Sztereó erősitők

[avl2]

...amig van 3 müködö jo erösitöm, nincs nagy kesztetes megjavittatni. illetve: pupos kondi miatt erdemes (pl. mert kifolyhat, es nagyobb bajt tehet) ?

Igen, azt erdemes mindenkepp.

ugy érted minel hamarabb megjavíttatni érdemes ? nehany éve már el van téve

[sutemenyx]

van 3.5 erösitöm (Dunaudio Evergreen A30, Ethosz UNI-PAK, Quad Elite Int; es egy beteg Rotel RA960BX), érdekelne ajánlás távos jó hangú erösítöre.
max. 100e Ft, megbízható típus, müszaki problémák nélkül
kisebb szobába, Kolibrihez, esetleg Jungson LS3/5A-hoz.

nem gondolom, hogy sok ilyen hemzseg, de hátha valamit elfelejtettem, nem jut eszembe

korabban volt: AA X-i60-am, Jungson JA-66R-em, Kenwood KA-3020SE-m, Rotel RA-935BX-em, Creek Evo-m

Marantz PM62. Gyárilag ugy jo, amennyire egy ilyen lehet. Távos is.
A Rotelnel pl biztosan jobb.

Amugy mi baja a Rotelnek?

köszi.
nem tudom mi baja, volt hogy mindket csatorna szolt, volt hogy csak az egyik, latok benne pupos kondi(ka)t. de amig van 3 müködö jo erösitöm, nincs nagy kesztetes megjavittatni. illetve: pupos kondi miatt erdemes (pl. mert kifolyhat, es nagyobb bajt tehet) ?

Igen, azt erdemes mindenkepp.

[avl2]

van 3.5 erösitöm (Dunaudio Evergreen A30, Ethosz UNI-PAK, Quad Elite Int; es egy beteg Rotel RA960BX), érdekelne ajánlás távos jó hangú erösítöre.
max. 100e Ft, megbízható típus, müszaki problémák nélkül
kisebb szobába, Kolibrihez, esetleg Jungson LS3/5A-hoz.

nem gondolom, hogy sok ilyen hemzseg, de hátha valamit elfelejtettem, nem jut eszembe

korabban volt: AA X-i60-am, Jungson JA-66R-em, Kenwood KA-3020SE-m, Rotel RA-935BX-em, Creek Evo-m

Marantz PM62. Gyárilag ugy jo, amennyire egy ilyen lehet. Távos is.
A Rotelnel pl biztosan jobb.

Amugy mi baja a Rotelnek?

köszi.
nem tudom mi baja, volt hogy mindket csatorna szolt, volt hogy csak az egyik, latok benne pupos kondi(ka)t. de amig van 3 müködö jo erösitöm, nincs nagy kesztetes megjavittatni. illetve: pupos kondi miatt erdemes (pl. mert kifolyhat, es nagyobb bajt tehet) ?

[sutemenyx]

van 3.5 erösitöm (Dunaudio Evergreen A30, Ethosz UNI-PAK, Quad Elite Int; es egy beteg Rotel RA960BX), érdekelne ajánlás távos jó hangú erösítöre.
max. 100e Ft, megbízható típus, müszaki problémák nélkül
kisebb szobába, Kolibrihez, esetleg Jungson LS3/5A-hoz.

nem gondolom, hogy sok ilyen hemzseg, de hátha valamit elfelejtettem, nem jut eszembe

korabban volt: AA X-i60-am, Jungson JA-66R-em, Kenwood KA-3020SE-m, Rotel RA-935BX-em, Creek Evo-m

Marantz PM62. Gyárilag ugy jo, amennyire egy ilyen lehet. Távos is.
A Rotelnel pl biztosan jobb.

Amugy mi baja a Rotelnek?

[avl2]

van 3.5 erösitöm (Dunaudio Evergreen A30, Ethosz UNI-PAK, Quad Elite Int; es egy beteg Rotel RA960BX), érdekelne ajánlás távos jó hangú erösítöre.
max. 100e Ft, megbízható típus, müszaki problémák nélkül
kisebb szobába, Kolibrihez, esetleg Jungson LS3/5A-hoz.

nem gondolom, hogy sok ilyen hemzseg, de hátha valamit elfelejtettem, nem jut eszembe

korabban volt: AA X-i60-am, Jungson JA-66R-em, Kenwood KA-3020SE-m, Rotel RA-935BX-em, Creek Evo-m

[viri]

akkor meg mi a gond ?

Azt gondoltam, ez egyértelmű. Van 5 forrás, amiből rca-csatlakozós kábel jön ki, de csak 2 megy bele simán az erősítőbe az rca-s csatlakozókba. A maradék 3-nak xlr-csatlakozót kellene fogadnia. Mivel lehetne átalakítani a drót másik végét? Illetve van-e erre egyáltalán megoldás, és ha igen, mi a legjobb?
Lehet, hogy neked könnyű erre a válasz, nekem nem. Bocsi.

A legegyszerűbb megoldás:

https://kacsa-audio.hu/webaruhaz/xlr-adapter-3

Én ATC rendszerben használtam, és nem rontott a hangon. Ne is keress kicsit drágább, kicsit jobb átalakítót, mert nem tudom miért, de nem kapható, a következő lépcső a Cardas rca-xlr átalakító 50eft. A belinkelt kácsást el is tudod hozni próbára, nem fogsz csalódni szerintem,és még van oldva a problémád.

[pali923]

csak hülyültem,

Bíztam benne!
Köszi!

[pali923]

akkor meg mi a gond ?

Azt gondoltam, ez egyértelmű. Van 5 forrás, amiből rca-csatlakozós kábel jön ki, de csak 2 megy bele simán az erősítőbe az rca-s csatlakozókba. A maradék 3-nak xlr-csatlakozót kellene fogadnia. Mivel lehetne átalakítani a drót másik végét? Illetve van-e erre egyáltalán megoldás, és ha igen, mi a legjobb?
Lehet, hogy neked könnyű erre a válasz, nekem nem. Bocsi.

[pali923]

mivel a leírtak szerint egyszerre úgyis csak 3 forrást tudsz bedugni az erősítődbe, u

Haha. Több xlr is van rajta, és "általában" most is csak egy forrást hallgatok egyszerre.

[pali923]

Tegyük fel, hogy veszek egy erősítőt, aminek 2 db rca-bemenete van, a többi xlr. Nekem meg van 4-5 forráskészülékem lemezjátszótól tunerig, amik természetesen mind rca-sak. Meg lehet-e oldani az összekötést gond nélkül (átalakítók, spéci kábelek, egyebek), úgy, hogy szóljon minden, sőt jól is szóljon?
Ha hülyeséget kérdeztem, nevessetek ki nyugodtan.

[Robici]

Hogy van az, hogy nem mindenkinél ilyen van otthon?

Úgy, hogy már legalább 25 éve nem gyártják.

[sutemenyx]

Akkor ennek a Marantz PM80-as erositonek az mk2-es verzioja kb mindent is ver:

https://www.hifiengine.com/manual_libra ... m-80.shtml

A 0.006% THD teljes teljesitmenyen elegjo ertek, ez -85dB. Ha nem is ez a vilagcsucs, de elokelo helyen szerepelhet.

Hogy van az, hogy nem mindenkinél ilyen van otthon?

(Különben a kategoriajaban nem egy rossz erősítő, sőt! De azért messze nem olyan fantasztikus)

[sutemenyx]

Jok ezek a szinuszos torzitas meresek, csak semi közük a kapott hanghoz. Ahogy komplett erősítőknél sincs.
Másrészről hianyolom az ábráról a szénréteg/szénkompozit és grafit ellenállások torzításait.

Honnan veszed, hogy torzításmérés
Különböző anyagú és technológiájú, felületszerelt ellenállások zaját hasonlítják össze.
Másrészt pedig a szinuszos jellel történő torzítás spektrális jellege, frekvencia és terhelés függése igenis sokat mondó információ, persze ezt részletesen a gyártó sose adja meg, mert nem kötelező, és a mezei felhasználó úgysem érti, csak összezavarodik.
Természetesen más mérések is fontosak, ebből elég sokféle létezik és nagyon keveset mérnek illetve specifikálnak. A mérések összessége megfelelően kiértékelve igenis legalább 90%-ban korrelál a hangminőséggel, a maradék 10% még kutatás tárgya illetve gyártási titok. Az egyéni ízlés persze mindent felülírhat...

Ja igen, ez valoban zaj. Nade akkor annál inkább... most komolyan a zajbol akarjuk megallapitani a hangminoseget? Vicceltek csak ugye?
Még jó hogy nem a hőfoktűrésböl..

[fülelek]

Jok ezek a szinuszos torzitas meresek, csak semi közük a kapott hanghoz. Ahogy komplett erősítőknél sincs.
Másrészről hianyolom az ábráról a szénréteg/szénkompozit és grafit ellenállások torzításait.

Honnan veszed, hogy torzításmérés
Különböző anyagú és technológiájú, felületszerelt ellenállások zaját hasonlítják össze.
Másrészt pedig a szinuszos jellel történő torzítás spektrális jellege, frekvencia és terhelés függése igenis sokat mondó információ, persze ezt részletesen a gyártó sose adja meg, mert nem kötelező, és a mezei felhasználó úgysem érti, csak összezavarodik.
Természetesen más mérések is fontosak, elég sokféle létezik és nagyon keveset mérnek illetve specifikálnak. A mérések összessége megfelelően kiértékelve igenis legalább 90%-ban korrelál a hangminőséggel, a maradék 10% még kutatás tárgya illetve gyártási titok. Az egyéni ízlés persze mindent felülírhat...

[fülelek]

Jok ezek a szinuszos torzitas meresek, csak semi közük a kapott hanghoz. Ahogy komplett erősítőknél sincs.
Másrészről hianyolom az ábráról a szénréteg/szénkompozit és grafit ellenállások torzításait.

Honnan veszed, hogy torzításmérés
Különböző anyagú és technológiájú, felületszerelt ellenállások zaját hasonlítják össze.
Másrészt pedig a szinuszos jellel történő torzítás spektrális jellege, frekvencia és terhelés függése igenis sokat mondó információ, persze ezt részletesen a gyártó sose adja meg, mert nem kötelező, és a mezei felhasználó úgysem érti, csak összezavarodik.
Természetesen más mérések is fontosak, ebből elég sokféle létezik és nagyon keveset mérnek illetve specifikálnak. A mérések összessége megfelelően kiértékelve igenis legalább 90%-ban korrelál a hangminőséggel, a maradék 10% még kutatás tárgya illetve gyártási titok. Az egyéni ízlés persze mindent felülírhat...

[sutemenyx]

Jok ezek a szinuszos torzitas meresek, csak semi közük a kapott hanghoz. Ahogy komplett erősítőknél sincs.
Másrészről hianyolom az ábráról a szénréteg/szénkompozit és grafit ellenállások torzításait.

[shany]

Határozottan igen.
Már egy jóideje nem egy matyóhímzés, de amiota megalakult a csodálatos Denon-Marantz group, azóta nagyjabol szallithato lenne egyből minden gyárból kikerült termék a szeméttelepre.
Csak nézzél körül, hogy milyen alkatreszeket tettek a 80-as évek vége felé egy multibites CD jatszoba, es milyeneket most. Csoda, hogy egyaltalan mukodik.

Nem védeném a márkát, de pl. egy NA6006, ND 8006-ba belekukkantva nincs szégyellnivalója a gyártónak....

Pl. a képen látható kis világoskék hengerecskék ( "MELF" resistors ) nem léteztek a '80-as években, ilyen minőségű alkatrészek egyszerűen ismeretlenek voltak az audio készülékekben:

MELF_resistor.jpg (76.32 KiB) Megtekintve 2370 alkalommal

Ugyanígy a félvezetők gyártástechnologiája, konstrukciója is meghatározó fejlődésen ment keresztül, pl. audio műveleti erősítők, dac-ok, stb.
Az alkatrészeknek most is van specifikációja, amely számon kérhető a gyártókón ( függetlenül a gyártás tényleges helyétől ), a másik oldalról nézve, ez védi a gyártót is, definiálja a számonkérhetőségét.
Viszont megváltoztak a felhasználói szokások, manapság alapvető elvárás a valamilyen szintű távvezérelhetőség, a készenléti állapot megléte, amely magával hozta, hogy a készülékeink - gyakorlatilag - éjjel-nappal, különböző mértékben "bekapcsolt" állapotban vannak, működniük kell...

[sutemenyx]

Na..
Pont erről beszélek.

Addig amig egy mérnöknek egy kondenzator csak kapacitas, fesztűrés és esetleg nagyritkàn ESR és induktivitas, addig nem lesz belőle jó hang. Az anyag és gyártásminőség figyelembevétele elsőrendű a hifiben. Talán nem kell teljesen hulyenek nezni azt sem, aki megvesz egy 500GBP-s kondenzatort.

Inkabb esetleg mérnökként / hangmérnökként ki kell próbálni.

Az 500GBP-s kondenzátort és annak gyártástechnológiáját is mérnök tervezte. Nincs a minőségi alkatrészekkel probléma természetesen, sőt, csak legyen indokolt és tudatos a használatuk. A hifiben sokkal inkább az a gond, néhányan elhiszik, hogy drága kondenzátort kell beépíteni és attól jó lesz a hang. De nem lesz. Szir-szar elektronikákba beépítve "tuning" gyanánt, meg drótok és csatlakozók cseréjével se. Az csak egy drágább alkatrészeket tartalmazó szar marad.
Jó kapcsolást kell tervezlni, azt jól kell megvalósítani a megfelelő - nem feltétlenül a legdrágább - alkatrészekből. Nah, ez már kicsit nagyobb feladat, mint megvenni a drága kondenzátort és beforrasztani egy olcsóbb helyére.

Ebben neked tökéletesen igazad van. Azt én sem mondtam, hogy egyébként egy béna erősítőt megeri teleramolni 10x olyan erteku alkatresszel.
Beteszek ide egy rajzot, amit a tunerman, azaz a Takács Jenő rajzolt le és tette már be több helyre. Abszolut a témábavág:

B606AA74-735A-4BDB-AC33-DD8EF7B7F646.jpeg (344.17 KiB) Megtekintve 2504 alkalommal

Ez arról szól, hogy a végső hangminőséget az elvi működés, a felhasznált anyagok és a gyártás technologiajanak harmasa fogja meghatarozni. Érdemes ezt a 3 dolgot balanszban tartani, mert ha csak 1 dologra koncentralunk, akkor ugyan lesz hatasa, de nem annyi mint lehetne, hiszen a masik 2 dolog “lehuzza” a vegeredmenyt. Igy nem is költséghatékony az 1 dologra koncentralas.

A mostani tendencia viszont az, hogy a gyartok az összes szempontot mélyzuhanásban tartják.

Belinkelem az adott forumot is, ahonnan ez elokerult:
https://www.hobbielektronika.hu/forum/c ... se?pg=2106

[zoli73]

Ma már minden a költséghatékonyságról szól, és ez egyre több, és nagyobb kompromisszummal jár.
Ennek ellenére az árcédulák egyre vaskosabbak, és ennek Mi, a végfelhasználók látjuk a kárát, a minzsebünkre megy.

[asebestyen]

Na..
Pont erről beszélek.

Addig amig egy mérnöknek egy kondenzator csak kapacitas, fesztűrés és esetleg nagyritkàn ESR és induktivitas, addig nem lesz belőle jó hang. Az anyag és gyártásminőség figyelembevétele elsőrendű a hifiben. Talán nem kell teljesen hulyenek nezni azt sem, aki megvesz egy 500GBP-s kondenzatort.

Inkabb esetleg mérnökként / hangmérnökként ki kell próbálni.

Az 500GBP-s kondenzátort és annak gyártástechnológiáját is mérnök tervezte. Nincs a minőségi alkatrészekkel probléma természetesen, sőt, csak legyen indokolt és tudatos a használatuk. A hifiben sokkal inkább az a gond, néhányan elhiszik, hogy drága kondenzátort kell beépíteni és attól jó lesz a hang. De nem lesz. Szir-szar elektronikákba beépítve "tuning" gyanánt, meg drótok és csatlakozók cseréjével se. Az csak egy drágább alkatrészeket tartalmazó szar marad.
Jó kapcsolást kell tervezlni, azt jól kell megvalósítani a megfelelő - nem feltétlenül a legdrágább - alkatrészekből. Nah, ez már kicsit nagyobb feladat, mint megvenni a drága kondenzátort és beforrasztani egy olcsóbb helyére.

[sutemenyx]

“nem volt olyan, hogy Silmic I”

Igen tudom. Csak probaltam elkülöniteni a most kapható II-estöl. De valoban azt sima Silmic-nek hivtak.

A regi elna kondikon ott diszelgett egy Japan felirat. Az ujakon vajon miert nincs?

[sutemenyx]

Szerintem a mai mérnököknek màr fogalmuk sincs róla, hogy az eltérő alkatrészeknek eltérő hangjuk lehet és van, és könnyen lehet, hogy ez az oktatás hibája is.

Így van, a műegyetem a hülyék gyülekezete, professzor, diák mindegy. Be kéne regisztráljanak ide az AVX-re, hogy végre kicsit tájékozódjanak, képbe kerüljenek, merre van az előre. Ezek állandóan számolnak, matek, fizika és akkor még gyakorlaton se kondenzátorokat hallgatnak. Én nem tudom hova fog ez vezetni, de jó vége biztos nem lesz, ha nemzedékek nőnek fel úgy, hogy piros wima kockákat építenek be erősítőkbe. De talán egyszer erre téved valamelyik és akkor a homlokukra csapnak, hogy ezek eddig nekik nem jutottak az eszükbe... És más területen is lenne mit fejlődni a mérnököknek, pl a hangmérnököknek. Itt azt is megtudhatnák, hogy kéne jó felvételeket csinálniuk. Szerintem egyszerűen nem tudják, hogy a hifis társadalom micsoda felmérhetetlen szellemi tőkével rendelkezik és hogy itt lennének szép számmal, akik szívesen kisegítenék őket. Aztán lehet el vannak szállva maguktól és nem engednék be a valódi tudást, de csak van köztük pár mentehető...

Na..
Pont erről beszélek.

Addig amig egy mérnöknek egy kondenzator csak kapacitas, fesztűrés és esetleg nagyritkàn ESR és induktivitas, addig nem lesz belőle jó hang. Az anyag és gyártásminőség figyelembevétele elsőrendű a hifiben. Talán nem kell teljesen hulyenek nezni azt sem, aki megvesz egy 500GBP-s kondenzatort.

Inkabb esetleg mérnökként / hangmérnökként ki kell próbálni.

[asebestyen]

Szerintem a mai mérnököknek màr fogalmuk sincs róla, hogy az eltérő alkatrészeknek eltérő hangjuk lehet és van, és könnyen lehet, hogy ez az oktatás hibája is.

Így van, a műegyetem a hülyék gyülekezete, professzor, diák mindegy. Be kéne regisztráljanak ide az AVX-re, hogy végre kicsit tájékozódjanak, képbe kerüljenek, merre van az előre. Ezek állandóan számolnak, matek, fizika és akkor még gyakorlaton se kondenzátorokat hallgatnak. Én nem tudom hova fog ez vezetni, de jó vége biztos nem lesz, ha nemzedékek nőnek fel úgy, hogy piros wima kockákat építenek be erősítőkbe. De talán egyszer erre téved valamelyik és akkor a homlokukra csapnak, hogy ezek eddig nekik nem jutottak az eszükbe... És más területen is lenne mit fejlődni a mérnököknek, pl a hangmérnököknek. Itt azt is megtudhatnák, hogy kéne jó felvételeket csinálniuk. Szerintem egyszerűen nem tudják, hogy a hifis társadalom micsoda felmérhetetlen szellemi tőkével rendelkezik és hogy itt lennének szép számmal, akik szívesen kisegítenék őket. Aztán lehet el vannak szállva maguktól és nem engednék be a valódi tudást, de csak van köztük pár mentehető...

[dbrnsk]

Értelek, de ugyanakkor pl. egy Cambridge Audio (de írhatnék komolyabb gyártót is) terméke tele van noname kínai kondenzátorokkal.

[sutemenyx]

Határozottan igen.
Már egy jóideje nem egy matyóhímzés, de amiota megalakult a csodálatos Denon-Marantz group, azóta nagyjabol szallithato lenne egyből minden gyárból kikerült termék a szeméttelepre.
Csak nézzél körül, hogy milyen alkatreszeket tettek a 80-as évek vége felé egy multibites CD jatszoba, es milyeneket most. Csoda, hogy egyaltalan mukodik.

Nem védeném a márkát, de pl. egy NA6006, ND 8006-ba belekukkantva nincs szégyellnivalója a gyártónak....

Igen, az igyekezet néha azért előfordul, csak az a baj, hogy amit itt látunk, már az is mind kinai alkatresz. Az elna már kínában gyárt. Ez a cerafine már nem egészen az, és nem olyan hangú, amilyen a régi volt. Ahogyan a mostani Silmic II sem olyan, mint a Silmic I. Az utóbbi még japánban készült.