Hifi mánia - hobbi tudatos kontrollja kényszerbetegség nélkül

[NadFan]

Szóljunk egy kicsit a teszt zenékről is.

Én véleményem szerint torkig vagyok a klasszikus tesztelő anyagoktól (Stockfish és társai, de akár Yello, Dire Straits, Pink Floyd), amelyek úgy készültek, hogy egy gyengébb rendszert is el lehessen velük adni, mert az egész keverése mesterségesen monumentális.

Én ezeknél a zenéknél (amelyeket egyébként kiváló és tehetséges zenészek készítenek, így nem zeneileg van baj velük) gyakran úgy érzem, hogy nem látom az erdőtől a fát, annyira le akarnak nyűgözni, de én nem ezt kérem, ha tesztelek.

Ha tesztelek, pl. hallani akarom egy darab zongora koppanás tisztaságát és sallangmentességét, vagy egy szimfonikus zene térleképzését. Ha ezek rendben vannak, majdnem biztosra veszem, hogy Knopfler Márk is rendben lesz, de fordítva közelítve már nem vagyok benne biztos.

[istvan01]

Mondjuk én úgy vagyok vele, ha két kábel közt a különbséget csak kínkeserves véres verítékkel megfeszülve odafigyelve tudjuk megállapítani, akkor az a különbség annyit is ér.

A hiba ebben az eljárásban az, hogy amikor már izzadós, keserves érzések tolonganak a kábel "tesztelgetésben", akkor annak hiba tartománya hatalmasra növekedhet. Tehát a fáradság első érzése pillanatában szünetet, lazítást, vagy elnapolást kell beiktatni. Az is hibás minősítést okozhat, amikor egy adott zenét, vannak annak részletét túl sokszor ismételjük. Ha két kábel szereplő van csak porondon, akkor 3-3-nál többször ismétlés után már a nem a hangzás eltéréséket érzékeljük, hanem a memorizált valamivel keveredett érzést. Ha még nincs fáradság, akkor váltani kell más zenére, más részletre.
A másnapra halasztott folytatásban viszont érdemes a tegnap hallott zenéket ismét elővenni, ekkor érdekes dolgokat fogunk tapasztalni. Kicsit, vagy nagyon megváltozhat az előző napi verdikt.
Persze, ezt nem kell tőlem egy-az-egyben elfogadni. De tesztelésben, nem csupán kábelhez, nekem ez bevált módszer, ha már tesztelni kényszerülök, szerencsére egyre ritkábban.

[fülelek]

A kábelteszt nem ér qtyafülét sem, ha kapcsolgatsz, mert a bemeneteknek a földjei a készülékben össze vannak kötve (kivétel is van, de 0,0000001%), tehát amikor két kábel egyszerre van bedugva egy erősítőbe, akkor a jel pozitív része a kiválasztott kábelen közlekedik, a negatív része meg mind a két kábel negatív pólusán. Tehát nem marad más hátra, mint kihúzni az egyiket és bedugni a másikat...ha tényleg érdekel a különbség...

Ez igaz, viszont el lehet dönteni, hogy a csak 50%-ban különböző hangot elemzed azonnali váltással, vagy 1-2 perc elteltével a 100%-ban másikat, viszont hagyatkozhatsz az akusztikus memóriádra, ami elég feledékeny-

Sajnos nem 50%-ban különbözik, hanem sokkal kevesebben, de próbáld ki, és meghallod magad is.

[akvapark]

Az az érzés megvan, mikor 2 kábel tök egyformán szól, de te mégis a drágábbat vennéd meg, mert azért mégiscsak az lehet a jobb!? Ilyenkor kell vaktesztelni. Asszony kapcsolgat, te vakon itélkezel. ...aztán csodálkozol...

Ilyenkor mindkét kábelt hosszútávon kell hallgatni, és amelyiken kellemesebb a zenehallgatást, azt megtartani. Rövid távú tesztek, főleg IC kábelen nem vezetnek sehová, már csak "fülelek" meglátása miatt sem.

[Dorian]

Mondjuk én úgy vagyok vele, ha két kábel közt a különbséget csak kínkeserves véres verítékkel megfeszülve odafigyelve tudjuk megállapítani, akkor az a különbség annyit is ér.

[cannonball]

A kábelteszt nem ér qtyafülét sem, ha kapcsolgatsz, mert a bemeneteknek a földjei a készülékben össze vannak kötve (kivétel is van, de 0,0000001%), tehát amikor két kábel egyszerre van bedugva egy erősítőbe, akkor a jel pozitív része a kiválasztott kábelen közlekedik, a negatív része meg mind a két kábel negatív pólusán. Tehát nem marad más hátra, mint kihúzni az egyiket és bedugni a másikat...ha tényleg érdekel a különbség...

Ez igaz, viszont el lehet dönteni, hogy a csak 50%-ban különböző hangot elemzed azonnali váltással, vagy 1-2 perc elteltével a 100%-ban másikat, viszont hagyatkozhatsz az akusztikus memóriádra, ami elég feledékeny-

Vagy, azon az alapon, hogy képtelenek vagyunk akár pontosan ugyanazt a zenei részletet is - egymás után többször hallgatva -tökéletesen egyformán hallani, mégis inkább hosszabb idejű hanganyagokkal tesztelünk. Ez esetben inkább az adott hangkép melletti általános benyomásokra figyelünk, olyan jellemzőkre, amelyek önkéntelenül is hozzátapadnak a hanképhez, és többféle tesztanyagon is hasonló módon jelen vannak/érezhetőek.

Vagy, mivel az átkapcsolgatáskor sem ugyanazt a részletet hallod már, én különféle, összetett zajokkal teszteltem.

[shany]

A kábelteszt nem ér qtyafülét sem, ha kapcsolgatsz, mert a bemeneteknek a földjei a készülékben össze vannak kötve (kivétel is van, de 0,0000001%), tehát amikor két kábel egyszerre van bedugva egy erősítőbe, akkor a jel pozitív része a kiválasztott kábelen közlekedik, a negatív része meg mind a két kábel negatív pólusán. Tehát nem marad más hátra, mint kihúzni az egyiket és bedugni a másikat...ha tényleg érdekel a különbség...

Ez igaz, viszont el lehet dönteni, hogy a csak 50%-ban különböző hangot elemzed azonnali váltással, vagy 1-2 perc elteltével a 100%-ban másikat, viszont hagyatkozhatsz az akusztikus memóriádra, ami elég feledékeny-

Vagy, azon az alapon, hogy képtelenek vagyunk akár pontosan ugyanazt a zenei részletet is - egymás után többször hallgatva -tökéletesen egyformán hallani, mégis inkább hosszabb idejű hanganyagokkal tesztelünk. Ez esetben inkább az adott hangkép melletti általános benyomásokra figyelünk, olyan jellemzőkre, amelyek önkéntelenül is hozzátapadnak a hanképhez, és többféle tesztanyagon is hasonló módon jelen vannak/érezhetőek.

[cannonball]

A kábelteszt nem ér qtyafülét sem, ha kapcsolgatsz, mert a bemeneteknek a földjei a készülékben össze vannak kötve (kivétel is van, de 0,0000001%), tehát amikor két kábel egyszerre van bedugva egy erősítőbe, akkor a jel pozitív része a kiválasztott kábelen közlekedik, a negatív része meg mind a két kábel negatív pólusán. Tehát nem marad más hátra, mint kihúzni az egyiket és bedugni a másikat...ha tényleg érdekel a különbség...

Ez igaz, viszont el lehet dönteni, hogy a csak 50%-ban különböző hangot elemzed azonnali váltással, vagy 1-2 perc elteltével a 100%-ban másikat, viszont hagyatkozhatsz az akusztikus memóriádra, ami elég feledékeny-

[fülelek]

A kábelteszt nem ér qtyafülét sem, ha kapcsolgatsz, mert a bemeneteknek a földjei a készülékben össze vannak kötve (kivétel is van, de 0,0000001%), tehát amikor két kábel egyszerre van bedugva egy erősítőbe, akkor a jel pozitív része a kiválasztott kábelen közlekedik, a negatív része meg mind a két kábel negatív pólusán. Tehát nem marad más hátra, mint kihúzni az egyiket és bedugni a másikat...ha tényleg érdekel a különbség...

[cannonball]

Az az érzés megvan, mikor 2 kábel tök egyformán szól, de te mégis a drágábbat vennéd meg, mert azért mégiscsak az lehet a jobb!? Ilyenkor kell vaktesztelni. Asszony kapcsolgat, te vakon itélkezel. ...aztán csodálkozol...

[NadFan]

hogyan lehet eldönteni, mire mennyi idö való ??? (mindenki magának; de mi alapján ? "okos buksijaban levök" alapjan ??)

Onnan, hogy a dologgal kapcsolatos belső érzés marcangol, szorongat. A marcangolás mindig azt üzeni: “változtass“

Ha ráérzel, mit akar és megteszed a változtatást, a marcangolás, szorongás elmúlik, és ez megerősít, hogy jó úton jársz. Rendet raktál magadban, így jobb teljesítményt fogsz tudni leadni pl. a munkádban, sőt, a hobbi is jobban fog esni, mert te fogod uralni és nem az téged.

[kupecke]

Jelenlegi nézőpontomból jó úton jársz, a többiek is itt a főrumon, hiszen van időd zenével foglalkozni, még ha a hifin keresztül is. A szabadidő nagy adomány, mutatja a jó utat, ha sok van belőle, ha már fogy, figyelj

[avl2]

csak kerdezek, erdekelnek a gondolatok, velemenyek:
eltekintve a "baj" kerdestöl: a "nezegetes" is problema/baj/... vagy csak ha gyakori realizalas ?

Sem a nézegetés, sem a gyakori realizálás önmagában nem baj.
...ahol a felelősségi körökről beszélek.

Akkor van baj, ha a hobbi durván megsért egy felelősségi kört és hátrányosan érinti az abban való helytállást.

...ha egy hobbi olyan méreteket ölt, hogy megrekeszti az embert az úton, amin menni szeretne.

....amikor dilemma van a hobbi és egy felelősségi kör között...

köszi. ismet csak kerdezek, gondolatok erdkelnek:

szigoruan nezve: minden egyes perc valamivel eltöltese egy masik dolotol veszi el az idöt (az idö a legnagyobb demokrata, a nap mindenkinek 24 ora) - pl. forum nezegetese más, "értelmesebb" dolog helyett.
hogyan lehet eldönteni, mire mennyi idö való ??? (mindenki magának; de mi alapján ? "okos buksijaban levök" alapjan ??)

limitált források (pl. idö, pénz) elosztásának helyessége

ha X-ert vesz Y helyett a különbözetet másra is lehet fordítani ("új mamusz", adakozás, ...)
ha Z idö helyett evvel csak W-t tölt, több jut(hat !!) családra, önmüvelésre, egyéb hasznos(abbra) ...persze károsra is

[NadFan]

csak kerdezek, erdekelnek a gondolatok, velemenyek:
eltekintve a "baj" kerdestöl: a "nezegetes" is problema/baj/... vagy csak ha gyakori realizalas ?

Sem a nézegetés, sem a gyakori realizálás önmagában nem baj. Az egyik első topicindító írásomat keresd meg, ahol a felelősségi körökről beszélek.

Akkor van baj, ha a hobbi durván megsért egy felelősségi kört és hátrányosan érinti az abban való helytállást. Ilyenkor vagy nem kellett volna az adott felelősségi kört magunkra vállalni, vagy nem kellett volna annyit hobbizni.

Ilyenkor sem nekem van bajom az illetővel, mindenki azt csinál, amit akar, úgy szúrja el az életét, ahogy akarja. Nem ítélkezek senki felett, mert nem tehetem meg.

A probléma röviden az, ha egy hobbi olyan méreteket ölt, hogy megrekeszti az embert az úton, amin menni szeretne. Ha a hobbi az útja, akkor ilyen probléma nincs.

A probléma bővebben tehát akkor van, amikor dilemma van a hobbi és egy felelősségi kör között, és rendszeresen a hobbi nyer, nem tudunk neki nemet parancsolni, amikor annál fontosabbnak tartott felelősségi körtől vesszük el az időt.

Az így megjelenő lelkiismeret-furdalás elkezdi marni a személyiséget, ha befelé és kifelé közölt hazugságokkal tartunk fenn egy roskadozó építményt.

Tehát valójában nem a hobbit kell leépíteni, hanem a felelősségi körökre kell vigyázni, azokat ápolni. Valahogy ez általában a hobbi intenzitásának csökkenésével jár.

[Deadpool]

Akkor jövünk mi.

prevenciós céllal azért szívesen olvasom a történéseket.

Nálam a fórumon eltöltött idő sok. Bár, még ez sem kényelmetlen

[avl2]

...Azoknak szól, akik hetente, kéthetente erős, vagy leküzdhetetlen késztetést éreznek rendszerrel kapcsolatos vásárlásra. Akik napi szinten nézegetik, hogy mit tudnának beújítani.
Hozzáteszem, azzal sincsen baj...

csak kerdezek, erdekelnek a gondolatok, velemenyek:
eltekintve a "baj" kerdestöl: a "nezegetes" is problema/baj/... vagy csak ha gyakori realizalas ?

[NadFan]

Hozzáteszem, azzal sincsen baj. Akkor van baj, ha az illető bevallja, nem esik már jól, szeretne változtatni, de nem megy.

Akkor jövünk mi.

A topic nem helyettesíti a szakszerű pszichés segítséget. Aki továbbra is rosszul érzi magát, ne féljen pszichológus, keményebb esetben pszichiáter segítségét kérni.

Minden, amit a mentális egészségről tudok, ez utóbbitól származik. Nem hifi miatt, más, keményebb dolgok miatt, amelyekről itt nem fogok beszélni.

[NadFan]

A sztereó résszel azért variálok, de ezt a szerény tapasztalatom megköveteli.
Vannak persze tervek, különféle prioritással.

Szerintem nem Te vagy a topic célközönsége. Azoknak szól, akik hetente, kéthetente erős, vagy leküzdhetetlen késztetést éreznek rendszerrel kapcsolatos vásárlásra. Akik napi szinten nézegetik, hogy mit tudnának beújítani.

Hozzáteszem, azzal sincsen baj. Akkor van baj, ha az illető bevallja, nem esik már jól, szeretne változtatni, de nem megy.

Akkor jövünk mi.

[Deadpool]

Érdekes egy topik ez.

Eddig is volt egy határ, amit vagy tartottunk, vagy nem, de most, hogy olvasom is, ma például már beszédtéma is volt a hifi függőség.

Jómagam úgy is kontrollálom a dolgot, hogy amikor olyan dolgot vennék, ami nem kiemelten fontos, igyekszem alkudni, mert így esetleg még elutasítást is kaphatok. Másképp nehezen.

Nekem ez csak 10-12 éve hobbi. A mozis hangsugárzókat 5 és fél év után csak minimálisan upgradeltem. Végre lett álló frontom, amire ennyi időt vártam.
A sztereó résszel azért variálok, de ezt a szerény tapasztalatom megköveteli.
Vannak persze tervek, különféle prioritással.

[NadFan]

Elképzelem, hogy idetéved egy lelkes zene rajongó, aki elkezdett egy jó rendszert összehozni magának, hogy minél élvezhetőbb minőségben hallgathasson otthon zenét, szegény azt sem tudja mi a fenéről van itt szó, biztos megkattantunk, vagy mi?

Van olyan barátom, aki ugyanígy érez a fényképezőgépekkel, objektívekkel kapcsolatban. Egy másik barátom az akváriumokkal, terráriumokkal tolta túl a bicicklit.

Ha belegondolsz, a fórum nagy részének témaköre szinte felcserélhető fényképezésre, akvarisztikára.

Ha egy teljesen kezdő jönne be, csak azt mondanám neki, menjen át a “kezdő hifi tanács kéne“ topicba, és ha már kijátszotta magát annyira, hogy az élvezet mellett tapasztalt hátrányokat is, szívesen làtjuk.

[viri]

Ettől a “rációd és érzéseid kunfliktusa”-tól menthet meg a kívülről nézés, mert ha benne vagy, akkor már félig el vagy veszve

Nem gondolnám, hogy ki kéne vonni magunkat ebből a jó kis meccsből. Mi van, ha én elkezdtem élvezni ezeket? Ami igen ebből a nehezített darálóból kijut, írtam, hogy az egy értékesebb igen lesz.

Értem, hát ha élvezed, az egy más helyzet, másik szitu, én jelenleg azt élvezem, hogy a hirdetéseket egyáltalán nem nézem, nincs is miért, maximum hifi fronton arról kell döntést hoznom, hogy milyen zenét hallgassak, szóval béke van. Aztán kitudja meddig marad így, de talán az, ahogy valaki írta, hogy elmentem már a falig, (ebben is) megváltoztatta az egész hozzáállásomat. Mi fontos, mi nem fontos. De nincsenek általános szabályok, hiszen mindenki máshol tart, hifi építésben is.

Elképzelem, hogy idetéved egy lelkes zene rajongó, aki elkezdett egy jó rendszert összehozni magának, hogy minél élvezhetőbb minőségben hallgathasson otthon zenét, szegény azt sem tudja mi a fenéről van itt szó, biztos megkattantunk, vagy mi?

[NadFan]

Ettől a “rációd és érzéseid kunfliktusa”-tól menthet meg a kívülről nézés, mert ha benne vagy, akkor már félig el vagy veszve

Nem gondolnám, hogy ki kéne vonni magunkat ebből a jó kis meccsből. Mi van, ha én elkezdtem élvezni ezeket? Ami igen ebből a nehezített darálóból kijut, írtam, hogy az egy értékesebb igen lesz.

[viri]

kívülről nézés nem egy harmadik sík szerinted? Ami folyamatot leírsz, az egy mérlegelés, ami ráadásul szerintem könnyen átmehet egy belső vívódásba is. Persze ettől még lehet ez a módszer eredményes, de szerintem nem ez a kulcs :)

A kívülről nézés egy alternatív nézőpont, de a döntés síkján kívül esik szerintem. Ha kívülről nézem ezt a mérleget, azt látom, hogy a kényszerbeteg egy számára érdekes hirdetést olyan mérleggel kezd el nézni, ahol az "igen" serpenyőjében már olyan helyes kis súlyokkal rendelkezik, tudod, aminek a tetején foganytú van. Emiatt igencsak lejt a mérlege.

A kívülről nézés tehát segíthet kiegyensúlyozni ezt a mérleget, de magában a döntési aktusban továbbra is a rációd és az érzéseid konfliktusa fog kidobni egy végeredményt. Kell, vagy nem.

Ettől a “rációd és érzéseid kunfliktusa”-tól menthet meg a kívülről nézés, mert ha benne vagy, akkor már félig el vagy veszve

[NadFan]

kívülről nézés nem egy harmadik sík szerinted? Ami folyamatot leírsz, az egy mérlegelés, ami ráadásul szerintem könnyen átmehet egy belső vívódásba is. Persze ettől még lehet ez a módszer eredményes, de szerintem nem ez a kulcs :)

A kívülről nézés egy alternatív nézőpont, de a döntés síkján kívül esik szerintem. Ha kívülről nézem ezt a mérleget, azt látom, hogy a kényszerbeteg egy számára érdekes hirdetést olyan mérleggel kezd el nézni, ahol az "igen" serpenyőjében már olyan helyes kis súlyokkal rendelkezik, tudod, aminek a tetején foganytú van. Emiatt igencsak lejt a mérlege.

A kívülről nézés tehát segíthet kiegyensúlyozni ezt a mérleget, de magában a döntési aktusban továbbra is a rációd és az érzéseid konfliktusa fog kidobni egy végeredményt. Kell, vagy nem.

[viri]

Felteszed a költői kérdést, hogy lehet-e ezt a legősibb parancsot uralmunk alá vonni? Lehetne bölcselkedni, hogy éberség, meg figyelem, de az az igazság, hogy baromi nehéz ügy.

Én úgy érzem, hogy a kérdés megválaszolása közelében járok. Eddig jutottam el:

Döntéseink két síkon születnek meg. Racionális és emocionális síkon.

A Racionális sík az “igen-talán-nem” skálán hoz egy ítéletet.

Milyen érdekes, hogy az emocionális sík minden behatástól mentesen tol a kíváncsiság, az igen felé anélkül, hogy mérlegelne-e bármit. Az emóció tehát erős sodrás az igen felé.

Az egyetlen esélyünk ebben az egyirányú utcában, ha kétirányúra nyitjuk.

Képezünk egy ellen-sodrást az értelmünkkel a nem felé, ezt a nem mellett szóló racionális érvek hangsúlyozásával tesszük meg.

Ha a döntés így is az igenre mutat, akkor azt a dolgot meg kell venni. De az már egy nagyon komolyan megalapozott, sokkal jobb döntés lesz.

Én a kiindulóponttal vitatkoznék, hogy döntéseink csakis két síkon dőlhetnek el. A kívülről nézés nem egy harmadik sík szerinted? Ami folyamatot leírsz, az egy mérlegelés, ami ráadásul szerintem könnyen átmehet egy belső vívódásba is. Persze ettől még lehet ez a módszer eredményes, de szerintem nem ez a kulcs :)