekkel van. A mai gyártásúak sajnálatosan nem képviselik a csőtechnológia csúcsát sem megbízhatóságban, sem paraméterekben, sem hangban. A régi csövekre gyártást alapozni nem lehet, így marad a kínai, orosz kínálat. Akinek meg szerencséje van, hozzájut valami igazán jó 50-60 éves angol, német, USA csőhöz, amivel igazán jól fog szólni az erősítője. Addig csak megszólal valahogy, mint a gyári tápkábellel. Adják a készülékhez, hogy be lehessen kapcsolni, ha hazaviszed. Másra nem jó.

Bízok benne, nem kezdődik 123-szorra ismét csöves-szilíciumos csörte pl ebben a topicban.
Annyit érdemes mégis hozzá tenni a tapasztalható csöves reneszánszhoz, hogy azok mellett azért nagyon is sokat fejlődött az utóbbi 20-30évben a félvezetős erősítés technika is, eszközökben, kapcsolásban, táplálásban stb. Mindkettőre igaz, jó hangot előállítani egyszerűen, olcsón, egyikkel sem lehet.

[LIMAR]

A lengyel piac szépen pezseg és fejlődik.....

Feltehetően ennek egyik oka lehet az ottani sajtó, internetes fórumok más hozzáállása témához.
Itt nálunk akkora rombolás folyt az elmúlt években a hifi kultúrában, ami szerintem párját ritkítja.
Kezdődött a konténeres kínai hifi mindenek fölé helyezésével és a tradicionális gyártók vég nélküli pocskondiázásával, mindenki csak a címkéért fizet, aki minőségi terméket vásárol, hangzott ezerszer. Egy agyament sznob, aki minőségi hifit vásárol. Csak a címkéért fizet.
Folytatódott a mocskos extrapofit hajhász kereskedők folyamatos alázásával.
Nyílt színteret kaptak tevékenységükhöz az ügyeskedők, "szürke importőrök", csomagtartóból kereskedők, semmiféle legális tevékenységet nem folytathatók. És hosszú évek alatt az ő árképzésük, "termékeik" lettek a mértékadók.
Ilyen morális körülmények között elég nehéz fejlődő, pezsgő piacot fenntartani.
Persze dagonyázni lehet a mocsárban, csak az messze nem egy fejődő piac.

[kaef2]

Jó csövest pont olyan nehéz csinálni, mint jó félvezetőst.
A rossz csöves sokkal hallgathatóbb, mint a rossz félvezetős (ezért csinál mindenki csövest inkább). De ettől még nem jó, csak elfogadhatóbb.
A legnagyobb gond magával a csövekkel van. A mai gyártásúak sajnálatosan nem képviselik a csőtechnológia csúcsát sem megbízhatóságban, sem paraméterekben, sem hangban. A régi csövekre gyártást alapozni nem lehet, így marad a kínai, orosz kínálat. Akinek meg szerencséje van, hozzájut valami igazán jó 50-60 éves angol, német, USA csőhöz, amivel igazán jól fog szólni az erősítője. Addig csak megszólal valahogy, mint a gyári tápkábellel. Adják a készülékhez, hogy be lehessen kapcsolni, ha hazaviszed. Másra nem jó.

Egyetértve azzal amiket leírtál ráadásul ez ugye rendszertechnikai kérdés is.
Vannak hangfalak és helységek, amik nem szeretnek csövesekkel szólni vagy legalábbis nem egyszerűen és semmiképpen sem olcsón. Vegyük most a sokféle lehetséges csöves elektronikák közül az erősítőket. Az adott helységben és zenehallgatási szokásokhoz legalább olyan jó esély van félvezetős erősítőkből szuper és a tulajdonos igényenek mindenben megfelelő rendszert építeni, mint csövesből. Ráadásul jobb az esély és a választék a megfizethető févezetősökből, különösen ha új eszközökről beszélünk.

Már persze ha ezt technológiai és nem vallási kérdésnek tekintjük :)

A kilencvenes években volt már egy fellendülése a csöveseknek, köszönhetően az Audio Note-nak és PQ-nak, különösen a kis teljesítményű triódás visszacsatolás nélküli, együtemű topológiájúaknak. Ami kb azzal egy időben ahogy Kondo és PQ útjai elváltak elkezdett szépen lecsengeni.

A lengyel piac szépen pezseg és fejlődik a nemzetközileg is sikeres a minőségi kisipari termékei okán és elég nagy ahhoz hogy szépen eltartson sokféle ügyes gyártót akár csak a hazai eladásokkal is. Érdemes figyelni a történéseire. Az über high-end árkategóriák alatt sokféle figyelemreméltó termékük van.

Lehet hogy a lengyelek tudnak valamit, vagy nagyobb lenne az igény a minőségre? Én személy szerint hiányolom a hifis internetes oldalakat, ahol mint műszaki szemszögből is kivesézik a készülékeket, vagy itt nálunk erre sincs igény.
Nagyon jó oldal szerintem highfidelity.pl ,szívesen nézegetem.

A lengyel európai mértékben is jól látható méretű piac. A miénk sajnos nem.
Ez sok mindent meghatároz sajnos.

[kaef2]

...A kilencvenes években volt már egy fellendülése a csöveseknek, köszönhetően az Audio Note-nak és PQ-nak, különösen a kis teljesítményű triódás visszacsatolás nélküli, együtemű topológiájúaknak. Ami kb azzal egy időben ahogy Kondo és PQ útjai elváltak elkezdett szépen lecsengeni...

talán inkább az 1984-ben Erik Andersson által létrehozott Audio Innovations-nek, ahonnét aztán 1986-ban elszármazott PQ (is), bevezetve (és -jegyezve) az AN-t Angliába(n) is, majd az (eredeti) Audio Note (Japan)-ból is részt kivásárolva... a PQ/Kondo szétválás pedig kicsit később, 1989-ben történt

Nem egészen. :)

"As many of you will know I resigned from CBS Sony where I was an audio designer in mid-1970. At this time, I began using the name Audio Note, and my products were branded with that name. I actually incorporated Audio Note in Japan on October 1, 1979. I was manufacturing high end audio products a long time before I even met Peter Qvortrup. In fact, I had a number of agents prior to Peter Qvortrup being appointed my distributor. He proved himself to be a good salesman of my product and eventually I gave him the right to distribute Audio Note products everywhere except Japan. At no time has he ever been involved in the design, or manufacture, of my products. He is not an amplifier designer.

Everything went well for a period of time and he purchased goods through my Japanese business agent, Shibazaki san of Sibatech. Peter Qvortrup asked me if he might have permission to manufacturer a lower end audio product bearing the Audio Note name, I gave him a revocable license to do so.

In 1996 and 1997 problems started to develop, leading me in late 1997 to revoke the license to manufacture products bearing the Audio Note name, and to dismiss him as my distributor.

Peter Qvortrup has claimed on his web site that we parted company because of some ""severe philosophical divergence on amplifier design", this is not the truth.

I terminated my business agreement with Peter Qvortrup and Audio Note UK for three main reasons:"

https://www.audioasylum.com/cgi/t.mpl?f=general&m=37527


Vagyis 1997-ben mentek szét. Az Ongaku tette az Audio Note nevet és a nagyon drága csöves erősítőket piaci tényezővé, az AI még nem.

[mgus]

Ekkora csöves felfutást szerintem senki sem gondolt volna 20 éve...

Ott a nyelvem hegyén a kérdés, hogy ez most egy hardcore divatlovaglás, vagy tényleg ennyire jó a csöves hang, de nem kérdezem...

Jó csövest pont olyan nehéz csinálni, mint jó félvezetőst.
A rossz csöves sokkal hallgathatóbb, mint a rossz félvezetős (ezért csinál mindenki csövest inkább). De ettől még nem jó, csak elfogadhatóbb.
A legnagyobb gond magával a csövekkel van. A mai gyártásúak sajnálatosan nem képviselik a csőtechnológia csúcsát sem megbízhatóságban, sem paraméterekben, sem hangban. A régi csövekre gyártást alapozni nem lehet, így marad a kínai, orosz kínálat. Akinek meg szerencséje van, hozzájut valami igazán jó 50-60 éves angol, német, USA csőhöz, amivel igazán jól fog szólni az erősítője. Addig csak megszólal valahogy, mint a gyári tápkábellel. Adják a készülékhez, hogy be lehessen kapcsolni, ha hazaviszed. Másra nem jó.

Egyetértve azzal amiket leírtál ráadásul ez ugye rendszertechnikai kérdés is.
Vannak hangfalak és helységek, amik nem szeretnek csövesekkel szólni vagy legalábbis nem egyszerűen és semmiképpen sem olcsón. Vegyük most a sokféle lehetséges csöves elektronikák közül az erősítőket. Az adott helységben és zenehallgatási szokásokhoz legalább olyan jó esély van félvezetős erősítőkből szuper és a tulajdonos igényenek mindenben megfelelő rendszert építeni, mint csövesből. Ráadásul jobb az esély és a választék a megfizethető févezetősökből, különösen ha új eszközökről beszélünk.

Már persze ha ezt technológiai és nem vallási kérdésnek tekintjük :)

A kilencvenes években volt már egy fellendülése a csöveseknek, köszönhetően az Audio Note-nak és PQ-nak, különösen a kis teljesítményű triódás visszacsatolás nélküli, együtemű topológiájúaknak. Ami kb azzal egy időben ahogy Kondo és PQ útjai elváltak elkezdett szépen lecsengeni.

A lengyel piac szépen pezseg és fejlődik a nemzetközileg is sikeres a minőségi kisipari termékei okán és elég nagy ahhoz hogy szépen eltartson sokféle ügyes gyártót akár csak a hazai eladásokkal is. Érdemes figyelni a történéseire. Az über high-end árkategóriák alatt sokféle figyelemreméltó termékük van.

Lehet hogy a lengyelek tudnak valamit, vagy nagyobb lenne az igény a minőségre? Én személy szerint hiányolom a hifis internetes oldalakat, ahol mint műszaki szemszögből is kivesézik a készülékeket, vagy itt nálunk erre sincs igény.
Nagyon jó oldal szerintem highfidelity.pl ,szívesen nézegetem.

[kaef2]

Ekkora csöves felfutást szerintem senki sem gondolt volna 20 éve...

Ott a nyelvem hegyén a kérdés, hogy ez most egy hardcore divatlovaglás, vagy tényleg ennyire jó a csöves hang, de nem kérdezem...

Jó csövest pont olyan nehéz csinálni, mint jó félvezetőst.
A rossz csöves sokkal hallgathatóbb, mint a rossz félvezetős (ezért csinál mindenki csövest inkább). De ettől még nem jó, csak elfogadhatóbb.
A legnagyobb gond magával a csövekkel van. A mai gyártásúak sajnálatosan nem képviselik a csőtechnológia csúcsát sem megbízhatóságban, sem paraméterekben, sem hangban. A régi csövekre gyártást alapozni nem lehet, így marad a kínai, orosz kínálat. Akinek meg szerencséje van, hozzájut valami igazán jó 50-60 éves angol, német, USA csőhöz, amivel igazán jól fog szólni az erősítője. Addig csak megszólal valahogy, mint a gyári tápkábellel. Adják a készülékhez, hogy be lehessen kapcsolni, ha hazaviszed. Másra nem jó.

Egyetértve azzal amiket leírtál ráadásul ez ugye rendszertechnikai kérdés is.
Vannak hangfalak és helységek, amik nem szeretnek csövesekkel szólni vagy legalábbis nem egyszerűen és semmiképpen sem olcsón. Vegyük most a sokféle lehetséges csöves elektronikák közül az erősítőket. Az adott helységben és zenehallgatási szokásokhoz legalább olyan jó esély van félvezetős erősítőkből szuper és a tulajdonos igényenek mindenben megfelelő rendszert építeni, mint csövesből. Ráadásul jobb az esély és a választék a megfizethető févezetősökből, különösen ha új eszközökről beszélünk.

Már persze ha ezt technológiai és nem vallási kérdésnek tekintjük :)

A kilencvenes években volt már egy fellendülése a csöveseknek, köszönhetően az Audio Note-nak és PQ-nak, különösen a kis teljesítményű triódás visszacsatolás nélküli, együtemű topológiájúaknak. Ami kb azzal egy időben ahogy Kondo és PQ útjai elváltak elkezdett szépen lecsengeni.

A lengyel piac szépen pezseg és fejlődik a nemzetközileg is sikeres a minőségi kisipari termékei okán és elég nagy ahhoz hogy szépen eltartson sokféle ügyes gyártót akár csak a hazai eladásokkal is. Érdemes figyelni a történéseire. Az über high-end árkategóriák alatt sokféle figyelemreméltó termékük van.

[prando]

Sziasztok!
Nem találtam a témához illő topikot:

Van két Microsoft tuning tápegységem, ez van ráírva:
Input AC 200-240V 2,5A
Output DC 12V 14A 175W ill. a másik 205W
A problémám pedig: 3 db, egyenként kb 2A áramerősséget igénylő készüléket szeretnék valamelyikre rákötni, két db Telecomos tv beltérit és 1 db routert. Bármilyen sorrendben kötöm be őket, bármelyik tápra, csak kettő indul el, a harmadik sosem, csak villog néhányat a ledje. Ezért is van kettő táp, mert a 3 db csak így megy. A harmadik db, ami nem indul el, kb 10 méter (dc) tápkábelt igényel és ez a fő beltéri. A másik tápról egy méternyi kábellel megy. A tápkábelek vékonyak kb 0,75 mm2, nem tudom fejből pontosan.
Hol lehet a baj?

Köszi!

[LIMAR]

Ekkora csöves felfutást szerintem senki sem gondolt volna 20 éve...

Ott a nyelvem hegyén a kérdés, hogy ez most egy hardcore divatlovaglás, vagy tényleg ennyire jó a csöves hang, de nem kérdezem...

Jó csövest pont olyan nehéz csinálni, mint jó félvezetőst.
A rossz csöves sokkal hallgathatóbb, mint a rossz félvezetős (ezért csinál mindenki csövest inkább). De ettől még nem jó, csak elfogadhatóbb.
A legnagyobb gond magával a csövekkel van. A mai gyártásúak sajnálatosan nem képviselik a csőtechnológia csúcsát sem megbízhatóságban, sem paraméterekben, sem hangban. A régi csövekre gyártást alapozni nem lehet, így marad a kínai, orosz kínálat. Akinek meg szerencséje van, hozzájut valami igazán jó 50-60 éves angol, német, USA csőhöz, amivel igazán jól fog szólni az erősítője. Addig csak megszólal valahogy, mint a gyári tápkábellel. Adják a készülékhez, hogy be lehessen kapcsolni, ha hazaviszed. Másra nem jó.

[chord]

Varsói Audió Videó Show fotók:
(Elektroncsöves erősítő hegyek )
https://www.hificollective.co.uk/blog/w ... dium=email

Üzenet a modern technológiának.:)
Ekkora csöves felfutást szerintem senki sem gondolt volna 20 éve...

Ott a nyelvem hegyén a kérdés, hogy ez most egy hardcore divatlovaglás, vagy tényleg ennyire jó a csöves hang, de nem kérdezem...

[mgus]

Van időtök néha zenét is hallgatni?

Nem nagyon látni hogy milyen zenét hallgatsz, vagy csak az élő zene jön be? A többiek nagyon elfoglaltak a konverzió meg a digitalizálást illetően, lassan már itt is 0-1-0 információba beszélnek, míg kiszámítják a bitráta okozta veszteséget, este lesz. Ez a zene hallgatás, meg információ csere egyszerre nekem nem nagyon megy, vagy zenét hallgatok vagy információt táplálok a komputerembe, de gondolom ez másoknak nem okoz problémát. Ez a multifunkció mint olyan vagy úgy is mondhatnám hogy érdektelenségben fejeződik ki a zene iránt, nyilván ha más a motiváció akkor a zene mint háttér nem zavaró.

[tunerman]

Varsói Audió Videó Show fotók:
(Elektroncsöves erősítő hegyek )
https://www.hificollective.co.uk/blog/w ... dium=email

[phyton71]

Így van,pontosan valami hasonlót szerettem volna leírni,hogy még szerencse vannak emberek akik megosztják,megosztjuk tapasztalainkat.
Pl a múltkori EQ téma kapcsán,elindultam egy régi álom megvalósítása felé.

[supravox]

Évekre leosztva így is sokkal többet OFF-ol. Mint most is...

Akkor legyen ilyen kategória, hogy Hozzászólások/ebből OFF ?

Ne tetézd baxxus!

Talán annyi,hogy (legalábbis én) tanulok Aszpirin hozzászólásaiból mert van információ tartalma..
A kábelvarázslóéból meg nem.